Somogyi Néplap, 1975. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-08 / 6. szám
Alkalmi ruhák Több alkalomra, változatosan Mindennapi „mérgeink” — orvosi szemmel A zaj Az emberiség a lassú meg- [ I süketülés leié halad — e meg- ! hökkentő következtetésre egy j ! figyelmet érdemlő tudomá- í nyos vizsgálat alapján jutót- j tak a szakemberek. Egy tudós- j : sokból álló kutatócsoport több j [ évtized nemzetközi vizsgálati í adatait összegezve megállapí- j tóttá, hogy az emberiség hallásélessége az utóbbi 30 év. j alatt — szaknyelven szólva — i Itt a téli szórakozási szezon; | bálok, rendezvények, szinház- és hangverseny várja a szórakozni vágyókat. Elég sok gondot okoz az új ruha, miután az elmúit években jóval rövi- ; debb és szűkebb volt a ruhadivat, mint jelenleg. A divat- tervező tehát olyan megoldást ajánl, amely egy kicsit takarékos is — oly módon, hogy változatosan, több alkalomra viselhető anyagokat, ruhaformákat ajánl. Különböző típusú és alkatú nők részé- ; re készítettük rajzainkat, illetve terveztük. modell jeinket.-l Az 1-es modell bővülő, tra- j pézvonalú ruhát mutat be, amely a nyakkörből kiinduló külső, levasalt- szegőkkel készült, 3 4-es ujjával kisma- j máknak vagy erősebb alkatú- altnak nagyon ajánlható. Alapanyagként választhatunk hozzá jerseyt vagy szövetet, : amely önmagában mintázott (esetleg nehezebb selymet is), j A 2-es modell alakításra is alkalmas ruha, féloldalasán rakott szorzsett szövetből készült, ujjatlan ruha, a felső 1 része csipkeapplikációval lté szülhet vagy csipkeszövetbó: Nagyon szép ez a ruha félté léből é§ akkor a művirágot, rózsát a legjobban tetsző pi r ősből, rózsaszínből választ hatjuk hozzá. 3-as modell. Klasszikus sza basvonalú kosztüm, amely ta lan bársonyból a legszebb Különböző blúzokkal elegán sabbá vagy sportpsabbá tehe tő. 4-es rajzunkon megkötött ' széles sállal, magas kézelővel | készült pasztellszínű zsorzseít- blúztr mutatunk be (a sál alatt még sokféle aranylánc, ' gyönggyel keverve is fölvehe- A féloldalasán szabott 1 szoknya bársonyból, szövetből vagy nehéz selyemből készülhet. A blúzt és a szoknyát külön-külön más ruhadarabokkal is föl lehet venni, és így igen jól kihasználható. Ni V. OTTHON CSALAD ményt is. A zajártalom súlyo-' sabb változata kézremegéssel, ingerlékenységgel és alvászavarokkal jár. Sőt, okozhat anyagcsere- és emésztési zavarokat, megváltoztatja a gyomornedv összetételét, állandó idegfeszültséget, kimerülést és súfyos levertséget is előidézhet. Egyes megfigyelések szerint pedig a Látásélességet is csökkentheti. A zaj élettani hatásainak vizsgálatával az utóbbi időben egyre több kutató foglalkozik. Bebizonyosodott például, hogy a zaj alvás közben is zavarja az embert, s jól kimutatható, változásokat id£z elő az agy bioelektromos működésében. Egy három másodpercig tartó hallásinger hatására például több perces keringési és vérnyomásváltozás nyomai mutathatók ki az EEG-diagram- mon. A hangártalom megelőzése elsősorban tőlünk függ. Több figyelem és törődés önmagában is elegendő lenne a zaj tetemes csökkentésére. Becslések szerint a világ zajának általános hangossága megfelelő technológiai és munkafegyelemmel, és a fölösleges egyéni zajkeltés »kikapcsolásával« a felére csökkenne. Arra kell tehát ügyelnünk, hogy iparkodjunk zajtalanul élni. Mert a lárma nemcsak azoknak árt, akik körülöttünk élnek, hanem saját magunknak is. M. P. Influenzás gondolatok 37,2 — ez már biztos jel, estére lázas leszek. Még megírok egy kommünikét, aztán hazamegyek, elnyújtózom az ágyban, s élvezem, amikor családom férfi tagjai aggódva ügyetlenkednek körülöttem . .. No persze, illúzióromboló csapzott hajjal, gondozatlanul elnyúlni a rekamién: igafán nem árt meg, ha beugróm a fodrászhoz, sőt a búra melege kihúzza a fejemből a náthát, s talán ugyanebből a meggondolásból használ a kozmetikus is. Az orvos ajtajánál gyorsan letörlöm a rúzst, a pudert, és teljes el- esettséggel, hirtelen összeborzolt hajjal lépek be a rendelőbe. Hm, 37.6 — de estére biztos több lesz —, háromnapi táppénz. Heuréka! Három nap nyugalom, három nap pihenés, alvás — végre velem teszik azt. amit én szoktam: például reggelenként, amikor kakaóval szaladgálok a fiam után, vagy meccs alptt: »Hozz be egy kávét, aztán egy kis zsíros kenyeret«. Majd a második félidő végén: »Olyan izgalmas! Tálalj a tv, elé!« Most az én ágyam mellett tálalják a kávét, teát, sőt talán még banánturmixot is hoznak... Már kényelmesen elnyúltam, kispárnákra raktam a lábam, és családom férfitagjai valóban itt szaladgálnak körülöttem. — Anyu! Hol a vacsora? — vagy — Hol a tejes lábas? — És a teaszűrő? — Ugye, nem tetted a helyére? — No, és a cipőd, én rakjam el? Érdekes, a házasságban mennyire megváltozik a férfiak értékítélete. A »szeretem a nagyvonalúságod«-ból lám, lám néhány év múlva »ugye nem tetted a helyére?« lesz. No és a témák! Hegel helyett a tejeslábas! Mi zörög a fürdőszobában? — Te jó isten! Mosnak. Azt hiszem, most legokosabb elaludni ... Másfél óra múlva a porszívó zajára ébredek ... — Aludj csak — nyugtatnak a fiúk —, mi mindennel készen vagyunk. Pár perccel később én is »kész lettem«, amikor a fekete tornanadrágot, a zoknikat a fehér blúzaim és hálóingem társaságában találom az öblítővízben. Meglesz a holnapi programom. Hipózha- tok! Aztán közben átrendezhetem a konyhaszekrényt is, i hogy ne halljam estére újra: j anyu, ugye nem tetted a he- í lyére? Egésznapos program, de ha már elkezdtem, kicsit vasa- '[ lók, takarítgatok is, és estére a hőmérő már elhagyta a ' 38-at. Most már nyugodtan el- , nyúlhatok. Rend van, jöhet a kalmopirin, a tea; jól betakarózom, mert most olvastam \ egy képeslapban, hogy az iz- zadás fogyaszt. S ha nem is : kipihenten, de legalább né- ! hány dekával karcsúbban | mászok ki ebből a háromna- 1 pos influenzából. négy aemoeuei csunneni, s na környezétünk belátható időn ! belül nem válik csöndesebbé. \ hallóképességünk elkerülhe- ! tétlenül tovább romlik. A zajártalom — a szakorvo- j sok szerint — az egyik leg- 1 alattomosabb betegség. Kezdetben érzékelőképességünk csak a magasabb hangok iránt csökken; ilyenkor a beszédet még jól értjük, s észre sem vesszük a kezdődő halláskárosodást. A nagy hangzavarban dolgozók például elég gyorsan »hozzáedződnek« az ártalomhoz, az érzékenyebbek számára azonban még a kisebb zaj vagy lárma is kellemetlen. A zaj káros hatását — a hang minőségétől és erősségétől függően — mindig a körülmények szabják meg. A kellemes hang például —*még ha kissé erőteljesebb is — kevésbé káros, mint "a kellemetlen. S az sem mindegy, hogy az ember meddig kényszerül zajos környezetben tartózkodni? Az állandó vagy a hosszabb ideig tartó zaj ugyanis feltétlenül ártalmasabb, mint az átmeneti. Ám a zaj nemcsak a hallószervekre hat károsan. Ki ne tapasztalta volna, hogy, egy váratlanul felhangzó dörrenésre ösztönös ijedtséget érez, vérnyomása felszökik és a szíve 4s hevesebben ver: a zaj j fokozott mértékben veszi j igénybe az idegeket. Ezzel . energiát von el a szervezettől, í és csökkenti a munkateljesít- 1 Barkácsolás — francia módra A repülő* századai Az első hősi halottak Nem véletlen, hogy Párizsban, a divat őshazájában egyik napról a másikra új divatirányzat honosodott rrveg a -Montgolfier testvérek sikeres légiutazása után; ez volt a léghajósdivat. A hölgyek kalapjait bájos 'kis léggömbök ékesítették, a ruhák ujjait egyesek a léggömb formájára szabták, és a gyerekek több apróbb tűzvészt is okoztak modell-léghajóik kipróbálásakor. A léghajó tehát jött, és győzött. Divatos dologgá vált beszélni róla. elegáns szalonokba invitálni az első léghajósokát, akik mind színesebben és színesebben, mesélték el repülésük élményeit. Madame Thible áriát énekelt Rajtolt az első hidrogénnel töltött léghajó is, és 1784. június 4-én fölszáilt a levegőbe az első női léghajós. A bátor asszony, Madame Thible nemcsak szép volt, handm elismerésre méltóan énekelt is. Felszállás közben éppen egy ámít énekelt, hogy bebizonyítsa az ellentáborral szemben : nemcsak férfiaknak, hanem nőknek is lehet repülniük! Az első repülés percei után megkezdődött az ádáz küzdelem, a teljesítmények hajszolása. Még 1784 őszén a Robert testvérek néhány óra alatt több mint száz kilométeres távolságot tettók meg szabad ballonnal. Pilatre de Rozier és társa, Proust elérte a 4000 méteres magassági rekordot. A kor legismertebb két léghajósa, Blanchard és Rozier versenyben állt egymással: melyikük szeli át a La Manche-csatornát (alig valamivel több mint száz évvel később is a csatorna motoros átrepü- lése volt a nagy cél). Blanchard a kedvezőtlen idő ellenére is útnak indult utasával, a dúsgazdag, dicsőségvágyó dr. John Jeffriesszel. 1785. január 7-ét írtak. A jó irányú szél magasan repítette a ballont a francia partok felé. Hirtelen vésztjósló sípolás hallatszott: megrepedt a ballon burkolata... A göm mind lejjebb süllyedt. A megrémült léghajósok a nyílt tenger fölött minden kidobható tárgyat a hullámok közé vetettek. Az élelmiszerek, díszek, ruhák és végül még a készpénz is vízbe hullott... Amikor már valóban semmi sem volt a gondolában, a gömb lassan emelkedni kezdett. Fogvacogva átrepültek a Blanc-Nez-foktól nyugatra a francia partok fölött, és egy erdőben szálltak le — sértetlenül. A vetélytárs, Rozier (az elsőként repülő két ember egyike) a kedvezőtlen irány- | ból, a francia partok felöl akart Angliába repülni, de j hiába várt kedvező szélre. j Végül engedett a vállalkozást j finanszírozó pénzemberek un- ] szólásának, és mégis fölszállt. | A léggömb burka megrepedt, I a kiáramló hidrogén tüzet fo- j gott, és robbant... Pilatre de I Rozier volt az első léggömb- | bel repülő hősi halott. Társa — Romain — is halálát lelte a roncsok alatt. 7000 méter magasban A léggömbbel ezután érté- I kés meteorológiai és repüléssel kapcsolatos adatot szereztek a bátor repülők. Majd használták a szerkezetet mutatványosok is, akik kis ejtőernyőkkel ijedt négylábúakat dobáltak ki a ballonokból. És busás belépődíjat szedtek azoktól, akiket nem riasztott vissza a repüléstől való félelem, s maguk akartak fölszállni. Az egyik legjelentősebb kutatási eredmény és léggömbrekord Hamburg mellett született 1803. július 18-án, amikor Lhöest fizikus és kísérője, E. C. Robertson flamand tudós és hivatásos léghajós 7000 méter magasba emelkedett. E nagy magasságot oxigéntartályok híján csak igen nagy fájdalmakkal tudták elviselni. Az előforduló katasztrófák és a gyakori léggömbfelszállások egy sor jelentős korszerűsítést eredményeztek a hagyományos konstrukciókon. Föltalálták a biztonsági szelepet és a szakítósávot, amely a leszállást gyorsítja meg. 1858-ban készítette el a francia Nadar az első légi felvételt, és 1859-ben repülték túl a bűvös 1000 kilométeres távot: Amerikában John Wise és társai St. Louisból Hen- dersonba repültek 20 óra 40 perc alatt, s közben 1279 hues távolságot tettek meg. Amerikában a múlt század hatvanas éveiben még éske- tésnél is használtak léggömböt. A pap, az ifjú pár és a tanúk léggömbbe szálltak és vagy ezer méter magasan, a szelek szárnyán mondták el a holtomiglant-holtodiglant. Ez aztán nem egyszer néhány perccel a boldogító esketés után be is következett.. . Emiatt aztán ez az új divat nem is nagyon'terjedt el. Tragikus kísérlet A nagy magasságokba hirtelen fölemelkedő ballonban az utasok az oxigénhiány következtében előbb eszméletüket veszítették, azután — ha a ballon tovább emelkedett — megfulladtak. Mendelejev orosz tudós tervezte meg a légmentesen záródó gondolát, amelyet jóval később el is készített az ismert kutató, A. Piccard professzor. Az oxi- ! génben szegény légrétegekben i a gondola utasai azt az oxi- | gént lélegezték be, amelyet ; tartályokban vittek föl ma- J gukkal. Egyre több kísérletezőt hajszolt a vágy, hogy átrepüljék az örök' fagy birodalmát, j az Északi-sarkvidéket. Közöt- j tűk volt S. A. Andrée svéd : mérnök is. Tervét az Északi- • sark átrepüléséről nagy nem- ' zeti lelkesedéssel fogadták hazájában, és jelentős összeget- gyűjtöttek számára, de 1896- ban Andrée és társai hiába vártak hónapokon át a kedvező szélre a Spitzbergákon. Egy év múltán újra megpróbálták az utazást, és végül kedvezőtlen széllel keltek útra. Tetemüket harminchárom évvel később találták meg a Spitzbergáktól északra. Vitő szigetén. i jedmek ezek a civilizációs tér-1 mékek. Mi a megoldás? Amit Franciaországban láttam. Az ipar ' olyan elökaszítettségű árut termel, amelyet könnyű alkalmazni, barkácsolva is. A szolgáltató hálózat pedig a nagypénzűek kiváltsága és kiszolgálója lesz. Ma már Franciaországban például alig járnak az emberek fodrászhoz. (Ide kivételesen nem azért, mert nincsen, hanem azért, mert irgalmatlanul drága. Egy berakás vagy egy tartóshullám körülbelül ugyanannyi frankba kerül, mint amennyi forintba!) Az ipar felismerte ezt, s nagyszerű kellékeket hoz forgalomba: kitűnő hajmosó-, frizuratartósító és festőszereket; formatervezett sütővasat, előmelegíthető hajcsavarókat, hajszárító burákat stb. Folyó-; iratokban, nőknek szóló lapokban a legújabb és legdrá- az | gább frizurák csavarási módját közlik. De így van ez a . konfekcióval, az összerakható bútorral, a legkülönbözőbb félkész termékekkel is, amelyekhez a vevő nemcsak munkát ad — és emiatt olcsóbban kapja —, hanem egyéniséget, tehát ízlése szerintivé, egyénivé varázsolhatja a tömegesen gyártott árut is. T. A. A franciák lassan nem ugyanazt értik barkácsoláson, amit mi: a barkácsolás amatőr alkotómunkából amatőr szolgáltató munkává lett. Vagyis: módszerek és eszközök a világítás fölszerelésére, a csempe íölrakására, a tapéta fölragasztására, a nyitott kandalló fölszerelésére ... Szekrényajtók kaphatók, amelyekkel le lehet választani, szekrény mögé lehet dugni a dolgozó- vagy tanulósarkot, az ágyat, fekvőhelyet. Tapétával, textiltapétával lehet bevonni" a falat. Saját kezűleg, természetesen! Textilszőnyeggel lehet bevonni a padlót is. Hol van már a faliszőnyeg? Hol vannak a perzsaszőnyegek ? Faltól falig, padlótól mennyezetig tartó textilburkolat van, nagyipari előállítású, esetleg házilag fölragasztott. S ha végiggondolja az ember, valóban ez a fejlődésnek nemcsak az útja, hanem az egyetlen lehetősébe is. A technikai forradalom forradalmasította a gyártási folyamatot, kiküszöbölve egyre inkább az emberi munkát. Mindenesetre olyan mennyiségű terméket hozott létre, amit a kisipari módszerekkel dolgozó szolgáltató hálózat nem bír földolgozni. Az emberi igények pedig nőnek, egyre inkább elterjr Ételreceptek BURGONYÁS SZENDVICS Szép, nagy burgonyákat TÖLTÖTT BURGONYA Tíz-tizenöt meghámozott, nagyobb burgonyát félbe vágunk, és a közepüket kivágjuk. Valamennyinek az aljáról is levágunk egy kis szeletet, hogy áilithatók legyenek. Közben 25—30 dkg maradék sült vagy főtt húst vagy sonkát megdarálunk, sózzuk, borsoz- zuk és .megtöltjük vele a fél burgonyákat. Ezután kizsírozott tűzálló tálba rakjuk, szorosan egymás mellé, és meg- loésoljuk olajjal vagy vajjal. Megsütjük. Mielőtt kivesszük a sütőből, meglocsoljuk né- nány kanál tejföllel. Tálalás dőtt meghintjük reszelt sajtol és pelrezselyemzölddel. (Folytatjuk) Kő Tamás válogatunk, megtisztítjuk, félujjnyi vastag szeletekre vágjuk, olvasztott zsírba márt-, juk. sütőlemezre helyezzük, s majdnem készre sütjük. A burgonya szeletek tetejére halmozzuk a következő tölteléket. 10 dkg kolbászt, 20 dkg párizsit vagy krinblint, 15 dkg sajtot, 2—3 keménytojást megdarálunk, kevés pritamin- nal és mustárral ízesítjük. Ismét a sütőbe tesszük. A melegszendvicsekhez savanyúságot kínálunk.
