Somogyi Néplap, 1975. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-18 / 15. szám

A népfront a közművelődésért II jó példák elterjesztése í Virágos-patak partján rr Özek, erdei fenyők, turisták ségekben is kialakult egy sa­játos helyzet: a tanácsok ösz- szevonása után a központi helységekbe került a közigaz­gatási irányítás, többnyire itt vannak a körzetesített isko­lák, tehát -így teljes a »hiva­talos« központ, itt a legtöbb az értelmiségi is. A társköz­ségekben pillanatnyilag keve­sebbnek látszik a lehetőség — éppen az objektív feltételek megváltozása miatt. Ezért há­rul nagy feladat a népfront- szervekre, hiszen bizottságok mindenütt vannak. A közmű­velődés segítése érdekében ezért szeretnénk minél több munkaközösséget alakítani, mert egyelőre még csak né­hány helyen tudtunk létre­hozni olyan emberekből, akik hatni tudnak és akarnak köz­ségük kulturális fejlődésére Ök elsősorban értelmiségiek. Nincs külön program, hanem »beépülnek«, támogatják a tanács, a TIT, a könyvtár, az iskola munkáját, és hasznos javaslatokkal segítik a prog­ramok megvalósulását. Mi a községek létrehozásában és az egész népfrontmunkában számítunk a fiatalokra, első­sorban azokra, akik a KISZ- ben vagy az iskolában végez­tek rendszeres társadalmi munkát. — Kikre számíthatnak leg­inkább a községi közművelő­dés fejlesztésében? — Elsősorban a pedagógus Sokra, jóllehet kezd megszűn­ni az a ' gyakorlat, hogy csak ők irányítják, szervezik a köz­ség kulturális életét. Mégis, még mindig igaz, hogy a me­zőgazdasági értelmiség nem veszi ki a részét ebből kellő­képpen. A gazdasági irányí­tásban fontos a szerepük, köz­vetlen kapcsolatban vannak az emberekkel nap mint nap. A szakmai tudás megszerzé­sében — ami ma már alap­kérdés — ők tudnak a leg­többet tenni. A termelőszövet­kezetben a korszerű agrotech­nika egyre nagyobb szakér­telmet követel. Véleményem szerint falun az agronómus e téren is kulcsember. Vannak jó pél­dák a megyében. Nagyberki­ben szakmai előadásokat tar­tanak, Szabáson a tsz-főköny- velőnő »összehozott« egy szakközépiskolai osztályt, és kérte a mezőgazdasági szak- középiskolát, szervezzen szá­mukra levelező tagozaton egy csoportot. — Kiterjeszthető-e a ne- mesdédi példa? — Nagyon jó a kezdemé­nyezésük, amelynek már or­szágos visszhangja van. So­mogybán is kiterjeszthető, de elindításához kell egy olyan pedagógus, mint Böröczné Nemesdéden. •— Melyek 2975 legfonto­sabb közművelődési feladatai? — Két területre csoporto­sítjuk legfontosabb tenniva­lóinkat. Az egyik az olvasó­mozgalom, a másik a honis­meret. Az olvasómozgalom- nak előbb említett jó példáit szeretnénk kiterjeszteni. Egy­más után két évben rendez­tünk úgynevezett olvasótábo­rokat gyerekeknek Balaton- fenyvesen. Azt tervezzük, hogy az idén ugyanezt szak­munkástanulókkal is meg­rendezzük. Hiszen körükben legalább olyan fontos az ol­vasás megszerettetése, a könyvtári ismeretek meg­szerzése, mint a kisebb gye­rekeknél. A honismereti mun­kában sajnos lemaradásunk van. Nem is ismerik az em­berek eléggé ezt a területet. A különböző pályázatokra be­érkezett dolgozatok sem jut­nak mindig vissza oda, azok­ba a községekbe, ahonnan származtak. A hazánk felszabadulásá­nak 30. évfordulójára meg­hirdetett megyei vetélkedő rendszerében az üzem- és falükrónika-írásban kívánunk segíteni. Ezek a krónikák a történetírás alapjai is lesz­nek. Az a célunk, hogy a pá­lyázati értékelés után vissza­jussanak a szűkebb közössé­gekhez, ismerjék, forgassák ezeket. S. M. ^ t* rr if ^ » w * s • w. t A f rf 9 9 00 EMm minmm T* »***» *•+ ■ IMII ______________fWfc*. 1> «..pd. Wl >_______________________> c— 10 r O lsztyn meghódította Varsót Érdekes beszámolók egész sorát találjuk testvérlapunk­ban egy olyan eseményről, amely igen fontos volt az Olsztyn megyeieknek. Olsztyn a fővárosnak elnevezéssel de­cember második felében Var­sóban olsztyni napokat ren­deztek, s ott a látogató képet kapott Warmia és Mazury kultúrájáról. A rendezvény jelképévé vált az Óvárosban, a Vár té­ren felállított 10 méter ma­gas iryazuri faló, a vidék nép­művészetének jellegzetessé­ge. Tíz napig Varsó legfor­galmasabb helyein hangszó­rók tájékoztatták a fővárosla­kóit arról, hogy milyen ren­dezvényeket lehet látogatni. A kiállítások, előadások magas színvonalának köszönhető, hogy az eseménysorozatot nagy figyelemmel kísérték. A nemzeti múzeumban ki- 1 fővárost« állítást rendeztek a vidék tör­ténelmét felidéző tárgyakról, s bemutatták az olsztyni kép­zőművészet legszebb alkotá­sait. A lgenagyobb sikert Barbara Hulanicka mazuri gobelinjei aratták. Az MDM (Marszalkowska lakónegyed) kiállítótermében bemutatott 85 kép áttekintést adott a varsóiaknak a mai olsztyni festészetről. Ezekben a napokban a fővá­rosi mozik műsorra tűzték a vidék szép tájait, a megye életét bemutató rövidfilme­ket, melyeknek a cselekmé­nye ott folyik. A tv egész na­pos műsort sugárzott a me­gyéről. Különböző színházak­ban és klubokban sikerrel sze­repeltek ifjúsági és népi együttesek, az olsztyni zene­iskola kórusa, a filharmónia és a pantomim is. A főváros legkisebb lakóinak nagyon tetszett az olsztyni bábszín­ház előadása. A gálaest leg­nagyobb sikerét az »Olsztyn« népi együttes aratta, amely­nek műsorára bizonyára szí­vesen emlékeznek a somo­gyiak is. Az író—olvasó talál­kozón két olsztyni íróval — Leonard Turoivskival és Ste­fan Pólómmal a műveikről és művészi céljaikról beszélget­tek a varsóiak. A sok élmény­től elfáradt érdeklődő a bán­gulatos, népi stílusban beren­dezett »Warminska« étte­remben vidám népzene mel­lett olsztyni ételeket kapott. Az utolsó napon a látoga­tók tömege kereste föl a lát­ványos »vadvásárt«, mely Warmia és Mazury vidékének vadászhagyományait elevení­tette föl A színpompás va­dászmenet fogatokon hajtott végig az Ujazdowski sugárút­ról az Óvárosig. Ilyet még nem látott a főváros! ötezer fenyőfa a marienstati piacte­ret valóságos erdővé vará­zsolta. 40 elárusító pavilonban vadat és halat lehetett vásá­rolni. A tábortüzeknél a ha­gyományos vadászszertartá­sok közepette sütötték a nyársra húzott vaddisznókat. A forró mézbort óriási hor­dókból csapolták a vendégek­nek. »Olsztyn meghódította a ■ írta jogos büsz­keséggel a »Gazeta Olsztyns- ka«. ötvenhárom turistaemlék­helyet tartanak nyilván az országban. Ezek egyike a ka­posvári belvárosból fél óra alatt elérhető Gyertyános er­dei kirándulóhely. A Töröcs- kei úton indultunk januári sé­tára a kedvelt kirándulóhely felé. Menet közben három tu­ristával is találkoztunk. Asz- szonyok ,— köztük egy terhes kismama — kaptattak föl a dombon. A Töröcskei út mentén nem mindennapi látvány fogadja a turistát. Az árok lassan sze­métteleppé változik. A kör­nyék lakói tennék? Hallgas­suk meg őket. — A városból hozzák ide a szemetet. Személyautók fuva­rozzák a sok limlomot. Fagyott rögökön haladunk tovább. A Virágos-patak men­tén a védett erdő téli csöndje, zöldje hóvirágot ígér: a leve­lek alól fejüket dugják a fény felé. A turistajelzés meg-meg- szakad. A »fenegyerekek« sok kárt tesznek az erdőben. Le­tördelt ágak, eldobált szemét jelzik útjukat. A turistaházat bekerítették. Annyi rongálás történt, hogy kénytelenek voltak rá. De csak a vandálok szelídebbjét állítja meg a fakerítés, hiszen a befagyott tó elárulja, hogy mi történik télen a turistaház körül. A tavaly kikotort tó jegén borosüvegek »zöldell­nek«. Az épülő hídnál, a Négy testvér forrás mellett vízbe dobálták a termésköveket. A hetven-, nyolcvanéves erdei fenyők különös díszei a Gyer­tyános erdei turistaemlékhely­nek. Megszabdalt törzsük el­szomorító látványt nyújt. Három riadt őz szalad a domb gerincén, egy nyúl kel velük versenyre. A tervék újabb létesítmé­nyekről vallanak. A turista­ház előtt a gyerekeknek ját­szóteret alakítanak ki; a tisz­táson, az erdő kapujában,' löli meg. ahol nem zavarják a termé­szet rendjét. A három méter­re mélyített Gyertyános-tó hamarosan a turisták hor­gászparadicsoma lesz. A nyár­ra elkészül az a harangláb is, mely a turistaemlékhelyet je-. H. B. Az apaság megállapításáról Mit kíván a gyermek érdeke ? A gyermek származása kö­rüli perek megerősítik a ró­mai jog megállapításának he­lyességét: »Az anya mindig biztos, az apa bizonytalan.« Az egyik vidéki járásbíró­ságon korábban folyt egy apasági per, melyben a vér­csoportvizsgálat eredménye azt mutatta, hogy a gyermek a perbefogott férfitól ugyan származhat, de a felperes anyasága kizárt. Ez pedig csak úgy volt lehetséges, hogy elcserélték a gyermeket... Az anya még ma is saját vé­rének hiszi a fölnevelt gyer­meket, bár ez esetben termé­szettudományos tényként el kell fogadnunk az anyaság ki­zártságát. Az apaságot csupán a vér- csoportvizsgálati adatok alap­ján nem lehet megállapítani. Valószínűségi eredményt tud­nak nyújtani, amely egyéb bizonyítékok kiegészítését ké­pezi az apaság megállapítása mellett vagy ellene. Az apa­ságot kizáró vércsoportvizsgá­lati eredmény viszont a to­vábbi bizonyítást már fölös­legessé teszi. A családjogi ítélkezési gya­korlat és az annak tapaszta­latait magába foglaló új csa­ládjogi törvényünk gyermek­központú. A származás meg­állapítása iránti perekben az a gyermek érdeke, Hogy an­nak a férfinak az apaságát állapítsák meg, akitől ő roló­ban származik. (Elismerő nyi­latkozatot elvileg csak az te­het, akitől a gyermek való­ban származik.) Az apaság vélelmének a megdöntését az ügyész akkor i% kérheti — az új rendelkezések szerint —, amikor a többi jogosult per­lési joga már elévült. A minap bírósági félfoga­dáson fölmerült egy gond. Az apa első házasságából szüle­tett leánya és az apa máso­dik feleségének a fia — akit az apa a házasságkötéskor a saját gyermekének ismert el — szerelmesek egymásba, és házasságot szeretnének kötni. Igen ám, de testvérek között a házasságkötés tilos. Mind­addig tehát, amíg az apa szü­lői mivoltát bírói ítélettel meg nem döntik, a fiatalok­nak tilos házasságot kötniük. A Német Demokratikus Köztársaság bíróságai előtt folyt perekből az a tapaszta­latom, hogy az anyák igen őszinték, és nem leplezik el a valóságos apa megállapít­hatóságának tényét. Nálunk az apaság megállapítása iránt indított perekben gyakran előfordul a kizáró vércsoport­vizsgálati eredmény akkor isj amikor a kihallgatott anya tanúvallomásában állítja, hogy a gyermek fogantatása idején az alperesen kívül más férfival nem volt kapcsolata. Ezeknek az anyáknak a ta­núvallomása hamis. Ezért szükséges hamis tanúzás bűn­tette miatt velük szemben büntetőeljárást indítani. Ezt követeli meg az igazságszol­gáltatás érdekvédelme is. Dr. Mozsgay Géza, a Kaposvári Járásbíróság elnöke A repülés századai Háború után háború előtt A versailles-i békeszerződés előírta a leszerelést a háború­ban vesztes központi hatal­maknak, a többi között Né­metországnak és Magyaror­szágnak is. Ennek ellenére különféle úton-módon ezek az országok is fejlesztették repü­lőgépiparukat. A húszas évek elején a megszorításokat mó­dosították, majd feloldották' A Junkersek Németországban a két hábo­rú között addig soha nem lá­tott módon fellendült a repü­lőgépgyártás. A Junkers eb­ben az időben minden tekin­tetben kiváló gépeiből sokat exportált is. Jellemző, hogy például 1925-ben a világon meglévő 57 ezer kilométernyi nemzetközi légijárat-hálózat- ból csaknem húszezer kilomé­teres úton Junkersek jártak. Általánossá vált a fémépí­tés és a mind nagyobb telje­sítményű motorok készítésé és beépítése. A háború utáni re­pülőipar országonkénti fej­lettségére utal, hogy 1929-ben a nyilvántartott 82 repülő vi­El Somogyi Néplap lágcsúcsból Anglia hetet, Franciaország tizenhármat, az Egyesült Államok tizenhetet, Németország pedig harminc- hármat vallhatott a magáé­nak. A többi más országok között oszlott meg. Ez a re­kordmegoszlás egészen más képet mutat 1936-tól kezdve, amikor a Szovjetunió belépett a Nemzetközi Repülőszövet­ségbe, és teljes jogú tagként elismerték rekordjait. A szovjet gépek megdöbbentik a világot A Szovjetunióban 1924-ben készült az első teljesen fém­építésű konstrukció. Tupoljev ANT—2-je. 1934-ben szovjet több motoros gépek európai körrepülést hajtottak végre, teljesítményeikkel általános megdöbbentést keltve. 1919. június 14-én, 16 órás repülés után John Alcock és Arthur Whitten Brown az új- fun'landi St. Johnból átrepül­te az óceánt, és Írországban szállt le egy Vickers-Vimy bombázógéppel. Ez volt az el­ső óceánátrepülés. Igaz, a pi­lóták a repülés alatt többször is kikúsztak a szárnyra, hogy az eljegesedett porlasztótorkot kitisztítsák- De a célt elérték. 1928-ban Charles A. Lind- berg, egy amerikai belföldi postagép pilótája, a teljes is­meretlenségből egyszerre vi­lághírűvé vált azzal, hogy ado­mányokból felépített repülő­gépével egyedül átrepülte az Atlanti-óceánt, a karórájára és egy iránytűre bízva ma­gát. 33 órai repülés után Pá­rizsban szállt le. Egy szovjet ANT—4, Sz. Ä. Sesztakov parancsnoklása alatt 1929-ben Moszkvából New Yorkba repült. A szaka­szosan megtett útvonal hossza 21 242 kilométer, és ebből mintegy nyolcezer kilométer a nyílt tenger fölött vezetett. 1931-ben 8 és háromnegyed nap alatt, több szakaszban körberepülték a földet az amerikaiak. Az Északi-sarkon át 1937-ben egy ANT—25-tel Cskalov, Bajdukov és Belja- kov szovjet pilóták Moszkvá­ból az Északi-sarkon át az Egyesült Államokba repültek, 63 óra alatt 9130 kilométert | tettek meg. A sebesség is nőtt: j 1939-ben a szovjet pilóták a j Moszkva—New York útvona­lat már 22 óra 56 perc alatt | tették meg. Ennek az IL—4 f típusú kétmotoros gépnek az : átlagsebessége már 347 km/ó. volt. A repülés 168 nyilvántartott rekordjából 1941-ben hatvan- I kettőt szovjet pilóták és gé- í pék tartottak. Eközben már fenyegetett a ! következő háború, éppen ezért a harmincas évek elején sok országban gyorsan fejlesztet­ték a repülőgépipart. Kutató- intézeteket hoztak létre, és megnőtt a hírszerzés feladata is- Egy-egy légibemutatón vagy találkozón már nem vol­tak olyan közlékenyek a piló­ták és a mérnökök, mint haj­danán. Minden egyes műsza­ki adat és eredmény titkossá vált. A vadászgépek sebessége akkor már elérte, sőt túlszár­nyalta a bűvös 500 km/órát. Az angol légügyi minisztéri­um pályázatára 1935-ben olyan világhírű tervek érkez­tek, mint a Spitfire és a Hurricane. A Spitfire vadász­gép első változata Rolls-Roy­ce—Merlin motorral (1000 ló­erő!) elérte az 560 km/óra végsebességet. Az egy-két fe­délzeti géppuska tüzkapacitá­sa már kevés volt. A Spitfire gépekről nyolc géppuska tü­zelt abban a pillanatban, ami­kor a pilóta lenyomta a kor­mány végén lévő piros gom­bot ... Mind gyorsabban és magasabban Udet, a híres német pilóta 1938- ban egy különleges He 100 típusú vadászgéppel 634 km/órás világcsúcsot repült. 1939- ben egy Me 109-es harci­gépen F. Wendel 755,1 kilo­méteres óránkénti sebességgel új világcsúcsot állított fel. Ez idő alatt az amerikaiak a többi között kifejlesztették a Douglas (DC) családot, amely később a háború leg­megbízhatóbb szállítógépeit adta. Az amerikai Boeing mérnö­kei kidolgozták a túlnyomá­sos kabinokat a nagy magas­ságban repülő gépekhez. Ké­sőbb ilyen túlnyomásos kabi­nokkal látták el az ismert re­pülőerődöket, hogy a földi légelhárítás hatósugarán túl tudjanak sértetlenül közle­kedni­Ugyanebben az időben már elfogadható eredményeket produkáltak a helikopter­konstruktőrök is. Kő Tamás (Folytatjuk.) A Hazafias Népfront V. . kongresszusának négyéves munkaprogramjában nagy te­ret kaptak a művelődési fela­datok. Foglalkozott a kong­resszus a különböző részterü­letekkel, kereste a megvaló­sítás minél hatékonyabb mód­szereit. Az MSZMP Közpon­ti Bizottságának a közműve­lődésről hozott határozata nyomán még nagyobb súlyt kapott a népfrontmunkának ez a területe. Az Országos Tanács, majd a megyei mű­velődési munkaközösségek e határozatok szellemében állí­tották össze éves programju­kat. Erről beszélgettünk Be­regszászi Ilonával, a Kapos­vári Mezőgazdasági Szakkö­zépiskola igazgatójával, a Ha­zafias Népfront megyei al- elnökével. — A közművelődési felada­tok tervezésekor milyen so­mogyi sajátosságokat vettek figyelembe? • — Első helyen említem a falu és a város közötti kü­lönbséget, amely a közműve­lődési munkát is meghatároz­za. Somogynak három városa van, más ott a művelődés le­hetősége és más falun. A vá­rosokban évről évre válto­zást tapasztalunk — elég, ha a kaposvári, nagyatádi szín-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents