Somogyi Néplap, 1975. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-21 / 68. szám

s/r>, K< Ci'' %-* '■Cf *> V,-v/ AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXI. évfolyam 68. szám 1975. március 2 péntek Ara: §0 filler A pártkongresszus negyedik napja Folytatták a vitát a tanácskozás részvevői Csütörtökön reggel 9 órakor az Építők Ró­zsa Ferenc Művelődési Hazában folytatta tanácskozását a Magyar Szocialista Munkás­párt XI. kongresszusa. A magyar kommu­nisták legmagasabb fóruma negyedik mun­kanapjai kezdte meg, s — amint azt a kong­resszushoz címzett táviratok, üdvözlő leve­lek gyarapodó sokasaga is bizonyítja — a ta­nácskozást nemzetközi érdeklődés, a tarsc- dalom. az egesz ország elénk, figyelő együtt- ertése kiséri. A teremben elfoglalták helyüket a küldöt­NEMES DEZSŐ tek és a meghívottak, bevonult az elnökség, majd a kongresszus soros elnöke, Benke Valeria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, <t Társadalmi Szemle szerkesztő bi­zottságának vezetője bejelentette: folytatódik az együttes vita a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság beszámolója felett. Az első hozzászóló Nemes Dezső. az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az MSZMP Politikai Főiskolájának rektora volt. Biszku Béla. az MSZMP PB tagja, a Központi Bizottság titkára testvérpartok küldötteivel beszélget a kongresszus szünetében. Biztosan haladunk a szocialista úton, testvéri szövetségben a Szovjetunióval költ szovjeteüenesség. akkor könnyen válik különféle szov- jetellenes erők, imperialista manőverek játékszerévé. Meg­győződésünk, hogy az impe­rialisták és segítőtársaik po­litikai csapdáinak hatástala­nításához is az SZKP-val va­ló szoros együttműködés a legbiztosabb fegyver. S ez nemcsak pártunk felfogása: a ség döntő garanciája annak, az imperialisták táborában nép széles tömegeinek a tu- hogy hazánk nem lesz többé egy szovjet _kínai háború le­d atában is mélyen behatolt a senkinek a kiszolgáltatottja, s hetöségének a reményét kel­tette fel és táplálta. E remény, az imperialisták bánatara, irreálisnak bizonyult, s úgy A baloldali erők sikeres harca vélem az is marad viszont . , . , . „ , elő valosag a maoizmus szov­gyakorlafü lenetOSCCJ jetellenes propaganda-hadjá­rata és sza kádár tevékenybeJ A kapitalizmus általános enyhülés folyamata vissza for- ge. s amíg ez a helyzet, ad­felismerés, hogy a Szovjet- biztosan halad a maga unióval való testvéri szövet- taszította szocialista úton. válságának mélyüléséről szól- díthatatlanna váljék. va Nemes elvtárs rámutatott: Pártunk nemzetközi tevé­kenységéről szólva először ar­ra mutatott rá, hogy a test- vérpártok közös erőfeszítései­ben való részvétel egyik erő­forrása pártunknak és orszá-. púnknak. Majd beszédét így folytatta: — Az JV1SZMP azért tudott eleget tenni nemzetkö­zi feladatainak az utóbbi négyéves időszakban is, mert következetes lenini politikát folytat, ami rendíthetetlen alapjai szerves része pártunk általános politikájának. Az MSZMP irányadónak tekin­tette az 1969-es moszkvai nyi­latkozatot, melynek kidolgo­zásából, más testverpártokkal együtt; a mi pártunk is aktí­van kivette a részét, s ame­lyet az MSZMP X. kongresz- szusa is magáévá tett. Ügy értékelte, hogy a moszkvai tanácskozás és annak nyilat­kozata nagyban elősegíti a kommunista és munkáspártok marxista—leninista egységé­nek es összehangolt cselekvé­sének fejlesztését, egyben a népek szabadságáért és a nemzetközi békéért harcoló különböző erők hatékony együttműködését. A beszámoló — hangsú­lyozta Nemes Dezső — nagy fontosságú tények alapján állapítja meg, hogy az utób­bi években is folytatódott a szocialista országok erőteljes fejlődése es az imperializmus térvesztése, a nemzetközi erő­viszonyok további eltolódása a haladó erők javára. Ebben a világot átfogó küz­delemben kiemelkedő szerepe van a minci erősebbe váló enyhülést folyamat vissza­fordíthatatlanná tételéért ví­vott küzdelemnek. E küzde­lem egyik fő célja hatékony biztonsági rendszer teremté­se, amelyért a diplomácia frontjától a tömegmozgalma­kig a legkülönbözőbb eszkö­zökkel folyik a harc. E nagy fontosságú ügy előharcosai az államközi kapcsolatokban az európai szocialista országok, tömegmozgalmi területen pe­dig a kommunista partok. A Varsói Szerződés orszá­gai kezdeményezték a bizton­sági értekezlet összehívását — mondotta, majd utalt ar­ra, hogy a nyugati hatalmak képviselőinek fellépését az ér­tekezleten eddig huzavona jellemezte. Ez a huzavona minden kö­dösítés: kísérlet ellenére mind világosabbá teszi a nemzetkö­zi közvélemény előtt, hogy a nyugati hatalmak vezető kö­reiben az európai biztonság megszilárdításával kapcsolat­Az MSZMP és hazánk kü­a fejlett tőkés országok gaz- lönböző társadalmi szervezem dasagi kunjunkturája, mint tej nemcsak készségesen fő­dig Kína nem töltheti be a nemzetközi kommunista moz­galomban az imperializmus el­len küzdő erők javára azt a ban nincs meg az egyöntetű akarat. Az enyhülés ellenzői támadjak azokat a polgári politikusokat is. akik számol­va a realitásokkal, , segíteni akarják ezt a nagy ügyet. A nyugati hatalmak a szo­cialista országok által hirde­tett békés egymás mellett élés politikájának elfogadását a szocialista országok elleni -fellazitási* taktikával kom­binálták, s ma is nagy erők munkálkodnak ilyen irány­ban. Noha a békés egymás mellett elés egyik alapvető követelménye a be nem avat­kozás más államok belügyei- be. a nyugati hatalmak reak­ciós képviselői az »-eszmék és emberek« úgynevezett »sza­bad áramlásának« megtévesz­tő jelszavával nem keveseb­bet követeltek, mint az el­lenforradalom exportjának szolgálatában álló -eszmék" es ezek jegyeben munkálko­dó különféle emberek -sza­bad áramlását". S hogy az imperialisták és segítőtársaik mii kívánnak -szabadon ára­moltatni", azt a chilei tra­gédia előkészítésében kifejteti tevékenységük, a ciprusi vál­ság kirobbantása, a portugál demokrácia ellen szervezett nemzetközi aknamunka és sok más hasonló tény szem­lélteti. Az MSZMP álláspontja az, hogy a mi országunk i — a többi szocialista országgal együtt — érdekelt a normális együttműködés fejlesztésé­ben, s ezen belül a kulturá­lis és emberi kapcsolatok bővítésében. Nemcsak kor­mányzati vonalon, hanem a társadalmi kapcsolatok terü­letén is munkálkodunk ebben az irányban, s igyekszünk el­hárítani minden akadályt, amely ennek útját állja. De minden olyan kísérlet, mely a béke nagy ügyét politikai zsarolásra akarja felhasznál­ni és a hírhedt -fellazítási" tevékenységet szolgáló politi­kai . aknak telepítéséhez akar szabad teret biztosítani, ve­szélyezteti a létrehozandó biz­tonsági rendszert. Éppen ezért az ilyen zsaroló próbálkozá­sokat — pnint eddig — a jövő­ben is határozottan elutasít­juk. Az MSZMP vallja és hir­deti. hogy a proletár inter­nacionalizmus következetes érvenyesüleseben egybefonó­dik minden szocialista ország nemzeti érdeke, a szocialis­ta országok közösségének ál­talános érdeke. valamint a világ proletariátusának és az antiimperialista erők közös nemzetközi frontjának alapve­tő érdeke. A nemzetközi összefogásról szólva pártunk és népünk köszönettel adózik a Szovjet­unió Kommunista Pártjának azért a hatalmas munkáért, melyet a szocialista országok együttműködésének erősíté­sében. valamint a nemzetkö­zi forradalmi munkásmozga­lomnak és a népek általános antiimperialista küzdelmének segítésében végez. Azt a béke­programot, amelyet Brezsnvev elvtárs az SZKP XXIV. kongresszusán előterjesztett, pártunk a sajátjának vallja, mert ez korunk általános bé­keprogramja. A mi pártunkban az SZKP iránti tisztelet és bizalom ha­gyományos és megingathatat­lan. Ha egy munkáspárt veze­tésében vagy egy szocialista ország kormányzatában teret nyer az SZKP-tól és a Szov­jetuniótól való eltávolodás politikája, a nyílt vagy bur­ismeretes, megrekedt, és mind gadják a kapcsolatok fejlesz- s^rePet, amelyet be kellene súlyosabb zavaroknak adta át tése iránti szociáldemokrata töltenie. a helyét Ezt ma mar azok érdeklődést, hanem maguk is Ha a kínai vezel.es feladja is kénytelenek elismerni, akik kezdeményezik ezeket, s a jő- f szovjetedenesseget és a sza- még nem is olyan régen vőben is készek további erő- kadar tevekenyseget. ha visz- —konzervatív« felfogásnak feszítésekre. szatér az összefogás és az nyilvánítottak a tőkés világ- Nemes Dezső ezután arról ^'üttműködes útjára, amit a rendszer általános válságára a helyzetről beszélt, melyet a k™a.1 nep elerr*1 erdf’k'eu 1S, * vonatkozó marxista nézeteket, kínai párt maoista vezetésé- ve*e* ... 8 elobb-utóbb Most viszont olyan felfogás- nek szakadar tevékenysége 'f* Aer“, -Y~jS- -uaS* sál találkozunk - főként idézett elő. f0f? n^lm Kma fe.llodeseben, ugyanazokban a körökben —, _ ^rm a kínai m ely szerint a tók« világ val- mondotta itt csu­sagának további mélyülése el- arra utalok, hogy az im­kerülhetetlenul jobboldali for- perialista hatalmak távolról ború ^üihrtetS®* hír- duUthoz vezet, ami a nem- sem mondtak le arról hogy detI ebben bizakodik, s ettől zetkozi enyhulesi folyamatot ismét kiterjesszek uralmukat varja hegemon törekvéseinek is visszaveti. erre a nagy országra. A ki- érvényesülését. Ugyanezen Ilyen veszély valóban fenn- na* n,®P győzelmes forradalmi célból egy új európai háború­én, s csak a demokratikus és harcával negyed századdal ban is reménykedik, s eszte- szocialisla erők együttes har- ezelőtt csapást mért az impe- len propagandát folytat az ca birkózhat meg vele. Mar pedig a baloldali erők sikeres evekben jelentősen harca nemcsak elméleti, ha nem nagyon is gyakorlati le^ hetőség. Ezt tanúsítja a prog­resszív erők küzdelmének ál es gyorsulni fog az ímpertaliz- helvzgéet, mL15> térvesztésének folyamata is. Ma azonban a maoista ve* zetés. a szövjét—amerikai1 fiijfe rializmusra. és az 1950-es európai béke intézményes biz- hozzajá- tosítása ellen. Mint a szovjet- rult az antiimperialista kiiz- ellenesség általában, a maoiz- delem általános fellendülésé- mus szovjetellenessége is egyet hez. Ekkor még a kínai ve- jelent a nemzetközi békemoz­____ ___ _________ zetés az SZKP-val és a Szov- galom elleni aknamunkával, és t alanos fejlődése, a portugál Jet unió val való barátságot a béke híveinek el kell irtasí- fasizmus és gyarmatbiroda- hirdette. Az 1950-es évek vé- taniulk az európai népeknek és lom bukása, a görög katonai Sén azonban, Mao Ce-tung a világ biztonságának ezt a kultusza jegyében, felülkere- hátba támadását is. / kedett a kispolgári naciona­lizmus. Ez rányomta bélyegét a jelenlegi kínai vezetés egész osztályharc politikájára, s ennek talaján alakult ki a maoista nagy­junta letűnése, a béke-világ mozgalom jelentős megerősö­dése és sok más tény. A nemzetközi fejlődésének olyan szakasza ban vagyunk, amikor a tőkés hatalmi sovinizmus világban gátlástalanul folyó anti kommunista propaganda Szeretném külön kiemelni, hogy az MSZMP és a hazai társadalmi szervezetek nem­zetközi tevékenységében rend­kívül intenzív a vietnami nép melletti nemzetközi szolidari­tásban való szenvedélyes rész­vétel, az izraeli agresszorok Mi rejlik e mögött? — ,te- ellenére, a munkásmozgalom BZ,’k ^ a kérdést gyakran. Kí- különböző irányzatainak n,a el akarja kerülni a fegy- ellen küzdő arab népek hatá­egvüttes akciói szélesednek és vejes összecsapást az impe- rozott támogatása, a chilei irúnd erőteljesebbe valnak rialisfa hatalmakkal, ami rend- junta vérengzése és terror­jén is lenne, de a pekingi ve- rendszere elleni nemzetközi A testvérpártok nagy fi- zetés pálfordulása óta ezt nem tiltakozó mozgalomban vatio gyeimet fotaitanak az anti- a Szovjetunióval való szövet- erőteljes közreműködés, s monopolista összefogás fej- ség további erősítésével akar- mindazok segítése, akik a ri- lesztésere, a tőkés oligarchia ja elérni, hanem szovjet- lág különböző térségeiben köz­hatalmának felszámolásáért, ellenes politikára térve denek népük szabadságáért, és a valódi demokratikus néphatalomért folyó harcuk erősítésére. A szociáldemokrata pártok és a ■szociáldemokrata szak- szervezetek vezető köreiben növekszik az érdeklődés a szocialista országok kommu­nista pártjaival és szakszer­vezeteivel — így az MSZMP- vel és a magvar szakszerve­Tovább növekszenek nemzetközi feladataink iránt. Mi rokonszenvezünk azok­Az MSZMP nemzetközi demokratikus fejlődés haté- munkájában növekvő helyet kony tényezőjévé, a hatalom foglal el a fejlődő országokban részesévé váljék. Csakhogy e működő antiimperialista, nem- haladó erők hatékony ré&zvé- zeti demokratikus pártokkal es tele az ország függetlenségét Jl _____ mozgalmakkal való kapcsolat, és társadalmi haladását célzó z etekkel — való kapcsolatok Har ezeknek az országoknak erőfeszítésekben objektív kel­nem mindegyikében progresz- vetelmény. Mind gyakoribb szív jellegű a kormányzat, a tehát, hogy a nemzeti demok- nemzeti függetlenseg vedelme ratákus pártok és kormányza- kal. akik mernek dacolni az és megerősítése megköveteli, tok törekvéseiben és céljaiban antikommumsta nyomással, hogy a dolgozó nép. s így az jellemzővé válik a szocialista és úgy tekintik a békés egy- erősödő munkásosztály a nem- orientáció, ami magárai hozza más mellett élést, hogy abban zeti demokratikus fejlődés ha- a növekvő érdeklődést a szo- nemcsak a kormányoknak és fékony tényezőjévé, a hatalom cialista országok fejlődésének, a diplomatáknak vannak ten- részesévé váljék. Természete- valamint partjaink és társa­mra tóik, hanem a különbé- sen a helyi burzsoázia, min-' dairni szervezeteink tevékeny­zó irányzatú _ munkásszerve- denekelött az imperialistáktól ségénék tapasztalatai iránt. Ez zetek képviselőinek is. Érdé- függő komprádor burzsoázia, a fejeződik ki abban is, hogy az keltek vagyunk az együttmű- földesurák, valamin* az impe- MSZMP kapcsolata eme orszá- ködésben, hiszen ez része rialista hatalmak gátolják, gok nemzeti demokratikus azoknak az erőfeszítéseknek, hogy a dolgozó nép, az erősö­meiyeknek célja, hogy az dó munkásosztály a nemzeti {Foiybttas a 2. cdcUtioa) k

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents