Somogyi Néplap, 1975. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-16 / 13. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. E G Y E S D L J E T E K ! o •£ p* rci: 80 fillér Somogyi Néplap MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA tv-adó J*r XXXI. évfolyam 13. szám 1975. január 16., csütörtök Kissinger nyilatkozata Az amerikai kereskedelmi törvény ellentmond a megállapodásnak miniszter —, hogy az 1972-es kereskedelmi megállapodás je­lenleg nem léphet érvénybe, és így Ford elnök nem teszi meg az ehhez a kereskedelmi tör­vény által kívánt lépéseket Ugyanakkor Kissinger kf>- 1 zelte, hogy az amerikai «.Irín’v- i r.ek jelenleg nincs szándéká­ban Vétójogával élni a kor.g- ! resszus által eszközölt megkü­lönböztető módosítások vonat­kozásában. * Az Egyesült Államok kül- 1 megteremtését. Henry Kissinger, az Egyesült . — Ezzel kapcsolatban arra az Államok külügyminisztere saj- j elhatározásra jutottunk — tóértekezleten nyilatkozatot | folytatta az amerikai külügy­iéit azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államokban nem­régiben fogadták el a kereske­delmi törvényt, amely bizo­nyos megkülönböztető korláto­zásokat tartalmaz a Szovjet­unió vonatkozásában. Az amerikai külügyminiszter kijelentett^: az amerikai fél megkeresésére válaszul a szov­jet kormány' tudtul adta, hogy nem érthet egyet olyan szov­jet—amerikai kereskedelmi kapcsolatokkal, amelyek ezen az amerikai kereskedelmi tör­vényen álapszanak. A szovjet kormány úgy véli, hogy ez a törvény ellentmond az 1972. évi szovjet—amerikai kereskedel­mi megállapodásnak, amely előirányozza a megkülönbözte­tő kereskedelmi korlátozások feltétel nélküli megszüntetését, továbbá ellentmond a bel- ügyekbe való be nem avatko­zás elvének. , — A szovjet kormáty kije­lentette — mondotta Henry Kissinger —, hogy nem szán­dékozik beleegyezni olyan ke­reskedelmi státuszba, amely diszkriminációt alkalmaz eí politikai feltételekhez van köt­ve, s ezért nem tartja lehetsé­gesnek az 1972. évi kereskedel­mi megállapodás érvénybe lép­tetését. ügyminisztere hangoztatta, hogy az amerikai kormány a Szovjetunióval való rendezeti és kölcsönösen előnyös keres­kedelmi kapcsolatokat tovább­ra is fontos elemnek tekinti a kapcsolatok általános javí­tásában. — Az amerikai kor­mány — mondotta — feltétle­nül felhasznál minden rendel­kezésére álló eszközt az ilyen irányú javulás érdekében, s tö­rekedni fog a többi között olyan törvény elfogadtatására, amely lehetővé tenné a normá­lis kereskedelmi kapcsolatok Ülést tartott a Magyar Nők Országos Tanácsa A Parlament vadásztermé- | nőké tartott vitaindító refe­rátumot. Egyebek közt rámutatott: a magyar lányok, asszonyok ha­zánk felszabadulásának első | napjától teljes erejükkel, munkájuk legjavát adva részt vettek a párt politikájának megvalósításában, s az építő­munka következő szakaszai­nak feladatait is hasonló el­kötelezettséggel vállalják. Budapestre érkezett Josef Kempny A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságé- | nak meghívására kedden Bu- í dapestre érkezett Josef j Kempny, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi j Bizottsága elnökségének tag­ja, a központi bizottság tit­kára. Kíséretében van Vladi­mir Micka, a központi bizott­ság osztályvezetője és Rudolf Netik, a CSKP kelet-szlová­kiai kerületi bizottságának titkára. Josef Kempnyt és kíséretét Budapestre érkezésekor Né­meth Károly, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a KB titkára, Párái Imre, a KB osztályvezetője. Káplár József és Szűrös Mátyás, a KB osztályvezető-helyettesei fogadták. A Magyar Televízió második műsorát Budapest és Pécs után ezentúl Tokaj is sugározza, mivel elkészült — a hoz­zátartozó antennarendszerrel együtt — a második műsor sugárzására alkalmas, húsz kilowatt teljesítményű adóbe­rendezés. (MTI-fotó — Balogh P. László felv. — KS) j ben tegnap ülést tartott a I Magyar Nók Országos Taná- csa. Az értekezletén — ame­lyen részt vett Pullai Ár­pád, az MSZMP Központi Bi- j zottságának titkára, Baranyai I Tibor, a KB párt- és tömeg- [ szervezetek osztályának he- j lyettes vezetője — a párt XI. kongresszusának irányelveit j elemezték. Makoldi Mihályné i alelnök megnyitó szavai után | Erdei Lászióné, a nőtanács el­Utasok százezerszám. vagonok tizezerszám íovátib nőtt a gyékényesi és a barcsi határállomás iorgaima Az év kezdetén rendszere­sen beszámolunk arról, hogy az előző esztendőben több lett Akik figyelemmel tanulmá- I a vámosok munkája. Dr. Portugáliából déligyümölcsöt, ■ zelték, valamint foglalkoztak Felhívás a közutak dolgozóihoz „ Vedd észre és tedd szóvá!” Új, de nem ismeretlen moz­galmat indított ezen a héten a Közúti Igazgatóság igazga­tója, Széles Péter. »-Vedd ész­re és tedd szóvá!« — ez a mozgalom lényege. Az igazga­tóság 430 dolgozóját felszólí­tották, hogy rendszeresen te­gyék szóvá a saját munkate­rületükön észlelt hiányossá­gokat és törjék a ^fejüket a munka termelékenységének javítását elősegítő intézkedé­seken. Vegyék észre a min­dennapok során megmutatko­zó kis szervezetlenségeket, a munkának azokat az apró mozzanatait, amelyeket csak az adott munkaterületen •— az igazgatóságnál útszakaszon — dolgozók vehetnek észre. A felhívás tulajdonképpen az emberek öntevékenységét akarja kibontakoztatni. Most ugyanis, amikor minden terü­leten a rendelkezésükre álló eszközök, gépek, anyagok jobb, hatékonyabb és meg­fontoltabb felhasználását kell elérnünk, nem lehet közöm­bös, hogy azok, akiknek a ke- zemunkájától igen sok függ, hogyan gondolkodnak. Az igazgatóságnál bármi­lyen észrevételre, javaslatra a legrövidebb időn belül vá­lasz érkezik. Az új mozgalom tehát a munkások, a beosztot­tak és a vezetők közötti ál­landó munkakapcsolat fontos láncszeme lehet. De csak ak­kor, ha valóban érkeznek ja­vaslatok, ötletek és a veze­tők tényleg gondoskodjak ar­ról, hogy ezeket »megforgas­sák«, vagyis alaposan meg­vizsgálva, megfontolva a min­dennapok során hasznosítsák. A mozgalom harmadik ered­ménye lehet az, hogy az em­bereket állandó véleménynyil­vánításra késztessék. A mun­kahelyéről, saját és vállala­tának a munkájáról mindig véleményt formáló munkás, akit állandóan foglalkoztatnak munkahelyének gondjai, az üzemi-munkahelyi demokrá­cia fontos előrevivője lehet. A Közúti Igazgatóságtól a felhívást elküldték a többi 18 társigazgatósághoz is. »Meg­győződésünk — írták a felhí­vásban —, hogy ha e mozga­lomba bekapcsoljuk az igaz­gatóságaink mintegy nyolc­ezer fős kollektíváját, akkor javaslataikkal, észrevételeik­kel még hatékonyabbá tehet­jük útüzemi gazdálkodásun- I Makoldi Mihályné kát.« —' ----­nyozLak a dokumentumot., egyértelműen meggyőződ­hettek arról, hogy a párt | eddigi politikájának töretlen- ségét és folytatását tükrözi. A vitában sok észrevétel és javaslat hangzott el az irány- i elvek minden fejezetével kap- : csolatban. Kifejtette — vagy i írásban nyújtotta be — véle­ményét többek közt Pullai Árpád, az MSZMP KB titká­ra, Ortutay Zsuzsa, a Ma­gyar Vöröskereszt alelnöke, Koletár Józsefné, a kaposfü- redi Vörös Október Tsz tagja. A vitában elhangzottakat Erdei Lászlóné foglalta ösz- sze. A nőtanács állásfoglalá­sában leszögezte: egyetért a párt irányelveivel, a bennük ; meghatározott bel- és külpoli- / tikai, szociális és kulturális célokkal, feladatokkal. A vita során elhangzott észrevétele- j két, javaslatokat eljuttatják a Magyar Szocialista Munkás- párt Központi Bizottságának. Az országos tanács ülése zárszavá­1 val ért véget. (MTI) iiente Gyula százados, a So­mogy megyei Vám- és Pénz­ügyőrség parancsnoka, arról tájékoztatott bennünket, hogy a megállapítás most is igaz. Ennek bizonyításául álljon itt néhány szám: Gyékényesnél 71 ezer 700 — áruval megra­kott — vasúti kocsi gördült be a határon, s ugyanitt több mint 16 ezer vagon árut bo­csátottak útnak a külföldi megrendelők címére. A barcsi közúti határátkelőhelyen 414 teherautó érkezett Jugoszlá­via felől és 224 indult el arra. A két határállomáson 1600 darabáru-küldeménnyel akadt munka. Mindent összegezve: 18,6 százalékkal volt nagyobb Gyékényesen és Barcson a ha­zánkba irányuló áruforgalom, mint korábban. Nehéz volna összeszámolni, hányféle árut tartalmaznak a vagonok. Spanyolországból, Olaszországból szerszámgé­peket, Indiából földimogyorót, az Egyesült Államokból szója­darát, Iránból lábbelit, Mal- gasból raffiát, az Elefánt­csontpartról kávét, Közép- Afrikából rönkfát hoznak — ám ezek csak néhány szerel­vény tételei. Tavaly 24,4 szá­zalékkal emelkedett a kül­földre tartó vagonok, teher­gépkocsik, darabáruk száma is. Senkit se tévesszen meg, hogy több mint 71 ezer volt az érkező és »mindössze« 16 ezer a kifelé induló vagon! A Gyékényesnél hazánkba érő vagonok jelentős hányada ugyanis csak átrobog a ma­gyar síneken, és folytatja út­ját valamelyik európai ország felé. A tranzittal nyilvánva­lóan kevesebb a dolga a vá­mosoknak, ám így is marad éppen elég. A Somogy me­gyei Vám- és Pénzügyőrség különböző szervei 1974-ben 17 ezer 500 vagon és 600 teher­gépkocsi rakományát vámke­Aláírták az ülésszak záróokmányait Késik, de nem késett el a balatoni jég A megye nagy részén tava- szias, napsütéses volt tegnap áz idő, a Balatonnál viszont még a déli órákban is olyán sűrű volt a köd, hogy alig száz méterre lehetett csak lát­ni. Amíg Somogy egyes ré­szein 8 fokot mutatott a hő­mérő, Siófokon tegnap dél­ben mínusz egy fokot mér­tek. E tavaszias januárnak általában örülnek az embe­rek, de vannak, akik inkább a jeget várják. A Balatoni Halgazdaságban üresen táton- ganak a jégvermek. A siófoki obszervatórium­ban elmondták: legalább öt egymást követő napon kelle­ne mínuszt mutatnia a hő­mérőnek, hogy a víz megder­medjen. Jégvágáshoz persze még nagyobb hideg kell, de ez még nem is késett el. A 30 éves átlag szerint ugyan befagyhat a Balaton október végén is (volt rá eset, hogy október 28-án az egész vízfe­lületet jég borította), de sok­kal gyakoribb december má­sodik felében. S ha netán januárban sem fagyna be a tó, az sem lenne rendkívüli; volt már olyan, hogy csak február 22. és 26 között ke­letkezett jég a magyar ten­geren. A meteorológusok most az eddiginél hűvösebb időt vár­nak. de nem tudják megjó­solni, hogy januárban lehet-e fakutyázni vagy jeget vágni a Balatonon. Pedig a halgaz­daság — mint Elek László mondta — felkészülten várja a jégvágást. A halászok ugyan most szabadságra men­tek, ha azonban jönne a jég, újra munkához látnának. Mert tavaly sem sikerült tel­jesen feltölteni a vermeket. A jég egyelőre késik. De még nem késett el. K. S. V magyar—csehszlovák gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési vegyes bizottság XII. ülésszakának záróok­mányait aláírták a Parlamentben. Képünkön: Rudolf Roh- licek csehszlovák és Huszár István magyar minisztcrcl- nök-hclyettes, a bizottság két társelnöke az aláírás után. (MTI-fotó — Kovács Gyula felv. — KS) 1150 darabáru-küldeménnyel is. Gyékényesen ^zinte állandó a csúcsforgalom, Barcson vi­szont — annaa ellenére, hogy rendbe hozták a határállo­máshoz vezető utat hazánk­ban is, Jugoszláviában is — nagyobb lehetne az igénybe­vétel. A vámosokat állandó kapcsolat fűzi a jelentősebb export—import tevékenysé­get folytató somogyi ipari üzemekhez, gazdaságokhoz és szövekezetekhez. Ezek sorába tartozik a Kaposvári Húskom­binát, a textilművek, a, vtíKM Kaposvári Villamossá­gi Gyára, az Agroker, a Mo­sonmagyaróvári Gépgyár ka­posvári üzeme, a Nagyatádi Konzervgyár, illetve a bogiá­ri, az újhelyi és az öreglaki gazdaság, a kaposvári Delta ktsz — hogy csak néhányat említsünk a fontosabbak kö­zül. Az utóbbi időben néhány szövetkezettel/) illetve gyárral meggyűlt a vám- és pénzügy- őrség baja. Pár gazdasági ve­zető meg van győződve róla, hogy meg nem engedhető ügyeskedéseivel hasznot hoz a népgazdaságnak is, nemcsak a saját szövetkezetének vagy vállalatának. A vám- . és pénzügyőrség minden részlet­re kiterjedő vizsgálatot foly­tat, amelynek természetesen nem maradnak el a következ­ményei sem. Dr. Szente Gyula parangji- i nők a vámjogszabályokat sér­tő cselekményekről is tájé­koztatott bennünket. Tavaly 140 eljárást kellett indítaniuk — harminccal kevesebbét, mint 1973-ban. Ugyanakkor a korábbi 630 ezer forinttal szemben 1 millió 115 ezer fo­rint értékről — főleg csem­pészáruról! — volt szó. Meg­szaporodott tehát a »nagy fogások« száma, akárcsak a devizaügyekben. 1973-ban 138 utas jogtalanul birtokolt 286 ezer forint értékű pénze miatt, 1974-ben 123 utas 442 ezer forint értékű pénze miatt voltak eljárások. Meglehet, súlyos az összeg, a forgalomhoz mérten mégis elenyésző. Tavaly Gyékénye­sen 220 ezer, Barcson pedig 116 ezer utas csomagjait vám­kezelték. P. D.

Next

/
Thumbnails
Contents