Somogyi Néplap, 1975. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-09 / 58. szám

• • Ünnepség a városi tanácson Mozaik a XI. kon?resszcrs Irányelveihez Bizalom és ellenőrzés ptatás ax 1. oldalról) ' és űhmmá intézkedések hatása- ! ra az elmúlt időszakban So- j mogfban javult a — megye kesesóinek 43 százai éltét alko­tó — nők helyzete, szerepük \ megnőtt a politikai és a társa­dalmi életben, sok nőt látunk [ a választott vezető testületek- ' ben, Tessék-lássék módjára j egy ilyen ügyért nem lehet cse­lekedni, tehát szemléletválto- j zá* tanúi is lehetünk. Tanai Imre elmondta, hogy j a középiskolások 58,3 százalé­ka és az egyetemi hallgatók 42 százaléka nő, de nem feledhez- j hetünk meg róla, hogy évek j óta nem emelkedik a szakmun- | Gyárban, gazdaságban Megünnepelték a nőnapot A megye minden üzemében, gazdaságában, intézményé­ben megünnepelték március 8-át, a nemzetközi npnapot. A Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárában már csü- j törtökön megtartották az ün- j népségét, dr. Szerényi János, 1 az SZMT titkára köszöntötte j a nőket. A szabad szombat miatt pénteken ünnepeltek az: elektroncsőgyárban, a Nagy­atádi Konzervgyárban. Az el- j sőn Róna Imre, az SZMT el- nőké, az utóbbin Pusztai Fe­renc, az SZMT titkára mon­dott beszédet. Több nőt kitüntettek az ün­nep alkalmából. Disztl Mária, a textilművek meósa a Szak­szervezeték Megyei Tanácsá­ban, végzett tevékenységéért a SZOT-ban vette át a Szak- szervezeti munkáért kitünte­tés ezüst fokozatát. Bódi Andrásáét, a Tanítóképző In­tézet igazgatóhelyettesét a mi­nisztérium az Oktatásügy ki­váló dolgozója kitüntetéssel tüntette lel. Dr. Várkonyi Im­re igazgató nyújtotta át neki tegnap. Czéh Ernöné szb-tit- kár, Gabura Károlyné admi­nisztrátor a Könnyűipar ki­váló dolgozója kitüntetést kapta, meg a Nyugat-dunán­túli MÉH Nyersanyag-haszno­sító Vállalat kaposvári ünnep­ségén. A Kaposvári Villamossági Gyárban az idén először tar­tottak közös nőnapi ünnepsé­get. Tóth Lajos, a pártbizott­ság titkára köszöntötte a nő­ket. Hatan kiváló jelvényt, tizennégyen pedig jutalmat kaptak. kásképesítést szerző nők ará- | nya. — Számos munkahelyen úgy is segítettek, hogy a kisgyer- j mekes, nagycsaládos, illetve l egyedülálló édesanyákat men-1 tesítették az éjszakai műszak , alól. Dolgozó nőnek és család­anyának lenni — a két hiva- j tás egyenértékű. Pártunk, ál­lamunk arra törekszik, hogy a gyermeknevelés gondjait egyre inkább megossza a több gyer­meket vállaló szülőkkel — ezt a célt polgálja a népesedéspo­litikai határozat is. Továbbra is fontos társadalompolitikai feladatnak tekintjük á csalá­dok — különösen a három­vagy az ennél több gyermekes családok — lakáshoz juttatá­sát. Nem lehet mindegy a munkahelyi vezetőnek sem, ha azt látja, hogy a dolgozó anya nyugtalan, mert nem jó he­lyen tudja kicsiny gyermekeit. Tanai Imre szavai az ünnep­ség részvevőiben /számos él­ményt idéztek föl. Az időseb­beknek az utat. is, amelyet az­óta jártak meg, hogy harminc évvel ezelőtt megalakult a Ma­gyar Nők Demokratikus Szö­vetsége. A Kaposvári Városi Tanács dísztermében megtar­tott ünnepségre a Hazafias ÍMépfront megyei és városi bi­zottsága meghívta a három év­tizede lelkiismeretes nőmoz­galmi munkát végző asszonyo­kat: munkásnőket, tanítónőket, alkalmazottakat, akiket kedves ajándékkal leptek meg. Min­denkinél többet tudnak az akadályokról, ám bizonysággal is szolgálhatnak: nem vész kárba a munka — hiszen csak szét kell nézni ... J Pihenőről nincs szó. A Ma- 1 gyár Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága a XI. | kongresszus irányelveiben ezt tette közzé: "A párt szervei és | szervezetei tekintsék állandó j feladatuknak a nők helyzeté­vel, politikai, szakmai fejlődé­sével és társadalmi aktivitásá­nak növelésével foglalkozó ha­tározat valóra váltását. Rend­szeresen számoltassák be az ál­lami és gazdasági szervek kom­munista vezetőit ebből adódó teendőik végrehajtásáról. Ké­szítsenek föl és javasoljanak minél több tehetséges nőt ve­zető tisztségre. Kezdeményez­zék a dolgozó nők kettős el­foglaltságához rugalmasabban igazodó oktatási formák kiala­kítását. a szakképzettségükben és politikai felkészültségükben mutatkozó elmaradás gyorsabb felszámolását, az anyák mun­kájának a lehetőségekhez mért könnyítését.« i Biztosan észrevették, hogy j áz utóbbi években megváltoz­tak a nőnapi ünnepségek. A párt a nők teljes egyenjogúsá­gának a megvalósítását a szo- | cializmus építése elengedhetet- j len elemének tekinti. I P. D. Mottó: - ... a körérdek érvé- | nvesítése megkívánja az állami, társadalmi ellenőrzés jelenlegi rendszerének fejlesztését . . .« Közéleti dolgokról beszél- I getve gyakran szóba, kerül manapsag a kispolgári önzés, a harácsolás. Legújabban egy köztisztviselő bűnügyét emle­getik, mint a haracsolás is­kolapéldáját. A szóban forgó köztisztviselőnek szépen be­rendezett otthona, tisztes jö­vedelme volt, mégis rendsze­resen elfogadott különféle juttatásokat a felügyelete alá tartozó intézményvezetőtől. Hogy mire kellett a korrup­ció útján szerzett pénz? Gon­dolom, hogy autóra, esetleg nyaralóra, hiszen a. felelős posztra állított vezetőnek minden más megadatott tisz­tességes úton. És itt álljunk meg egy pil­lanatra. Vajon, aki autót, nyaralót akar vásárolni, az mind harácsoló, tisztességte­len ember? Ha általánosíta­nánk, ha kispolgári harácso- lásnak, önzésnek kiáltanánk ki minden gyarapodást, éppen azt az igazságos elvet támad-, nánk, amelyet mind követke­zetesebben akarunk érvénye­síteni: a mindenkinek a vég­zett munkája szerint szocia­lista elvét. Vajon lehet-e egy napon említeni a 16—18 órát tevékenykedő orvost, kutatót, mérnököt} az évtizede gyűjtö­gető munkást, a törekvő tsz- tagot — akinek kocsija van 1 — azzal az emberrel, aki jog­talan előnyökből, tudás, két­kezi munka nélkül akarja megszerezni ugyanezt? A vá­lasztóvonal ember és ember között éppen itt húzódik: több és jobb munkával szerzett-e többet, avagy becstelen mó­don, nyerészkedéssel, esetleg korrupcióval. Ismerek tucatnyi bírósági ügyet, amelyben felelős be­osztású emberek azért kerül­tek a vádlottak padjára, mert hozzányúltak a közvagyonhoz. Akik e káros jelenség mé­lyebb összefüggéseit is látják, nemcsak az okozott anyagi károk miatt aggódnak, ha­nem a legértékesebb tőkét, äz embert szeretnék megóvni a közéletnek, a közösségnek. Érthető ez, hiszen a mi tár­sadalmunk egyebek között abban is különbözik minden más társadalomtól, hogy a hatalommal felruházott embe­rek egyéni életútjáért, sor­sáért is felelősséget vállal. A példánkban szereplő köztiszt­viselő évekig becsülettel te­Heti belpolitikái összefoglaló Hétfőtől szombatig Ez a bét akárcsak a többi, hétfővel kezdődött, ám a nők napjával, az őket nagyon is megillető tiszteletadással fe­jeződött be. Én pedig, őszinte elfogultságból, azzal kezdem krónikámat: hogy számosán közülük kitüntetést kaptak, hogy az összes társadalmi szervezet rendezésében ünne­pi ülésen méltatták szerepü­ket — az idén nem csupán »-napjuk«, hanem »nemzetkö­zi évük« is van —, ám mind­ez csekély köszönet sok-sok áldozatukért. Kedves figyel­messég, hogy az utazási iro­dák ez alkalomból nőcsopor­tokat hoznak-visznek, és ha véletlen is, a héten Budapes­ten divatklub nyílt, ahol min­den hónap első és harmadik vasárnapján rendeznek majd változatos programú összejö­veteleket, és szívesen várják a vidéki vendégeket is. Legutóbbi összefoglalóm le­zárása után fejeződött be jó néhány megyei — a Győr- Sopron. a Nógrád, a Pest, a Somogy és a Zala megyei —, valamint a budapesti párt.ér- tékezlet munkája, beleértve a vezetőség és a kongresszusi küldöttek megválasztását. A budapesti értekezleten felszó­lalt Kádár János is. Meg sem kísérlem összefoglalni vagy méltatni a tanácskozásokon elhangzottakat, egyetlen tudó­sításra utalok csupán, amely Horváth Edének, a győri »Ma­gyar Vagon« vezérigazgatójá­nak egy kijelentését idézte. 3 a négy év minden eredmé­I nye közül a legnagyobbnak azt a változást tartja, mely az emberek gondolkodásmódjá­ban ment végbe, összefüggés­ben azzal, hogy az emberek­kel való törődés nagyobb és fontosabb feladat is bármi­lyen új gyár létrehozásánál. Látványos eseményekben sem volt hiány a héten: Le­ninvárosban felavatták a Ti- sza-vidéki Vegyi Kombinát olefinművét, másnap a szov­jetunióbeli Kalusban a vegyi kombinát pvc-gyárát. A kettő, azaz a szocialista or­szágok legnagyobb olefinműve és Európa legnagyobb pvc- gyára, a 330 kilométeres cső­vezeték révén a legszorosabb technológiai együttműködés­ben dolgozik. Nem véletlen, hogy az építés befejezését és a közös termelés kezdetét Kádár János és Leonyid Brezsnyev levélben üdvözölte. Itt említem meg a magyar— szovjet gazdasági és műszaki együttműködési bizottság most lezajlott budapesti ülését Hu­szár István és Mihail Leszecs- ko miniszterelnök-helyettesek vezetésével, amelynek befe­jeztével több fontos egyez­ményt írtak alá, egyebek kö- zöt-t az alumíniumipari együtt­működés folytatásáról. A múlt héten már jelez­tem, időközben megérkezett a 100 ezredik Zsiguli, amelyet kis ünnepség keretében adtak át tulajdonosának, Lennert Ferencnek, a Bakony Müvek üzemvezetőjének. Közel van a tűzhöz, mondhatnánk, hiszen 1 a Bakony Művek részt vesz a Zsiguli-kooperációban, de azt hiszem, 99 999 kocsi eladása után e megjegyzésnek nincs sok értelme. Századik születésnapján szobrot kapott a Parlament épülete előtt Károlyi Mihály, legújabbkori történelmünk egyik legnagyobb alakja. Pá­lyafutását előadássorozat mél­tatta az Akadémián. Károlyi 1918-as kormányának Lová- szy Márton volt a kultuszmi­nisztere; fia, ifjabb Lovászy Márton, a kitűnő publicista, lapszerkesztő a héten halt meg 84 esztendős korában. És el­távozott a nagy beteg Németh László, a rendkívüli teremtő erejű regény-, dráma-,'tanul­mányíró, szellemi életünk nagy becsben álló, kimagasló egyénisége. Hetvennégy éves volt. Pénteken temették nagy részvéttel. És most térjünk vissza a napi munkához, az élethez. Két hír — én helyezem őket egymás mellé —: ülést tar­tott az országgyűlés mezőgaz­dasági bizottsága és sok száz­ezer forint jutalomban része­sítették a legjobb sertéste­nyésztő tsz-eket, elsőként a tamási Béke és a zagyvaréká- si Béke Szakosított telepeit. A mi jutalmunk nyilván a javuló húsellátás. A könnyű­ipari miniszterhelyettes a ru­házati ipar jócskán előreha­ladt rekonstrukciójáról adott tájékoztatást. Ennek is érzé­kelhető a lakossági haszna: több és megbízhatóbb minő­ségű ruhanemű az üzletekben. De az iparág dolgozóinak is javára válik az újjászervezés, nemcsak a jobb munkakörül­mények, hanem a kedvezőbb kereseti lehetőségek formájá­ban. Egyébként a napokban kezdődik a könnyűipari válla­latoknál a nyereségrészesedés kifizetése, mégpedig a tavalyi­nál magasabb átlaggal. A pénzzel, a »játékszenve­délyei« is összefügg a múlt évi totó-, lottómérleg, amely­ről ugyancsak a héten adtak tájékoztatást. A lottó pálya­futása továbbra is fölfelé ível, tavaly hetente már nem ke­vesebb, mint tíz és fél millió szelvény kelt el. Mindnyá­junkra jutott egy-egy. Igaz, van egy kis »szóródás« az ér­deklődésben. Hát még a nye­rőszámokban! Gyorsan közeledik az ün­nep, amely most kétnapos munkaszünetet ígér: péntek— szombatot, sőt a szabad szom­batosoknak — a csütörtökkel — háromnaposat. Ezt számlál- gatjuk, miközben nem várt kis ügy hessenti föl az eml ?- kezést: föl nem robbant, má­sodik világháborús lövedéket találnak a pesti Belvárosban. Gyorsan és szerencsésen eltá­volították. Legalábbis a szó­ban forgó Kígyó utcai ház elől, de a mindig újra felboly- duló emlékezetünkből?!... Csakhogy a fiataloknak ez már történelem, a megint sor­ra kerülő forradalmi ifjúsá­gi napok tárgya. A legifjab­baknak pedig, akik csak most készülnek az iskolára? Csak azért említem, mert most kezdődik az elsősök beiratása. Balog János vékenykedett beosztásában. Jellemének, erkölcsének ösz- szetevője tehát nem csupán a gyengeség és a gyatraság. Megfelelő környezetben ké­pes lett volna — önmagával is küszködve — megerősíteni magában olyan tulajdonságo­kat, amelyeknek híján volt. amikor a korrupció útjára lépett. Körülötte, mellette és fölötte sokan dolgoztak. Mun­kahelyén működnek hivatal: és társadalmi szervek, ame­lyeknek többek között a ne­velés, az ellenőrzés is joguk és kötelességük. Mégsem él­tek idejekorán a megfékezés­sel. a felelősségre vonással, hagyták, hogy teljesen bele­merüljön a visszaélések mo­csarába. De túl az egyéni tra­gédián, a szóban forgó kor-, rupciós ügy azért is vesze­delmes. mert j az emberek bi­zalmát rendíti meg, esetleg olyan tisztségviselőkkel szem­ben is, akiktől a harácsolás- nák még a gondolata is távol áll. Eredményesen harcolni a kispolgári önzés, a harácso­lás ellen úgy lehet, hogy a konkrét jelenségek ellen lé­pünk fel. azon nyomban, hogy szembekerültünk velük. S még ennél is fontosabb a megelőzés, vagyis olyan nor­mális légkört, hangulatot kell | teremtenünk, amelyben bűn­nek számít, ha valaki nem érdeme és munkája szerint részesül a megtermelt javak­ból. Ez nemcsak hivatali és állampolgári, hanem legter­mészetesebb emberi köteles­ségünk. Romantikus és naiv dolog lenne persze azt hinni, hogy egy elhatározással útját lehet állni a harácsolúsnak. De’ igenis sokat lehet tenni, ha minden közösségben — ne féljünk a szótól — üldözik és nem tűrik meg a legcseké­lyebb visszaélést sem. Nagyon fontos és kívánatos az ellen­őrzés megszigorítása. Az em­berekben való bizalom — po­litikánknak ez a sarkalatos tétele — nem jelenthet sem vakhitet, sem s-zájtátiságot. Ha valami, akkor a harácsolás megfékezése csakis felülről indulhat el. Elsősorban a ve­zető testületelvnek kell a gya­korlatban is bizonyítaniuk, hogy ezekkel a jelenségekkel nem akarnak megbékélni. Bi­zonyos, hogy a határozott fel­lépés a vezetők részéről őszinte és erőteljes támoga­tást kap a becsületes embe­rektől, akik túlnyomó több­ségben vannak, a harácsolók- I kai szemben. K. F. (Folytatjuk.) ____________\ — M unkásból leit vezető Úgy esett, hogy művezető nélkül maradt a budapesti Fi- ; nommechanikai Vállalat 3. számú Gyárának szerelőüze­me. Nyomban megkezdődött a i találgatás; ki lesz az új mű­vezető. Ekkor történt, hogy az egyik mechanikai műsze­részt . Litván Zoltánt hívatta a gyár személyzeti vezetője. . ■ — Én lettem a művezető. | Mikor visszamentem a szerel- I débe, nem tudtam, mihez i ! kezdjek. Akkorra már a töb­biek is tudtak a hírt. Ök is | zavarban voltak. Furcsa volt | i nekik, hogy én leszek a »fő­nök«. A barátok fejében ta­lán megfordult a gondolat: »meg fog változni«, hamar elfelejti majd, honnan jött«. Talán ezt gondolták, minden­esetre valamennyi brigád el­fogadott vezetőjének. Az első napokban volt a legnehezebb. Tudtam, most j már 60 ember munkájáért fe- i lelek. Addig például akkor j mentem szabadságra, amikor akartam. »Fájjon a műveze­tő feje, ha netán éppen ak­kor nagy szükség volna a munkámra.« Most az én fe­jem fáj az emberek gondjai miatt is. A művezető mindig két tűz között van. Legköz vet leneb- i j bül ő látja, hogy »lent« hol i szorít 'a cipő, hogy mekkora í gond, ha akadozik az anyag- ellátás, ha azért, vékonyabb i a boríték. Ugyanakkor tudja, mit követel a vállalat és az egész népgazdaság érdeke. Ezek a követelmények évről évre nagyobbák. Nagy tech­nológiai és munkafegyelem mellett lehet csak eleget ten­ni. , Ekkor jön az első Összeüt­közés. Most indiai megrende­lésre készítünk rendkívül bo­nyolult műszereket. Jó né­hány alkatrész annyira érzé­keny, hogy szabad' kézzel érinteni sem szabad. Ha meg- 1 látom, . hogy valaki mégis j megfogja, figyelmeztetnem [ kell. Néhány ember fölösle- j ges kukacoskodást lát ebben, j Alighanem igaz, hogy nem jó vezető az, aki mindenki­nek jó. Tegyük föl. egy mű­vezető nem jó szakember és a fegyelmet sem követeli meg. Valószínű, hogy beosztottai-1 nak többsége »szeretné«. A | termelés azonban előbb- utóbb megsínylené ezt a ve- [ zetőt és fokozatosan már csak a »krónikus lazítok« körében , lennének »hívei«. A szigor. 1 ha igazságos, nem rontja, ha­nem javítja a munkahelyi légkört. A tekintély sem je­lent föltétlenül »három lépés távolságot«. Különösen nem, ha a gép mellett évek alatt szerzett szakértelem a tekin­tély igazi alapja. A vezetésben nemet is kell mondani. Például arra a kér- | désre: kapjon-e valaki pré-1 miumot. Nagy felelősség egy ilyen döntés, hiszen senki sem csalhatatlan. A tét az emberek bizalma, ami nélkül a munkám nem lehet ered­ményes. Lehet-e egy döntés minden­kinek igazságos? Az egyik fiatal műszerészem teljesítmé­nye például alig haladta meg a 60 százalékot. Nagyon igazságtalannak érezte, ami­kor kimaradt a béremelésből. Panaszt tett a gyári szakszer­vezeti és személyzeti vezető­nek. Azok megnézték a. telje­sítményét, és nem adtak neki igazat. A fiatalember lassan megértette, hogy ebben a bérvitában az ő egyetlen nyomós érve a jó teljesít­mény lehetett volna. »Ráhaj­tott.« Ma már közel jár a 100 százalékhoz, és időközben a megérdemelt béremelést is megkapta. Ez a történet tehát jól vég­ződött,- mégis nagyon nehéz volt vállalni, hogy hetekig igazságtalannak tartson. .. Nem gyűjthetek minden gondot a fejembe. Rossz ve­zető az, aki két-három órára sem hagyhatja ott a helyét, mert minden összekeveredik. Szerencsére én már négy-öt olyan jól képzett munkatár­sat is találtam a szerelőasz­talok mellett, aki szükség esetén irányítani, szervezni is tud. Ugyanígy fontos, hogy egyetlen munkás se legyen »pótolhatatlan«. Egy — a gyár számára rosszkor jött — szabadságolás nem okozhat döccenőket a termelésben. Feleségem is itt dolgozik a gyárban mint raktáros. Rend­szerint előbb végez, mint én. Nálam sokszor nem az óra dönti el, vége van-e a mun­kaidőnek. Ilyenkor néha szemrehányást is tesz: »min­dig csak a gyár...« De hát nagy a tét, hogy sikerül-e az indiai szállítás. Tulajdonképpen ő »hozott« ide * a gyárba, Kaposvárra. Több mint tíz éve a vállalat pesti gyárában dolgoztam, mikor 1970-ben kaposvári lá­nyok jöttek egy fontos mun­kához »erősítésként«. Ott is­mertem meg a feleségemet. Azóta már van egy hároméves kisfiúnk, és ha igaz, a jövő hónapban végre a lakásunk is elkészül... A gyár személyzeti osztá­lyán megmutatták Litván Zoltán továbbtanulási lapját. 1982-ig egyik tanfolyam és iskola a másikat követi. Most éppen vezetőképző tanfolyam­ra jár. Jól tudja, tanulás nél­kül nem állná meg a helyét. Csak a korára panaszkodik. »Már« 32 éves. Bíró Ferenc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents