Somogyi Néplap, 1975. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-20 / 67. szám

testvéri viszonyunk. Ez így volt a felszabadulás óta eltelt 30 év alatt, sőt pártunk megszületése óta. Nem is fogunk ezen változtatni soha.

A Szovjetunióhoz fűződő viszonyunk tisztasága egész politikánk tisztaságát fémjelzi. A mi pártunk soha nem cselekedett és nem is fog másképpen cselekedni e kérdésben, akár a gazdasági kapcsolatokról, akár a külpolitikáról, akár a dolgozók internacionalista neveléséről legyen szó.

Munkásosztályunkat. szak- szervezeti mozgalmunkat az internacionalizmus magasztos eszméi hatják át, a nemzetközi munkásosztály céljainak megvalósításáért folyó világméretű harcban. A szolidaritásnak és az összefogásnak új, kedvezőbb feltételei bontakoznak ki világ- és európai

(Folytatás a 4. oldalra!)

méretekben egyaránt Á közős

cselekvésre irányuló törekvések megvalósításának új fejezetébe léptünk kontinensünkön. Több mint negyedszázadon át tartó szembenállás után, a tarthatatlan helyzet kölcsönös felismerése nyomán, Európa szakszervezetei kinyilvánították készségüket a munkásosztály ügyéért folyó harc együttes vállalásában. A magyar munkásosztály,' a magyar szakszervezeti mozgalom aktív részvevője a nemzetközi, az európai szak- szervezeti mozgalom fejlődésében bekövetkezett változásoknak. A testvéri szovjet szakszervezetekhez, a szocialista országok szakszervezeteihez fűződő szoros kapcsolatai útján kiveszi részét abból a harcból, amely bizton elvezet a nemzetközi munkásosztály érdekeinek közös és tartós védelméhez, társadalmi igényeinek kielégítéséhez.

Vállalataink vezetése fontos politikai feladat is

Gáspár Sándor ezután a munkahelyi demokrácia széles körű kibontakoztatásával kapcsolatos tennivalókról szólott, s a következőket mondotta: a dolgozók aktivitásának, az üzemi demokrácia érvényesülésének nagy szerepe volt, van és mindinkább lesz a szocialista társadalom építésében. Mindenkinek — vezetőnek és dolgozónak egyaránt — éreznie és értenie kell, hogy a szocialista társadalom építésében pótolhatatlan, a szó legmélyebb értelmében nélkülözhetetlen a tömegek politikai, termelési és társadalmi aktivitása. Ez a mi rendszerünk egyik leglényegesebb vonása.

A gazdasági vezetőknek rendszerünk kezébe adta az egyszemélyi felelős vezetés nagyon fontos eszközét, De a mi rendszerünkben ez önmagában kevés ahhoz, hogy elérjük nagy céljainkat, ha nem párosul a dolgozók aktivitásával, kezdeményezőkészségével, egyetértésével, meggyőződésből fakadó hitével. A vezetőt — legyen az kicsi vagy nagy beosztásban — a saját tapasztalatai győzhetik meg erről, hacsak nem hiszi önmagáról, hogy ó az, aki zsebében hordja a bölcsek kövét.

Politikailag és szakmailag képzett vezetőnek nem kell állandóan magyarázni, hogy demokratikusan vezessen. Tudja, hogy ez ugyan nehezebb, sokszor időigényesebb, de feltétlenül eredményesebb. És jól érti, hogy minél nagyobb a döntések előkészítése során a munkahelyi demokrácia, annál biztosabb, hogy jól döntenek, s a helyes határozatokat a legjobb hatásfokkal hajtják végre.

Egyértelműen és határozottan kell újra és/újra rámutatni, hogy a mi vállalataink vezetése nem csupán gazdasági, hanem fontos politikai feladat is. A vállalati vezetők munkájának szerves és különválaszthatatlan része tehát a munkahelyi demokrácia érvényesítése.

Az üzemi demokrácia gyakorlásában fontos szerepet játszanak az intézményesített fórumok, a termelési tanácskozások. a brigádértekezletek, a munkásgyűlések. De helytelen lenne, ha az üzemi demokráciát valamiféle ünneplő ruhának tekintenénk, amelyet csak fórumokon, gyűléseken kell viselni, a szürke hétköznapokon pedig el lehet süllyeszteni a ruhásszekrénybe. Az üzemi demokrácia nem formai aktus. Nem egyenlő az alkalmanként megtartott tanácskozásokkal. A dolgozókkal, a munkásemberekkel való mindennapi kapcsolatban kell érvényesülnie.

Ez eszköz anwatr a mreRíbbi valóra váltásához is, hogy a munkáshatalomban soha senkit ne érhessen méltánytalanság. Nem lehet, hogy a mi rendszerünkben valakinek csak azért legyen igaza, mert magasabb a rangja. Ha a munkások, a dolgozók ügyét mindenütt úgy intéznék, ahogyan azt a mi rendszerünkben

ma már el lehet várni, és ha a munkahelyi demokrácia mindenütt kielégítően érvényesülne, akkor a sérelmek nagyobb részét meg lehetne előzni.

Az üzemi párt- és szakszervezeti szerveknek, nem utolsó sorban pedig a gazdasági vezetőknek érdemes volna megnézniük, hogy mi a helyzet náluk e tekintetben.

Kedves elvtársak!

Törvényeink a dolgozó emberek jogainak képviseletét — nagyon fontos kérdésekben — a szakszervezeti választott testületekre ruházták. Ezt a tevékenységet a szakszervezetek mind jobban végzik és még inkább törekednek erre. Ez a munkájuk nemcsak a szak- szervezeti tevékenység törvényes formáját jelenti. Nem is csupán törvényes jogot, amivel vagy élnek, vagy nem. Ezek a szakszervezeti jogok a dolgozók jogai. Ezért a szakszervezeti testületeknek kötelességük élni e jogaikkal, mert ha ezt nem teszik, a dolgozókat megfosztják annak lehetőségétől, hogy érvényesítsék szocialista törvényeinkben lefektetett széles körű jogaikat. Ezért még inkább meg kell követelni az állami és a gazdasági vezetőktől a szakszervezeti jogok tiszteletben tartását, és ezért helyes, ha a pártszervek még következetesebben számon kérik a szakszervezetekben dolgozó kommunistáktól e kötelességük megalkuvás nélküli teljesítését.

Szocialista fejlődésünk jelen időszakában már megérett rá a helyzet, hogy a munkahelyeken, a vállalatoknál, falun és városban a helyi és az országos tennivalókat, minden kis és nagy kérdést közüggyé tegyünk. Együtt alakítsuk ki és együtt valósítsuk meg tennivalóinkat.

A demokráciáról szólva hangsúlyozni szeretném, hogy a munkásosztály hatalma nem szervek vagy intézkedések hatalma. Ezért a munkahelyi demokrácia érvényesülésében is ki kell fejeződnie, hogy

— a nép hatalmáról van szó,

— arról, hogy együtt kell terveznünk, együtt kell cselekednünk,

— a mi rendszerünktől és pártunktól idegen az, hogy ne vegye figyelembe azoknak az igényeit és vágyait, akiket képvisel, akiket vezetnie kell.

Gáspár Sándor hangsúlyozta, hogy a szakszervezetek mint eddig, úgy a jövőben is felelősen részt kívánnak venni a szocialista társadalom építése soron levő feladatainak kidolgozásában és megvalósításában.

Ahhoz, hogy mindezt — és egyéb fontos feladataikat, amelyek a szakszervezetekre hivatásuk szerint várnak — még hatékonyabban végezzék, iránt a múltban, megvannak és állandóan javulnak a lehetőségek és a feltételek.

Pártunk a szocialista társadalom építésének haladásával mind fokozottabban támaszkodik a szakszervezetekre, és mind többet vár tőlük hivatásuk teljesítésében, a társadalom fejlődése érdekében.

A szakszervezeti mozgalom nemcsak közvetíti a dolgozók észrevételeit, jelzéseit a párt politikájának a végrehajtásáról, hanem cselekvő módon részt vesz e politika egészének és részleteinek kialakításában és végrehajtásában.

Befejezésül a SZOT főtitkára elmondotta: — Jól tudjuk: amikor azt mondjuk, hogy egyetértünk a beszámolóval' és magunkénak érezzük a kongresszusi dokumentumokban foglaltakat, ez egyben meghatározza a szakszervezeti teendőket is. Hiszen ha a XI. kongresszus határozattá emeli a dokumentumokban foglaltakat, akkor mindez népünk és hazánk fejlődésének programjává válik. Az pedig természetes, hogy a szakszervezeti mozgalom e program megvalósításából méltó módon kiveszi a részét, és minden erejével segíti a nagyszerű célok sikeres valóra váltását.

A SZOT főtitkára után

VINCZE FARKAS,

a Veszprémi Járási Pártbizottság első titkára következett. Elmondotta, hogy Veszprém megyében a pártszervezetek tevékenységének minősítésénél alapvető értékmérő az irányításuk alatt álló alapszervezetek munkájának színvonala. Az ellenőrzés és a helyszínen nyújtott segítés hatásosan hozzájárult a párt- alapszervezeti munka tartalmának javulásához.

A továbbiakban megemlítette, hogy a veszprémi járásban levő községek többnyire munkáslakta települések, s a falun élő munkások aktív formálói, részesei lakóhelyük közéleti tevékenységének. Munkájuk során kapcsolatban vannak az ott élő termelőszövetkezeti tagokkal, és eközben hatnak is rájuk.

A termelőszövetkezetek

munkájáról szólva kiemelte, hogy a termelőszövetkezetek egyesülésével megszűnt az eszközök szétaprózottsága, a szakemberek hatékonyabb, eredményesebb munkát tudnak végezni. 1970-ben 45 termelőszövetkezet volt a járásban, 1974 végén 15. Az 1974-es esztendő biztató kezdeti eredményeket hozott: az egyesült termelőszövetkezetek tavaly 13 százalékkal termeltek többet, mint az azt megelőző évben.

KOVÁCS R. -TÁNOSNF,

a csorvási Rákóczi Tsz baromfigondozója, a szövetkezet fejlődését tükröző adatok ösz- szefoglalása után az ott dolgozó nők helyzetéről megállapította: amikor a szocialista társadalom a nőket munkába hívja, az nemcsak a munkaerőgondok megoldásáért történik, hanem azért is, hogy minél jobb lehetőséget teremtsen képességeik kibontakoztatásához.

Ezután arról beszélt, hogy a szövetkezetben dolgozó 92 dolgozó nő közül jelenleg is húszán vannak gyermekgondozási segélyen. Elmondhatjuk — mondotta —, hogy a mi asszonyaink igénybe veszik e mélységesen emberséges rendelkezés nyújtotta lehetőségeket. Örömünkre szolgál, hogy élvezhetik gyermekeik első lépéseit, taníthatják őket az első szavakra.

— A nők helyzetével kapcsolatban nagy gondunk, hogy asszonyaink 55—60 éves korukban már nehezen bírják a nehéz fizikai munkát, ezért nagyon várják már, hogy a más területeken dolgozó nőkkel azonos életkorban mehessenek nyugdíjba. Bizalommal várjuk a kongresszus döntését — mondotta befejezésül.

HOLFCZ FERENCIÉ.

a Magyar Selyemipari Vállalat szentgotthárdi gyárának szövőnője elmondta, hogy a

szentgotthárdi selyemszövőgyárban is sokat javult a gépek állapota, jobb a karbantartás, kevesebb a gépállás. Nőtt a termelékenység, javult a minőség. Olyan munkaver- seny-szabályzat készült, melynek alapján azok részesülnek jutalomban, akik a legnagyobb fejlődést érik el, és akik a legjobbak. A munkások ezt igazságosnak tartják, és azt kérik, hogy ezt a módszert fejlesszék tovább, különösen azokon a munkaterületeken, ahol a munkások időbérben dolgoznak.

Maid így folytatta: — Engedjék meg, hogy ezt a szót: -egyszerű-«, idézőjelbe tegyem. Üjabban nagyon sokszor halljuk ezt a kifejezést a televízióban, a rádióban és sérelmezzük. Miért vagyunk mi egyszerű munkások? Még soha nem hallottam azt a kifejezést, hogy -egyszerű-« alkalmazottak, művezetők,

üzemvezetők, igazgatók, vagy -egyszerű« pártvezetők vagy állami vezetők. Miért akarnak így megkülönböztetni bennünket egymástól? Mi

munkások vagyunk, nagyon sokan modern automata gépeken dolgozunk és azok kezelését elsajátítottuk. Képezzük magunkat szakmailag, politikailag, igyekszünk , lépést tartani a fejlődéssel minden területen. Állítom, hogy a munkások többsége nem -egyszerű", hanem nagyszerű munkás. És az én tapasztalatom szerint a más területeken dolgozókra is ezt lehet mondani.

Végezetül azt kérte: támaszkodjanak bátran a munkások véleményére.

A legifjabbak „kértek szót”

Úttörők köszöntik a párt XI. kongresszusát. A küldöttek állva fogadják a legfiatalabbak üdvözlő szavait.

I

Ezután néhány percre megszakította tanácskozását a kongresszus: a legifjabbak, a kisdobosok és az úttörők -kértek szót" az elnöktől, köszöntötték a több mint háromnegyed millió magyar kommunista legmagasabb fórumát.

A karzaton úttörőharsoná- sok sorakoztak fel, jelükre dobszóra, zászlókkal vonultak be a terembe a piros és kék nyakkendős pajtások, ök jöttek köszönteni, mégis úgy fordult, hogy előbb őket, s általuk legifjabb nemzedékünket köszöntötték a felnőttek: a kongresszus meghívottal és küldöttei helyükről felálltak bevonulásukra. A szónoki emelvényről vidám gyermekdal hangzott fel, majd négy piros nyakkendős — Szűcs Éva, Hormay Zsolt és Hadnagy Zoltán, az Üttörőegyüt- tes tagjai, valamint a Szentesről jött Hídvégi Erzsébet — mondott üdvözlő szavakat. Elmondták, hogy az úttörőtársadalom munkával, tettekkel készült a párt XI. kongresszusára, cselekvőkészségükkel is bizonyítva, hogy bár az életük játék és vidámság, ha kell, felnőtt módra is tudnak gondolkozni, dolgozni. Jelszavuk: a tettek beszélnek — folytatták, majd beszámoltak különböző akcióikról. Arról például, hogy a népgazdaságot segítve minden pajtás hulladékpapírból legalább saját tankönyveinek súlyát gyűjti össze. Szavaikat gyakran szakította félbe a taps, akkor is, amikor egyikük így beszélt: szeretnénk

sokat játszani, erősödni, fut- kározni, ha lenne elég tornatermünk, úszómedencénk. Ez a kívánságuk — sok más között — belekerült egy jelképes diplomatatáskába: a táskát, benne a nemrégiben zárult országos úttörőparlamenten elhangzott kérdésekkel, most a kongresszus elnökségének nyújtották át.

Virággal, képeslappal kedveskedtek a küldötteknek, a képeslapot azonban visszavárják. Visszavárják a gyermekeknek szóló üzenettel: miben számít rájuk a felnőtt társadalom, milyen teendőik lesznek nekik a XI. kongresszus határozatainak végrehajtásában.

Az elnöklő Szabó Jánosné köszönte meg a pajtások üdvözletét:. — Pár percre ide varázsoltátok a kongresszusi terembe azt a szépséget, derűt és ígéretet, amit hazánkban a gyermekek, a kisdobosok, úttörők jelentenek — mondotta. — Mi is számon tartunk benneteket, tudjuk, hogy éppen ma. a kongresszus tiszteletére minden kisdobos és úttörő hasznos társadalmi munkát végez, s azt is, hogy hazánk forradalmi ünnepeire országos akcióval, a Vörös Csillag elnevezésű játékkal készültök. Ebben a teremben nektek is szól, rólatok is beszél minden küldött, a párt programjának végrehajtásában már rátok is számítunk, rátok is építünk, ígérjük, hogy ezután is segítünk munkátokban. Az úttörők köszöntésével búcsúzunk tőletek: »■ A dolgozó népért, a hazáért — előre!" "Rendületlenül" — válaszolták kórusban a kongresszust köszöntő úttörők és kisdobosok.

VASKÓ MIHÁLY,

az MSZMP Heves megyei Bizottságának első titkára felszólalásában a pártfegyelemmel foglalkozott. Elmondta: a X. kongresszus óta Heves megyében is erősödött a pártfe- gyelem, a párttagok többsége egységesen vesz részt a párt politikájának megvalósításában. Javult a kritikai légkör, határozottabb lett a rágalmazóik, az intrikusok elleni feue- pés. Ritkább jelenség a fegyelemsértésekkel szembeni megalkuvás, a hibák takargatása, az álhumánus elnézés.

Szóvá tette, hogy a megyei pártfegyelmi ügyek egy részének lezárása indokolatlanul hosszú ideig tart. a vizsgálatok pedig esetenként nem eléggé megalapozottak. A pártfegyelem szilárdítása azt követek, hogy kapjanak nagyobb szerepet a kommunista közösségek, legyen hatékonyabb a kollektív ellenőrzés és nevelés. Hangsúlyozta azt a követelményt, hogy a fegyelmezetlenséget, az erkölcstelen gondolkodást és cselekedetet mindenütt azonos módon ítéljék meg. Pártfegyelmi ügyekben ne legyen különbség beosztott és vezető között, ne legyen titokzatosság, ha vezetőről és nyíltság, ha fizikai dolgozóról van szó.

Befejezésül a Heves megyei kommunisták nevében ígéretet tett arra, hogy mindent megtesznek a munkát károsan befolyásoló jelenségek megszüntetéséért, a XI. kongresszus

határozatainak maradéktalan megvalósításáért.

Szünet után Fock Jenőnek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökének elnökletével folytatta munkáját a kongresszus. Fock Jenő bejelentette, hogy újabb külföldi testvérpártoktól, haladó szervezetektől érkezett üdvözlő üzenet az MSZMP XI. kongresszusához. Táviratban köszöntötte a tanácskozást a Perui Kommunista Párt, a Kanadai Kommunista Párt, a Brazil Kommunista Párt. a Dél-afrikai Kommunista Párt, a Paraguayi Kommunista Párt, az Ausztrál Kommunista Párt, az Ecuadori Kommunista Párt, a Fülöp- szigeteki Kommunista Párt. a Luxemburgi Kommunista Párt, az Izlandi Népi Szövetség. a Guayanai Népi Haladó Párt, a Marokkói Haladás és Szocializmus Pártja, a Szenegáli Afrikai Függetlenségi Párt és a Guineái Demokrata Part.

Fock Jenő a kongresszus nevében megköszönte a jókívánságokat, majd Benkei András belügyminiszter lépett a mikrofonhoz.

BFNKFI ANDRÁS,

belügyminiszter rámutatott, hogy hazánkban a közrend, a közbiztonság szilárd, törvényes rend uralkodik. Ezt tudják barátaink és elismerik azok is, akik a tőkés országokból érkeznek hazánkba. köztük olyanok is, akik nem barátai hazánknak. Törvényeink védelmet biztosítanak minden állampolgárunknak, aki betartja azokat. Védjük azok tulajdonát. akik becsületes munkával gyarapítják országunkat és gyarapodnak maguk is, de a törvények — személyre való tekintet nélkül — büntetik mindazokat, akik bármilyen formában megsértik rendünket.

Hangsúlyozta, hogy államunk a munkáshatalom állama, funkciói közül előtérbe került, egyre hatékonyabban érvényeiül a gazdasági építő, szervező és kulturális, névelő tevékenysége.

— Az állam elnyomó funkciója fokozatosan módosul, összhangban a belső osztályviszonyok alakulásával és figyelembe véve a külső kapitalista környezetet. Az állami tevékenységijen sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a (Folytatás a 6. oldalon.)

5