Somogyi Néplap, 1975. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-19 / 66. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fii«» í Somogyi Néplap XXXi. évíoiyam 66. szám 1975. március 19., szerda FOLYTATJA TANÁCSKOZÁSÁT AZ MSZMP XI. KONGRESSZUSI! Beszédet mondott Leenyid Erezsnyev, az SZKP KB tőtitkára Kedden reggel 9 órakor az É-pítok Rózsa Ferenc Művelődési Házában folytatta tanácskozásai a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa. A több mint 750 000 magyár kommunistát képviselő küldöttek — az elfogadott ügyrendnek megfelelően — hozzálátták az első és a második napirend elemzéséhez, az MSZMP Központi Bizottsága beszámolójának. illetve az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága jelentésének megvitatásához. A teremben helyet foglaltak a meghívottak — közöttük a kormány több tagja, számos országos főhatóság, tömegszervezet és mozgalom vezetője. a munkásmozgalom sok veterán harcosa, közéleti személyiségek, írók, művészek. Elfoglalta helyet az elnökség, soraiban a lestvérpártok delegációinak vezetőivel, majd a kongresszus soros elnöke. Erdei Lászlóné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke megnyitotta a keddi tanácskozást. A kongresszus második munkanapjának első felszólalója PÁL JÓZSEF, a Győri Vagon- és Gépgyár marósa, Győr-Sopron megye küldötte volt. Bevezetőben Pál József hangsúlyozta: örömmel tapasztaltuk. hogy a kongresszus dokumentumai nagy súlyt fektettek az üzemi demokrácia továbbfejlesztésére. Érezzük: a párt nagy figyelmet fordít arra, hogy a munkások értsék, ismerjék céljaikat, és azok megvalósításában aktívan vegyenek részt. Ez azért is szükséges — mondotta —, mert mi nem csupán munkavállalók vagyunk, hanem a hatalom és a termelőeszközök birtokosai. A továbbiakban a Győri Magyar Vagont és Gépgyár munkájáról beszélt. Elmondta, hogy a vállalat technikailag jelentős mértékben fejlődött, e gyors változást azonban nem minden esetben követte a tulajdonosi szemlélet fejlődése. — Sokat fejlődtünk e téren, de van még tennivalónk is — emelte ki Pál József, majd arról beszelt, hogy a gyárban az egy munkásra jutó termelési érték 1970 és 1974 között 342 ezer forintról 557 ezer forintra emelkedett. A dolgozók átlag 30 nap nyereségrészesedést kapnak. A gazdaságos termék- szerkezet kialakítása, párosulva a fegyelmezett munkával, mind az egyén, mind a közösség szarná ra meghozza eredményeit. Ezxitán Katona Imre. a Budapesti Pártbizottság első titkára szólalt fel. KATONA IMRE Egység van a döntésekben, nagyobb egységet a végrehajtásban Bevezetőben Katona Imre rámutatott: — Budapest több mint 200 ezer párttagja méltó módón készült pártunk kongresszusára. A több mint ötezer alapszervezeti taggyűlés, az üzemi, hivatali, az intézményi es a kerületi pártértekezletek. a budapesti pártértekezlet állasfoglalása és megbízatása alapján mondhatom, hogy a budapestiek egyetértenek a X. kongresszus óta megtett utunk értékelésével, az ebből eredő feladatokkal. E feladatokat magukénak tekintik es keszek reszt venni megvalósításukban. Budapest kommunistái és a főváros közvéleménye is á kongresszusi irányelveknek és a szervezeti szabályzat módosítása tervezetének vitájában állást foglaltak, kifejezték egyetértésüket a párt politikájával, s kérték, tolmácsoljuk a XI. kongresszusnak: őrizzük meg és érvényesítsük együtt munkánknak azokat az elvi jelentőségű vonásait, amelyekre partunk csaknem két év ti - zed óta minden tevékenységét alapozta. Ez egyik leghatásosabb feltétele annak, hogy a partunk programnyilatkozatában kitűzött célok megvalósuljanak. A különböző pártértekezletek útravalóul adták: a part pofiükaja, politikájának tó vonala jó, de legyünk következetesebbek a jo politika vérehaj- tasában. Egység van a döntésekben, nagyobb egységet a vérehaj- tásban. A végrehajtásban, ertelrne- , zesben is van javítanivaló. Erre a Központi Bizottság beszámolója felhívta a figyelmet. Partunk álláspontja egyértelmű, világos. Az érdekek viszonyában a társadalmi érdekek az elsődlegesek- A Központi Bizottság beszámolója megállapította, hogy ez a gyakorlatban nem mindenütt es nem minden esetben van így. ilyenkor rendszerint a gazdasági eleire gondolunk. Uc éz az elv nemcsak arra vonatkozik, hanem életünk minden területere: a politikára, a tudományra, az irodalomra, a mű vészeire^ egyaránt. Ott sem fogadható el. ha egyéni vagy csoportérdeket az össztársadalmi érdekek fölé vagy elé helyeznek. Jó, nyugodt, munkára, alkotásra késztető légkörben élünk. Ez mindenkire kiterjedő létbiztonságot, törvényességet, érvényesülési lehetőseget és — hozzáteszem — a becsületes munkával szerzett személyi tulajdon gyarapodását is jelenti. De vannak, akik a nyugodt légkör, a nagyobb egyéni és társadalmi lehetőségek fogalma alatt egeszen mást értenek: a lazabb fegyelmet, az ügyeskedést, a »kevés munka, sok pénz» felfogást, a mindenáron való gazdagodást. S e torz normák szerint élnek és viselkednek. Az ilyen nézeteket és az ilyenfajta gyakorlatot mi nem fogadhatjuk el! Ezek idegenek eszméinktől, céljainktól. Okos szóval, érvekkel kell, és fogunk harcolni az ilyen jelenségek ellen, de ahol szükséges, alkalmazzuk a törvény szigorát is. A budapestiek állásfoglalását tömören így foglalhatnám ösz- sze: helyeslik a Központi Bizottságnak a kongresszusi dokumentumokban kifejtett álláspontját: igénylik, hogy járjunk továbbra is azon az úton, amely az utóbbi évtizedekben nagy eredményekhez vezetett, folytassuk következetesen ezt a politikát; nagyobb egységet politikai döntéseink végrehajtásában; társadalmi életünk minden területén, az emberi kapcsolatokban is erősítsük a szocialista vonásokat; küzd- jünk következetesebben a szocializmustól idegen jelenségek, eszmek es gyakorlat ellen; korszerűbb vezetési stílust, kulturáltabb, tartalmasabb emberi kapcsolatokat az üzemekben, hivatalokban és minden fórumom. A gazdasági építőmunka eredményeiről szólva Katona Imre kiemelte: — Ä fővárosi ipar teljesíti, sőt több vonatkozásaiban túl fogja teljesíteni IV. ötéves tervének előirányzatait. Az egy foglalkoztatottra jutó nettó termelés évi átlagban 6.5 százalékkal emelkedett. A termelés teljes mértékben a termelékenység növelése, a műszaki színvonal emelése útján, a javuló munkaszervezés eredményeként valósul meg. A budapesti pártértekezlet — a lelkesítő eredmények mellett — felhívta a figyelmet a budapesti ipar gyenge pontjaira is. Az országban, de Budapesten is előtérbe kerül a gazdaságosabb ipari szerkezet kialakításának igénye. Sürgető féladat a budapesti ipar ösz- szehangolt távlati fejlesztési és rekonstrukciós terveinek kidolgozása. E munkánál fi- gvelerríbe kell venni a város- politikai követelményeket is. El kell dönteni, milyen ágazatokat, vállalatokat kell fejleszteni a fővárosban. Ennek a tervnek az előírásait már az V. ötéves tervben érvényesíteni kellene. Nagy gond Budapesten a munkaerőhiány, ami mind súlyosabb problémát okoz. Már jelenleg is egyik oka. hogy alacsony színvonalú a termelőeszközök és a berendezések kihasználtsága Budapesten. A vállalatokon, az intézményeken belül is javítani kell a munkaerő-gazdálkodást. Ezzel jelentős tartalékot nyerhetünk. Nagyobb figyelmet kell fordítani a jövőben az ipari tanuló-képzés re, a szakmai átképzésre és továbbképzésié. Az anyagmozgatas gépesítését végre komolyabban kell vennünk. Előbb-utóbb szükségessé válhat a dolgozók eg.v részének vállalaton belüli, loKádár János, az MSZMP KB első titkára és Hunya István munkásmozgalmi veterán a kongresszus szünetében. vábbá egyik vállalattól a másikhoz való tervszerű és szervezett átirányítása. Budapesten van a kiemelt, nehéz helyzetben levő nagyüzemek és a megfigyelésre kijelölt nagyvállalatok többsége. Ezeknek a vállalatoknak helyzetével a Központi Bizottság is foglalkozott. A döntés óta kedvező folyamatok indultak, és már . láthatók az első eredmények. Sajnos tanút vagyunk olyan eseteknek is, amikor egyes vállalatoknál évekig halmozódnak a bajok, a nehézségek, és nem hoznak kellő időben és kellően megalapozott döntést. A fővárosi partértekezleteken nagy hangsúlyt kapott az az igény, hogy meg kell 'gyorsítani az ilyen üzemek 'problémáinak rendezését. Erre kötelez bennünket a kongresszusi határozat tervezete is, Az egész ország előtt ismert. hogy a Központi Bizottság és a kormány segítségével a IV. ötéves tervben Budapest a korábbi évekhez mérten gyorsabban fejlődött. Sajnos sok még a gond, a megoldásra váró feladat — folytatta. — A lakáshelyzet Budapesten változatlanul a legégetőbb társadalmi probléma. Az országban itt van a lakásigénylők többsége. Ügy véljük, hogy megfelelő irányítással és szervezéssel, tartalékaink feltárásával nagyobb ütemben kell folytatni a lakásépítést, a vállalatok, az üzemek által támogatott munkáslakások építését is. Folytatnunk kell a metró- hálózat építésé mellett a felszíni tömegközlekedes javítás á t. A születések számának növekedése fontos feladatunkká teszi a korszerű gvermekin- tézmények, a bölcsődék, az óvodák és az iskolák gyorsabb építéséi, működésük feltételeinek az állandó javítását. A főváros egészségügyi hálózatának sokéves és ma már nyomasztó elmaradását csak nagyobb központi segítséggel és a meglévő adottságaink jobb. szervezettebb kihasználásával pótolhatjuk — hangsúlyozta a felszólaló, majd a szocialista tudat erősítésének a fontosságáról szólt. Katona Imre ezután így folytatta: — Tapasztalataink megerősítik a Központi Bizottság beszámolójának azt a megállapítását, hogy a X. kongresszus óta növekedett a munkások kezdeményezőkészsége és közéleti aktivitása. A budapesti munkások helytállnak a termelőmunkában, részt vesznek a közéletben. a párt, az állami és társadalmi szervezetek vezető testületéiben. A pártvezetőségek választása alkalmából tízezer munkás került be a különböző színtű . vezető testületekbe. A munkások legjobbjai példát adnak a kóaó*~ ségi magatartásra, a követendő szocialista életmódra. a korszerű gondolkodásra. Erre nagyszerű példa a szocialista brigádmozgalom gyors fejlődése. Budapesten találhatók zömmel azok az ideológiai, tudományos oktatási és más művelődési intézmények, szerkesztőségek. amelyek ideológiai, eszmei hatása az egész országra, sőt országhatárokon túlra is kiterjed. Nagyobb figyelmet kell fordítani e területekre, és több támogatást és segítséget adni az itt dolgozó pártszervezeteknek — mondotta Katona Imre, majd így fejezte be felszólalását: — A Központi Bizottság beszámolója, a határozattervezet, a program- nyilatkozat lelkesítő célt, programot ad a kom mums taknak, egész népünknek az elkövetkező évekre. Ígérhetem. hogy a szocializmust igenlő minden alkotó erővel összefogva, erőnket megfeszítve fogunk dolgozni, hogy a XI. kongresszus határozatai az élet minden területen megvalósuljanak. A Budapesti Pártbizottság első titkárának tapssal fogadott beszéde után DR. KONYA ISTVÁN, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem rektorhelyettese szólalt fel. A kongresszusi beszámoló ideológiai témáival foglalkozva elmondotta, hogy az utóbbi években növekedett az egyetemi hallgatók érdeklődése a marxizmus—leninizmus elméleti kérdései és mindennapjaink politikai problémái iránt. A huszonöt évvel ezelőtt létrejött egyetemi marxizmus— leninizmus tanszékek színvonalukban, tudományos fejlődésükben felzárkóztak az egyetemek nagy múltú szaktanszékéi mellé. Ezekben az eredményekben alapvető szerepet játszott a párt töretlen, stabil politikai vonalvezetése, a szocialista építés sikere. Kifejtette, hogy sikeresen küzdöttünk a X. kongresszus útmutatásai alapján a kispolgári szemlelet megnyilvánulásai ellep, ele közben némiképp lanyhult, halványodott a valódi polgári nézetek elleni harc. Ennek az az oka — mondotta —, hogy a kispolgári és polgári nézetek ideológiai munkánkban összemosódtak, kispolgárivá nyilvánítva nemegyszer a burzsoá nézeteket, s csökkentve ezzel tényleges jelentőségüket és veszélyességüket. , — A kispolgári szemléletmódot — mondotta — olyan társadalmi rétegek termelik, melyek a munkásosztály politikai szövetségesei. A kispolgári nézetek elleni ideológiai harc tehát szövetségeseinkkel es szövetségeinkért folyik. A bur- zsoa nézetek elleni küzdelem pedig osztályellenségeink elleni csata, Hangsúlyozta, jogos követelmény, hogy növelni kell a marxizmus oktatásának színvonalát, el kell érni, hogy (Folytatás a 2. oidakrvd
