Somogyi Néplap, 1975. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-06 / 55. szám
Együtt a közös ügyért T apasztalaton nyugvó ] marxista—leninista tanítás, hogy a proleta- ! ríáttis a hatalmat csak a dolgozó tömegek támogatásával vívhatja ki és tarthatja meg. j E tanítás lényege, hogy a ] rmmkásosztály és valamennyi dolgozó alapvető érdekei egy- ( beesnek. Lényeges az is, hogy j a munkásosztály történelmi küldetését csak a forradalmi I elmélettel fölfegyverzett mar- I xista—leninista pártja vezetésével teljesítheti. Ezen kérész- I tül biztosíthatja alapvető ér- ! dekeit, oldhatja meg kormány- | zati feladatait, s valósíthatja meg céljait. Pártunk a szövetségi politikát két vonatkozásban alkal- j mázzá: a munkásosztály és más dolgozók, illetve a párt és a pártonkívüliek kapcsolataként. Ez alkalommal itt a párttagok és a pártonkívüliek viszonyának néhány időszerű vonatkozását taglaljuk. A szövetségi politika sarkalatos eleme a kölcsönös bizalom. Pártunk rendületlenül bízik népünkben. Meggyőződése, hogy politikáját népünk megérti, elfogadja. A párttagok és a pártonkívüliek ezt együttesen valóra is váltják. Szó szerint igaz, hogy a szocializmus építése Magyarországon nemcsak a munkásosztály, a kommunisták, hanem az egész dolgozó nép műve, és a történelemformáló erő maga a nép. Elmondható, hogy a nagy társadalmi céloik kidolgozása és megvalósítása során a pártonkívüliek aktív, öntudatos tényezők. Az idősebbeknél ez a szocializmusért folytatott harcban megszerzett meggyőződésen erősödött, a fiatalabbaknál az oktató-nevelő munkánkon, a marxista—leninista világnézet elsajátításán, elfogadásán alapult. Harminc év alatt — ha olykor keserves tanulság árán is — tudatosodott, hogy a nemzet fölemelkedésének útja a szocializmus, a szocialista országokkal való összefogás, a béke ügyéért folytatott harc. .A szocialista meggyőződés nap mint nap szép példáit adja a hazához fűződő új viszonynak, Felszabadulásunk 30. évfordulójának és pártunk XI. kongresszusának tiszteletére kibontakozott szocialista munkaverseny méretei imponálóak. Fellendültek a munkások. műszaki dolgozók nagy többségét felölelő termelési, takarékossági, újítási és egyéb mozgalmak. A szövetkezetek és a különböző intézmények dolgozóinak legjobbjai is kiveszik részüket a jubileumi munkaversenyből. E vállalkozások tervezői és megvalósítói a kommunisták és a pártonkívüliek. Közös munkájuknak nagyszerű eredményei vannak. A nemzeti jövedelem 1974-re tervezett növekedését jelentősen túlteljesítettük. A munkásosztály és az egész dolgozó nép szocialista internacionalizmusát fejezik ki az ún. vietnami műszakok. Népünk összefogásának, a munkásosztály segítőkészségének, a termelőszövetkezeti parasztság helytállásának ragyogó példája volt a mezőgazdasági termékek őszi betakarítása. Ismételten bebizonyosodott, hogy a két alapvető osztály testvéri összefogásával leküzdhetők a legnagyobb nehézségek is. A kongi'esszusi irányelvek nem véletlenül állapítják meg: »Tovább erősödött hazánkban a marxizmus—leninizmus eszméinek befolyása. A szocialista építésben elért sikerek és a hatékonyabb, színvonalasabb ideológiai munka nyomán szélesebb körben tudatosodtak eszméink, a szocialista magatartás normái, mélyült a társadalmi felelősségérzet". E gyszóval az eltelt három évtized alatt milliók jutottak el politikailag a szocializmushoz, s mind többen azonosulnak vele eszmeileg is. Népünk szocialista öntudata jelentősen megerősödött. A párttagok és a pártonkívüliek politikai képzettségi szintje és világnézete közeledett egymáshoz. Természetesen ez még nem jelenti azt, hogy megvalósult már népünk eszmei egysége. Hatnak még a különböző antimarxis- ta, burzsoá, kispolgári nézetek, sőt számolni kell az ösztönös- séggel is. Azt is tudjuk, hogy az alapvető érdekek azonossága mellett léteznek az egyes osztályok és rétegek eltérő érdekei is. A pozitív példák azonban azt mutatják, hogy népünk politikai és cselekvési egységének további erősítéséhez a feltételek adottak. A megvalósulás egyrészt attól függ, hogy pártunk milyen következetességgel váltja valóra a dolgozók reális igényeit, másrészt azon, hogy mindez mennyire párosul a rendszeres és folyamatos eszmei-politikai nevelő munkával. A Központi Bizottság az eszmei-politikai nevelés követelményeinek meghatározásakor abból indult ki, hogy a szocializmus teljes felépítését szolgáló politikánkat még következetesebben kívánjuk folytatni. Célkitűzéseinket a pórt eszmei-politikai egységének további megszilárdításával érjük el. Ilyen körülmények között törvényszerű igény, hogy hatékonyabban érvényesüljön pártunk vezető szerepe, növekedjen a párttagság eszmei, politikai felkészültsége. Minden kommunista alapvető kötelessége, hogy dolgozzon pártunk politikájának elfogadtatásáért, védelméért, és példát mutasson a határozatok végrehajtásában. A párt politikájáról a dolgozók annak alapján mondanak véleményt, ahogyan annak megvalósítását látják. Az MSZMP számára elengedhetetlen követelmény, hogy a párttagság ismertesse politikánkat, eszméinket; ha kell védje meg azokat, leleplezve a polgári, kispolgári, jobboldali és ultraradikális nézete- [ két. Esetenként védjük meg azoktól a káros nézetektől, hangulatoktól, magatartásbeli fogyatékosságoktól, amelyek- \ kel szemben harcolnunk kell. A pártonkívüliekkel úgy folytassuk az eszmecserét, hogy megfelelő képet alkossanak szocialista távlatainkról, a politikai összefüggésekről. Sokoldalúan győződjenek meg a szocialista életmód fölényéről, s kapjanak meggyőző választ társadalmi fejlődésünk időszerű kérdéseire. Pártunk soron következő XI. kongresszusa elfogadja az új programnyilatkozatot. E nagy jelentőségű dokumentum hosszú időre megszabja jövőnket, ezzel kapcsolatos tennivalóinkat. Világos programot ad. jó feltételt biztosít a 1 cselekvéshez, az erők egyesí- j téséhez. A programnyilatkozat hamarosan nyilvánosságra ke- I rül. Az abban foglaltak megmagyarázása, a pártonkívüliekkel való elfogadtatása a kommunistákra vár. Nekik kell meggyőzni a pártonkívü- lieket az abban foglaltak helyességéről, szükségességéről. Amikor ezt végezzük, ezen az úton tovább erősíthetjük munkásosztályunk példája nyomán egész népünk gondolkodásában és magatartásában a szocialista vonásokat. A tudatosság, az eszmei tevékenység fejlesztése nagyobb követelményeket állít a párttagok elé. Nagyobb az elvárás a marxizmus—leninizmus tanításainak, a politikának az ismeretében, a mindennapi munkában és a közéleti tevékenységben, a magatartásban, az internacionalista gondolkodásban. A párt sorait elsősorban a munkában élen járó, szocialista módon élő, gondolkodó nagyüzemi munkásokkal növeljük. A párttagsággal szemben támasztott nagyobb követelmény biztos alap ahhoz, hogy eszmei tevékenységünk, pártunk szervező, nevelő munkája tovább fejlődik. A párttagsággal, a pártba jelentkezőkkel szemben megnövelt követelmény népünk általános és politikai műveltségén alapszik. Ugyanakkor azt is feltételezi, hogy a jövőben a pártonkívüliek tudatossági szintje is tovább emelkedik. A pártszervek eszmei, politikai irányításának hatékonysága, a szocializmus teljes felépítéséért folyó harc eredményessége nagymértékben függ a vezetőktől is. Éppen ezért velük szemben szintén fokozódik a követelmény. Közfunkciókba, vezető helyekre A jövő autóbusza M*1 KOMMENTÁRUNK csak olyan párttagok és pártonkívüliek kerülhetnek, akik meggyőződéssel vállalják a munkát, a harcot, és következetesen képviselik a munkásosztály eszméit. A vezetők többsége ilyen. Három évtizedes fejlődésünk sikerei közé tartozik, hogy nálunk a párttagok mellett százezrével vannak ma már olyan párton kívüli munkások, szövetkezeti parasztok, értelmiségiek és alkalmazottak, akik megfelelnek a növekvő követelményeknek, és nem »csak« lojálisak, hanem politikailag, szakmailag felkészültek, vezetésre alkalmasak, akik a munkásosztálynak, a nép ügyének harcos képviselői, megvalósítói. Hazánkban a helyzet történelmileg úgy alakult, hogy csak egy párt — a munkás- osztály forradalmi pártja — működik. Pártunk így egyide- I jűleg vezeti, szervezi a társadalom előrehaladását, és el- : lenőrzi saját tevékenységét, i mindenekelőtt a pártszervezeteken, a rárttagokon keresztül. A helyzet ilyen alakulása miatt fontos — mondhatnánk nélkülözhetetlen — szerepük van a pártonkívüliek nagy többségét is magukban foglaló tömegszervezeteknek és -mozgalmaknak. A tömegszervezetek, -moz- ! galmak társadalmi, politikai feladatai sokrétűek. Egyrészt közvetítik a pártonkívüliek- hez a párt politikáját, és mindennapos meggyőző tevékenységükkel kiváltják a dolgozók aktív tetteit, másrészt jelzik e tömegek véleményét társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális életünkről. Ezért népünk azt is igényli, hogy az országos és helyi problémákról alkotott véleményével részt vehessen a' pártpolitika alakításában, a szocialista demokrácia fej- ] lesztésében. A társadalmi és j tömegszervezeteknek fontos \ kötelességük, hogy fórumokat biztosítsanak a közös eszmecserékhez, közüggyé avassák céljainkat, cselekvési lehetőségeket teremtsenek a közért tenni akarók számára. A szocializmus teljes felépítésének mielőbbi megvalósulása döntően pártunk marxista—leninista politikájától, a párttagok eszmei-politikai nevelő munkájától, példamutatásától, és a pártonkívüliek cselekvőkészségétől függ. Közös ügyünket és művünket tehát csak az egész munkásosztály, egész népünk, a párttagok és a pártonkívüliek szoros összefogásával, erőfeszítésével valósíthatjuk meg. Jakab Sándor Szakszervezeti érdé Népviselet a területpolitikában Viták, bizonytalanság vette körül sokáig az úgynevezett szakmaközi bizottságokat. Senki sem mondta, hogy egyáltalán nincs rájuk szükség, a megye más-más városában, nagyközségében, falcában tevékenykedő bizottságok munkája között azonban "fényévnyi" távolságok voltak. Nehéz helyzetbe került az SZMT elnöksége, amikor legutóbb mérlegre tette a tevékenységüket, sőt a személyi és egyéb föltételek hiánya miatt jó néhányat meg is szüntetett. A helyzetet jól érzékelteti, hogy Csurgón megszűnt, Ta- bon halódik a szakmaközi bizottság, ugyanakkor Nagyatádon, Lábodon, Bala- tonszentgyörgyön, Lellén, Szemesen, Barcson megtalálta a helyét a közéletben. Ahol csak arra futotta az erőből, hogy esetleg öregek napját meg klubdélutánt szervezzenek, nyilván nem sikerült olyan tekintélyt szerezni, mint ott, ahol a tanáccsal kötött tartalmas együttműködési szerződés szellemében a szakszervezeti tagok képviseletében bekapcsolódtak a községpolitika formálásába. A bejáró dolgozók számának növekedése, az ipartelepek kiépülése azzal járt, hogy megnőtt a szakszervezeti tagok száma a lakóhelyen. S most még az is gyarapítja, hogy a termelőszövetkezetek alkalmazottai előtt megnyílt az út a szak- szervezetbe. Ez mindenképpen szükségessé teszi, hogy megerősödjenek a más-más szakmai szakszervezetbe tartozó tagokat összefogó szervezetek, munkájuk tartalma elsősorban a területpolitikában való részvételre összpontosuljon. A SZOT elnöksége éppen a napokban módosította a működési szabályzatukat. A jövőben szakmaközi szervezetek néven te- vékenykednek tovább ezek a bizottságok. A lényeg természetesen nem az elnevezés, hanem a feladatkör. A SZOT elnöksége a jól működő bizottságok tapasztalataira alapozva megállapította, hogy megnőtt a szakszervezetek tevékenységének jelentősége a területpolitikai munkában. Azokban a kérdésekben ugyanis, amelyek befolyásolják az egész lakosság élet- körülményeit, most már a városokban, a nagyközségekben, a falvakban döntenek. A szakmaközi szervezet jövője éppen abban van, hogy összegyűjtse a tagok véleményét. képviselje javaslataikat, bírálatukat a döntések előtt. A gyárban, a vállalatnál, a tsz-ben. az állami gazdaságban, az intézményben dolgozó szakszervezeti tagok nagy erőt jelentenek a lakóhelyért végzett önzetlen társadalmi munkában, a tanácson hozott határozatok végrehajtásában. Jelenleg huszonhét szakmaközi bizottságot tartanak nyilván a megyében. Az elnökség útmutatása szerint a városokban, a nagyközségekben föltétlenül meg kell erősíteni ezeket a szervezeteket, ahol nincs, ott pedig ismét meg kell alakítani. A székhelyközségekben ugyancsak fontos képviseletet biztosítani a szakszervezeteknek. U G. Táborozás a Csorsza part ján Zánka. a balatoni úttörőváros építése befejezéséhez kö-"385 katasztrális holdon desz az zeledik. A beruházási pro; ram szerint május 31-ig elkészült az 500 főt befogadó előadóépület, a sportcsarnok, a 3000 személyes stadion, a sportpálya, a technikai park is. A 467 millió forintos beruházás fontosabb létesítményei már korábban megvalósultak. A Csorsza-patak keleti oldalán emelkedik a központi épület, amely magában foglalja az üzleteket, társalgókat, tanácskozókat, a külföldi táborvezetők táborhelyeit, a korszerűen berendezett könyvtárat, az úttörő-történeti múzeumot. A közelben található a 3000 adagos konyha, a hozzá csatlakozó önkiszolgáló étterem, és a szociális helyiségek. A Balaton északi partján, ország, egybeq Közép-Európa legnagyobb úttörőtábora, amely az alapkőletételt követő második évben már megnyitotta kapuit az úttörők előtt. 1971 nyarán több mint 2000. tavaly pedig már 21 365 úttörőnek és 639 külföldi pajtásnak nyújtott feledhetetlen táborozást. Ez év június 10-től ennél is több vendéget fogad Zánka: a nyári idényben turnusonként 3000, télen turnu- soként 800. évenként összesen 23—24 ezer pajtást. Az úttörővárost 1976-ban, az 1 úttörőszövetség megalakulá- | sának 30. évfordulóján ünne- j pélyes külsőségek közt avat- í ják fel. Küldött lesz a kongresszuson A nagyberki pedagógus A Villamosipari Kutató Intézetben elkészült az első villany-, illetve diesel meghajtású »hibrid« autóbusz. Az Ikarus IK 260 típusú városi autóbuszba beépített villamos meghajtás nagy mértékben enyhíti a levegő szennyezettségét és zajszintjét. Ha a kíséri etek és az üzemi próbák sikerrel zárulnak, akkor a jármű a BKV-nál megkezdheti a menetrendszerű üzemelést. — Kedveském. olvasni vagy számolni szeretsz jobban? Barátságos hang, mosolygó arc. A szüleit szüntelenül valamilyen kívánsággal gyötrő,, az utazástól fáéadt, síró gyermek érdeklődéssel tekint az asszonyra, és bajait feledve válaszol. Tanúja voltam ennek a jelenetnek. Akkor személyesen még nem ismertem Bányai Károlynét, nem tudtam róla, hogy pedagógus, szavaiból azonban éreztem: nagyon szereti az apróságokat, ért a nyelvükön, s hamar belopja magát a szívükbe. — Az idén jubileumot ünnepelek ... Éppen húsz esztendeje, hogy Nagyberkiben l megkezd lem pedagógusi mun- j kamat. Mosdóson lakom a családommal, onnan jártam át évekig kerékpárral az iskolába. Tanítottam Mosdóson, voltam tanulmányi felügyelő, majd ismét Nagyberkibe kerültem. Mindig alsó tagozatot tanítottam. A pedagógus hivatás egyik legszebb részének I tekintem a nyiladozó értelmű | apróságok formálását. Húsz 1 év . . . Elröppentek az évek. i Akiket valamikor a betűvetés- I re oktattam, sokan közülük I már túl vannak az érettségin, egyetemre járnak, többen pedig mint szakmunkások különböző üzemekben dolgoznak. | Többen vannak egykori tanítványai között olyanok, akik — éppen tanítójuk példája alapján — a pedagógus hivatást választották, s megfogadták: az ő türelme, hivatássze- retete. a gyerekekért való rajongás lesz a követendő példa. Elfoglalt asszony Bányai Károlyné. Családanya — fia '• éppen most készül az érettségire —, s a nagyberki iskola j tizenkét tagú pártszervezetének a titkára. Öt évvel ezelőtt | a járási pártbizottságba és a végrehajtó bizottságba is beválasztották. — örültem a bizalomnak, i ám egy kicsit aggódtam a felelősség miatt. Az első nő voltam, aki a kaposvári járási párt-végrehajtóbizottságba kerültem. Ez az aggódás hamar megszűnt, mert azt . tapasztaltam, hogy hallgatnak a szavamra, figyelembe veszik javaslataimat, véleményemet. Hivatásom helyhez köt, ezért a végrehajtó bizottság kihelyezett ülései — amelyeket Igáiban, Kadarkúton, Kapós- mérőben, Göllében vagy más községekben tartottak — még arra is jók voltak, hogy az ottani iskolákban gyarapítsam pedagógiai ismereteimet, kicseréljük a tapasztalatainkat. A mostani választás óta már ketten képviseljük a járás kommunista és párton kívüli asszonyainak érdekeit a i.végrehajtó bizottságban. ' Bányai Károlynét a járási pártértekezlet küldöttnek javasolta a megyei pártértekezletre. — Nagyon készültem, elhatároztam, hogy szót kérek. Elmondom a megye kommunistáinak képviselői előtt, hogyan változott járásunkban a nők helyzete, milyen kedvezően érezteti hatását pártunk nőpolitikái határozatának végrehajtása. Sajnos, rám már nem kerülhetett sor. Azt tapasztaltam, hogy járásunk asszonyai, lányai a korábbinál is nagyobb kedvvel, lelkesedéssel végzik a jövőben munkájukat, mert érzik, hogy megbecsülik őket. Ezt elmondhatta volna saját magáról is, ám erről szerényen hallgat. Másoktól tudom, hogy Bányai Károlyné munkájával Az oktatásügy kiváló dolgozója, pártmunkája elismeréséül pedig a Munka Érdemrend bronz fokozata kitüntetést érdemelte ki. Mikor a megyei pártértekezleten a XI. kongresszusra javasolt küldöttek névsorát olvasták, az ő neve is elhangzott. Bányai Károlyné ott lesz a kommunisták országos tanácskozásán. — Gyakran gondoltam arra, hogy milyen lehet egy párt- kongresszus. Nem túlzók, ha azt mondom: életem titkos vágya volt részt venni pártunk egyik kongresszusának munkájában. Váratlanul ért ez a bizalom, a megtiszteltetés. Ezt tartom pártmunkám legnagyobb elismerésének. Szalai László Somogyi Néplap
