Somogyi Néplap, 1975. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-27 / 73. szám
Felszabadulásunk évfordulójának tiszteletére Folytatódik a munkaverseny a somogyi állami gazdaságokban Előadások, filmvetítések, viták T apasztalatgyüjtés műszaki vezetőknek Elismerésre méltó munkasi- loereket értek el a XI. párt- kongresszus tiszteletére hirdetett versenyekben megyénk állami gazdaságai: kerületek, üzemegységek dolgozói, szocialista brigádok tagjai tettek felajánlásokat a termelési tervek túlteljesítésére, s nem maradtak adósak a megvalósítással. A felajánlott — az üzemtervhez viszonyított — 10,5 millió forintos eredmény- növekedés helyett 19,7 millió valósult meg. R szocialista brigádok túlnyomó többsége túlteljesítette vállalását. Ennek a 183 közösségnek, mely 3664 dolgozót tömörít, meghatározó szerepe volt a kongresszusi munkaverseny sikerében megyénk állami gazdaságainál. Molik János, az Állami Gazdaságok Országos Központja Somogy megyei Főosztályának üzemgazdásza elmondta: — A vállalások főként a költségmegtakarításra, a hozamnövelésre és az értékesítési eredmény emelésére vonatkoztak. A értékesítési eredmény emelésére jobbára a minőség javításával törekedtek, s most már elmondhat- tó: sikeresen. A költségmegtakarításnál például a terven felüli vállalás 7,2 millió forintra szólt, ehelyett 11,8 milliós megtakarítást összegezhettek. Kiemelkedő tevékenységre példaként említette a főosztály üzemgazdásza a kutasi, a kaposvári és az öreglaki állami gazdaságot Az öreglakiak az 1973-as évet még veszteséggel zárták, a múlt évben viszont már 6,9 millió forintos vállalati eredményt mutathattak föl. Itt 16 szocialista brigád 350 tagja vett részt a kongresszusi munkaversenyben. A Kutasi Állami Gazdaság karbantartó kollektívája, az Április 4. szocialista brigád egyik versenyvállalása az volt, hogy ők maguk szerelik össze és állítják föl a Bábolna terményszárítót. A munkával — minden külső segítség nélkül — a betakarítás idejére elkészültek: ez a munka 210 ezer forintos megtakarítást jelentett a gazdaságnak, ugyanakkor 330 ezer forint értékű kukorica megmentését tette lehetővé azzal, hogy idejében száríthatták és elhelyezhették a termést. átgondolt felajánlások teszik valószínűvé, hogy a szocialista munkaverseny második szakasza, az idei, mely már felszabadulásunk 30. évfordulójának adózik, ugyancsak eredményes lesz megyénk állami gazdaságaiban. Ebből az alkalomból a tavalyinál kettővel több, összesen 185 brigád — tagjai száma 3757 — tett vállalásokat. A már elkészült idei üzemtervekhez képest a felszabadulási munkaverseny vállalásai 11,5 millió, a tavalyi ténylegeshez viszonyítva pedig 19 miihó forintos eredmény- növelést jelentenek. A múlt évi mérlegeredményhez viszonyított 19 milliós felajánlásból például 11,1 milliót költségmegtakarítással, 7,4 milliót hozamnöveléssel, csaknem félmilliót az értékesítési A taggyűlésen mindenki hozzászólt! Ni lesz, ha megszűnik... Négy község — Darán y, Kastélyosdombó, Drávatamási, és Gárdony — tartozik egy KISZ-csúcs vezetőséghez. Agyag Éva csúcstitkár beszélt a »-négyek-« munkájáról. — Darányban nemrég volt • huszonnyolc tagú alapszervezet értékelő és vezetőségválasztó taggyűlése, öten nem kaptak tagsági igazolványt, de hat új KISZ-tagot vettek föl. Fegyelmezetten, komolyan vitatkoztak a fiatalok és — kevés helyen hallhattam ilyet — mindenki hozzászólt. Két éve alakult ez a csúcsvezetőség, azóta havonként legalább egyszer a KISZ-tit- károk megbeszélést tartanak. Elemzik az újabb határozatokat, megszabják a feladatokat is. Amolyan mini vezetőképző ez. A KISZ kb 1974. áprilisi határozataira időről időre visszatérnek, hogy az újonnan fölvett KISZ-tagok is tudjanak róluk. — Talán ennek is köszönhető — folytatta a csúcstitkár —, hogy ilyen sok hozzászólás volt a taggyűlésen. És talán annak is, hogy mind a négy községben van ifjúsági klub, ahol »megtanulnak« beszélni, vitatkozni a KISZ- esek. A marxista középiskola itteni kihelyezett tagozatára is járnak közülük harmincán. Voltam egy tanfolyamon, ahol a KISZ-vezetők jó része elégedetlen volt az ifjúsági szövetség és a helyi pártalap- szervezet kapcsolatával. Én csak jót mondhattam erről. Úgyszintén »jóban vagyunk« a tanácsi vezetőkkel is. Az anyagi segítséget — magnó, stb. társadalmi munkával viszonozzuk, a termelőszövetkezettel és az áfész-szel eddig nem tudtunk dűlőre jutni. Terveink között szerepel egy ifjúsági nagygyűlés, április negyedikén. Darányban rendezzük, itt lesznek a társközségek fiataljai is. Tábortüzet gyújtunk, fellép az irodalmi színpadunk is. Éva egy ideig elgondolkodott. Fölnézett, legyintett: eh, erről inkább nem beszélek. Azután mégis sikerült »kivallatnom — Nem hivatalos értesülésem, hogy a január elsejei tanácsi és tsz-egyesülés után nemsokára megszüntetik a KISZ-csúcsvezetőséget is. A darányi, az istvándi és más szövetkezetek egyesültek. Az istvándi KISZ-esekkel eddig is jó kapcsolatunk volt — közös bált, vetélkedőt rendeztünk —, jó lenne ezt az alapszervezetet is bevonni a »csúcsba« és úgy folytatni a munkát, egy közös KISZ-bi- zottsággal. Azt hallottam, hogy a vezetőség megszűnése után Barcshoz, közvetlenül a járásiakhoz tartoznánk. Nem hiszem, hogy nekik annyi idejük ‘van ránk. Amit így közösen elértünk, az a jól ösz- szehangolt csúcsvezetőségi munkának köszönhető. Két évvel ezelőtt nálunk »pangott« a KISZ-élet. Nem tudom, mi lesz az itteni fiatalokkal, ha ezt fölborítják. L. P. Hetenként rakodik a külföldre induló kamion a csurgói Napsugár Ipari Szövetkezet üzemeinek udvarán. Az itt készült mutatós ruházati cikkeket nem nehéz eladni Nyugat-Európa üzleteiben sem. Ezt mindenekelőtt a megrendelések bizonyítják. Azt, hogy a vásárló milyen cikket keres a boltokban fél vagy egy év múlva, nagyon nehéz megítélni ebben a nagyközségben. Radnóti László elnöktől éppen ezért kérdeztem legelőször azt: miként jutnak el ide azok az információk, amelyek befolyásolják, esetleg meghatározzák a döntéseket? A sorrendet is tartva ezeket sorolta: a Magyar Kereskedelmi Kamara — piaci helyzetet is tükröző — rendszeres információja. A Világ- gazdaság című újság nem egy példányban, de egyedül ebbe a szövetkezetbe jár Csurgón. Ezek mellett a Külgazdaság, a Magyar Import és a Magyar Éxport újságok adják meg a szükséges információkat, s ezeket jól egészítik ki azoknak a külkereskedelmi vállalatoknak a tájékoztatói, amelyek segitségéeredmény növelésével kívánnak elérni. Hogy ezek a vállalások terményben, illetve termékben mit jelentenek, érdemes néhány példát említeni. A hozamnövekedés 1975-re vonatkozóan kenyérgabonából a Balatonnagybereki Állami Gazdaságban 313, az öreglakiban 1187 mázsa; gyümölcsből a Kutasi Állami Gazdaságban 900 mázsa; húsból a balatonnagyberekieknél 133. a lábodiaknál 8. az öreglakiaknál 31, a Balatoni Halgazdaságnál 88 mázsa; tejből a balatonnagyberekieknél 12 ezer, a lábodiaknál 41 ezer, az öreglakiaknál 7 ezer liter; tojásból a nagvberekieknél 137 ezer, a Balatoni Halgazdaságr nál 8 ezer, a Daránypusztai Állami Gazdaságnál 49 ezer. Kukoricából a tervezett hozamnövekedés az üzemtervben előirányzotthoz képest a nagyberkieknél 1512, az öreglakiaknál 938 mázsa, szőlőből a bogláriaknál 864 mázsa. Érdemes külön szólni a költségcsökkentést előirányzó vállalásokról. A bogiáriak csaknem másfél milliós megtakarítást rögzítettek a tervükben. A nagyberkiek javítóműhelye 200 ezer, keverőüzeme 143 ezer forint megtakarítását vállalta a tervhez képest A bárdibükkiek számos takarékossági feladatot tűztek célul, így a gyümölcs- termelésben és -telepítésben 364 ezer, a javítóműhelynél 212 ezer, a szarvasmarhatenyésztésben 282 ezer forint megtakarítását vállalták az anyagköltségekben, s e célból a gyepgazdálkodásban rejlő tartalékokat is hasznosítják. A böhönyeiek a sertéstartásnál az elhullás mérséklését, az építők és a javítóüzem dolgozói anyagi megtakarítást vállaltak: az utóbbiak alkatrész-felújítással igyekeznek pótolni a hiányzó anyagokat, s ahol lehet, hazai gyártmányt használni a drága importáru helyett Érdekes a Balatoni Halgazdaság szuloki brigádjának vállalása: őszi lehalászásra húszezer harcsaivadék lesz terven felül, s közben nem merül fel többletköltség. Ennek az értéke 60 ezer forint. A da- ránypusztaiak háromnegyed millió forint értékű muskotályzsályamag összegyűjtését, kirostálását vállalták: erre a 30 mázsa magra a muskotály- zsálya lepárlásakor tesznek szert. Sok és értékes felajánlás született a somogyi állami gazdaságok különböző munkahelyein, a kisebb és nagyobb közösségekben felszabadulásunk 30. évfordulójának tiszteletére. Így folytatódik, újabb sikereket ígérve, a múlt évi, kongresszusi munkaverseny. Hernesz Ferenc A termelés, a gépesítés fejlesztésének, a gépek üzemeltetésének problémáival, az energia- és anyagtakarékosság kérdéseivel nap mint nap találkozunk. Olyan új feladatokat kell végrehajtani, melyek fejtörést okoznak az üzemek műszaki vezetőinek. Mindez arra ösztönözte a három tsz-szövet- séget, a megyei tanács illetékes osztályát, hogy tanfolyamot szervezzen a termelőszövetkezetek műszaki vezetőinek. A tanfolyam a közelmúltban ért véget. Csaknem 50 műszaki vezető vett részt az előPerák László. adásokon. Néhány nappal a befejezés előtt kerestük fel a Zala és a Bács-Kiskun megyei tanács balatonlellei üdülőjét, mely otthont adott az egyhetes tanfolyamnak. Az előadások szünetében négy részvevővel beszélgettünk. Arról kérdeztük őket, mit nyújtott nekik ez a tanfolyam? Perák László Két- helyről, az Egyesült Aranykalász Termelőszövetkezetből érkezett: — Minden napra jutott egy- egy érdekes előadás. Elsősorban az információgyűjtés lényeges számunkra. Sok, a mezőgazdasággal kapcsolatban álló, azt kiszolgáló vállalat vezetője utazott ide, hogy tájéFokríc fríván. koztasson bennünket Szóba került például az alkatrész- és a műtrágyaellátás. Fekete István a csurgói Zrínyi Termelőszövetkezetből érkezett. — Ezekben a hónapokban sok az új tennivaló. Hogy csak egyet említsünk: az üzemanyagnormák kialakítása, mely a helyes energiagazdálkodás elengedhetetlen része. Ezzel kapcsolatban Zombori János, a Mezőgazdasági Gépkisérleti Intézet osztályvezetője tartott előadást. Tájékoztatott bennünket a hajtó- és kenőanyagfogyasztási irányelvekről, és útmutatást kaptunk a helyi normák kialakításának módjáról is. — Általában olyan jellegűek az előadások — folytatja Papp Ferenc, a kisgyaláni Egyesült Erő Tsz műszaki vezetője —, hogy a hallottakat hosszabb távon hasznosíthatPapp Ferenc. juk. Tulajdonképpen a szemléletmódot segít kialakítani. A másik dolog, amiért érdemes volt eljönni, hogy találkozik az ember a kollégákkal, akik más szövetkezetben, hasonló beosztásban dolgoznak. Megkérdezzük egymástól, ti hogyan csináljátok, hogyan vált be ez vagy az a módszer: Itt esténként megvitattuk, ahogy mondani szokás: »kiveséztünk« minden témát. Sokkal többet adott ez a tanfolyam a véleménycserénél, a tájékoztatásnál. Ezért lenne jó, ha nem háromévenként kerülne rá sor. Olyan gondokon enyhített, melyek sajnos jelenleg mindennaposak. Ezt Klencsák Gábor, a somogysárdi tsz műszaki vezetője mondta el: — Az esti beszélgetések többet hoztak, mint vélemény- cserét. Köztudott, hogy sok üzemben gond az alkatrészKlcnc.'ik G.ilar. utánpótlás, és ezen a téren még csak biztató ígéretek sincsenek. Valaki hallotta, hogy a másik panaszkodik, nem kapok alkatrészt az MTZ-hez. Mire van szükséged? Ezt és ezt tudok adni. És létrejött a csere. Amikor mindenki így együtt van, akkor derül ki, mennyit segíthetünk egymáson. Jóval többet, mint amennyire gondolnánk. Különösen érdekes téma az újítómozgalom helyzete a termelőszövetkezetekben. Ez eddig csaknem minden gazdaságban többé-kevésbé harmadrendű dolognak számított. Az újítási jogszabályok azonban számos feladatot rónak a tsz-ek vezetőire. Az üzemi újítási szabályzat készítésének követelményeiről is szó volt az egyhetes tanfolyamon. — Korábban nálunk a műszaki vezetőnek szinte kötelessége volt az újítás, az egyszerűbb, a jobb keresése — mondja Klencsák Gábor. — Ezért nem járt semmilyen el- lehszolgáltatás, munkaköri kötelességnek tekintették. A gépeken, a műhelyben dolgozóknak pedig nem állt érdekükben más megoldásokon törni a fejüket, hiszen nem volt rá pénz, nem lehetett díjazni az ötleteket. Most már van erre is keret, és az új üzemi újítási szabályzattal együtt ez ösztönzőleg hat az emberekre. Itt Balatonlellén arról is képet kapunk, hogyan segítsük a mozgalmat, hogyan használhatunk leginkább. Filmvetítések tették szemléletessé az előadásokat. Az esti beszélgetések, a viták egy-egy fölmerült kérdésiül hozzájárultak ahhoz, hogy gazdag tapasztalattal utazzanak • haza Balatonlelléről a részvevők, olyan tapasztalatokkal, melyeket otthon nap mint nap felhasználhatnak majd. Dán Tibor MEDDIG KORSZERŰ EGY TERMÉK? Információ és döntések vei termékeik külföldre jutnak. A gyors változásokra gyorsan kell reagálni, s ebben elsőrendű szempont a döntésekhez szükséges információ. A másik az üzem rugalmassága. »A mi szövetkezetünk nem túlságosan nagy — mondja az elnök —, alkalmas viszont arra, hogy a változó igényeknek megfelelően gyorsan változtassa gyártmányait. S ami a legfontosabb, gyorsan tud alkalmazkodni. Ez nemcsak a külföldi , igényekkel van így. Az köztudott, hogy egyre nagyobb súlyt helyezünk Magyarországon is a környezetvédelemre, s ebben a sokirányú munkában igen fontos, a vizek tisztaságának védelme. Vasipari üzemünkben olyan víztisztító berendezések gyártására készülünk, amelyeket jó hatásfokkal tudnak alkalmazni a kisebb üzemek is. A Nyugat-Németországban vásárolt licenc alapján a kísérleti műhelyben már megkezdték ezeknek a gyártását. Galvanizáló berendezéseink többször nyertek már díjat, most tökéletesítésükön dolgozunk. — Meddig korszerű egy keresett cikk? — Tulajdonképpen soha nem elég korszerű: szinte minden sorozat legyártása után tökéletesíteni, változtatni, továbbfejleszteni kell. Közismert példa erre az autók esete: szinte valamennyi gyár évente végez apróbb módosításokat, változtatásokat a termékén. Természetesen úgy, hogy az alaptípus megmaradjon. A változtatás lehetősége termékenként más: a ruhaiparban kevesebb a mód a technikai, technológiai korszerűsítésre, a technológiák vitására viszont annál gyakrabban van szükség. A gépek itt gyorsabban »öregednek« meg. Elmondom a mi esetünket: a ragasztásos tecn- nológiát négy éve vezettük be. Ez most ismét módosításra szorul: termelékenyebb gépeket kívánunk beállítani Hiszen a tetszetős ruha készítéséhez — az emberek szaK- értelmén túl — modern gépekre is szükség van. Véleményünk szerint a ruhaiparban például csak azokat a gépeket érdemes megvenni,' amelyek két év alatt »kifizetik magukat«. Itt a technológia váltása ugyanis sokkal gyorsabb, mint más iparágakban. Ahhoz azonban, hogy olyan gépeket vásároljunk, amelyek korszerűek és gazdaságosak, sok információ kell. — A legutóbbi rekons'ruk- cióhoz például honnan szerez- tek információi? — Állandó kapcsolatunk van az Általános Géptervező Irodával, a Műszeripari Kuta-1 tó Intézettel és a KGM Tervező Irodájával. Ezenkívül a kiállításokon — többek között a BNV-n — bemutatott gépek műszaki dokumentációi szolgáltatták. Most folyik a galvanizáló berendezéseket gyártó üzem rekonstrukciója is. Olyan, daruval ellátott csarnokot kap ez a részleg, amelyben minden nehéz tárgyat gép emel és szállít. A termelékenység növelését a jó technológiai sorrend is segíti majd. Az üzem egyik oldalára az anyagraktárt, a másikra pedig a készáruraktárt építettük. Ez, és a konfekcióüzem rekonstrukciója negyvenmillió forintba került. Egy 100 millió forint értékű terméket előállító üzemben ez jelentős. Hozzákezdeni csak úgy lehetett, hogy pénzünket és a lehetőségeket összevetve a legkorszerűbb legyen. A pénzünkkel azonban úgy kellett gazdálkodnunk, hogy maradjon a folyamatos korszerűsítésre. az apróbb ésszerűsítésekre is. Ezért csak a nyereségből képződő fejlesztési alapunkat kötöttük le. Az amortizációt pedig ezekre a kisebb korszerűsítésekre fordítjuk majd. i>r. K,
