Somogyi Néplap, 1975. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-06 / 31. szám

Dési Huber István-A sorsod ellenére voltál mester / és példakép, Hívő, igaz, okos; / a munkáló ide emel ma már, / hiába omlik rád sír földje most, / ...« — e néhány sort a jó barát, Radnóti Miklós költeményéből idézzük, "Nem bírta hát...« című verséből, amely szinte sűrítve összegezi a magyar szocialista festészet egyik legjelentősebb alkotóművészé- ■ nek, Dési Huber Istvánnak sorsát, életútját.

Ma nyolcvan éve, 1895. február 6-án született Nagyenye- *den. Ö is — mint a két világháború közötti magyar piktúra zsenije, Derkovits Gyula — munkásból lett, autodidaktaként, a hazai festészet egyik legerőteljesebb, irányt adó egyénisége. Volt kovácsinas, kifutó, pincér, zsákolt a Dunán, dolgozott a Gubacsi úton, a sertésvágóhídon.

Az első világháborúban negyven hónapot töltött a fronton, ahonnan beteg tüdővel és érett fejjel került haza. 1921-ben Budapestre jött. Hónapos szobában lakott. Nappal gyárban dolgozott, este pedig makacs kitartással, különböző szabadiskolákban tanulta a rajzolás, a festészet alapelemeit. A növekvő gazdasági válság előtt 1924-ben Olaszországba ment. Milánó egyik külvárosában ezüstművesként kereste a kenyerét. Itáliából hazatérve, feleségével együtt bekapcsolódott az illegális kommunista párt munkájába. 1928-tól a Képzőművészek Üj Társaságának tagja lett, és rendszeresen szerepelt annak kiállításain. Közben dolgozott, küszködött a léttel a megélhetésért, s közvetlen közelről érezte azt a szorítást, rettenetét, amely rá és proletártársaira abroncsként feszült. De egyszersmind megsejtette azt az erőt is, mely a munkásosztályban rejtezik, s amely képes harccal, tanulással, munkával összetörni a béklyót.

»Egy munkássorból festővé fejlődő embernek — írja — a mai társadalomban végig kell járnia a legkülönbözőbb stílusokat fejlődése során, mert iskolázottság híján csak úgy szívhatja fel a művészet korszerű kifejezési eszközeit; nem veheti át az előtte éltek eredményeit mesterektől, mint valami kezdő polgári festő, hanem állandó küzdelem közt, egyedül kell eljutnia hozzájuk.*

Mint a költő, József Attila a versben, úgy Dési Huber IstA művész önarcképe.

ván is a város peremének világát mutatta be festményein, grafikáin. Modelljei kétkeziek, az élet terhét cipelők, szénhordók, bányászok, hajókovácsok, guberálók és a gondolkodó, az olvasó, a jövőjét tudatosan megszerkesztő munkás — önmaga. S a tér, ahol ezek az emberek cselekszenek: gyárudvar, külváros,

deszkakerítésekkel ölelt világ. »Az ember végül is önmagán át fejezi ki az osztályt, amelyben gyökerei élnek — írja egy helyen —, s a népet, melynek osztálya egyik része.«

Sajnálatosan rövid idő, mindössze másfél évtized adatott meg neki, hogy művészi elképzelését megvalósítsa. Ám ebből is sokat elvett a szanatórium, ahol beteg tüdejét mind gyakrabban próbálták gyógyítani. 1932-ig dolgozott a szakmájában, azután — orvosi utasításra — kénytelen volt megválni a számára mind megerőltetőbb fizikai munkától.

A mezőgazdaság kein izdldsa

vé tenni a kemizálást.

RIPORTOK A SZOVIETUNIÓBÓL

Ötödször rendezi meg'a Ne-i mutat: milyen módszerekkel hézvegyipari Kutató Intézet | lehet leginkább jövedelmezőmezőgazdasági kemizálási szolgálata és a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem

június 18—20-a között A mezőgazdaság kemizálása című országos ankétet. Az országos rendezvények sorában kiemelkedő jelentőségű ez a tanácskozás, s jelentősége egyre fokozódik.

Az ez évi ankétet két lényeges körülmény miatt megkülönböztetett érdeklődéssel várja a mezőgazdasági szakr vélemény. Először azért, mert a termelési rendszerek döntök fontosságú tényezője a kemi- zálás, és napjainkban a rendszerek gyors ütemű terjedésével előtérbe került e tényezőnek az elemzése, értékelése. A rendezők ezért is ha1934-ben feleségével és huszonegy társával a Vörös Segélyben való közreműködése miatt letartóztatták. Amúgy is gyönge egészsége fokról fokra összeroppant. 1935—36-ban az év nagyobbik felét Budakeszin és Rákoscsabán, szanatóriumban töltötte. A betegségen túl az Európát fenyegető sötét árnyék, a fasizmus, az attól való rettegés gyöngítette. »S itt van ez a szép, új világ... — írja kolozsvári barátjának —, ez a neovandalizmus, mely mint a dudva és a burján, úgy veri fel, lepi be életünket.«

Utolsó alkotó korszakában főként tájképeket rajzolt és festett, ezekbe sűrítette azt a rendet és tisztaságot, amely után annyira vágyódott, amelyért küzdött. 1944. február 25-én hunyt el Budakeszin. »Nem bírta hát tovább a roncsolt szív s tüdő.«

1958. március 15-én a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa poszthumusz Kos- suth-díjjal ismerte el munkásságát. Eszméit, szellemét pedig a magyar szocialista képzőművészet őrzi.

H. M.

Csökkent a tűzesetek száma

653 ezer forint kárt okoztak a csikkek

Az elmúlt években átlag 259 [ rabbi jogszabályokat alkal- tűzeset volt Somogy megyé- J mázzá, határozottan és közértben. Tavaly harmincnéggyel j hetően kimondva, hogy me- kevesebb a »sokévi átlagnál«. ! lyik munkahelyen mi a teen- Mégsem csak ezért volt jó év dő a tűz megelőzésére, az 1974-es & megye tűzoltói- — Közismerten jól működő nak. Egyetlen olyan tűzeset í önkéntes tűzoltóegység van nem fordult elő, ahol a kár Siófokon, mégis ez a környék

meghaladta volna a kétszázezer forintot, összesen négy és fél millióval kevesebb kárt okoztak a lángok, mint az előző évben. Egyetlen gazdasági épülettüz nem volt a megyében tavaly.

— Ez a javulás csak a szerencsének tulajdonítható-e — kérdeztük dr. Egyed Dezső alezredestől, a tűzoltóság megyei parancsnokától.

— Sokkal inkább annak, hogy sokat javult a tűzvédelmi fegyelem tavaly. Még a termelőszövetkezetekben is — ahol korábban legtöbb volt a hiányosság — kedvező változások történtek. Mutatja ezt az is, hogy tavaly huszonkettővel kevesebb tűzeset volt a gazdaságokban, és hogy egyetlen istálló — vagy szénaszárítót űz sem történt. Más években az ilyen nagy károkat okozó tüzek száma tíz fölött volt.

— Az emberek tehát jobban ügyeltek a kipattanó szikrákra és a cigarettacsikkekre?

— Még mindig nem eléggé. A legtöbb tűz oka továbbra is a gondatlanság. Csák a dohányosoké 653 ezer forint kárt okozott, 40 ilyen tűz volt. Több volt a nyílt láng okozta tűz is. Sokszor már érthetetlen a felelőtlenség. Az egyik helyen például gyertyával világítottak az üzemanyagtároló kamrában ... Huszonhat tüzet okozott a gyerekjáték. Különösen szomorú és figyelmeztető, hogy az ilyen szülői gondatlanság három kisgyerek halálát okozta.

— A gondatlanság és felelőtlenség ellen a régi recept: hatékonyabb ellenőrzés és következetes szigo*-:

— Tavaly 151 esetben kezdeményeztük a tüzet és tűzveszélyt okozók felelősségre vonását. Legfontosabb feladat a tüzek megelőzése. Ezek után talán meglepő, hogy a jövőben csökkenteni fogjuk a tűzvédelmi ellenőrzések számát. Az eddigi tapasztalat ugyanis az,

a megye tűzvédelmi fehér foltja. Bármikor szükség lehet ugyanis egy jobban fölszerelt állami egység riasztására. Legalább egy óra, mire egy Upen »vonulás« egység Kaposvárról, Veszprémből vagy Székesfehérvárról megérkezik. A végrehajtó bizottság már korábban állást foglalt ezzel kapcsolatban: fiatal városunkban szükség van állami egység létrehozására.

— Nemrég érkezett meg a belügyminiszter egyetértő levele, s ez lehetővé teszi az önálló egység létrehozását Siófokon. A Siófoki Városi Tanács a Gáz- és Olajszolgáltató Vállalat volt Sió úti telepét bocsátotta rendelkezésünkre. Az ott megüresedő szerelő- csarnokban alakítjuk ki az ideiglenes laktanyát az idén. 1976. január elsejétől már korszerűen felszerelt állami tűzoltóegység gondoskodik a környék tűzbiztonságáról. Ezután a megyének nem lesz olyan települése, ahová negyven percen belül ne érkezhetne meg az állami tűzoltóegység. i

— Nem mondható eredményesnek az önkéntesek tavalyi továbbképzése, hiszen egy- egy tanfolyamon a megjelenési arány néha az ötven százalékot sem érte el.

— Ennek oka, hogy sok önkéntes tűzoltó munkahelye távol esett lakóhelyétől, ahol aa egység működött, s bizonj sehol sem nézték jó szemmel, ha valaki ilyenféle kötelességeire hivatkozva maradt távol a munkából. A jövőben felénél is kevesebbre — 2505-re — csökken az önkéntes tűzoltóit száma. Alapkövetelmény lesz, hogy csak helyben lakó éj dolgozó lehet önkéntes tűzol-, tó. Ezután — a rendelet szerint — munkaidőben is mód nyílik a tűzoltói munkával kapcsolatos teendők elvégzésére.

Nőnek a követelmények, javulnak a munka föltételei, eredményesebb lesz az önkéntes tűzoltók tevékenysége. Az idén további tizenhét 800 perc literes kismotorfecskendőt és nyolc új UAZ gépkocsit kapnak.

Összességében a megye tűzvédelmi helyzete megnyugtató.

B. F.

Növényvédelmi tájékoztató

Üvejíházak, fóliák alalt termesztett zöldségfélék óvása

Az üvegházi és fóliás mesztés, palántanevelés során a legtöbb növényvédelmi problémát a különböző palántadőlést okozó okozzák. A paprika, a paradi csőm és a káposztafélék a legérzékenyebbek szíkleveles egy-kettő pedig leveles borban.

A palántadőlés tünetei foltokban jelentkeznek. Az ilyen foltokon a növénykék először fonnyadnak, s ha megvizsgáljuk a gyökerüket, azok megbámulták és elvékonyodtak, hogy a túl gyakori ellenőrző- | Az ilyen pusztuló töveket el seknek nem volt kellő ered

menyük. Már-már szokásos formasággá váltak. Ezután kevesebb, de sokkal alaposabb és jól előkészített ellenőrzést tartunk a gyárakban és a mezőgazdasági üzemekben. Rövidesen a megyei tanács vb elé kerül a ma követelményeihez igazodó új tűzvédelmi szervezeti és működési szabályzat, amelyik egyebek között a kokéi! távolítani, s a többi palántát a további pusztulástól megvédeni. A károsodás továbbterjedését megakadályozhatjuk, ha a fertőzési gócot és környékét Perocin 75, Lonacol, Cineb 85 0,5 százalékos oldatával öntözzük (10 liter vízhez 5 dkg). A permet- léből négyzetméterenként 2,5 litert kell felhasználni. Az ajánlott gombaölő szerekkel

tér- megelőző védekezést is lehet alkalmazni!

Az állati kártevők közül a levéltetvek károsítanak üveg- gombaíélék. házi és fóliás körülmények között. Különösen akkor veszélyesek, ha a palántanevelés mellett árutermesztés is folyik, ilyenkor a fertőzés rendszerint az idősebb tövekről terjed. A levéltetvek mindig a .legfiatalabb növényrészeken találhatók meg. (Hajtásokon, levelek fonákján.) Szívásuk következtében a növény fejlődésében lémarad, rosszul termékenyül, vagy ha erős a fertőzés, a frissen kötött termést ledobja. A levél- tetű-fertőzés észrevehető a levelek sárgulásáról és a levél szélének a fonák felé való görbüléséről. Védekezésre a következő szereket ajánljuk: Dimecron 50 EC 0,05—0,1, Phenkapton 20 WP 0,1—0,2, Bi—58 EC 0,1, Unifosz 50 EC 0,1 százalékos oldatával kell permetezni a fertőzött növényeket.

táraztak úgy, hogy az ankétot a termelési rendszerek értékelésének, a tapasztalatok, a problémák megvitatásának szentelik. A plenáris ülést követően két szekcióban, foglalkoznak külön a szántóföldi és külön a kertészeti kultúrák termesztési rendszereivel.

A fokozott érdeklődést másrészt az indokolja, hogy a kemikáliák nyújtotta nagyszerű lehetőségekkel hatékonyan, jól kell tudni élni. Ez az ankét segítséget ad, utat

fi kának, a virágok,a galambok városa

Riga megkapóan hangulatos város. Sok a történelmi értékű műemléképület. A turisták nagyon kedvelik. Az

terjesztéséért tettek nagyon sokat. A Mezaparksban, Riga »városligetében« fölépítettek egy olyan szabadtéri színpaSomogyi Néplap

Rigát nevezte el így a költő. Ez az elnevezés azonban csak részben találó. Mert Rigára a hársakón, a virágokon, a galambokon kívül az is jellémző, hogy ipari város. Riga 70. üzemének a termékei 90 országba jutnak el. Már a cári Oroszország egyik legjobban iparosodott területe volt Riga és környéke. Ennek megfelelően nagy szerepet játszott az oroszországi munkásmozgalom kialakulásában és megerősödésében is.

A lett bjjrzsoá köztársaság létrejötte'es húszesztendős uralma azonban azzal a követelménnyel járt, hogy Lettország fejlődése megrekedt; gazdaságilag elszigetelődött, elvesztette korábbi hagyományos piacait. Ha Lettország 1913. évi'ipari termelését 100- nak vesszük, különös képet látunk-, mert 1945-ben ehhez képest a termelés indexe csak 90.

Napjainkig azonban Lettország pótolta ezt a lemaradást. Sőt... Az intenzív ipari fejlesztés nyomán az egy lettországi lakosra jutó ipari termelés értékét — az ipari munkások arányát tekintve — a Lett SZSZK a Szovjetunió legfejlettebb köztársaságai közé került. A lett ipar termelése 1940-hez képest

1970-re már a 27-szeresére! Nyugati-Dvina folyón pedig nőtt. Így aztán a gazdaság j építik a 800 megawatt telje1211-ben épült dómban ren- j dot, amelynek pódiumán egy- dezett orgonahangyersenyek- j szerre tízezer kardalos fér el! re nemcsak Európából, ha- ! Minden év augusztusában itt nem Amerikából is sokan el- j rendezik meg az immár világlátogatnak. Külön hajó- vagy hírűvé vált dalfesztivált. A

szerkezete megváltozott, a

nemzeti jövedelem előállításában az ipar részesedése már meghaladja a 60 százalékot.

Legismertebb Iparáguk a

rádióelektronikai ipar. A lett tranzisztoros rádiókészülésitőképességű vízi erőművet.

A lett mezőgazdaság kollektivizálását 1950-ben fejezték be. Addig a tanyás gazdálkodás volt jellemző. A mocsaras, erdős, mintegy 3000 kisebb-nagvobb tóval

keket, sztereó-lemezjátszókat : szegdelt vidékeken épült ta

— nyugodtan mondhatjuk világszerte ismerik és kedvelik. Lettországban 1940- ben 21 500 rádiókészüléket állítottak ' elő, 1970-ben már; tár, ennek azonban csak egy1,8 millió darabot gyártottak, az idén pedig jóval túljutnak a kétmillión. Hogy az arányokat érzékelhessük: a

mi iparunk 1970-ben 206 ezer rádiókészüléket gyártott. Számottevő a lett televízikészü- lék és telefonközpont gyártása is. A Szovjetunióban itt a legfejlettebb és legerősebb az izzólámpagyártás, évente 140—150 millió izzólámpát állítanak elő.

A gyenge »oldal« az energiaellátás volt. Lettország energiahordozókban szegény, csupán tőzegtermelése kielégítő. A rossz adottságokat aztán a vízi energia hasznosításával, másrészt a többi köztársaságok segítségével ellensúlyozták. Ukrajnából például egy 1000 kilométeres csővezetéken kapnak földgázt. A

repülőutakat szerveznek a hangversenysorozatokra. A 6883 síppal ellátott orgona ritka értékű hangszer. A román és gót stílusjegyeket elegyítő dómban sikerült részt vennem egy orgonahangversenyen. Felejthetetlen élményeim közé sorolom azt az estét.

Jártunk Jurmalában, amely Riga üdülőövezetéhez tartozik. Ez a pompás üdülőhely a Balti-tenger rigai öblének a | partján 15 kilométernyi hosz- szan húzódik. Szép magán A mezőgazdasági területek j üdülőházak, szanatóriumok, nagyobbik részén takarmány- j szállodák váltják itt egymást, és ipari növényekkel, zöldsé- j A jurmalai éghajlat, különö- gekkel foglalkoznak. A ta- 1 sen a magas vérnyomástól laj- és az időjárási viszonyok j szenvedő emberek számára

nyákból az emberek kulturált falvakba települtek át. A vetésterület nagysága napjainkban mintegy 1,8 millió hekharmadán termesztenek gabonát.

diktálják ezt így. A lett kol hozok állattenyésztésének a nagy részét a nagy tejhozamú tehenek tenyésztésére specializálták. A szarvasmarhaállomány 1,2 milliós (a 100 hektárra jutó szarvasmarhasűrűség aránya magasabb, mint nálunk). A tejtermelés 1961—65 között 1,4 millió, 1966—70 között 1,7 millió tonna volt. Ez a mennyiség azóta még növekedett. Sertés- és juhtenyésztéssel is foglalkoznak. A sertésállomány egymillió, míg a juhállomány 350 ezer körül mozog.

kedvező üdülő- és gyógyhely.

A lettek nagyon szeretik a dalt, a muzsikát. Ahol és amikor csak mód van rá, énekelnek — de mindig együtt. Ez nem véletlen, így alakult és így vált szokássa. A kórusmozgalom annak idején a cári rendszerben a munkásmozgalom egyik fedőszerve volt; ebbe a lett zeneművészet legjobbjai kapcsolódtak be. Két zeneszerző, Cimze és Vigner népdalokat dolgozott föl a kórusok számára. Reinhold és Kalnin pedig magáért a mozgalom kilett kórusok mellett megjelennek és föllépnek itt a többi köztársaság legjobb kórusai, és gyakori vendégek a külföldi együttesek is.

Lettország a Szovjetunióban híres arról is, hogy a közép- és felsőfokú képesítésű szakemberek között náluk nagyon magas a nők aránya. Lettországban 100 közép- és felsőfokú képesítésű szakember közül 61 nő.

Riga diákváros is. Egyetemének 8700 hallgatója van. Hat főiskolája közül a legnagyobb a műszaki főiskola, ahol 12 500 diák tanuL

A diákok magas száma vidám, fiatalős jelleget kölcsönöz a város életének. A különféle diákünnepségeket, kulturális vagy sportmegmozdulásokat mindig élénk érdeklődés kíséri. Sok az ifjúsági klubok és művészeti együttesek száma. A fiatalok jól kihasználják a jellegzetes műemlék épületek pincéinek sajátos formáit és hangulatát. Magam is vendég voltam néhány ifjúsági pinceklubban. Érdekesen, tartalmasán, vidáman folyik a lett diákok és munkásfiatalok élete.

Tímár Ede

\