Somogyi Néplap, 1975. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-05 / 4. szám
~:=—g Somogyi Néplap FÓRUM Infláció Kimerüi-e a föld-űrhajó? Dr. Németh Jenő, Barcs, Hősök tere 2.: Barcs vonzáskörzetének közlekedésszervezése és a közlekedés tárgyi feltételei a panaszok állandó forrásai. Miijén lehetőséget lát a megyei vezetés a megoldásra 1917-ig, hiszen a telepítendő ipar ekkor lép be a termelésbe? BÖHM JÓZSEF: A megyei ipartelepítési politika egyik legfontosabb területe Barcs. Természetes, hogy a nagyközség önállóan nem tudja ellátni az oda telpülö ipari üzemeket munkaerővel. Ezért a vonzás- körzetében* levő települések biztosítják a szükséges létszámot. Mivel a dolgozók munkahelye lakóhe'yükkel nem azonos, jelenleg is. az új létesítmények belépését követően pedig fokozottan jelentkezik az ingázás, amelynek zömét a közhasználatú tömegközlekedési eszközök bonyolítják le. A jelenlegi foglalkoztatottság, a még meglévő kis forgalmú vasútvonalak fenntartása és a Volán Vállalat eszköz- ellátottsága melleit Barcs vonzáskörzetében a tömegközlekedés kielégítő. Kivétel Homok- szeutgyörgy, Kálmáncsa, Szülők közlekedése. A Nagyatád- Barcs közötti kis forgalmú vasútvonalat a közeljövőben felszámolják, forgalma a közútra terelődik. Az autóbuszközleke- dés színvonalemelése várható.' Növekszik a Barcs térségében közlekedtetett járművek és járatok száma is. A kaposmérő-középrigóci kis forgalmú vasútvonal megszüntetésének előfeltétele az, hogy megépítsék a szulok-középrigó- •i összekötő utat. Az említett ellátatlanság az út hiányából ■'akad. A vasútvonal területi i sgálata folyik. A vonal to- ábbi sorsát illetően a következő években születik döntés. Az összekötő út megépítése esetén jó összeköttetés, lesz Barcs és a jelenleg be nem kapcsolt községek között. A jelenlegi lehetőségek javítása és a szervezettség fokozása érdekében a Volán Vállalattal közösen megkeressük az rintett üzemeket. A mer.et- "end összeállításánál a vállalat Igyekszik messzemenően figyelembe venni igényeiket. Takács Miklós, Segesd, Baj- csy-Zs. u. 21.: Miért különbözteti meg a nyugdíjtörvény az ipari és a mezőgazdasági dolgozókat? KLENOVICS IMRE: Az ipari és a tsz nyugdíjtörvény között csak az öregségi korhatár miatt van lényeges különbség. Ettől eltekintve a tsz-nyugdij sok esetben — általában a rö- idebb szolgálati idővel rendelkezőknél — kedvezőbb, mint az ipari. A nyugdíjtörvények között fennálló ellentmondások megszüntetésére és egységesítésére a közeljövőben fokozatosan sor kerül úgy, hogy az egységesítés egyik dolgozói réteget sem érinti hátrányosan. Pellérdi Gyula, Kaposvár, Géza u. 19.: A Latinra Művelődési Központ jelenlegi körülményei között megfelelhet-e azoknak a közművelődési feladatoknak, melyeket a KB-határozat alapján elvárhatunk tőle? BÖHM JÓZSEF: A Latinra Megyei Művelődési Központ az SZMT székhazának egy épületszárnyában kapott helyet. Nem közművelődési intézménynek épült, így helyiségei sem felelnek. meg a művelődési ház követelményeinek. A színházterem például tanácskozások, nagygyűlések céljára épült, és színpadtechnikai korszerűtlensége miatt csak részben elégíti ki a szinháztermi funkciókat. Az intézmény technikai felszereltsége sem megfelelő. 1972-ben a SZOT és a Somogy megyei Tanács közös erőforrásból összesen 20 millió forintot biztosított az intézmény bővítésére és technikai fölszereltségének javítására, az ezzel kapcsolatos terv megvalósulását azonban a beruházási korlátozások meghiúsították. Az intézmény — jelenlegi kö- rülményei ellenére is — a köz- művelődés egyes területein eredményesen tevékenykedik, néhány részterületét illetően azonban kevésbé tudja feladatait megvalósítani. A művelődési központ népművelői apparátusának szakmai felkészültsége megfelelő, a közművelődési párthatározatból adódó feladataikat ismerik, s azok ..megvalósításáért a kedvezőtlen körülmények között is lelelősséget éreznek. Ennek ellenére az intézmény tevékenységében hiányosságok is tapasztalhatók. A művelődési központ irányító szerveinek magasabb követelményeket kell támasztaniuk az intézmény munkájával szemben, és különösen a munkásművelődés és a módszertani munka egyes területein jelentkező tennivalóit kell maradéktalanul számon kérni. Tóth József, Fonyód, Ady Endre; u. 13.: Hogyan lehetne megoldani a Balaton-parti településeken, hogy a tulajdonnal rendelkező, de nem itt lakók mint állampolgárok a helyi kérdésekről tájékozódjanak, és a velük szembeni követelményekről időben értesüljenek? BOHM JÓZSEF: A településen üdülőtulajdonnal rendelkező állampolgárral a helyi tanácsnak lazább kapcsolata van, mint az állandó lakossággal. Amelyik kérdésben viszont érdek fűzi össze a tanácsot az üdülőtulajdonnal rendelkező állampolgárral, azokban a kapcsolatot illetően nincs különbség a helyi lakos és a másutt lakó üdülőtulajdonos között. Az országos vagy a heiyi sajtóban közzétett információ, a település látogatott helyein kifüggesztett plakát, vagy a tanács hirdetménye útján értesülhet az üdülőtulajdonos a legfontosabb követelményekről. Névre szóló, levélbeli értesítést kell küldeni azokban a kérdésekben, amelyeknél a közlés tartalma ezt megkívánja. A társulati közgyűlésre ugyanúgy meghívót kell küldeni az üdülőtulajdonosnak, mint a helj'i lakosoknak. Az üdülőtelek fekvése szerinti övezeti építésügyi előírásokról, a községrendezési előírásokról a tulajdonos ugyanúgy a helyi szakigazgatási szerv félfogadásán érdeklődhet, mint ahogy a helyi állampolgár. A közszemlére kitett rendezési tervre ugyanúgy megteheti észrevételeit, mint a helyi lakos. Megállapítható tehát, hogy a kölcsönös közlésmódoknak a lehetősége az üdülő tulajdonosa és a tanács között ugyanúgy fennáll, mint a tanács és a helyi lakos között. Az, hogy ezek a közlések kellő időben és megfelelő módon történjenek meg, az a szervezés és intézkedés színvonalával fücg össze. A kérdésben fölvetett körülményből természetes, hogy összetettebb feladatot jelent a nem helyi lakos tájékoztatása. Dr. Németh Jenő, Barcs, Hősök tere 2.: A megyei vezetés lát-c lehetőséget arra, hogy Barcson az V. ötéves tervben a jelen tervciklushoz hasonló ütemű lakásépítés valósuljon meg. Különösen vonatkozik ez a telepszerű előkészítésre. BÖHM JÓZSEF: Mint arra a korábbi kérdések kapcsán már utaltam, most folyik az V. ötéves tervi előkészítés. Annyit azért elmondok, hogy a következő tervidőszakban a telepszerű lakásépítés az eddiginél nagyobb szerepet kap a programon belül, mint a korábbi években. A fejlesztés mértékét a rendelkezésre álló pénzeszközök határozzák meg. Ezek területi felosztása a közeljövőben megtörténik. Korunkban a világ gazdasága sokszorosan gyorsabban nö- vek'7ik. mint a évszáadokban, vagy akár századunk előző evtizeueiben. Az ipari termelés 15 évenként megduplázódik. Ez azt jelenti — egyebek közt —, hogy egy 15 éves ifjú kétszer annyi új gyártmánnyal találkozik, mint amennyit szülei csecsemő korában ismertek, és mire 30 éves lesz — vagy tán még előbb —:. még egyszer megkétszereződik körülötte a tárgyak száma. Hetvenéves átlagos életkort figyelembe véve, ez a megkétszereződés ötször megy végbe életében, és hazájának ipara halálakor 30-szor annyi: terme], mint születésekor. Természetesen a termelés ilyen méretű növekedése hatalmas nyersanyagigénnyel jár. Elég sokan teszik föl a kérdést: kimerül-e a föld-űrhajó, felhasználjuk-e rövid távon tartalékait, természeti kincseit? A válasz rendszerint megnyugtató, hiszen a föld lehetséges energiaforrásainak még csak töredékét vesszük igénybe. (Alig használjuk például a napenergiát, és még csak el sem kezdődött annak az energiamennyiségnek a feltárása, melyet a tengerek óriási hidrogén- és oxigánkészlete nyújt.) Az azonban mindenképpen figyelmeztető, hogy az ismert nyersanyag- és erőforrásokkal pillanatnyilag óriási pazarlás folyik. Elsősorban az Egyesült Államokban. Ez az ország — ahol a föld lakóinak 6 százaléka él — a földön termelt ösz- szes nyersnyagok 40 százalékát dolgozza fel. A gyártmányok felhasználási ideje, elsősorban a gyors erkölcsi kopás miatt — rendkívül rövid. Más szóval: a gépeket, fogyasztási javakat jóval hamarabb selejtezik ki fizikai elhasználódásuknál. Igen gyorsan fogj' az ismert olaj- és íöldgáztartalék. Az iparilag fejlett tőkés országok nemcsak a saját területükön levő anyagokat dolgozzák fel és energiaforrásaikat hasznosítják. hanem ephél lényegesen nagyobb mennyiségben a fejlő- j dő országok kincseit. És miközben a fejlett ipari államok egyre nagyobb mértékben falják e nyersanyagokat, megnő függésük is e nyersanyagok forrásaitól. Az olajválság néven ismert — de ennél lényegeseb- j ben átfogóbb — nyersanyag-i konfliktus ezt az újfajta függőséget leplezte le. Az olajválság az 1973-as kö- j zel-keleti háború után robbant ki, de okai lényegesen korábbi időszakban keresendők. Miközben a kőolajszükséglet és -ke- j resiet világszerte meghaladta I fiycnycrckészítő népművész Ma már a ritka népi hangszerek közé tartozik a tekerőlant, ismertebb nevén a nyenyere. A tiszaalpári Bársony Mihály népművész nemcsak kiváló megszólaltatója, hanem készítője is a hangszernek. 1931-ben készítette az első nyenyerét, azóta több mint 40 darab került ki a mester keze alól. A repülés századai A legendák lassan szétfoszianak Az élet néha a legkegyetlenebb sorsot szánja az emberiség legnagyobb elméinek is. Ez a sors jutott a reneszánsz zsenijének, Leonardo da Vincinek is, különösen ha a repüléssel foglalkozó művének sorsát idézzük fel. Titkosírással készült mű Leonardo da Vinci, akinek Hetútját a televízió nézői a i.agy sikert aratott olasz té- 7 ófiim-sorozatból jól isme- iák, 1452—1519 között élt. Repüléssel foglalkozó műve 1505-ben készült el. Joggal félt az inkviziciótól, ezért műveit titkosírással irta. A repüléssel foglalkozó kézirat ily módon hosszú századokig nem került kinyomtatásra. Amikor Bonaparte Napóleon 1796-ban betört Olaszországba, több értékes remekművel együtt ennek kéziratát is hadizsákmányként Franciaországba vitette. Itt kezdték sajtó alá rendezni Leonardo eddig kiadatlan följegyzéseit, munkáit, de így is csak 1893-ban\ ismerkedett meg a világ a madarak röptével foglalkozó művel. A Codice Sül Volo degli Ucelli kódex négy könyvre van osztva. Az első rész a madarak röptével, a második a siklórepüléssel, a harmadik a rovarok, más állatok és halak röptével, a negyedik pedig az ember készítette repülő szerkezetekkel foglalkozik. Leonardo a matematika talaján állva egyetlen mozdulattal elvetette a korábbi legendákat, a képtelen föltevéseket, a tollas szárnyakkal való próbálkozásokat. Nem hitt a madárbőr bűvös szállóképességében. A repülésről szólva a következőket szögezte le: »Bizonyosságról csak akkor beszélhetünk, ha a matematikai tudományok egjrikét alkalmazhatjuk, vagy olyasvalamivel érvelhetünk, ami ezekkel a tudományokkal ösz- szefügg.« Zseniális meglátással, mint> 200 évvel Newton élőt* kimondta a hatás-ellenhatás l törvényét, alkalmazva magá- | ra a repülésre: »A tárgynak a levegőre gyakorolt nyomása egyenlő a levegőnek a tárgyra gyakorolt nyomásával. Hiszen láthatod, hogy a levegőbe ütköző szárnyak a súlyos testű sast a rendkívül híg levegőben is fenntartják. A denevér volt a uiiata i A mester repülő eszközének mintája a denevér volt, mert annak bőre a merevíté- sek kötésére, azaz támasztékul szolgál. Elképzelése és vázlatai alapján a szárnynak hálót javasolt, amelyre borítóanyagot kell fesztíteni. Minden anyagnak a lehető legkönnyebbnek és a legszilárdabbnak kell lennie — írta [ —, s ezzel tulajdonképpen a mai repülőgép-konstruktőr egyik alapelvét mondta ki. Készüléket szerkesztett a súlypont meghatározására, és csapkodó szárnyú repülőgépében úgy tervezte meg az emelőket, hogy a repülő ember lábának izomerejét is íel- -s•.--’hassa. Arra is gon-1 dőlt, hogy a pilóta netán vízre kényszerül leszáilni, ezért mentőeszközként hosszúkás tömlőt tervezett, mely a víz felszínén tartotta volna emberét. Leodardo megállapította, hogy a repülő testnek le kell győznie a levegő ellenállását | is. Följegyzéseiből kiderült, hogy nem bízott teljesen repülő szerkezetében, ezért megkonstruálta az ejtőernyőt. Számításai alapján később az ejtőernyőt elkészítették, és előbb bábuval, majd emberrel kipróbálták — teljes sikerrel. De ehhez még évszázadoknak kellett elmúlniuk... Leonardo emelőcsavaros repülőgépet is tervezett; a mai helikopter ősét. Ezt a konstrukcióját a következőképp írta le: »... Azt tapasztaltam, hogy ha eme, csavaralakú szerkezetet jól készítjük el, vagyis, ha olyan vászonból csináljuk, amelynek pórusait csirizzel alaposan eltömítjük, akkor eme csavar gyors forgatással a levegőbe emelkedik.« A mester uem repült Évszázadokig tartotta magát az a legenda, hogy a mester egyik szerkezetével repült volna. Ezt semmi sem valószínűsíti. Korának anya-1 gai. a leírt és szokásos megmunkálási lehetőségek, az alkalmazott eszközök ugyanis még nem tették lehetővé a nagy lépést az eszmétől a gyakorlathoz. Feltehető viszont. hogy a zseniális Leonardo fölismerte az elmélet és a kor technikája között tátongó szakadékot, és nem kockáztatta sem a maga, sem pedig mások életét. De akadt abban a korban szép számmal olyan fanatikus kísérletező, aki nem mérte föl az adott lehetőségeket. 1550 táján egy francia városban, Troyesben élt egy temperamentumos olasz órásmester, bizonyos Bolori. aki szárnyakat öltött magára, úgy ugrott le a katedrális tornyáról. Életét vesztette. A portugál j Joao Torto magiszter a ha- | rangtorony tetejéről egy tetőn át zuhant az ebédlő csa- I Iád asztalának közepére. Leonardóval a repülésben j új korszak kezdődött. Az em- j bér, ebben az újabb korszakban sem volt képes repülni, de már kezdett értően és reálisan odafigyelni a természet jelenségeire. A természettudományok és a matematika újabb felfedezéseiből — mint építőkövekből — azután lassacskán felépült az a palota, amelynek neve: aviatika — azaz repülés. (Folytatjuk.) Kő Tamás I a kínálatot — részben a gyarmati korszak hatásaként —, a kitermelt kőolaj ára alacsony volt, s ez az olajjal rendelkező államokat sújtotta. Lassanként azonban a kőolaj-exportáló országok szervezete, az OPEC egyre erősebb lett. Első sikere az volt, mikor a dollár leértékelése és a tőkés valuták árfolyamának változása miatt bekövetkező veszteségek fejében a szervezet elérte a kőolaj árának emelését. Az igazi erő akkor mutatkozott meg, amikor politikai okokból az arab államok néhány héten át, bojkot- tálták a közel-keleti konfliktusban arabellenes politikát folytató államokat. Az olajkutak csapjának elzárása felhívta a figyelmet: lényegesen megváltozott a termelő és a vásárló országok viszonya. A megnövekedett olajjövedelemből ugyanis az arab államok — mivel megfelelő ipari háttérrel nem rendelkeznek, és emiatt a beáramló pénzösszegeket csak lassan és fokozatosan tudják nemzetgazdaságuk szolgálatába állítani — hosszú ideig képesek a bojkottot fenntartani. Ezeknek az államoknak ugyanis egyáltalán nem érdekük a termelés fokozása, hiszen a kőolajárak emelkedése révén 10—20 év múlva a jelenleginél sokkal nagj’obb bevételre tehetnek szert. De a fejlett tőkés országoknak — elsősorban Nyugat-Európának — már néhány napos bojkott is súlyos károkat oközhat. Az olajválságnak rendkívüli következményei voltak a nemzetközi gazdasági helyzetre. Ebben azonban már nem a kőolajtermelő államok áremelése a ludas A nagy nemzetközi monopóliumok hatalmas üzletnek tekintették az áremelkedést és a bojkottot, amelynek nj'omán hallatlan mértékben megnőtt a kereslet, és a hasznot teljes egészében e társaságok fölözték le. És nem is akárhogyan! Amikor például India közölte, hogy nem tudja kifizetni a nemzetközi monopóliumok által követelt új ár egészét, csak anJ 1 nak 80 százalékát, az indiai kikötőkben álló és e Jcikötők felé tartó tankhajók teljes rakományát máshová irányították. Az energiára szoruló szubkontinens ki volt szolgáltatva a társaságok kénj'ének- k ed vének, újabb áremelésnek. A nyugat-európai' olaj- és benzinhiány — amelynek nyomán kénytelenek voltak üzemeket leállítani, autók mozgását korlátozni, házak, fűtését kikapcsolni — nem az arab országok embargójának következménye volt (a Le Monde kiszámította, hogy átlagosan 5 százalékkal kevesebb kőolajat kaptak ezek az országok), hanem annak, hogy az Északitengeren nagyszámú tartályhajó gyűlt össze. Rakományukat nem akarták addig partra tenni, amíg az ár tovább nem emelkedik. És ez be is következett. Rotterdamban például 1973 augusztusa és decembere között egy tonna nyersolaj ára 170 márkáról 613 márkára, egy tonna benzin ára pedig 170 márkáról 460 márkára emelkedett. Nem csoda, hogy a nagy olajtársaságok profitja 80—300 százalékkal növekedett. Az olajválság azonban politikailag nagy tanulsággal járt. Ha anyagi előnyeit a nemzetközi monopóliumok fölözték is le, felhívta a figyelmet a nyersanyagtermelő országok erejére és a tőkés világ bizonyos, korábban föl nem ismert gyengeségeire. K. A. (Következik: Eleresztett gyeplő.) Boldog új évet kivan valamennyi kedves ügyfelének az Állami BIZTOSÍTÓ SOMOGY MEGYEI IGAZGATÓSÁGA (369716)
