Somogyi Néplap, 1975. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-13 / 61. szám

U

j gyár szfläefcett a. tab!

dombok ölén: néhány éve még itt is — mint csaknem valamennyi somogyi üzem helyén — szántóföld volt. A friss falak között most ügyes kezű munkások számítógép-alkatrészeket készítenek.

A célszerűen berendezett

munkatermek, a szemet nyugtató halványzöld függönyök és

gépekSwl. Elmentem a vállalat

központjába, s azt kérdeztem: tudnak-e használni? A válasz az volt, hogy igen. Az út innen egyenesen Tabra vezetett. Kamarás Gábor:

— A személyes és a vállalati érdek szerencsés találkozása hozott Tabra műszaki osztály- vezetőnek. Amikor indult a gyár, megkerestek s azt kérdezték: lenne-e kedvem Székesfehérvárról Tabra költözni? Lejöttem, körülnéztem. Megkapott az itteni légkör, a táj, a környezet és a szakma érmunkaasztalok, a korszerű fel- dekessége. A döntés persze szereléssel ellátott termek az nem volt könnyű: táblázatot iparnak csak a tárgyi feltété- csináltam magamnak, s ott felleit teremtik meg. Az okos gé- írtam azokat a szempontokat, pék mellé nagy kézügyességű, melyek az új hely mellett vagy jó idegekkel rendelkező mun- ellene szólnak.

teásokra van szükség. Akik Itt szerepelt a feleség mun- regígelente leülnek ebben a kahelye, a gyerek tanulási le- gyárban a munkaasztalok hetősége, az, hogy közelebb mellé, a jövő technikájával kerülünk a Dombóváron élő foglalkoznak: a számítógépek- szülőkhöz, a munka érdekessé- röl ugyanis egyre több szó ge, a lakásmegoldás. Egyszóval 29:13

arányban győzött Tab. A A ranglétrán nem jelentett előrelépést a költözés: Székesfehérváron is osztályvezető voltam, itt is az lettem, s a. fizetésem sem emelkedett. Persze az igazsághoz hozzá tartozik: ha

nem a Videoton épít gyárat Tabon, nem hagytam volna ott Székes- fehérvárt, hiszen a vállalaton belül egy idő után beosztással nem mérhető szakmai -pozíciót foglal el az ember, s ezt

Egy Ideig Székesfehérvárról járt Tabra Mo- ffjatnál8^ úira hős József igazgató. meg keU szerezni.

Mohos József:

— Tíz éve technológusként kezdtem a Videotonnál. Rövid ideig fejlesztőmérnök voltam, s amikor megkezdődött a számítógépgyártás, üzemvezetőnek neveztek ki. Akkor hamarosan eldőlt már, hogy számítástechnika lesz Tabon. A döntés ufán ide neveztek ki gyáregység-igazgatónak. Egy ideig Székesfehérvárról jártam Tabra, s Tab ügyében a fél országban. Másfél évvel ezelőtt ide is költöztünk.

Soltész Albertné:

— Akkor kerültem a Videotonhoz, amikor a számítás- technika kezdődött. Az új számítástechnikai gyár első húsz munkása közé tartoztam. A cég a Siemenstől vásárolta a memóriatechnológiát, bennünket Nyugat-Németországba küldtek tanulni. Hazatérve mi tanítottuk az új munkásokat. Amikor Tabra települt a memóriaüzem — átmeneti megoldásként — én is ide kerültem. Az átmenetiből végleges lett: itt mentem férjhez,

OTP-lakást kaptunk a vállalattól.

Hagyományok

*..... immmmmmmmmm

A memória a számítógép tároló, emlékező központja. Ügy is mondják, ez a számítógép »agya«. Mákszemnél kisebb ferritgyűrűk meghatározott rend szerint sorakoznak a tárolókban, s ezeket hajszálvékony vezetékek kapcsolják össze. Egyetlen tárolóban 73 728 ferritmag van. Azt, hogy miként dolgoznak itt a fűzőnők, egy speciális számítógép Béesben dönti el. Az eredmény meglepő: 73 728 magból átlagosan csak 15 a hibás. Ezt kell később kijavítani.

— Ehhez a munkához kivételesen jó szem és kézügyesség kell — folytatja Soltész Albertné. — Mesterséges fény mellett dolgozik az ember egész nap. Látja, sok itt a fiaposvári Delta Ktsz-ben: labdákat varrtam, s a háztartást vezettem. Nehéz munka volt.

A gyár munkásainak többsége vidékről jár be. vagy vidékről költözött Tabra. Minszámítógép, korántsem egységes a felelet.

Seibin Lászlót idézem: *A

munka itt érdekes, éppen ezért nehéz még megmagyarázni, hogy az állandó gépies feladat milyen nehéz. Aki gépié^ munkát végez, az egy idő ulun mindenképpen rajon: gépekre, s nem emberekre van szükség a rutinmunka elvégzéséhez. A számítógép éppen ezen a ponton léphet az ember helyébe, s végezheti sokkal gyorsabban a rutinmunkát. Az ember pedig felszabadul, s gondolkodhat, alkothat.«

A technikát, mellyel a tabi gyáregységben a munkát végzik. rövidebb-hosszabb idő alatt elsajátítják a rátermettek. A feladatokat ugyanis apró részegységekre bontották, s mindenki egy vagy néhány műveletei végez. Az embernek azonban tovább kell néznie: szüksége van arra, hogy értre, miként kapcsolódnak egymáshoz a részműveletek, s az apró egységekből hogyan áll össze a működőképes egész.

Tanulni kell a munkahely megbecsülését éppen úgy, mint a szakmát. A Videoton Számítástechnikai Gyárának tabi gyáregységében a feladatok i-ohamosan nőnek. A számítógép-alkatrészek döntő

esik országszerte. Tömeges elterjedéséről azonban még aligha beszélhetünk, a becslések szerint néhány százat használnak mindössze, kevesebbet, mint amennyire a gazdasági életben szükség lenne.

Mire alkalmas egy Magyar- országon készített R—10-es számítógép? A szakemberek így sorolnak: tudományos számítások elvégzésére, adatfeldolgozásra és folyamat irányítására. Azután hozzáteszik: »Maga a számítógép — kiépített rendszerek nélkül — halott óriás. Alikor kezd élni, amikor a központi egységekhez kiépítik azokat a perifériákat, melyek a feladatnak megfelelő információkkal látják el a gépet: kérdéseket

tesznek föl, s feleletet várnak erre.«

Az elektrotechnikának nincsenek hagyományai Tabon. A Videoton évekkel ezelőtt tv-alkatrészeket készítő üzemet telepített a nagyközséghez. A KGST-országok egységes számítógépprogramja alapvető változást hozott itt is: a múlt év végére megszűnt a tv- alkatrészgyártás, felépült az új gyáregység, s megkezdték a számítógép-alkatrészek és részegységek készítését. Az új technika új embereket hozott a tabi üzembe. Akiket kérdezek, azok többsége egy-két éve vagy néhány hónapja él itt.

Seibin László:

— Az Orion-gyár ösztöndíjasaként végeztem az egyetemet. Akkor kerültem a gyárba, amikor megkezdődött a számítógép-perifériák fejlesztése: öt évig dolgoztam ott, s úgy érzem, valamennyire megtanultam a szakmát. A hazánkban akkor ismert rendszereket gépészként néztél©, de megtanultam azt az elektromos munkát is, amelyik ennek a feladatnak az elvégzéséhez kell. A fejlesztés akkor nagyon lassan ment az Orion- ban, sokszor úgy éreztük, hogy^ a számítógép púp az Orion hátán. Nagyon . untam, hogy rendszertelen a munka: az

ember dolgozik, fejleszt, s csali i papírhalmaz gyűlik. Elkészítettünk egy prototípust, annak papíron megcsináltuk hat változatát is, dé csak az első gép maradt. Közben a Videoton kezdett el foglalkozni számítóA személyes és a vállalati érdek szerencsés találkozása hozott Tabra.

tál, s ez nem véletlen: Székesfehérváron, mikor a memo- riafüzést kezdtük, az is kiderült, hogy csak fiatalok tudják ezt jól csinálni. Nekik könnyű a kezük, jó a szemük és az idegrendszerük ... persze az is lehet, hogy a gyakorlat majd engem cáfol. Magyarországon memóriát csak Tabon készítenek, s mert kényes muríka, jól megfizetik. A fűzőnők — teljesítménybérben dolgoznak — megkeresnek 3000 forintot is. A csoportvezetők viszont ennél sokszor egy ezressel kevesebbet kapnak.

mmmm?

— Látott már munka közben számítógépet?

— Szerencsére igen. Bécs- ben voltunk mérni, s ott csodáltuk a teljesítményét.

Sucbach Klára:

— Másodszor kerültem már a Videotonhoz, Tabra. Akkor léptem be először, amikor megindult a tv-alkatrészgyár- tás. A munka azonban nekem nem érte meg. Miklósiból járok be. s bár ez a település alig néhány kilométerre van Tabtól, naponta 30 kilométert fut oda-vissza az autóbusz.

(Egy három kilométeres bekötő út kellene Zicstől, s lerövidülne ez a távolság.) A bérlet így havi hatszáz forintba kerül. A régi üzemben pedig alig kerestem többet 1100 forintnál. Elmentem a Balatonra pincérnek. Amikor megindult az új gyáregység, visszajöttem. Kétszer küldtek el pszichológiai vizsgálatra: a szemet* a kézügyességet és a térlátási képességet ellenőrizték. Azután fölvettek.

Ma őt tartják az egyik legjobb fűzőnőnek.

— Szakmának számít ez?

— Sajnos nem, csak betanított munka. Pedig a legtöbb fűzőnő szívesen tanul- denki magával hozta szoká- többsége itt készül már, s na, de technikum csak Szé- sait, életvitelét. Ma még ke- nemcsak a műszakiak álma, kesfehérváron van, gimná- vés itt az olyan ember, aki hogy egyre nagyobb egysége- zium pedig Siófokon. Ehhez életfelfogásában azonos elve- • két szereljenek össze. Ehhez hozzá kell számolni még, két vall. Az emberek egy ré- azonban föl kell nőnie az hogy a legtöbb ember bejáró, szén. még észrevehető, ha so- üzemnek. A törekvés, hogy

— Mi tartja itt az embe- kasodik a mezőn a munka: az itteni munkások tovább/

reket? reggel fáradtabban érkeznek, képezzék magukat, helyes, és

A kérdésre két választ je- hiszen az első rnüszak után gyorsabban célhoz vezet, gyeztem föl. Az első így legalább még egyet dolgoztak mintha idegenből próbálnák hangzik: a földeken. S az is előfor- az utánpótlást biztosítani.

— A pénz, a jó fizetés. dúlt, hogy valaki a hatórai Bár a műszaki könyvtár még

A másodikat inkább igaz- munkakezdés helyett rendsze- szegényes, a szakfolyóiratok

nak tartom: résén hétre érkezett. A kár- is késve jutnak el Ide, egyre

— Szeretem, amit csinálok, désre, hogy miért késett, egy- több a töprengő, újat kereső

Ha egy nő — mondjuk _ szerű volt a felelet: nem csőr- ember.

s

zeret kézimunkázni: szívesen gött a vekker. Egy mérnöktől hallottam a

csinálja, szenvedélyévé válik. Az üy«n késések ma már gyárban: Székesfehérváron az

ritkab- ......... m——iniinum rím...........« ........

A

zt kérdeztem, tudnak-e használni?

regi

Hát ez is szenvedély.

A fiatal gyáregység munkása Hiba Ernöné.— Mi a különbség a és az új telep között?

— A tisztaság. Ott tv-al katrészeket készítettem, nyomtatott áramköröket, friss levegőt szívunk, ott a teremben mindig érezni lehetett a forrasztópáka füstjét, nem változik Én a munkámért jöttem Tab- gyökeresen.

ra, három éve Igáiból ide Ma még nehéz költözött a család is. Koráb- ér-zékelni ban bedolgozó voltam a ka

r..:

egyre bak.

Az emberek- . .• bői nem álékor regi lesz munkás, amikor belépnek a gyárka- itt pun, hiszen Itt gondolkodás- módjuk, élet« vitelük ettől

^Mikroszkóp alatt a mcmórls.

1 ■ wnmaam' „

bon, h ;gv ez " >«

a gyáregység ' * ''^-sÉraSK'egy iu ezer

emberi loglulkorgaió flpnilÉfil::

r.agyea.laia! *,

cnU'c.v.-. K XytJTi

CpJ|:

< „ : . ez Wjm

....., e l ' Aw

s

obbi munka- _

f

olyamatban

nagy kárt jő szem, ügyes kéz, nyugodt idegrendszer

okozhat. Mu- keji .

szakiak mondták el: a

formális munkafegyelemmel elejtett mondatokra is érdeegyre kevesebb a gond, mind mes volt odafigyelni, mert pontosabban érkeznek az em- újra, a szakma fejlődésének berek kezdésre, s idő előtt irányára leitet következtetni, senki sem akar távozni. Azt Itt Tabon még kevés az ilyen azonban még magyarázni kell, elejtett mondat, hogy mit jelent a korszerű Azért, hogy több legyen — technika, amellyel, dolgoznak, a fiatal gyár fiatal munká- s amelyet készítenek. Itt az sai tehetnek a legtöbbet, üzemben működik egy szá- ... .

mítógép: a kész paneleket el- w. , llta' Dr’ Kercza Imrc

lenőrzik vele. A dolgozók kö- Fen>'kePezle: Gyertya* László zül sokan ezt sem látták még. s arra a kérdésre, hogy mit jelent, mire használható a

»