Somogyi Néplap, 1975. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-27 / 49. szám
X megyt tí*ere*edetn»i forgalma 6C7 milliard forint volt, 700 millió forinttal, 11 százalékkal haladta meg az előző évit. A növekedésben a jövedelmek emelkedése, és az időnként előforduló áru- vagy választékhiány ellenére is kielégítőnek tekinthető árukínálat mellett az idegenforgalom fejlődése is szerepet játszott. fl lakosság kiskereskedelmi vásárlásai A bolti élelmiszerek forgalma 9 százalékkal nőtt. Az idényáras élelmiszerek kínálata — a zöldségfélék kivételével — javult, ennek következtében árszintjük a korábbi évekénél alacsonyabb mértékben emelkedett. A vendéglátás árbevétele 8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A ruházati cikkek forgalma 11 százalékkal emelkedett. Kötött, hurkolt kelméből az 1973. évi kétszeresét, műbőrből 18, selyemszövetből 39. lábbelikből 16 százalékkal többet értékesítettek. Az átlagosnál mérsékeltebben nőtt a gyapjú- és a pamutszövet forgalma, a felsőruházati cikkeké csökkent. A legnagyobb mértékben, 14 százalékkal, 1974-ben is a vegyes iparcikkek forgalma emelkedett. Az átlagosnál nagyobb volt a növekedés műszaki, tartós fogyasztási cikkekből és építőanyagokból. Egyes cikkek forgalmát a várható áremelkedése miatt előre hozott beszerzés is befolyásolta. Az év végi elővásárlások következtében növekvő kereslet bizonyos cikkekből hiányt hozott létre. A kiskereskedelmi hálózat alapterülete 1974 végén 255 ezer négyzetméter volt, 1L Somogy gazdasági-társadalmi helyzete 1974-ben A KSH Somogy megyei Igazgatóságának jelentéséből ezer négyzetméterrel, 4,6 százalékkal nagyobb az egy évvel korábbinál. A bolti kiskereskedelem alapterülete 8,7 ezer négyzetméterrel, 6,7 százalékkal - nőtt, melynek döntő hányada az év utolsó negyedében a bevásárlóközpont és a Zselic Aruház átadásával valósult meg. A vendéglátó egységek területe a múlt év folyamán 2.5 ezer négyzet- méterrel, 2 százalékkal bővült. Lakásépítés, közműellátás 1974-ben 2464 lakás épült fel, a lakásátadás elhúzódása miatt azonban kevesebbe költözhettek be, mint az előző évben. A felépült lakások 44 százaléka a városok lakás- helyzetét javította. Az építések és bontások egyenlegeként a megye lakás- állománya 1974-ben 2 százalékkal gyarapodott, 118 ezer volt, s a 100 lakásra jutó lakosok száma az 1973. évi 311- röl 307-re alakult. A közműhálózat az előző évinél nagyobb mértékben fejlődött. A csatorna- és gázvezeték-hálózat hossza 11, a vízvezetéké 10 százalékkal nőtt. A vízhálózatba bekapcsolt lakások száma 17 százalékkal, arányuk az előző évi 36-ról 41 százalékkal emelkedett. A közcsatornával ellátott lakások száma 8 szállókkal nőtt. de a bekapcsolási arány 1974 végén sem érte el az összes lakás egy- tizedét. A vezetékes gázellátás 1974-ben is erőteljesen fejlődött. A községi lakások közmű- ellátásának javulását a múlt évben 6 új törpe vízmű üzembe helyezése jelezte. Egészségügyi ellátás A járóbeteg-ellátás feltételei tovább javultak. Az orvosok száma év végén 618 volt. 5 százalékkal több, mint egy évvel korábban. 1974-ben 6 új körzetet szerveztek, a körzeti orvosok száma 6, a körzeti gyermekorvosok száma 11 százalékkal nőtt. A megye 143 általános orvosi körzetéből 7, a 22 gyermekorvosi körzetből egy volt betöltetlen, arányuk (5 százalék) az egy évvel korábbihoz képest csökkent. A rendelőintézeti kapacitás az előző évekénél mérsékeltebben nőtt, a kórházi ágyak száma 2 százalékkal csökkent. A 10 ezer Jakosra jutó kórházi ágyak száma 1974 végén 62 volt, kevesebb, mint 1973-ban. Az egészségügyi szolgáltatások iránti igény nőtt. Az általános körzeti orvosok betegforgalma 2, a rendelőintézetek- 6, a gyermekorvosi vizsgálatok száma 35 százalékkal volt nagyobb, mint 1973-ban. Az egészségügyi Az érdekvédelem alapja a tájékozottság helyzetet az év elején és végén is fellépő influenzajárvány hátrányosan befolyásolta, főleg ennek tulajdonítható, hogy a táppénzes arány 5,2-ről 5,7 százalékra emelkedett. A bölcsődei helyek száma az év folyamán — mivel a megyeszékhelyen megvalósuló 120 személyes bölcsőde üzembe helyezése 1975-re húzódott át — csak 2 százalékkal nőtt. A bölcsődés korú gyermekek létszáma 6 százalékkal emelkedett, így az ezer megfelelő korúra az előző évinél kevesebb, 66 hely jutott. Oktatás Az óvodai helyek száma 1974-ben 10 százalékkal gyarapodott. Az óvodás korúak kétharmada, 9,7 ezer gyermek járt óvodába. A felvételi igények 93 százalékát elégítették ki, ez azonban több helyen a zsúfoltság növekedésével járt. Az általános iskolai tanulók számának egy évtizede tartó csökkenő folyamata lassult, növekvő létszámú évjárat lépett az általános iskola első osztályába. A tanév elején a tanulók száma 35 ezer volt, egy százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A megye általános iskolai hálózata a megelőző tanév elejétől az új tanév kezdetéig 52 új osztályteremmel gyarapodott. Bár az elnéptelenedés miatt 13 vidéki | iskola megszűnt, az osztály- I termek száma lényegében í nem változott, a minőségi javulás számottevő. A városi is- 1 kólák azonban továbbra is zsúfoltak, a községekben pedig magas a szükségtermek aránya. A középiskolákban a tana termelőszövetkezeti nőbizottságok mindjobban felismerik helyüket, szerepüket, egyre eredményesebben dolgoznak. De ahogy ezen az eszmecserén kiderült, megesik még', hogy ismereteikből hiányzik egyegy láncszem. Elsősorban a mezőgazdaságot érintő rendeletek ismeretéről van szó. A szövetség jogtanácsosának előadását követően igényként vetődött ez föl, és érdemes Mezőgazdasági üzemeink több testületi ülésén, különböző tapasztalatcseréken, tanácskozásokon hallottam -ilyen megjegyzéseket: »...ha tudom, hogy erre mód van, másképp intézkedem«. Nemegyszer részese voltam olyan vitának is, ahol az forgott a szóban, hogyan is lehetne a tájékoztatást tökéletesíteni, milyen »csatornákat« kellene nyitni ahhoz, hogy ki-ki hozzájuthasson a megfelelő információhoz, az őt foglalkoztató kérdésekben kellően tájékozott legyen. Ez a probléma érthetően a gazdaságok terület- növekedésével került inkább előtérbe — a koncentrált nagyüzemben nemcsak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet kialakítása a döntő, legalább annyira fontos minden szinten a megfelelő folyamatos tájékozottság. Méghoz- ; zá a sokoldalú tájékozottság, j amely nélkül ítéletet alkotni, ! dönteni nem lehet sem gazda- i sági, sem társadalompolitikai 1 a kellemesen meleg, világos kérdésben. , és kényelmes üzemi tanácstelelösséggel foglalhassanak ál- el-ején 5>5 ezren tanultak, lást egy adott kérdésben, szé- | ugyanannyian, mint egy ev- les körű ismeretekre van szűk- í ^ korábban A szakkozep- ségük. A dél-somogyi tsz-szö-WfkPlai arany’ tovább nőtt: az vétség jó módszert választott. osszes t,a.nul°k számán belül mikor most. a tervkészítések, •a . s/.akkozepiskolaba _ járok aranya az előző tanévi 46-rol 49 százalékra emelkedett. Az általános iskolai napközis tanulók száma 10, a diákotthonokban elhelyezett középiskolai tanulók száma 7 százalékkal volt több, rpint az alapszabály esetleges módosításának időszakában tanácsokat, megfelelő összegező tájékoztatást adott az érvényben levő rendeletekről. Ez is egy úha a jobb tájékoztatásnak. Ez is segíthet abban, hogy a szövetkezeti de-! egy évvel korábban. A diákmegszívlelni. A nőbizottságok mokrácia céljainknak megfele- ! szociális ellátást igénybe ve- érdekvédelmi és fontos szövet- lően tartalmilag gazdagodjon. VQk között emelkedett a fizi- kezetpolitikai feladatokat hiva- tovább szélesedjen. kai dolgozók gyermekeinek tottak ellátni. Ahhoz, hogy fe- | V. M. . aránya. Vita a politikai oktatáson Munkások a versenyről Szövetkezeteink az információáramlásnak változatos módjait alakították ki. Említhetnénk a stencilezett vagy nyomdai úton. előállított üzemi híradókat, kérdőívek kibocsátását egy-egy adott témakörben, a kisebb csoportokban, brigádokban folytatott megbeszéléseket, vagy a falufelelősök , „ ... , ... ,, rendszerét, akik a több köz- hallgatok hanem vitazok ségből álló szövetkezetekben i ültek.) felszólalásra biztatni, a legfőbb összekötő láncsze- ! E§>’mas után emelkedtek a kérem tíz-tizenöt perc alatt benépesült, a délelőtti műszakról siettek ide a résztvevők. Kovács Gyula pártoktatás-ve- zető negyed háromkor már munkához látott. A tartalmas. met jelentik a tagság és a ve a XI. pártkongresszus és a ha- j — A munkaversenyben a 1 zánk felszabadulásának 30. év- tényleges eredmény az alapve- ! fordulójának tiszteletére tett i tő, a verseny pedig csak ak* felajánlások azonban mentesek | kor eredményez tényleges ettől. Tapasztalatom szerint a j hasznot, ha tudatos és értéke- j szocialista brigádok a ver- j lése folyamatos. Véleményem ' seny motorjai, és nagy vonz- I szerint a verseny állásáról, a erőt képviselnek; itt most ősz- j vállalások teljesítéséről gyakvalóban gondolatokat ébresz- szefog brigád és brigádon ki- ; rabban kellene tájékoztatni a tő vitaindító után nem kellett vüli egyaránt. Társaimmal ar- dolgozókat. Érdekel bennüna résztvevőket (szándékosan ról beszélgettünk, hogy van két, hogyan vélekednek rólunk használom ezt a szót, mert itt ! még jó néhány kihasználatlan a vezetőink, miként ismerik el lehetőségünk, gondolok itt tar- ] jó munkánkat, talékaink feltárására, a taka- Dávid Jenöné, a csomagoló: rekosságra. munkásnője jogos kívánságot i Ezt a gondolatot fűzte to- í ‘fogalmazott meg. Szerinte na- | .. zek a magasba. zetők között. De utalhatnánk ; A nagyatádi cérnagyárban vább Kéri Jánosáé meós, aki j gyón fontos a versenyben, a népfrontestekre, a téli poli- ! huszonkilencen — zömükben tikai, a különböző üzemi tan- ‘ munkásnők — vesznek részt A folyamokra, melyek mindegyi- : vállalati gazdálkodás és válla- ke az ismeretek gyarapítása j lati élet kérdései című tanfo- mellett a tájékoztatás fontos i lyamon. fórumaivá válhat; ha valóban ! Amikor ott jártam, a szocia a minőség további javításáról i hogy az egyik üzemrész dolgo- szólt. zói ismerjék a másik üzemrész 1 — Minőségi munkánk fontos ] dolgozóinak vállalásait, ter- mutatószáma. hogy a már meg- | vf'f 's- mer‘t csak annak birto- festett anyagból mennyi jön ■ kában tudnak egymás munká- vissza. Ha az előző évet vesz- í 3ara támaszkodni. élünk a kínálkozó lehetőséggel, lista munkaverseny-mozgalom szűk alapul, akkor már értünk — A jó munkahelyi légkör, A közelmúltban lezajlott 1 szerepéről. továbbfejlesztésé- fi eredményt, mert 3,5 száza- , az üzemi demokrácia szintén zárszámadó közgyűléseken is- nek feladatairól, szóló fejezet lekl'a csökkent az úgynevezett nagyban befolyásolhatja a mételten felvetődött: a szövet- 1 volt a téma. SZama‘ - V®-' kezeti demokrácia szélesítésé-] Nagy István festődéi eso-1 " '_ ^ a ,szln®, erfs hez nem nélkülözhető az infor- j portvezető így vélekedett: : -“T. 86 p821/1 tar ?SSi?° ... ., . . „I miatt szükséges. Ezeket a tech" macio, a velemenycse.e, es az | _ Nagyon fontosnak tar- j nológia pontos betartásával, a tóm azt, hogy az üzem gazda- jobb cérnaalapanyaggal lehet új körülmények .között a 4con c entrált, specializált nagy üzemben keresni kelt útjait, módjait. Feladatot meghatározó tanulság ez, épp úgy, mint az a tapasztalat is, melyet a dél-somogyi egyesült szövetkezetek nőbizottsági elnökeinek a napokban megtartott tanácskozása hozott. munkaverseny-mozgalom eredményeit, e kettő szerintem elválaszthatatlan egymástól — így vélekedett Sebestyén Jó- zsefné, a kiszerelőüzemből. — ennek í *ági és.P°litikai vezetői tuda- kiküszöbölni. Lényegesnek tar- Szeretjük, ha kikérik a véle- ennek , tnsan „ tóm, hogy az egymásra utalt ményünket, és ha megbiznak üzemrészek dolgozói ebben j bennünket olyan feladatokkal, működjenek együtt. Időt, ener- j amelyeknek megoldásán mi is tosan és tervszerűen támaszkodjanak a szocialista munkaverseny-mozgalom erejére, az üzem dolgozóinak többletmunkájára, arra a pluszra, amelytől szocialista lesz ez a ,mun- [ kaverseny. A korábbi évek- Nem vitás, hogy a nőpolitikái j ben egy kicsit több volt a for- határozatok megjelenése ótal malis elem ebben a munkában, giát és ezzel jelentős pénzt ta karítunk meg. Alig fejezte be mondanivalóját, már Káplár Imréné kiszerelő munkásnő keze lendült a magasba. törhetjük a fejünket. Tartalmas 120 percnek voltam a részese a nagyatádi cél" nagvár e tanfolyamán. D. S. Termelési rendszerek a mezőgazdaságban A negyedik ötéves terv egyik fő célja a termelési rendszerek meghonosítása és elterjesztése a mezőgazdaságban. Megyénkben ma már több mint negyvennégyezer hektáron folytatnak rendszerszerű termelést mezőgazdaság gi üzemeink. Ezen belül legelterjedtebb az iparszerü kukoricatermelés. Képünkön: Munkában a CPS termelési rendszer nagy teljesítményű betakarítógépe. Tavaly az építési beruházások negyven százalékát szárítók, tárolók építésére fordították a megye termelőszövetkezetei. Összesen 42 szárítóberendezés — főként a képen is látható Bábolna típusú — építése kezdődött tavaly, és többségük az őszi betakarításkor már üzemelt is. Az 19*0-es pártértekezlet óta kialakult Somogybán a zárt rendszerű burgonyatermelés is. A burgonya két rendszergazdája. a l.ábodi Állami Gazdaság és a barcsi Vörös Csillag Tsz a múlt évben országos bemutatóval és' tapasztalatcserével igyekezett elősegíteni a módszer gyorsabb terjedését. Mezőgazdasági üzemeink állattenyésztésének fejlődését jelentősen segítette a szakosított telepek építése, benépesítése. valamint a kedvezőtlen adottságú tsz-ckben indított szarvasmarhaprogram. A négy cv óla felépült és üzembe helyezett szakosítod telepek egyike a tótújfalui, 1200 férőhelyes hízómarhatelep.
