Somogyi Néplap, 1975. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-18 / 15. szám

Tapasztalat kilenc gazdaságban A katonai eskü n Á talaj és a növények gyógyítása repülőgépről A múlt évben jelent meg először lapunkban olyan kép, mely a somogyi termelőszö­vetkezetek tulajdonában levő repülőgépet ábrázolt,- amint éppen műtrágyát szór a ma­gasból. Somogyvári László, a közép-somogyi NEGE (Nö- ! vény védelmi Egyszerűbb Gazdasági Együttműködés) szervező agronómusa el­mondta, hogy 1974. január 1-én kilenc közös gazdaság együttműködésével láttak munkához. A szövetség kez­deményezésére alakult »tár­sulás« annak idején még nem rendelkezett saját re­pülőgéppel, jóllehet öt-hat- ezer hektáron várt fejtrágyá­zásra a gabona. Egy terme­lőszövetkezet területe — mint később kiderült — nem volt alkalmas repülőgé­pes vegyszerezésre, e helyett az üzem helyett a Kaposvá­ri Mezőgazdasági Főiskolai Tangazdaságot vették be az együttműködésbe. Naponta 200-400 hektár Februárban a Repülőgépes Növényvédő Állomás egy kis teljesítményű gépet adott bér­be a NEGE-nek. Ennek a gép­nek a tartálya öt mázsa mű­trágya befogadására volt al­kalmas, s a szeles, esős idő­járás miatt nem volt több a teljesítménye napi 100—120 hektárnál. A gép tartályát kézzel töltötték fel, később ez a munka jelentősen gyor­sult a műtrágyakonténer ré­vén. Az így végzett műtrágyá­zással, a terítés egyenletessé­gével elégedettek voltak a gazdaságok. Április elején kapta meg az együttműködés saját repülő- 1 ban kevésbé. Ezt követően új­gépét. Ára jóval meghaladta a 2 millió forintot, s ezt a terhet megosztották maguk között a részvevő gazdaságok. Befogadóképessége ' háromszor akkora, mint amekkora a bér­gépnél volt, és sikerrel »ve­tették be« a műtrágyázásnál, permetezésnél, porozásnál. Saját gépükkel először a gabonák vegyszerezését kezd­ték: a kialakított repülőtere­ken gyorsan és jól szolgál­ták ki a gazdasági dolgozók a gépet. Egy felszállással át­lagosan 17 hektáron permete­zett a repülőgép. Hogy a vegy­szeres gyomirtásra mégsem kerülhetett sor az ezt igény­lő minden gazdaságban, an­nak az időjárás volt az oka. Naponta 200—400 hektár volt a teljesítmény, természetesen attól függően, milyen volt az idő. A táblaszéleket előírás­szerűén kihagyta a »szórás­ból« a gép, ha a szomszédos táblán vegyszerre érzékeny növényt termeltek, vagy fa­csoportok álltak a dűlő végé­ben. A szövetkezeti tagok, ál­lami gazdasági dolgozók, akik számára merőben új feladatot jelentett az ilyen munkánál való közreműködés, jól vizs­gáztak. A gép föl- és leszál­lását általában lucematáblá- kon biztosították az üzemek, s gyors kiszolgálással — pél­dául szippantókocsi igénybe­vételével — segítették elő, hogy a gép minél több időt tölthessen a levegőben. Nyáron: bérmunka az Alföldön Repülőgépről két gazda­ságnál irtottak gyomot a ku­koricában, az egyikben jól sikerült a munka, a másik­Politikus embereket nevelnek Háromszázan végezték el az esti középiskolát Nagyatádon (Tudósítónktól.) Nagyatádod tíz év óta mű­ködik a marxizmus—leniniz- mus esti középfokú iskola, és azóta mintegy háromszázan | végeztek el eredményesen. Az iskola iránti megnövekedett érdeklődést mutatja, hogy az utóbbi években párhuzamo­san két évfolyamot kellett in­dítani. Az Í973/74-es tanévben először indult úgynevezett speciális tagozat — jelenleg is működik egy ilyen évfo­lyam —, melyen a bizonyos mértékig módosított, kiegé­szített tematika a pártélet még jobb gyakorlatát hivatott szolgálni. Ezeken a tagozato­kon elsősorban párt- és tö­megszervezeti vezetőségi ta­gok, pártcsoportvezetők, ak­tívák tanulnak. Az elmúlt tíz esztendőben az oktatómúnka színvonala fokozatosan és folyamatosan emelkedett. Ez a tanároknál főleg a pedagógiai tudatosság elmélyülésében, a hallgatók­nál pedig a tanulmányi fe­gyelem erősödésében és az aktivitás növekedésében nyil­vánult meg. Mindebben nagy szerepe volt és van annak is, hogy a város alapszervezetei fokozott gondot fordítottak a hallgatók kiválogatására. Az iskolára küldött hallgatók szorgalomban és aktivitásban egyaránt lényegesen többet nyújtottak, mint mások. Az 1974/75-ös oktatási év első félévi beszámolóján a közelmúltban a két osztályba beiratkozott 56 hallgató közül 52-en tettek eleget beszámo­lási kötelezettségüknek, ket­ten halasztást kértek, és csu­pán ketten nem igazolták tá­volmaradásukat. A beszámo­lón 17-en »jól megfelelt« mi­nősítést kaptak. Arról is meg­győződtek a beszámolást vég­zők, hogy a hallgatók na­gyobbik része az elsajátított ismereteket jól tudja össze­kapcsolni a gyakorlati, mun­kahelyi kérdésekkel. Javult a vitakészségük, jobban el tud­nak igazodni a napi politikai kérdésekben. Az iskola második félévének tematikájában több fontos párthatározat is helyet ka­pott. Így megtárgyalták a ká­derpolitikai irányelveket, az ennek alapján készült me­gyei, városi feladatokat. Fog­lalkoznak a közművelődési párthatározattal és feladat­tervekkel, s részletesen megis­merkednek majd a XI. kong- reszus határozatával is. ra a gabonára került sor. Nyáron a gép több mint egy hónapig az Alföldön dolgo,- zott, mivel az együttműkö­désben részt vevő gazdasá­gokban nem volt rá szükség. Itthon cukorrépa-vegyszere­zést a NEGE-n kívüli üze­meknek is végeztek, ősszel regionozás, taiajfertötlenítes volt a feladat. összességében jól sikerült az első év — így summázhat­ta- a tapasztalatokat nemrég egy, a szakemberek számára rendezett tanácskozáson az együttműködés szervező ag­ronómusa. A műtrágyát 3591 hektáron szórták repülőgép­pel, itt a hektáronkénti költ­ség 102, a 4931 hektár per­metezésnél 66,80 forint volt átlagosan, ősszel az alapmű­trágyázást hektáronként 350 mázsás adaggal oldották meg. 108—110 forintos hektáron­kénti költség mellett. Bebi­zonyosodott, hogy költség szempontjából a nagy táblák lényegesen előnyösebbek, mint a kisebbek, és az is, hogy a légi úton történő műtrágyá­zás, vegyszerezés amellett, hogy gyorsabb és kevesebb taposási kárral jár, olcsóbb is. mint a hagyományos »földi gépekkel« való munka. Bővül a NEGE? Napjainkban folyik az őszi kalászosok repülőgépes fej- trágyázása a közép-somogyi együttműködés gazdaságai­ban. Az idei terveket szer­ződésekkel, az egyesülésen kí­vüli gazdaságoknál pedig elő­zetes megállapodásokkal ala­pozták meg. A feladat: 31 660 hektáron elvégezni az igé­nyelt munkákat. Ez a tenni­való megfelel a repülőgép évi kapacitásának, s el is vé­gezheti, ha kedvez az idő. Gondot okoz, hogy a megbí­zások zöme — 25 000 hektár — az év első felére jut. * Hasznosnak és egyben von­zónak bizonyult az együtt­működés, ezt tanúsítja az a tény, hogy a meglevőkön kí­vül további négy gazdaság jelezte: szeretne belépni a NECE-be. Erre azonban csak akkor nyílna mód, ha négy­nél több gazdaság jelentkez­ne, s újabb repülőgépet vá­sárolnának. A jelenlegi ka­pacitása ugyanis nem bír el több feladatot. Üjabb együtt­működés létrejöttével vagy a meglevőnek a bővülésével le­het számolni Közép-Somogy- ban, s ezzel a gazdaságok újabb lépést tesznek előre a fejlett technika alkalmazásá­ban, a növényvédelem kor­szerűsítésében. Herncsz Ferenc leszerelés után is kötelez A parancsnok még egyszer kezet fog mindenkivel, és ezeket mondja: — Ma elbú­csúztok a hadseregtől, de ne feledjétek, hogy a katonai es­kü leszerelés után is kötelez. Különösen azoktól várjuk, hogy példásan dolgozzanak munkahelyükön, akik tényle­ges szolgálati idejük alatt a Magyar Néphadsereg Kiváló Katonája kitüntetést érdemel­ték ki. kommunisták soraiba került. Egyik ajánlója a KlSZ-szer- vezet volt. Németh József többi fiatal társával együtt szabad idejé­ben segített az őszi betakarí­tási munkákban a meghibáso­dott autók soron kívüli javí­tásában, részt vett a vietnami műszakban is. Ezenkívül párt­fogolják a Zója Nevelőotthon kis növendékeit. A kongresz- szusi és a felszabadulási ver­senyben a vállalat valameny- nyi fiataljával együtt részt vesz. A múlt év végén Németh József is azok között volt, aki­ket a Volán Tröszt vezérigaz­gatója az őszi munkákban végzett tevékenységéért kivá­Volán 13. sz. Vállalata. A javítóműhelybfen egy kis tehergépkocsin dolgozik Né­meth József. — Ennél a vállalatnál ta­nultam ki az autóvillamossági szakmát, innen vonultam be katonai szolgálatra, s leszere­lésem után is ide tértem visz- sza. Jól éreztem és jól érzem ló jelvénnyel tüntetett ki. magam most is ebben a közösségben. A hadsereg­ben híradós­ként szolgál­tam, így a szakmából sem estem ki. Igyekeztem be­csülettel szol­gálni, hogy vállalatomra. KISZ-es tár­saimra ne hoz­zak szégyent. Nem hozott szégyent. A kiképzési fel­adatok, a szol­gálat teljesí­tése és a had­seregben fo­lyó szocialis­ta verseny eredménye­ként kétszer érdemelte ki a Magyar Nép­hadsereg Ki­váló Katonája kitüntetést. Leszerelése után tizenkét nap — a rendelet alapján 6-—12 nap adható — jutalomszabadságot kapott ezért. S hogy miként dblgozik most, arról Szabó Lajos, a vállalat pártvezetőségének tit­kára a következőket mondja: — Szinte az első pillanattól kezdve bekapcsolódott az if­júsági munkába. Még bevonu­lása előtt öthónapos KISZ- tanfolyamot végzett, s társai előbb a KISZ-csúcsszervezet szervező titkárának, majd tit­kárának választották meg ta­valy. Tagja a műhely Latinca Sándor szocialista brigádjá­nak, s ott is becsülettel dol­gozik. Ezzel érdemelte ki, hogy tavaly novemberben a vállalatától Mosonmagyaróvári Mező­gazdasági Gépgyár Kaposvári Gyára. Tánczos Lajos párttitkár így beszél Gelencséf István üzem­mérnökről : — Közvetlenül a főiskolá­ról került hozzánk mint ösz­töndíjasunk. Én akkor üzem­vezető voltam, nálam kezdte a szerződésben meghatározott féléves gyakornoki munkát, de hamarosan behívták katoná­nak. Már akkor szorgalmas, igyekvő fiatalnak ismertük. Ez jellemezte Gelencsér Ist­vánt a hadseregben is. Igaz. kezdetben szokatlan volt a katonaélet, s az első nyolc hó­nap alatt az élenjáró címet tudta csak elérni. Azután na­gyobb akarással, a feladatok jó megoldásáért kétszer érde­melte ki a Magyar Néphadse­reg Kiváló Katonája kitünte­tést. — A hadseregnek nagyon sokat köszönhetek. Ott tanul­tam meg, mit jelent, hogyan kell tervszerűen, fegyelmezet­ten dolgozni. Szép emlékeim vannak a katonaidőről. Leszerelése után diszpécser­ként folytatta munkáját. A pártszervezet meg a gyár ve­zetőinek javaslatára éppen egy hónappal ezelőtt bízták meg az egyik üzemrész veze­tésével. Mint művezető jelen­leg ötven ember munkájáért felelős. — Azért javasoltuk, mert úgy tapasztaltuk, hogy Gelen­csér István szót ért az embe­rekkel, tekintélye van, még az idősebbek is tisztelik. Ered­ményesen irányította a sze­reidé szocialista brigádjait, amelyek közül a gyáron belü­li szocialista versenyben a Münnich Ferenc brigád lett decemberben az első. Nagyon sokat dolgozik a KISZ-ben, s úgy tartjuk őt számon, mint aki hamarosan alkalmas lesz a párttagságra — mondja a párttitkár. • • • Két fiatal, tartalékos kato­na. Németh József levélben írta meg, Gelencsér István pedig személyesen mondta el egy­kori parancsnokának, hogy munkahelyén megbecsülik, el­ismerik őt, biztosítják mind­azokat a jogokat, melyek a kiváló katonákat megilletik. Egyikük fizikai munkás, a másik pedig üzemmérnök. Egykorúak, mindketten két­szer kapták meg katonai szol­gálati idejük alatt a kiváló jelvényt. Abban is hasonlíta­nak egymásra, hogy leszerelés után — a katonai eskü szelle­mében . — becsülettel helyt­állnak munkahelyükön. Szalai László Rendszeresebb gondozás, bővülő „szolgáltatások" Új rendelet az öregek napközi otthonairól Világgazdasági ábécé Fizetési mérleg Az egészségügyi miniszter új rendeletben szabályozta az öregek napközi otthonainak lé­tesítését, működésük feltéte­leit, s azt, hogy kik, milyen körülmények között és mi­lyen térítés mellett vehetik igénybe a napközi otthoni gondozást. A régi rendelet szerint az öregek napközi otthoniban csak azok kaphattak ingyenes ellátást, akiknek egyáltalán nem volt nyugdíjuk, s a gon­dozásra szorulók többségé­nek viszonylag alacsony jöve­delem esetén is térítést kellett fizetniük. Ez egyre hátrányo­sabban érintette a nyugdíjaso­kat. Az alacsony összegű nyugdíjak és járadékok eme­lése miatt ugyanis — a régi rendelet alapján — az utób­bi években már csaknem mindenkinek fizetnie kellett volna a napközi otthoni ellá­tásért. A térítési díjak megál­lapítását ezért az új rendel­kezés a tanácsokra bízza, me­lyek az anyagi és a szociális helyzet mérlegelése alapján bárkit mentesíthetnek a térí­tési kötelezettség alól. Ugyanakkor az utóbbi évek­ben jelentősen fejlődtek e napközi otthonok »szolgáltatá­sai« is. A kezdeti törekvések­kel ellentétben ezek az in­tézmények a magukra maradt idős korúaknak már nemcsak klubszerű elfoglaltságot, tar­talmasabb időtöltést és az emberi kapcsolatok kiépíté­sének lehetőségeit jelentik, biztosítják, hanem állandó, rendszeres gondozásukat is. Az öregek napközi otthonai^ nak különösen ez a gondozási jéllege fejlődött sokat az elmúlt években. A korábbi egyszeri étkezéssel szemben ma már a legtöbb helyen reggelivel és vacsorával is ellátják a rá­szorultakat. Rendszeres orvo­si felügyelettel óvják egészsé­güket, gondoskodnak ruháza­tuk tisztán tartásáról, közös kulturális programokat szer­veznek számukra és sok he­lyen a gondozottak foglalkoz­tatását is megoldották. Beteg­ségük esetén pedig a lakásu­kon is meglátogatják és gon­dozzák őket. Az öregek napközi otthonai­ba való felvétel föltételei az új rendelet értelmében sem változtak. A gondozásra szo­rulók továbbra is a lakóhe­lyük szerint illetékes tanácsok egészségügyi hatóságainál kér­hetik felvételüket, s csupán azokat nem vehetik föl, aki­ket családi környezetben vagy — eltartási szerződés alapján — otthon ápolnak. Az új rendelet — az elmúlt évek tapasztalatai alapján — elsősorban az eredményesen működő napközi otthonok gya­korlatában is jól bevált, egy­re bővülő, szélesedő »szolgál­tatásait« foglalja jogi formá­ba. Mindezt a rászorulók, a kedvezőtlen szociális helyzet­ben levő és a családi gondo­zást nélkülöző idős emberek érdekeinek legmesszebbmenő figyelembevételével. Bizonyos időszakban esedé­kes olyan összegek összeha­sonlítása, mérlege, amelyeket egy ország külföldre fizetni köteles, illetve külföldi adó­soktól behajthat. A fizetési mérleghez számítanak: a ke- ; reskedelmi kivitelből szárma­zó követelések és a behozatal­ból származó fizetési kötele- ; zettségek, továbbá a külföld- | re adott vagy onnan kapott hitelek, az ilyen hitelek címén j fizetendő vagy beszedhető ka­matok, különféle szolgáltatá­sok, amelyeket bankok, szál­lítmányozási vállalatok, bizto­sítási intézetek nyújtanak, ki­vándorlók vagy ideiglenesen külföldön dolgozó saját ál­lampolgárok pénzküldemé­nyei, külföldről az országba utazó, vagy az országból kül­földre távozó turisták befize- | tései, illetve költségei. Az árucsere-forgalmon kívül keletkezett kifizetések, ill. kö­vetelések teszik ki a fizetési mérleg úgynevezett »láthatat­lan« tételeit. Egy ország fizetési mérle­gét lehet egyes partnerei sze­rint külön-külön, lehet or­szágcsoportonként (KGST-or szagok, tőkés országok), vagy minden külföldi partnerével szemben együttesen felállíta­ni. Az aktív fizet-sí mérleg tu­lajdonképpen azt jelenti, hogy az adott ország aranyat, vagy más szabadon átváltható devi­zát kap cserébe áruért, szol­gáltatásaiért. Passzív fizetési mérlegről beszélünk akkor, amikor e kiegyenlítés céljából az ország aranyat, vagy más átváltható devizát vagy fize­tési eszközt visz ki. Magyarországon a fizetési mérleg legfontosabb tétele a külkereskedelmi áruforgalom­ból származó kötelezettségek­ből és követelésekből áll. A külkereskedelmi mérleg — amelyet hasonlóan felállífha tunk, mint a fizetési mérleget — akkor aktív, ha egy adott időszakban az exportált ter­mékek összértéke nagyobb, mint az importált áruké. Pasz- szív a mérleg akkor, ha a vizs­gált időszakban a behozatal teljes értéke meghaladja, a kivitelét. Legtöbb ország igyekszik külkereskedelmi mérlegét megközelítően egyensúlyban tartani, és a túl­zottan nagy aktívumot csak­úgy. mint a passzívumot el­kerülni. Somogyi Néplap B /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents