Somogyi Néplap, 1975. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-20 / 67. szám

Párti mk politikája a fő tár­sadalmi folyamatokat úgy irá- ' nyitja, hogy számításba veszi '■* különböző, a társadalom éle­tében kölcsönhatásban érvé­nyesülő elemeket. A nemzeti érzelmek, az adottságok, a (Tolyiatás a 2. oldalról.) hagyományok, az egyéni szo­kások, életkörülmények figye­lembevételével érvényesíti a szocializmus általános, nem­zetközi törvényszerűségeit, ve­zeti a milliókat a szocialista útra. Ezek között a feltételek kö­zött munkálkodunk azon, hogy mmden ember otfliooa legyen a fejlett, szocialista Magyaror­szág — fejezte be beszédét Benke Valéria. Ezután a nmandátumvizsgá- ló bizottság jelentését Havasi Ferenc, a bizottság elnöke ter­jesztette elő. s A mandátumvizsgáló bizottság jelentése A kongresszust előkészítő taggyűléseken, pártértekezle­teken, párttagságunk nyílt, őszinte és pártszerű légkör­iben, alkotó módon vitatta meg a kongresszus írásban kiadott dokumentumait — mondotta. A Központi Bizottság hatá­rozata szerint a XI. kongresz- szusra minden ezer párttag után egy szavazati jogú kül­dött volt megválasztható. A mandátumvizsgáló bizott­ság megállapította, a budapes­ti, a megyei és a megyei jogú pártértekezletek 758 szavazati jogú küldöttet választottak; ebből 45 küldöttet húsz nagy- vállalati pártértekezleten köz­vetlenül választottak meg. A Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság tagjai közül 90 elvtárs a szer­vezeti szabályzat IV. fejezete 15. pontja értelmében teljes jogú küldöttként van jelen. így pártunk XI. kongresszu­sának 848 szavazati jogú kül­dötte van, jelen van 843 kül­dött, a kongresszus tehát hatá­rozatképes; a hiányzó elvtár- safc igazoltan vannak távol. A kongresszus összetételét a következők jellemzik: A párttagságon belüli arány­nak megfelelően a küldöttek 73,6 százaléka férfi, 26,4 szá­zaléka nő. A küldöttek 69 százalékának eredeti foglalkozása munkás és panaszt, 19,6 százaléka ér­EDWARD GIEREK telmdségi, 11,3 százaléka alkal­mazott és Ojl százaléka tarto­zik egyéb kategóriába. A foglalkozás szerint a kül­döttek 31,1 százaléka fizikai dolgozó. A küldöttek 25,1 százaléka függetlenített párt-, tömegszer - vézeti- és társadalmi szerve­zeti, 21.6 százaléka állami és gazdasági vezető, 17.1 százalé­ka értelmiségi, a küldöttek 4,1 százaléka a fegyveres testüle­tek tagja, egy százalék egvéb, valamint adminisztratív fog­lalkozású és diák. Életkor szerint: 26 év alatti a küldöttek 4,5 százaléka, 27— 39 év közötti 28 százaléka. 40 —49 év közötti 36 százaléka, 50—59 év közötti 24,7 száza­léka, 60 éves és idősebb a kül­döttek 6.8 százaléka. A párttagság kelte szerint: felszabadulás előtti párttag a küldötteknek kereken 10 szá­zaléka. 1944—45 óta tagja a pártnak 15 százaléka, 1946—56 között lett párttag 30.2 száza­léka, 1957—66 között lépett a pártba 24.3 százaléka, 1967— 1970- től párttag 13 százaléka, 1971- tól pedig 7,5 százaléka. A küldöttek életkora és a pártba lépés időpontja híven tükrözi, hogy a kongresszuson a magyar kommunista mozga­lom három nemzedéke van je­len, kifejezve ezzel is, hogy harmonikus egységben dol­goznak nagy céljaink megva­lósításáért. Ami a küldöttek politikai iskolázottságát illeti: 78,3 szá­zaléka végzett különböző szin­tű pártiskolát, ebből felsőfokú pártiskolai végzettséggel ren­delkezik 29,5 százaléka. A kül­döttek 56,9 százaléka főiskolai és egyetemi végzettségű, 15.6 százaléka középiskolát végzett, 27.5 százaléka nyolc általános iskolai végzetséggel rendelke­zik. A párttagság összetételének megfelelően kongresszusunkon jelen vannak a munkások, a termelőszövetkezeti parasztok, az értelmiségiek, a nők és a fiatalok megfelelő számú kép­viselői. A mandátumvizsgáló bizottság meggyőződése, hogy a küldöttek összetétele is egyik biztosítéka annak, hogy helyes és felelősségteljes döntések születnek kongresszusunkon. A mandátumvizsgáló bizott­ság jelentését a kongresszus egyhangúlag elfogadta. Szünet után Nyers Rezső­nek, az MSZMP Politikai Bi­zottsága tagjának, a Magyar Tudományos Akadémia Köz­gazdaságtudományi Intézete igazgatójának elnökletével folytatódott a tanácskozás. Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának első titkára, a lengyel küldöttség vezetője lé­pett a mikrofonhoz. Népeink felvirágzásának alapvető biztosítéka közösségünk ereje Tisztelt kül­dött elvtársak! A Lengyel Egyesült Mun­káspárt Köz­ponti Bizottsá­ga nevében át­adom önöknek testvéri üdvöz­letünket, és eredményes munkát kívá­nok a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongres­szusának. Önökön, • kongresszus részvevőin ke­resztül, sze­retném kife­jezni a lengyel kommunisták forró, eszmei szolidaritását a magyar kom­munistákkal, a lengyel nép a magyar nép iránti tartós barátságát. Nagy megtiszteltetés szá­momra, hogy személyesen ve­hetek részt a kongresszusu­kon, amely közvetlenül Ma­gyarország felszabadulásának 30. évfordulója előtt tanács­kozik, s amely minden bi­zonnyal pártjuk és egész nemzetük számára nagy je­lentőségű határozatokat hoz majd. A kongresszus kiemelkedő jelentőségű a testvéri Ma­gyarország életében. Kifeje­ződik ez a szocialista építés további sokoldalú fejlődésé­nek programjában, melyet a Központi Bizottság vázolt be­számolójában, s azokban a tö­rekvésekben, amelyek az anyagi és műszaki bázis erő­sítését, a társadalmi és poli­tikai struktúra megszilárdí­tását és a szocialista társada­lom eszmei egységének elmé­lyítését célozzák. Mély meg­győződésünk, hogy a XI. kongresszusuk által kijelölt feladatok megoldása tovább gazdagítja a Magyar Népköz- társaság eddigi nagy eredmé­nyeit. Marxista—leninista párt­juk, Központi Bizottságuk és a Központi Bizottság nagy tiszteletnek és tekintélynek örvendő első titkára. Kádár János elvtárs, a magyar Pé­pet az általános haladás út­ján vezetik. Ezt az irányvo­nalat folytatva, pártjuk és népük bizonyosan új, nagy si­kereket ér majd el a dolgo­zók életkörülményeinek javí­tásában, a népgazdaság ere­jének növelésében, a szocia­lista társadalmi viszonyok megszilárdításában. Kedves magyar barátaim! A legutóbbi éveket a szo­cialista közösség minden or­szágában rendkívül dinami­kus és sokoldalú fejlődés, a gazdasági erő növekedése és a dolgozók életszínvonalának emelkedése jellemezte. Lengyelországban, pártunk VI. kongresszusa határozatai­nak következetes és sikeres megvalósítása nyomán jelen­tős fejlődést értünk el a szo­cialista építőmunka valameny- nyi területén, s új távlatok nyíltak meg népünk előtt. A jövőben is ezen az úton szán­dékozunk haladni, a fejlett szocialista társadalom felé. amelynek arculatát partunk VII. kongresszusa fogja fel­vázolni. Magyarország és Lengyelor­szág történelmi vívmányai, amelyeket az elmúlt 30 esz­tendőben értünk el, továb­bá a szocialista építés jelen­legi fejlődése, megteremti a két ország közötti együttmű­ködés állandó bővítésének feltételeit. Biztosíthatom önö­ket, hogy mi a jövőben is tö­rekszünk együttműködésünk tartalmának és formáinak to­vábbi gazdagítására minden területen, a népeink közötti hagyományos barátság és esz­mei egység szüntelen mélyí­tésére. Valamennyi szocialista or­szág dinamikus fejlődése, kapcsolataink elmélyítése növeli az egész szocialista közösség erejét, szilárdítja pozícióját. Népeink sikereinek és felvirágzásának alapvető biztosítéka közösségünk ereje, eszmei _ egysége, a szoros együttműködés országaink között, s főként e közösség vezető erejével, a Szovjetunió­val. A legközelebbi évek és a távolabbi jövő nagy felada­tainak megoldása szorosan összefügg a KGST-n belüli szocialista gazdasági integrá­ció fejlődésével, az új, tartós gazdasági kapcsolatok kiala­kításával és elmélyítésével, a közös problémák megoldásá­ban való szoros együttműkö­déssel. így ezen az úton ha­ladva mind meggyőzőbben fogjuk bizonyítani a szocia­lista fejlődés modelljének, a szocialista társadalomnak a fölényét. Kedves elvtársak! Rövidesen közösen ünnepel­jük a fasizmus fölötti törté­nelmi győzelem 30. évfordu­lóját. Lerójuk tiszteletünket a népek, a politikai és társa­dalmi erők, az emberek előtt, akik hősi erőfeszítések árán kivívták a szabadság győzel­mét a rabság, a demokrácia győzelmét a terror, a huma­nizmus győzelmét a gyilkolás rendszere fölött. Tisztelettel adózunk azoknak, akik mind­ezért harcoltak; különösen a Szovjetuniónak, amely dön­tően hozzájárult ehhez a győ­zelemhez. Az emlékezés a múltra — egyben a mára és a jövőre szóló kötelezettségvállalás is. Országaink a Varsói Szerződés politikai és védelmi szövetsé­gének létrehozásával — ami­nek 20. évfordulóját a közel­jövőben ünnepeljük — eleget tettek e kötelezettségüknek. Országaink ezeket a kötele­zettségeket a nemzetközi bé­ke és biztonság megszilárdí­tásának következetes politi­káját érvényre juttatva, az agresszív imperialista erőkkel való határozott szembefordu­lással, a törvényes jogaikért harcoló népek támogatásával teljesítik. Napjainkban és a belátható jövőben is minden nemzet legfontosabb ügye a világbé­ke ügye, amely elválasztha­tatlanul összeforrott a nem­zetközi enyhülés folyamatával. Ennek a folyamatnak megin­dítása és kibontakoztatása el­sősorban a Szovjetunió Kom­munista Pártja és személy szerint Leonyid Iljics Brezs- nyev elvtárs érdeme. Lengyel- ország, a szocialista közösség más országaival együtt, to­vábbra is mindent megtesz az enyhülés további fejlődéséért, elmélyítéséért és visszafordít­hatatlanná tételéért, hogy Eu­rópában és az egész világon létrejöjjön és megszilárduljon a béke erőinek nagy szövet­sége. Kontinensünk tartós békéje, távlatai biztosítása jegyében innen, Budapestről hangzott el a szocalista orszá­gok felhívása az európai biz­tonsági és együttműködési konferencia összehívására. A konferencia eddigi munkája — az imperialisták, a maois­ták, a Nyugat reakciós, re- vansista erői ellenére — megteremti a gyors és ered­ményes befejezéshez nélkü­lözhetetlen feltételeket. Ha­tározottan sflcraszállunk azért, hogy a konferencia záró sza­kaszának összehívására ez év közepén, a legmagasabb szin­ten kerüljön sor. Pártunk továbbra Is tevé­kenyen közreműködik az eu­rópai kommunista és munkás­pártok értekezletét előkészítő, sikeresen folyó munkálatok­ban. Kedves magyar barátaim* Az önök XI. kongresszusa kidolgozza Magyarország tár­sadalmi és gazdasági átalaku­lásának további programját. A lengyel munkásosztály, a Lengyel Egyesült Munkáspárt nevében kívánom a magyar dolgozó népnek, munkásosztá­lyuknak, a magyar kommu­nistáknak a kongresszusuk dokumentumaiban megjelölt nemes célok teljes megvaló­sulását. Edward Gierek nagy taps­sal fogadott szavai után az el­nöklő Nyers Rezső a kongresz- szus nevében megköszönte a lengyel kommunisták, a test­véri lengyel nép üdvözletét. Kívánjuk — mondott» —, ér­jenek el újabb sikereket a szo­cializmus építésében. SZŐKE JOZSEFNÉ. az etyeki tsz üzemmérnöke az agrárértei truség szerepével foglalkozott. — Sokat dolgo­zunk azon — mondotta —, hogy területünkön erősödjék a dolgozók, a termelőszövetke­zeti tagok, öntudata, növeked­jék felelősségérzete, közösségi szemlelete. Örömmel vállaljuk ezért a szakismereteinkre igényt tartó társadalmi mun­kát. agrárklubok vezetését, kertbarátok körében a szak­mai tanácsadást és a politikai munkát is. — A termelés szervezettebb irányítása, a gépesítés, fokozó­dása. a szakemberek számának növekedése már lehetővé te­szi, hogy a gazdasági felada­tok mellett több szabad időnk legyen, mint a korábbi évek­ben volt. A mai agrárszakem­berek többsége már a szocia­lizmus talaján nevelkedett, egyben a szocialista mezőgaz­daság kialakítója. Szőke Józsefné szólt arról a tapasztalatról, hogy az agrár­diploma sokak szemében ki­sebbnek tűnik, mint a jogi. or­vosi, vagy éppen állatorvosi diploma. — Arról sem vagyok azonban meggyőződve — foly­tatta —. hogy létszámunkhoz és gazdasági-politikai szere­pünkhöz mérten fordítanak-e ránk olyan gondol. mint amennyire mi segíthetnénk a gazdaságok fejlődését, a falu szellemi arculatának formáló-1' Biszku Béla az MSZMP PB tagja a KB 'titkára, Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára és Kádár János, az MSZMP KB első titkára a kongresszus elnökségében. sát is. A mi szakmánk nem mondható nőies szakmának. Az agrármérnöknőt a terme­lés közvetlen irányításában még ma is csak nehezen is­merik el, többnyire fenntar­tással fogadják. Az igaz, hogy családunk, gyerekeink miatt nem vagyunk olyan »biztos« munkaerők, mint a férfi kol­légáink, de tehetünk mi arról, hogy a férfiakban a család, a háztartás segítése még nem vált általánossá?! Ezért van az, hogy sok friss diplomás agrár- mémöknő, bár tele van ambí­cióval és a termelésben akar dolgozni, néhány év múlva az íróasztal mellé kéri magát, mert belefárad abba, hogy örökké bizonyítania kell. Mi, falusi asszonyok nagyon örül­nénk, ha gyorsabban közeled­ne a falu a városhoz — szol­gáltatások, ellátottság tekinte­tében. — Megyénk mezőgazdaságá­ról elmondhatom — mondotta befejezésül —, hogy a legjob­bak között van. Az eredmé­nyek arra is köteleznek ben­nünket, hogy a falu közéleté­ben, a szocialista tudat kiala­kításában az agrárértelmiség az eddiginél hatékonyabban vegyen részt. SZÉKELY GÁBOR. a szolnoki Szigligeti Színház igazgatója bevezetőben arról szólt, hogy a vidéki színházak előadásaikkal. eredményeik­kel már megteremtették a ma­guk hitelét, előadásaik a ma­gyar színházművészet szerves részeivé váltak. A szolnoki társulat és a többi vidéki tár­sulat többsége is isvekszik olyan új, mához szóló, jele­nünket tükröző, a jelen kérdé­seire választ kereső, világné­zetében elkötelezett színházi előadásokat létrehozni, ame­lyek szórakoztatnak, és egy­ben formálják is az új szocia­lista embert. Ismertette azokat a jó kez­deményezéseket, amelyekkel a fiatalság — a leendő felnőtt közönség — igényessé és szín­házszeretővé válását készítik elő. Külön hangsúlyozta a szakmunkástanulók rendsze­res színházba járásának fon­tosságát, és beszámolt az e te­rületen elért eredményeikről. — Hazánkban az elmúlt 30 év alatt a lakosságnak csak­nem 20 százaléka lett színház­ba járó. Tehát bő yen van le­hetőség színházaink szélesebb közönségbázisának megterem­tésére. Ezután emlékeztetett arra, hogy felszabadulásunk óta ha­zánkban színházi céllal új épület még nem készült. Hoz­zátette: ez mégsem jelenti azt, hogy a mai magyar színház nem kapott megfelelő anyagi vagy politikai támogatást, de tény, hogy e lehetőségek bir­tokában tudatformáló, közmű­velő, szórakoztató jelentősége jóval nagyobb is lehetne. CZINEOE LAJOS, vezérezredes, honvédelmi mi­niszter a kongresszusi doku­mentumoknak a nemzetközi helyzettel, honvédelmi politi­kánkkal foglalkozó részeivel kapcsolatban hangsúlyozta: a tőkés hatalmak, mindenek­előtt az Egyesült Államok, a NATO tagjai évről évre rend­szeresen és jelentősen növelik katona: költségvetésüket, erő­teljesen fejlesztik fegyveres erőiket, s új támadó fegyver- rendszereket állítanak szolgá­latba. Mindez arra kötelez, bennünket, hogy magas fokú éberséget tanúsítsunk, követ­kezetesen folytassuk hazánk és a szocialista közösség védelmé­nek erősítését szolgáló mun­kánkat. — Hazánk függetlenségé­nek, népünk békéjének, társa­dalmi rendünk védelmének legfőbb garanciája szövetsé­günk felszabadítónkkal, igaz barátunkkal, a Szovjetunióval, a testvéri szocialista országok­kal; az a tény, hogy tagjai va­gyunk a Varsói Szerződés szö­vetségi rendszerének. Védelmi szövetségünk katonai szerveze­te, működési rendje tovább fejlődött és megszilárdult — folytatta. — A katonai vezető szervek maradéktalanul telje­sítik feladataikat. Erőnket meghatványozza hadseregeink egységes elveken alapuló, egyeztetett fejlesztése és kö­zös felkészítése. Néphadsere­günk, mint eddig, ezután is be­csülettel teljesíti szövetséges! kötelezettségét. Az elmúlt négy évben nép­hadseregünk fejlesztését a kö­vetelményekkel, országunk te­herbíró képességével összhang­ban folytattuk. Néphadsere­günk minden tekintetben erő­sebb lett, erkölcsileg, politikai­lag szilárd, tisztikara érti, ma­gáénak vallja, fenntartás és in­gadozás nélkül végrehajtja pártunk politikáját. Katona­fiataljaink döntő többsége át- érzi a haza szolgálatának szük­ségességét és becsületesen helytáll. Az elmúlt években tovább tökéletesedtek néphadsere­günk szervezetei, magasabb színvonalra emelkedett harc- készültsége, állománya lépést tart az általános követelmé­nyekkel, a technikai haladás­sal, megbízhatóan uralja a gondjaira bízott korszerű, bo­nyolult eszközöket. A saját, illetve a szövetséges hadsere­gekkel együttműködésben vég­rehajtott bonyolult, nagyrészt éleslövészettel egybekötött gyakorlatokon csapataink megállják a helyüket. Mindez együttvéve biztosítja, hogy a Magyar Néphadsereg, szövet­ségeseinkkel, valamint nép- köztársaságunk fegyveres tes­tületéivel szoros együttműkö­désben teljesítse magasztos feladatát. A miniszter köszönetét mon­dott azért a pótolhatatlan se­gítségért, amelyet néphadsere­günk fejlesztésében és felké­szítésében a Szovjetuniótól, a szovjet hadseregtől kapott és kap. Ugyancsak köszönetét mondott a pártnak és a dol­gozó népnek a szüntelen gon­doskodásért, amelynek révén a néphadsereg megfelelő kö­rülmények között képes ellát­ni megtisztelő hivatását. PR. BODNÁR FERENC, a Borsod megyei Pártbizott­ság első titkára felszólalásában beszámolt arról, hogy Borsod megyében a párt politikája, a munkásosztály, a társadalom érdekét szolgáló politikai gya­korlat nemcsak a kommunis­ták, hanem a pártonkívüliek körében is cselekvő támogatás­ra talált. A megye társadalmi, gazdasági, ideológiai és kultu­rális életében erősödtek a szo­cialista vonások. — Különösen szép sikereket eredményezett a kongresszusi (Folytatás a 4. oldalon.) Somogyi Néplapl 3

Next

/
Thumbnails
Contents