Somogyi Néplap, 1975. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-27 / 73. szám
Cerusasorok lóik Béláról XIV. SZÍNHÁZI VILÁGNAP Ellen Stewart üzenete Mann azt jelenti: ember Mann. Azt «aa Boldog vagyok, hogy a nők nemzetközi éve alkalmából én, Ellen Stewart, a New York-i La Mama Színház igazgatója szólhatok Önökhöz ezen a színházi világnapon. Szívem legmélyéből hiszem és vallom, hogy ha fenn akarunk maradni, továbbra is szólnunk kell egymáshoz, türelemmel és megértéssel. Mi, színházat alkotó nők és férfiak, számtalan helyen és a legkülönbözőbb nyelveken dolgoztunk már együtt. Fogadtuk egymást színházainkban, és ezek a találkozások szívet-lelket gazdagítottak. A színház szeretetet szülhet, a szeretet pedig erőt ad a további élethez. Még féltem az életünket és a jövőnket, de örömmel tölt el a tudat, hogy a színház alkotói már egymás felé nyújtott kézzel állnak a világ körül. És remélem, hogy egy napon ez a kör szoros ölelésben fonódik össze. * * * Ezt az üzenetet ma a színházi előadások kezdete előtt felolvassák. A kaposvári Csiky Gergely Színházban Olsavszky Éva Kossuth- díjas tolmácsolja majd. SZÍNHÁZI LEVÉL JKsrw színész két arca A színész: Holl István, a Pécsi Nemzeti Színház művésze. A két arc két előadásban ragadja meg a nézőt, mond- . hatni: a két színházi esemény fix pontja, pillére. Holl játéka meghatározó erejű, fölé emelkedik vagy mélyebbre ereszkedik az úgynevezett rendezői koncepció szintjénél is. Mélyen átélt; nagyszerűen kibontakozott, megragadó játéka kitöltötte, meghatározta a díszletek, a színpadi tér légkörét. Szó sincs arról, hogy a két előadás a pécsi színház kiemelkedően nagyszerű remeklese lenne, azt hiszem, mindkettő fogadtatását az úgynevezett mérsékelt siker jellemzi, s hogy a kettőből melyiket írhatjuk a színészi játéktudás számlájára, nem kétséges. Szüts Bernát bemutatkozását tette lehetővé Sárospataky Zárójának sikeres fogadtatást, után a színház. Az Istenek csatája igényes, gondos munka. Tételdrámának is mondhatnánk: műgonddal kidolgozott anakronizmusnak, amely két babiloni király trónváltásában mutatja be, miként lesz a hatalomszerzés eszköze az istenek nevében használt ideológia. Babilon régi királya, Nimród és emberei Ma-rduk istennek hódolnak, rokona. Av- ram pedig Élach hitén van. Marduk a régi — kegyetlen és vérszomjas —, szüzeket ál• doznak neki s nevében csattog a korbács a nép hátán, i Élach a jóké, a zsarnokság el- ! lenzőié, amíg az elnyomottak istene. Élach hite lázadást i szít, s nevében Avram tör a ‘ trónra, Nimród lesz a trónfosztott. Nimród király: Holl István. Nem egyszerű zsarnok ő. Uralkodó! Küldetést érez szigorában s eszközt lát hitében. Egy pillanatra sem riasztó, megnyugtató inkább. Rokonához, Avramhoz baráti szeretet fűzi, s igazi nagyságában akkor magasodik fel, amikor elveszti hatalmát. A sárban, az ostorcsapások alatt látjuk: olyan ember volt, aki nemcsak élte az életet, hanem sorsát is szemlélni tudta. Aki a győztes Avram- nak már megjósolja a bukást, s Élachban a zsarnoki istent. Ez a jóslat a legkevésbé sem meglepő. Átlagos történelmi vagy filozófiai ismerettel rendelkező néző a játék közepétől fogva számít az ilyenfajta befejezésre. A nagyszerű mégis az. ahogy Nimród király mindezt hitelessé teszi. Ahogy Nimród a babiloni és ahogy király — az örök hatalmas. A nagyságban is emberséges, a megalá- ' zottságban is fenséges: ember, aki hordozza a sorsát. Holl István igazabb, hús-vér figura volt, mint amilyennek az író talán elképzelte. Szemében fénylett a jóság, szikrázott a szigor, és a csalódottHogyan halt meg József Attila? Megjelent a Somogy ez évi első száma A Somogy 1975. évi első száma az eddigieknél nagyobb terjedelemben, kilenc íven — és ez az országos terjesztésbe bevonva jelent meg. Kulturális, társadalmi és gazdasági szemlénk új száma hazánk felszabadulása 30. évfordulójának az előestéjén jut az olvasó kezébe. A szülőföldünk rovatban olvashatjuk And- rássy Antal tanulmányát A kaposvári kommunisták tevékenysége a város felszabadulásakor, és az MKP somogyi szervezetének megalakulása címmel. A három évtizede történt pártalakulás a város felszabadulása után, a legjelentősebb esemény volt — állapítja meg a szerző. Győri József, az új, korszerű mezőgazdaság eredményeit a földosztástól, a szövetkezeti mozgalomtól napjainkig mutatja be. — Ma terített asztalnál milyen könnyű mosolyogva elmesélni, hogyan osztottuk be hajdan a kevés kenyeret... — írja a pusztaiakról szóló szociográfiájában Sipos Gyula. A változó pusztákról, emberi sorsok alakulásáról szól nagy figyelemmel a költő. A régi és az új Kaposvár — ez a címe annak az utolsó pillanatban készített fölvételnek, mely a fejmagasságú házak mögött a tízemeletes, nagyvárosi házakat mutatja már. Az 1950 óta állandóan növekvő lakosságú Kaposvár egyike országunk legdinamikusabban fejlődő középvárosainak — állapítja meg ta- j nulmányában Köszegfalvy György. 1905. április 11-én született József Attila, rá emlékezik Kelemen Lajos A halál öklei közt című versében. Különös története van annak, hogy miként szólaltak meg azok a balatonszárszói vasutasok, akik 1937. december 3-án este szolgálatot teljesítettek, és tanúi lehettek József Attila öngyilkosságának. — Két ismeretlen, huszonkét éves fiatalember: Maró- [ sán Miklós, Chinoin gyári ve- j gyésztechnikus, és Vas B. 1st- ván autószerelő keresett meg ftz alábbi levéllel — írja Fo- | dór András a Hogyan halt meg József Attila? című figyelmet keltő, tanúkat megszólaltató írásában. A két fiatalember Zábó Károly vasutassal beszélgetett, Fodor András Bóza Jánossal ismerteti meg az olvasót. Tüskés Tibor József Attila: Anyám című versének az elemzésével járult hozzá József Attila születésnapi köszöntéséhez. A Somogy ez évi első számában külön föl kell figyelni a fiatal költők verscsokrára, mellyel hosszú ideje adós volt a szemle. Takáts Gyula Oszd szét titkaidat című verse áll az Irodalom, művészet rovat élén. Befejeződött Fülöp István sorozata, mely Gönczi Ferencnek állított emléket. A csurgói iskolai hagyományokról szóló elemző írás, Terényi Zoltán munkája kelt továbbá figyelmet H. B ság konnyfátyolba vonta. A kemény, minden fölös teatralitást kerülő mozdulatok, félmosolyok mondatokkal értek fel. S szinte vonzotta, előlegezte, adta tovább a játék hullámait: partnerei is — el- sősoran Pákozdy János — érte és ellene küzdöttek. A színész és a szerep találkozott, s ezért a találkozásért érdemes leülni elsősorban a pécsi színházban. Másnap Déry Popfesztiváljának Józsefeként láttam viszont Holl Istvánt. Ezúttal mélységesen egyedül volt a szereplőkkel egyébként zsúfolt színpadon. A rendezés elmarad a vígszínházbeli feszességétől, ötletektől — a koreográfia, a térelrendezés helyenként viszont érdekesebb. Görcsösen próbálják erőltetni, hogy a szereplők csak eljátsszák a hősöket, de nem azonosulnak velük Ez a pszeudo-brechtiánus felfogás külsődlegességekben érvényesül is, lényegében azonban nem. És legelsősorban nem Holl Istvánnal. Igaz, hogy az az Eszter, aki után ő sóhajtozik, aki után ő kocsizik száz mérföldeket, körülbelül kétszáz kilométerre van tőle Budapesten, a Vígszínházban, és Almási Éva játsz- sza. Tehát: az volna egy remek popfesztivál, ahol ez a két jelesszínész együtt játsz- szana. Szilvási Annamária ugyanis néhány betétszám stílusos előadásában válik csak Eszterré, különben csak viseli ezt a nevet... Holl István nőn énekel párja után, hanem hívja, visszavárja —kínlódva, izzadva, loholva a kommunák sátrai, a marihuánás cigaretták dobozai között. József csalódása és leszúra- tása föléemelkedik a popfesztivál egyszerű bűntettének: a hazátlanná szakadtak és a hazátlanul csalódottak meg- hasonlása és ledöfése ez. Holl pontosan értelmezi Déryt, s — némiképp ellentmondva a rendezői elvnek — azonosul Józseffel. A mi érdekünkben. Mert így szánakozunk rajta, felmérjük sorsát, következésképpen : megítéljük. S ez igen sok. A legtöbb, amit egy közepes előadásból sziklaként kimagasodó színészi alakítás nyújthat. Tröszt Tibor i jelenti: ember. I Azt mondja Mann Kolhass Mihálynak, Sütő András színművében, az Egy lócsiszár virágvasárnapjában: »-Ne tekintsen engem uzsorásnak. Ha az is lennék, önt egy garassal sem rövidíteném meg . ..« Jellemző megnyilatkozás. S valahogy — úgy érzem — nemcsak a figurára, hanem az alakítójára is jellemző. Tóth Béla puritánul nyílt, őszinte ember. Taxisofőrök, pincérek, katonák, i munkások, szegényemberek J alakítója. -Gyalogosoké.« Más- j ként viszont: történelmi té- j nyezőké! ! — Rövidtávfutó vagyok, j Epizódista — mondja, i A rövidtávfutó az az atléta, I aki a száz méterét teljes erő- ' bedobással, tempólassítás nélkül futja végig! Itt ülünk a Dózsa György utcai színészház egyik szobájában, melynek szembetűnő darabjai: egy nagy, j világos szekrény, zsúfolt köny- | vesállvány, dívány, egy Sza- j bados János festette tájkép, ! egy megsárgult régi fénykép: j huszár van rajta, a színész ap- I ja. Nem holt tárgyak, valahogy , nagyon is elevenek. Akárcsak bennünk az emlékek Tóth Béláról. Kronológiai sorrend nélkül sorolom neki a sajátjaimat. Szűcs úr az Adáshibából. Szakszervezeti bizalmi A nadrágból, seregnyi operettszerep, Siro a Mandragorából, Giles Corey A salemi boszorkányokból stb. Évente általában öt szerepben van a deszkákon. — Nagyon él bennem egy nem túl jelentős színműnek, Csontos Gábor: Legyőzőitek diadala című 19-es, somogyi vonatkozású drámájának Katonájaként .,. — Éreztük, hogy nincsenek tökéletesre csiszolva a szituációk. De Kovács János vendégművésszel szuggeráltuk egymást, bebeszéltük magunknak, hogy jók vagyunk. -Tedd ide a tenyeredet. Az enyém is olyan, mint a tied« — valahogy így mondta Szalma István forradalmárként Kovács ! János. S még most, egy nyári í filmforgatáson is emlegette: j -Mi akkor odatettük, pajtás!« — Hogyan kezdődött? — Talán így: tiszaőrsi pa- ; rasztgyerekként ott ődöngtem a háború után a pesti gépko- j csivezetők körül. Azt mondja az egyik viccből: -Na, ki akar velem jönni?« Két másik j sráccal halálos komolyan vet- ; tűk. Éjfélre már Pesten vol- | tam, és beállítottam négy éve nem látott bátyámhoz. A folytatás: segédmunka a pesti bútorgyárban. Színjátszócsoportbeli amatőrködés, sportolás. — Jelentkeztem pedagógiai főiskolára. Már bent volt a papírom, fel is vettek volna. De a kerületi színjátszó döntőn megkérdezték: nem volna-e kedvem a színi pályához. 1951-ben színművészeti főiskolás lett. Tizenkét hónap alatt szakérettségit tett, hogy felzárkózhasson az előnnyel indulókhoz. Soós Imréket, Szirtes Ádámokat felszínre hozó időszak volt. Kun Vilmos, Soós Edit, Halász László, Harkányi ! Endre, Öze Lajos voltak az 1 osztálytársai többek között. Azután: Kaposvár a főiskola : befejezésekor. j — Miszlay István rendező -kínált meg« a szerződéssel. ! Ügy mondta: az első darabban már szerepem lesz. Azóta több mint száz figurát alakított. Ismerőse egy egész városnak. — A mai Kapós-szálló helyén lánykollégium volt. Egy hangárnagy teremben laktunk négyen: Komlós Pista, Csurka Laci, Pólyák Zoli meg én. Hajnalba torkolló viccmeséléssel kezdődött a -hősi kprszak«. Mostoha körülményeinket is viccnek fogtuk fel. Azután a színészházba költözött. Tordy Gézával, Csurlcá- val, Pólyákkal lakott egy szobában. Majd végre egyedül, ebben a maiban. — A legemlékezetesebb siker? — Sarkadi Imre Szeptemberében Sipos Pali. Amikor az öreg Sipos ráébred, hogy a fia, Pali is -egy követ fúj« az újat akarókkal: tiszta drámai pillanat. Amíg a színpadról az öltözőbe értem azon a nem is rövid úton, még mindig zúgott a döbbent csönd utáni nagy taps. — A legvidámabb pillana- natok? — Eljátszottuk a Bolond csárdáskirálynőt. A női szerepeket mi, férfiak alakítottuk. Jómagam is egy -cicát«. — Emlékszem Móricz Űri múrijának Hulla Jánosára is... — Olyan parasztot alakítottam, akinek otthon mindenféle földi jóval teletömi az asszony a tarisznyáját. Koltay Robi, Vass Laci pedig éhenkórászt. Körbekínáló mozdulatot tettem a borosüveggel, aztán a fogammal kihúztam a dugót és kiköptem azt. Jót húztam, ahogy mondani szokás: -egy slukkra«. Tehettem, hisz valóban fröccs volt az üvegben. Igen ám, de egyszer a dugó semmi áron nem akart kijönni. Akkor valóban kénytelen voltam megkínálni vele a cimborákat; bele is -fojtották« a dugót. Nagyon szeretem a sült csirkét, de a húsz előadás alatt a -jóból is megártott a sok«. De még így is jól jártam. Koltaynak húsz előadáson át hagymát kellett ennie. Később már csak markí- rozni volt ereje ... Nagy természetbarát Tóth Béla. Szabadnapjain gyakran látja a Nádasdi erdő, de az utca is: kerékpáron. -Ez a test minden izmát megmozgatja, sport helyett űzöm.« S ha esik, ha szél fúj: ott van a Rákóczi hazai mérkőzésein. Pártoló tagja a sportegyesületeknek. — Becsületességre törekedni — ez a mondata ragad a fülembe a délutánról leginkább. Élet -ars poéticája« az embernek, a színésznek. Augusztus elsején lesz húsz éve, hogy Kaposváron szolgálja Tháliát. Leskó László P. IS. Baranyikonv —— Nevek az emlékműn A hozzátartozók, barátok, egykori bajtársak levélhalmazából elsősorban éppen arra a kérdésre kapott válasz csendül ki, hogy kik ők, kik voltak ők? A harcosok, köztük azok is, akiknek mellét számos hadikitüntetés díszítette, arról írtak: milyenek voltak ők, az elesettek gyerekkorukban; miben tűntek ki, milyen tulajdonságaik voltak; milyen kapcsolatok fűzték családjukhoz, szüleikhez, feleségükhöz, gyermekeikhez. A legkevesebbet arról írtak, hogy a fronton milyen hőstetteket hajtottak végre. A 390 harcos csak kis része azoknak, akik hősi halált haltak a Magyarország felszabadításáért vívott harcokban. Az összegyűjtött anyag és a saját tapasztalataim alapján — mint a harcoló csapatokhoz beosztott TAriZSZ-naditudo- síto dolgoztam a haooru alatt — irodalmi riportomat lenei írni. E riportok gyűjteménye természetesen tragikusan szomorú lesz. A könyv valamennyi szereplője egytől egyig meghalt. Meghalt, hogy az eiO’K örúljeneii az elemem. Ám lehet, hogy ezekről a hősökről szoló levelek és visz- szaemlékezesek, illetve sajat, frontról írott leveleik, amelyek olyannyira fölkeltették érdeklődésemet, fontosabbak, mint a szerző elbeszélése olyan emberekről, akimet soha sem látott. Az ilyen irodalmi portrékban — pótolva az események, helyzetek hiányzó részleteit — akaratlanul is olyan alakot rajzolhat meg az ember, amely egyáltalán nem hasonlít az eredetire. Olyat, amely lehet, hogy sikerült, karakterisztikus, de már irodalmi hős, nem pedig az az ember, akinek a neve a névsorban szerepel. De itt vannak dokumentumként a saját levelek. Megcáfolhatatlan dokumentumok! És a hozzátartozók, az ismerősök levelei. Az elesett hősök néhány levelét vagy a róluk szóló levelet csokorba gyűjtöttem. Ezt nyújtom át az olvasónak. A szerző nem számít arra, hogy minden egyes levélgyűjtemény vagy még inkább egyetlen levél teljes képet adjon az olvasónak. Nem, persze, hogy nem! De az összes levél — valamennyi együtt — már teljes képet nyújt mindazokról, akiknek neve ott áll az emlékművön. A világ minden hadseregében van egy szolgálati szabály: tisztelegni kell a szembejövő katonának, tisztelegni a katonai zászló előtt. Van azonban íratlan szabály is. Ez vonatkozik a civilekre és a katonákra egyaránt: ha a felszabadító harcosok emlékműve előtt elhaladsz, vedd le a kalapod! Ezerszer kiérdemelték ezt. Föláldozták életüket — a jónak a gonosz fölötti győzelméért, a Szabadságért, Egyenlőségért, Testvériségért vívott harcban. Számomra még mindig kisfiú Immár 49 év telt el azóta, hogy kiköltöztünk anyám házából. Ez a ház a Szovjet utca 50. • számú háza voít, erre a címre érkezett a levél. Édesanyám már rég nem él. Az én lánykori nevem Bor- csevszkája, ahogy az a borítékon állt, s régóta, nagyor régóta egészen más nevet viselek: Zejbot. Mi több: annal- a háznak a száma, amelyber most lakom, az is megváltozott. Mégis megtalált a levél Csodálatos! (Folytatjuk.)
