Somogyi Néplap, 1975. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-09 / 58. szám

Tűzoltófiatalok Vállalták - a kétszeresét teljesítettéit Pintér János: Minden másod­perc számít. Nemcsak hőstettekkel mér. hető a tűzoltó helytállása. A szürke hétköznapok, a min­taszerűen végrehajtott gya­korlatok is egész embert kí­vánnak. Jól tudják ezt azok a fia­talok, akik élethivatásul vá­lasztották a pusztító láng­nyelvek elleni harcot. Egyre több a fiatal tűzoltó, s az a fokozódó erkölcsi és anyagi megbecsüléssel függ össze. Négy fiatalemberrel beszél­gettem a megyei parancs­nokságon. A legidősebb közülük Né­meth Gyula, 30 éves. Két kis­gyermek apja. — A magasépítőknél voltam gépkocsivezető, itt is a volán mögött van a helyem, ha riasz­táskor kiindulunk. A másik szakmám ács. Ezt is jól fel tudom használni, különösen a műszaki mentéseknél. . — Vannak fiatalok, akiket a katonás fegyelem tart visz- sza ettől a pályától . . . — Az életbén mindenhol van fegyelem. Hogy nálunk ez fő követelmény, az azért van, mert itt sokszor a másodper­cek is számítanak. Ha csak egyetlen ember nem tudná pontosan, mi a dolga, a töb- jiek munkája sem érne sém­áit. Horváth Ernő 23 évével a megye legifatalabb hivatásos űzoltója. Szintén gépkocsive- '.ető, és kőműves. Büszkén londja, hogy ő az univerzális U—1-es pilótája. Nem kis fe. lelősség a több mint kétmilliói érő masinát a forgalmas bel­városban a lehető legnagyobb sebességgel vezetni. — Az első vonulásomnál alig bírtam nyomni a gázt, annyira remegett a lábam. Azóta már a két év alatt jó né-' hány .akcióban részt vettem, mégis minden egyes riasztás új izgalmat jelent. A vérünk­be ivódik: ha megszólal a riasztócsengő, futni kell. Bi­zony előfordult már, hogy ott­hon az ébresztőórát hallva is rögtön a csizmámat keres­tem . . . — Sokszor emberfeletti erő­re vagyunk képesek, ha érez­zük, hogy nagyon sok függ tőlünk. Riasztás után mindig nagy tűzre gondolunk. Igaz. egy csalódnak egy »kis tűz« is nagy kárt okozhat. — Édesapám csaknem .30 éve önkéntes tűzoltó. Most ő a zselicszentpáli önkéntes egy­ség parancsnoka. A katonaság előtt én is itt voltam tűzoltó öt évig. Itt ismerkedtem meg ennek a mun­kának a szépsé­gével és ke­ménységével. Tudtam, mit választok, mi­kor ide jelent­keztem. Pintér János újsághirdetés alapján jelent­kezett. Azelőtt a mernyei tsz- ben volt trak­toros. Kislánya két és fél éves. Mire kistestvé­re megszületik, talán már meg­lesz az új laká­suk Kaposvá­ron. — Keveset tudtam a tűzol­tói munkáról, mikor úgy ha­tároztam, ide i jövök. Nehezen i találtam volna Horváth Ernő j munkahelyet, ahol ilyen jó a közösség. Ez J természetes is, hiszen itt lét- 1 kérdés az összetartás. A közös érdek és erőfeszítés valódi kö­zösséggé teszi az emberek cso­portját. Kun Istvánnak is két szak­mája van, szíjgyártó és mű­köves. Korábbi munkahelyén j építkezésről építkezésre uta- i I zott, csak hétvégén lehetett a j I családjával. Ezen akart vál- j toztatni, mikor a szürke egyen- I | ruhát választotta. I — Először a 24 óra is na- j gyón' hosszúnak tetszett. No 1 ! nem azért, mert üldögélünk, j mikor nincs tűz . . . Vannak, j akik így gondolják. Percről ; | percre be van osztva a 24 óra. j . Mo?t délelőtt a tanteremben j éppen az ^lementésről tart j j előadást az egyik parancsno- í | kunk. Persze ott is van vész- j ; csengő, ámelyik bármikor I | megszólalhat. Éjjel a riasztást | követő másfél percen belül | ! gépkocsistól el kell hagyni a ! laktanya kapuját. Nincs rá idő, hogy az ember nyújtóz- j kodjon egyett fölkelés előtt. — Gyula és Ernő hamaro­san tiszthelyettesképző tanfo- ! iyamra megy Budapestre. Én I is szeretnék tanulni, előtte A munkaverseny és tartalékai a TÜ—1-es volánja mögött. persze be kell fejeznem a fél­behagyott szakközépiskolát. Beszélgetésünket nem szakí­totta félbe a riasztó csengő éles hangja. Pedig rohantak volna, hogy megfeszítsék ere­jüket, hiszen szükség van gyors segítségükre, hogy min­den pátosz és pózoló hősies­ség nélkül életet és vagyont mentsenek. Bíró Ferenc Mutattak Szerződést a Kaposvári Húskombinátban. A több oldalas okmány tizen­hét pontja azt sorolja föl, mit vállal a húsüzem: többek kö­zött a szalonnakitermelés ja­vítását, a belsőségek és a hús- raktár veszteségének csökken­tését, a sertésbőr és a bácskai porc kitermelés javítását, s még sok egyebet. Az iskolában úgy tanítják, hogy a sertés majdnem min­den porcikáját hasznosítani tudja az ember: a húsát, a zsírját, a csontját, a bőrét, a szőrét stb. A húskombinát­ban a vágóhídra terelt állatok a szalag végén már mint hús­ipari termékek és bőripari alapanyagok kerülnek ki. Ta­valy 147 ezer sertést vágtak le. Könnyen előfordulhat, hogy ennyi állat földolgozása során az értékes hús- és mellékter­mékek közül több megy ve­szendőbe, mint amennyi álta­lában megengedett. Ha csak tíz négyzetcentiméternyi ser­tésbőr hull a szemétbe, 147 ezer állatnál ez már 174 négy­zetméternyi bőrt jelent. A sok kicsi sokra megy elve itt is ér­vényesül. A brigádok — egy-egy rész­munkaterület gazdáiként — pontosan tudják, hogy mire ügyeljenek, s milyen fogások­kal lehet növelni a munka ha­tékonyságát, gazdaságosságát. Ahhoz, hogy a munkájukat kritikus szemmel, a javítás szándékával nézzék, megfele­lő mozgósító erőre és érde­keltségi rendszerre van szük­ség. Az. egyes munka, és rész- folyamatok átgondolására, s az apróbb fogások kidolgozá­sára késztette őket a kong­resszusi munkaverseny. Mi­lyen felajánlásokat tegyünk? Ez a kérdés a tavaly márciu­si-áprilisi hetekben sűrűn föl- ! merült, s az emberek számba vették, mi lehet az a többlet, amellyel hozzájárulhatnak munkájuk még hatékonyabb és pontosabb végzéséhez. így születtek meg a vállalások, s így tárultak föl a munka tar­talékai. S nem hiába. Ha az ; összteljesítményt nézzük, a I húskombinát brigádjai a ta- ! valy februári, márciusi válla- j lásokra ráduplázva újabb 8,3 1 millió forintos többletterme­lést vállaltak. S becsületükre ] legyen mondva, még ezt is alaposan túlteljesítették. Ami- í kor az üzemrészek teljesítmé­nyeit összegezték, kiderült, | hogy összesen 8,7 millió fo­rinttal termeltek többet. Nincs j az a rakott szekér, amelyikre ne férne: a húskombinát 49 brigádja újra bebizonyította, hogy így igaz. Az adatok mö- i gött azonban több is van: bi­zonyság, hogy az emberek jól j ismerik napi tennivalóikat és képesek pontosan fölmérni, mire képesek. — A verseny sok ötletet.^ újítást, ésszerűsítést is a fel­színre hozott — hallom Dávid Lajostól, üzemgazdasági osz­tály vezetőtől, aki a munkaver­seny felelőse. -— A termeltetők, nél dolgozó Tessedik Sclmuel brigád például kidolgozta a föl­I vásárolt juhok hizlalásának J egy ésszerű módját. 115 ezer ; forintos többletbevételt vállal- I tak, s az év végéig 2,3 milliót I teljesítettek. Januárban még i maguk sem hitték volna. — Van azonban a teljesít­mények mögött sok-sok’erőfe­• szitás is — veszi át a szót Pá­pai István szb-titkár. — Kü­lönösen ott, ahol a már rég­óta kialakult, jól bevált tech­nológia újítására kevésbé volt lehetőség. Ahol a munka ke­retei mit sem változtak. Itt a megfeszített figyelem, az aka­rás volt a döntő. Ügyelni kel­lett, ne legyen géptörés, ne romoljon a termék helytelen keverés, hűtés, rossz főzés miatt. Saját felajánlásaik gyorsabb, hatékonyabb mun­kára késztették a brigádokat. De mégis úgy kellett dolgoz­ni, hogy a gyorsabb munka egyúttal körültekintőbb, pon­tosabb is legyen. Nehéz dolog ez, ugye? S mégis sikerült. Az eredetileg tervezett 60 vagon töltelékáru helyett például az év végéig 85 készült el, de úgy, hogy a tárolási és egyéb veszteség a legcsekélyebb volt. A körülmények pedig nem mindig kedveztek a brigádok­nak. Tavaly például elég gyak­ran »hullámzott« a fölvásár­lás, nem érkezett egyenletesen a termelőktől a »nyersanyag«. Nőtt a megvásárolt sertések átlagsúlya is, azaz kövérebbek, zsírosabbak voltak az állatok. Ez viszont nagyon megnehezí­tette, hogy pontosan betart­sák a zsírfélék és a húsos áruk kitermelésének kialakult állandó arányait. A vállalatnál most mégis jóleső érzéssel gondol­nak vissza a tavalyi évre: a jó hangulatot a kedvező ered­mények, és a sok ötlet, kibon­takozó öntevékenység alapoz­za meg. — És az érdekeltségi rend­szer? — Aki a szerződésben fog­laltakat teljesítette, hiánytala­nul megkapta a kitűzött pré­miumokat. fgy februárban összesen 257 ezer forintot fi­zettünk ki a brigádoknak. Cs. T. Üj hőerőmű Örményországban Űj hőerőmű épül Örményor­szág egyik ipari központjá­ban. Évi kapacitását másfél millió kilowattra tervezik. Örményországban ma már nincs olyan lakott hely, aho­va ne jutna el a villanyfény. Egyre több energiát igényel­nek a mezőgazdasági terme­lőszövetkezetek és az állami gazdaságok, s szerte a köztár­saság területén villamosítot­ták a vasútvonalakat. Az egy főre jutó villamosenergia-ter- melésben Örményország meg­előz számos tőkés fejlett or­szágot. Az energiatermelésre vonatkozó terveket a gyorsan fejlődő nemzeti ipar és me­zőgazdaság szükségletei hatá­rozzák meg. A köztársaság­ban jelenleg 700 nagyüzem és gyár működik. Termékeiket több mint 70 országba expor­tálják. Az ér végére az örmény villamosenergia-termelés meg­kétszereződik 1970-hez viszo­nyítva. Ma Németh Gyula az ügyeletes a 005-ös vonalon. A Somogy megyei Tanácsi Magas­és Mélyépítő Vállalat 14. sz. marcali építésvezetősége (Széchenyi u. 22.) fölvess Egy fegyelmi története KŐMŰVES, ÁCS szakmunkásokat, valamint SEGÉDMUNKÁSOKAT Jelentkezés: az építésvezetőségen. (276646) A KEFE- ÉS MŰANYAGIPARI VÁLLALAT pályázatot hirdet TMK-VEZETŐI MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉRE felsőfokú vagy nagyobb gyakorlattal, középfokú végzettséggel, megfelelő szakmai és vezetési gyakorlattal. A pályázatot a vállalat főmérnökéhez kérjük. ____ <2767291 A Mernyei Üj Barázda Egyesült Mg. Termelőszövet­kezet 1974. április 6-án a kö­vetkező határozatot mondta ki: »... Kopácsi Ferenc tsz-tag, meryneszentmiklósi lakost az 1967. évi III. tv. 73. §-ába üt­köző cselekmény miatt, a tör­vény 75. § I. bekezdés a) pont­jában meghatározott írásbeli megrovás fegyelmi büntetés­ben részesítem ...« Egy újabb határozat 1975. február 15-ről: «... A közgyűlés Kopácsi Ferenc tsz-tag, mernyeszent- miklósi lakost mentesíti a ha­tályos fegyelmi büntetés hát­rányos következményei alól...« Ha valaki kézbe veszi a két határozatot, mindjárt szemé­be tűnik: a fegyelmit a szo­kásos egy évnél hamarabb ha­tálytalanították. Miért? Egyál­talán miért volt szükség a fe­gyelmire? Takács Dezsővel, a mernyei termelőszövetkezet elnökével forgattuk vissza az »idő ke­rekét« : . — Tavaly márciusban jöt­tem a termelőszövetkezethez. Pontosabban jöttünk, hisz nem egyedül én vagyok fiatal itt. Az első szemlélődéskor feltűnt nekünk, hogy a termelőszö­vetkezet traktorai nem a gép­udvarban parkolnak, hanem házaknál. Ügy döntöttünk, hogy egy területre szedjük össze őket. Gondolom, nem i kell különösképpen magyaráz­ni, hogy miért. Leültünk a traktorosokkal, elmondtuk ne­kik, hogy határoztunk: a gé­pek a gépudvaron maradnak, értük pedig minden reggel gépkocsi megy. Parázs hangu­lat alakult ki. A traktorosok azt mondták, ha így lesz, ak­kor ne is menjen értük a ko­csi, mert ők nem jönnek be dolgozni. Másnap reggel való­ban nélkülük jött vissza a szállító jármű. Másnap sem jöttek. Nem tudtunk mint csi­nálni, meg kellett volna kez­deni a kukoricavetést. A har­madik napon aztán megjöttek. Még akkor is volt némi össze­ütközés, de a munka megin­dult. Négyen kaptak fegyel­mit a traktorosok közül. Min­denkinek nem adhattunk, csak a hangadóknak. — A fegyelmi határozatban az áll, hogy az eligazítás után nem vették fel a munkát. — fgy volt. A »vádlott«, Kopácsi Ferenc mernyeszentmiklósi lakos fe­gyelmi büntetése elévült. A közgyűlés »rehabilitálta«, azért, mert... Hadd beszéljen erről is a tsz-elnök: — Mindenki tudja, hogy mi volt az ősszel. Szántani, vetni kellett az embertelen körülmé­nyek között. A traktorosok ön­ként, egyetlen szó nélkül vál­lalták a plusz műszakot, az éjszakai vetést. Amikor veze­tőségünk értékelte az őszi munkákban résztvevők ered­ményeit, kiderült, hogy Kopá­csi Ferenc dolgozott a legjob­ban. .. Tsz-tagoktól hallottam, hogy betegen dolgozott. Középfül- gyulladása volt. Reggel, mun­kakezdéskor ment az orvos­hoz injekcióra, azután egész nap vetett. — Miért csináltam? Kenye­ret vetettünk. — A munka befejezésekor felajánlották magának, hogy elküldik két hétre üdülni. — Én oda nem mehetek, ne­kem arra nincs pénzem, öt gyerekem van. A legnagyobb Kaposváron van kollégium­ban: szakács lesz. A többiek­kel a feleségem van otthon. Kell a pénz. Nehéz volt megtalálnom. A sertéstelepen több órát vártam rá. Rövid időre ültünk csak le az irodában. Cigarettát ko­torászott elő a zsebéből, köz­ben magyarázatul hozzátette: — Az orvos megtiltotta. A Románcot sem szívhatnám, de nem tudok leszokni róla, eb­ből is elmegy naponta két do­boz ... Baj van a gyomrom­mal is. — A fegyelmi értesítés után nem fellebbezett? — Nem. — Igazságosnak tartotta? — Szerintem mindenkinek kellett volna kapnia, nem­csak nekem. Az volt benne, hogy nem vettem föl a mun­kát ... így volt Nekem eddig sohasem volt fegyelmim. Meg­nézheti a határőrségtől kapott papíromat is: kiválóan szerel­tem le. Amióta dolgozom, mindig traktoros voltam. Elő­ször a gépállomáson, azután itt a tsz-ben. Bárki bizonyít­hatja ezt. Szeretem a munká­mat, pedig ebbe betegedtem bele. Valamikor nyitott trak­torral dolgoztam, most érzem a fülemen... meg a hideg étel. Gyomorfekélyem van. Ott volt az ősz. Hajnalig vetettem, éjjel megint jöttek értem, és egész reggel hordtam a kuko­ricát, aztán hajnalban minden kezdődött élőiről. — Most mit dolgozik? — Traktoros vagyok a ser­téstelepen. Takarmányt hor­dok, meg ami akad. Nem tu­dom, hogy mi lesz tavasszal, amikor megkezdődnek a föl­deken a munkák, de szeretnék ittmaradni. Itt is megcsinálom, amit mondanak. A közgyűlésen senkinek sem volt ellenvetése Kopácsi Ferenc fegyelmi büntetésének megszüntetése miatt. — Öröm volt hallgatni, hogy elismerik a munkámat. Csak azt fogadom el, amit én is igazságosnak érzek. . Idézet a jegyzőkönyvből: . a fegyelmi büntetést al. kalmasnak tartjuk arra, hogy Kopácsi Ferenc tsz-tagot he­lyes magatartásra nevelje, és visszatartsa újabb fegyelmi vétség elkövetésétől...« üagy Jenő

Next

/
Thumbnails
Contents