Somogyi Néplap, 1975. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-09 / 58. szám

Tűzoltófiatalok

Vállalták - a kétszeresét teljesítettéit

Pintér János: Minden másodperc számít.

Nemcsak hőstettekkel mér. hető a tűzoltó helytállása. A szürke hétköznapok, a mintaszerűen végrehajtott gyakorlatok is egész embert kívánnak.

Jól tudják ezt azok a fiatalok, akik élethivatásul választották a pusztító lángnyelvek elleni harcot. Egyre több a fiatal tűzoltó, s az a fokozódó erkölcsi és anyagi megbecsüléssel függ össze. Négy fiatalemberrel beszélgettem a megyei parancsnokságon.

A legidősebb közülük Németh Gyula, 30 éves. Két kisgyermek apja.

— A magasépítőknél voltam gépkocsivezető, itt is a volán mögött van a helyem, ha riasztáskor kiindulunk. A másik szakmám ács. Ezt is jól fel tudom használni, különösen a műszaki mentéseknél. .

— Vannak fiatalok, akiket a katonás fegyelem tart visz- sza ettől a pályától . . .

— Az életbén mindenhol van fegyelem. Hogy nálunk ez fő követelmény, az azért van, mert itt sokszor a másodpercek is számítanak. Ha csak egyetlen ember nem tudná pontosan, mi a dolga, a töb- jiek munkája sem érne sémáit.

Horváth Ernő 23 évével a megye legifatalabb hivatásos űzoltója. Szintén gépkocsive- '.ető, és kőműves. Büszkén londja, hogy ő az univerzális U—1-es pilótája. Nem kis fe.

lelősség a több mint kétmilliói érő masinát a forgalmas belvárosban a lehető legnagyobb sebességgel vezetni.

— Az első vonulásomnál

alig bírtam nyomni a gázt, annyira remegett a lábam. Azóta már a két év alatt jó né-' hány .akcióban részt vettem, mégis minden egyes riasztás új izgalmat jelent. A vérünkbe ivódik: ha megszólal a

riasztócsengő, futni kell. Bizony előfordult már, hogy otthon az ébresztőórát hallva is rögtön a csizmámat kerestem . . .

— Sokszor emberfeletti erőre vagyunk képesek, ha érezzük, hogy nagyon sok függ tőlünk. Riasztás után mindig nagy tűzre gondolunk. Igaz. egy csalódnak egy »kis tűz« is nagy kárt okozhat.

— Édesapám csaknem .30 éve önkéntes tűzoltó. Most ő a zselicszentpáli önkéntes egység parancsnoka. A katonaság előtt én is itt voltam tűzoltó öt évig. Itt ismerkedtem meg ennek a munkának a szépségével és keménységével.

Tudtam, mit választok, mikor ide jelentkeztem.

Pintér János újsághirdetés alapján jelentkezett. Azelőtt a mernyei tsz- ben volt traktoros. Kislánya két és fél éves.

Mire kistestvére megszületik, talán már meglesz az új lakásuk Kaposváron.

— Keveset tudtam a tűzoltói munkáról, mikor úgy határoztam, ide

i jövök. Nehezen i találtam volna Horváth Ernő j munkahelyet,

ahol ilyen jó a közösség. Ez J természetes is, hiszen itt lét- 1 kérdés az összetartás. A közös érdek és erőfeszítés valódi közösséggé teszi az emberek csoportját.

Kun Istvánnak is két szakmája van, szíjgyártó és műköves. Korábbi munkahelyén j építkezésről építkezésre uta- i I zott, csak hétvégén lehetett a j I családjával. Ezen akart vál- j toztatni, mikor a szürke egyen- I | ruhát választotta.

I — Először a 24 óra is na- j gyón' hosszúnak tetszett. No 1 ! nem azért, mert üldögélünk, j mikor nincs tűz . . . Vannak, j akik így gondolják. Percről ; | percre be van osztva a 24 óra. j . Mo?t délelőtt a tanteremben j éppen az ^lementésről tart j j előadást az egyik parancsno- í | kunk. Persze ott is van vész- j ; csengő, ámelyik bármikor I | megszólalhat. Éjjel a riasztást | követő másfél percen belül | ! gépkocsistól el kell hagyni a ! laktanya kapuját. Nincs rá idő, hogy az ember nyújtóz- j kodjon egyett fölkelés előtt.

— Gyula és Ernő hamarosan tiszthelyettesképző tanfo- ! iyamra megy Budapestre. Én I is szeretnék tanulni, előtte

A munkaverseny és tartalékai

a TÜ—1-es volánja mögött.

persze be kell fejeznem a félbehagyott szakközépiskolát.

Beszélgetésünket nem szakította félbe a riasztó csengő éles hangja. Pedig rohantak volna, hogy megfeszítsék erejüket, hiszen szükség van gyors segítségükre, hogy minden pátosz és pózoló hősiesség nélkül életet és vagyont mentsenek.

Bíró Ferenc

Mutattak Szerződést a Kaposvári Húskombinátban. A több oldalas okmány tizenhét pontja azt sorolja föl, mit vállal a húsüzem: többek között a szalonnakitermelés javítását, a belsőségek és a hús- raktár veszteségének csökkentését, a sertésbőr és a bácskai porc kitermelés javítását, s még sok egyebet.

Az iskolában úgy tanítják, hogy a sertés majdnem minden porcikáját hasznosítani tudja az ember: a húsát, a zsírját, a csontját, a bőrét, a szőrét stb. A húskombinátban a vágóhídra terelt állatok a szalag végén már mint húsipari termékek és bőripari alapanyagok kerülnek ki. Tavaly 147 ezer sertést vágtak le. Könnyen előfordulhat, hogy ennyi állat földolgozása során az értékes hús- és melléktermékek közül több megy veszendőbe, mint amennyi általában megengedett. Ha csak tíz négyzetcentiméternyi sertésbőr hull a szemétbe, 147 ezer állatnál ez már 174 négyzetméternyi bőrt jelent. A sok kicsi sokra megy elve itt is érvényesül.

A brigádok — egy-egy részmunkaterület gazdáiként — pontosan tudják, hogy mire ügyeljenek, s milyen fogásokkal lehet növelni a munka hatékonyságát, gazdaságosságát. Ahhoz, hogy a munkájukat kritikus szemmel, a javítás szándékával nézzék, megfelelő mozgósító erőre és érdekeltségi rendszerre van szükség. Az. egyes munka, és rész- folyamatok átgondolására, s az apróbb fogások kidolgozására késztette őket a kongresszusi munkaverseny. Milyen felajánlásokat tegyünk? Ez a kérdés a tavaly márciusi-áprilisi hetekben sűrűn föl- ! merült, s az emberek számba vették, mi lehet az a többlet, amellyel hozzájárulhatnak munkájuk még hatékonyabb és pontosabb végzéséhez. így születtek meg a vállalások, s így tárultak föl a munka tartalékai. S nem hiába. Ha az ; összteljesítményt nézzük, a I húskombinát brigádjai a ta- ! valy februári, márciusi válla- j lásokra ráduplázva újabb 8,3 1 millió forintos többlettermelést vállaltak. S becsületükre ] legyen mondva, még ezt is alaposan túlteljesítették. Ami- í kor az üzemrészek teljesítményeit összegezték, kiderült, | hogy összesen 8,7 millió forinttal termeltek többet. Nincs j az a rakott szekér, amelyikre ne férne: a húskombinát 49 brigádja újra bebizonyította, hogy így igaz. Az adatok mö- i gött azonban több is van: bizonyság, hogy az emberek jól j ismerik napi tennivalóikat és képesek pontosan fölmérni, mire képesek.

— A verseny sok ötletet.^ újítást, ésszerűsítést is a felszínre hozott — hallom Dávid Lajostól, üzemgazdasági osztály vezetőtől, aki a munkaverseny felelőse. -— A termeltetők, nél dolgozó Tessedik Sclmuel brigád például kidolgozta a fölI vásárolt juhok hizlalásának J egy ésszerű módját. 115 ezer ; forintos többletbevételt vállal- I tak, s az év végéig 2,3 milliót I teljesítettek. Januárban még i maguk sem hitték volna.

— Van azonban a teljesítmények mögött sok-sok’erőfe• szitás is — veszi át a szót Pápai István szb-titkár. — Különösen ott, ahol a már régóta kialakult, jól bevált technológia újítására kevésbé volt lehetőség. Ahol a munka keretei mit sem változtak. Itt a megfeszített figyelem, az akarás volt a döntő. Ügyelni kellett, ne legyen géptörés, ne romoljon a termék helytelen keverés, hűtés, rossz főzés

miatt. Saját felajánlásaik gyorsabb, hatékonyabb munkára késztették a brigádokat. De mégis úgy kellett dolgozni, hogy a gyorsabb munka egyúttal körültekintőbb, pontosabb is legyen. Nehéz dolog ez, ugye? S mégis sikerült. Az eredetileg tervezett 60 vagon töltelékáru helyett például az év végéig 85 készült el, de úgy, hogy a tárolási és egyéb veszteség a legcsekélyebb volt.

A körülmények pedig nem mindig kedveztek a brigádoknak. Tavaly például elég gyakran »hullámzott« a fölvásárlás, nem érkezett egyenletesen a termelőktől a »nyersanyag«. Nőtt a megvásárolt sertések átlagsúlya is, azaz kövérebbek, zsírosabbak voltak az állatok. Ez viszont nagyon megnehezítette, hogy pontosan betartsák a zsírfélék és a húsos áruk kitermelésének kialakult állandó arányait.

A vállalatnál most

mégis jóleső érzéssel gondolnak vissza a tavalyi évre: a jó hangulatot a kedvező eredmények, és a sok ötlet, kibontakozó öntevékenység alapozza meg.

— És az érdekeltségi rendszer?

— Aki a szerződésben foglaltakat teljesítette, hiánytalanul megkapta a kitűzött prémiumokat. fgy februárban összesen 257 ezer forintot fizettünk ki a brigádoknak.

Cs. T.

Üj hőerőmű Örményországban

Űj hőerőmű épül Örményország egyik ipari központjában. Évi kapacitását másfél millió kilowattra tervezik.

Örményországban ma már nincs olyan lakott hely, ahova ne jutna el a villanyfény. Egyre több energiát igényelnek a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok, s szerte a köztársaság területén villamosították a vasútvonalakat. Az egy főre jutó villamosenergia-ter- melésben Örményország megelőz számos tőkés fejlett országot. Az energiatermelésre vonatkozó terveket a gyorsan fejlődő nemzeti ipar és mezőgazdaság szükségletei határozzák meg. A köztársaságban jelenleg 700 nagyüzem és gyár működik. Termékeiket több mint 70 országba exportálják.

Az ér végére az örmény

villamosenergia-termelés megkétszereződik 1970-hez viszonyítva.

Ma Németh Gyula az ügyeletes a 005-ös vonalon.

A Somogy megyei Tanácsi Magasés Mélyépítő Vállalat 14. sz. marcali építésvezetősége

(Széchenyi u. 22.)

fölvess

Egy fegyelmi története

KŐMŰVES, ÁCS

szakmunkásokat,

valamint

SEGÉDMUNKÁSOKAT

Jelentkezés: az építésvezetőségen.

(276646)

A KEFE- ÉS MŰANYAGIPARI VÁLLALAT

pályázatot hirdet

TMK-VEZETŐI MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉRE

felsőfokú vagy nagyobb gyakorlattal, középfokú végzettséggel, megfelelő szakmai és vezetési gyakorlattal. A pályázatot a vállalat főmérnökéhez kérjük.

____ <2767291

A Mernyei Üj Barázda Egyesült Mg. Termelőszövetkezet 1974. április 6-án a következő határozatot mondta ki:

»... Kopácsi Ferenc tsz-tag, meryneszentmiklósi lakost az 1967. évi III. tv. 73. §-ába ütköző cselekmény miatt, a törvény 75. § I. bekezdés a) pontjában meghatározott írásbeli megrovás fegyelmi büntetésben részesítem ...«

Egy újabb határozat 1975. február 15-ről:

«... A közgyűlés Kopácsi Ferenc tsz-tag, mernyeszent- miklósi lakost mentesíti a hatályos fegyelmi büntetés hátrányos következményei alól...«

Ha valaki kézbe veszi a két határozatot, mindjárt szemébe tűnik: a fegyelmit a szokásos egy évnél hamarabb hatálytalanították. Miért? Egyáltalán miért volt szükség a fegyelmire?

Takács Dezsővel, a mernyei termelőszövetkezet elnökével forgattuk vissza az »idő kerekét« : .

— Tavaly márciusban jöttem a termelőszövetkezethez. Pontosabban jöttünk, hisz nem egyedül én vagyok fiatal itt. Az első szemlélődéskor feltűnt nekünk, hogy a termelőszövetkezet traktorai nem a gépudvarban parkolnak, hanem házaknál. Ügy döntöttünk, hogy egy területre szedjük össze őket. Gondolom, nem i

kell különösképpen magyarázni, hogy miért. Leültünk a traktorosokkal, elmondtuk nekik, hogy határoztunk: a gépek a gépudvaron maradnak, értük pedig minden reggel gépkocsi megy. Parázs hangulat alakult ki. A traktorosok azt mondták, ha így lesz, akkor ne is menjen értük a kocsi, mert ők nem jönnek be dolgozni. Másnap reggel valóban nélkülük jött vissza a szállító jármű. Másnap sem jöttek. Nem tudtunk mint csinálni, meg kellett volna kezdeni a kukoricavetést. A harmadik napon aztán megjöttek. Még akkor is volt némi összeütközés, de a munka megindult. Négyen kaptak fegyelmit a traktorosok közül. Mindenkinek nem adhattunk, csak a hangadóknak.

— A fegyelmi határozatban az áll, hogy az eligazítás után nem vették fel a munkát.

— fgy volt.

A »vádlott«, Kopácsi Ferenc mernyeszentmiklósi lakos fegyelmi büntetése elévült. A közgyűlés »rehabilitálta«, azért, mert... Hadd beszéljen erről is a tsz-elnök:

— Mindenki tudja, hogy mi volt az ősszel. Szántani, vetni kellett az embertelen körülmények között. A traktorosok önként, egyetlen szó nélkül vállalták a plusz műszakot, az

éjszakai vetést. Amikor vezetőségünk értékelte az őszi munkákban résztvevők eredményeit, kiderült, hogy Kopácsi Ferenc dolgozott a legjobban. ..

Tsz-tagoktól hallottam, hogy betegen dolgozott. Középfül- gyulladása volt. Reggel, munkakezdéskor ment az orvoshoz injekcióra, azután egész nap vetett.

— Miért csináltam? Kenyeret vetettünk.

— A munka befejezésekor felajánlották magának, hogy elküldik két hétre üdülni.

— Én oda nem mehetek, nekem arra nincs pénzem, öt gyerekem van. A legnagyobb Kaposváron van kollégiumban: szakács lesz. A többiekkel a feleségem van otthon. Kell a pénz.

Nehéz volt megtalálnom. A sertéstelepen több órát vártam rá. Rövid időre ültünk csak le az irodában. Cigarettát kotorászott elő a zsebéből, közben magyarázatul hozzátette:

— Az orvos megtiltotta. A Románcot sem szívhatnám, de nem tudok leszokni róla, ebből is elmegy naponta két doboz ... Baj van a gyomrommal is.

— A fegyelmi értesítés után nem fellebbezett?

— Nem.

— Igazságosnak tartotta?

— Szerintem mindenkinek

kellett volna kapnia, nemcsak nekem. Az volt benne, hogy nem vettem föl a munkát ... így volt Nekem eddig sohasem volt fegyelmim. Megnézheti a határőrségtől kapott papíromat is: kiválóan szereltem le. Amióta dolgozom, mindig traktoros voltam. Először a gépállomáson, azután itt a tsz-ben. Bárki bizonyíthatja ezt. Szeretem a munkámat, pedig ebbe betegedtem bele. Valamikor nyitott traktorral dolgoztam, most érzem a fülemen... meg a hideg étel. Gyomorfekélyem van. Ott volt az ősz. Hajnalig vetettem, éjjel megint jöttek értem, és egész reggel hordtam a kukoricát, aztán hajnalban minden kezdődött élőiről.

— Most mit dolgozik?

— Traktoros vagyok a sertéstelepen. Takarmányt hordok, meg ami akad. Nem tudom, hogy mi lesz tavasszal, amikor megkezdődnek a földeken a munkák, de szeretnék ittmaradni. Itt is megcsinálom, amit mondanak.

A közgyűlésen senkinek sem volt ellenvetése Kopácsi Ferenc fegyelmi büntetésének megszüntetése miatt.

— Öröm volt hallgatni, hogy elismerik a munkámat. Csak azt fogadom el, amit én is igazságosnak érzek. .

Idézet a jegyzőkönyvből:

. a fegyelmi büntetést al. kalmasnak tartjuk arra, hogy Kopácsi Ferenc tsz-tagot helyes magatartásra nevelje, és visszatartsa újabb fegyelmi vétség elkövetésétől...«

üagy Jenő