Somogyi Néplap, 1975. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-26 / 22. szám

A Vöröskereszt kaposvári munkája Felvilágosítás, nevelés A megyeszékhely hat és fél ezer lelkes, vöröskeresz­tes tagjának, aktívájának tavalyi munkájáról számolt be a városi szervezet veze­tőségi ülésén Mészáros Já- nosne városi titkár. Nehéz mondatokba foglalni ennek a munkának az eredmé­nyeit. Olykor egy jó szóval, egy hasznos felvilágosító ta­náccsal többet érnek el mint amit a számok tükré­ben ki tudunk fejezni. A hagyományos vöröske­resztes munka csaknem min­denre kiterjed, .ami az ember­rel kapcsolatos. Életkort SÍ és foglalkozástól függetlenül. A számok az eredmények­ről szólnak, s a megmérhetet- lent, az egymás iránti felelős­séget és tettrekészséget is aláhúzzák. A Magyar Vörökkereszt IV. kongresszusa 1974-ben meg­szabta azokat a tennivalókat, amelyek elősegítik a népese­déspolitikai határozatok való­ra váltását. A Vöröskereszt kaposvári szervezete is meg­találta a maga feladatát: most, amikor mérlegre került a mun­ka, jó érzéssel összegezhették, hogy az anyák iskolája tanfo­lyamokon tavaly kétszázötven- nyolcán vettek részt. Szü’é- szek, gyermekorvosok, védő­nők tettek eleget a Vöröske­reszt hívó szavának, amikor előadásokat vállaltak a tanfo­lyamokon. Jó kezdeményezés­sel rukkoltak elő a kórházi vöröskeresztesek, amikor a kismamák részére táplálkozá­si és főzési bemutatókat szer­veztek. Nagy munka áll az állami gondozottak folyamatos figye­lemmel kísérése mögött is. Ott, ahol a szép szó nem elég, hanem a büntetésnek is he­lye lenne, mint a környezetvé­delemben, a vöröskeresztesek sem képesek csodára. — Városunk központja pisz­kos, poros, szemetes — álla­pítja meg a beszámoló. E témában vitába is száll­hatunk a Vöröskereszt ama megállapításával, hogy a kül­területek tiszták, virágosak. Sajnos, nem mindenütt. Né­hány külterületi utca árkát szeméttelep gyanánt töltenek meg háztartási hulladékokkal. A több emeletes, új lakóhá­zak környezetéről, rendjéről sem lehet egyértelműen di­csérő megállapításunk. Vi­szont örülünk annak, hogy az üzemi, hivatali, intézményi vöröskeresztes szervezetek többsége képes tisztaságra ösztönözni (VBKM, DÉDÁSZ). Hálásak a törődésért azok az idős. magukra maradt öre­gek, akiket a vöröskereszte­sek és a fiatalok is — a Zrí­nyi, a II. Rákóczi általános iskola, a Munkácsy gimná­zium tanulói — odaadással gondoznak. A megyeszékhely a 750 li­teres véradási tervét túltelje­sítette. A 2150 régi véradókor, sikerült 1142 újat toborozni. A véradásból a munkások példásan vették ki részüket. A ruhagyár, a húskombinát, a MÁV, a Pamutfonó-ipari Vál­lalat Kaposvári Gyárának dolgozóit a város belterületi lakosai elé példaként állítjuk. Az előadásos propagandáról számokban: 260 előadást vál­laltak, s 359-et tartottak a he­lyi szervezetben. A családvé­delem, a betegségek megelő­zése, a véradás, a környezet- védelem, az alkohol és a do­hányzás káros hatása, a fo­gak ápolása szerepelt még a napirenden. Az iskolákban 2218-an vettek részt a Vörös- kereszt előadásain. AZ új munkaterv közép­pontjában az alapszervezeti vezetőségek önállóságának a fejlesztése, a lakóterületi Üj magyar film Ä moh fűi fis Kár, hogy nem számol­tam össze pontosan, hány elrontott házasságról szól ez a film. Egy bizo­nyos: csak elrontott házas­ságokról szól. Persze lehet és érdemes is szólni az elrom­lott kapcsolatokról, éppen an­nak érdekében, hogy jobbak köttessenek. A filmnek azon­ban nem a házasságok és a kapcsolatok a fő szereplői, s még csak nem is fő témái, ha­nem az összekuszálódott vi­szonyok hálójában vergődő emberek. A házasságfelbom­lás, a kapcsolatok megszűnése alig-alig jelent valamiféle krí­zist, érzelmi válságot, min­dennél fontosabb az új kap­csolat megszerzése, vagy an­nak megméretése. Marinak, a film főhősének is — aki kez­detben tanszékvezetőfeleség és egyetemi tanársegéd — sok­kal nagyobb fájdalmat jelent az új szerelmi csalódás, mint az egykor szeretett férj el­vesztése. Az, hogy miként je­lenik meg új helyzetének ve- tülete a gyermekéhez fűződő kapcsolatában, igen sajnála­tos, de elenyésző mellékkörül­mény az életében is, a film­ben is: hiszen a gyermeket a nagymama neveli éppen. Különös ez a film. Természetesnek veszik hő­sei, hogy a nővér férjét elsze­reti a húg. S könnyes szere­ltben fürdőzve igyekeznek bi- nnygatni egymásnak, hogy ez baj. Csak boldog legyen z új pár. Mari új partnere kétszer el­it fiatalember, akiről a film léig nem derül ki — mert így nincs' beleírva a szere­ibe vagy nem tudta elját- :ani kellőképpen —, miért m ok fut« a szelíd Skodával... zután egy újabb kapcsolat, gy szállodai alkalmazott olggyel, aki szintén elvált. S, ogy el ne feledjem, volt köz- in egy vidéki házibuli is az anokfutás« során, hogy miért, zt nem tudni. Egy ideig a fonott demizsont követi szor­gosan a kamera, megállapo­dik néhány arcon és látszó­lag szelleme« banalitásokba szervezetek számának a nö­velése, a népesedéspolitikai határozatokból adódó felada­tokon való munkálkodás áll. Kiragadva néhány intézke­dést: továbbra is szorgalmaz­zák a nagyüzemi, úgynevezett gólyaműszakok megszervezé­sét, a gyermekeiket otthon nevelő anyáknak előadásokat tartanak, nagy. figyelmet for­dítanák a házi betegápolásra, több üzemben, ktsz-ben meg­szervezik az elsősegélynyújtók képzését. Szeptemberben ke­rül sor a VII. üzemegészség­ügyi ankétra a cukorgyárban, s »több vért« •*- mondja ki a Vöröskereszt 1975. évi terve. A kaposvári szervezet ve­zetőségének - a ‘tagjai a be­számolót követően értékelték a múlt évi munkát és az idei tervet. Az előző évet sikeres­nek, az új tervet megalapo­zottnak tartották. Sok hasz­nos javaslattal gazdagították a szervezet 1975. évi munka­tervét. Dr. Varjú Irén vörös­keresztes elnök zárszavával ért véget az ülés. Horányi Barna Dési Huber-műsort sugároz a Ív Sok érdekes műsort sugá­roz a tv a héten. Szerdán Dé­si Huber István születésének 80. évfordulóján özvegye em­lékezik a művészre. Este Né­meth László Szörnyeteg cí­mű drámájának színes tévé- film-változatát két részben vetítik. A magyar tudósokat bemu­tató portréfilm-sorozatból a Babies Antal Kossuth-díjas akadémikusról készült filmet láthatjuk. Vasárnap a »Ha­zánk Magyarország« sorozat­ból a Zempléni-hegység tá­jait, embereit, városait ismer­hetjük meg. Embertársunk, a beteg i Beszélgetés dr. Bárd Rudolffal DBárd Rudolfot, a kaposvári megyei kórház urológiai osztályának nyugalomba vonuló főorvosát a Munka Érdem­rend ezüst fokozatával tüntették ki. Nagy hírű mestere, dr. Noszkay Aurél professzor bát­ran bocsátotta útjára a bu­dapesti János-kórházból. Ez a bizalom volt dr. Bárd Rudolf egyik legfontosabb segítőtár­sa. Tudta, mire vállalkozik. Vi­déken még csak két város­ban, Szombathelyen és Gyulán működött kórházi urológiai osztály. Sok tapasztalatot ott sem szerezhetett. A megoldás csak egy lehetett a számára ismeretlen Kaposváron: vas­akarattal hozzáfogni a lehe­tetlenül nehéz munkához. ’ Csakhogy ami 1954-ben a kaposvári kórházban várta, arra nem számított. A csapból csak néha folyt víz, a műté­tekhez lavórból kellett bemo­sakodni, és általában akkor aludt el a villany, amikor a sebészkéssel nem lehetett té­vedni. Tíz nap után úgy érez­te, kilátástalan a helyzete, hogy reménye sincs a megol­dásra. Azután újból nekiru­gaszkodott, minden műszert külön fáradsággal szerzett meg. A sebészeti osztály há­rom kórtermet bocsátott az urológia rendelkezésére — meg ápolókat is, akiknek a munkájában nem volt sok kö­szönet. tek A nagy urológiai után • / rendkívüli műté­figye­lemmel kell kísérni a beteget, mert bármikor szükség lehet áz orvosi beavatkozásra. Ezt az én akkori ápolónővéreim nem értették meg, és sokszor kockáztattak. Nem tűrtem, és erélyességem miatt rövidesen én lettem a kórház'' mumu­sa. Ha elbizonytalankodtam. Noszkay professzor biztatása jutott az eszembe: “A bete­gért mindent megtehetsz.« Nyolc év alatt beérett kö­vetkezetességének gyümölcse. Kicserélődtek az ápolók, s az »újakról« dr. Bárd Rudolf ma megható tisztelettel be­szél. 1957 márciusától külön épületben kapott helyet az urológia. Három év múltán már látszott, sokkal több hely kell, s korszerűbb körülmé­nyek, nagyobb biztonságot Szakfelügyeloi felmérés nyomán Közművelődési szakkörök Mint ismeretes, a megye kö- l hály Gimnázium tanára. A zép-, szakközép- és szakmun- szakkörtagokat csoportokra kásképző iskoláiban közműve­lődési szakkörök indultak az 1974/75-ös tanévben. Az or­szágban elsőként kilenc kö­zépiskolában, illetve szak- i munkásképző intézetben in­dult meg a diákok képzése. Török Lehel közművelődési szakfelügyelő összegező ta­pasztalatai szerint máris megmutatkoznak a jó eredmé­nyek. Az első évfolyam hall­gatóinak az a feladatuk, hogy megismerkedjenek a megye különböző közművelődési in­tézményeivel, a következő év­ben pszichológiai, szociológiai ismeretek következnek, majd a népművelés alapvető mód­szereinek elsajátítása. Ezek a tárgykörök bővülnek a ne­gyedik osztályig, és természe­tesen a gyakorlati ismeretek követik az elméletieket. A me­gyében nagyon jók a tapasz­talatok: a szakkörvezetők — legtöbbször sokéves gyakor­lattal rendelkező magyartaná­rok vagy a művelődési házak igazgatói — jó érzékkel irá­nyítják a fiatalokat. A gyors eligazodást megkönnyítő mód­szert vezetett be Krasznai La­jos, a kaposvári Táncsics Mi­osztotta, és a három-négyta­gú csapatot küldte egy-egy művelődési intézményhez. Mi­re a megye központi művelő­dési intézményeit végigjárják, s néhány szocialista brigád­hoz látogatnak, nemcsak ké­pet kapnak a munkáról, ha­nem valamelyest megismer­kednek a gyakorlati megvaló­sításával is. A nagyatádi mű­velődési ház igazgatója dia­filmsorozatot állított össze a szakkörösök számára, és a művelődési ház gyermekcso­portjaihoz osztotta be őket gyakorlati munkára. -Nagy szükség van falun a fiatal mezőgazdászra, aki a közmű­velődésben is irányító lehet, erre készíti föl a diákokat a kaposvári mezőgazdasági szakközépiskola. A közgazda- ßdgi szakközépiskolában sokat foglalkoznak helytörténeti _ is­meretekkel. Az egyik legnagyobb hasz­nú szakkörök lehetnek az ipari tanulók számára szerve­zettek, hiszen az ott végzet­tek a munkásművelődés szak­képzett irányi tói lehetnek. Jó példák vannak erre a megye- székhelyen kívijl Siófokon is. Bejrutban vendégszerepeit a Magyar Néphadsereg művészegyüttese vitás a mai napig is csak terv. — Nemcsak a zsúfoltság, hanem az orvoshiány miatt is nehezen múltak az eszten­dők. Volt idő. amikor egyedül \áttam el a főorvosi meg a se­gédorvosi teendőket is. Az a tapasztalatcím. hogy ahol idő­sek a betegek — az urológi­án, ä bőrgyógyászaton, a sze­mészeten —. oda bizony nem­igen jelentkeznek a fiatal or­vosok. Végtelen türelem kell a betegekhez, hiszen nálunk általában ahhoz is hosszú ápolás szükséges, míg egyál­talán a műtőasztalra . fektet­jük őket. A betegnek lelkileg Is föl kell készülnie a műtétre. A többség kemény munkában elfáradt, hatvanéves korára elhasználódott szervezetű em­ber. — Számos orvos jó hírét az alapozta meg, hogy nem saj­nálja a jó szót. Nem gyógyít eredményesen, aki pusztán hústömeget lát az ágyon. Semmire sem becsülöm azo­kat az orvosokat, akik — két­ségtelenül meglévő — szak­mai ismereteikre hivatkozva öntelten és közönyösen jár- nak-kelnek a betegágyak kö­zött. A betegben társat kell látni, embertársat. — Ehhez sokszor egy régen kialakult szellem megváltoz­tatása kellene. — Kell is! Aki az urológián dolgozott, megkértem, nézze a beteget édesanyjának, gyer­mekének, családtagjának. Ezt a szellemet akartam megerő­síteni, gyógyító közösségün­ket ráébreszteni, hogy csak ez lehet mindennapjaink jellem­zője. — Ügy tudom, hosszú ideje ön is súlyos beteg, hiszen ezért vonul nyugalomba. — Tizc.i..--gy év óta cukor- bajom van, inzulinon élek tgy a saját példámból is1 tu­dom, mit jelent a beteg em­bernek a segítség. Először ak kor döbbentem rá. amikor vérző gyomorfekélyt kaptam a fronton, és valaki j tejet szer­zett nekem. Valaki úrrá lett a lehetetlenen. — Milyen szerepe lett ké­sőbb az életében a lehetetlen­nek? — Néhány operációnál — vagy már előtte is — meggyő­ződhettem róla. vajmi kevés a remény. Megpróbálni, a leg­sötétebb tényekkel is fölvenni a harcot, ez hajtott olyankor. Számos ember jár az utcán, akire rá lehetett volna fogni, hogy képtelenség segíteni rajta. De előfordult, hogy nem sikerülhetett. — Tehát győzött a lehetet­len. — Még akkor is fojtogatott a keserűség, ha teljesen nyil­vánvaló okok miatt nem lehe­tett szó a beteg életének meg­mentéséről. Még ilyenkor is gyötri az embert a kudarc érzése, még ha ezerszer is igazol a boncolás. Ebben so­hasem lettem »profi«, a ha­lált nem szoktam meg. El­számolni egy élettel magam­ban és a hozzátartozóknak is — nem múlik el mindez nyomtalanul. — Az urológiáh rákos bete­geket is ápolnak ... — A rák porig sújt. Elke­serít. hogy a rákos beteg számtalanszor csak akkor jut a műtőasztalra, amikor már nincs segítség. Nem tudom, milyen a körzeti orvos lelki­ismerete. aki még idejében segíthetett volna. Csupán any- nyit kellett volna megtennie, hogy idejében a megfelelő helyre kivizsgálásra küldje ei a betegét. — Hátha nem ismeri föl a bétegséget. — A körzeti orvosok több­ségénél nem fenyeget ez a veszély. A baj azokkal van, akik megfelelő gyakorlat hiá­nyában kezdenek el rendelni. Ha rajtam állna. senkit ki nem engednék a körzetbe, míg kórházi gyakorlatot nem szerzett. A szaktudáson még lehet segíteni, de azokon az orvosokan aligha, akik nem vállalják a felelősséget, és csak önmaguk fedezésére cse­lekszenek. Ezt nemcsak fő­orvosi szolgálatom évtizedei alatt, hanem orvosetikai bi­zottsági tapasztalataimból is megállapíthatom. — ön közismert szószólója a nyelvtanulásnak. — Olyannyira, hogy az or­vostanhallgatóknak valame­lyik világnyelv elsajátítását kötelezővé tenném. Annyi re­mek dolgozat jelenik meg a határainkon túl is, annyi új vizsgáló és gyógyító eljárással ismerkedhetünk meg, hogy nincs jogunk lemondani a nyelvekről. Az angol és né­met nyelvű folyóiratok engem is rendszeresen segítettek a gyógyításban. — A kórházi munka után otthon a szakirodalom várta. Kevés szabad ideje maradha­tott. — Pedig nekem is akad szenvedélyem: a muzsika, a szépirodalom, meg a horgá­szás. Majd talán most... A nyugalomba vonulás után sem akar — nem is tudna — lemondani a gyógyításról, gondozóorvos lesz. Még sokszor legyőzi a lehe­tetlent. Pintér Dezső Kiállítások a kék kápolnában Szoborpark a bogiári dombon Sikerrel mutatkozott be másfél hónapos ázsiai és kö­zel-keleti turnéjának utolsó állomásán, Bejrutban a Ma­gyar Néphadsereg művész- együttese. A Casino Du Libán színháztermében tartott dísz­előadáson megjelent Joseph Szkaff hadügyminiszter, Kha- led Dzsumblatt pénzügymi­niszter, Nicolas Saui, a Liba­noni Kommunista Fárt főtit­kára, továbbá a politikai és a kulturális élet szár^os kép­viselője és diplomáciai testület több vezető tágja is. A tavalyi balatonboglári ká­polnai »premier« sikerén föl- buzdulva az idén gyarapítani kívánják a látnivalókat. A kápolnában májustól az utó­szezon végéig másfél havonta rendeznek kiállításokat kép­ző- és iparművészeti alkotá­sokból. Balatonboglár elsősor­ban a fiatal képzőművészek­nek. iparművészeknek kíván bemutatkozási lehetőséget biz­tosítani. Ha a megye megkapja a minisztériumtól kért támoga­tást, akkor már ezen a nyá­ron mindkét kápolnában fo­gadni tudják a látogatókat. A kápolna mellett a szabadban a fiatal művészek stúdiójának tagjai szobrokat állítanak ki. Az Iparművészeti Főiskola is kész kiállítási anyagot adni Balatonboglárnak. Ugyancsak a főiskola grafikusai vállalták a propagandaanyagnak, a nyá­ri teljes program katalógusá­nak az elkészítését. Az egész balatonboglári te­metődomb rendezésére terv készül még ebben az évben. Eszerint kertté alakítják a ki' vételes szépségű dombot, me­lyet különleges növényekkel telepítenek majd be. Somtigyl Néplap E3 öltöztetett beszélgetéseken. S hogy itt se feledjem: e helyüt is volt egy asszonyka, aki vá lófélben van... De menjünl tovább: találkozás egy rég baráttal, alá már egyszer el vált, s megint összeházaso­dott. Talán nem maradt k senki a sorból. A nagymamá­kat nem számítom, mert a: egyik özvegy, a másik egyedü él... Ki tudja, lehet, hogy t is elvált? Szóval, a boldogság után izgalmas iramban hosszú csó­kok és ágyjelenetek sorár mindenki az új kapcsolatot keresi, s a régi megszűnésé olybá veszi szinte, mint a: influenzát, amelyen át kell es­ni. Tudom, a statisztikák lát­szólag a filmet húzzák alá, 5 a tünetek is olyanok, minthí a válókór hovatovább kézfo­gás, tüsszentés útján terjedne Csak mégsem hiszem. Nem hi. szék abban, hogy a gyer­mekszámára természetes mó­don meg lehetne magyarázni édes fiam mi most elváltunk, mert a kapcsolatunk heveny influenzát kapott... Nem hiszek abban sem, hogy az egykori nagy szerelem nyo­mán köttetett házasság ne áll­hatná ki a csábítások, flörtök próbáját, s csak egy újabb, s egy még újabb kapcsolat hoz­hatja meg a boldogságot. Nem hiszek abban, hogy az embe­rek ne tudnának egymásért — s ha kell, egy harmadikért a gyerekért — áldozatot hoz­ni, hogy lelkinyugalommal tö­rődnek bele abba, hogy hú­guk fekszik a hitvesi ágyba. Tulajdonképpen e konzerva­tívnak is bélyegezhető hitet­lenségem miatt nem írtam a film bizonyos értékeiről, S nem merültem bele esztétikai kérdések boncolgatásába sem. Csak annyit: a szereplők el­játszották a szerepeket, némi pózzal, még több rutinnal, he­lyenkénti nosztalgiával. Érhet tehát a szubjektivizmus vád­ja, mégis: nem hiszek ennek i filmnek. Tröszt Tibor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents