Somogyi Néplap, 1975. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-20 / 67. szám
( VILÁG PROLETÁRJAI. EOYESOLJETEK! Ära: 80 fittéi Somogyi Néplap XXXI. évfolyam 67. szám 1975. március 20., csütörtök További felszólalások a kongresszuson Szerdán reggel 9 órakor az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Haza ban folytatta tanácskozását a több mint háromnegyed millió magyar kommunista legmagasabb fóruma, a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa. A teremben elfoglalták helyüket a küldöttek és a meghívottak, az ügyrendnek megfelelően folytatódott az együttes „ vita az MSZMP Központi Bizottságának beszámolója, illetve az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának jelentése felett. A szerdai tanácskozást Fehér Lajos, az. MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kongresszus soros elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy a kongresszushoz számos, üdvözlő távirat és levél érkezett az ország legkülönbözőbb részeiből. — Gyárak, üzemek, vállalatok, intézmények, termelőszövetkezetek kommunistái és parton kívüli dolgozói köszöntik tanácskozásunk részvevőit. Az üdvözletek tanúsítják, hogy az egész ország nagy figyelemmel kíséri munkánkat. Sok dolgozó kollektíva tudatja a kongresszus részvevőivel elhatározását: tovább folytatják a kongresszusi munkaversenyt, hogy NEMETH KÁROLY méltó módón ünnepeljék hazánk felszabadulásának 30. évfordulóját, és részt vállaljanak a kongresszuson kitűzött célok teljesítéséből. Távirat érkezett a többi közt a Csepel Vases Fémművek, a Mecseki Szénbányák dolgozóitól, a Testvériség földgázvezeték szovjet és magyar építőitől. Üdvözletét küldték a Diósgyőri Gépgyár ifjú kommunistái, a Szerszámgépipari Művek kőbányai gyárának 15- szörps szocialista lakatosbrigádja, a ceglédi Benin Tsz tagsága. Elvtársi üdvözletét küldte a kongresszus minden részvevőjének a Fővárosi Műszerkészítő Vállalat Lenin nevét viselő szocialista brigádja. A brigád elküldte zászlaját a kongresszusnak, jelképéül, hogy a magyar kommunisták a lenini utat járják: Azt kívánják az elvtársak, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt szilárdan és biztosan vezesse népünket a fejlett szocializmus útján. Fehér Lajos bejelentette, hogy a kongresz- szushoz kedd estig több mint 000 köszöntő, levél és távirat érkezett. Köszönetét mondott a kollektívák jókívánságaiért. A szerdai nap első felszólalója. Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára volt. Gazdaságpolitikánk kiállta a gyakorlat próbáját — A Központi Bizottság arról adhatott szamot a kongresszusnak. az ország népének, hogy a X. kongresszus határozataiban megjelölt gazdaságpolitikai céloknak megfelelően dolgoztunk, azokat elértük, sőt több vonatkozásban túlteljesítettük. Népgazdaságunk egészében és fő arányaiban tervszerűen fejlődött. A termelés és a nemzeti jövedelem a tervezett ütemben nő, gyorsabban, mint a megelőző évtizedben. A IV. ötéves tervben kitűzött célok és a tényleges gazdasági folyamatok között az összhang jobb, mint a korábbi ötéves tervek időszakában volt. A nemzeti jövedelem növekedését az életszínvonal rendszeres fejlődése kíséri. A termelés növekedése a korábbinál tervszerűbb és mentes a nagymértékű ingadozásoktól. A társadalmi munka tex-melékenységének évi átlagos növekedése a harmadik ötéves terv időszakában 5,3 százalék volt, az 1971—1974-es években pedig 6,2 százalékot ért el. Előbbre haladt a népgazdaság szerkezetének átalakítása, javult a termékek minősége és választéka. Bővült részvételünk a nemzetiközi munkamegosztásban. fejlődtek, erősödtek kapcsolataink, a Szovjetunióval, a testvéri szocialista országokkal. Aktív részesei vagyunk a szocialista gazdasági integráció megvalósításának. Amikor azonban az elismerésre méltó eredményekről szólunk, tegyük hozzá, hogy a fejlődés, a növekvő igények többet követelnek tőlünk. Többek között azt, hogy híven pártunk eddigi gyakorlatához, helyzetünket konkrétan elemezve. erősítsük meg mindazt, ami jó, előremutató, és szüntessük meg mindazt, ami fékezi előrehaladásunkat. Nem kerülheti el figyelmünket, hogy a központi irányítás szándékai nem minden szinten és nem mindenben érvényesülnek következetesen. Helyenként nem elég hatékony a terv végrehajtásának ellenőrzése: nem mindig gazdálkodunk jól anyagi és szellemi erőinkkel. Mindezek a helyes gazdasagpolitikai feladatok gyakorlati végrehajtásában mutatkozó k ö vetkezeti en.se- gekre, irányító és ellenőrző munkánk hiányosságaira, esetenként a fegyelem lazulására, illetve ezek felszámolásának szükségességére irányítják figyelmünket. Gazdasági munkánk gyengeségeinek megszüntetése a nemzetközi gazdasági háttér számunkra kedvezőtlen változása miatt: is sürgető feladat. Ez sok tekintetben nemcsak gazdaságunk fejlesztésében, hanem gazdaságirányításunk, számára is újabb feladatokat jelent, de nem igényli gazdaságpolitikánk megváltoztatását. Pártunk gazdaságpolitikájának fő elvei kiállták a gyakorlat próbáját és a jövőben is vezérfonalul szolgálnak. Arra van szükség, hogy társadalmi és gazdasági életünk minden területén, a tervezésben is, a végrehajtásban is következetesebben érvényesüljenek gazdaságpolitikánk fő elvei és céljai: a szocialista termelési viszonyok folyamatos fejlesztése, a népgazdaság tervszerű, arányos fejlődése, a termelőerők állandó bővítése, a gazdasági hatékonyság, a tudomány és a technika eredményeinek hasznosítása, a társadalmi ‘munka termelékenységének gyorsabb ütemű növelése. az. elosztási viszonyok olyan fejlesztése, hogy egyre következetesebben valósuljon meg a munka szerinti elosztás szocialista elve. az anyagi és erkölcsi ösztönzés együttes érvényesítése. a nemzeti jövedelem növekedésével összhangban a lakosság életszínvonalának rendszeres emelése és életkörülményeinek javítása, a nemzetközi munkamegosztásban. különösen pedig a KGST keretében a szocialista gazdasági integrációban való részvételünk állandó bővítése és elmélyítése. Arra kell törekednünk, hogy adottságainkat figyelembe véve. gazdaságpolitikánkban is jól kapcsolódjanak a tartós és változó elemek. Hiszen a folytatás sohasem egyszerű ismétlés, a fő vonal változatlansága nem jelent megmerevedést. Központi kérdés a társadalmi termelés hatékonyságának növelése Gazdaságpolitikánk és gyakorlatunk központi kérdése a társadalmi termelés hatékonyságának növelése a termelés, a gazdálkodás minden ; területén. Ahogy árra Kádár elv-társ a Központi Bizottság beszámolójában rámutatott, a gazdasági hatékonyság növelésének alapvető feltétele a termelési szerkezet korszerűsítésének gyorsítása. A versenyképes, gazdaságos termékek részarányának novelese megköveteli az intenzívebb nemzetközi gazdasági együttműködést, az abban rejlő lehetősegek jó kihasználását. Ennek fő útja, hogy a szocialista integráció keretében fokozzuk a szakosodást, a kooperációban gyártott korszerű termékek, részegységek és alkatrészek kölcsönös szállításának részarányát. E téren már olyan jó példákra hivatkozhatunk, mint a Zságtili-program- ban való részvételünk vagy a leninvárosi olefinmű és a Szovjetunióban levő kalusi Vegyipari és Kohászati Kombinát között megvalósuló vegyipari együttműködés. Folytatni- kell a gazdaságtalan, korszerűtlen termékek termelésének megszüntetését. Ez esetenként együtt jár a dolgozók bizonyos mértékű, üzemen belüli és üzemek közötti átcsoportosításával. Ezt nagy- körültekintéssel, az emberekről való gondoskodással kell megoldani. Az elmúlt években mind a Központi Bizottság, mind a dolgozók részéről jogos kritika érte gazdasági vezetésünket, mert nem fordított kellő figyelmet nagyüzemeink egy részében a termelési szerkezet korszerűsítésére, a termelési feltételek javítására. E téren, ha még nem is a kívánt mértékben, előbbre jutottunk. Nagyra értékeljük a Szovjetunió segítségét, amelyet több gépipari nagyüzemünk, köztük a Magyar Hajó- és Darugyár, és a Ganz-MÁVÁG termékszerkezetének átalakításához, technikai rekonsti'ukció- jához nyújt. A központi tervező, irányító szervek folyamatosan gondoskodjanak róla, hogy az 50 kijelölt nagyvállalat, mely a szocialista ipar termelésének felét, exportjának pedig mintegy 60 százalékát adja, ahol munkásosztályunk derékhadának nagy része dolgozik, folyamatosan megkapja az indokolt támogatást. A munka termelékenységének növelése az intenzív gazdasági fejlődés egyik kulcskérdése. Bár az utóbbi években e téren is felgyorsult a fejlődés, még mindig jelentékenyen elmaradunk a nemzetközi élvonaltól. Az elmaradás döntő oka a munka- és üzem- szervezes viszonylag alacsony színvonala. A termelékenység emelésének elengedhetetlen feltétele, hogy megszüntessük az elő munkával való pazarlást. Nincs minden rendben a munkaerő-gazdálkodásban, a munkaidő kihasználásában, és a munkafegyelemben is van ja" vitanivaló. A gazdasági hatékonyság növelésének fontos feltétele az önköltség csökkentése. 1908 es 1973 között a népgazdaságban a termelés fajlagos költsége 2.5 százalékkal csökkent. Ez öt év alatt mintegy 18 milliárd forint megtakarítást eredményezett. Nem lebecsülendő, de mégiscsak szerény eredmény ez. Az a feladat, hogy takarékoskodjunk az energiával, állítsunk elő a rendelkezésre álló anyagokból több és jobb terméket. javítsuk a felhasználás fajlagos mutatóit. Például ma az anyagköltség egyszázalékos csökkentése 5— 6 milliárd forinttal növelné a nemzeti jövedelmet. Németh Károly hangsúlyozta, hogy a hatékonyság növelése megköveteli az állóeszközök eddiginél jobb kihasználását, valamint a beruházási tevékenység lényeges javításai, majd árról beszélt, hogy népgazdaságunk további lendületes fejlesztése mind síir— A tudomány és a műszagetőbben igényli a tudomány ki eredmények gyakorlati alak tiv közreműködését cél- kalmazása. a tudomány termejaink meghatározásában és lőerővé válásának folyamata megvalósításuk előmozdítá- lassúbb az indokoltnál és a le- sában. kétségesnél. Pártunk agrárpolitikáját az élet igazolta A Központi Bizottság titkára ezután a mezőgazdasag kérdéseiről beszélt, s hangsúlyozta, hpgy pártunk agrárpolitikáját az élet igazolta. A mezőgazda- sági termelés növekedési üteme megigyonsult. A második ötéves terv időszakában az évi átlagos növekedés 1,2 százalék, a harmadikban 2.8 százalék volt, a jelenlegi ötéves tervben pedig várhatóan 3,5 százalék lesz. Agrárpolitikánk fő elvein nem keli változtatni. Továbbra is a mezőgazdaság korszerű nagyüzemi rendszerének fejlesztésére, szocialista vonásainak szüntelen erősítésére törekszünk, A mezőgazdasági nagyüzemek mindkét formáját, az állami gazdaságokat és a termelőszövetkezeteket tovább kell fejleszteni. AZ állami gazdaságok a jövőben is legyenek kezdeményezői, bevezetői és terjesztői, a korszerű technikának és termelési eljárásoknak, a tudományos eredmények gyakorlati alkalmazásának. A termelőszövetkezeteket, melyek a mezőgazdasági termelés döntő többségét adják, úgy kell fejleszteni, hogy még korszerűbb nagyüzemekké váljanak, gazdálkodásukban erősödjenek a szocialista nagyüzemekre jellemző vonások. Ez összetett, bonyolult és hosz- szabb időt igénylő folyamat, amely magában foglalja, hogy fokozatosan szövetkezeti tulajdonná váljék a szövetkezetek által hasznosított egész föld, hogy folytatódjék a gazdaságos termelési szerkezet kialakítása. a szakosítás, a komplex gépesítés, növekedjék a munka szervezettsége, eméikedjék az irányítás színvonala, jobban érvényesüljön a munka szerinti elosztás és a szövetkezeti demokrácia. A termelőszövetkezetek egyesülésével előrehaladt a termelőerők koncentrálása. 1970- ben 2400 termelőszövetkezet átlagosan 2300 hektáron gazdálkodott, jelenleg 1620 termelőszövetkezet működik átlagosan 3500 hektár területen. A jövőben is támogatjuk egyes termelőszövetkezetek indokolt, ésszerű egyesülését, de figyelembe kell venni, hogy már országosan kialakult a szövetkezeti gazdaságoknak az a mérete, amely mai viszonyaink között megfelelőnek tekinthető. A termelés bővülését, a hatékonyabb gazdálkodást a nagyüzem által biztosított lehetőségek maximálj« kihasználásával kell elérni. A mezőgazdasági üzemek és a feldolgozó, forgalmazó szervezetek . között terjednek az erők ésszerű egyesítését, a> gazdaságosabb termelést segítő együttműködési formák. A jövőben is támogatjuk a szövet- kezétközi. a szövetkezetek es az • állami gazdaságok, a szövetkezetek es az állami vállalatok közötti társulások, közös vállalkozások, közös vállalatok, agráripari egyesülések létrehozását. Az ésszerű szakosítás mellett továbbra,is fenn kell tartanunk mezőgazdaságunk sokoldalú termelését. A mezőgazdaságnak is rugalmasan kell alkalmazkodnia a népgazdaság igényeihez. Ennek el ismerésre méltó oéldáia, hogv a mezőgazdasági üzemek a Központi Bizottság felhívására, devizakiadásaink csökkentése érdekében, ez évben 30 százalékkal növelik a cukorrépa vetésterületét és adottságaiknak megfelelő más ipart növények termelését. A zöldségtermesztést is úgy fejlesszék, hogv az mind mennyiségben, mind minőségben jobban elégítse ki az igényeket. A nagyüzemi mezőgazdasági termelés fejlesztése mellett, mint eddig, ezután is szá,mólunk a háztáji és a kisegítő gazdaságok termelésével. Németh Károly a további ban az ipari szövetkezetekről beszélt, elismerve munkájuk eredményeit, hangsúlyozta, hogy állítsák munkájuk előterébe a lakosság növekvő szolgáltatási igényeinek kielégítését. és tekintsék fontos feladatuknak az állami vállalatok termelésének hasznos kiegészítését, az áruválaszték bővítését. Dolgozzunk nagyobb tervszerűséggel! Németh Károly ezután arról szólt, hogy az elmúlt években — a X. kongresszus határozatainak megfelelően — emelkedett a gazdaság irányításának színvonala. Gazdaságirányítási rendszerünk, a népgazdasági tervezés, a gazdaságirányítás szervezeti rendszere és a jogi szabályozás jól szolgálták gazdaságpolitikánk megvaiósitá- sát. Oazdaságiránvítási rendszerünket. gazdaságpolitikai céljaink megvalósításának eszközét, mind eddig, ezután is folyamatosan hozzáigazítjuk az élet változó követelményeihez, hogy egyre eredményesebben szolgálja szocialista gazdaságunk, társadalmunk fejlődését, A népgazdasági tervezés tudományos mégalapozásában fontos lépés volt az ötéves tervek szerepének növelése, az éves, a közép- és hosszú távú tervezés együttes alkalmazása. Ezen az úton kell továbbhaladni, tudományosan megalapozottá tenni (Folytatás a 2. oldalon)
