Somogyi Néplap, 1975. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-05 / 4. szám

Tervszerűbben, fegyelmezettebben

írta: Böhm József, a Somogy megyei Tanács elnöke

Harminc éve alakult meg a pártszervezet Kaposváron

kenésének megakadályozása. Természetesen a mezőgazdaságban is keresni kell az energia megtakarításának útjait.

1975-ben intézkedéseket leszünk az áruellátás további javítására, elsősorban a kereskedelmi és termelő vállalatok kapacitásának javításával.

A tanácsi szervekre is több irányú feladat hárul a gazdaságpolitikai célkitűzések megvalósításában. Mindenekelőtt a tanácsi gazdálkodásban is érvényesíteni kell azokat a követelményeket, amelyeket a Központi Bizottság 1974. december 5-i határozatában megfogalmazott. Kiemelt feladatunk a bevételi tervek növelése és a pénzmaradványok csökkentése. Javítanunk kell a felújítási pénzeszközökké1 való gazdálkodást, erősítenünk a gazdaságszervező, koordinációs tevékenységet. A szocialista demokrácia továbbfejlesztése érdekében szükség van a törvényesség maradéktalan érvényesítésére. Céltu- [ datosabban és konkrétabban í kell küzdenünk a tanácsi : munka bürokratizmusa ellen.

A tanácsi szervek feladata, hogy adminisztratív eszközökkel is féken tartsák a szocializmustól idegen jelenségeket. A törvényes eszközöket határozottabban fel kell használni az ügyeskedők, a jogot kijátszók ellen. Az a célunk, hogy a tanácsoknál dolgozók munkájából világosan kitűnjön: a tanácsi munka a nép szolga tatát jelenti.

E nagy munkában a legtöbb feladat állami, gazdasági é^ társadalmi vezetőkre hárul. Nagy szükség van a pél damutatásukra, a közösség érdekeinek fokozottabb képvi seletére. A vezetőknek a közéletben mutatott helytállása, a magánéletüknek kötelező és nélkülözhetetlen tisztasága az állami fegyelem megszilárdításának egyik legfontosabb feltétele.

B

ízom abban, hogy a megye dolgozói i 975-ben is megfelelnek a reájuk háruló feladatoknak; hogy közös akarattal, fegyelmezett, jó munkával sikerül célkitűzéseinket valóra váltanunk. Ezzel nemcsak az itt élő emberek érdekeit, hanem szocialista hazánk építését is szolgáljuk.

Kaposvár felszabadulásának első óráiban az illegalitásból előjött kommunisták, baloldali munkások részt vettek a felszabadult város életének megindításábah. Az első napoktól kezdve segítették a közrend, a biztonság megszervezését. A kommunistákra hárult az élelmiszerellátás és -elosztás, illetve a frontvonaltól alig harminc kilométerre levő város más ezernyi gondja, feladata.

A legális pártszervezet megalakítását először a Korona-szálló egyik helyiségében december 11-én kísérelték meg, de ez akkor — különböző okokból — nem történt meg. A szervező munka azonban tovább folyt, s december végén fölvették a kapcsolatot a környező megyék pártszervezeteivel és a debreceni központtal.

1945. január 5-én a reggeli órákban megérkezett Vas Zoltán, a pártközpont képviselője, és estére összehívta a kommunistákat, a baloldali szimpatizánsokat. A pártszervezet az akkori Korona utca (ma Ady Endre utca) 7. szám alatti ház udvari részében, a nésy nap múlva megjelenő Somogyvármegye napilap szerkesztőségi szobájában alakult meg. A párt a Magyar Kommunista Párt Somogyi Szervezete nevet vette fel. s a tizennégy jelenlevő előtt a központi küldött ismertette a legfontosabb feladatokat. Ezek között Vas Zoltán elsősorban a demokratikus élet kibontakoztatását, a pártépítést, a lakosság tel- látását, valamint a szovjet hadsereg segítését jelölte meg.

1945. január 19-én a kommunisták kezdeményezésére megalakult Somogy vármegye és Kaposvár város Nemzeti Bizottsága. Tevékenysége a kommunista tagok februári, debreceni útja után érezhetően felélénkült. A kommunisták hozzáláttak a földosztás gyors lebonyolításához, a rendőrség megerősítéséhez, a köz- igazgatás megtisztításához és a demokratikus hadsereg toborzásához. Mindezek mellett a Vörös Hadsereg harcainak segítését, a fasiszta elemek bűneinek népbírósági tárgva- lását és a gazdasági (*.et helyreállítását is meg kellett oldani. A megye nyugati részén ekkor morzsolta fel az

A számvetés és a tervezés | 1 napjait éljük. Pártunk j 1 Központi Bizottsága és j g íz országgyűlés elvégezte az i 974-es év eredményeinek, * gondjainak számbavételét és negszabta a következő év felI ?

idataik Megyénk helyzetének j < értékelésénél és a feladatok j 1 meghatározásánál figyelembe 1 sell vennünk a központi elképzeléseket és a helyi adott- j Ságokat, lehetőségeket is.

1974 egyszerű munkás év volt, a IV. ötéves terv egyik , esztendeje. Ebben az évben helyzetünk az országoshoz hasonlóan alakult. A gazdasági j j élet fejlődése összhangban j , volt az 1970. évi megyei pórt- j értekezlet és a IV. ötéves terv célkitűzéseivel. A beruházási tevékenység 1973-hoz -viszonyítva nagyobb arányú volt: megyénk, mindenek előtt Kaposvár különösen mezőgazda- sági és kereskedelmi létesít- i ményekkel gazdagodott. Ked- | vezően változott a megye gaz- | daságának szerkezete. Az ipar i intenzív jellege fokozódott, te- j rületi megoszlása célszerűbb j lett. Az építőiparban korsze- | rűsödött a technológia, emel- j kedett a gépesítettség foka. A j mezőgazdaságban tért hódított i az iparszerű termelés, folyta- j tódott a területi koncentráció. \ Az idegenforgalomban a mi- I nőségi változás jelei is mutat- ! koznak.

Az iparban mérsékelten, az építőiparban és a mezőgazdaságban a korábbinál nagyobb arányban nőtt a termelés. A termelékenység mindegyik j ágazatban javult. A vállala- j tok. a szövetkezetek gazdálko- j dási eredményei 1973-hoz vi- | szonyítva 10—15 százalékkal J jobbak voltak.

A lakosság életkörülményei nálunk is javultak: pénzbe- j vétele az előirányzatoknak | megfelelően növekedett, a fo- ■ gyasztási szerkezet kedvezően 1 változott.

Megyénkben jó eredményeket hozott a párt XI. kongresszusának, illetve a hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére indított munkaverseny. A szocialista brigádok példamutatása, az őszi betakarítási munkákban megnyilvánuló nagyszerű társadalmi összefogás politikai kiállás volt. A megyei vezető szervek nevében ezúttal is megköszönöm a mezőgazdasági és ipari üzemek, a hivatalok és az intézmények dolgozóinak, a fiataloknak, a katonáknak nagyszerű helytállását.

A múlt évi munkánkban megmutatkozott hibák kisebb- nagyobb mértékben gátolták előrehaladásunkat. Így például a beruházásokban részt vevők együttműködése nem sokat javult, Az előkészítő tevékenységen belül gondot okoz a késedelmes döntés és a fedezet- hiány. Továbbra is jellemző a tervezett költségek túllépése. Gondunk, hogy néhány beruházás megvalósítása késik (pl. nagyatádi kórház, siófoki művelődési ház, kaposvári középiskolai kollégium, mészhomoktéglagyár stb.).

A

z ipari termelést kedvezőtlenül befolyásolták az anyagellátási nehézségek, a tőkés eredetű alapanyagok áremelkedése, valamint a vasáruféleségékben jelentkező hiány. Az ipari vállalatok és a szövetkezetek vontatottan hajtják végre a termékszerkezetük korszerűsítésére kidolgozott terveket.

Az építőiparban továbbra sem kielégítő a magasépítés termelésének fejlődési üteme. Ennek kedvezőtlen hatása 1974-ben is .elsősorban a megyeszékhelyen mutatkozott meg. A külső kapacitások behozatala néhány területen Ugyan enyhítette a feszültségeket, a helyzeten azonban nem javított számottevően.

A mezőgazdaságban a rendkívül kedvezőtlen időjárás okozta veszteségek és a megnövekedett betakarítási költségek mérséklik az eredményeket. Ezért néhány tsz gazdálkodása veszteséges lett. Az állattenyésztési szakte^epek rekonstrukciója vontatottan

jlad, mivel a tervezett műn- 1 1 ík többször nem voltak át- | 1 »ndoltak és megalapozottak, t technológiai cserék műszaki i ■ ■Itételeit sem biztosították | linden esetben. A növekedés j ( lenére elégtelen az élelmi- j . űripar befogadóképessége, s ] s nagy gondot okozott a tér- lékek gyors felvásárlásánál i feldolgozásánál.

A kiskereskedelemben az rukínálat javult, de felsőru- ázati cikkekből, lábbelikből, ! as-műszaki cikkekből nem i olt mindig összhangban a kellettel. Továbbra sem meglelő a zöldség-gyümölcs el- | ítás.

1975 jelentős esztendő lesz épünk történelmében. Ebben z évben ül össze pártunk XI. ongresszusa, és ünnepeljük azánk felszabadulásának 30. vfordulóját. Üjjóválasztják j z országgyűlési képviselőket, j s az idén emlékezünk az ál- I am új típusú helyi szerveitek, a tanácsok megalakuló- j ának negyedszázados évfor- j tulójára is. 1975 a IV. ötéves | érv utolsó esztendeje. Ered- j nényei nagymértékben befo- vásolják az V. ötéves terv in- j lítását.

N

ekünk, somogyiaknak — , csakúgy, mint az ország más területén dől- i ;ozó embereknek — megvan- ! iák a terveink, elképzeléseink j i következő év feladataira. Munkánkat az MSZMP KB j lecember 5-i határozata alap- án szervezzük meg. Ennek lé- íyege: a termékszerkezet to-' ;ábbi korszerűsítése; az anyagi és munkaerőforrások hatékony felhasználása; az anyagi » szellemi erőkkel való taka- •ékosság; a beruházási tevékenység javítása: a szocialis- ,a munka verseny feltételeinek javítása és szervezettségének tokozása, valamint az életszínvonalnak mérsékelt, lehe- őségeinkhez igazodó emelése.

A Központi Bizottság ÍD74. december 5-i határozata és az

1973. évi állami költségvetés végrehajtása tőlünk is fegyelmezettebb és rendezettebb munkát kíván. Azt követeli, hogy alkotóbb módon, tervszerűbben és f egy elemezett ebben szervezzük meg munkánkat, ne tűrjük el a lazaságot, a fegyelmezetlenséget; maradéktalanul hajtsuk végre feladatainkat; munkánk minden területén érvényesítsük a takarékosság elvét, szüntessük meg a pazarlást, és 'törekedjünk a tartalékok hasznosítására. Nálunk is nagy lehetőségei vannak az energiával, az anyagokkal, a pénzeszközökkel és a szellemi erővel való takarékosságnak. Határozott intézkedéseket kell tennünk a megkezdett ipari beruházások 1975. évi befejezése érdekében. Nagyobb gondot kell fordítanunk az V. ötéves tervben induló ipari beruházások előkészítésére, ütemszerű beindítására. (A barcsi ipartelep létesítményköreinek meghatározása; a húsipari rekonstrukció feltételeinek megteremtése: a várost ellátó tejüzem ütemszerű megvalósítása; a gabonatároló kapacinis bővítésének elősegítése; a megye erdő- és fagazdaságának komplex fejlesztési tervének elkészíttetése.)

A mezőgazdaságban több olyan intézkedést kell tenni, amely a gazdaságosabb fejlesztést segíti elő. Fontosabb feladataink közé tartozik az egyesült tsz-ek gazdálkodásának megerősítése, a kedvezőtlen adottságú gazdaságok regionális fejlesztési tervezéséhez szükséges feltételek megteremtése, a szövetkezetek együttműködésének bővítése, a cukorrépa vetésterületének növelése, a szaktelepek rekonstrukciójának befejezése, a szarvasmarha-program időarányos teljesítése, a háztáji szarvasmarha-állomány csőkw

Uj termékek a piacra

A MEZŐGÉP kaposvári gyárrában 180-an vesznek részt a kongresszusi munkaverScnyben. Vállalták, hogy mintegy hatvanmillió forint értékű terméket állítanak elő.

A munkaverseny tiszteletére alakult a komplex brigád, amely 130 darab KCR—2000 típusú hidraulikus daru összeszerelését vállalta. Ez a gép az idén kerül először piacra, de máris nagy az érdelödes iránta, hisz tavaly az őszi mezőgazdasági kiállításon aranyérmet nyert.

57. szovjet hadsereg/ a német hadsereget. Ehhez a győzelemhez, ha kicsinyke morzsával is, 'de hozzájárult a megye lakossága, elsősorbah a kommunisták.

Március 30-án a párt vezetősége elsőként foglalt állást a nagybirtokrendszer megszüntetése és a megalakult megyei Földbirtokrendező Tanács mellett.

Az új termés betakarításában, az újgazdák megsegítésében is a kommunisták jártak az élen. A nyár folyamán rohammunkás-csopor- tok segítették az aratást és betakarítást. Ugyanakkor a később felszabadult, a háborútól sokat szenvedett falvak újjáépítésének irányítása is rájuk várt.

A kommunista párt már 1945-ben is több alkalommal foglalkozott Kaposvár jövőjével. Kedvező volt a történelmi helyzet is, mivel a megyének és a városnak közös Nemzeti Bizottsága volt, s ebben a két munkáspárt volt a vezető erő. A tavasz, illetve a nyár folyamán eltávolították a régi alispánt és polgármestert a megyei, illetve a város éléről. Később munkásemberek kerültek a helyükre. Hosszú évek mulasztásait pótolta a városrendezési albizottság is, amely évekre kidolgozta Kaposvár távlati képét.

1946-ban a kommunisták újból sürgették a város fejlesztését, a gyárak telepítését, a munkanélküliség felszámolását. Elsősorban konzerv- és szeszüzem, len- és a kenderfeldolgozó üzemek letelepítése került szóba.

1947 nyarán megalakult a j megyei tervbizottság, ősszel

pedig a két munkáspárt hozzálátott a tennivalókhoz. Vadas József városi párttitkár budapesti útja sorár. több kisebb üzem mellett egy ba- romíifeldolgozó és egy 8U0 embert foglalkoztató textilüzem létesítésére kapott ígéretet. Az utóbbi az akkori szigorú bankkölcsön-politika miatt nem valósult meg. Néhány év múlva az alapgondolat nyomán — bizonyos változtatással — megvalósult a fonoda.

194Ő elején a város égető lakáshiányán az akkor elkezdődött nagy arányú kislakás- építő akcióval enyhítettek. A tavasz folyamán pedig az államosított nagyüzemek megteremtették a szocialista ioar alapját Somogybán. Dobó István, az MKP megyei titkára az államosításról mondotta: -Magyar demokráciánk története új szakaszhoz érkezett, mert a mostani államosításokkal súlyos csapást mérhetünk a kapitalizmusra és ezen keresztül a magyar rekacióra. Elérkeztünk oda, hogy megteremtsük az egységet. Nincs két munkásosztály és nem lehet két munkáspárt sem!« Május folyamán megyénkben a két munkáspárt egyesülésével létrejött a Magyar Dolgozók Pártja, az egységes munkáspárt.

Ezekben a hetekben számvetésre készül a párt és az ország népe. Somogybán néhány hét múlva a pártér- tekezelet összegezi a megtett négyéves utat. Az pedig elválaszthatatlan az 1945. január 5-i pártalakítástól, amikor a legbátrabbak kibon.tot- ták városunkban a kommunisták zászlaját.

A. A.

Apám lett a párttitkár

Az ízlésesen berendezett igazgatói szobában beszélgetünk. Néhány képzőművészeti alkotás teszi meghitté az irodát. Cyőrfi Endre tizenegyedik éve igazgatója a Somogy megyei Beruházási Vállalatnak. Most azonban nem a vállalat munkájáról, hanem életének egyik nagy fontosságú szakaszáról kérdezem. Édesapjával, az 1968. szeptember 17-én elhunyt veterán kommunistával együtt ő is ott volt a pártalapítók között 1945. január 5-én.

— Édesapám mindig józanul értékelte a helyzetet, s az 1944. október 15-1 nyilas proklamáció után azt javasolta, hogy azonnal jöjjek haza a fővárosból. Kaposváron azonban gondot okozott, hogy mindenki megkérdezte, amikor néhányszor végigmentem a főutcán: »Mi az, te miért nem vagy katona?!" Ügy egyeztünk meg, hogy elmegyek a Zala megyei Csabrendekre, a nagybátyámhoz. az ő fia pedig eljön Kaposvárra . ..

— S mikor érkezett haza?

— 1944. december 1-én délután 4 órakor. Édesapám akkor nem volt odahaza, a Szigetvári utcai házban,, mert figyelmeztették: bújjon el, mert rajta van az »elhurcolandók" listáján. Horváth Józsefék don- neri szőlőjében bujkált három napig egy szekrény mögött. Édesanyámmal mi láttuk meg az első orosz katonákat december 2-án, hajnali hat óra tájban ... a fal mellett mentek. Apám még aznap hazajött a rejtekhelyéről, s kitten elmentünk a volt bankos házba, hogy tárgyaljunk Horváth József városi tanácsossal a város további sorsáról.

— Édesapja beszélt oroszul, hiszen részt vett az októberi forradalomban.

— Igen ... az első pillanattól fogadták a szovjet, parancsnokságon, elismerték. A rádiót mindenkinek be kellett adni, mi azonban visszakaptuk. Apám kiírta a kapunkra krétával, hogy govority p o- ruszki. így aztán minden arra vonuló alakulat parancsnokát nálunk szállásolták el. Én decemberben nemzetőr lettem, a Kossuth téren teljesítettem szolgálatot. A rendőrség a

I mostani Csibi áruház fölött

volt, ott a Ilorthy-kori nagykönyvben — nem tudom megvan-e még — megtaláltam1 apám nevét és a rendőri felügyelet bejegyzését.

— A pártszervezet megalakítására hogyan emlékezik vissza?

— Negyvenöt januárjában kaptunk egy értesítést, már nem tudom milyen úton. Pécsen már december közepén megalakították a pártszervezetet, s Vas Zoltán jött Kaposvárra is, úgy hívatták apámat a szovjet parancsnokságra. A városháza első emeletén, a kapu fölötti sarokszobában volt. Ott megállapodtak, hogy a somogyi újság Korona utcai (ma Ady Endre utca) helyiségében este összegyűlnek, akikre számítani lehet.

— Szintén segített a kommunisták összehívásában,

ugye?

— Igen... Apám megmondta. kikhez kell elmenni. Olyan tizenketten-tizennégyen lehettünk ott. Apám lett a párttít- kán a vezetőségbe én is bekerültem mint huszonnégy éves fiatalember. Rendőrkapitánynak Szökendy Jánost javasolták, mi pedig Bánó Jóskával ifjúsági felelősök lettünk. A Somogyvármegye főszerkesztőjének Mike Imrét nevezték ki. Amikor megalakult a Nemzeti Bizottság, ott titkároskodtam, rám bízták a moziügyeket !s. Kalandos és hosszan tartó utazás után én hoztam az első játékfilmeket a városba.

Győrfi Endre — akiről kevesen tudják, hogy a hajmáskéri internálótáborban látta meg a napvilágot s beírták az anyakönyv megjegyzés rovatába: »Anyja a kommunista üzelmek miatt internálást töltő férjét látogatva szülte gyermekét" — hamarosan visszatért a fővárosba, s befejezte műegyetemi tanulmányait. Életének második kaposvári szakasza a Beruházási Vállalat megalakulásával kezdődött 1964-ben. A városban közéleti emberként ismerik; tanácstag, a városi tanács-vb tagja és a megyei úszószövetség elnöke.

Lajos Géza