Somogyi Néplap, 1975. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-16 / 64. szám
Kongresszustól A IV. ötéves terv időszakában 430 ezer lakás épül hazánkba rinlos költséggel létesült negyedik budapesti házgyár egyik N emzeti előrehaladásunk, politikai, gazdasági eredményeink elérésének vezető-szervező ereje az MSZMP, amely a munkásosztály történelmi céljait kifejezve munkálkodik a fejlett szocialista társadalom megteremtésén. Az elmúlt négy esztendőben a párt céltudatosan törekedett a X. kongresszus határozatainak végrehajtására, következetesen érvényesítette fő politikai irányvonalát. Megszilárdultak a szocializmus társadalmi-gazdasági pozíciói, javultak az életkörülmények, nőtt országunk nemzetközi tekintélye, befolyása. A két kongresszus közötti időszakban politikailag és szervezetileg is fejlődött, erősödött az MSZMP. A párt több mint 24 ezer alapszervezetében a párttagok száma jelenleg 754 ezer; mintegy 92 kor. Ebben nagy szerepe volt annak is, hogy a múlt év végén 229 ezer dolgozó nő vette igénybe a fölemelt gyermek- gondozási segélyt. Négy év alatt 100 ezerrel nőtt az aktív keresők száma és elérte az ötmillió-százezret. Ma már a keresőképes nők több mint kétharmada dolgozik hazánkban; ők alkotják a foglalkoztatottak mintegy 45 százalékát. Hárommillió munkás Az előző kongresszus óta mintegy 150 ezerrel gyarapodott a munkások száma, így ma az összes foglalkoztatottaknak mintegy 60 százaléka — hárommillió dolgozó — tartozik a munkásosztályhoz. A szövetkezeti parasztság száma a kiöregedés, valamint a népn. Képünkön: a 900 millió fo- üzemcsarnoka. védelmi felügyelet ellátására; ebben a munkában a kevés számú függetlenített munkatárs mellett mintegy 120 ezer társadalmi munkavédelmi aktíva vesz részt. Üj gépeken dolgoznak a kapós vári textilművekben. ezer fővel több, mint a X. kongresszus idején. A párttagságnak több mint fele fizikai dolgozó, illetve a termelés közvetlen irányítója. Az utóbbi négy és fél év alatt a kommunisták között növekedett a nők és a fiatalok aránya, javult a párttagság iskolázottság és politikai képzettség szerinti összetétele. 1970 óta majdnem 150 ezer új párttagot vettek föl, akiknek egyharmada nő és 44 százaléka a pártba való felvételkor még nem töltötte be a 26. életévét. Kedvező változások Áttekintve társadalmi fejlődésünk adatait, szinte minden területen kedvező változások történtek. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint Magyarország lakossága 1974 végén 10 millió 510 ezer fő volt, 156 ezerrel — egy nagyváros lakóinak számával — több, mint 1970-ben. A lakosság fele a városokban, fele pedig a községekben él. Tavaly az ezer lakosra jutó él- veszületések száma 17.8-ra emelkedett, s ez több. mint az utolsó 18 esztendőben bármigazdaság más ágaiba történő elvándorlás következtében az utóbbi években is csökkent: 1973-ban az aktív keresők 14,6 százaléka tartozott ehhez a társadalmi csoporthoz. A szellemi munkakörben dolgozók közül főleg az értelmiségiek és .szakalkalmazottak száma és aránya nőtt; 1970-ben az aktív keresők 22,3 százaléka, 1973-ban pedig 24 százaléka szellemi munkakörben dolgozott. Szakszervezeti mozgalom Közéletünkben jelentős hely illeti meg a különböző társadalmi szervezeteket, mozgalmakat, amelyek a párt irányításával teljesítik sajátos feladataikat. A csaknem négymillió dolgozót tömörítő szak- szervezetek eleget tesznek kettős hivatásuknak: mozgósítják, szervezik, nevelik tagjaikat a szocialista építés feladataira, s egyben képviselik, védelmezik a dolgozók érdekeit, törvényekben biztosított jogait 7573 üzemi, intézményi alapszervezetünkben, szakszervezeti tanácsaiban, bizottságaiban több mint 400 ezer választott tisztségviselő tevékenykedik. A szakszervezetek az utóbbi években nagy figyelmet fordítottak a munkaa középiskolások 56 százaléka, az egyetemi és főiskolai hallgatók 96 százaléka tagja az ifjúsági szövetségnek. A társadalom a fiatalokért A X. kongresszus óta ifjúságunk nagyobb szerepet játszik a közéletben. Mind nagyobb számban és arányban vesznek részt különböző testületek munkájában, felelős posztok betöltésében. A fiatalok közéleti tekintélyének, tevékenységének fokozódását eredményezte az 1971-ben elfogadott ifjúsági törvény. A múlt évben első ízben megrendezett ifjúsági parlamenteken körülbelül egymillió fiatal vett részt, illetve mondta el véleményét. A forradalmi ifjúsági napok programjain évente mintegy kétmillió fiatal vesz részt. A dolgozó fiatalok közül félmillióra tehető azoknak a száma, akik részt vesznek a szocialista brigádmozgalomban. A KlSZ-védnökség- gel épülő nagylétesítményeken 150 ezer főnyi fiatal dolgozik. A tanulóifjúságból 100 ezren munkálkodnak különféle szakkörökben. Az utóbbi öt év alatt mintegy 200 ezer diák fordította szabad idejének egy részét arra, hogy A közösség szolgálatában nyári építő- és árvízvédelmi ° ° táborokban dolgozzon. A tanácstörvény végrehajtásáról szóló parlamenti beszámolóban hangzott el: »A tanácsi szervezet, a tanácsok munkája társadalmi fejlődésünk követelményeinek megfelelően alakult. A törvény kedvező hatása egyre határozottabban érződik a tanácsok munkájában, munkafeltételeik javulásában. Korszerűsödött területi beosztásuk és igazgatási szervezetük. Nőtt a tevékenységük iránti közérdeklődés«. A tanácsok szerepe elsősorban a gazdasági szervező munkában, a terület- és településfejlesztésben, valamint a lakosság ellátását szolgáló tevékenységben jelentős. A tanácsok államigazgatási szerveihez évente öt' és fél millió beadvány érkezik, a közösséget szolgálva átlagosan más- félmillió •ügyben döntenek, és körülbelül 30 millió esetben adnak felvilágosítást, eligazítást az állampolgároknak. A különböző szintű tanácsok száma, a közigazgatás korszerűsítése és a területátszerve- zésék miatt, lényegesen csökkent. Jelenleg 1711 tanács működik az országban. A csaknem 70 ezer tanácstag eleget tesz megtisztelő közéleti megbízatásának. A tanácsok különböző bizottságaiban a tanácstagok 55 százaléka tevékenykedik. A tanácsok munkáját társadalmi aktivisták serege segíti, akiknek száma eléri a félmilliót. Hazánk népességéből a 14— 26 év közötti korosztályhoz tartozók száma meghaladja a kétmillió-kétszázezret. A lakosság több mint egyötödét kitevő ifjúság nevelésében, szervezésében nagy feladat hárul a Kommunista Ifjúsági Szövetségre. A KISZ taglétszáma mintegy 800 ezer fő, s a tagok 25 ezer 600 alapszervezetben tevékenykednek. A dolgozó fiatalok 31 százaléka, hetővé jelentős részben, hogy ipari termelésünk az ötéves tervben előirányzott évi hat- százalékos. növekedést túlszárnyalja. Ily módon szocialista iparunk produktumának gyarapodása a IV. ötéves tervben előirányzott 32—34 százalék helyett várhatóan eléri a 37— 39 százalékot. Központi iparfejlesztés Az ipar átlagánál gyorsabban — évente átlag mintegy 11 százalékkal — fejlődik a vegyipar. Üj gyárak és termelőberendezések üzembe helyezésével — legutóbb például Leninvárosban — erőteljesen bővül a műanyagok, a szintetikus szálak, a műtrágya és MEZŐGAZDASÁGI TERMELES Évi növekedési ütem (X) 1970-75 összesen IvTvXl Várható Tervezett 3,4-3,6 2.Í-3 1970 1975 Hatékonyabb munka A szocialista gazdasági épi- tőmunkánk eredményeként a nemzeti jövedelem 1970—1974 között átlagosan 6,5 százalékAZ IPARI TERMELÉS 1970-75 összesen ("/.) ütemCÜ 1970-74 ■•iás 32-34 íig*: »*•••*•*•*• *•*•*•*»* e Iv.-oX !Ü V. ct5>.; 0), vI-W <5 ;• y;.hvX’X Az egész növekedés 96 X -a a termelekenység növekedéséből adódik BERUHÁZÁSOK, (milliárd F<|. 1970-75 összesen 1 Várható 5 6 Ó Tervezett iáá _____ 5 00 kai. nőtt évente. A nemzeti jövedelem öt év alatt a tervezett 30—32 százalék helyett várhatóan 35 százalékkal növekszik. A termelés hatékonyságának javulása révén a növekedés több mint 90 százaléka a munka termelékenységének emelkedéséből származik. A termelékenység kedvező alakulását előmozdította a termelés technikai színvonalának, a dolgozók műveltségének, szakmai képzettségének emelkedése, az üzem- és munka- szervezés fejlődése, valamint a szocialista brigádmozgalom eredményei, a felszabadulásunk 30. évfordulójára és a kongresszus tiszteletére kibontakozott munkaverseny. Gazdasági és társadalmi fejlődésünk érdekében a IV. ötéves terv időszakában 500 milliárd forintot szántunk beruházásokra. Erre a célra előreláthatóan 560 milliárd forintot fordítunk a tervidőszakban. Ez tette, illetve teszi leA Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat kaposvári telepe. a kénsav termelése. A tervezettnél nagyobb mértékben növeli termelését a gépipar, megvalósulnak a közúti járműprogramnak a tervidőszakra kitűzött céljai. A számító- gépgyártás megszervezésével új termelési ág alapjait teremtettük meg A bútor- és a papíripar, a textil- és a textilruházati, valamint a cipőipari rekonstrukciók sikeres megvalósításával a tervezettnél gyorsabban fejlődik a könnyűipar. Az előzetes szó- mitások szerint az élelmiszer- ipar termelése is meghaladja majd a tervezettet. Az ipar az előirányzottnál kisebb létszám igénybevételével oldotta meg növekvő feladatait, így 1970—1974 között termelése növekedésének — a tervezett 75—80 százalék helyett — 96 százaléka származott a termelékenység javulásából. Fejlődő mezőgazdaság Népgazdaságunk másik döntő ága, a mezőgazdaság is eredményesen fejlődött. Termelése eddig átlagosan évente négy százalékkal túladta meg az előző ötéves terv évi átlagát. A lakosság ellátása szempontjából döntő fontosságú növények terméshozama évről évre emelkedik, sikeresen megvalósul a húsprogram.' Mint arról a sajtó már korábban hírt adott: 1974-ben búzából hektáronként átlagosan 37,5 mázsát, kukoricából 42,5 mázsát, cukorrépából több mint 360 mázsát, burgonyából 126 mázsát termesztettek a mezőgazdaság dolgozói. 1974-ben a mezőgazdaságból 36 százalékkal több ái'u került forgalomba, mint 1970-ben. Kenyérgabona-szükségletünket több év óta hazai termésből elégítjük ki, sőt még exportálni is tudunk kenyérnek valót. A fejlődő állattenyésztéshez szükséges takarmányt 1973-tól mezőgazdaságunk már szintén saját maga állítja elő. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma az elmúlt időszakban csökkent, így az ágazatokban a munka termelékenysége nagyobb mértékben nőtt, mint a termelés. A gazdálkodás gyorsabb korszerűsítésének szükségessége növelte az állami gazdaságok szerepét 'a mezőgazdaságban. Feladatuknak megfelelően élen járnak az új fajták meghonosításában, az iparszerű termelés bevezetésesében, a termelés szakosításában. ^ A TOT legutóbbi ülésén megállapították, hogy a mező- gazdasági termelőszövetkezetek száma az egyesülések következtében csökkent, területük átlagos nagysága növekedett, vállalatszerű gazdálkodásuk fejlődött, pénzügyi helyzetük szilárdabbá vált. Bővült a szövetkezetek és vállalatok közötti kooperáció. Intézkedések történtek kiegészítő tevékenységük szabályozására, a nem kívánatos jelenségek megszüntetésére. 1974 júniusában a mezőgazdasági tsz-ek taglétszáma 964 ezer fő volt. . Ebből 541 ezer az aktív kereső, 423 ezer pedig nyugdíjas és járadékos. Az állandó alkalmazottaik száma 107 ezer. A szocialista integráció Gazdaságfejlesztési terveink megvalósításában egyre nagyobb szerep jut a külkereskedelemnek.' A világgazdaságban végbemenő változások a közvélemény figyelmének reflektorfényébe helyezték a nemzetközi gazdasági kapcsolatokat, s ezekben meghatározó jelentőségű a szocialista országok szerepe és súlya. Bíró József külkereskedelmi miniszter a közelmúltban tartott sajtótájékoztatóján elmondta: külkereskedelmi forgalmunk 62 százalékát a szocialista országokkal, ennek felét a Szovjetunióval bonyolítjuk le. Öt év alatt a szocialista országokba irányuló kivitelünk 85—90 százalékkal, *a tőlük származó behozatal pedig 60—65 százalékkal bővül. Hazánk aktívan közreműködik a szocialista gazdasági integráció kibontakoztatásában. A KGST keretében sok nagy jelentőségű egyezmény kidolgozásában, megvalósításában veszünk részt. Két- és többoldalú megállapodást írtunk alá egyes alapanyagok termelésének együttes erővel történő bővítésére. (Cellulózgyár, azbesztkombinát, ferroötvözetgyár közös létesítése, a vegyipari együttműködés kialakítása stb.) Közös erővel építjük meg az oren- burgi gázvezetéket, a 750 kilovoltos elektromos távvezetéket. Részt veszünk a termelésszakosítás fejlesztésében, a kooperáció bővítésében, a műszaki és tudományos haladással összefüggő közös feladatok megoldásában. Az integráció révén hosszabb távon is biztosítva vannak erőteljes gazdasági fejlődésünk lehetőségei. A szocialista országok erőinek egyesítése, nemzetközi gazdasági kapcsolatainkban a stabilitás és a tervszerűség fokozódása, az együttműködés mindenoldalú fejlesztése a KGST-országokkal, gazdasági fejlődésünk alapvető nemzetközi feltétele volt és marad. Javuló életkörülmények A két kongresszus közötti időszakban dolgozó népünk a párt vezetésével azon fáradozott, hogy emelkedjen jóléte, javuljanak életkörülmény«. Az előzetes számítások szerint öt év alatt a lakosság egy főre jutó reáljövedelme 25 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér 16 százalékkal nő. A párt és a kormány ismert intézkedései eredményeként a munkások és művezetők reálbérének növekedése az átlagosnál nagyobb. így például
