Somogyi Néplap, 1975. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-04 / 3. szám

A kongresszusi Éiiiientimt megvitatása a pártcseportban és a taggyűlésén vasoin.uk kihagyásra stb. Mondják el tapasztalataikat arról, hogyan fogadták pár­ton kívüli dolgozótársaik a párt értékelését és a megje­lölt tennivalókat. Töreked­jenek arra, hogy a pártcso- port-megbeszélásen ténylege­sen is megismerjék a dokumen­tumok tartalmát, és lehető­leg egységes megítélés ala­kuljon ki. Ennek hiányában jelezzék külön az egyes el-1 térő véleményeket. A \ ita alapján a pártcsoportbizalmi összegezze a pártvezetőség számára a javaslatokat. Fel­tétlenül térjen ki arra. hogy megítélése szerint a tagság eléggé ismeri-e a dokumentu- 'mokat. A pártcsoport-megbeszélé- sen a szervezeti szabályzat javaslata is a vita tárgya. a jelen időszakban. A Központi Bizottság a módosításra vo­natkozó javaslatában1 a sta­bilitás elvéből indult ki, ezért nem javasol alapvető változ­tatást a szervezeti szabály­zatban. A X. kcr£ie;szus elő­készítésének időszakában gyakran előfordult, hogy két dokumentumot a pártcsopor­tok más-rpás időpontban vi­tatták meg. Most is azt ja­vasoljuk, hogy ahol csak te­hetik, kűlön-külön foglalkoz­zanak a két dokumentummá!, mert így több idő és nagyobb figyelem jut e munkára-, A leírtakból kitűnik, hogy a sikeres, valóban érdemi tag­gyűlési állásfoglalásoknak alapvető feltétele a pártcso­portok eredményes előkészítő munkája, a dokumentumok megismertetése a párttagság­gal. Milyen feladatok hárulnak az alapszervezeti vezetősé­gekre és a taggyűlésekre? Mindenekelőtt a párt- csoport-megbeszélések ta­pasztalatainak és a vezető­ségi tagok véleményeinek összegezése és minősítése. An­nak számbavétele, hogy mi­lyen kérdések foglalkoztatják A beszámoló taggyűlé­sek befejeződésével a kong­resszusi felkészülésnek újabb szakasza jött el. A jelölő bi­zottságok már tevékenyked­nek. A párttagság pedig a kongresszus két dokumentu­mát tanulmányozza. E szakasz egyik alapvető feladata a kongresszusi irányelv terve­zetének és a szervezeti sza­bályzat módosítási javasla­tának megismerése, megvita­tása, majd a januári taggyű­léseken az állásfoglalás kiala­kítása. A Központi Bizottság igény­li, hogy a párttagság — élve jogaival és teljesítve köteles­ségét — aktívan bekappso- lpdjon a párt politikájának kialakításába. Oly módon, hogy az alapos megismerés után a KB javaslatait, a kong­resszusi dokumentumokat — megőrizve azok sokszorosan igazolódott alapelveit — gaz­dagítsa, formálja, esetleg módosítsa. A párttagság szá­mára a kongresszusi doku­mentumok megismerésének, az érdemi véleményformálás­nak semmiféle technikai aka­dálya nem lesz. Sőt, hazánk­ban mindenki elolvashatja és egyben véleményezheti a párt kongresszusi irányelveit. Ebben a munkában is a pártcsoportokra hárul az első jelentős feladat. A pártcso- portbizalmiak segítsék elő, hogy a párttagok egyénileg tanulmányozzák a doku­mentumokat. Pártcsoport­megbeszélésen — még ha az több órán át tart is — nincs lehetőség ezek ismertetésére. Így a tagoknak egyéni köte­lességük és személyi felelős­ségük, hogy kellő ismeretek­kel kapcsolódjanak a vitába. A pártcsoport-megbeszélés foglalkozik a kongresszusi irányelv tervezetével. Leg­helyesebb, ha fejezetenként, pontonként összegezik a párt­tagok véleményét. Kit milyen kérdés foglalkoztat; mely kér­désekben van vita, eltérő vé­lemény, kiegészítési, bővíté­si javaslat; mit fogalmazná­nak meg másképpen, mit ja­a kérdések, melyekben az ál­láspont megegyezik a doku­mentumokban foglaltakkal, tehát egyetértés van ben­nük. Mely kérdésekben van más vélemény, melyek azok a javaslatok, amelyek kiegé­szítéseket, bővítést tartal­maznak, és végül mit, java­solnak kihagyásra a doku­mentumokból. Ezek után a vezetőség minősítse a javas­latokat, és döntse cl, hog* mit javasol a taggyűlésnek elfogadásra és mit nem. A vezetőség szóbeli beve­zetője a taggyűlésen ne le­gyen hosszabb 10— lő perc­nél, hogy a tagságnak ele­gendő ideje, lehetősége legyen az észrevételekre és javasla­tokra. A pártcsoportbizalmi- ak is szólaljanak fel a tag­gyűlésen, tolmácsolják a pártdsöport-megbeszéléseken elhangzott véleményeket, ja­vaslatokat. A vita lezarasa most is szavazással történik. EZ a szavazás a párttagság állásfoglalása a vezetőség ösz- szefoglalója, javaslata alapján a kongresszusi dokumentu­mokról. A Központi Bizottság a kü­lönböző véleményeket meg kívánja ismerni. Tárgyilagos mérlegeléséhez az is szük­séges, hogy az ellenvélemé­nyeket szintén figyelembe ve­gye. EV:ért fontosnak tart­juk, hogy ha a taggyűlésen valakinek a javaslatát, ész­revételét nem fogadták el, akkor mint külön véleményt azt is feltétlenül továbbítsák az irányító pártszervekhez. A párttagság vélemé­nyének, állásfoglalásának ösz- szegyűjtésére, mérlegelésére, feldolgozására megtörténtek a szükséges politikai és szer­vezési intézkedések, Így a Központi Bizottság biztosí­tani tudja, hogy a XI. kong­resszus a párttagság észre­vételeinek, javaslatainak fi­gyelembevételével dönthes­sen. Nagy tehát a kommu­nisták szerepe és felelőssége a kongresszust előkészítő munkában, a párt politiká­jának alakításában. S. Gy. Fogyasztási szövetkezeteink- ] re vár az a feladat, hogy a háztájiban termelt zöldséget, I gyümölcsöt és szőlőt felvásá­rolják, s azt az ellátatlan te­rületeken értékesítsék. Persze, ez csak egy része munkájuk­nak. Nagy feladat hárul rájuk abban is, hogy a háztáji gazda­ságoknak megfelelő segítséget nyújtsanak a termelés színvo­nalának az emeléséhez. Ezért elismerésre méltó a bö- hönyei áfész kezdeményezése. A fogyasztási szövetkezet mű­ködési területe nyolc községre terjed ki, csaknem 10 000 em­ber él itt, s a háztáji területe eléri a 4000 hektárt. Az áfész vezetői egy tanulmány készí­tésére kérték fel a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem szakembereit. A tanulmányt dr. Ferdinand Dezső, a mező- gazdasági tudományok kandi­dátusa, az egyetem kertészeti tanszékének vezetője és dr. Bakonyi Károly, valamint dr, Kovács János készítette. — Milyen cél vezetfe önö­ket a tanulmány készítésekor? — kérdeztük dr. Ferdinánd Dezső professzort. — Elsősorban az, hogy olyan gyakorlati segítséget nyújt­sunk a körzetben lakó, s ház­táji területtel rendelkező gaz­dáknak, amellyel lehetővé vá­lik a jelenleg háztájiban ter­melt zöldség, gyümölcs és sző­lő minőségének javítása, vala­mint mennyiségének növelése. Ennek érdekében valamenyi községben talajmintákat vet­tünk, vizsgáltuk az éghajlati viszonyokat, s az eddig ter­melt zöldséget, gyümölcsöt és szőlőt is. Azt állapíthattuk meg, hogy ezekben a háztáji gazdaságokban sem használják ki kellően a lehetőségeket, ezért például a kertészetekben ter­melt zöldség mennyisége az or­Böhonyei kezdeményezés Tanácsadó füzet háztáji gazdaságoknak szágos átlagnak még a felét : sem éri el. — Van-e lehetőség ennek 1 megváltoztatására? — Igen, s a tanulmányban , ezért is javasoltuk, hogy a fo­gyasztási szövetkezet működési területén milyen zöldségfélé­ket, szőlő- és gyümölcsfajtákat lenne célszerű termeszteni. Vé- , Ieményünk szerint, ha a gaz­dák megfogadják a tanácsain­kat, s az adottságoknak meg- i felelő zöldség, gyümölcs és szőlő termesztésére térnek rá, akkor nemcsak jobb minőségű árut, hanem nagyobb mennyi- : séget is betakaríthatnak ugyan- arról a területről. A fogyasztá­si szövetkezet eddig évente át­lagosan 140 vagon termést vá­sárolt meg a háztáji gazdasá- i goktól. A jövőben ez a meny- nyiség szerintünk elérheti a 300—350 vagont is. — A fogyasztási szövetkezet milyen segítséget nyújthat eh­hez? — A tanulmányban, erre is részletesen kitértünk. Tudunk arról, hogy a szövetkezet ezt a tanulmányt hamarosan, még az év első negyedében könyv alakban is megjelenteti, sze­rintünk ez hasznos, ám nem elegendő. A téli időszakot ar­ra kell felhasználni, hogy a háztájival bíró gazdák részére előadásokat is rendezzenek, ahol megismerhetik a korsze­rű zöldség", gyümölcs- és sző­lőtermesztést, s a háztáji mun­kához megfelelő elméleti segít­séget kapnak. Ebben is szíve­sen működünk közre. Minden községben helyes lenne kiala­kítani egy mintakertet, ahol gyakorlati útmutatást szerez­hetnének. A szövetkezetnek törekednie kell megfelelő (kis­gépek beszerzésére, kölcsönzé­sére, s olyan íelvásárlóhelyek Megszűnt a kávéfőzőgyártás Reklamáció helyett dicséret Megszüntették a kávéfőző gyártását Nagyatádon, a Da- nuvia itteni gyárában. Az üzem indulásakor ez volt az egyik legjelentősebb profil­juk. Az indulás sok gondjá­val küzdő üzemben akkor nagy jelentőséget tulajdoní­tottak a kávéfőzőgyártásnak: szerelése ugyanis nem igé­nyelt szakképzettséget, a föl­vett új munkások könnyen sajátították el a műveleteket. Ahogy erősödött a fiatal nagyatádi gyár, egyre bonyo­lultabb, nagyobb szakértel­met igénylő feladatokat ka­pott: megkezdték a fúrótok - mányok és a szerszám elemek gyártását. Ebben az évben — a tavalyihoz viszonyítva — ötven százalékkal többet gyár­tanak mindkét termekből. A megváltozott profilba mind nehezebben illett a ká­véfőző. Emellett egy sor kop- perációs probléma is nehezí­tette az ütemes és gazdaságos termelést. Az alkatrészeket szinte az egész országban gyártották: ktsz-ek, ipari üze­mek szállították ezeket Nagy­atádra. Mindez jélentősen drá­gította a termelést, gazdaság­talanná tette a kávéfőző gyár- . tását. A gazdaságosabb termelés kialakításának előfeltétele az lett volna, hogy Nagyatádon megteremtik az alkatrészgyár­tás bázisát. Ez azonban jelen­tős beruházást igényelt volna. Végül is úgy döntöttek, hogy a gyártás jogát odaadják an­nak a ktsz-nek, ahol az alkat­részek többsége is készül. A felszabadult termelőterüle­ten pedig bonyolultabb, a nagyatádi gyár profiljának in­kább megfelelő, gazdaságosan gyártható termékeket készíte­nek. A csarnok, ahol valaha ká­véfőzőt szereltek és ellenőriz­tek az asszonyok, most ü"esen áll. A terv azonban már kész az átalakítására, berendezésére. Január elsejétől már csak az irodákban lehet találni né­hány kávéfőzőt, s Magyar Vin­ce főmérnök szekrényének te­tején néhány alkatrészt. Tőle kérdeztük, hogy a többségé­ben férfiakat és szakmunkáso­kat foglalkoztató üzemben mi­hez kezdenek majd azok a be­tanított munkásnők, akik ko­rábban a kávéfőzőt gyártó üzemrészben dolgoztak? — Amikor végképp eldőlt — felelte a főmérnök —, hogy megszüntetjük e termékünk gyártását, megkerestük s munkásnőket. Kértük, hogy nézzenek szét az üzemben, válasszák ki a számukra leg­Szerelik az új gépeket. inkább megfelelő munkahe­lyeket. A tájékozódás után mindenkivel beszéltünk, s megállapodtunk az új mun­kahelyben. Én úgy érzem, si­került igényüknek és képessé­güknek megfelelő új munka­helyet találni mindenkinek. Az új nagyatádi gyár termé­keinek listáján egyre nagyobb .tétellel szerepelnek az export­cikkek. Ebben az évben új tí­pusú, nagyméretű köraszta­lok gyártását kezdik meg. Ed­dig az országban 250 milli­méter átmérőjű volt a legna­gyobb. Nagyatádon az idén már 320 milliméter, átmérőjűt is gyártanák. — Az igény rendkívül nagy e termékünk iránt. A cseh­szlovákiai gyárak a teljes ter­mékmennyiségünket megvet­ték. E megrendelésnek leg­alább úgy örülünk, mint a vevők dicséretének. A ko­rábbi években ugyanis több­ször. fordult elő jogos rekla­máció termékeink hibái miatt. E reklamációk alapján változ­tattunk a termelésen, javult a minőség. A megnövekedett igényeket elsősorban a termelőterület bővítésével igyekszik, kielégí­teni a gyár. Abban a csar­nokban, ahol tavaly még a kávéfőzők, készültek, március­ban már új gépek termelnek. Az év első munkanapján is szerelték már a tavaly elké­szült üzemcsarnokban az új, sok munkaműveletre alkalmas gépeket. Szerepel a tervek kö­zött egy új — ezer négyzet- méter alapterületű — raktár építése is A Danuvia nagyatádi gyára évek óta feszített terv szerint dolgozik: emiatt nemegyszer elmaradtak a célkitűzéstől. — Az idén — mondta p fő­mérnök — reális, teljesíthető a terv. Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy kön.y- ,p.yű lesz a dolgunk., JVtost is sok a bizonytalansági ténye­ző. Elég csak elmondani azt, hogy számítunk azoknak a gé­peknek a termelésére is, ame­lyek még meg sem érkeztek a gyárba. Ha késve érkeznek, ez megnehezíti a feladatunkat. Ezt is figyelembe véve ismer­tettük dolgozóinkkal az '1975- ös év célkitűzéseit. Ök mond­ták el: ezt a tervet teljesíteni lehet. Ezért a tervért az év első napjától egyenletes, jó mun- | kát kell végeznie a szép kör­nyezetben települt gyár öt­száz dolgozójának K. I. 160 000 csibe havonta ismét kelnek a kiscsirkék (Tudósítónktól.) 1974-ben 108 ezer "kiskacsát, 152 ezer Hubbard húshibrid és 240 ezer Hampshire csibét, valamint 28 ezer fácáncsibét keltettek ki a szinte egész éven át üzemelő karádi kelte- tőállomáson. A kikelt kacsá­kat és a Hampshire csibéket — egy napos korukban — az áfész-eknek, a húshibrideket zömmel termelőszövetkezetek­nek szállították el, a fácáncsi­TSövehU a mirelit áruk gyártásút A Magyar Hűtőipar válla­latai a'múlt évben mintegy 20 százalékkal több mirelit árut adtak a belkereskede­lemnek, mint 1973-ban. A na­gyobb készlet magasabb szín­vonalú ellátást tett lehetővé. Tavaly 400 tonnával több mi­relit gyümölcskészítmény ke­rült az üzletekbe, és több fő- ékfélét vásárolhattak a .áziasszonyok. Különösen sok tcszlás ételt vittek haza a fogyasztók. Népszerűek voltak a gyorsfagyasztott hús­ételek is. 1975-ben tovább növelik a mirelit áruk gyártását. Az év első hat hónapjában — az elmúlt év azonos időszaká­hoz képest — mintegy '2000 tonnával több mirelit étel kerül a belkereskedelmi há­lózatba. Az ipar azt ígéri, hogy a múlt évi színvonalon biztosítja az olcsó cikkek vá­lasztékát, mennyiségét. A ke­resletnek megfelelően növe­lik a kész és félkész ételek arányát, , különösen a kedvelt levesekből és főzelékekből, valamint tésztafélékből gyár­tanak többet az új évben. béket pedig az üzemeltető Balatonnagybereki Állami Gazdaságnak adták át. Az üzent — rövid karban­tartási szünet után — decem­ber 18-án indult ismét, 18 ezer tyúktojást raktak be a keltetőgépekbe. Ezt a tételt karácsony első napján újabb 18 ezer, 30-án már 40 ezer Hubbard húshibrid tojás be­rakása követte. (Jő tulajdon­ságainál fogva ez a fajta hét­hetes korára már eléri az 1,30 —1,40 kilós súlyt.) Az első tétel január 8-án kel, és 9-én már útnak is in­dítják a megrendelőkhöz. A főszezon január elejétől április végéig tart. A követke­ző tétel berakásával január 6-án már megtelik és április végéig állandóan tele is lesz a keltetőállomás tizenkét, egyenként 10 000 darab tojás befogadására alkalmas kelte­tőgépe. Ebben az időszakban 120— 160 ezer naposcsibe kerül ki havonta a kél tetőállomásról. Annak érdekében, hogy áram­szünet soha ne okozhasson kárt, az állomásnak saját áramfejlesztője van, melyet a hálózati áram kiesése esetén azonnal füzembe tudnak he­lyezni. Az állomáson tízenketten dolgoznak — többségükben nők — három műszakban. Itt se ünnepen, se vasárnap nem lehet szünet az üzemelés ide­je alatt. Halász Jánosné már 12 év óta itt dolgozik. Az üzem jelenlegi vezetője 10 éve, hárman pedig 5—8 év óta. 1974 évi átlagkeresetük elérte az 1800 forintot. A keltetőállomás minden dolgozója több évi jó munká­jának és példás helytállásának, is nagy része van abban, hogy Márfay Bertalant, az üzem ve­zetőjét 1974. november 7-én kiváló dolgozó oklevéllel és jelvénnyel tüntették ki. Dicséretükre szolgál az is, hogy a keltetőállomás vala­mennyi dolgozója — a veze­tővel az élen — november el­ső napjaiban két napon át se­gített a helyi termelőszövet­kezet sárgarépájának a beta­karításában. Somogyi Népláp I 3 i tesítésére, ahol a háztájiból ■lvásárolt áru minősége nem railik. ösztönözni lehetne a jrszerűbb termesztésre azzal , hogy a jobb minőségű ánr ■t a gazdák felárat kapnának - mondta befejezésül dr.,Fer- inánd Dezső professzor. A Keszthelyi , Agrártudomá- yi Egyetem szakembereinek sgítségét máris örömmel fo­nd ták a böhönyei áfész kör­ítőben lakó gazdák. Eddig agyvenen kértek és kaptak z egyetemtől olyan szőlővesz- :őt, amelynek- termesztése j ten a területen a legjobban j .fizetődé. A jelentkezőknek z egyetem a jövőben is szí­nsen ad más szaporító anya­it is. Nemrég azt írtuk lapunk- Etn, hogy a háztáji közügy, a irmelés fejlesztése közérdek, úndannyiunk érdeke. A bö- önyei áfész kezdeményezése zt bizonyítja, hogy a háztáji :rmelés fejlesztését valóban intos feladatnak, közügynek ikintik! Sz. L.

Next

/
Thumbnails
Contents