Somogyi Néplap, 1975. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-12 / 10. szám

Példaképét követte j(jj jv _ átalakult izem! szervezettel — Kaposváron, a Fó utcá­ban levő kis szabóműhelyben még fiatal gyermekfejjel is­merkedtem meg a munkás- mozgalommal, a marxista esz­mékkel. Ott tágult ki előttem az a világ, amelyről tanítóm, — példaképem —, Vámosi József és más kommunisták olyan nagy várakozással, bi­zakodással beszéltek. Mennyi­re más lesz majd az életünk, meglátod — mondták. így kezdi emlékezését Vé­tek József, a Somogy megyei Víz- és Csatornamű Vállalat igazgatója, amikor arra ké­rem: beszéljen arról, hogyan került a munkásmozgalomba, s mit jelent neki a felszaba­dulás pta eltelt három évti­zed. — Ha azt mondom, hogy a felszabadulás nekem mindent, egy teljesen új élet kezdetét jelentette, akkor nem túlzók. . Az vezetett a munkásmozga­lomba, a kommunisták sorá­ba, hogy láttam törekvésüket annak megvalósítására, amiről tanítóm oly sokat beszélt. Kaposvári, a Cserben szü­letett, gyerekeskedett. A cseri munkásotthon, az ottani be­szélgetések hatására, és az idősebbek, Bánó József, Ko­máromi Károly és mások hívó szavára lépett 1948-ban a kommunisták soraiba. Budapesti pártiskola. Külön­böző területeken dolgozó kom­munistákkal találkozott, szé­lesedett a látóköre. Azután ő tanított a kaposvári pártisko­lán. Majd a párt javaslatára néhány más területen dolgo­zott, míg negyedszázada jelen­legi vállalatához került, amely akkor alig hatvan emberrel, csak Kaposváron tevékenyke­dett. Statisztikai, tervezői vo­nalon dolgozott, volt szb-tit- kár, s azután 1957-ben igaz­gató lett. Ez a vállalat ma az egész megyében tevékenyke­dik, dolgozóinak, száma meg­haladja a négyszázat. Amikor védeni kellett a munkások hatalmát, Vétek Jó­,zsef tudta, hol a helye: már a munkásőrség megalakulása előtt bekapcsolódott a kapos­vári kommunisták által létre­hozott rendező gárdába, alaku­lásától tagja a munkásőrség­nek, s ma is készségesen megy, amikor szolgálatba, gyakorlat­ira hívják. Az MSZMP helyi megalaku­lása előtt tagja volt a pártot létrehozó városi intéző bizott­ságnak. Kezdettől tagja a vá­rosi párt-vb-nek, s 1950-től ti­zenkét éven keresztül tanács­tagi tisztséget is betöltött. Sok idő, energia elment pártmunkára az eltelt évtize­dek alatt, a végrehajtó bizott­ságban, a munkásőrségben végzett, s más társadalmi fel­adatok . ellátására. Marxista esti egyetem, sza­kosító, sokéves tanulás van mögötte, s ma előadó az esti egyetemen. — Soha nem mértem ezt az időt. Hiszen, kinek is számol­nék el vele? Önként vállal­tam mindent, amikor a kom­munisták soraiba léptem, kö­telességem, hogy erőmhöz mérten részt vállaljak a fel­adatokból. . Vétek József munkájáért sok elismerést kapott: munkáson kiváló jelvények, a fegyveres szolgálatért járó kitüntetések, . köztük a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozata. Azután a Vízgazdálkodás ki­váló dolgozója kitüntetés és több vállalati kiváló jelvény. November 7-én pedig a Mun­ka Érdemrend arany fokoza­tát vette át. — Jólestek az elismerések. Mégis sokkal nagyobb örömet jelent, ha látom Kaposvár, az ország gazdagodását, fejlődé­sét, azt, hogy a többi egykori cseri munkásgyerek élete is megváltozott. Van rendes ott­honom, egy kocsim, szabad időmben járjuk az országot, s egy-egy útról végtelen öröm­mel térek vissza, mert min­denütt tapasztalom céljaink, törekvéseink megvalósulását. Vétek József egy a kommu- I nisták közül. Szavaiból meg tetteiből is az derül ki, hogy élete elválaszt­hatatlan a párttól. Attól a kö­zösségtől, amely számára több | mint negyedszázaddal ezelőtt I meghatározta az életutat. Szalai László A kéthelyi Egyesült Arany­kalász Termelőszövetkezete ben a hét elején jelentős vál­tozásokat beszéltek meg a gazdaság elnökének irodájá­ban. az egyes területek veze­tői. A téma az ijzemi szer­vezet átalakítása volt. Ennek a tanácskozásnak a kellős kö­zepébe csöppent az újságíró, s hallhatta a vitát, a szenve­délyes érveléseket, az átgon­dolt javaslatokat. Szerelőt neveztek ki az újonnan létre­hozott szervizcsoport élére, szakiparosokat csoportosítot­tak át a tmk-hoz, órabérösz- szegek hagzottak el... A két­helyi és a somogyszentpáli tsz egyesülését követően a ta­valyi volt az első közös esz­tendő az Egyesült Aranyka­lász történetében, s elérke­zett a tapasztalatok összege­zésének, az új út, a módosítá­si szebb családi házakért Készül a típustervgyűjteméoy A szebb családi házakért hirdettek tervpályázatot So­mogybán. A megyében a ne­gyedik ötéves terv időszaká­ban 14 ezer otthon épül fel, ebből 8900 a családi ház. Az új épületek évtizedekre meg­határozzák egy-egy település arcát. Ezért nem közömbös, hogy milyen tervek alapján készülnek ezek a lakóházak, miként illeszkednek a kör­nyezetbe, s az építés során gazdaságosán használják-e föl az erdőkben gazdag so­mogyi táj egyik építőanyagát, a fát. A megyei tanács még ebben az évben kiadja azt a típus­tervgyűjteményt, melyet az építtetőknek ajánl. Néhány családiháztervet korábban már készítettek a somogyi Heti belpolitikai összefoglaló Hétfőtől szombatig HÉTFŐN és még egy-két napig az éppen életbe lépett árváltozások keltették a leg­nagyobb érdeklődést, de úgy látszik, az emberek napirend­re tértek az egyébként már jóval korábban kilátásba he­lyezett árintézkedések fölött. Külön érdekessége a dolog­nak, hogy viszonylag igen kevés cikk áremelésének té­nye, vagy mértéke keltett meglepetést, inkább bizonyos »csalódásról-« szólhatnék, ami az esetek többségében abbpl származott, hogy sokan olyan áruk drágulására is számítot­tak, melyeknek az ára válto­zatlan maradt — vagy egyik­másik még( netán csökkent is némileg! — esetleg a beje­lentettnél nagyobb mértékű áremelkedéstől tartottak. Er­re vallanak a szokásost felül­múló év végi bevásárlások is, amelyek bizony nem kevés olyan holmira kiterjedtek, melyeknek az ára egy fillért sem változott. Szeretném re­mélni, hogy azért így is örö­mük telik benne, és legalább túlvannak a beszerzés gond­ján! Más természetű biztató hí­rekhez és talán jogos remé­nyeinkhez tartozik, hogy az egyes iparágak, tárcák sorra nyilvánosságra kerülő ez évi tervei alapján — tagadhatat­lanul nehéz feladataik meg­oldásán túl — azért azzal is számolhatunk, hogy például tovább javul a ruházati cik­kek választéka, növekszik a belföldi kereslet. Márpedig — és ezt nem a humor kedvéért mondom — nekik, a szakma­belieknek is tudniuk kell, ők ebből élnek! És ismét 99 ezer lakás énül maid. akárcsak az idén, de az eddiginél több ál- | 7,0 ' lami és tanácsi beruházás- ban! Nagy erőfeszítések árán javítják meg a tömegközle­kedést, ám közben is tovább énül az. M 7-es és az M 1-es. ami azért az autósoknak sem rossz. AMI A TERMELÉS, a gaz­dálkodás említett gondjait il­leti, az anyag- és árhivatal elnökének nyilatkozata nem hagy kétséget afelől, hogy nagyon komolyan kell venni egyebek között a takarékos energia- és anyagfelhasználás követelményét, amire egyéb­ként a termelés vonalán in­tézkedéseket is hoznak. Ha a háztartásunkban is takaréko­sabban gazdálkodunk, a köz­érdeken túl a saját hasz- hasznunkra is cselekszünk. Természetesen igen . sok függ a helyes ösztönzéstől. A SZOT élnöksége a héten az újítások elbírálásáról tárgyalt, és több fontos javaslatot fo­gadott el. Például akkor is hasznosnak kell ítélni az újí­tást, ha nem a kiszámítható nyereséget, hanem a dolgozók munkakörülményeit, életbiz­tonságát növeli. Az újítási dí­jak alsó határát és kiszámí­tásának módját pedig mesz- szemenően az újító érdekei­nek figyelembevételével kí­vánják meghatározni. Azt különben, hogy új év van — ha még el is vétjük olykor írás közben az évszá­mot —, sok egyéb is jelzi. Egyre-másra kerülnek még nyilvánosságra múlt évi ösz- szesezések. beszámolók. Hadd említsem például a Társada­lombiztosítási Főigazgatósá­gét, amelyből kitűnik, hogy 1974-ben már csaknem kilenc és fél milliárd forintot fizet­tek ki különböző címen a gyermekes családoknak, ami valójában akkor értékelhető, ha hozzáteszem, hogy ez meg­közelítőleg két és fél mil- líárddol több, mint a megelő- évi juttatások összege. Te­le is vannak a kórházak szü­lészeti osztályai. Amiről nyomban az influenza is eszünkbe int, de előbb még hadd szóljak egyebekről. Érdekes megfigyelni, hogy a családi élet, annak támo­gatása, sőt megszépítése is — bár igazán személyes ügy — mennyire foglalkoztatja a társadalmat és a kisebb kö­zösségeket, Jól fölszerelt bar- kácsműhelyeket nyitottak a Nyergesújfalui Viscosa Gyár­ban, ahol a dolgozók úgyszól­ván minden »ház körüli« ten­nivalójukat elvégezhetik. Ed­dig is volt ilyen »fusi« nyil­ván, de nem jobb ezt hivata­losan?! Körmenden »mackó­klubot« alapítottak, hogy eny- nítsék a dolgozó szülök gondjait, amikor a gyereket el akarják helyezni. Szom­bathelyen pedig a műanyag­feldolgozó vállalat munkásnói lakásdíszítő szakkört hoztak létre, hogy — bizonyos üze­mi segítséggel — közösen fáradozzanak otthonuk ízléses és szakavatott csinosításán. Kell-e hozzátenni valamit e hírcsokorhoz? Röviden még: féltett kin­csünk, a Balaton ismét kap egymilliárdnyi »segélyt«. Kell is, tudjuk, hogy minél töb­bünket fogadhasson, ne csak a külföldieket, akik a hírek szerint már szorgalmasan foglalják nyárra a helyet. Egészségünkkel más vonatko­zásban is fokozódóan törőd­nek az illetékesek: súlyos szankciókat helyeztek kilátás­ba a légszennyezőkkel szem­ben, és mint olvasom, egy pécsi kollektíva új műszert is ki­talált, amellyel kitűnően le­het mérni a légszennyeződést. Tehát mérni is tudjuk már. AKÁR AZ INFLUENZÁT, melyet az utóbbi időben már bizony százezrekkel jelölünk. A legutóbbi jelentés szerint vidéken még terjed, és — Budapest után — leghama­rabb - Pest, Borsod és Győr- Sopron megyében tetőzik. Aki beleesik, az persze ■ a saját hőmérőjén méri le . a bajt, amihez ez esetben csak nagy elővigyázatosságot és mielőb­bi gyógyulást kívánhatok. B. J. építészek. A múlt év augusz­tusában pedig országos pályá­zatot hirdetett a megyei ta­nács, valamint az Építési és Városfejlesztési Minisztérium. A díjnyertes 19 terv a somo­gyi építészek elképzeléseivel együtt kerül be a családi há­zak somogyi típustervgyűjte­ményébe. Foglalkoznak azzal a gondolattal is, hogy át­vizsgálják más megyék ilyen tervgyűjteményét, s amit J használni lehet belőle So­mogybán, azt is átveszik. Mindez együtt biztosítja, hogy változatos tervek közül vá­laszthatnak majd a családi házat építők. Az országos tervpályázatra 92 javaslat érkezett. Szigorú zsűri előtt napokig vizsgáztak az elképzelések. A döntésnél azt vették figyelembe, hogy miként igazodnak a javasla­tok a somogyi sajátosságok­hoz, megfelelnek-e a mai életmódnak, s figyelembe ve­szik-e az építkezés somogyi sajátosságait. E táj építési hagyományai­tól idegen a sátortető, az utóbbi évtizedekben mégis sok ház kapott ilyet. A pálya­művek között viszont szeren­csére egy sincs, amelyik sá­tortetőt javasolna a házakra. A tervezők visszatértek a nyeregtetőhöz, s olyan ja­vaslatokat készítettek, ame­lyek lehetővé teszik az utcára merőleges és az azzal pár­huzamos építkezést is. Ennek azért van különös jelentősé­ge, mert Somogybán megle­hetősen sok a keskeny és hosszú telek. Újdonság a ja­vaslatok között a nagyon íz­léses, emeletes épület. A bí­ráló bizottság különösen an­nak örült, hogy e tervek le­hetővé teszik a több fázisú építkezést, anélkül, hogy a ház a befejezetlenség látsza­tát keltené. Az építkezés első ütemében négy személy elhe­lyezésére gondoltak a terve­zők. (Közülük az egyik a tervváltozatok mellé apró Maruszja-babákat is rajzolt, s e babák száma jelzi, hogy hány embert kíván elhelyez­ni az épületben.) Később, ahogy növekszik a család, to­vább lehet bővíteni az épü­letet. Az e tervek alapján készülő házak alkalmasak lesznek több generáció zavar­talan együttélésére is. A díjazottak között 1 somo­gyi tervezők nevével is ta­lálkoztunk. A hat — egyen­ként 15 ezer forintos — má­sodik díi közül egyet Lőrincz Ferenc és Puskás Éva, egyet nődig Lőrincz Ferencné és Magyar Gabriella kapott. Ne­gyedik díija^ 1 jutalmazták Gáts András és Egyed Tibor tervét. A 19 díjnyertes pályaművet ma még a mesvei tanácson őrzik, azonban hamarosan az építkezők is megismerhetik. Az Építőipari Tudományos Egyesület és az Építőművé­szek Szövetségének megye’ csoportja kiállításon mutatjr be az érdeklődőknek és a szakembereknek. K. I. Kéthelyi jegyzetek sok megjelölésének az ideje. Erről beszélgettünk Fáró László elnökkel és Mohácsi Bariul elnökhelyettessel. 1. — Még 1973-ban előzetes tervet készítettünk 1974-re. Most levontuk a tanulságokat, rendeződtek a sorok, kiala­kultak az új szex’vezeti lbl- állás körvonalai. Nem lesz ez 1 merőben új, a régitől min­denben különböző forma, csu- ' pán a követelményekhez való igazodás. Indokolja ezt pél­dául az, hogy a CPS kukorica- termesztési rendszerhez két gépsorral csatlakoztunk, ik- resített Bábolna terményszá­rítót és 600 vagonos tárolóte­ret építettünk, vagyis gazdál­kodásunk számottevően kor­szerűsödött. Mindez csak ak­kor működhet úgy, mint a jól megolajozott gépezet, ha az I üzemi szervezet is megfelel a magasabb szintű követelmé- | nyéknek. Megállapíthattuk. hogy megvalósult az, amiért | az egyesü'és történt: haté- I konyább az eszközök kihasz- i nálása, az üzemi méretek eredményesebb gazdálkodást I tesznek lehetővé. A múlt évi tapasztalatok általában és alapjában véve pozitívak, 130 I millió forintos termelési érté­ket értünk el. A továbbiakban már csak finomítani kell a munkát. Ezt a célt szolgálják az üzemi szervezetben életbe lépő változások is, melyeket megbeszélt a termelőszövet­kezeti pártái a psze n/eze t ve­zetősége is, s a következőkben kerül a gazdaság fórumai elé. 2. Két főágazatot hoznak lét­re, a növénytermesztésit és az állattenyésztésit. Az előbbi­nél az ágazatvezető egészen az értékesítésig átfogja a gondjaira bízott területet: fe­lelős a szárítás, a tárolás, a termény eladásának lebonyo­lításáért. A szőlőnél és a gyü­mölcsösnél ezután a bor is ehhez az ágazathoz tartozik; a növényvédelmi és talajerő­utánpótlási ágazatnak nem lesznek saját gépei, ezeket at­tól az ágazattól kapják, ame­lyiknek dolgoznak. Négy üzemág tartozik összesen a növénytermesztési hoz. főagazat­Az állattenyésztési főága- I zatnak három üzemága van. Itt arra törekszenek, hogy a fő- | ágazaton belül termeljék meg az állatállomány számára i szükséges takarmányt, követ­kezésképp a takarmányter- I mesztés — a rét és a legelő { gondozása, hasznosítása — is j ide tartozik. A főágazatön be- ! lül külön ágazat foglalkozik a vásárlással és értékesítéssel, i az épületek karbantartása- j val. — A korábbinál kevesebb bábáskodással, az átfedésed megelőzésével, az önállóság növekedésével valósul meg szövetkezetünkben az üzi-mi ; szervezet átalakítása. Az önállóság növelését indokol­ja a rendelkezésre álló, gya­korlott szakembergárda, be­leértve azokat a fizikai dol­gozókat, akiket saját üze­münkben kiemelünk, és egy- egy új csoport élére állítunk, j Az idén megvalósuló üzemi ; forma egyúttal előkészület és i alap az önálló elszámolású - ágazati rendszerre való át- I téréshez... 3. Érdeklődtünk az idei ter- j melési célokról is. Ezekről i megtudtuk: — A növénytermesztésben , a további szakosodás a cél; i ezt valósítjuk meg a búzánál, j a kukoricánál és a cukorrépá­nál. Továbbmegyünk a meg­kezdett úton a rét-legelőgaz­dálkodásban, s mintegy 4 millió forintos költséggel az egész üzem vízrendezését megoldjuk. Szövetkezetünk­ben ez idő szerint 2300 szarvasmarha van, az állat- tenyésztésben a minőség ja­vítására törekszünk. Tavaly 32 millió .forint értékű beru­házást végeztünk — többségét saját kivitelezésben. Ebben az évben ezeknek a termelésbe vonása a feladat éves viszony­latban, hiszen voltak olyan beruházásaink a múlt évben, amelyek nem üzemeltek egész esztendőn át... Így kezdődött az év, ilyen tervek megvalósításán fára­doznak 1975-ben a kéthelyi Egyesült Aranykalász Ter­melőszövetkezetben. Hernesz Ferenc Ezer vagon répa vár szállításra Százötvenedik napja tart a répafeldolgozás a Kaposvári Cukorgyárban. Az évtized leghosszabb kampánya — s a rendkívül sáros nyersanyag — próbára tette a gyár beren­dezéseit. Mint Tóth Lajos igazgató elmondta, jobban kell figyélni már a gépeket, gyakoribb a meghibásodás. A gyár egyik nagy kazánját már le is állították. Feladatát most három kisebb látja el. Eddig 25 400 vagon nyers­anyagot dolgoztak fel, s még 3,5 ezer vagon van vissza. Ez legalább két hétig ad még munkát a gyárnak. A feldol­gozásra váró répából ezer va­gon még az ! átvevőhelyeken van. Somogyból a hét eleién beszállítják a termés utolsó részét is. Baranyából viszont később érkezik meg az utol­só szállítmány. Híradás a Deák tér alól "yors ütemben épül a metró második vonala. A Deák tér Jatt szerkezetileg ejkészült az öt alagutas, Budapest típusú mély állomás. Megkezdték a két 144 méter hosszú peron­szakasz végső kialakítását. Rekordgyorsasággal készül a Deák tér cs a Felszabadulás tér közötti vonalpár is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents