Somogyi Néplap, 1975. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-27 / 49. szám
Nádi világban A zamárdi felsői remete Szabálytalanságok a takarékszövetkezetek működésében A lápi, száraz nádrengeteget szél zörgeti, lábunk viszont csaknem térdig süpped a mocsárba. Egy helyütt, ahol különösen gyanúsan csillognak a jéghártyás tocsogók, valaki néhány műanyag flakonból épített »járdát«. Krómacélszínű ég nehezedik ránk. Eltévednénk, ha a körzeti rendőr szívélyesen nem kínálkozott volna kalauzul. Beljebbről férfibaritonon megszólaló csecsemő gögicsélést söpör felénk a meg-megújuló szél. — Ez ő. Kalyibává öregedett faépület, Zöldje penészszínné halványult. Messzebb — nem vállalva a rokonságot a bódéval — rangos villák tekintenek a nádasra betoncölöp lábaikról. Kísérőnk búcsúzik. Mi ott állunk a kalyiba barlangsötétjéből előbúkkanó remetével szemben. Olajfeketére mocsko- lódott gönc, gumicsizma van Ijajta. Zilált, őszes haját svájcisapka szorítja le. A szeme mintha külön életet élne: hol megfényesedik. hol szürkébb lesz az iszapnál. — Bemennénk. A remete — akiről Zárnál— diban furcsa hírek keringenek — utat enged maga mellett. Egy vaságy, rajta színe vesztett, lógó vatelinú paplan és két szakadt doboz; a kászli tetején összevisszaságban bádogtárgyak. négy öngyújtó, egy vízipisztoly, műanyag mackó, üvegek. A zsebkendőnyi épületbelső közepén petrofor, rajta üres konzervdobozok, gyertyák. Egy szék. Nem ülésre szolgál. Kakaóporos zacskók, sztaniolpapírok hevernek rajta. .Pókháló, szemét, ételhulladék. — Hideg van itt. — Néha gyertyát gyújtok, akkor nincs hideg. A tél hamar meghal. Tudom. Másfél éve lakom itt. — Félelmes lehet. ' — Nem. Jó itt. Kígyó sincs, madár se fütyül. Éppen a kalyiba fölött csi- vog föl egy kismadár. — Madár se fütyül. — Azt mondják az emberek magára: »a remete«. Miben hisz? — A tudományban; nem vagyok remete. Átmentem a művészetből a tudományba. Abból él mindenki. Pervédelemnek jó ez. _ 7 — Imádkozni nem szoktam, hangjegyekben megy az is. Mindennek hangneme van. Saját hangelméletét mindenkinek ki kell dolgoznia. Lelkesen magyaráz, kezével kaszálva. A talpunk alól kúszik fel a hideg kígyója. Ö nem fázik. — Itt egészséges. Sosem beteg az ember, ötven évtől hetvenig vagyok. Csak hatvanévesen élek majd gyógyszerrel. — Hogyan került ide? — Tizennyolc éve megvettem ezt a helyet valakitől. Akkor rátettem a nyaralómat. Honnan? Az égből? Észrevétlenül csap át fejedelmi többesbe. — Családunk sohasem volt, szerencsére. Az nem jó. Ügy van belőle. Elég a szülők ügye is. Ügyekbe szoktuk feldolgozni a családi dolgokat. Vagyonunk: exponens hatvány. Nem | adnánk semmiért. Minden, ami a környező világot képezi. — Mit tart az emberekről? — Nem vesszük alapul: jók-e, rosszak-e. Azt nézzük: hová tartoznak. — Hová tartozott legszívesebben előző életében? — A művészethez, aztán a tudományhoz. Erre gondolok ! mindennáp. Van időm. Hat na- I pig fekszem, akkor elmegyek bevásárolni a környékre, vagy Pestre kenyérért. — Kenyérért Pestre!? “— Nagy város. Fárasztó ... — Mit csinál még? ■ — Kidolgozom magamban a | hangelméletet, meg a lőelméle- tet is. Bármikor behívhatnak. Kik? Hová? 1 — Katonazenész voltam, meg színházi zenész, meg múzeumőr. Mindenhová hívhatnak. Mondták: ha a múzeumot renoválták, visszahívnak. — Irt már nekik? — Átmentem a hangtanba, ott nem kellett írni. Kimegy- a divatból az írás a modern világban. Katonáéknál jó volt, ott mindig megmondták, mit csináljunk. . A személyi igazolványa sze- | rint Nóga Ervinnek hívják. Ötvenéves, érettségizett ember. Életútja megegyezik a zavaros mondataiból kifejthető konkrétumokkal. Katonazenész, színházi muzsikus voít. — Eltörött a kezem, nem bírta meg a fúvóshangszere- ket... Vércsekarommá görbülnek jobb kezének ujjai. — Van mondanivalója az embereknek? Üzen nekik valamit? — ök sem üzentek nekem. Kerülöm őket. Mosni is csak tavasszal mosok, meg nyáron. Itt télen nem szoktunk. Szortyog a talaj a lábunk j alatt, lábalunk kifelé a reme- ; telaktól. ! Egy telefon a Baranya me- J gyei Múzeumok Igazgatósága gazdasági osztályára. — Igen, ismertük Nóga Ervint, nálunk dolgozott. Egyszer csak felállt, kabátját, kalapját itthagyva eltávozott. Azóta nem láttuk. A zamárdi felsői remetével — s ez a beszélgetésből is ki- ; derült — baj van. Nem abban j a huzatos kalyibában lenne a ; helye télvíz idején. Otthonban, | orvosi felügyelet alatt annál inkább. Kifényesedne a szeme állandó időre talán? Az ember- > élet közügy. Leskó László í A nagyatádi járás több községében működik takarékszövetkezet. Ezek egy része önálló, néhány helyen kirendeltség, másutt betétpénztár működik. A tagok száma tavaly a járásban 9497 volt, a részjegyalap összege pedig meghaladta az 1 millió forintot. A Nagyatádi Járási—Városi Ellenőrzési Bizottság egy korábbi vizsgálatában azt nézték meg, hogy a takarékszövetkezetek működésükben, gazdálkodásukban megtartják-e az előírásokat, a törvényeket, rendeleteket. Engedély nélkül Valamennyi takarékszövetkezetnek megvan a Pénzügyminisztérium által kiadott működési bizonyítványa, s többségükben az alapszabály szerint látják el feladatukat. A népi ellenőrök azonban fölfigyeltek arra, hogy például a berzencei takarékszövetkezet még az 1973-ban készült alapszabályban Csurgó nagyközséget is működési területének nyilvánította, de erre még a vizsgálat időpontjára sem rendelkeztek pénzügyminisztériumi engedéllyel. Ennek ellenére 289 csurgói lakost vettek föl 43 000 forint részjegyalappal a tagok sorába, s közülük 151-nek 1 millió 223 ezer forint kölcsönt folyósítottak. Hasonló módon járt el a lá- bodi takarékszövetkezet. Működését még 1973-ban kiterjesztette Nagyatádra, s erre engedélyt csak 1974 elején kért. Ezt' azonban a Pénzügyminisztérium a takarékszövetkezet nem megfelelő gazdasági munkája miatt elutasította, s a vezetőket a szükséges intézkedések haladéktalan megtételére kötelezte. A járási hivatal pénzügyi osztálya is határozatban kötelezte a lábodi takarékszövetkezetet a tagsági viszony felmondására, a részjegyek visszafizetésére. Ezt követően a takarék ismét kéréssel fordult a Pénzügyminisztériumhoz a felmondás alóli mentesítésért, ezt azonban a. vizsgálat idejéig nem kapta meg. S noha 31 000 forint részjegyet visszafizettek, a népi ellenőrök a vizsgálatkor még 191 — 26 800 forint részjeggyel rendelkező — olyan tagot találtak, aki nem a takarékszövetkezet működési területén lakik. Előbb kellene az engedélyt kérni, s csak azután fölvenni a működési területen kívül lakókat. Alapszabály szerint A takarékszövetkezetek mindenütt elkészítették az alap- szabályzatot, elvégezték a szükséges módosításokat, s többségük azok szerint tevékenykedik. Közgyűléseiket, részközgyűléseiket, küldöttgyűléseiket az előírt időben meg- tarjálc, legtöbb helyen megfe- I lélőan dolgozik az igazgatóság, a felügyelő, a vizsgáló, az in- I téző és az ellenőrző bizottság : is. Gyékényesen azt tapasztal* j ták, hogy a tanács elnöke tag- I ja volt az igazgatóságnak, ez pedig ellentétes az alapszabály" lyal. Ugyanitt az egyik könyvelőnek és a kirendeltség pénztárosának nem volt erkölcsi bizonyítványa, noha ez kötelező. Háromfán — a babócsai takarékszövetkezet kirendeltsége működik itt — a feltételeket csak részben teremtették meg, nem megfelelő a nyitva tartási idő, s ami még súlyosabb: a kölcsönigénylő lapot a házas- társ nem írta alá. A kötelezvény eredeti példánya helyett csak másolat volt meg, az okmányokat felületesen állították ki, hiányzott az iktatószám, a tanúk lakcíme, s építési kölcsön helyett — sertésól építé- 1 sére — termelési kölcsönt folyósítottak. A népi ellenőrök megállapítása szerint az általuk vizsgált időszakban a babócsai takarékszövetkezet felügyelő bizottsága a háromfai kirendeltségen nem végzett tényleges ellenőrzést. Ezt állapították meg a berzencei takarékszövetkezet felügyelő és ellenőrző bizottságáról is. Intézkedések Előfordult néhány helyen, hogy tévesen számították a kamatot, s emiatt kár keletkezett, 1 eze.ket azonban utólag rendezték. Apróbb, kijavítható hibák fordultak elő, a múlt esztendőben, ám takarékszövetkezeteink többsége alapszabály szerint, s feladatának megfelelően, a törvényeket, rendeleteket betartva működött — ez a nagyatádi járás népi ellenőreinek összegezhető megállapítása. Mégis, ahol a lakosság pén- ! zével gazdálkodnak, ott az ilyen, apróbb hibák is megen- | gedhetetlenek. Örvendetes, i hogy ez volt a véleményük az ; érintett takarékszövetkezetek vezetőinek, s felettes szervei- i nek is. Köszönettel fogadják a I munkájuk javítását segítő népi ellenőri vizsgálat megállapításait, s több intézkedést tettek a hibák megszüntetésére. A lábodi takarékszövetkezet I például felmondta az engedély nélküli működési területén lakók tagságát, kölcsönét, visz- szafizette a részjegyalapot. A berzenceiek pedig a Pénzügyminisztériumtól utólag engedélyt kértek, hogy működésüket Csurgó területére is kiterjeszthessék. Sz. L. Növényvédelmi tájékoztató A növényvédő szerek tárolása A megyénk boltjaiban végzett ellenőrzések során megállapították, hogy a növényvédő szerek tárolása kisebb- nagyobb mértékben szabálytalan. A boltokban tartott nöGazdasági fejlődésünk realitásai A növekedés gyorsításának forrásai A gazdaság versenyképességének megtartása és javítása állandó megújulást követel. A njeg- újulásnak természetesen vannak anyagi erőforrásokhoz kötött korlátái. Tapasztalataink szerint azonban a legnagyobb korlát az emberekben van: a megszokottságban, a régihez való ragaszkodásban. Ez természetes emberi tulajdonság. A vállalatok vezetői azonban nem engedhetik meg maguknak ezt a fajta konzervatívizmust. Társadalmi felelősségük abban van, hogy ösztönzik és megszervezik a megújulást, hogy kezdeményezik és támogatják az újat, áz előremutatót, s a dolgozókat felkészítik a változásra. Akár a termékszerkezet korszerűsítése, akár a lekötött munkaerő hatékony működtetése oldaláról közelítjük a hatékonyság növelését, nem hagyható figyelmen kívül a lekötött állóeszközök összetételének a vizsgálata. A népgazdaság tsrrnelő- ágaiban ugyanis igen lassú a régi, elavult berendezések selejtezése. Évente átlagosan az állóeszközök 1,4 százalékát selejtezik ki. Ez az arány — figyelembe véve az állóeszköz-állomány évi 6—6,5 százalékos növekedését — 27—28 éves átlagos pótlási ciklusidőnek, cserélődésnek felel meg. A termeléspolitikában azonban elkerülhetetlenül előtérbe kerülnek a fokozott minőségi követelmények, s ezek feltételeként az elavult, csak drágán fenntartható állóeszköz-állományt gyorsabb ütemben kell kiselejtezni. Ez egyben a meglevő, illetve az újonnan üzembe helyezett korszerű gépek és berendezések jobb kihasználását is lehetővé teszi. „ A termelőberendezések kihasználásának javítása — ahol lehetséges — indokolttá teszi a műszakszám növelését. Meg kell azonban jegyezni, hogy vállalataink kissé egyoldalúan az extenzív kihasználás mutatóit kísérik figyelemmel, és ha mód van rá, azt növelik. Ritkábban hallunk a gépi berendezések intenzív, vagyis a munkarenden belüli kihasználásának javításáról, pedig e téren különösen nagy tartalékaink vannak. A termelőberendezések intenzív kihasználásának javítása is szükségessé teszi a szervezettségi kultúra növelését. A termelési és a termelést kiszolgáló folyamatok korszerű megszervezése nél- j kül nem képzelhető el a gé-' i pék üzemidőn belüli produk- [ tív kihasználásának javítása. Az állóeszköz-állomány extenzív és intenzív kihasználásának javításával, a termék- szerkezet korszerűsítésével, a szervezettség színvonalának javításával jelentős pótlólagos ráfordításokat takaríthatunk meg. A fejlesztés egyik módja a beruházás. Eddig elsősorban ezt az utat jártuk, ezt a módszert választottuk. Tény, hogy a fejlesztésnek ez viszonylag egyszerű módja. De egyben a legkockázatosabb is. A hatékonyság javítását szem előtt tartó gazdasági vezető számára a beruházás rendszerint a fejlesztési variánsok között az utolsó he- I lyen szerepel; vagyis akkor | folyamodik ehhez az eszköz- I köz, ha a feltárható tartalékokkal már nem érhető el a kitűzött gazdasági cél. A vállalati beruházásokra előirányzott összeg 1975-ben mintegy 68 milliárd forint — 6—7 százalékkal nagyobb a tavalyinál. Célszerű, ha ezt az erőforrást a vállalatok elsősorban a folyamatban levő beruházásaik befejezésére koncentrálják. A gazdasági egyensúly javítását szolgálja az az intézkedés is, mely szerint újonnan kezdődő vállalati beruházásokhoz állami támogatás és hitel csak különösen indokolt esetben, mindenekelőtt a gyorsan kivitelezhető, a gazdaságos tőkés kivitelt növelő vagy az importot gazdaságosan helyettesítő fejlesztésekhez nyújtható. Az állami beruházások körében is olyan intézkedések születtek, amelyek a folyamatban levő programok megvalósításának gyorsítására irányulnak. Eddig lényegében a gazdasági egyensúly javítása oldaláról közelítettük a feladatokat, illetve a feladatok ösz- szefüggő láncolatát, és mint láttuk, a gazdasági egyensúly javítása nem az egyik vagy a másik feladat megvalósítását követeli; nem valósítható meg az egyik feladat, ha a másikat elhanyagoljuk. A gazdasági hatékonyságnak az eddigieknél és a tervekben figyelembe vettnél nagyobb arányú javulása új, pótlólagos erőforrásokat is teremt, amelyek lehetővé, tehetik a gazdasági egyensúly erőteljesebb javítása mellett a gazdaság- növekedés ütemének a meggyorsítását. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a növekedésnek a tervezetthez viszonyított gyorsítása csak abban az esetben következhet be — az életszínvonal-célok és az ország külgazdasági egyensúlyának veszélyeztetése nélkül —, ha arra a gazdasági hatékonyság »arányos« javulása fedezetet teremt. Or. Varga György vényvédő szerek okozta balesetek, mérgezési veszélyek elkerülése végett a következőkre hívjuk fel a növényvédő szert árusító boltok figyelmét: A kis forgalmú, és élelmi- ’ szert, élvezeti cikket, illetve italt nem árusító kereskedelmi helyeken a növényvédő szert az áruraktár elkülönített részében levő szekrényekben szabad tárolni úgy, hogy szennyeződésnél a környezet j felmosható, tisztítható legyen. A raktár, illetve a szekrény ajtaját biztonsági zárral kell ellátni, a kulcsok csak az üzletvezetőnél vagy a méregkezelői képesítéssel rendelkező árusítónál lehetnek. A raktár ajtaját, illetve a szekrényen ott kell lennie a »Növényvédőszer-raktár«, illetve »Nö- | vényvédő szer« feliratnak. A raktár megfelelő szellőztetését biztosítani kell: a helyi| ség szellőzőnyílásait, vezetékeit, kéményeit úgy kell elhelyezni, hogy ne legyenek kapcsolatban a szomszédos helyiségek hasonló nyílásaival, vezetékeivel. A raktári munka zavartalanságát biztosító természetes és mesterséges megvilágításról gondoskodni kell. Külön zárható raktárrészben, illetve szék- rénvrészben kell tárolni a kifejezetten mérgező készítményeket: külön kell tárolni a tisztításhoz, a gyakorlatilag nem mérgező növényvédő szerek kiméréséhez használatos eszközöket. A raktáron kívüli helyisében kell elhelyezni az elsősegélynyújtó felszerelést, a folyóvizet szolgáltató — csappal ellátott — víztartályt és mosdóberendezést, a tisztálkodószert, a körömkefét, valamint a tiszta törölközőt. Az öltöző- szekrények olyanok legyenek, hogy a dolgozó, elkülöníthesse tiszta holmiját a védőruháktól és egyéni védőeszközöktől.
