Somogyi Néplap, 1975. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-18 / 65. szám

Vízgazdálkodás a Rinya mentén Munkájukat igényekhez a változó igazítják A takarékos Egy-egy termelőszövetkezet! . vízfolyások műszaki terveit — együttműködés, közös társulás — mint amilyen például az építőipari vállalkozás, a víz­gazdálkodási társulat — mun­kájának jelenleg az az érték­mérője: hogyan felel meg a mostani feladatoknak, kielégí­ti-e a megváltozott — és meg­növekedett! — igényeket? Tud­valevő ugyanis, hogy tíz-tizen- Öt évvel ezelőtt, a létrehozás­kor egyrészt a tennivalók vol­tak mások, másrészt a rendel­kezésre álló eszközök voltak alacsonyabb színvonalúak, mint most. Hogy menet közben képes volt-e a lépéstartásra, a mindenkori követelmények teljesítésére a társulás, arra az év végi gazdálkodási beszá­molók — akárcsak a termelő­szövetkezetekben — adtak vá­laszt. A Rinya menti Vízgazdálko­dási és Talajvédelmi Társulat 1961-ben alakult, s akkor a létrehozó üzemek többsége is gyermekcipőben járt. Hegedűs László elnök szerint az első tizenhárom évvel lezárult a társulat kezdeti szakasza: a gyökérverésé. A múlt évben kezdődött a második szakasz, ami'kör már új üzem- és mun­kaszervezési elképzelések va­lósultak meg. Végső soron 1974-ben túlteljesítették 27 millió forintos termelési tervü­ket, ezen belül különösen a földkitermelési, az üzemen a tervezettnél nagyobb érték­ben és mennyiségben. A társulat külön részlege ad rendszeresen szaktanácsokat a taggazdaságok részére. Ez a tevékenység ez idő szerint kü­lönösen jelentőssé vált, hiszen a korszerű talajerő-gazdálko­dás, a műtrágya-felhasználás, a kémiai és fizikai talajjavítás szakvélemény, illetőleg javas­lat alapján lehet csak igazán eredményes, és ily módon szá­mottevő anyag — jelentős fo­rintösszeg — takarítható meg. — A társulás működési te­rületén évente mintegy 60 mil­lió forint értékű műtrágyát használnak fel, s a felhaszná­lás gazdaságosságát a kis be­fektetést igénylő laboratóriumi vizsgálatok segítik. Ami víz innen évente a Drávába lefo­lyik, azzal körülbelül 20 ezer hektár földet lehetne öntözni. Körzetünkben elkel a kiegé­szítő, mesterséges csapadék, s hogy ezt megvalósítsuk, föl kell rá készülnünk. Emellett gondoskodnunk kell a termé­szetes csapadék megkötéséről is. Ennek megfelelően végzünk különböző talajtípusokon táp­anyagkísérleteket többféle nö­vénynél, vizsgáljuk a talajvíz szerepét a talaj vízgazdálkodá­sában és a növény vízellátásá­ban, keressük a takarékos víz- hasznosítást szolgáló öntözési módokat. Működési területün­kön is tért hódítanak a ter­belüli vízrendezési valamint a mesztési rendszerek, így a bur­telephelyi munkák éves elő irányzatát. Nyolc közcélú víz­folyást újítottak fel, összesen 632,4 kilométer hosszú vízfo­lyáson végezték el a szükséges karbantartást. Saját tervező­csoportjuk elkészítette a tag­gyűlés által megjelölt közcélú gonyatermesztésben aj Sola­num, a kukoricatermesztésben a KITE tagja több termelőszö­vetkezet. Mindez növeli fel­adataink fontosságát — mond­ta a társulat elnöke. Huszonnégy taggazdaságunk van. A megye területének egyötödén tevékenykednek, szinte véget nem érő feladatot oldanak meg. Még hátravan a vízfolyások 35 százalékának a »kezelésbevétele«, de már új­ra rendezni kellene a víz­tizenöt évvel ezelőtt szabályo­zott vizeket. Saját és megren- deléses munkájuk értéke — az elkészült terv szerint — az idén megközelíti a 40 millió forintot. Minderre alaposan fölkészültek: kitűnt ez a tag­gyűlési beszámolóból és a fel­szólalásokból, melyeket a múlt héten hallottunk Rinyatamá- siban, a társulat taggazdaságai képviselőinek tanácskozásán. Itt fogadták el a társulat múlt évi mérlegét, valamint az idei és a távolabbi terveket. Töb­ben elmondták véleményüket a társulat munkájáról, köztük Kersák Jenő, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályának csoportveze­tője és Vásárhelyi Gábor, a Dél-dunántúli Vízügyi Igazga­tóság csoportvezetője. IJitz Fe- rencné, a Nagyatádi Városi Tanács elnöke, miután gratu­lált a tavalyi eredményekhez, elmondta: a terveket megala­pozottaknak tartja, s a korsze­rű igényekhez való igazodást tanúsítja, hogy azokban a nö­vénytermesztési rendszerek ál­tal támasztott követelmények kielégítése is szerepel. Emlé­keztetett arra, hogy a társulat sokat tett — társadalmi segít­ségként is — a fiatal város fejlesztéséért. Közép- és hosszú távú fej­lesztési terveik megvalósításá­hoz biztonságos alapot terem­tettek az elmúlt csaknem más­fél évtizedben, s ebből kiin­dulva még eredményesebben szolgálhatják taggazdaságaik termelési érdekeit. jj. F. Fontos az igazolólap Van aki kimaradt az összeírásból Ki- és bejelentkezés a tanácsokon szükség a? igazolólapot. — Miért volt összeírásra ? — Az államigazgatás korsze­rűsítése kívánja. Az adatok, a nyilvántartások egyszerűsítését szolgálja. Ez volt az első ütem. Most egyeztetik az adatokat az állandó és az ideiglenes lakó­helyek között, s átvezetik a január 1-e és 20-a közötti vált tozásokat. Ez a munka az idén befejeződik, s az adatok gépi előkészítését is elvégzik. Ezzel SOMOGY MEGYÉBEN 883 j tik az állandó lakhely szerint összeíróbiztos kopogtatott be j illetékes népesságnyilvántar- az év elején a lakások ajtaján, j tót, aki azután megküldi az Vajon sikerült-e mindenkit összeírni? — kérdeztük dr. Né­meti Lászlótól, a megyei ta­nács igazgatási osztályvezető­jétől. — Néhányan — a biztosok alapos munkája ellenére — ki­maradtak. Akad olyan, akit üdülés vagy külföldi kikülde­tés miatt nem találtak, s van olyan is, akit azért nem tud­tak összeírni, mert szanató­riumban volt. Nekik már küld­tünk felhívást, jó lenne azon­ban, ha minél hamarabb föl­keresnék a lakóhelyük sze­rint illetékes tanács igazgatási osztályát vagy a községi ta­nácsnál a szakigazgatási szer­vet. Ez annál fontosabb, mert valahányszor személyi igazol­ványt kérnek bárkitől, a kis igazolólapot is föl kell mutat­ni minden magyar és minden lakhatási engedéllyel rendelke­ző külföldi állampolgárnak. Fontos, hogy az anyák gyer­mekeik kartonját gondosan őrizzék saját igazolványukban. Ha elveszne vagy esetleg meg­semmisülne az igazolólap, sür­gősen másolatot kell kérni a lakónyilvántartótól. — Milyen változások van­nak a lakóhelyi ki-, illetve be- jeientkeseéseknél ? — Először is új, hogy nem a rendőrségen, hanem a taná­csok igazgatási osztályain kell intézni az ilyen ügyeket. Má­sodszor: korábban a szülő lap­jával jelentkezett át a 15 éven aluli gyermek. Újabban a pos­tahivatalokban beszerezhető külön lapon intézhető az átje­lentkezésük. A városépítkezé­sek során sok utcanév megvál­tozott, módosultak a házszámo­zások. Jó lenne, ha azok, aki­ket ez érint, minél hamarabb jelentkeznének a tanácson, ahol minden formaság nélkül bejegyzik az új adatot. Szüle­téseknél a gyermeket ott anya­könyvezik, ahol született. Ha például valaki Nagyberkiből Kaposvárra jön szülni, akkor Kaposváron anyakönyvezik a kicsit, de 48 órán belül értesí- i párhuzamosan az alapadatok­ban történt változás — csalá­di állapot, név, lakhely — ve­zetése is folyik. az Államigazgatási munka bonyolultságának meg­szüntetése a végső cél. Tiszta, áttekinthető képet szeretnénk az ország lakosságáról. Bár­milyen, akár óvodai, iskolai elhelyezés, szakmunkásképzés szempontjából van szükségünk adatokra, ne kelljen bonyolult, fáradságos, sokszor nem is pon­tos fölméréseket végezni. . G. j. — Nem sodródunk — I mondta Szilágyi Dezső, a I Lady Ruházati Szövetkezet j üzemszervezője —, hanem : igazodunk1, A piacról beszélgettünk, j még pontosabban az ered- j menyekről. A kis üzemek — így a szóban forgó is — a nagy állami vállalatoknál sok­kal gyorsabban tudnak alkal­mazkodni a változó körül­ményekhez. A kérdésre azon­ban, hogy ezek szerint a piac sodrásában dolgoznak, szinte megbántva tiltakoznak. Leg­többször ezt a kifejezést hal­lom: rugalmasság! — Nézze — válaszolták —, hiába mondjuk azt, hogy a múlt évben 28 millió forint volt a termelési érték, s hogy 1975-ben több mint 32 millió a terv. Ez nem tük­rözi pontosan az eredmé­nyeinket. Nálunk a termelés jelentős hányada bérmunká­ban készül, az anyagköltségek tehát nem minket terhelnek. Ha pedig olyan, termékről van szó, melyhez az alap­anyagot, a kellékeket is mi adjuk, természetesen emelked­nek a költségek. Különösen az befolyásolja, hogy meny­nyibe kerül például a kord­bársony, amelyből a pantalló­kat készítjük. Mindjárt hozzá is teszik — elsősorban Kopp Ádám ke­reskedelmi vezető hangsúlyoz­za —, hogy reálisan csak az egy főre jutó anyagmentes termelési érték alapján lehet a szövetkezet munkáját föl­mérni. »Ez a legmegbízha­tóbb minőségi mutató, bár néhány közgazdász bizonyára nem ért velünk egyet! — mondják a kimutatások fölé hajolva. A' termelés jelentős hánya­da az NDK-nak készül bér­munkában, de partnerek a szovjetek és a nyugatnémetek is. Amikor igény jelentkezik, gyorsan átállítják a gépeket, azután legyártják a kért mennyiséget, rendszerint kis szériákat. Kapacitásukat — i a marcali I. üzem kivételével — már egész évre lekötötték. A marcali üzemét május 15- től nyitva hagyják, »hátha bejön valami jobb ajánlat, s akkor el tudjuk fogadni, le­hetőségünk van a gyártásra«. Tizenegy oldalas gazdasági intézkedési tervet tesznek elém az asztalra. A takaré­kosság érdekében készítették, február közepén már elfogad­ták. Sok minden szerepel szalagok munkáját — egy-egv modell gyártásának meg'kez MÉH Nyersanyag-hasznosító Vállalattal kötött szerződés désekqr»a termelés opti- j alapján minden továbbhasz- mumának megfelelően« szer- ; nosításra alkalmas textil- és vezik meg. Régebbi munká­saik közül sokan vannak, akik minden célgépen tud­nak dolgozni, így a gyakori átcsoportosítás sem ekoz gon­dot. Ezen keresztül 'ebben az évben mintegy 2—3 száza­lékkal szeretnék növelni ter­melékenységüket. A szövetkezet üzemeiben drága gépeken dolgoznak, és sokba kerül az elkopott, az eltörött alkatrészek pótlása, is, azonkívül nehéz ezeket besze­rezni. Egy-egy japán gépal­katrészre például egy évet kell várni, míg megérkezik. Külön szerepel az intézkedési tervben az importtű. Ezek ára 2 forint 50 fillér és 11 forint között változik, de az olcsóbb nem. sokáig tart. Hogy forintban egy év alatt mennyit takarítanak meg, erre pontos adatot nem kaptam. Azt viszont elmond­ták, hogy csak az anyagtaka­rékosság — tervük szerint — 1 milli& forintot eredményez majd. Ide tartozik az is, hogy a Nyugat-dunántúli papírhulladékot elszállítanak, »ide értve — olvasom — a végekben levő papírtekercse­ket is«. „— Nem vagyunk nyereség­központnak — mondják. A múlt évben 2,3 millió forint volt. az idén . szeretnék ezt megkétszerezni. Szamos intéz­kedésük mellett az is segít majd, hogy a szolgáltató rész­legekben— a lakossági idény­jellegű munkákat követő holt idényben — növelik az ipari szolgáltatások mértékét. Az?.?. fo'yamatossá teszik itt is a termelést. Kacskaringős utakon, kes­keny betonjárdákon és átjá­rókon keresztül jut el a láto­gató a «.Lady« Ruházati Szö­vetkeze'. irodáiba. A beszél­getés .‘órán megemlítik a ko­rábbi évek ziláltságát, a kap­kodást és , a rossz munkaszer­vezést is, de befejezésül így búcsúznak: — Ebben az évben már végleg rendbe tesszük dol­gainkat! Mészáros Attila Befejeződön a borsóvetés Véget ért a siófoki—balaton- kiliti tsz-ben a borsó vetése. Az Üj Tavasz Termelőszövet­kezet az idén 48 hektáron ter­meszti ‘ ezt a növényt. Egy ré­szét a Vetőmagtermeltető Vál­lalatnak szállítják, a többit pedig az állatállomány takar­mányozására használják fel. A napokban megkezdődött az olajlen vetése is. Tavaly a benne, a gépkocsik kihaszná- ! len 21 mázsa magot adott hek­lása, a szállítások jobb meg­szervezése, az anyagokkal és az energiával való takaré­kosság, az ésszerűbb munka- szervezés. »Megfelelő gépcso­portosítással el kell érni p termékek átfutási idejének csökkentését« — olvasom. Ez természetesen feltételezi a jobb üzemszervezést és az irányítás színvonalának eme­lését is. Mint elmondták, a táronként, ami jó eredmény­nek számít. Éppen ezért dön­tött úgy a szövetkezet vezető­sége, hogy az idén 24 hektár­ral' megnöveli a termőterüle­tet. Így a nyár végén már hat­vanhárom hektárról takarít­hatják be a termést. Ugyancsak növelték a nap­raforgó termőterületét is. A tavalyi 39 hektárral szemben az idén már 55. hektáron kerül földbe a mag. I d egen vezet ő-hiány jelen és múlt időben Vasúti alagút Az utazási irodák felkészú-I dolgozók léséhez hozzá tartozik az ide­genvezetők képzése és tovább­képzése is. Különösen fontos ez most, mikor az idegenfor­galmi szaksajtó szerint az idegenvezető-hiány országos jelenség. A tavasszal véget érő idegenvezető-képző tanfo­lyamok eredménye, hogy az előbbi mondat után az i pe­dált többsége már odabigy- gyesztheti a »volt«.szócskát. munkaidő-kedvez­ményt is kapnak. Áprilisban 40 idegenvezetőjüknek tarta­nak továbbképzést. Még eb­ben a hónapban megrendezik a kempingvezetők egyhetes tanfolyamát. Ezeken kívül még hétféle belső szakmai és politikai tanfolyamon képezik tovább dolgozóikat a szezon kezde­téig. Az Express Ifjúsági és Diák­A budapesti központi ide-1 utazási Iroda kaposvári ki ' Cjabb vasúti alagút épül a Mecsekben, a Budapest—Pécs vasútvonalon. A Bányászati Aknáméiváíő Vállalat pécsi üzemegysége az év elején megkezdte a munkálatokat I'etvc- hely és Bükkösd között, ahol csaknem négyszáz méter hosszú alagutat épít. A vasúti vo­nalkorszerűsítésnek ez a hét-kilométeres szakasza mintegy kétszázötvenmillió forintba ke­rül. genvezetői tanfolyamon, októ­ber óta 380 hallgató tanul az IBUSZ, az Express, a Buda­pest Tourist, a Volántourist, Cooptourist és — az idén elő­ször — a Danubius idegenve­zető-jelöltjei közül. A tanfolyam módszereiben és tananyagában most elő­szói" jutnak túlsúlyba a gya­korlati szempontok. így pél­dául a témák között szerepel az elsősegélynyújtás és az idegenvezetők jogellátása is. Az országos központi tanfo­lyam mellett a somogyi uta­zási irodák önállóan is igye­keznek segíteni korábbi gond­jaikon. A kaposvári IBUSZ-iroda célja, hogy a megyéből kül­földre induló valamennyi csoportját megbízható helyi idegenvezető kísérje. Tizenöt — idegen nyelvet tudó — csoportkísérő-jelöltjük tanult önállóan az év eleje óta, és most 12-én vizsgán bizonyí­totta: elsajátította a szüksé­ges ismereteket. A Siotour két intenzív né­met nyelvtanfolyamán tanuló rendeltségén 12 fiatal felelt meg a szigorú januári előfel­vételi vizsgák követelményei­nek. Ök vesznek részt jelen­leg az Express királyréti tá­borában azon a tanfolyamon, melyen a záróvizsgát köve­tően csoportkísérői igazol­ványt szereznek. Így tehát már 30-nál több ifjú idegenvezetője lesz ezen a nyáron a helyi Expressnek. Az eddigi megrendelések alapján sejthető rekordforga­lomhoz azonban talán még ez is kevés. Hogy seipmikép- pen nem jönnek zavarba, az a baranyai és tolnai Express- irodákkal kötött szerződésük­nek köszönhető, e szerint szükség esetén »kisegítik« egymást idegenvezetővel. A Volán és Cooptourist irodák' esetében még lehet idegenvezető-hiányról beszél­ni. Mindkét helyen jóformán csak saját dolgozóikat tud­ják megbízni csoportkíséréssel. Igény, érdeklődés és próbál­kozás ezeknél az irodáknál ;s van. ha az előbbiekhez ha­sonló eredményekről még nem is számolhatnak be.

Next

/
Thumbnails
Contents