Somogyi Néplap, 1975. április (31. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-27 / 98. szám

Kapocs a tagság és az szb között ; Harminc év a mezőgazdaságért A jó bizalminak tekintélye van Mindig számíthattak rá A KFVDSZ-nek több mint tizenhárom ezer-hétszáz tagja van a megyében. Ezzel a szak­mai szakszervezetek sorában a második helyen áll a tag­létszámot tekintve. Eddig csaknem hétszáz bizalmi te­tevékenykedett boltokban, ven­déglőkben és üdülőkben. Papp Sandornéval, a KPVDSZ me­gyei bizottságának titkárával a mostani bizalmiválasztások­ról beszélgettünk. — Hány bizalmit és főbi­zalmit választanak a szakszer­vezeti tagok? — Az eddigi hatvannyolc alapszervezet helyett hatvan­egy tevékenykedik a jövőben. Ennek az az oka, hogy több fogyasztási szövetkezet egye­sült, néhány bolt pedig Köz­vetlenül a fővároshoz tartozik a jövőben. A megyei bizott­ság intézkedési terve, az elő­zetes adatok szerint most hatszázötven bizalmit, hetven helyettest, tizennyolc-húsz fő­bizalmit választ á tagság. Az utóbbiakat természetesen első­sorban a nagyobb vállalatok­nál. — Egyre nagyobb a bizal­miak felelőssége és szerepe a szakszervezeti munkában. Mit tesznek a szakszervezeti bi­zottságok, hogy mindenhol a legalkalmasabo tagokat vá­lasszák meg ? — Ez elsősorban a megfe­lelő előkészítéstől függ. Mi . azt kértük a szakszervezeti bizottságoktól, hogy alaposan tájékoztassák a dolgozókat a bizalmi munkájáról. Azok, akik eddig is betöltötték ezt a tisztet, jól készüljenek föl a beszámolásra. — Képesek erre önállóan? — Nagy többségükben igen. Persze azért még akadnak olyanok, akiket föl kell készí­teni erre. A nagyobb boltok­ban, ahol ténylegesen szerepe volt a bizalminak, ott ön­| állóan számot is tud adni 1 arról, hogy mit tevékenyke- I dett a tagság érdekeinek kép- I viseletében. Be tud számolni | arról, hogyan foglalt állást, | amikor véleményt kértek *őle ; társai jutamazását, segélyezé- i sét, fizetésemelését illetően. 1 Szeretném hangsúlyozni, hogy I ezek a már hosszabb ideje tisztségben lévő aktíváink. — Milyen elképzelésük van | a bizalmiak sorainak megerö- ] sítésére? — Nagyon fontosnak tart- I juk, hogy minél több nő és fiatal kerüljön e posztokra. Különféle gazdasági okokból elég nagy volt a változás a szakszervezeti bizottságokban, a bizalmiak között is. Körül­belül nyolc-tizenkét százalék a cserélődés. Ez persze vál- j lalatonként eltér. — Milyen kérdések kerül­nek szóba a bizalmiak meg­választásakor? — Mi azt kértük, hogy a bizalmi vázolja a legfonto­sabb tennivalókat. Elsősorban a munkaversennyel, a bére­zéssel, a szociális helyzettel kapcsolatos kérdések állnak a viták középpontjában. — Tapasztalatai szerint mi­lyen a választások légköre? — Ahol részt vettem, ott azt tapasztaltam, hogy a tagok­nak még mindig sokkal job­ban kellene támogatniuk a bizalmiakat a véleményük­kel, a javaslatukkal. — Egy kicsit magukra hagyják őket? — Olyan is van. Mert mi az | általános: a bizalmi beszá­: mol, a tagok pedig azt mond­ják, jó lesz ő ezUlán is. A bi­zalmiak viszont sok helyen | kijelentik: ha jobban segíte­i nek a többiek, akkor többet j tehettem volna. Az a vélemé- j nyem, hogy nagyobb vállala­taink szakszervezeti bizottságai I ezt el is érhetnék. Közelebb ] jutunk a hibák kiküszöbölésé- I hez, ha a bizalmiak elmond- I ják, hogy mi akadályozta tevé­kenységüket. A szakszervezeti bizottságok minden bizalmivá­lasztáson képviseltetik magu­kat, így megismerik a tény­leges helyzetet. Sokat Kifejez, hogy a választások a bizal­miak tisztújításával kezdőd- | nek. A szerepük valóban egy- j re nagyobb, elég, ha meg­említem, hogy a szakszerveze­ti bizottság bizalmi-küldött­értekezleten számol be a vég­zett munkájáról. A megyében huszonöt helyen — csak Ka­posváron kilenc helyen — lesz ilyen. y — Mit tudnak tenni a most választót bizalmiak hogy tár­saikat jobban bekapcsolják a szakszevezet munkájába? — Azt, hogy megtanítjuk őket feladataik megoldására. Ez persze még nem elég, szükséges, hogy meglegyen a jog- és a hatáskörük is. Ez attól függ, hogyan segíti őket a szakszervezeti bizottság, a gazdasági vezetőség. Nagyon fontos, hogy egy bizalmi lelkesedése se lohadjon le amiatt, mert nem kérdezték meg a problémáját, a véle­ményét, a gondját. Érdemes I figyelemmel kísérni éppen ezért, hogy meddig tart az a pezsgés, fellendülés, amely most, a választás időszakában tapasztalható. A megbecsülést jelzi, hogy az eddig is kiemel­kedően tevékenykedő bizal­miak közül huszonhetet tün­tetnek ki most, másokat pedig megjutalmaznak. A legfon­tosabb természetesen, hogy a bizalmiak jól szolgálják a kettős feladatukat: egyrészt továbbítsák a tagok vélemé­nyét, másrészt tájékoztassák ! őket a szaicszervezeti bizottság • döntéseiről. A jövőben meg- ] rendezendő tanfolyamainkon fölkészítjük erre őket. , L. G. Kiváló cím a több vízért A vízért kiváló címet ka­pott a Siófokon székelő Du­nántúli Regionális Vízmű- és Vízgazdálkodási Vállalat. A kitüntetést tegnap adta át ün­nepélyesen dr. Illés György, a Országos Vízügyi Hivatal el­nökhelyettese. A vállalat négy évvel ezelőtt kapott a korábbinál jóval na­gyobb feladatot: Győr-Sopron és Komárom megye kivételé­vel tevékenysége az egész Du­nántúlra kiterjed. Vízellátás­sal és szennyvíztisztítással épp úgy foglalkozik ezen a csak­nem fél országnyi területen, mint öntözéssel, műszaki ter­vezéssel és vízművek építésé­vel. Neve leggyakrabban a Ba­laton és a Velencei-tő környé­kének ivóvízzel való ellátása kapcsán kerül szóba. A fejlő­dést jól szemléltetik a számok: 1970-ben — az átszervezés évé­ben — naponta 52 ezer köb­méter vizet szállított a válla­lat a fogyasztókhoz, a . múlt évben már 102 ezer köbméter volt a napi kapacitás. Ez alatt a négy év alatt a Balaton tér­ségében napi 51 ezer köbmé­terről 91 ezer köbméterre emelkedett a víztermelő kapa­citás. A Velencei-tó térségé­ben pedig megtízszereződött. A több víz a parti települé­seken mind több fogyasztóhoz jut el. Négy esztendeje a Ba­laton körül 778 kilométer volt az ivóvizet szállító vezetékek hossza, az idén pedig megha­ladja már az 1500 kilométert. Rózsavölgyi Imre, a vállalat igazgatója tegnapi ünnepi be­szédében azt is elmondta, hogy jelenleg több mint 49 ezer fogyasztót szolgálnak ki. A vállalat központjában és a különböző üzem főmérnöksége­ken 1300 ember dolgozik azért, hogy a csapokból mindig foly­jon a víz. Az" ellátott területek növe­kedése azonban fölvet egy másik gondot is: a szennyvíz elvezetését és tisztítását még nem sikerült megoldani. Az igényekkel nem ta-tott lépést a csatornahálózat építése sem. A csatornák hossza csak egy- tizede a vízvezeték hosszának. A víz azonban egyáltalán nem olcsó. A kapacitást növe­lő beruházásokra a Balaton két pártján es a Velencei-tó környékén jelentős összegeket költenek. Épül már az a ba­latoni regionális rendszer, amely mind a két partot át­fogja, s lehetővé teszi, hogy mindig oda irányítsák az ivó­vizet. ahol a legnagyobb szük­ség van rá. E nagy jelentősé­gű beruházás hosszú időre megoldja majd önnek a tér­ségnek az ivóvízgondját. Ez­zel az építkezéssel jSáhuzamo- san azonban gyors fejlesztési program is készült. A Vízügyi Alapból és. a Balatoni Tárca­közi Bizottság hozzájárulásá­ból, valamint a vállalat saját pénzéből 90 millió forintot költöttek a legégetőbb gondok megoldására. A Balaton vizét is felhasználják arra. hogy a parti településeken megszűn­jön az ivóvízgond. Négy évvel ezelőtt még csak jelentős fel­használási korlátozások árán j lehetett biztosítani az egyes településeken, hogy a nyara­lókban, üdülőkben és szállo- i dákban mindig folyjon a csap. I E , gyorsfejlesztési program I eredménye, hogy a nyári nagy melegben egyre kevesebb a | vízkorlátozás s mind egyenle- | tasebb az ellátás. A nagy mun­kában jelentős szerepet vállal­tak a szocialista brigádok, s a vállalat célkitűzéseinek valóra váltását jól segítette a párt XI. kongresszusa és a felszabadu­lásunk 30. évfordulója tiszte­letére kibontakozott szocialis­ta munkaverseny. E verseny eredményének is része van abban, hogy jelentősen nőtt s a múlt évben már elérte a 174 millió forintot a vállalat ter­melése. A feladatok azonban gyorsan nőnek. A mai számí­tások szerint öt év múlva a vállalat teljes árbevétele eléri az egymilliárd forintot. Ez azt is jelenti, hogy bővül a tevékenységi köre, és mind na­gyobb terület jó ellátásáért vállal felelősséget az 1300 dol­gozó. Dr. K. I. Több mint egy évtizede történt, Buzsákon. Hideg tél volt akkoriban, s jólesett es­tefelé behúzódni a szövetke­zet meleg irodájába. Az elnök azt mondta: — Menne ez a közös gazdaság, ha mindenki mindenkivel szót értene ... — Nem panaszkodott, inkább olyan ember benyomását kel­tette, aki gyorsan túlteszi magát a gondokon. Mosoly­gott, és bizonygatta: rendbe­jönnek a dolgok. * * * Miseta György a napokban töltötte be a 60. évét, s a Ka­posvári Mezőgazdasági Föis- Kolai Tangazdaság személyze­ti vezetőjeként ment nyugdíj­ba. Nem sokkal előtte vette át dr. Söós Gábor államtitkár­tól a Munka Érdemrend ezüst fokozatát. Újabb kitüntetés a sok más, magas elismerés után. Denogyis álmodott va­lamiké ilyesmiről, csak arról, hogy valami más, az emoert szaoaddá, boldoggá tevő kor­nak keli követKe^nie, amikor ő és sorstársai a munKajuk jussán boldogulhatnak. — Zsupos tetejű házban születtem, neg'yeaiKnek a hét gyerek közül. A sok gyerek nálunk hagyomány von, hi­szen anyáméK tizennégyen, RózsikáéK, a íeleségeméK meg hatan voitak testvérek. Gróf Jankovics Bésán Endre uradalmában, Buzsákon és Öreglakon dolgoztam, fillére­kért, amikor meg a hat elemit sem végeztem el. Aztán vol­tam sommás, aratómunkás, kubikos, dolgoztam a tőzeg­bányánál, télen pedig nád­arató és favágó voltam... Es mesél, keresgélve emlé­keiben a mozaikokat, ame­lyekből összeáll az egész: az élete. Árkokat készítettek Kis- berény, Vitya felé. Nehéz volt a kubikmunka, de azt fi­zették a legjobban. Akikkel dolgozott, már nem mind él­nek, így Debity Ferenc árok­mester, Kovák István, sőt az ő veje, Tanasits János is meg­halt már. Harmincötben nő­sült, akkor vette el Rózsikát — látni kellene, hogyan lá­gyítja el arcvonásait a ki­ejtett szó, az emlékezés —, ahogyan ő mondja: kettejük­nek együttvéve a nagy sem­mi volt az útravalójuk az életkezdéshez. Harminckilenc nyarán a cséplőgép mellett vette át a behívót. Leszerelés után folytatódott a robot, az­tán következett az újabb be­hívó, a frontszolgálat... — A felszabadulás után a feleségemmel együtt belép­tünk a szociáldemokrata párt­ba. Azért ide, merF a KMP lengyeltóti járási vezetői sze­rint nagyon elkelt a kommu­nista hitű ember ebben a pártban. Részt vettem a föld­osztásban, aztán, hogy meg­alakult az újgazdák szövetsé­ge, az UFOSZ, annak az el­nöke lettem. A FÉKOSZ he­lyi munkástagozatának veze­tőségi tagjává választottak, később a DÉFOSZ elnöki tisztét bízták rám. Negyven- nyolcban, a két párt egyesü­lésekor az MDP alapszervi titkára lettem. ! Három- és öthónapos, majd j egy éves pártiskola a fővá­rosban — megbízások megyei politikai és gazdasági szerve- I zetekben végzendő munkákra [ itthon. Negyvenkilencben a termelőszövetkezeti szervezé- j sek aktív részvevője: Barcsot I — pontosabban Szilonicspusz- | tát —, Patosíát, Kürtöspusz- I tát, Pusztakovácsit, Csákányt i említi. Ott volt a tanácsok alakításánál, aztán a megyei pártbizottság politikai munka­társa, majd a barcsi járási pártbizottság első titkára lett. 1960-ig volt a megyei párt-vb tagja, Buzsákon is segített megalakítani a tsz-t, s 1959 decemberében — távollétében — elnöknek választották. — Több mint hat és fél ezer parcellát kellett összehozni nagyobb tagokba . . . Hatvan­hét márciusáig dolgoztam a közösben, a közöségért, úgy, ahogyan tudtam. Nyolc évig volt a Kaposvá­ri Mezőgazdasági Főiskolai Tangazdaságban személyzeti vezető. Politikai ambíciói, gaz­dag ismeretei az üzemi párt­bizottságban hasznosultak 1972 óta: ennek tagjaként is tevé­kenykedett. S most: hogyan lesz ezután? — A munkásőrség aktív ál­lományába kerültem. Szóltak már, hogy számítanak rám a pártmunkában is. Az igazat megvallva: nem tudnék úgy élni, hogy semmit sem teszek már abból, ami nekem az életet jelentette... És hát, a fiamnak van egy telke, azon szőlőt, gyümölcsöst telepítet­tünk. Lesz itt munka. Aztán a két unoka, most több időm lesz játszani velük, mesélni nekik ... Segít széppé tenni a nyug­díjas időt, hogy az, amiért sok áldozatot hozott, jelen van mindennapjainkban. Hernesz Ferenc Elsők leltek a Volán Tröszt versenyében ÜNNEPI MUNKÁSGYÜ- kedő munkájukat a következő LÉST tartottak tegnap a Vo- ! számok szemléltetik. A válla- lán 13. számú Vállalat dolgo- í lat 1974-ben 16.4 százalékkal zói Kaposváron. A vállalat — j több utast, 31,3 százalékkal tavalyi munkája alapján — a ' több különböző terméket, 39.6 tröszt országos versenyében százalékkal több darabárut az első helyre került, s ezzel j szállított el, mint egy évvel elnyerte a Volán Tröszt ván- ' korábban, s a rakodás teljesit- dorzászlaját, a vele járó, 120 1 ményét is 24.2 százalékkal nö- ezer forint részesedésre ,és . vélték. A munka termelékeny- egymillió forint .fejlesztésre ■ sége 63,3 százalékkal volt na- feíhasználható jutalmat. ; gyobb az 1973-as — egyébként A Volán munkáját Suri : mar akikor sem rossz - szin- i Sándor igazgató ismertette, vonalnál. Hogy mennyi alapos | Tavaly már sejteni lehetett, í ^ a legkisebb részletre is ki- | hogy a vállalat előkelő helyen i terjedő intézkedésre volt szük- i végez a versenyben, mert a ^ég a hatékonyabb munka I negyedévi értékelések alkal- 1 megteremtéséhez, az abból lát— | mával rendszerint az első vagy J szik, hogy a termelési és az a második helyet foglalták el, energia ko 1 ősegek országos drá- a balesetelhárítási versenyben í gulása idején sikerült több pedig a harmadik helyet sze- i munka mellett ezeket a I rezték meg. Mivel érdemelte ki a Volán j a kongresszusi versenyben az | első helyezést? Elsőnek a vál­lalat látványos fejlődését kell megemlítenünk. 1968-ban éves termelési értékük 177 millió forint volt. Hat év alatt meg­duplázták a termelést, s szál­lításaik és egyéb tevékenysé­gük értéke tavaly elérte a 376 millió forintot. A vállalati eredmény pedig az 1968-as költségeket lényegesen csök­kenteni. Hárommillió forinttal kevesebb szerepelt a vállalat kiadás rovatában, s ebből 2,5 millióval kevesebbet adtak ki üzemanyagra, mint 1973-ban. Magától értetődik, hogy a hatékonyabb munka a vállalat dolgozóinak jövedelmében is kedvező változásokat hozott. Az egy dolgozóra jutó bér 28 200 forintról 31 ezer forint­ra nőtt. s ez a részesedéssel Heti belpolitikai összefoglaló Hétfőtől szombatig Csendes hét volt ez, kiemel­kedő esemény nem történt, így hát nehéz a krónikás fel­adata. A munka hétköznapjai remélhetően eredményesen tel­tek; az eddigiek alapján kie­melkedő üzemek, vállalatok neve már ismert, a jutalom­osztásra, ünnepségekre pedig a közelgő május 1. ad alkal­mat. Tudományos tanácskozások­ról, műszaki és egyéb nemzet­közi találkozókról, amelyek­nek hazánk volt a színhelye, I viszont hadd szóljak, hiszen egyik-másik ilyen »ülésszak« — csendessége ellenére — ugyancsak szántott« ” hatással 1 lehet életkörülményeinkre: j így mindenekelőtt szólnom j kell a Marx Károly Közgazda- j sági tudományi Egyetemen rendezett ünnepi tudományos tanácskozásról. Huszár István miniszterelnök-helyettes a há­rom évtized történetének gaz­] daságpolitikai tanulságairól beszélt előadásában. A budapesti vásárközpont­ban a napokban nyílt meg a Hungaroplast ’75 nemzetközi műanyagipari szakkiállítás. Ez immár Európa egyik legna­gyobb ilyen bemutatója: fon­tosságát és hasznát a műanya­gok rendkívül gyors térhódí- j tása adja meg. Figyelmünk mégsem irányulhat egyetlen, i bár sikeres irányzatra. A ha- : gyományos alapanyagok to- , vábbra is igen fontosak; előál- ; : lításuk korszerűsítése és per- ’ ] sze mennyisége is perdöntő. ! \ íme, a heti kormányülésen na- | pirendre került az ózdi kohá- ! szat nagy arányú fejlesztésé- j nek kérdése. További érdekes összefüg­gések vagy legalábbis össze- csengések: a számítóközpontok vezetéséről kezdődött nemzet­közi teníolyam Budapesten — egyébként egy ENSZ-intéz- l mény keretében —, a hazai I közlekedés fejlesztéséről meg­tartott győri tanácskozáson pedig sok szó esett a számítás- technika közlekedésben való alkalmazásának széles körű lehetőségeiről. Megtartotta évi közgyűlését a Magyar Nemzeti Bank. A be­számolóból a pénz- és hitel­ügyek összefüggésében is ki­tűnt népgazdaságunk múlt évi tervszerű fejlődése. Am a bank tapasztalatai is arra vallanak: sürget ipari termékeink kíná­latának — ahogy mondani szokás: szerkezeiének — mi­előbbi átalakítása, hogy meg­őrizhessük versenyképessé­günket. Van mit megőrizni és továbbfejleszteni! Itt említjük meg: a héten nyitotta meg bu­dapesti képviseletét a Creri- tanstalt-Bankverein nevű oszt­rák pénzintézet, a magyar­osztrák áruforgalom jelenté­keny hányadának pénzügyi le­bonyolítója. j szint negyvenszerese! Ezalatt ■ együtt 12,1 százalékos jövede- dolgozóik létszáma 2000-ről iemnövekedést jelentett, j 25°°-ra nőtt, tehát a növeke- Ezzel a munkával a Volán des döntő mértekben a terme- ; 13 számú Vállalata jelentétk- lekenyseg emelkedéséből és a i télén, közepes vállalatból az jobb szervezésből származott, ország legjobban szervezett, I Tavalyi, különösen kiemel- i gyorsan, megbízhatóan fuva- __________________________ ~ rozó vállalatai közé emelke­dett. Most már nemcsak a me­gye áru. és személyszállítási szükségleteinek ellátáséra ké­pes, hanem tevékenységük ösztönzőleg hat a somogyi gazdaság egyéb szektorainak fejlődésére is. A VÁNDORZASZLÖT Gd­lántai József, a Volán Tröszt vezérigazgató-hellyettese adta át. A vállalat vezetése úgy döntött, hogy a jutalmul ka­pott egymillió forint felét a nagyatádi szociális helyiség fölépítésére fordítják, az ösz- szeg másik feléből pedig az igali meleg vizes fürdőhöz kapcsolódó szálláshelyek ki­építését kezdik eh A felépí­tendő fürdőhelyekre azért van szükség, hogy a gépjárműve­zetők és a rakodók között gyakori reumatikus betegséget hatékonyabban tudják gyógyí­tani. Végül egy aprónak látszó hír: a Medicor Művek elhatá­rozta, hogy munkásokat von be az igazgató tanácsba. Eddig csupán egy-egy szocialista bri­gádvezető vett részt a gyári , döntések előkészítésében, ezen­túl — a tanács tagjaként — további .dolgozókat vonnak be, ! s létrehozzák a gyáregységek I tanácsát is. Így közvetlen kap­csolat jön létre a munkakol­lektívák és a gyári vezetők kö- 1 zott. A Minisztertanácsban a ! munkaügyi miniszter az üze­mi demokrácia, egyes kérdé- 1 seiről hozott régebbi határo- ; zat tapasztalatairól számolt be, ] különös figyelemmel arra, ho- I gyan lehet összekötni a dolgo- ! zóknak a vezetésbe való bevo- I nását, aktivizálását, tehát az I üzemi demokrácia fejlesztését a gyári, vállalati munka- és Az ünnepi munkásgyűlésen üzemszervezés gyorsabb fei- I & a jutalmakat és a ki­, ... - J tí i n tzo-tóc oLfűt o n íl -r/ir-v, ! ­j lesztésével. Ebben a kulcskér- j désben, sajnos, elég lassan ha­ladunk előre. Remélhető, hogy miután a kormány most ismé­telten foglalkozott e kérdés­sel, gyorsabb előrelépés törté­nik. Balog János tüntetéseket az üzemegységek közötti verseny legjobbjainak és a kiváló dolgozóknak. Cs. T. Somogyi NéplapI 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents