Somogyi Néplap, 1975. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-15 / 12. szám
Ax év dlrutja égy szovjet divattervező szerint Vjacseszlav Zajcev, szovjet divattervező, az Össz-szővetségi Modellház helyettes művészeti vezetője ezeket a rajzokat a Fáklya számára készítette. A művész — akit a franciák »orosz Diornak« neveznek — ilyennek képzelte az 1975-ös divatot. Harlekin sütemény ,A család kincse a gyermek' A terhes anya és a munka Hozzávalók: 42 dkg liszt, 28 dkg vaj, 14 dkg porcukor, 3 egész tojás, 2 kanál tejfel. A vajat és a lisztet jói el kell dolgozni, aztán hozzáadjuk a porcukrot, a 2 kanál tejfelt és a tojást. Ebből tésztát csinálunk, majd 3 részre osztjuk, kinyújtjuk és külön-külön megsütjük. Nem kell mindjárt sütés után a tepsiről levenni. Egyik részt ribizlilekvárral, másikat baracklekvárral megkenjük, majd egymásra helyezzük', és tetejét mazzaívon- juk be. A máz készítése: 4 tojás sárgáját 14 dkg porcukorral, fél rúd összetört vaníliával alaposan összekeverjük (jó félóráig), majd a tésztára kenjük és lassú tűznél szárítjuk. Tetejére díszként vagdalt diót, vagy mandulát teszünk. A nők legnemesebb feladata, hogy egészséges utódokat hozzanak a világra, s éppen ezért csak olyan munkahelyeken foglalkoztathatók, ahol fogamzóképessé- gük nincs veszélyeztetve. A terhesség a női szervezetben igen mélyreható elváltozásokat okoz, de a terhesség nem betegség, hanem megváltozott élettani állapot, úgynevezett másállapot. Az egészséges terhességgel járó állapotváltozás szükségessé teszi a rendszeres és széles körű terhesvédelmet, amelynek rendelkezései elősegítik a terhesség, zavartalan elviselését. A terhesvédelem tartalmazza a dolgozó nő részére — a terhesség idejére — jogszabályokban lefektetve munkajogi kedvezményeket. Ez többek között hangsúlyozza: a dolgozó nőt terhességének megállapításától kezdve csak olyan munkakörökben szabad foglalkoztatni, melyek állapotára nem jelentenek veszélyt. A dolgozó nő terhessége negyedik hónapjától kezdve nem dolgozhat éjszakai munkában, nem osztható be túlmunkára és nem szabad nehéz testi munkát végeznie. Állapotára való tekintettel az üzemben egészségügyi szempontból megfelelő munkakörbe kell ideiglenesen áthelyezni. Az új munkakörben keresete nem lehet kevesebb, mint átlagkeresete az előző munkakörben volt. A több műszakos üzemekben a terhes anyáknak lehetőleg a délelőttös műszak- ba/n való foglalkoztatását kell biztosítani. A szülés előtti hatodik héttől kezdve a terhes nő termelőmunkát nem végezhet. Az üzemben munkára jelentkező nő felvételét megtagadni, azért mert teherben van, nem szabad.' Megfelelő munkakörben a munkaviszony megkezdése előtti vizsgálat orvosi véleményezése alapján foglalkoztatható. Az egyes üzemek sajátosságai folytán lehetőség van a dolgozó terhes nők részére egyéb munkakedvezmény biztosítására is. Ilyen például a szalagmunkánál az úgynevezett »kismamaszalag« létesítése. »gólyás brigádok« kialakítása. Az olyan üzemekben, ahol a munkavégzés álló-járó foglalkozáshoz kapcsolódik, ott a hetedik hónaptól kezdve ülőmunkát biztosítanak részükre. Az üzemi terhestanácsadások a szakfőorvos irányításával az üzemi egészségügyi szolgálattal együtt végzik a terhes nők felkészítését anyaságukra a kismamák iskoláján. Azokon a munkahelye- j ken, ahol egészségügyi szolgálat nem működik, a területileg illetékes körzeti orvosnál, a terhestanácsadáson, illetve a nőgyógyász-szakrendelésen végzik e feladatokat. Dr. Sarlós Vilmos üzemorvos (Folytatjuk) [•I OTTHON ÉS CSALÁD üeient-e stresszhatást a nyugdíjazás? Mit tesz a Council of Social Service angol társadalmi szerv az áthidalás érdekében ÖRÖMMEL vesszük tudomásul: a XX. században az ember életkora meghosszabbodott. Nap nap után találkozunk rendkívül fiatalos, aktív emberekkel, akik közel 70. évükhöz még tudásuk, tapasztalatuk javát adják. Amikor pedig jóval túl a nyugdíjkorhatáron mégis nyugállományba küldi őket munkahelyük, összeroppannak. Miért? — kérdezzük. A válasz egyszerű. Az ember tevékenységre született és a tevékenységek összessége örömet nyújt számára. A rendszeres munkának, tevékenységnek a nyugdíjazás véget vet. Egyszerre hosszúak és üresek lesznek a napok — a megnyúlt és immár életünk végéig tartó vakációban. A pénzkérdés is — valljuk be — izgat bennünket, akár dollárban, angol fontban, belga frankban vagy forintban hozza a postás. Dr. Thomas H. Holmes, a washingtoni egyetem tanára, Selye János professzor fölfedezését, a stresszhatást vizsgálva rájött, hogy a nyugdíjazás ténye az átlagember szervezetében komoly megrázkódtatást okoz. Osztályozása a következő: házastárs elvesztése 100, a munkából való elbocsátás 73, nyugdíjazás 45 pont. Talán ezért okozott meglepetést a számomra, hogy Anglia az »öregek hazája«. Jöttömben-mentemben igen sok »jó karban levő«, csilloA repülés századai Blériot a La Manche fölött Repül az ember, ez már kétségtelen volt — bár még nem vették komolyan. A hivatalos álláspont még 1908 végén is hűvösen tartózkodó volt.. A bürokraták gáncsolták a feltalálókat, a tőkések nem láttak üzletet a repülésben. Kínnal, verejtékkel és sok önfeláldozással készültek mégis a repülő alkalmatosságok. Egyéb szórakozás híján a nagyérdemű közönség azért vasárnaponként kijárt a fanatikus repülőktől hemzsegő legelőre — jót nevetni. A pilóták mellett sürgölődtek a feltalálók, a motor környékén fontoskodtak a technikusok, akik esetenkénti hozzá nem értésüket rejtélyes műszavak mormogásával leplezték. A hangár legtöbbször egy csűr volt, mert ahol egy tucat ló elfért, oda már be lehetett gurítani a sok merevítő huzal miatt repülő cimbalomnak is becézett járművet. A repülőgép ebben a korban valóban »öszvér szerkezet« volt: átmenet egy tolókocsi és egy urasági bricska ‘között. Amikor már csak a pénz hiányzott Valami olyasmi hiányzott a repüléshez, ami a legjobban kellett volna: a pénz. Ezért bizonyosra volt vehető, hogy az első európai nagy eredményt olyasvalaki tudja majd produkálni, akinek nemcsak tehetsége, kitartása, jó érzéke és kellő műszaki ismerete, hanem pénze is van. Valószínűleg ezért sikerülhetett Louis Blériotnak az, ami sokaknak ' az álma volt. Igaz, közben elúszott a vagyona. De ne vágjunk a dolgok elé! A francia Louis Blériot Í900-ig elégedett gyáros volt, aki a gyorsan fejlődő gépkocsigyártásban volt érdekelve, ugyanis autólámpákat készített. Ebből tekintélyes vagyont szerzett. Teljesen véletlenül vetődött el egy repülési kiállításra, ahol megpillantott egy kezdetleges masinát. »Meglátni és megszeretni« — a szó legteljesebb értelmében egyetlen pillanat műve volt. Blériot ellenállhatatlan vágyat érzett arra, hogy repüljön. Éjszakákon át hánykolódott; nem evett, lefogyott, s egyetlen gondolat foglalkoztatta csak: a repülés. És elkészült a 11. Nagy lekesedéssel és roppant drágán megépítette első gépét — egy csapkodó szárnyú konstrukciót —, amely csapkodott ugyan, de nem repült. Ez 1903-ban történt. Ezt követően már tanulmányozta a konkurrenciát, és 1906-ig kétfedelű gépeket szerkesztett. Ezek sem hozták meg azoban a kívánt eredményt. Egy "időszakban társult a Voisin testvérekkel, majd 1907-ben fölépítette első egyfedelű (monoplán) gépét, amely mint a Wright testvéreké »kacsaelrendezésű« volt, azaz a vízszintes vezéreik a pilóta előtt volt. Ez volt a hatodik gépe, amellyel kudarcot vallott. A hetedik — ez nagyjából magán viselte a későbbi sikeres konstrukció elemeit — már repült ugyan, de az első felszálláskor össze is tört. Blériot ennek ellenére megátalkodott makacssággal építette újabb és újabb gépeit. Hamarosan kénytelen volt bevallani magának, hogy tönkrement. Naplójának sorai ékesen szólnak arról, mennyire hitt abban, hogy — a sorozatos kudarcok ellenére — jó úton halad és ki kell tartania a végsőkig. Idézzük: »...mint ama szerencse játékosnak, újból kockáztatnom kellett valamit; biztos voltam a dolgomban, mert számításom helyes volt, tovább kellett folytatnom. .., repülni akartam! ... Végül megszerkesztettem utolsó gépemet, amely a 11. számot kapta. Ez volt az utolsó. Olyan elszántsággal építettem, mint egy hajótörött, aki tutajának deszkáit erősíti össze. Ez a 11. számú gép volt a MINDEN a számomra. Én a MINDENT követeltem tőle, s megnyertem vele a játszmát!« Milyen is volt Blériot monoplánja? Egyszárnyú rácsos doboz, szabályszerű kormány- szerkezettel. Mai szemmel: egy Trabanthoz hasonló teljesítményű, háromhengeres Anzani-motor forgatta a légcsavart (a motor 24 lóerős, léghűtéses konstrukció volt). Francia partról angol pázsitra Az angol Daily Mail napilap ezer font díjat tűzött ki annak a repülőnek, aki először merészkedik a nyílt tenger fölé, és sikeresen átrepüli a Franciaország és Anglia közötti La Manche-csatornát, ezt a mintegy 40 kilométeres távolságot. A díjért Blériot-on kívül a többi között Hubert Latham is és Lambert gróf is ^indult. Elsőként Latham startolt, 1909. július 19-én, de gépével motorhiba miatt kénytelen volt a nyílt vízte leszállni, és végül egy torpedónaszád vette fedélzetére. Ezután napokig heves szél uralkodott a csatornán. Blériot mindenképpen meg akarta előzni vetélytáreát, Lam- bertet a repülésben, ezért mihelyt alábbhagyott a szél, 1909. július 25-én délután beszállt a gépébe. Az idő napsütéses volt, a szél már elviselhető mértékben fújt csak. Blériot-nak a legközvetlenebbül vett, személyes érdeke volt, hogy elnyerje a tekintélyes díjat, hiszen már minden pénze elfo- í gyott. Egy esetleges kudarc I megpecsételhette sorsát. Néni | tétovázott. Egész életét a repü- i lésre tette föl: minden egyel- i ien lapon volt. Délután 4 órakor a kéretlen I tanácsadók ' pesszimistán nyilatkoztak, Blériot mégis jelt adott a mechanikusnak. Fel- j bőgött a nyitott kipufogójú i Anzani, s a gép gurulni kez- ] dett, majd Anglia irányában i fölemelkedett. A tömegből egyetlen pisz- szenés sem hallatszott. 1 Blériot gépe játékszernek látszott az ég kék kárpitján, és mind kisebb ponttá zsugorodott össze. Előkerültek a távcsövek... Harmincegy perccel később Blériot simán landolt Dower- nél, egy mező üdezöld angol pázsitján. Megnyerte a maga csatáját. A katonák pedig most már azonnal megértették: a fepülőgép újjáformálhatja a háborúkat. Kö Tamás (Folytatjuk.) gó szemű, lépteit energikusan szaporázó matrónával és fehér hajú öregúrral találkoztam. Pedig a szigetország éghajlata az ízületi és reumás betegségek melegágya... Mi a titkuk? Honnét az idősebb generáció, a nyugdíjasok kiegyensúlyozottsága? — tettem föl a kérdést az illetékeseknek a Camden Council of Social Service irodájában. — Évek óta keressük a segítségnyújtás módját, miképpen lehetne megelőzni, illetve elkerülni a stresszhatást, az ebből származó depresz- sziót. Angliát. »behálózza« e társadalmi szervezet, a nagyvárosoktól egészen a legkisebb településig. Tagjai 90 százaléka önkéntes, csupán 10 százaléka fizetett alkalmazott. Az idősekkel való törődés nem egyedüli feladatuk, ide tartozik a család- és gyermekvédelem, de még a jó ivóvízre való felügyelet is. — Nyugdíjasoknak azelőtt is tartottunk kertészeti és varrótanfolyamot, de csupán 1963 óta indítunk rendszeres előadássorozatokat a nyugdíjazás előtt állóknak. Előadóink pszichológusok, orvosok, jogászok. Kötetlen beszélgetések keretében megvitatják az idősebbeket legjobban izgató kérdéseket — az anyagi és jogi problémákat, egészségügyi aggályokat —, és ami nem kevésbé izgalmas számukra: a túl sok szabad idő tartalmas eltöltését. — Kiderül, hogy a »hosszú vakáció« csupán akkor jelent minimális depressziót, ha erre lelkileg nem készülnek föl idejében. Miután a nyugdíjas megszabadul az állandóan Demoklész kardjaként feje fölött lebegő idő rabságától, elmerülhet bélyegei rendezésében, egykori utazások képeinek előhívásában vagy egyéb, régen áhított — de idő híján meg nem valósított — kedvtelésében. Nem kevés azoknak a nyugdíjasoknak a száma sem, akik aktívan részt vállalnak szociális munkánkban. Miközben gazdagodva emberségük visszasugárzó melegétől, életük tartalmasabb lesz, érdeklődési körük kitágul. Főleg a teljesen egyedülállók szorulnak rá, hogy legalább hetente egy alkalommal meglátogassák őket. A »Gondok a nyugdíjazás előtt« sorozatba ezért beiktattak főzőtanfolyamot és ez igen népszerű lett — mind az agglegények, mind a háziasszonyok körében. Megtudtam, hogy a nyugdíjasokkal való törődés széles keretek között történik. A »Citiziens Advice Bureau« — a mi tanácsi szociális osztályunknak felel meg — halálesetnél egy nyomtatványt küld, »Segítséget és barátságot ajánlunk fel« olvasható a kartonlapon. »Szívesen fölkeressük személyesen — nyugdíj, biztosítási vagy egyéb problémáiban«... VÉGEZETÜL talán még annyit: a munka abbahagyása, az életritmus megváltozása mindenképpen előidéz bizonyos stresszhatást. Hogy ez milyen mértékű, abban szerepet játszik az erre való fölkészülés és az a sok társadalmi munka, amit épp a nyugdíjasok végeznek, és amely — idejüktől és egészségi állapotuktól függően — hozzájárul, hogy fontos személynek érezzék magukat. Hisz rájuk még nagyon sok embernek szüksége van. G. M. E. Kaktuszok — télen Tavaszig nincs is különösebb tennivalónk A kaktuszok a legrégebben i | termesztett növények közé tartoznak. Sok barátjuk van ! hazánkban is (az elmúlt években már megalakult a kaktuszgyűjtők országos szövetsége is). Vannak, akik I több százas, sőt ezres gyűjte- j ménnyel rendelkeznek. A kaktuszbarátok a legjobb növényismerők közé tartoznak. Mivel olyan sok faj ! tartozik egy-egy nemzetséghez, fajtaismeretük, össze- . gyűjtésük és rendszerezésük sok időt, kitartást igényel. A szabad idő eltöltésének ez is — a gondozásukhoz szükséges ismeretek megszerzésével j együtt — egyik hasznos és szórakoztató formája lehet. Néhány cserép vagy csere- pecske kaktusz azonban csaknem minden háznál található. Hogyan gondozzuk ezeket a kis növényeinket? A kaktuszok földkeverékének alapanyagait a lombföl- j dek képezik. Ezenkívül szerves trágyát, kőzetzúzalékot, kavicsot, homokot, agyagot teszünk a földkeverékbe. A iól ■ összeállított keverékben nö- I vényeinket átültetés nélkül több éven át nevelhetjük — | ha ügyelünk arra, liogy az öntözővízzel a talaj savanyúsági foka ne csökkenjen je- Ilentősen. A kaktuszok jó része rendszeresen virágzik. A következő évi virágzást már az előző év őszén kell előkészíteni. A téli pihenési időszakra az öntözővíz fokozatos megvonásával készítjük föl növényeinket. Amennyiben télen is folyamatos növekedésben tartjuk növényeinket, elmarad a várt virágzás. Ha az öntözési idény vége felé káliumot és foszfort (virág- tápsót) is juttatunk növényeinknek, a következő évi virágzás gazdagabb lesz. Az öntözés beszüntetése után néhány héttel, hűvös, 5—8 G-fokos hőmérsékleten teleltetjük. Ezután tavaszig nincs is különösebb tennivalónk. A növények fejlődésében nem okoz gondot — sőt előnyükre is lehet —, ha a hőmérséklet az előbbi értékek alá csökken. Az is érdekes jelenség, hogy a szárazon tartott növények hidegtűrőbbek lesznek, mivel szöveteik nem olyan nedvdúsak. Tavasszal az élet megindulását jelzi a tenyésztőcsúcs behúzódása és kizöldülése. Ezután jelennek meg a bimbók. Ahogy a fény növekszik, megkezdhetjük az öntözést. Vigyázzunk, mert a túl korai öntözés a bimbók visszahúzódásához, a kései pedig bimbóhulláshoz vezet. A kaktuszok helyes gondozásában ma már a hazai szakkönyvek egész sora segít. Ha még csak néhány növényünk van, akkor is érdemes ilyen könyvet beszerezni.
