Somogyi Néplap, 1975. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-22 / 69. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 80 fillér Sommi Néplap MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXI. évfolyam 69. szám 1975. március 22., szombat Befejeződött a vita a beszámolók felett Megemlékezés o Tanácsköztársaság évfordulójáról Pénteken reggel 9 órakor az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában folytatta munká­ját a Magyar Szocialista Munkáspárt XL kongresszusa. Friss István, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, Allami-dijas aka­FRISS ISTVÁN Büszkén és hálával emlékezünk a proletárdiktatúra hőseire Igazuk lett azoknak, akik 1919-ben és utána is azt hir­démikus. a tanácskozás soros elnöke üdvözöl- Huszonöt éven át a magyar te a küldötteket és a meghívottakat, majd munkásság legjobbjai, ezrek ünnepélyes szavakkal emlékezett meg a Ma- és ezreik, kegyetlen körülmé- gyar Tanácsköztársaság kikiáltásának évfor- nyék között vállalták az in­dulójáról. döztetést, a megkinzatást és ha kellett, a halált, de nem hagy­ták abba a harcot a munkás­ság felszabadításáért, a ma­gyar nép függetlenségéért és szabadságáért. Huszonöt év után a szovjet hadsereg győ­zelmei, amelyek szétzúzták Hitler világhódításra indult hadait, hazánk felszabadítását is meghozták. A munkásosz- ... , „ . tály pedig ismét megteremtet­ÄÄ: te egységes partjai es meghó­paban a magyar proletárdik- dítotU a*'hatalmai' tatura elszigetelt maradt, a nemzetközi imperializmus megfojtotta. Véres ellenforra­dalom következett. Az urak dettek, hogy bár az első ma­hónapokra meg voltak fosztva gyár proletárdiktatúrát meg- hatalmuktól, és ezt nem bo- döntötték, diadalmasan fel fog csátották meg a szegényeknek, támadni. EíréVfo „kÍK°ettk hala,lra- Kongresszusunk elégedetten akasztottak^ lőttek agyon főj- lekLnthetl át a felszabadult toltak vízbe a kommunistákat n<? 3Q év alafct elért eredmé- * kommunLstagyanu.sakat. it Indokolt ezért hogy bokán ezek kozui buszén ki- 21_én büszkén * há. ™ u °, ® „ hóhéraiknak: laval emlékezzen azt>kra, akjk ”Ml falunk, de az eszme először vitték győzni fog!« Munkások es sze- djadaira proletanJiktatúra genyparasz^k tízezreit vetet- tét_ * azokra is> akik az el. tek bortmibe hurcoltak inter- n*ornas nehez évtizededben est ÄÄS* « <** A «á, . tű*!*» a­nyaja, a k,z«,km.„yol.>e,_ { d.cwr.tütot 1« tizedei következtek. Az ország , . , , , urai Európa legreakciósabb lr hatalmaihoz láncolták Ma- Ezt követően folytatódott a gyarországot. majd kiszolgál- vita a Központi Bizottság be- tatták a náci Németországnak, számolója és a Központi Ellen­es magyar fiúk százezreit vá- őrző Bizottság jelentése felett, góhídra küldték Hitler őrült Az ötödik munkanap első fel- Kongresszusunk mai, ötödik utat mutatni a súlyos politikai világuralma terveinek megva- szólalója Keserű Jánosné napja március 21-re, a ma- és gazdasági válsággal küzdő lósítására. könnyűipari miniszter volt. gvar kommunisták nagy ün- társadalomnak. nepnapjára esik. ötvenhat év- Történelmi jelentősége volt KÉS ÉRC JÁNOSNÉ vei ezelőtt. 1919. március 21-én an,nak. hogy Magyarországon Magyarországon győzött a szó- a proletárság békés úton vet- cialista forradalom. A kom- fe kezébe a hatalmat. A ma - munista párt és a szociálde- gyár burzsoázia vezetői ráéb- mokrata párt egyesülésevei fedtek arra. hogy a kétség be­megszületett a magyar mun- ejtő és reménytelen helyzet- kásság forradalmi egysége, á i>yj polgári liatalom számára munkásság pártja a proleta- nincs kivezető út. Ezért önként riátus képviseletében kezébe lemondtak a hatalomról. Elő- . . . _ vette az államhatalmat. Lét- ször történt meg. hogy fegyve- ” .. min'szter bevezetőjében rejött a proletárdiktatúra. res' felkelés nélkül, polgárhá- Kadar Jánosnak a X. kone­Egy kis nép hangja a világ ború és vérontás nélkül győ- népeinek nagy hangversenyé- zött a szocialista forradalom, ben ritkán hallható. A magyar Létrejött a Magyar Tanács- proletáríorradalom hírére mé- köztársaság és megalakult ve- gis felfigyelt a világ. Ez az zető testületé, a Kormányzó esemény azt mutatta, hogy a Tanács. Másnap az egyesült Elsődlegesnek tartjuk a társadalmi érdekek érvényesítését Keserű Jánosné könnvüipa­Kádár Jánosnak a X. kong­resszuson elmondott zársza­vából idézte a következőket: -A magyar textiliparnak ko­moly jövője van. Nagyarányú rekonstrukciót tervezünk, és az meg is fog valósulni. A világháborút követő forradal- párt és a Kormányzó Tanács mag7ar textilipar népgazdasá­gi hullám meg nem ült el. a fgy fordát az ország°népXz: agatlu merhetetler.ul sokat szenve- „Nélkülözések, nyomorgás. % «“ükséees hogv en­dett és szenvedő tömegek, szenvedés várakozik ránk ua’ ' mindinkább követik a mun- ezen az úton. mégis rá merünk , , •,g , , Azóta kásosztályt, a forradalomtól lépni, mert bízunk a magyar • g - I négy év telt el, s most a mi­niszter beszámolt a XI. kong­resszusnak a könnyűipari re­konstrukció eredményeiről. — Az eredmények közé so­várják sorsuk jobbrafordulá- proietárság hősiességében sát. áldozatkészségében«. Oroszország, ahol már ko- Joggal bíztak benne. De a rabban győzött a forradalom, proletárságon messze túl is, Európa peremén feküdt, és a örömmel és reménykedve üd­kontinens gazdaságilag évkul- .vözölte a munkáshatalmat a roljuk _ mondotta _ hoCTy t u rál i sa n legelmar ad o ttabb or- dolgozó nép nagy többsége es a termelést a tervezettnek szaga volt. Most ez a forrada- joíorrnan az egesz magvar ha- e , lom Európa szívébe nyomult ladd értelmiség. Az írók, mű- rnagfeleloen dinamikusan no- előre. egy gazdaságilag és kul- vészek színe-java mind ott veltuk> a lakosságot több, or- voit a forradalom táborában. szebb ruhával, cipővel, bú- Az Oroszországi Kommunis- torral, papír- és nyomdaipari Miközben megállapítjuk, hogy jobb lett az ellátás, az áruválaszték, iparunk és ke­reskedelmünk gyorsabban turálisan jóval fejlettebb szágban győzött. „„ ..............L. -----, . .... _ ------------- ... N em kisebb jelentősége volt ta Pártot VIII. kongresszusán termékkel láttuk el, az ex- reaSal az újra a. korszeru- a magyar proletárforradalom érte a hír a Magyar Tanács- portot majdnem megkétsze- ’'e> . az clefkorulmenyek val- győzelmének a nemzetközi köztársaság .megalakulásáról, reztük, korszerűsítettük a ozasai a, tuüju , nogy nem munkásmozgalom számára. Március 22-én a kongresszus gyártmányokat és a géppark minden vásárló elegedett ter­Mutatta: a magyar munkás- szikra táviratban lelkes jókí- jelentős részét kicseréltük, mekemkkel, mert nem. vagy osztály az évtizedek óta folyta- vánságait küldte. Lenin külön Javult a vállalatok gazdálko- f®ak “osszabb utánjárással tott osztályharcban megérett is üdvözölte a Tanácsköztársa- dása. versenyképesebb, gazda- kaP|a ,me®. a szarnara meS' arra, hogy az elnyomott és ki- ságot. De alig akadt olyan or- ságosabb a gyártmánystruktú- árucikket, zsákmányolt nép vezetője le- szág Európában, ahonnan ra. Javultak a könnyűipari Mindinkább felismert tény, gyen. Példája bizonyította, munkáspártok és munkásszer- dolgozók munkakörülményei, hogy az' iparnak és a keres- hogy a munkásosztály egyedül vezetek ne tolmácsolták volna növekedett keresetük. De kedelemnek nem külön-külön, képes és egyúttal hivatott az testvéri jókívánságaikat a ma- vannak gyenge pontjaink, hanem együttesen kell tevé­összes dolgozó tömegek veze- gyár munkásságnak. vannak tartalékaink, és nem kenykednie azért, hogy a la­tésére egy kevéssé fejlett pol- Nem volt viszont olyan pol- hevés a teendőnk a meglevő kosság minden rétege pénz- gári országban is. gárt ország Európában, amely- eszközök jobb hasznosításé- tárcája és igénye szerint meg. A kommunisták vezette nek burzsoáziája ne kísérte l)an- az ötödik ötéves terv találja a keresett árucikket, munkásosztály tudott és csak volna rettegéssel, vegyes gyű- leiadatainak jó megjelölésé- hogy az export mind hatéko- ö tudott biztató jövőt ígérő löleltei a magyarországi eme ■ öen. nyabb legyen. A továbbiakban arról be­szélt, hogy a rekonstrukció során igen sok régi gépet cseréltek ki korszerűre. A gépek ' cseréjénél azonban sokkal bonyolultabb feladat — mondotta — a magasabb technológiai követelmények­kel összhangban álló szakem­bergárda biztosítása, a kellő szakismeret megszerzése. Egy­értelműen tapasztaljuk, hogy a gyakorlott munkáskezeken, a hozzáértő stabil munkások­tól nagymértékben függ áruink minősége. Végezetül a minisztérium feladatairól beszélt. A többi között kijelentette: — Elsőd­legesnek tartjuk a párt ha­tározataiban kifejezésre jutó társadalmi érdekek érvényesí­tését. De tudjuk azt is, hogy ez csak akkor érhető el, ha összhang van a társadalmi, a csoport- és az egyéni érdekek között. Ezért minisztériumi irányító munkánk központi kérdésének tartjuk e hármas érdekviszony összhangjának minél jobb megteremtését. Végezetül biztosította a kong­resszust arról, hogy a köny- nyűipar csaknem félmillió munkása és vezetője mindent elkövet a XI. kongresszus határozatainak valóra váltá­sáért. SZALÖ JÁNOS, a Magyar Hajó- és Darugyár pártbizottságának titkára em­lékeztetett arra. hogy a kong­resszusi tanácskozáson sok szó esett a nagyüzemi mun­kásságról. Elmondta, hogy ko­rábban a Magyar Hajó- és Darugyár dolgozói is nehéz helyzetben voltak, de élükön a kommunistákkal, akkor is a legmesszebbmenő bizalmat tanúsították a párt politikája iránt, teljesítették termelési feladataikat, eleget tettek a fontos államközi szerződések­ből fakadó kötelezettségeik­nek. Az adott körülmények különösen indokolták a nép- gazdasági és vállalati érdek összhangjának magyarázását úgy, hogy a különböző dön­téseknél a belső gondok elle­nére Is elsődlegesek a nép- gazdasági érdekek. A párt Központi Bizottsá­gának 1972 novemberi hatá­rozata, majd az ezt követő további nagy jelentőségű ha­tározatok alapvetően javítot­ták a nagyüzemek helyzetét. A Magyar Hajó- és Daru- gyárban is megjavult a han­gulat, a munkások közérzete jó, a kongresszusi munkaver­seny eredményeképpen előze­tes árbevételi tervüket 250 millió forinttal túlteljesítet­ték. Végezetül kijelentette, hogy a hajógyári kommunisták meggyőződéssel képviselik, a dolgozók többsége pedig érti és helyesli a pártnak a mun­kásosztály és a nép érdekeit egyaránt jól szolgáló politi­káját. SZALAI GYULA, a Fejér megyei Állami Épí­tőipari Vállalat kőművese többek között hangsúlyozta: sokat kell tenni még a mun­kafegyelem javításáért, egy­más munkájának megbecsülé­séért. Amit az egyik kéz csi­nál, ne tegye tönkre a má­sik. Ezután arról beszélt, hogy a nagyobb tudás, a magá- sabb végzettség nem jelent­heti mindenki számára azt, hogy rögtön íróasztalt is kap­jon ahhoz. Csak az arra al­kalmasakat tegyük meg veze­tőnek! A többi pedig na­gyobb tudását ne s/egyeilje bizonyítani a termelésben, hiszen az alkotómunka, ame­lyet végzünk, az emberi élet ertelme. Ezután annak fontosságát hangsúlyozta, hogy éljenek a munkásvezetők is egyszerűen. Adják meg a felelősség rangját is, ne csak az árát. Nem szabad elfelejteni, hogy a munkások is viselik a fe­lelősség súlyát saját munká­jukért. saját munkaterületü­kön. Ne a munkásokat akar­ja tanítani mindenki, hanem tanuljanak is tőlük. I DR. BENEDIKT OTTO akadémikus, a Magyar Tudo­mányos Akadémia Számítás­technikai Kutató Intézetének tudományos tanácsadója fel­szólalásában örömmel nyug­tázta, hogy a kongresszusi irányelvekhez tett javaslatát a határozattervezetnek a tu­dományra vonatkozó része tartalmazza. Ez is mutatja — mondotta —, hogy a Köz­ponti Bizottság milyen nagy figyelemmel kísérte a javas­latokat. Egyetértett a felszólaló az­zal is, amit a határozatter­vezet gazdasági építőmunká­val foglalkozó fejezete tar­talmaz, hogy az eddigieknél nagyobb erőfeszítéseket kell tenni a tudományos-technikai forradalom gyorsabb ütemű kibontakoztatásáért. A továb­biakban az üzemi demokrá­cia továbbfejlesztésével fog­lalkozott. Mint mondotta: sok dolgozó még mindig nem él eléggé azzal a lehetőséggel, hogy a legkülönbözőbb fóru­mokon elmondja a vezetők­nek bíráló véleményét és bát­ran bizonyítsa igazát. Akad­nak, akik megtorlástól tarta­nak. Ez a gondolkodás a^ért érvényesülhet, mert a dolgo­zók nem látják eléggé, hogy az erre hivatott szervek meg­védik őket. E hamis nézet leküzdése érdekében a párt- szervezetek az eddiginél na­gyobb mértékben lépjenek fel a retorziónak még a lehető­sége ellen is. — Egész életem során űj,- ból és újból meggyőződtem arról, hogy a munkásság mi­lyen bátor — mondta. — For­radalmakban, s a Szovjetunió honvédő háborújában való részvételem megtanított an­nak a felismerésére, hogy a munkásság nagy hőstettekre * képes. De megtanultam azt is. hogy bátorsága annál na­gyobb és célravezetőbb, minél inkább megmutatja a párt — lépésről lépésre —, hogy har­ca sikeres és eredményes, mi­nél jobban segíti abban, hogy harci kedve, bátorsága saját tapasztalata alapján állan­dóan növekedjék és még jobban kifejlődjek. (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents