Somogyi Néplap, 1975. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-22 / 18. szám
rf )e l er i n tavaszra — őszre Tavasszal és ősszel nemcsak divatos, hanem praktikus is a palcrin. ,A család kincse a gyermek' Az otthon A gyermek — mint írtuk — mindenekelőtt bizton________ ságra vágyik, a rra, hogy a já»» ijjph körülötte élő emberek nyugalma biztonságot nyújtson neki. A derűs, nyugodt környezetben jól érzi magát. Szeret együtt önülni a családdal. Fél évig is. készül és várja a karácsonyt, hogy azután újabb fél évig készülhessen a nyár örömeire, a nyaralásra. Akkor érzi jól magát, ha a körülötte élők — szülei, nagyszülei, testvérei — is tudnak örülni, ha ők is örömmel várják az elkövetkezendő sétát, az ünnepnapot. Derűs otthonban boldogan meséli el saját kis életének apró örömeit, de gondjait is. Sokszor előfordul azonban, hogy a körülötte élő embereket élénken figyelő, a szülők szávait, hangulatát érzékenyen fogadó gyermek mindennek éppen az ellenkezőjét tapasztalja. A szülők este, amikor összetalálkoznak, panaszkodnak a világra; esetleg veszekednek, hangoskodnak. Ez pedig rendkívül nyomasztóan hat a gyermekre, félelmet, szorongást okoz. Ilyen légkörben élni nagy terhet jelent a gyermekeknek. Persze gondok mindenütt vannak; nem mosolyoghatunk, nem örülhetünk állandóan ... Nem erről van szó, csak arról, hogy a hétköznapi gondok ne feledtessék el velünk az örülni tudást, a gondok ellenére is tudjunk vidáman gyermekünk felé fordulni és vele együtt örülni egy szép rajznak, egy jól sikerült homokvárnak stb. Különösen fontos, hogy arról tájékoztassuk őt, ami közvetlenül rá tartozik, ami vele fog történni. Könnyebb elviselnie még az elválást, még a fájdalmas orvosi beavatkozást (fogtömést, mandulakivételt stb.) is, ha felkészült rá, ha érti-tudja, hogy miért kerül sor arra. Beszélgessünk tehát gyermekeinkkel, mert ezzel sok későbbi gondot megelőzhetünk ! Minden gyermeknek szüksége van rá — különösen 3—6 éves korban —, amikor állandó segítségre szorul, hogy a látott-hallott dolgokat, az átélt eseményeket megértse, feldolgozza. Ezek a beszélgetések akkor hasznosak igazán, ha a gyerek büntetlenül és következmények nélkül elmondhat szüleinek mindent, ami éppen eszébe jut. Vonjuk be tehát gyermekünket is a család munkájába! Hagyjuk őt segíteni. Igaz, a gyermek buzgalma csak lassítja a munkát, és egy-egy melege tárgy — tányér, pohár — eltörik, de mindez megéri, mert gyermekünk »megszokja«, hogy segíteni kell. Ahhoz, hogy a kisgyermek otthonosan érezze magát, fontos, hogy külön egy saját I kis kuckója, tanulóhelye is ! legyen, ahol nem kell állan- ! dóan tekintettel lennie másra, ahol minden őhozzá igazodik. Olyan hely legyen _ ez, ahol elrakhatja a felnőttek szemében értéktelen »kincseit«, ahol később zavartalanul tanulhat, olvashat, esetleg barkácsolhat. A szülők élete is zavartalanabb így. Ha azt akarjuk, hogy gyermekünk ne legyen magányos közöttünk, hogy igazi helye legyen a családban, akkor ne kezeljük játékszerként. Ne róla beszélgessünk előtte, hanem vele beszélgessünk. Ne rajta nevessünk, hanem vele együtt. És vele együtt játsz- szunk is, ügyelve arra, hogy a játék neki is mindig örömöt jelentsen! Mindig az idősebb barát és sohasem az »ítélkező bíró« szerepét töltsük be mellette! Ne nevessük ki érte, ha gyerekes, csacsi dolgokat mesél, ha oktalan félelmét bevallja. Ne kívánjuk tőle, hogy már kis korában olyan legyen, mint amilyenné nevelni akarjuk. Sallai Lajosné (Folytatjuk.) 1 c OTTHí )N ÉS fi y t yj 1 CSALÁ D Receptek HABTORTA 6 tojásfehérjét habbá verünk, hozzáadunk 60 dkg porcukrot, 1/2 citrom levét, és gőz fölött sűrű habbá verjük. Zsírozott, lisztezett tepsibe kis torta alakú formákra rakjuk, tetejét meghintjük darabos dióval. Nagyon lassú tűznél csak szárítsuk, hogy szép fehér maradjon. Tetejét tejszínhabbal díszítsük. MÁLNÁS PISKÓTA (Mirelit gyümölcsből is készíthető.) 2 doboz babapiskótát vásárolunk, meglocsoljuk annyi tejjel, hogy megpuhuljon, de ne ázzon el. Hosszúkás tálra rakjuk a piskótákat, teszünk rá egy sor málnát, majd újra piskótát és málnát. A tetejére cukros tejszínhabot teszünk, néhány szem málnával díszítjük. Hidegen tálaljuk. Mindennapi „mérgeink” — orvosi szemmel Az öngyógyítás Bath különleges múzeuma Egy kis divattörténelem Néhány éve az egyik budapesti klinikán hetekig ápoltak egy diáklányt, aki minden áron fogyni akart, s annyi fogyasztó tablettát, Gracidint szedett, hogy csak gondos orvosi kezelés tudta egészségét visszaadni. Esete csak egy a szednek. E »kúrát« sokszor hónapokon, éveken át folytatják, pedig ez a tablettákban levő Amidazophen és Phenacetin tartós hatása jelentősen károsítja a szervezetet, rontja a vérkép összetételét és vesekárosodást is okozhat. Ezért számtalan példa közül, amely bizonyítja, hogy az öngyógyítás — az ellenőrzés nélkül fogyasztott gyógyszer — az ember ellen fordulhat. A gyógyításnak ez a módja csak akkor nem veszélyes, ha jól ismert, természetes gyógyhatású anyagokkal, például Sal- vus gyógyvízzel, kamillateával próbáljuk kezelni magunkat. Az óvatosság azonban ilyenkor sem árt. A természetes gyógyszerek között is vannak rendkívül erős hatásúak, mint például a gyűszűvirág, amelynek hatóanyaga az egyik legjobb szívgyógyszer. Nagyobb mennyiségben ez is rendkívül káros. Az »öngyógyítók« legnépesebb táborát, a fájdalomcsillapítók megrögzött szedői alkotják. Ma már igen sokan vannak, az úgynevezett »ka- rilisták«, akik naponta öt-hat Karilt vagy Antineuralgicát figyelmeztetnek arra a szakemberek, hogy ezeket a gyógyszereket valóban csak indokoltan, komoly fájdalom esetén — lehetőleg minél ritkábban — szedjük. Legalább ennyire elterjedt a nyugtátokkal való visszaélés is. Szedésük elsősorban azoknak káros, akik balesetveszélyes munkahelyen, gépekkel dolgoznak, vagy autót vezetnek, illetve akiknek munkája fokozott figyelem-összpontosítást kíván. Ezek a gyógyszerek ugyan önmagukban nem ártalmasak a szervezetre, ám hatásukat a legtöbben kávézással ellensúlyozzák, s a két szer ellentétes hatása — az egyéni tűrőképességtől függően — alaposan felborítja a szervezet természetes élettani egyensúlyát. Az sem közömbös, hogy huzamosabb ideig tartó, rendszeres szedésük során a szervezet megszokja ezeket a gyógyszereket éppúgy, mint az altatókat is. A vitaminok túlzott mértékű fogyasztása — bár nem ártalmas — szintén divat, s szintén rossz divat, mert a beszedett vitaminokból a szervezet csak bizonyos mennyiséget képes hasznosítani, a többi kárbavész, eltávozik a szervezetbőL Másrészt, mert például a túlzott mértékben fogyasztott D-vitamin veszélyes lehet; Sajnos, hovatovább mindennapi mérgeink közé kell sorolnunk a gyógyítás nagyszerű segítőit, az antibiotikumokat is. Forgalmuk ugyanis a gyógyszerek közt a leggyorsabban, már jogos aggodalmat ébresztő mértékben emelkedik. Közismerten nagy hatásúak, sok életet mentettek meg, de éppen erős hatásuk miatt a szervezetet is megtámadhatják. A különböző penicillin készítmények, a Chlo- rocid és a Tetrán például súlyos vérképzőrendszeri elváltozásokat okozhatnak. Legyünk tudatában annak, hogy az efféle öngyógyítás nem más, mint önmérgezés! Miskolczi Péter A repülés századai Az űrrepülés korszaka Űrrepülés nem létezhetett volna repülés nélkül. Pontosabban: a technika — és benne a repülés — fejlettségének csak egy bizonyos színvonalán teremtődhettek meg az űrrepülés reális feltételei. Az űrrepülést közvetlenül a rakétatechnika, a számítógéptechnika, a kibernetika, a különleges anyagok kidolgozása, a híradástechnika stb. rohamos fejlődése tette lehetővé. Itt nincs mód ennek az önálló témának a kifejtésére, ezért csak utalunk a rakétatechnika fejlődésének néhány állomására, hogy világossá váljék: mi tette lehetővé az ember utazását a világűrbe, a holdra, és utazásának ígéretét még messzebbre. A rakéták működésére első ízben kínai források utalnak a XIII. századból. Későbbi arab leírások is mint fegyverről tesznek említést róla (lándzsákra kötözött lőporos rakétákról volt szó). Hosszú évszázadokon keresztül újra meg újra felbukkant a mai rakéták őse, mígnem a tudósok foglalkozni kezdtek a rakétahajtás elméletével. A korszerű rakétaelmélet alapjait az orosz Ciolkovszkij dolgozta ki. A mai értelemben vett rakétát — mint fegyvert — a németek vetették be a második világháborúban a hírhedt V—1 és V—2 formájában. A háború befejeztével a Szovjetunió és az Egyesült Államok külön-külön utakon folytatta nagy intenzitással a rakétaépítést. A cél a világűr meghódítása, illetve új, nagy hatású fegyverek előállítása volt. Ennek a nagy versenynek ma is tanúi vagyunk. 1957. október 4-én a Szovjetunió nyitotta meg a kaput a világűr felé azzal, hogy fellőtte az első mesterséges holdat, majd november 3-án a másodikat, melynek a világűrbe juttatott hasznos tömege több mint fél tonna volt. Ennek a kapunyitásnak égy sor technikai-technológiai elő; feltétele volt. A többi között, ki kellett dolgozni azt az üzemanyagot, mellyel a több lépcsős rakéta, több mint 11 km/másodperc sebességgel képes kiszökni a föld vonzóerejéből. Van egy dátum, amelyre emlékezni fognak, amíg csak ember él a földön: 1961. április 12. Az első ember, a szovjet Jurij Gagarin a Vosztok—1 jelzésű űrhajóval először repült a világűrbe. Esztendők teltek el azóta, és szinte minden hónap hozott az űrhajózással kapcsolatos eseményeket. De vessünk egy pillantást arra is: mennyi erőre és energiára van szükség egyetlen kozmikus rakéta felbocsátásához. Az 1962. augusztus 11-én végrehajtott Vosztok—3 űrhajót vesszük alapul, amelyben A. G. Nyiko- lajev űrhajós akkor 94 óra 09 perc 59 másodperc időtartaműrrepülési világrekordot hajtott yégre. A Vosztok—3 űrhajó, hat hajtóművével, összesen húszmillió lóerő teljesítménnyel Hogy milyen volt a módi tíz—húsz évvel ezelőtt, azt még nagyjából őrzi emlékezetünk. A 30—40 év előtti divatról anyáink, nagyanyáink ruhatára mesél. De hogy 100— 200 éve mit hordtak a nők, azt már csak kosztümös filmek, regények, festmények sejtetik. Az angliai Bath városkában — a római fürdők, vízvezetékek és virágfűzéres utcák városában — világhírű gyűjtemény Doris Langley Moore asszony kosztümmúzeuma. 400 év divatját tárja elénk. A 18. századi elegáns épületben — amely eredetileg amolyan városi . kaszinónak épült — óriási termekben, élőképekben elevenedik meg az elmúlt századok divatja. De nem csak a ruhák, a cipők, a fejre valók régiek. Hol berendezett szobarészlet, hol utcai jelenet részesei a hajdani viseletét hordó bábuk. Hímzett ingek, kézelők, elegáns, köpenyes, parókás úr — alig 300 éves divat szerint. Cipője hegyes, masnis, zoknija narancsszínű. Királyok, királynők, udvaroncok toalettje. Múlt századi fürdőszoba — káddal, vízmelegítő dézsával, szemérmesen elforduló, hálóA századelő divatja. sapkás leánnyal. Uszályos szoknyák, csipkés blúzok, kis, kerek kalapok: a hölgyek a múlt század végi utcán a fiaemelkedett el a földről. A hasznos súly 4722 kilogramm volt. 1965-ben Leonov űrhajós végrehajtotta az első űrsétát, azaz megfelelő védőöltözetben — szkafanderban — elhagyta a keringő űrhajó fedélzetét, és lebegett a világűrben. 1970. november 17-én, a Szovjetunió automatikus holdlaboratóriumot szállított a Holdra, a Lu- nohodot. Az amerikaiak az Apollo- program keretében leszálltak a Holdon. Az Apollo—14 utasai mintegy fél mázsa holdkőzetet és holdpórt szállítottak le a földre 1971 februárjában. 1972. december 7-én startolt az amerikai Apollo—17, há- | rom űrhajóssal, akik közül Cérnán és Schmitt űrhajós — I holdjárművön — több tucat kilóméternyi távolságot baran- \ golt be a Hold felszínén. Kő- | ; zeteket gyűjtöttek, geológiai j robbantásokat hajtottak végre, | és tv-közvetítést is adtak tevékenységükről. Szomorú, hogy a világűr kutatásának is vannak hősi ha- lottai. Ez is egyik oka annak, hogy a Szovjetunió mindaddig automatikus űrkutatási eszközökkel folytatja a kísérleteket, amíg a szerencsétlenségek és üzemzavarok lehetőségét a minimumra sikerül csökkenteni. Ezért is bocsátották fel 1973 januárjában a Luna—21 szovjet automatikus űrállomást, fedélzetén a Lunohod—2 önjáró holdkocsival, amely számtalan hasznos információt gyűjtött és adott Holdunkról. Nemrég egyezett meg a két űrnagyhatalom — az Egyesült Államok és a Szovjetunió — abban, hogy koordinálják erőfeszítéseiket a világűr meghódításáért folytatott küzdelemben. Ennek az egyezménynek a nyomán már közös gyakorlati és elméleti foglalkozásokat is tartottak a két ország űrhajósai. Ezek a foglalkozások készítik elő azt a nagyszabású közös űrrepülést és űrhajó-összekapcsolást, amelyet 1975-ben valósítanak meg. Természetesen folyik a tudósok, konstruktőrök és más szakemberek együttműködése is. Ez a ma. És a holnap? í Szinte beláthatallanok a lehe- | tőségek. A tudósok újfajta ra- 1 kétahajtóműveken, új konstrukciókon dolgoznak, s bizonyára hamarosan megjelenik az ember a Marson és más bolygókon is. A Föld már régen megtalálta bolygótársait a naprendszerben, s előbb-utóbb j fel is keresi őket. Kő Tamás I (Folytatjuk.) i kér után sietnek. Alkalmi estélyi ruhák — a századfordulóról. Akár ma is viselhetnénk a csipkeujjas, földig érő selyem ruhát- Strandjelenet: térdig érő, nyakig gombolt fürdődresszek; a pocakos úr is igen illedelmes, hosszú szárú, mellét takaró fürdőruhát visel. A gyűjtemény tulajdonosa sok pénzzel és türelemmel szedte össze a Shakespeare korától napjainkig divatos öltözékeket. Divattörténeti intézete világhírű, ahol nemcsak a ruha, kabát, hanem valamennyi kellék a bábukon az adott kort idézi. A frizurát, a kalapot, az ékszert, a kesztyűt, a táskát, a gombokat, a cipőt, a harisnyát nagy gonddal és hozzáértéssel gyűjtötték össze. Egész terem idézi a Viktória-kor divatját. Külön vitrin mutatja be a fűzők vagy a harisnyák változásait. Aztán a cipők divatja. Magas sarkú, keskeny orrú, bokáig érő, fűzős lábbelik, meg kecsesek, pántosak, vastag sarknak, színesek, fehérek, barnák. És ruhából is mennyi! Persze, női viselet a legtöbb. Rövid, hosszú, uszályos, keskeny derekú, kacéran dekoltált, ál- lig gombolt, szőrmés, tollas, csipkés, hímzett, raffolt, sima vagy loknis, krimolin szoknyás, oroszos, törökös, nőies, férfias ... A vitrinekben ülnek, állnak, sétapálcára támaszkodnak, családi sétára indulnak, ernyő alá bújnak a bábuk. Minden év divatja szerint legalább egy baba. Az 1881-es évszámmal jelölt hölgy például hosszú uszályos, csipkével szegett ruhát visel, masnis madzsettával, hímzett gallérral. Az 1882-es modell pici álló galléros kabátkája a szoros fűzőt követve erősen sváj- folt. Az uszály eltűnt, illetve hátul magasra íogottan, raf- foltan jelenik meg. 1910 után rövidül a szoknya. 16-ban már féllábszárig ér. A gazdagon 1 húzott szoknya az eltűnt kri- nolint idézi. Az 1921-es modell egyenesvonalú kosztümje derékra kötött övvel, szőrme gallérral, kézelővel — a divatvonalak gyors változásáról beszél. És az utolsó évtizedek hol komikusnak, hol nagyon divatosnak ható ruhái. Aztán már nem is csodálkozunk, hogy az angliai utcákon — ahol nemrég a minit kitalálták — már nem is látni mást, csak földig érő szoknyás fiatal lányokat. K. M.
