Somogyi Néplap, 1975. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-20 / 67. szám
a népgazdasági tervezést és biztosítani a hatékonyabb központi irányítást. — A fejlett szocialista társadalom építésének feladatai azt követelik, hogy dolgozzunk nagyobb tervszerűséggel, erősítsük és fejlesszük a tervgazdálkodást. A szocialista terv- gazdálkodás követelményeinek érvényesítése, nemzetközi gazdasági kapcsolataink további elmélyítése a Szovjetunióval és a többi testvéri szocialista országgal nélkülözhetetlen feltétele népgazdaságunk töretlen fejlődésének. A centralizmus és a demokratizmus elvét érvényesítve, a gazdasági életben is erősíteni kell a központi irányítást és növelni a termelő, a gazdálkodó szervek önállóságát és felelősségét. A központi irányítás és ellenőrzés hatékonyságának novelese megköveteli, hogy tegyük a jelenleginél egyértelműbbé a központi gazdaságirányító es tervező szervek feladatkörét és felelősségét, állítsuk a közgazdasagi szabályozó eszközöket fokozottabban a népgazdasági érdekek szolgálatába, alkalmazzuk következetesebben az ellenőrzést, az utasítás és indokolt esetben a felelősségre vonást. A központi irányító szervek fejtsenek ki kezdeményezőbb, következetesebb és határozottabb tevékenységet a vállalatok irányításában. Ez nem mond ellent annak, hogy a vállalatok es a szövetkezetek önállóságát — a népgazdasági érdekekkel összhangban — növelni kívánjuk. Németh Károly ezután felhívta a figyelmet, hogy a gazdaságban is tovább kell erősítem a párt vezető szerepét, a végrehajtás minden láncszemében Következetesen meg kell valósítani a párt gazdaságpolitikáját. A kommunisták eszmei, politikai es cselekvési egysége a legfőbb biztosítéka annak, hogy a pártszervezetek működési területükön eredményesen valósítsák meg az ellenőrzésből, a politikai és szervező munkából rájuk háruló feladatokat. Ez mindenekelőtt a párt politikájának határozott képviseletét, a helyi viszonyoknak megfelelő érvényesítését jelenti. A pártszervezetek, jogaikkal élve, biztosítsák, hogy a hatáskörűkbe tartozó vezetők alkalmasak legyenek feladataik ellátására. Gondoskodjanak róla, hogy a végrehajtásban is érvényesüljön a kommunista példamutatás, mely a dolgozó tömegek megnyerésének és mozgósításának nélkülözhetetlen feltétele. A pártszervezetek folyamatosan ellenőrizzék a határozatok végrehajtását. A vezetők munkájáról szólva Németh Károly rámutatott: nagy többségük becsülettel, odaadással dolgozik, akadnak azonban olyanok is, akik »el- kényelmesedtek«, vagy akik megsértik a párt- és állami fegyelmet. A pártszervezetek kötelessége a mulasztásokkal, a t’i'.'o. - sl szrnben határozott fellépés és állásfoglalás, a politikai felelősség érvényesitese. — Kongresszusunk abban a meggyőződésben fogadhatja el az ötödik ötéves terv fő előirányzataira előterjesztett javaslatot, a programnyilatkozatban foglalt célokat, hogy azok reálisak — mondotta befejezésül Németh Károly. — Végrehajtásuk pedig biztosítja népgazdaságunk töretlen fejlődését, népünk életszínvonalának rendszeres emelését, a munka- és életkörülmények javításai \ kommunisták mun» Kai.. a .lövőben is ez ad igaza értelmet. A következő felszólaló, TATMKL JÓZSEF, a Csepel Vas- és Fémművek esztergályosa a Csepel művek dolgozóinak munkájáról szólt és elmondta: őszintén örülnek annak, hogy sikerült a népgazdaság igényeinek ma már jobban megfelelő, korszerűbb termékeket gyártani. Beszámolt arról, hogy a XI. párt- kongresszus és hazánk felszabadulása 30. évfordulójának tiszteletére kezdeményezett munkaversenyben jelentős sikereket értek el. A kedvező termelési eredményekkel párhuzamosan javulnak Csepel dolgozóinak életkörülményei (Folytatás as 1. oldalról) Somogyi Néplap is. Éni!íkesteéte a kongresszust árra, hogy a X. kongresszust követően nem kevés gondot kényszerülteik megoldani, és így jutottak el a mai eredményekhez. — A vas- és acélöntödék mintakészítői közül többen a termelőszövetkezetek melléküzemágaiban helyezkedtek el az 1970—72 közötti időszakban — mondotta. — Amíg ezek a melléküzemágak nagy egyéni hasznot hoztak az ott dolgozóknak, ugyanakkor nagy SENKE VALÉRIA ki.1, ok.-lak máshol és a népgazdaságnak is. Nehogy félreértsenek az elvtársik, nem a mezőgazdasaggál összefüggő melléküzemági tevékenység ellen ágálok. De azt hiszem, furcsán néznének rám. ha én most itt arról beszélnék, hogy a Csepel Vas- és Fémművek milyen eredményeket ért el mondjuk a lucernatermesztésben. Hangsúlyozta, hogy ebben a helyzetben számos fontos kezdeményezés született. Fokozták Csepelen a munkahelyükhöz hű munkások erkölcsi és anyagi megbecsülését, Így született újjá a törZsgárdamozgalom. — A párt a jövőben is bizton számíthat munkánkra, tudásunkra. A legjobb csepeli munkáshagyományok folytatói akarunk lenni! — fejezte be hozzászólását. Ezután Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának vezetője szólalt fel. Az ideológia frontján nincs és nem is lehet kompromisszum Benke Valéria, a Politikai Bizottság tagja, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának elnöke bevezetőben arról szólt, hogy népünk túlnyomó többsége magáénak érzi a szocialista Magyarországot. A dolgozó emberek helyesnek tartják pártunk politikáját, elfogadják á munkásosztály vezető szerepét, megértik, hogy céljai egybeesnek az egész társadalom céljaival. Helyeslik és támogatják azt ,a küzdelmet, amelyet hazánk kulturális felemelkedéséért folytatunk. Dolgozó népünkben ma ki- téphetetlenül él a munkás- nemzetköziség szelleme, a szolidaritás a szabadságukért küzdő népekkel, a szovjet emberek szeretete és a hála a nagy szovjet nép iránt, amely mar eddig is annyi áldozatot hozott a szocializmus győzelméért, a békéért. A kapitalizmus általános válsága mindjobban elmélyül, a »-fogyasztói társadalom« vonzása ma már azoknak a szemében is vesztett erejéből, akik egy társadalom fejlettségét az autók számán és a kirakatokon szokták mérni. Mint pártunk programnyilatkozata is megállapítja, napirenden van a fejlett szocializmus felépítése. Márpedig ez nemcsak falak felhúzása, gyárak és gépek, termelőeszközök gyarapítását jelenti, hanem a szocialista társadalmi viszonyokat is. Nekünk úgy kell haladnunk, tetteink nyomán azt kell elérnünk, hogy az emberek kapcsolatában, Benke Valéria ezután az oktatásügyünk eredményeit méltatta, és köszönetét mondott a pedagógusoknak, akik lelkes munkájukkal segítik a párt oktatáspolitikai határozagondolkodásmódjában, életvitelében is győzzön a szocializmus. Az embereket közösségivé, a fiatalokat munkás, szocialista ifjúsággá elsősorban saját példánkon nevelhetjük! Tudjuk, hogy nem mindenki látja a pontos összefüggéseket a maga részcselekvése és a népgazdaság, a társadalom egészének érdeke között. Ezt megváltoztatni azzal tudjuk, ha növeljük a kollektívák szerepét a munka "és az ember minősítésében. Ez a legjobb eszköze a szubjektivizmus leküzdésének és annak is, hogy újabb rétegeket késztessünk együttgondolkodásra és vonjuk be a közös cselekvésbe. Az ellenőrzésbe bevont, a bírálatával, a javaslataival változtatási elérő ember fellépése visszahat saját felfogásara es magatartására is. A párt vezető szerepe, irányító tevékenysége segítségével a dolgozók társadalomformáló terveink és módszereink jobb ismeretében tudnak helyesen tájékozódni. Így ismerik fel, hogyan alakíthatják ők maguk a viszonyaikat. tainak végrehajtásai Majd Így folytatta: — A marxizmus—leniniz- mus elterjesztésében, továbbfejlesztésében és alkalmazásában, a valóságot híven kifejező társadalmi, önismeret kialakításában közismerten nagy szerepet vállalnak a társadalomtudományok. A kétségtelen tudományos eredmények elismerése mellett is jogos a megjegyzés, hogy nem született még elég, helyes irányba mutató elméleti válasz a társadalom által feltett kérdésekre. A szocialista demokrácia, a közigazgatás, a vállalati gazdálkodás és mindezek tudati hatása is ilyen kérdéskör. Még inkább adósak e tudományágak művelői azzal, hogy közérthető formában tegyék ismertté az elméletileg már felderített társadalmi összefüggéseket. Hívei vagyunk a nyílt és szabad közéleti vitáknak, amikor a történelmi cél legkönnyebb és leggyorsabb útját igyekszik feltárni a kutató és vitatkozó értelem. Így örültünk neki — mert pozitív hatású volt —, amikor az oktatási lehetőségek egyenlőségéről es a társadalmi mobilitás ezzel összefüggő kérdéseiről folyt vita. Ezt az sem kisebbíti, hogy ez a vita sem volt mentes felületes hangulati elemektől. Még a kutatás körében sem jó, ha a viták során nem keresik azt a szintézist, amelyben érvényesülhetnének az egyoldalú álláspontok pozitív elemei. Még rosszabb hatású, ha a publicisztika eszközeivel folyó, tehát a köztudat formálását közvetlenül célzó írásoknál történik ugyanez. Így elismerésre méltó kutatási részeredményeket hoztak a nemzeti önismeret és öntudat, a nemzeti érzések témakörében folytatott viták, de sajnos ezek is egyoldalúságoktól voltak terhesek, mint ahogyan a szocialista hazafiság- ról és a vele összekapcsolódó internacionalizmusról, vagy a demográfiai helyzetünkről folytatott vitákban még haladó gondolkodású vitapartnerek is megengedhetetlenül könnyelműen bántak nacionalista áthallásokat lehetővé tevő megfogalmazásokkal. A nacionalizmus a legveszedelmesebb burzsoá eszme. Jelenlétével, arcot változtató képességevei állandóan számolnunk kell. Írástudóinknak történelmi kötelessége tollúkat úgy használni, hogy a nemzeti érzéseket segítsenek megtisztítani minden rossz hordaléktól a munkasnemzetköziség eszméivel egységben, ápolják tovább. Egyik-másik kutató revizionista, ultrabalos, vagy más zavaros áramlatok vizeire Nagy felelősség hárul a tudományos és kulturális életben dolgozó kommunistákra : rdródjtt. Olyan is akadt köztük, aki megkérdőjelezi egesz szocialista fejlődésünket. Ezeket az áltudományos teljesítményeket határozottan elutasítottuk. De azt is tudjuk: nem orvosság, nem igazi harc az ilyen nézetek és »elméletek« hatása ellen, ha a dogmatikus semmitmondás lapos általánosságait, vagy akár »erőteljes« kiátkozó gesztusait vetik be ellenük. Meggyőző érvekre és a társadalmi fejlődést segítő alkotó munkára van szükség. A tudományos és a kulturális életben dolgozó kommunistákra különösen nagy felelősség hárul eszmei törekvéseink megvalósításában. Nem szabad elfogadniuk a hamis alternatívák egyikét sem. Világosan értésre kell adniuk minden vitázónuk, hogy ideológiánk néhány alapvető kérdéseiben nem engedünk semmiféle félremagyarázást. A szocialista hazafiságot nem lehet összekeverni a nacionalizmus semmiféle változatával. A proletár internacionalizmus, a szovjet—magyar barátság hazaszeretetünk elválaszthatatlan eleme. A munkásosztálynak és pártjának vezető szerepét, a munkás— paraszt szövetséget ugyancsak nem engedjük kétségessé vagy vita tárgyává tenni. Szorgalmazzuk, hogy az oktatásban — az állami oktatásban is — a marxista—leninista elmélet kipróbált, nemzetközileg érvényes és pártunk gyakorlatában igazolódott eszméit tanítsák, ennek jegyében neveljék a fiatalokat és a marxizmussal ismerkedő felnőtteket. Pártunk tapasztalatai a nemzetközi kommunista mozgaloméval egybehangzóan bizonyítják: az ideológia frontján nincs és nem is lehet kompromisszum. A hazai és a nemzetközi ideológiai harcot sem lehet szétválasztani. Társadalomformáló tetteket csak szervezett erő vihet véghez Ezt a harcot nem egyedül vívjuk, hanem a szocialista országok közösségében, a nemzetközi munkásmozgalom részeként. Eredményesebbé kívánjuk tenni azzal is, hogy ideológiai tevékenységünket összehangoljuk a Szovjetunióval és más szocialista országokkal. Kongresszusunk megelégedéssel állapíthatja meg, hogy ez az együttműködés — főleg a testvérpártok kb-tit- kárainak moszkvai tanácskozása óta — számottevően fejlődött. A közelmúltban Prágában tartott tanácskozás további lendületet adott a közös munkához. Pártunk a jövőben is mindent megtesz, hogy az ideológiai együttműködésből rá háruló feladatokat ■ hiánytalanul végrehajtsa, és más testvérpártok tapasztalataival gazdagodva még eredményesebben vívja a harcot a békés egymás mellett élés érvényesüléséért, és az ezzel együtt járó ideológiai harcot az ellenséges propaganda és a marxizmustól idegen nézetek ellen, a nacionalizmus, a koz- mopolitizmus es a különösen kártékony maoizmus ellen. Pártunk ezért a politikai, a gazdasági és a kulturális kapcsolatok erőteljes fejlesztésével együtt tovább erősíti az ideológiai együttmőködést a Szovjetunió Kommunista Pártjával, a szocialista országok testvérpártjaival és az egész nemzetközi kommunista mozgalommal. Mi abban látjuk napjaink forradalmárát, aki a szocialista eszmeiséget, erkölcsiséget képviseli környezetének visszahúzó erőivel szemben, és egész életének példája fedezet erre. Ennek a harcnak a feltételei ma kedvezőbbek, mert társadalmunkban a szocialista bázis most sokkal erősebb, mint bármikor ezelőtt. Az emberek ma más értékmérő szerint ítélnek, mint korábban. Tömegesebbé — ha nem is általánossá — vált a kispolgári szellem legyőzésének, visszaszorításának igénye. Sokkal nagyobb politikai erő van ma a kezünkben, mint amennyit érzünk és mozgásba hozunk. Ezeknek a jóra kész erőknek politikai, erkölcsi, szellemi koncentrációjára van szükség.' Itt van az ideológiai, kulturális intézmények, de á gazdasági, társadalmi szervezetek minden szintű vezetőinek nagy lehetősége, s egyben sürvrtő feladata. Még távolról sem tettünk meg mindent, hogy azokat is magunkkal ragadjuk, akikkel — ha nem is értünk mindenben egyet —, de a célokban, * közélet erösi lésének szándékában sok ponton találkozunk. Nekünk az a véleményünk, hogy a gondolkodó ember mindig kritikusan nézi a világot. De aki jobbító hatással akar lenni a viszonyainkra, annak meg kell érlelnie magában az elhatározást, hogy a valóságosan épülő szocializmust vállalja, nem pedig egy minden ízében tökéletes ,szocializmus ideálképét. És azt is tudnia kell, hogy társadalomformáló tetteket csak szervezett erő vihet véghez, s aki hatni akar, annak tudnia kell azonosulni is a cselekvőképes szervezetekkel. A forradalmár itt válik el az utópistától, aki azért nem képes vagy nem hajlandó a konstruktív tettekre, mert egy eszményi szocializmus ábrándját kergetve él veti a reálisat, azt, ami a valóságban épül. Egy tudást és kultúrát is kereső nép várja íróink, művészeink eligazító 6zép szavát, eszméltető alkotásait. Olyan alkotásokra vágyik, amelyek önmaga megismerésére, az ember otthonosan és igazságosan berendezett életének eszményeire tanítják. Szocialista életeszményt, erkölcsiséget sugalmazó művészi alkotásokat várunk íróinkról, művészeinkről tudjuk, hogy vannak közöttük, akiknek még nem sikerült megtalálniuk a kiutat a minél nagyobb tömev^khez szólás és a csak kevesek vagy azok által sem értett formai újítás dilemmájából. Mi is jól tudjuk, hogy a világirodalom és az egyetemes művészet történetében a szakmai bírálat es a közönség nem egy nagy zseni megítélésében tévedhet, de azt is tudjuk: nem mindenki zseni, akit nem értenek. Sajnos korunkban már az újítás vált konvencióvá, és a formai újítás görcsös keresésének gyakran az az eredménye, hogy a műből nem hallani a felszólítást, nem érzeni a vonzást a gazdagabb, iga- zabb életre; arra, hogy holnap legyünk jobbak, mint amilyenek mostanáig voltunk. A történelem által rájuk rótt kötelességet és nekik nyújtott lehetőséget ragadják meg azok a művészek, akik olyan életeszményt, erkölcsiséget sugalmaznak, amilyet egy szocializmust építő nép magáévá tehet. Kritikusaink is akkor törhetnek ki felpanaszolt visszhang- talanságukból, ha vállalják, hogy közvetítők legyenek művész és a közönség között, hiszen a művészre is csak az a kritikus tud igazán hatni, aki megtalálja az utat a közönséghez. Pártunk művészetpolitikai koncepciója soha sem épült olyan feltételezésekre, mintha nálunk egynemű és az értékes műveket könnyen befogadó közönség volna. Közművelődési, kritikai és más határozataink az igények és a befogadóképesség emelkedését célzó nevelő feladatokat is magukban foglalják. Ez a koncepció feltételezi, megkívánja az odaadó, lelkes és j ólképzett nevelők, propagandisták népes seregét; a tudományok és művészetek alkotóinak, az ideológiai élet, a közoktatás, a közművelődés munkásainak olyan gárdáját, amely annak tudatában tevékenykedik, hogy értékeket kínál, gazdagító javakat ajánl dolgozótársainak. A programnyilatkozatban megfogalmazott távolabbi célokhoz az ideológiai és a kulturális életben is mindennapi tettekkel, a hétköznapi faladatok következetes megoldásával lehet eljutni. (Folytatás a 3. oldalon)