Somogyi Néplap, 1975. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-08 / 6. szám

$ ma Somogyi Néplap FÓRUM Infláció Ki fizesse ki a válsáa árát ? Horváth Jenő, Balatonbe- rény, Kossuth L. u. 74.: Balatonberény központjának rendezésére szép tervek ké­szültek. Ott van a sütőipari vállalat üzeme, hol sütnek benne, hol nem. Azt szeret­ném tudni, milyen sors vár rá? BÖHM JÖZSEF: A bal a ton- herényi sütőüzem termelésére szükség van, a Balaton-parti sütőipari kapacitás ugyanis a nyári csúcsidőben nem ele­gendő. Éppen ezért jelenleg is szállítanak oda Marcaliból, Rabról és szükség esetén Ka­posvárról is. A balatonberényi sütőüzem a korábbi években korszerűt­lenné vált. A községi tanács vb ragaszkodott a felújításá­hoz. A vállalat az üzem fel­újítását el is végezte, és azA óta állandóan üzemel — ki­véve évenként az egyhónapos tatarozást. Az ellátási területe téli időszakban Balatonbe­rény és Balatonszentgyörgy, a hozzá tartozó kisebb telepü­lésekkel. Ha az üzemet a községren­dezés miatt szanálnák, akkor helyette újat kellene építeni, amelynek költségei nincsenek biztosítva. A vállalat saját erőből erre nem képes. Az V. ■ötéves tervben nem szerepel ennek az üzemnek az áttele­pítése. Varga István, Kaposvár, Arany J. u. 4.: A közületi gépkocsik regge­lenként igen gyakran gyereke­ket és szülőket szállítanak az iskolába, a munkahelyekre. Miért nem ügyelnek erre az illetékes rendőri szervek? BÍRÓ GYULA: A közületi gépkocsik ilyen jellegű igény- bevételét joggal marasztalja el a közvélemény. Ezekben az esetekben a közületi gép­kocsik használatára vonatkozó jogszabályok megsértéséről van szó. A gyermekek iskolá­ba szállítása gépkocsival — különösen a közel lakó gyer­mekek esetében — nevelési szempontból is, kifogásolható. Ebből következik, hogy e je­lenség megszüntetése elsősor­ban nem a rendőri szervek feladata. A gépkocsihaszná­latra jogosultak körében az eddiginél fegyelmezettebb magatartást, a jogszabályok betartását kell megkövetel­niük az illetékeseknek. A Kaposvári Ruhagyár ! Radnóti szocialista brigádja: } Hogyan fejlődik a lakásépí- | tés 1975-ben és az V. ötéves ierv idején? Hogyan része- ! sédnek ebből a fiatalok? BÖHM JÓZSEF: Megyénk 1975. évi lakásépítési tervének teljesítése várhatóan a ter­vezett szinten alakul. Az ösz- szes lakásépítésen belül az ál- j lami bér- és tanácsi értékesí- [ tésű lakások száma — ami elsősorban a sorbanálló la­kásigénylőket érinti — az el­múlt években átadott meny- nyiségnél több lesz, megyei szinten mintegy 600. (Ennek egy részét az elmúlt évek le­maradásai miatt adják át most.) Az elkészült és kiutalt ál­lami lakások mintegy 30 szá- j zalékát fiatal házasok kap- j ják. A fiatalok lakásigényé- j nek kielégítésére az állami lakásépítésen kívül is van lehetőség, főleg azoknál, akik­nél anyagi vállalásuk ezt le­hetővé teszi. Ilyenek: a KISZ- lakások, a vállalati támoga­tással vagy az anélkül épülő szövetkezeti lakások, a saját j beruházású OTP-lakások. E j lakásépítési formák igénybe | vevőinek mintegy 50 százaié- I ka fiatal. Az V. ötéves tervi tervezés még folyik. így a fejlesztés mértékére vonatkozóan pon­tos tájékoztatást adni nem lehet. A kórház dolgozói kérde­zik: Miért nem vezették be ja­nuár elsején az ígért és az egészségügyben igen megérde­melt szabad szombatot? KLENOVICS IMRE: Az egészségügyi dolgozók álta­lános munkaidő-csökkentésé­nek bevezetéséről a 3/1974. (XI. 19.) Eü.M.—Mü.M. számú együttes rendelet intézkedik. A rendelet értelmében a rö- videbb munkaidő bevezetését 1975. január 1. és 1975. de­cember 31. közötti időben kell végrehajtani. A rövidebb munkaidőre való áttérés meg­valósítása során alapvető kö­vetelmény, hogy a betegellá­tás elért színvonala nem csökkenhet, a folyamatos bé- tegellátást biztosítani kell. A folyamatosan üzemelő intézményekben — pl. a kór­ház — biztosítani kell a ki­esett munkaidő pótlását is, ami további munkaerő beállí­tását teszi szükségessé. A csökkentett munkaidő általá­nos bevezetése az intézetnél akkor engedélyezhető, ha a zavartalan, folyamatos mű­ködés feltételeit biztosítják. A megyei "kórháznál a rö­videbb munkaidőre való átté­rés várható időpontja — az előkészületi munkák figye­lembevételével ■— 1975. I. fél­éve. A húskombinát Lendület szocialista brigádja kérdezi: Magyarországon mikorra va­lósul meg az élelmiszeripari gépek ismételt gyártása és e gépek alkatrésszel való ellá­tása? A műszaki anyagellá­tásban jelentkező rendellenes­ségek mikor szűnnek meg? BÖHM JÓZSEF: Vélemé­nyem szerint hazánk területi méretei, élelmiszer-gazdasá­ga nem engedi meg, hogy Ma­gyarországon az élelmiszer- ipari gépek teljes skáláját gyártsuk. Ez gazdaságtalan lénne, terheit nem bírnánk el. Hazánkban az ÉLGÉP több­féle élelmiszeripari gépet gyárt, és hoz forgalomba, ha­zai' és külföldi rendeléseket elégít ki. Gyártunk és forga­lomba hozunk többek között sütőipari berendezéseket, hús­ipari gépeket, különböző pa­lackozó vonalakat, konzerv­ipari berendezéseket stb. Vannak azonban olyan nagy kapacitású gyári berendezé­sek, melyekre az igény mini­mális, a gyártásiba létreho­zott gyáregység éves kapaci­tása nem lenne kihasználva, ezért ezeknek a gépeknek a gyártása nem lenne gazda­ságos. Ezeket a gépeket kül­földről szerezzük be. A KGST-országok között van egy kötelező megállapo­dás, amely szerint meghatá­rozták, hogy melyik országban milyen berendezések gyártá­sára készülnek fel, mert csak több ország igényének a ki­elégítése teszi lehetővé a fo­lyamatos üzemeltetést. Van­nak olyan nagy teljesítményű ipari gépegységek is, melyek­nek a teherbírásához olyan speciális alapanyagokra van szükség, amelyekkel mi nem rendelkezünk. Ezért az az or­szág gyártja, ahol a kívánt nyersanyag is rendelkezésre áll. Tudomásunk szerint az ÉL­GÉP az utóbbi időben több licencet vásárolt, amelynek alapján új élelmiszeripari gé­pek gyártását is elkezdi. Ezekből a megállapodás alap­ján több szocialista országba is fogunk szállítani gépeket, illetve egész berendezéseket. Magyarországon több taná­csi vállalat és ktsz szintén foglalkozik kisebb élelmiszer- ipari gépek gyártásával, pl. kis kapacitású húsipari gépe­ket, száraztésztaüzemi gépe­ket állítunk elő. A cukorgyár szocialista- brigád-vezetői kérdezik: > Az állami iskolák alsó szint­jétől a legmagasabbig törvény biztosítja a kedvezményeket. Miért nem lehet a pártisko­lákra (marxista esti és leve­lező középiskola, alacsonyabb fokú tömegszervezeti iskolák) ugyanilyen kedvezményeket megállapítani? BÍRÓ GYULA: A kérdés­ben jelzett pártoktatási for­mák egy része közép- vagy felsőfokú végzettséget bizto­sít a részvevők számára. Azoknál a pártoktatási for­máknál, amelyek elmélyült egyéni tanulást igényelnek (esti egyetem általános vagy szakosító tagozat), ott a fel­sőfokú állami oktatási intéz­ményekhez . hasonló munka- I idő-kedvezményt biztosítot- | tak a hallgatók számára. így I az esti egyetem általános ta­gozatán tanévenként két hét. a szakosító tagozaton három j hét tanulmányi szabadság il- | leti meg a hallgatókat. Az alsóbb szintű pártokta- j tási formáknál és a tömeg- I szervezeti oktatásban tanul- j mányi szabadság nem sziiksé- I ges. Tapasztalataink szerint a j részvevők számára ajánlott tananyag elsajátítása a napi munka elvégzése mellett is lehetséges. Tóth József, Fonyód, Ady E. u. 13.: , Van-e mód arra, hogy a megye lakossága — a sajtó­ban megjelent cikkek alapján — bizonyos témákhoz hozzá­szóljon? JÁVORI BÉLA: Van és ed­dig is volt, hiszen hosszú évek óta erőfeszítéseket te­szünk azért, hogy olvasóink minél többen mondják el ész­revételeiket, véleményüket, a politikáról, a megye helyze­téről és fejlődéséről, a lapról, és minden i közérdekű témá­ról. A megye, a városok ve­zetői egyre gyakrabban fog­lalnak állást a lapban; kiter­jedt — és növekvő — külső munkatársi gárdával tartjuk f a kapcsolatot. A Tisztelt ; Szerkesztőség! rovat beveze­! lésével megháromszorozódott a szerkesztőségi levelezés. De ezenkívül is sokan írnak, hoz­zászólnak cikkeinkhez, • ezt olvasóink tapasztalhatják. | A véleménynyilvánítás I módja végtére is nagyoi) egy- j szerű. Csak tollat kell ragad- | ni, és felelősséggel elmonda­ni a-z qlvasó álláspontját min­den közérdekű és közérdeklő­désre számot tartó témáról. Szívesen és örömmel várjuk olvasóink megnyilatkozásait. Az ősz vége, a tél eleje az Egyesült Államokban mindig a gépkocsi-kereskedők nagy ideje. A posta ilyenkor szál­lítja házhoz a színes prospek­tusokat az új — soha ilyen kényelmes még r.em volt, soha ilyen biztonságos még r.em volt, soha iiyen csodálatos nem volt — gépkocsikról. És meg­telnek az új márkákkal az autószalonok kirakatait, új rek­lámtáblákat állítanak fel az országutak mentén. 1971-ben ez a nagy autós fesztivál nem így zajlott le. A tavalyi kam pánynak két fő sajátossága volt. Az-egyik: 1973-hoz Ké­pest 33 százalékkal csökkent az új kocsik eladása. A másik — nem kevésbé lényeges — vonás: az eladási nehézségek ellenére az autók ára nem csökkent, hanem emelkedett. Ez a piac törvényeivel annyi­ra szemjen álló jelenség meg­mutatta a szándékot: fizessék meg az új kocsit vásárlók — ha kevesebben vannak is — a tavalyi profitot. Ha a teljesség igénye nélkül végigszaladunk néhány tőkés- országon, megnézünk néhány árucikket, kiderül: az árak emelkedését szinte semr.n sem korlátozza. Az Egyesült Álla­mokban például a cukor négy­szer annyiba kerül, mint 19 í j­ban. Az alapvető eltlmiszerek í — a tejtől a húsig — állsgo- í san 40 százalékkal kerülnek i többe. Egy nemreB végzett közvélemény-kutatás szerint a j megkérdezettek 80 szá^’éka j úgy vélekedett: nem érdemes takarékoskodni, mert a pénz j a közeljövőben nagymérrék- | ben elértéktelenedik. Ang. la- | ban két év alatt a hagyomá­nyos népélelmezési cikk, a marhahús ára 98 százalékkal nőtt. A London Universny közgazdászai szerint egy ev alatt 17,1 százalékkal romlott a pénz. (Nagy-Britanmában csak becsülik az inflációt, hi­vatalos árstatisztikája nincs az országnak.) Már szó esett az- országon- ) ként előidézett inflációról meg az importált inflációról. : s e kettő együttes hatásáról. Hogyan jelentkezik ez Olasz­országban? Az állami költség- 1 vetés hiánya 9 ezer milliárd : líra. A rossz és költséges köz- ! igazgatás, a fölösleges intéz- j mények százainak kiadása, a pazarló ipar felemészti az erő- j forrásokat a termelő beruhá­zások, a fejlesztés elől. Ugyan- j akkor az ország nagymérték­ben rá van utalva a nemzft- ! közi piacra, szinte minden j nyersanyagból behozatalra j szorul. Az importárak szintje az utolsó évben 82 százalék­kal nőtt, míg az oiasz expor.- í áruk ára alig emelkedett. El­sősorban ez okozza a már em- ; lített óriási méretű költaégve- | tési hiányt. Ki fizesse meg e válság j árát? A baloldal a gazdaság- j szerkezet átalakítását követe­li, hogy lehetővé váljék a ter­melés növelése. A kormán;, azonban más úton. a fogyás/.- táskorlátozás útján indun eh A hiteleket befagyasztja, s ez­zel a termeléscsökkenés, a munkanélküliség növeltedé ,e azonr.ai jelentkezik, az ár­emelkedés — állami beavat­kozás híján — olyan méretű­vé válik, hogy az életszínvo­nal zuhanásával kell számol­ni. A folyamat ördögi kör. Hi­szen Olaszország hátaim:.? mérleghiánya, önerőből meg­oldhatatlan gazdasági baj- i még szorosabban kapás Áj < az Egyesült Államokhoz, Közös Piac többi tagállamé­hoz — az importált infláció fort:' sa'hcz. Napjainkban a tőkés kor­mányok magatartása lén vegé­ben azonos. (Talán csak a nyu­gatnémet kormány próbálko­zik más megoldással.) Céljuk: korlátlanul áthárítani az inf­láció hatásait a széles néptü­wgekre, miközben a mnno­póliumo k profitja egyre ma­gasabb lesz. A munkuné lkd-. liek má ri ak növekedas; ? és a szaoa djár á engedett ár­emelked és mellett a béreli . be­fagyaszt ása az a két legfonto­sabb módszer, ameiiyel a Heath-kcrm. ;.ny — a kor, ubbi konzerv; at ív kabinet — mond­ta ki a tétel .‘ . »Azért súl vés­bodik az in: üláció, mert a tél­hete Jen rhu aljasok újra és uj­ra a b rek i éme’kedés it * *ny­. szerit :k K.Í. Minden pí mvy oércméi és ‘á remeiért hoz ma­gáva !**. He a ni eb e az eimé­’étébe t >eíe ;s bukott. Az Eg”: sú!t A Ha noi ;ban pvjrdl e In ök maga ind í lőtt nagy ki imp­■Ínyt az :nfi ári 6 megállít és ér a. S hogy a küz­delem 1 iarj tai in; : s; .:r hes­séx e,y: mást . jelvényeket ké* v .-k De irabjst egv do Jár­ért. A k amp ■: nv eddig síi r mi ered mér >yt nem hozolt. A morei ;o m r •észvevői egy lió­nap múltán csak annyit ta­paszta Ui ik. hogy .ielvér ük m st már három dollárba ke­rül. K. A. (Következik: Az infláció hullám és a gátak) Fejlesztik f a középiskolai oktatást T" Kosztolányi: N á t h Kár róla beszélni. Tulajdon­képpen semmi az egész. Egy este hazafelé megysz, s valami szárazság köszörüli a torkod. Azt hiszed, hogy tévedsz, de otthon, mikor le akarod emelni kalapod s a fogasra akasztani, észre ve­szed, hogy majd kiejted a kezedből, kalapod ólomból van. A villany, melyet meg­gyújtasz, úgy pislákol, mint a gyertya. Minden szín meg­fakul. A piros lilás, a zöld szürke, a narancssárga tu- bákbarna. Ismerőseid hangja vontatott, tompa és\ álmos. Eteled homokízű, szivarod szecskaízű, szaga sincsen. Minthogy pedig egyetlen ér­zéked sem működik, a leg­ősibbet, a tapintást kivéve, s minthogy csak az érzékek kapuin érkeznek hozzád a vi­lágról való híradások, ked­ved hamarosan lahorgad, úgy tetszik, hogy kiközösítettek az életből, és ágyba dőlsz. Itt fekszel, hánykolódva, mint a bélpoklos. Az embe­rek körülállnak, s mosolyog­va, hamiskás szemhunyorí- tással néznek rád, mint aki rossz fát tett a tűzre. Beteg vagy? Ugyan kérlek. Nem vagy te beteg, csak náthás ■vagy. Beteg az, aki teljesen jól érzi magát, vidáman jár- kel, de a tudomány kimutat­ta egyik-másik fogyatékossá­gát, melynek következtében meg is fog halni, menthetet­lenül, harminc vagy negyven év múlva. Nálad ilyesmiről szó sincs. Ennélfogva semmi részvétre sem számíthatsz. Minden kis nyavalyásnak jut egy morzsányi szánalom, egy szemernyi irgalom, legalább egy sóhaj, egy rosszalló fej- csóválás, de neked csak ka­caj, tréfa, éle, a vízözön előt­ti időkből. Mulatnak is raj­tad, úgy hogy a hátad és a hasad paskolják. Te vagy a betegek bohóca. Miért, miért? Közben a láz tombol, ter­med a tűzvész, egész tested­ben, anélkül, hogy annak bármely tűzoltó gátat tudna vetni. Torkodban, orrodban égnek a nyálkahártyák, mál­navörös tűzzel, a láng fel­csap a szájpadlásoda, nyel- deklöd parázslik, szemed cso­rog a könnytől, fiiledben tiíz- harangok állandó lármáját hallod, arcod eltorzul, felpüf­fed, köhögsz, s szájadon ró­zsaszín tajték szivárog, mint a bubópestis martalékaiból. Mindezek azonban csak egyé­ni észleletek. A tárgyilagos vizsgálat megállapítja, hogy semmi bajod. Csak lélegzeni nem tudsz, és csak a fejedet nem tudod használni. Lábuj­jadat például egészen jól tu­dod használni. Cipőzsinórodat szintén. ­Szóval semmi az egész. Kar róla beszélni. 1925. márc. 22. Az egri Dobó István Gimnázium és .Erdészeti Szakközépis­kola vezetői távlati tervet dolgoztak ki az oktatás fejleszté­sére. A szaktárgyakat gondosan fölszerelt laboratóriumok­ban, kabinetrendszerben sajátítják cl majd a tanulók. A ké­miai és biológiai laboratóriumban már korábban megkezdő­dött a munka, de a nyelvi laboratórium berendezéseit is határidő előtt szerelték föl. Könyv a névtelen levelek koráról Mikor íródnak a névtelen 1 levelek? Vannak korok, ami- | kor szaporodik a névtelen le­vélírók száma; ilyen a féle- | lem, a hitványság kora. Anto- j nisz Szamarakisz kisregénye, A hiba, ilyen időkről szól, (Az ] Európa Kiadó jelentette weg.) ■ A regény cselekménye Görög országban játszódik. A ke­gyetlenül forró szeptemberi napsütésben a városban, az utcákon, a kis kávéházakban zajlik az élet. A szerepek ki­osztva; kezdődhet a színjáték. Nincsenek statiszták; a játék halálosan komoly, a néma sze­replők is fegyvert viselnek. A forgatókönyvet a Nemzetbiz­tonsági Osztály, az ország leg­fontosabb. korlátlan hatalmú és legnagyobb tekintélyű szer­ve írta. A cél: megtörni egy embert, vallomásra bírni, a szabadság, a szabadulás illú­ziójába ringatni, majd rádöb­benteni, hogy nincs menek­vés; m;nt egy csodarabot, fe­hér izzásig hevíteni, majd hir­telen lehűteni, hogy összerop­panjon. A Nemzetbiztonsági Osz1- tályt a jogi eljárások finom­ságai nem kötik, aki a karmai közé kerül, az többé nem sza­badul. Ugrásra készen őrzi a Rendszer elleni szervezkedés­ben bűnösök vagy gyanúsítot­tak aktáit. A falakon képek, hó borította, napfürdette tá­jak, a képek valamelyikén pa­rányi lyuk. A folyosókon, lif- ] tekben, a WC-ben — minden­hol — szuperérzékeny mikro- i fonok. Ilyen légkörben dolgo­zik Vallató, a Rendszer meg­bízható kiszolgálója, őrá bíz­zák a -Terv- végrehajtását. A kísérlet nem várt eredményt hoz, Vallató egvre jobban azo­nosul szerepével, s fokról fok­ra rá kell döbbennie: az em­berek nem aszerint oszlanak meg, hogy -ki van a Rend­szerrel, és ki nincs a Rend­szerrel«. Hol a határ, amely az em­bereket egymástól elválasztja? A kísérlet nem várt ered­ményt hoz. Vallató eljut az igazi emberi értékek felisme­réséhez. A regény nem végző­dik happienddel. A cselek- jnény több szálon halad a végkifejlet íeié; előreszalad, majd elidőzik egy jelentékte­lennek látszó semmiségen, új­ra felgyorsul, sodorja magával az olvasót. Igazi Írói bravúr, ahogy elindul egy-egy jelenet­sor, alakok bukkannak fel: a csupa gyanakvás arcú rendőr, a pincér három mondattal megrajzolt telitalálat. A kisregény kerek egész, lezárt történet, mégis majd minden sorából kiindulva, azt továbbgondolva messze ju­tunk. Bárhonnan közelítjük, elérünk ahhoz az írói-művészi hitvalláshoz, hogy a legre­ménytelenebb, legsötétebb zsákutcából is van kiút. Szidera Sznirosz

Next

/
Thumbnails
Contents