Somogyi Néplap, 1975. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-18 / 65. szám

Új szálloda épül Pécsett Pécs növekvő idegenforgalma, valamint a régen épült és korszerűtlenné vált Pannónia Szálloda felújítása szükségessé tette egy új szálloda építését. A város új vendégfogadója a 6-os főútvonal mellett, a Kórház téren lesz. Homlokzatának ablakai a város egyik neve­zetes műemlékére, a Minaret-re néznek. A 110 szobás vendéglátóipari létesítmény Pan­nónia Szálló nevet viseli majd, s a mostani — a felújítás után — a Nádor Szálló része lesz. Összefüggések Ha arról beszélünk,, hogy a különböző munkahe­lyeken dolgozó fiatalok mi­lyen lelkesen vállalnak több­letfeladatokat, társadalmi te­vékenységet, joggal kérdez­hetjük: ugyanott hogyan se­gíti az üzem a fiatalokat, mit tesz annak érdekében, hogy jól érezzék magukat? A kettő összefügg. A közelmúltban, átolvasva egyik • termelőszövetkezeti együttműködésnek a taggyű­lési beszámolóját, ilyén adat­írunk, rábukkantam: a múlt évi 'gazdálkodásból adódóan csak­nem 1,3 millió forintos része­sedési alapból 129 ezer forint került a lakásépítési alapra, 290 ezer forint jutalomra, se­gélyezésre, szociális és kultu­rális célokra és egyéb, ilyen jellegű kiadásokra. Ugyanitt az idei tervekben jutalomra és a törzsgárdatagok anyagi el­ismerésére *173 ezer, segélyre 30 ezer, szociális és kulturális célra 50 ezer, lakásépítési tá­mogatásra 120 ezer, a szocia­Ncgycdszázada a gazdaságban A hír gyorsan elterjedt Ku­tason: Szabó József né, az ál­lami gazdaság dolgozója mi­niszteri kitüntetést kapott a nemzetközi nőnap alkalmával. E hír nyomába szegődve ke­restük föl munkahelyén Raj- czi Kálmánnak, a gazdaság szárító üzemének vezetőjével Szabó Józsefnét. aki látogatá­sunk idején is darálási mun­kát végzett. — Huszonegy éves korom­ban, 19.30-ben jöttem az álla­mi gazdaságba dolgozni — mondta —; a szarvasmarha­telepre kerültem állatgondo­zónak és fejőnek. Óit dolgoz­tam 16 éven át. Kezdetben segédmunkás voltam, majd pedig betanított munkás. A munkát hajnali 3 órakor kezd­tem és este 10 óra tájban fe­jeztem be. No, nem egyhu­zamban, mert napközben volt egy kis szabad időm is. Nagy sóhajtás után folytat­ta: — Hol van az az idő, mi­kor a napi jcszággondozás mellett húsz tehenet kellett reggel-este kézzel kifejni? Vezetőim tanácsára kezdtem el tanulni: 1963-ban szarvas­marha-tenyésztő szakmun- kási vizsgát tettem, szakmun­kás lettem. — Hogyan került munkahelyére ? ságban,( a másik fiam ipari tanuló. Kiegyensúlyozott az életünk, és ennyi idő után most már elválaszthatatlan a gazdaságtól. Annak idején in­nen szeretnék majd nyugdíj­ba menni ... Rajczi Kálmán a beszélge­téshez még hozzáfűzte, hogy Szabó József né a szocialista brigád tagja, s már korábban is kapott kitüntetést. 1969-ben a gazdaság a Szovjetunióba küldte jutalomüdülésre. Sokat tesz a dolgozók munkavédel­méért, pontos, lelkiismeretes munkájára mindenkor lehet számítani. K. J. A tett alapja az elhatározás Egy intézkedési terv margójára lista brigádok részére 30 ezer forintot szánnak. Ennél a mezőgazdasági együttműködésnél — a Rinya menti Vízgazdálkodási és Ta­lajvédelmi Társulatnál — a múlt évben alakult meg a KISZ-alapszervezet húsz fia fallal. A gazdasági vezetőség szerint: »Az alapszervezet tagjai több vonatkozásban is új színt és lendületet hoztak életünkbe. Műsort adnak, élen járnak a társadalmi munkák szervezésében és megvalósításában. Üléseinken segítenek abban, hogy helyes döntéseket hozzunk...« A társulat támogatása sok­rétű, mint ahogyan a fiatalok tevékenysége is Különböző te­rületeken nyilvánul meg. Je­lentős az a segítség, ahogyan például a lakással nem ren­delkező fiatalokat — ebben nem tesznek különbséget há­zasok vagy egyedülállók kö­zött — anyagi terhek átválla­lásával támogatják: albérleti díjuk 80 százalékát a társulat fizeti. A fiatalok viszont ott vannak azokban a szocialista brigádokban, melyeknek min­den tagja évi 15 óra társadal­mi munkát vállalt (példájukat azóta brigádokon kívüli dol­gozók is követték). Eredményes kölcsönösség ez, hasznos együttműködés vala­mennyi részvevő számára. »A takarékossá;;! követelmé­nyek fokozott érvényesítésének lehetősége adott, alapvetően és elsősorban olyan üzemi érdek ez, melynek segítségével jelen­tősen fokozható a gazdálkodás eredményessége.« Egy intézkedési terv sokat elárul készítői szándékáról. A karádi Aranykalász Termelő- szövetkezet takarékosságra, a gazdálkodás hatékonyságának javítására 'vonatkozó intézke­dési terve arról, beszél, hogy ebben a nagyüzemben példá­san megértették ennek a fel­adatnak a jelentőségét, a szó igaz értelmében tenni akar­nak. Ez a terv nem azért ké­szült, mert rendelet írta elő összeállítását, hanem azért, mert felismerték: a feltárt és felismert tartalékok hasznosí­tásához következetes program­ra van szükség. >-A hatékony­ság fokozása, a takarékossági intézkedések nem jelenthet­nek kampányszerű feladatot, folyamatosságát be kell építe ni az egész gazdálkodás rend­szerébe, további célkitűzé­seibe« — ez olvasható a terv­ben. Példaként említettem ezt a programot, s ezért a teljesség igénye nélkül utalnom kell tartalmára. A szövetkezet hely zetéhek, a gazdálkodás körül­ményeinek elemzéséből indul­nak ki a gazdaság vezetői. Ér­tékelik a nagyüzem főbb jel­lemzőit, summázzák a fejlődés céljait, rávilágítanak a gazdál­kodás belső összefüggéseire. Az egész terv arra a tényre épül. hogy a fejlődéssel, a ter­melési színvonal emelkedésé­vel szükségszerűen nőnek a rá­fordítások is. Nem mindegy azonban, hogy milyen mérték­ben ! Ebben a tervben azt mun­kálták ki mindenre kiterjedő részletességgel, hogy a belső tartalékok felhasználásával milyen lehetőségei vannak a ráfordítások, a költségek csök­kentésének. Így jutnak el ahhoz a végkövetkeztetéshez, hogy mintegy két és fél millió forintos ráfordítással több mint hatmillió forint értéket lehet megtakarítani. A hogyanra, a már megtett jón itt néhány példa. Az elem­zések rávilágítottak, hogy a növénytermelés gépi munkái mintegy hatszáznegyvenötezer forinttal csökkenthetők. A múlt évben- egy hektárra' 7,7 normálhektár traktormunl'át fordított a gazdaság. Kidol­gozták, hogy a láblásítással, a tömbösítéssel párhuzamosan jelentősen csökkenthető a te­rületegységre eső műveletek száma, természetesen azzal, ha növelik a gépi munka széles­ségét, egy menetben gépkap­csolásokkal több műveletet végeznek el. A szállítás, a tá­rolás, a többszöri mozgatás során a műtrágya mintegy 4,6 százaléka veszik kárba. »Vál­toztatni kell az eddigi gyakor­laton, a talajvizsgálatokat min­den táblára ki kell terjeszteni, csak ennek alapján történhet a felhasználás, bővíteni kell saját anyagból épített tárolók­kal a tárolás lehetőségeit, fo kozni kell a munkában rész vevők anyagi érdekeltségét a szállítás, tárolás veszteségei­nek csökkentése érdekében« — mondják ki az intézkedési tervben a szövetkezet vezetői Meghökkentő az elemzések során feltárt tény: évente 20— 22 ezer improduktív üzemórát jelent a gépeknek munkahely­re és haza történő' »utazása«, a motor üresjárata. Figyelem­be véve az üzem területi elhe­lyezkedését, a gépek csoportos üzemeltetését, ideiglenes par­kolóhelyek létesítését, kiszá­mították a gazdaságban, hogy legalább 40—45 százalékkal csökkenthető a teljesítményen kívüli üzemelés nagysága. Az üzemanyag-fogyasztás íolya- . matos, műszeres mérésével, megfelelő színvonalú üzembe­tartással, szervizeléssel több mint száznyolcvanezer forint értékű üzemanyag takarítható meg. < Számos példát, elhatározást idézhetnék még ebből a prog­ramból. Utalhatnék számos olyan aprónak látszó intézke­désre, mint például: havi bon­tásban dolgozzák ki az éves tervben meghatározott anyág- és energiaráfordításokat, a fel- 't használást havonta értékelik, vagy hogy 'átdolgozzák és meg­szigorítják az üzemen belüli anyagfelhasználás elszámolá­sának a módját, külön jutal­mazzák a hatékonyságot előse­gítő, jó kezdeményezéseket, ja­vaslatokat, vagy: a munkadí­jazásba a mennyiségi díjtéte­lek mellett beépítik a minősé­gi követelményt is. Ezek a lát­szólag apró, valójában nagyon lényeges intézkedések egyetlen alapvető célt szolgálnak. Fe­gyelmezettebbé, ésszerűbbé, hatékonyabbá váljon a gazdál­kodás egésze. A karádi szövetkezet veze­tői nagy gonddal, alapos kö­rültekintéssel dolgozták ki fel­adataikat. Ez a program hosz- szú távon is alap az eredmé­nyesebb munkához. A tenni- akarás tükröződik belőle, és az is, hogy minden szinten, min­den részterületen lehet vala­mit tenni a hatékonyság foko­zásáért. Az alap rendelkezésre áll, most a tettek kövekeznek. Vörös Márt» Harminc magyar Tállal at Tesz részt a szabadkai Tásáron A Szegedi Városi Tanács és a szegedi ipari vásár igazga­tó tanácsának vezetői hétfőn sajtótájékoztatót tartottak Szabadlián a szombaton meg­nyílt Pannónia vásár magyar részvevőinek ottani szereplé­séről. Egyebek között elmondot- és tervezett intézkedésekre áll-1 ták, hogy a korábbi évek át­lagánál mintegy kétszer több, összesen harminc magyar vál­lalat vesz részt a szabadkai vásáron. Amint a sajtótájékoztatón a jugoszláv és a magyar újság­íróknak elmondot’ták, a vásárt nemcsak bemutatónak, hanem üzletkötési fórumnak is te­kintik. Ünneplő fiatalok Ifjúsági kórustalálkozó, zenei verseny A forradalmi ifjúsági napok megyei megnyitója alkalmából szombaton kórustalálkozót rendeztek Kaposváron a Mun­kácsy gimnázium aulájában — általános, illetve közép- és szakmunkásképző iskolák rész­vételével. A nagyszabású kó­rusrendezvény vasárnap foly­tatódott. A városi, KISZ-bi- zottság rendezvényén nem vé­letlenül kerültek előtérbe a mai szerzők művei, köztük is azok, melyeknek mondanivaló- í tehetségesebb növendékek tó­ja a fefezabadulási évfordulót | válogatása, illetve számukra hoz kapcsolódik. Somogyi nép- \ szereplési lehetőség biztosítá­Segítség a háztájinak Akció a kocaállomány íejlesziésére — Egy áajnálatqs baleset folytán. 1968-ban otthon el­estem, súlyosan megsérült a térdem. Majdnem egy eszten­deig voltam tápénzes állo­mányban; már attól féltem, hogy rokkantsági nyugdíjba kell mennem. Orvosi javas­latra kerültem a jelenlegi munkakörömbe. Ez mégsem olyan megerőltető. Szabó József né tagja a gaz­daság nőbizottságának, a Vö­röskeresztnek, a sportkör ve­zetőségének. Hat j. év óta szak- szervezeti bizalmi. — Az az elvem — mondja —, hogy az embernek nem­csak magával kell törődnie, hanem segíteni kell mások gondjainak megoldásában is. Ezt már több mint 20 esz­tendeje teszem, szívesen és örömmel. Férjem és az egyik fiam is itt dolgozik a gazda­Hogyan segíti elő a kisáru- termelők sertéstenyésztési és hizlalási tevékenységének fej­lesztését a vállalat, ezt kér­deztük Ostoros Istvántól, a Kaposvári Húskombinát igaz­gatójától. — A sertéstenyésztési prog­ram egyik fontos célja a kis-1 várjuk azokat a kocákat, me i árutermelők tenyésztési és hiz- ! lyeket a háztáji gazdaságok — jelenlegi j lalási tevékenységének ser- j szerződés alapján — fogadnak j kentése. A háztáji és az egyé- j tőlünk. Ehhez biztosított a 117 000 sertést vettünk át. Ez 22 000 sertéssel több az 1973. évinél. — Milyen segítséget adhat­nak a nagyüzemek, és érde­keltek-e a segítségnyújtásban? — A termelőszövetkezetek­től és az állami gazdaságoktól ni árutermelés jelentőségét mutatja, hogy az elmúlt évek­ben a húskombinát által át­vett sertéseknek mintegy 35, 1974-ben pedig 40 százaléka innen származott. Az illetékes szervek — kedvező feltételek mellett — nemrég új kocaki- I helyezési akció indítását tették lehetővé. Ennek lebonyolítá- j sát megyénkben a Kaposvári j Húskombinát is megkezdte. A I tenyésztési kedv fenntartása, j a sertéshizlalás további ered- 1 ményessége érdekében hozott jelentős intézkedések a terme­lők részére előnyösek, előse­gítik a koca beszerzését. — Milyen eredményeket ho­zott az akció 1973-ban? — Vállalatunk több mint 1700 törlesztéses kocát helye­zett ki a megye termelőinél, s ez nagy mértékben hozzájárull ahhoz, hogy 1974-ben a háztáji és az egyéni termelőktől megfelelő anyagi támogatás: a kihelyezés céljára vemhesí- tett kocák darabjáért 3500 fo­rint alap vételárat, a törzsköny­vezett, illetve törzskönyvi elő­jegyzésbe vett sertésállomány­nyal rendelkező gazdaságok részére 4000 forint alapvétel­árat fizet a vállalat. Ezen fe­lül további 500 forint sürgős­ségi felárat is elszámolunk a nagyüzemeknek, ha a szerző­désben szereplő, kéthónapos vemhes kocasertéseket a vál­lalt határidőig, de legkésőbb 1975. június 30-ig átadják, — Hogyan kaphatják meg a termelők ezeket c. kocákat? — Ha a vállalattal a szer­ződést megkötik, 1975. június 30-ig 3500, illetve a törzsköny­vi előjegyzésbe vett kocát 4000 forintos áron helyezi ki ré­szükre a vállalat. Tehát a ter­melőt az 500 forint felár nem terheli. A vételár két részlet­ben, természetben vagy kész­pénzzel törleszthető; az első részletet 1976. március 31-ig, a másodikat 1976. szeptember 30-ig kell fizetni. A természet­beni törlesztésnél hízott ser­tést, süldőt vagy malacot le­het átadni. A szaporulatot a termelő kívánságára a válla­lat leszerződi, és a mindenkori szerződéses áron átveszi. A termelők takarmánygondjai­nak enyhítésére a kihelyezett kocák után darabonként 8 mázsa tápra szóló Igénylőlapot ad a vállalat, ezt hatósági áron a termelő lakóhelye szerint il­letékes tápelárusító helyen válthatják be. — Melyek az akció legfris­sebb eredményei? •— Eddig a nagyüzemekkel mintegy 1000 koca vemhesíté- sére kötöttünk megállapodást. Fölméréseink szerint a terme­lőknél 1000—1200 darabra van igény mostanig. és több mint 200 koca kihelyezésére már megkötöttük a szerződést. A gazdáknak részletesebb tájé­koztatást az akció feltételei­ről, a takarmány beszerzésével kapcsolatos tennivalókról a húskombinát járási kirendelt­ségei és körzeti felvásárlói ad­nak. ők kötik meg a fogadási szerződést is. H. K. dalcsokorral tette változatossá műsorát a Szalma István Ál­talános Iskola kórusa és a köz- gazdasági szakközépiskola leánykara. Az ifjúsági kórustalálkozó sok sikerélményt nyújtott a tanulóknak, a kórusvezetők­nek. Most először lépett ilyen nyilvánosság elé az új kapos­vári általános iskola, a Kisfa­ludy utcai iskola kórusa. Egy vendég kórus is részt vett a találkozón: a budapesti IX. ke­rületi Leöwey gimnáziumé Pintérné Kollár Éva vezény­letével öt művét mutatott be vasárnap délelőtt. Vasárnap befejeződött a kó­rusok találkozója s tegnap kez­dődött a megye zeneiskolásai­nak négynapos felszabadulási zenei versenye. Ennek célja a felszabadulási ünnepi hang­verseny előkészítése és a leg­sa. Több korcsoportban, fúvós­hangszereken, zongorán, vo­nóshangszereken, illetve ma­gánénekben folyik a verseny a kaposvári Liszt Ferenc Ze­neiskolában. Tegnap ötven­ötén vettek részt a fúvósdön­tőben: kaposvári, siófoki és barcsi zeneiskolások. Több mint százötven ver­senyző mutatja be tudását ezekben a napokban. Szerdán délután a zongoristáké lesz a dobogó, szombaton délelőtt a vonósok, illetve a magánéne­kesek döntője rendkívüli ze­nei eseményt ígér. A kaposvá­riak többsége elsősorban a teg­napi fúvósdöntőn lépett föl, il­letve majd a magánénekverse­nyen szerepel. A zongora- és a vonósdöntőn örömmel üdvö­zölhetjük a barcsi, a nagyatá­di és a siófoki zeneiskolásokat is. H. B. Föl jegyzések Laj őshazáról Lajosháza kis település So­mogy délkeleti részén, Bara­nya szomszédságában, Kál- máncsától 4 kilométerre. Mint­egy 60 család — 230 ember — él itt. Legtöbbjük a Bárdibük- J ki Állami Gazdaság itteni j üzemegységében dolgozik. Amint Takács József üzemegy­ségvezetőtől megtudtam: 1273 holdon gazdálkodnak; búzát, kukoricát és napraforgót ter­melnek 50 millió forint érték­ben. 13 évvel ezelőtt kaptak vil­lanyt. A bekötőút, amely Kál- máncsával, a vasúttal, az élet­tel összeköti a települést, két éve készült. Azelőtt — különö­sen sáros, esős időben — szin­te megközelíthetetlen volt í Lajosháza ... Most már né­gyen gépkocsit, többen motort vásároltak. A helyi postától megtudtam, hogy 48 rádió-, 38 televíziótulajdonos van a tele­pülésen: 34 Somogyi Néplapot és 22 Népszabadságot kézbesí­tenek. A háztartások nagy része gé­pesített. Sok helyütt van már hűtőszekrény, a háztáji gazda­ságokat is több háznál elektro­mos gépekkel szerelték föl. Boltja és italboltja van a településnek, ahol a minden­napi élethez szükséges cikke­ket meg lehet vásárolni. Ta­valy egymillió forint érték ta­lált itt gazdára. Kis hely. me­gyeszéli település. De akik itt laknak, szeretik. S az emberek bizakodóak, — Ezeket jegyez­tem föl Lajosházáról. D. Z.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents