Somogyi Néplap, 1975. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-13 / 61. szám

Barcsi kezdeményezések Művelődő közösségek Filozofikus gagek Szép a felújított, korszerű- | Első, bemutatkozó fellépésünk sített művelődési ház Bar- j április negyedikén lesz. csőn. Nemcsak azért, mert a , Az ifjúsági korosztály mel- heíyi igényeknek megfelel, a I lett a gyerekeket is szívesen művelődés különböző ágainak látja a ház. A gyenmekklu- helyet ad, s mert nagyterem, { bon belül három ág különül a klub- és tanácskozó-, vala- | el: színjátszók, bábosok és kiállítóterem | táncosok. Ahogy a fölmérések mint játék- és áll a látogatók rendelkezésé­re. hanem azért is —; és első­sorban azért —, mert ottho- i nos, vonzó. Olyan, hogy az emberek szívesen járnak oda. Ezt mondják a barcsiak is, ; akik gyakori látogatói a ház-' j nak. Mert itt már hagyomá- ! nva van értklubéletnek — el­sősorban a fiatalok körében —, és programot, méghozzá jó prog ramot biztosít számukra. bizonyítják, bőven van jelent­kező mindegyikbe. Barcson a nőklubnak is ha­gyományai vannak. A foglal­kozásokra — amelyeknek meghatározott tematikájuk van— nyolcvan-kilencven asszony is eljár. Szívesen hallgatnak előadásokat, első­; sorban olyanokat, amelyeket mert ^ ™uvelodeM ház j vetített képekkel kísérnek. Vitatkoznak, és ,nem utolsó­sorban kézimunkáznak. (Alko- Szilágyi János személyében i fásaik a művelődési ház vit- új igazgató került a műve- ; rinjeiben láthatók.) Most ar- lődési ház élére. Az első két ra készülnek, hogy az ifjúsági hónapban belevetette magát ; klub leánytagjait is bevonják munkatársaival együtt a szer­vezésbe. Fölsorolni is sok, mi mindent indítottak. munkába. — Barcson igénylik, várják a művelődési programokat. A négy alkalommal kiváló mi­nősítést elért ifjúsági klub múltja kötelez. Ennél alább nem adhatjuk. A klubón be­lül aztán érdeklődési körök szerint szerveztünk irodalmi színpadot — és nekünk is lesz táncházunk, amelyben a kezdeti lépések — és ezek va­lóban lépések — után kiválo­gatjuk azokat a fiatalokat, j két, akikkel egy néptáncegyüttest j két lehet alakítani majd. Ugyan­csak a klubon belül MSZBT- tagcsoport jött létre, a szövet­kezettel közösen pedig ének­kar. Megalakítottunk egy természetjáró szakkört is; ed­dig több mint százötven fia­tal jelentkezett — Milyen az irodalmi szín­pad jellege? — A régi amatőr színját­szás legjobb hagyományait szeretnénk ötvözni a modern irodalmiszínpad-elemekkel. — Hetven taggal megala­kult a szocialista brigádta­gok klubja — mondja Szilá­gyi János. — Hogy mekkora igény volt rá, bizonyítja az is: első alkalommal több mint három óra hosszat tartott az összejövetelük. Klubvezetősé­get választottak, és szinte az egész évi programot megha­tározták. A művelődési ház­beli összejövetelek mellett szívesen mennének kirándul­ni, rendeznének családi este­hívnának meg művésze- is. Hamarosan sor kerül a Kaposvári Csiky Ger­gely Színház művészeivel ta­lálkoznak. A klubtagok Barcs szinte valamennyi munkahelyéről jöttek. Üzemi 1 dolgozók, szö­vetkezeti tagok. Irodalombarátok klubja is működik a házban, a könyv­tárral közösen szervezik. Bá­rányt Ferenc lesz az első meghívott; Jancsó Adrienne ra: tolmácsolja verseit. Somogy- ból elszármazott költőket is vendégül látnak. A zeneba­rátok körét a zeneiskolával együtt indítják. A program a zenehallgatás, és zenei is­meretterjesztés lesz, emellett azonban megalakítják a fú­vószenekart is. Öt-hat lelkes fotósból áll a fotószakkör; úgy tervezik, hogy hamarosan önálló kiállí­tással is kirukkolnak. A hon­ismereti kör körülbelül tíz­éves múltra tekint vissza, és folyamatosan dolgozik. A nyugdíjasok klubjának rész­ben saját maguk által össze­állított, részben ajánlott prog­ramja van. ’ — Megalakítottuk a közmű­velődési klubot. És azt hi­szem. hogy ha sikerül itt jó­klubéletet teremteni, ez lesz az egyik mozgatója. A barcsi értelmiségiekből, a közműve­lődés munkásaiból álló cso­port ugyanis többek között fi­gyelemmel kíséri a ház életét és programját segíti. — Vajon bírják majd ezt az iramot év közben is? — kérdezem a művelődési ház igazgatójától. — Igen. A programokat ugyanis mindig adott közös­ségre terveztük. Olyan embe­rek igénye szerint, akik egy- egy klubba vagy szakkörbe azért jelentkeztek, mert kö­zös az érdeklődésük. Soha nem hirdetünk meg egy-egy előadást, hogy aztán közönsé­get toborozzunk hozzá. Min­dig az emberekre, az igények­re kell tervezni a műsort, és nem fordítva. A másik bizto­síték pedig az a szakvezető gárda — pedagógusok, nyug­díjasok, zenetanárok — szíve­sen vállalja egy-egy közösség irányítását. Az egész közmű­velődés ezekre az érdeklődő közösségekre alapul Barcson. Simon Márta Pantomim est ax ifjúsági báxban Növényvédelmi tájékoztató Időszerű növényvédelmi teendők A mechanikai növényvédel­mi munkák elvégzése után, még a rügypattanás előtti időszakban kell elvégezni a télvégi lemosó permetezése­ket. Az alma, körte, birs vé­delmére a kétszázalékos tö­ménységű Novendát vagjA a 0,8—0,9 százalékos töménysé­gű Krezonit E-t használhat­juk. A védekezéssel különö­sen a kaliforniai pajzstetű áttelelő alakjait pusztíthatjuk el, s, egyúttal jelentős mér­tékben gyéríthetjük a takács­atkák — levéltetvek tojásai­nak számát, megakadályozhat­juk a sodrómolyok és a bim- bóükasztó bogár rügykártéte­lét. Az alma- és körtefákat 5 százalékos töménységű gyü­mölcsfaolajjal is kezelhetjük, Jva az elmúlt két évben nem védtük fáinkat ezzel az ola­jos szerrel. Az őszibarack vé­delmére téli hígításé mész- kénlevet vagy Neopolt 5 szá­zalékos töménységben hasz­náljunk. A kezelés hatásos a levélfodrosodás, levéllyuka- csosodás ellen, gyéríti a ka­liforniai pajzstetű és a ta­kácsatkák áttelelő alakjainak egyedszámát is. Kajszifák vé­delmére, a monilia, a levél- lyukácscsodás és a kaliforniai pajzstetű áttelelö alakjainak gyérítésére teli hígításé mész- kénlével, .5 százalékos Neopol- lál, vagy rézoxiklorid ható­anyagú szerrel — rézoxiklo­rid 50 WP, Vitigran, Cobox stb. — 0,3 százalékos tömény­ségben permetezzünk. A mészkérüé hatásos a kalifor­niai pajzstetű. valamint a le- véilyukacsosodás ellen, az utóbbiak pedig a monilia és a levéllyukacsosodas ellen. A károsítok jelenléte határozza még tehát, hogy melyik ké­szítményt válasszuk. A ri­biszke- és köszmétebokrokat kell még a rügypattanás előtt áztatásszerűen permetezni, legveszélyesebb kártevőjük, a kaliforniai pajzstetű ellen. A kártevők elleni védekezésre ajánlott a 2 százalékos tö­ménységű Novenda vagy a 0.8—0,9 százalék töménységű Krezonit E, illetve a 4 szá­zalék töménységű gyümölcsfa­olaj, ha az elmúlt két évben nem használták. A melegágyakban hajtatott palánták veszedelmes beteg­sége a palántadőlés. Kártéte­lének megakadályozása érde­kében kerüljük a sűrű ülte­tést, a talajt öntözzük, de le­hetőleg úgy, hogy a növények ne legyenek vizesek, és 0,3 százalék töménységű Ortho- ciddal vagy Zinebbel perme­tezzük. A kezelést szükség esetén ismételjük, de ügyel­jünk arra, hogy például a hajtatott saláta esetén az Orthocid várakozási ideje 14, és a Zinebé 21 nap. A beve­tett sárgarépa- és petrezse- lyemágyásokon vegyszerrel irthatjuk a gyomot, ha köz­tes növényt nem termesztünk a sorok között. A kezelést ve­tés után, de legalább 10 nap­pal a kelés előtt kell elvégez­ni. A gyomirtásra felhasznál­ható a Merkazin vagy az A— 1114, melyekből 2,3—3,5 dekát kell 3—5 liter vízben kijut­tatni 100 négyzetméter nagy­ságú területre. NEM SUKAT KELL azon töprengenie annak, aki Köllő Miklós és a Dominó együttes produkcióját látta: mivel si­került kiválniuk az említettek­nek az e műfajt művelők — igaz: nem nagy — táborából. Miben különbözik Köllő Mik­lós például Marceau-tói, vagy Fialkától? Ezt kellene keres­nünk? Nem. Miben azonos — már a hasonlítás is magas mérce! — azokkal. Abban azonos a legnagyobb mímu- sokkal, hogy jelenetei, de még ötletsziporkái, gagjei is filozo­fikus töltéssel bírnak. S ter­mészetesen ebben különbözik a műfaj »szürkéitől«. Mert csak az igazán eredeti tehetség tud kiválni a többiek közül. A néma filmkomédiák jel­legzetes humorát mentik át Köllőék a deszkákra, és a má­ba. Ezt tapasztalhatták azok, akik hétfőn este megtöltötték a kaposvári úttörő- és ifjúsági központ nagytermét. ^(Csak­nem mind fiatalok.) Chaplin, Keaton stb. — a legkiválóbb filmkomikusok — is tapsoltak volna Köllőéknek, hitemre! Még akkor is, ha ezek a jele­netek nem voltak küek. ■ Nem magunkat a Színház című Magatartásformák egyenérté-1 Társasjáték, vagy a Produkció és a Megváltók. kacagtuk-e epizódban? Mert ez utóbbiak — gyaní­tom — új stílusirányzatot paródiáit képviseltek. Ennek külső kaptuk. Tükröt magunk elé, | megnyilvánulása az volt, hogy torzítót. Akik ott voltunk, biz- | kellékek is megjelentek a mímusok kezében, sőt: a Tár­sasjáték történése applikációs tosan figyelni fogjuk egymást a következő színházi előadá­son: ki melyik típussal »rí­mel«. Ugyancsak emberi jel­lemhibáinkat karikírozta Köl­lő Miklós a Templom című jelenetben. A titokban gyón­tatószékbe osonót, a könnyel­mű nőcskét, az álszemérmes aggastyánt, meg a többieket. A mímus azonban nem elége­dett meg evvel: »megemelte« történést. Az ördög eldicsek­szik a »világ urának« diada­lával. mire az -» onnan a ma­gasból — lehajítja nehéz kő­keresztjét. Merthogy ő is csak esendő »ember«. Groteszk Teli Vilmos-törté- netet kaptunk, és gombócevé- si ■ »versenyt«. Poénokat, test­mozgással és arcjátékkal kife­jezeti komikus akciókat. Re- keszizom-megmozgató epizó­dok voltak; másfajta humor­ral spékeltek, mint például a Kaposvári serkei esték Vonószenekari hangverseny Hétfőn este a zeneiskola l a zongoraverseny második té­Bartók-termében Dőry Dénes- nek, az Állami Operaház kar­nagyának vezényletével sike­res hangversenyt adott a Ka­posvári Szimfonikus Zenekar. A hétfő esti hangverseny, el­sősorban azért keltett kelle­mes meglepetést, mert a ko­rábban bírált vonóskar erősö­dését igazolta. Örömünkre szolgált, hogy a pódiumon telét újra hallhattuk. Szünet után. a finn Sibelius Valse triste-jét, a »szomorú keringőt« mutatta be a zene­kar. E művet joggal sorolhat­juk a klasszikus szórakozta­tó muzsika legkiemelkedőbb alkotásai közé. Brahms hang­szerelési hatása, a mély és sötét tónusok rémek felhasz­nálása jól ötvöződött a kom­csak kaposvári muzsikusokat | ponista szép ívű melódiaveze­döntő többségben láttunk, s fiatalokat. Elsőként Mozart D-dúr dl- vertimentóját hallhattuk. Dő­ry Dénes energikus,, kitűnő dirigálással, jól fogta össze az együttest, mely különösen a mű második és harmadik tételének megszólaltatásánál jeleskedett. Bach f-moll zon­goraversenyének szólistája Miklós György volt, aki tisz­ta eszközökkel, stílushűen, kiváltképp a versenymű cso­dálatosan szép lassú tételé­nek megformálásával adta elő a barokk mester egyik leg­népszerűbb művét. Ritkán fordul elő koncerten, hogy versenyművet megismételnek. A közönség vastapsa ez eset­ben visszahívta a művészt, és tésével. Több mint két éve szerepel a szimfonikus zene­kar repertoárján Farkas Fe­renc Régi magyar táncok cí­mű kompozíciója. Az együt­tes erényei leginkább e mű megszólaltatásában érződtek. Zelinka Tamás, » hangver­seny műsorvezetője, szép gon­dolatokkal vezette be a mű­veket G. J. táblán, »lúdtalpai« ide-oda helyezésével folyt A hatalom, a birtoklás — ez volt a téma, melyről mondanivalójuk volt A Megváltók — leleplező pil­lanat! — két önsajriáltató po- zőr találkozását elevenítette meg. Akik túl akarnak tenni egymáson az alázatban. Job­ban mondva: az álalázatban. Dulakodássá, öléssé fajul a versengés a látszatért. Fény- és hangeffektusok növelik gigantikussá az ijesztő célú küzdelmet. Akárcsak a csodá­latos Olimpia című epizódban, melyben Köllő felejthetetlent nyújt. Az Előre! jelenetben is­mét ott a leleplező szándék: kinek érdeke a háború. NEM TETSZETT viszont a tPatkány és a szendvics két­ségtelenül abszurd, de nem is kevéssé gusztustalan humora. Az epizódnak amúgy sem volt sok köze a pantomimhoz — 'bábjáték volt ugyanis —, nyu­godtan kihagyhatták volna. Köllő Miklós segítőtársaival — a kitűnő komikusi adottsá­gokkal megáldott Szabó Sán­dorral, valamint Dóczy Krisz­tinával és Marschek Ottíliával — annyi szép külhoni szerep­lés után (Hollandia, Spanyol- ország, Kanada, Lengyelor­szág, Jugoszlávia, Ausztria) iá­mét megérdemelt sikert ara­tott Kaposváron. Dicséretül álljon itt az a néhány sor, amelyet Köilő magáról a mű­fajról írt: »A mim — illúzió^ a mímus varázsol. Nem bű­vészkedik — teremt. Világa nem szépséges pasztellszínű idill, mint ahogy világunk sem az. Kérdések horgai állnak belénk, s kérdéseinkkel sebez­zük mi is • világot, és ma­gunkat.« ' És várjuk az általa vezeten­dő új kaposvári mimes tan­folyam eredményes jelentke­zését is. i ’ Leská tásrM Nemzetközi szakkiállítások a Szovjetunióban Uj vegyszerezőgépek a gazdaságban □ Somogyi Néplap Nyolc új típusú vegyszerezőgcpet kapott a Balaíonboglárl Állam! Gazdaság, melyből négyet a lengyeltóti kerületben állítanak nemsokára munkába. Az új típusú vegysze- rező gépeket a MEZŐGÉP veszprémi gyáregysége készítette. A gazdaság szakemberei szerelik össze a gépeket, s március húszadika körül szeretnék megkezdeni a szőlő vegy­szerezését. A napjainkban végbemenő technikai forradalom, a ter­melés minden területén ki­bontakozó gyors fejlődés mind nagyobb mértékben teszi szük­ségessé a nemzetközi tapasz­talatcsere bővítését, az újabb technikai eredmények megis­merését. Erre az ágazati szak- kiállítások igen kedvező lehe­tőséget teremtenek, éppen ezért világszerte növekszik az ilyen kiállítások száma, ame­lyek iránt a tapasztalatok sze­rint az érintett ágazatok szak­emberei részéről igen nagy érdeklődés nyilvánul meg. 1978 kora tavaszán az Se!-’ miszeriparban, a kereskede­lemben és a közétkeztetésben szükséges berendezésekkel is­merkedhetnek a látogatók; nyáron a gépkocsik karban­tartásához, javításához szük­séges berendezésekkel, fel­szerelésekkel, ősszel pedig a mezőgazdasági gépekkel, be­rendezésekkel és műszerekkel. Ezek közül az első kettőt má­sodízben, az. utóbbit pedig har­madízben rendezik meg Moszk­vában. Az 1979. évi program a fém­feldolgozó ipari berendezések, A Szovjetunióban is minden , műszerek és szerszámok, a évben rendeznek ilyen kiállí- termelési folyamatok automa­tásokat. Nemrégiben elkészült j tizálásához szükséges eszkö- az 1976 és 1980 között rende-| zök, valamint az erdőgazda- zendő ágazati szakkiállítások 1 sági és fafeldolgozó ipari be­térve. amelyből néhány érdé- j rendezések, gépek, műszerek kességre már most felhívjuk a figyelmet. Évente általában három­négy nagyszabású nemzetközi szakkiállítás megrendezését tervezik. 1976 májusában könnyűipari berendezéseket, technológiai folyamatokat mutatnak majd be a kiállítók, augusztusban építőipari és út­építő gépeket és berendezése­ket, szeptemberben szolgálta- ■tóipari és háztartási zéseket. bemutatását ígéri. Végül 1980 tavaszán egész­ségügyi, orvosi műszereket és gyógyszereket állítanak ki; nyáron nyomdaipari gépeket; ősszel pedig televíziós-film- technikai „ berendezéseket és eszközöket. A Szovjetunióban rendezett nemzetközi szakkiállítások tránt már eddig is nagy ér- berende- [ ieklődés nyilvánult meg a különböző országok cégei ré­1977 májusában rendezik j széről. Várható, hogy a mosta- meg másodszor az elektro- , ni, a következő öt évre meg- technikai és yillamos-erőátve- j hirdetett program alapján az teli berendezések kiállítását; i eddigiekhez hasonlóan jelen­júniusban a vasúti szállítás tős nemzetközi részvétellel eszközeit láthatják az érdeklő- zajlanak majd le a kiállítá­sok, és a különböző országok' dők; ősszel pedig harmadszor rendezik meg a »Chimia« el­nevezésű nemzetközi vegyipa ri kiállítást. bői érkező szakemberek részé­re sok hasznos tapasztalatcse­rére nyílik mód. t

Next

/
Thumbnails
Contents