Somogyi Néplap, 1975. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-16 / 64. szám
Balaton vidéke (1890), Balatonunk egészségügyi, gazdasági és turisztikai értéke (1928). Az első Balaton-monográfia A múlt év vesén je: lentős munkával gyarapodott a magyar tengert bemutató ismeretterjesztő anyag. Megjelent — mint annak idején lapunkban is beszámoltunk róla — az új Balaton-mor.ográ- fia. »A kitűnő földrajztudós, a Balaton tudományos felfedezője, Lóczy Lajos munkájának korszerű folytatása ez a Balaton .minden adottságára kiterjedő, népszerű mű« — olvashatjuk a kiadvány borítólapján. Az első monográfia megjelenése óta ugyanis 75 év telt el, legnagyobb tavunk azóta sokat fejlődött, változott. Szakkörökben viszont még ma is gyakran emlegetik az első balatoni monográfiát. Hogyan született meg ez a korábban világhírnévre szert tevő, »időt álló« alkotás? A Magyar Földrajzi Társaság 1891-ben dr. Lóczy Lajos indítványára megalakította a Balaton Bizottságot — azzal a céllal, hogy a tavat minden szempontból szakszerűen tanulmányozza. Lóczy nak a Genfi-tó monográfiájának akkori megjelenése adta az ötletet. s a Bizottság számára készített tervezetében 5000 forintot irányozott elő a kutatómunkára. Sokan ezt az ösz- szeget nagyon magasnak találták, hisz abban az időben Magyarországon kutatás céljára ennyi pénz aligha állt rendelkezésre. Elsősorban Lóczy érdeme, hogy mégis megkezdődhetett a munka. Lóczy Lajos végezte a geológiai tanulmányokat, s a közlekedés megkönnyítésére a hamburgi Swiderszki-cégtől petróleumos hajót vásárolt. (Ez volt az első motoros hajó a Balatonon.) Munkája kezdetén a Balaton vidékéről mindössze 600 kövült állat- és növényfajt ismertek csak; ez a szám Lóczy értékes kutatása folytán a tízszeresére nőtt. A kövült állat- és növénymaradványok pontos meghatározásához több külföldi szaktekintélyt, is fölkért. Egyik nevezetes fölfedezésük a veszprémi márgakőf ej tőben talált fogas teknős volt. E kutatásokban Lóczyt magyarországi munkatársai közül Cholnoky Jenő és Laczkő Dezső segítették. Cholnokyt aligha kell bemutatnunk. A Balaton Bizottság első elnökének tevékenységét kötetekben lehetne részletezni. A Balaton körül végzett alapvető fontosságú munkásságát tartalmazó könyvei, szakcikkei sok nyelven megjelentek. Legjelentősebb művei: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei, a Balaton színei, A Balaton jege, A Balaton hidrog- ráfiája. Laczkő a Bakony hegység geológiai kutatásában szerzet nagy érdemeket. Az ő nevéhez fűződik a veszprémi múzeum létesítése és fejlesztése is. A fizikai és földrajzi tanulmányokat Cholnoky végezte. Megmérte a tó mélységeit, s megállapították, a siófoki mérce tengerszint fölötti magasságát. Cholnoky hozta először összefüggésbe a Balaton vízállásváltozasait a csapadékkal és a hőmérsékletingadozással. Fölfedezte a tó vízének 12 órás szabályos, ingaszerű lengését. (Ez a leghosszabb időtartamú lengés yolt, amit addig a földön mértek.) Ugyancsak ő tanulmányozta a Balaton jegének mechanizmusát. Ez utóbbi ered- méro'eiért beválasztották a Nemzetközi Sarkkutató Bizottság 12 tagja közé, ahol Amundsennel és Nansennel dolgozhatott együtt. A meteorológiai vizsgálatokat két egyetemi tanár. dr. Réthly Antal és Bogdánffy Ödön folytatta. 1898-ban jelent meg'Bogdánffy könyve (A Balaton környék csapadékviszonyai), illetve Rérthly Földrengések a Balaton környékén című munkája. Szép eredményeket hozott az állattani és növénytani kutatás is. Daday Jenő zoológus a tó halait tanulmányozta, s dr. Lovassy Sándor zöo*I lógus — a Balatoni Múzeum első igazgatója — tetté nevét ismertté e területen végzett munkásságával. 74 állatfajt sorolt föl kutatásai folyamán. Borbás Vince botanikus, a fővárosi növénykert akkori igazgatója irta le és foglalta rendszerbe a tó környékének virágos növényeit. (A monográfia részeként jelent meg két jelentős munkája: A Balaton flórája, Illetve A Balaton tavának és partmellékének nö- I vényföldrajza és edényes növényzete.) A történeti kutatást Rhé Gyula archeológus, veszprémi múzeumigazgató vezette. Több ásatást végeztetett; nevéhez fűződik a híres balácai mozaik feltárása is. Kuzsinszky Bálint a monográfia 3.3. kötetében a Balaton környékének archeológiáját dolgozta föl, az őskortól egészen a honfoglalásig. E könyv az eltelt idő ellenére még ma is korszerűnek mondható. Az irodalmi részt dr. Sziklai János író és műfordító állította össze. Sziklai a Bala- ton-kultusz egyik úttörője és fáradhatatlan harcosa voit. Több értékes, önálló művet | írt tavunkkal kapcsolatban, j Csak néhányat említünk; A | szép Balaton mellől (1884), A nagy elismerést szerzett a magyar kutatóknak. A legtekintélyesebb német földrajzi folyóirat 1907-es kötetében ismertette a munkát és megállapította: »az egész világirodalomban nincs még egy ezzel csak össze is hasonlíható monográfia«. A mű 6000 oldal terjedelmű volt. Kétezernél több szöveg közti kép és 200 tábla- melléklet egészítette ki. Ezenkívül topográfiai és geológiai térképek (ették teljessé. A munkálatok befeje zésekor a kiadás költsége több százezer aranykoronára rúgott. E hatalmas összeg biztosítása Lóczy másik elévülhetetlen érdeme, aki a csekély állami támogatás mellett több gazdag mecénást is megnyert a nemes ügynek. Elsősorban az ő tevékenységének köszönhető ez a ma is nagyra értékelt munka eredményt. Lóczyt Balatonarácson temették el. Sírkövén üveg alatt látható az a havasi gyopár, amelyet — mintegy elismerésként — a világhírű Ázsia- kutató, Stein Aurél küldött neki a Himalájáról. Jutási Róbert Kiállítás a tanítóképzőben A világ két nézőpontból Fiatal képzőművész házaspár kiállításán jártunk a Kaposvári Tanítóképző Intézetben. Lendvai Katalin és Mészáros Imre alkotásait láttuk. Ismerős világban lábaltunk. Lendvai Katalin napsugaras, derűs metszetei, népi foganta- tású képei kiegyensúlyozottság-érzetet keltenek bennünk. Nagyon is földi tisztaságot sugároznak. Közülük kivált- j képp mély benyomást tesz a nézőre a Virággal című, puritánságban is sokat mondó al- ' kotás, és rám igézőén hatott I Évike című munkája is. te, formálta arculatát. Dolgozott, majd gimnáziumot és tanárképzőt végzett. Első kiállítása Dombóváron volt. De munkáit megismerhették a pécsiek, a balatonfürediek, a várpalotaiak is. A világot töredékekre mor; zsolja. hogy aztán — olykor ellenkező pólusú — részeinél rakja össze újra. Így nyernek új értelmet, új tartalmat a való világ összefüggései. A magával küzdő — gondolkódó! — alkotó metszetei, grafikái ezek. Szürrealista _ látomások. Vívódásai ördögeivel. A KISZ megyei bizottságának kiadványa Honvédelmi nevelésünk időszerű kérdései A KISZ megyei bizottsága aktívaértekezletet tartott honvédelmi nevelésünk időszerű kérdéseiről. A jelentős tanácskozáson a hozzászólók többsége azt taglalta, mi az ifjúsági szövetség szerepe a honvédelmi és hazafias nevelésben. A referátumokat, hozzászólásokat most kiadványban jelentették meg. s eljuttatják az iskolákhoz, KlSZ-szerveze- tekhez. »Ifjúsági szövetségünk eddig is részt vett a párt által meghatározott honvédelmi célkitűzések megvalósításában, a jövőben is kész értük megtenni mindent« — írja bevezetőjében Szenes Imre, a megyei KISZ-bizottság első titkára. — S melyek e téren a KISZ legfontosabb feladatai? Erről szólt Borbély Gábor, a KISZ kb titkára. Az ifjúsági szövetség neyelőhatását hangsúlyozza, és azt. hogy nemcsak a honvédelmi ismeretek elsajátftá a a cél, hanem az érzelmi elhivatottság, annal* megértése if, hogy szükség van a hazánk védelmére. Az iskolai életben, az úttörőszervezetben nagy lehetősége van a honvédelmi nevelésnek — ha nem kampányszerűen végzik és nem csökkentik például a fegyveres erők napjának megünneplésére. Az úttörőszervezetek a játékosság és a romantika elemeit — amelyek életkori sajátosságai a gyerekeknek — mind jól hasznosíthatják. Hausz Gyula a somogyi helyzetképet vázolta. Kiemelte azokat az iskolákat, ahol jól megtalálták a honvédelmi nevelés lehetőségeit, például a marcali, a fo- nyódi és a barcsi gimnáziumban vagy a fonyódi szakmur- kásképzőben. Az Ifjú Gárdáról Csornai Ferenc országos parancsnok írt és szembeszállt azokkal a tévhied elmekkel, amelyek a (Járdái afféle »katonáséinak« tekintik. Tóth János az MHSZ lehetőségeit összegezte, s főtisztek írták meg véleményüket a néphadsereg nevelőszerepéről. Mészáros Imre — e sorok írója hadd legyen némiképp szubjektív ezúttal — rokon vi- lágú alkotó. Dombóvárnak falusias jellegű részén nevelkedett a fiatal képzőművész, alig néhány épületnyire a szülőházamtól. Ismerős tehát a közeg, amelyből alkotásai táplálkoznak. s egyben jellemző is Mészáros egyéniségére. Meg- i határozó élményekkel zsúfolt í volt gyerekkora, szülőföldje. S ő nem tud — szerencsére nem is akar — szabadulni a beleégett emlékektől. A meglehe- I lösen keserű életszakasz érlelTájai nyugtalanítóak; inkább az agy vidékei, mint valóságosak, s ez itt, így — a meghökkenésen túl —• megdöbbentő. Még Testvérek című lapjáról i is ordít a gyerekkori félelem j és a sors, amely azt szülte, t Középkori jelenet, Jani és a j háború című munkái példái I a megszenvedett igazságnak. Mert a vívódás, a sötét éjszakák mélyén — ezt el kell mon- I dani — reménység világol. | A két fiatal alkotó munkáihoz Szirmayné Bayer Erzsébet j írt és olvasott fel bensőséges hangulatú útmutatót. I L. L. Gyorsu ó időben Könyvsorozat a közművelődés szolgálatában A közművelődés társadalmi célja hívta életre azt az új könyvsorozatot, amelyet a Magvető Kiadó jelentet meg. Gyorsuló időben — a sorozat mottója — arra figyelmeztet: a művelődés fölgyorsult folyamatát szükségszerűen követni keli, s ne a felületet ragadjuk csak meg. Hogy mennyire igy van. bizonyítja a‘ sorozat programja is: tudomány és művészet egyformán helyet kap e sorozatban. A közművelődésnek is feladata, hogy fölerősítse ama időszerű megállapítást, »egyenlő hangsúllyal kell oktatni a Hamletet és a termodinamikai törvényeket« — írja a kiadó. Három kötet jelent meg eddig. Vékony, karcsú kötetek — változatos tartalommal —, és nem utolsósorban olcsók is. Lukács György tanulmánya vezette be az űj sorozatot: Tolsztojról és a realizmus fejlődéséről olvashatunk benne. Második kötetként Illyés Gyula anyanyelvűnkről szóló írásait foglalta csokorba a kiadó, s a harmadik Fiilep Lajos négy képzőművészeti tanulmányát adja közre. Ez a tanulmány völoyalás is [ Fülep méltó helyét igyekszik I kijelölni a kritika fejlődéséiben. Az, hogy Fülep Lajosnak j volt véleménye a képzőművé- | szetről, még nem tükrözi a teljes igazságot; hozzá kell tennünk, hogy ezt mindig idő- I ben tette, »gyorsuló időben«. ; Es időben szólni annyit jelent, mint megérteni az újat. Fülep érzékenyen reagált a Csontváry személye és művészete körüli kérdésekre. Itt viszont kötelességem felhívni a figyelmet arra. hogy a tanulmányok mellől hiányzó év- szám-megjelölések a mondanivaló tartópillérei lehettek volna. Idősebb korában megér- | hétté Fülep, hogy Csontváryt fölfedezték. Az 1963-ban lezajlott székesfehérvári kiállításhoz fűzött megjegyzéseit olvashatjuk a kötet egyik tanulmányában : »Szellemi honfoglalás folyik most Budapesttől 70 kilométerre« — tapintott rá a lényegre. Csontváry és a közönség találkozására. És ő is átéli azt a lelkesedést, ami a »honfoglalók« éreztek. S hogy a honfoglalás teljesebb legyen, lelkesedését okos szóval, Csontváry magyarázásával fűti. »Elképzelhetetlen és szinte [ hihetetlen az a világosság, lo- j gika. következetesség, amellyel | Csontváry ezeket a képeket ! megfogalmazta, s azután, mivel nagy méretük miatt soká- : ig tartott a megfestésük, kon- | cepcióját következtésen végigvitte. Nincs az a matematikai művelet, amely precízebb lehet« — válaszolta azoknak, akik csupán pszichikai tételeket látnak Csontváry művészetében. Kaposvár szülöttéről, Rippl-Rónairól szóló írásából is kitűnik Fülep Lajoé problémaérzékenysége. Elismeri, hogy »egy minden benyomásra elevenen reagáló egyéniségről van szó, amely tényleg sokféle irányban igyekezett kifejezni magát« — s néhány gondolattal később így ér céljához a kritikus: »...az ő alkotása is töredék maradt, de úgy tetszik nekem, nem az emberfölötti föladatért vívott küzdelem befejezetlensége miatt, hanem a magára vigyázó óvatosság miatt, mely józanul megmentette őt Don Quijote őrültségétől, de cserében be kellett érnie az elért eredményekkel s azok variálásával.« II. B. Középfokon — magas szinten Az utóbbi négy év közoktatási létesítményei közül a megyeszékhely legújabb középiskolája a kaposvári Móricz Zsigntond Mezőgazdasági Szakközépiskola. Otthonos körülmények között — a barcsi vízügyi szak- középiskola kollégiumában. A szakmunkásképzés egyik vidéki fellegvára: a siófoki új szakmunkásképző intézet. Szakmunkástanulók műhelygyakorlaton. v
