Somogyi Néplap, 1975. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-15 / 12. szám

Ax év dlrutja égy szovjet divattervező szerint Vjacseszlav Zajcev, szovjet divattervező, az Össz-szővetségi Modellház helyettes művészeti vezetője ezeket a rajzokat a Fáklya számára készítette. A művész — akit a franciák »orosz Diornak« neveznek — ilyennek képzelte az 1975-ös divatot. Harlekin sütemény ,A család kincse a gyermek' A terhes anya és a munka Hozzávalók: 42 dkg liszt, 28 dkg vaj, 14 dkg porcukor, 3 egész tojás, 2 kanál tejfel. A vajat és a lisztet jói el kell dolgozni, aztán hozzáad­juk a porcukrot, a 2 kanál tej­felt és a tojást. Ebből tésztát csinálunk, majd 3 részre oszt­juk, kinyújtjuk és külön-kü­lön megsütjük. Nem kell mindjárt sütés után a tepsiről levenni. Egyik részt ribizlilekvárral, másikat baracklekvárral meg­kenjük, majd egymásra he­lyezzük', és tetejét mazzaívon- juk be. A máz készítése: 4 to­jás sárgáját 14 dkg porcukor­ral, fél rúd összetört vaníliá­val alaposan összekeverjük (jó félóráig), majd a tésztára ken­jük és lassú tűznél szárítjuk. Tetejére díszként vagdalt diót, vagy mandulát teszünk. A nők legne­mesebb felada­ta, hogy egész­séges utódo­kat hozzanak a világra, s éppen ezért csak olyan munkahelyeken foglalkoztat­hatók, ahol fogamzóképessé- gük nincs veszélyeztetve. A terhesség a női szervezetben igen mélyreható elváltozáso­kat okoz, de a terhesség nem betegség, hanem megváltozott élettani állapot, úgynevezett másállapot. Az egészséges terhességgel járó állapotváltozás szüksé­gessé teszi a rendszeres és széles körű terhesvédelmet, amelynek rendelkezései előse­gítik a terhesség, zavartalan elviselését. A terhesvédelem tartalmazza a dolgozó nő ré­szére — a terhesség idejére — jogszabályokban lefektetve munkajogi kedvezményeket. Ez többek között hangsúlyoz­za: a dolgozó nőt terhességé­nek megállapításától kezdve csak olyan munkakörökben szabad foglalkoztatni, melyek állapotára nem jelentenek ve­szélyt. A dolgozó nő terhessége ne­gyedik hónapjától kezdve nem dolgozhat éjszakai munká­ban, nem osztható be túlmun­kára és nem szabad nehéz testi munkát végeznie. Állapo­tára való tekintettel az üzem­ben egészségügyi szempontból megfelelő munkakörbe kell ideiglenesen áthelyezni. Az új munkakörben keresete nem lehet kevesebb, mint átlagke­resete az előző munkakörben volt. A több műszakos üze­mekben a terhes anyáknak lehetőleg a délelőttös műszak- ba/n való foglalkoztatását kell biztosítani. A szülés előtti ha­todik héttől kezdve a terhes nő termelőmunkát nem vé­gezhet. Az üzemben munkára je­lentkező nő felvételét megta­gadni, azért mert teherben van, nem szabad.' Megfelelő munkakörben a munkaviszony megkezdése előtti vizsgálat orvosi véleményezése alapján foglalkoztatható. Az egyes üzemek sajátossá­gai folytán lehetőség van a dolgozó terhes nők részére egyéb munkakedvezmény biz­tosítására is. Ilyen például a szalagmunkánál az úgyneve­zett »kismamaszalag« létesíté­se. »gólyás brigádok« kialakí­tása. Az olyan üzemekben, ahol a munkavégzés álló-járó foglalkozáshoz kapcsolódik, ott a hetedik hónaptól kezdve ülőmunkát biztosítanak ré­szükre. Az üzemi terhestanácsadá­sok a szakfőorvos irányításá­val az üzemi egészségügyi szolgálattal együtt végzik a terhes nők felkészítését anya­ságukra a kismamák iskolá­ján. Azokon a munkahelye- j ken, ahol egészségügyi szolgá­lat nem működik, a területileg illetékes körzeti orvosnál, a terhestanácsadáson, illetve a nőgyógyász-szakrendelésen végzik e feladatokat. Dr. Sarlós Vilmos üzemorvos (Folytatjuk) [•I OTTHON ÉS CSALÁD üeient-e stresszhatást a nyugdíjazás? Mit tesz a Council of Social Service angol társadalmi szerv az áthidalás érdekében ÖRÖMMEL vesszük tudo­másul: a XX. században az ember életkora meghosszab­bodott. Nap nap után talál­kozunk rendkívül fiatalos, aktív emberekkel, akik közel 70. évükhöz még tudásuk, ta­pasztalatuk javát adják. Ami­kor pedig jóval túl a nyug­díjkorhatáron mégis nyugál­lományba küldi őket munka­helyük, összeroppannak. Miért? — kérdezzük. A vá­lasz egyszerű. Az ember te­vékenységre született és a tevékenységek összessége örö­met nyújt számára. A rend­szeres munkának, tevékeny­ségnek a nyugdíjazás véget vet. Egyszerre hosszúak és üresek lesznek a napok — a megnyúlt és immár életünk végéig tartó vakációban. A pénzkérdés is — valljuk be — izgat bennünket, akár dollár­ban, angol fontban, belga frankban vagy forintban hoz­za a postás. Dr. Thomas H. Holmes, a washingtoni egyetem tanára, Selye János professzor fölfe­dezését, a stresszhatást vizs­gálva rájött, hogy a nyugdí­jazás ténye az átlagember szervezetében komoly meg­rázkódtatást okoz. Osztályo­zása a következő: házastárs elvesztése 100, a munkából való elbocsátás 73, nyugdí­jazás 45 pont. Talán ezért okozott megle­petést a számomra, hogy Anglia az »öregek hazája«. Jöttömben-mentemben igen sok »jó karban levő«, csillo­A repülés századai Blériot a La Manche fölött Repül az ember, ez már kétségtelen volt — bár még nem vették komolyan. A hi­vatalos álláspont még 1908 végén is hűvösen tartózkodó volt.. A bürokraták gáncsol­ták a feltalálókat, a tőkések nem láttak üzletet a repülés­ben. Kínnal, verejtékkel és sok önfeláldozással készültek mégis a repülő alkalmatossá­gok. Egyéb szórakozás híján a nagyérdemű közönség azért vasárnaponként kijárt a fa­natikus repülőktől hemzsegő legelőre — jót nevetni. A pilóták mellett sürgölőd­tek a feltalálók, a motor kör­nyékén fontoskodtak a tech­nikusok, akik esetenkénti hoz­zá nem értésüket rejtélyes mű­szavak mormogásával leplez­ték. A hangár legtöbbször egy csűr volt, mert ahol egy tucat ló elfért, oda már be lehetett gurítani a sok merevítő huzal miatt repülő cimbalomnak is becézett járművet. A repülő­gép ebben a korban valóban »öszvér szerkezet« volt: át­menet egy tolókocsi és egy urasági bricska ‘között. Amikor már csak a pénz hiányzott Valami olyasmi hiányzott a repüléshez, ami a legjobban kellett volna: a pénz. Ezért bi­zonyosra volt vehető, hogy az első európai nagy eredményt olyasvalaki tudja majd pro­dukálni, akinek nemcsak te­hetsége, kitartása, jó érzéke és kellő műszaki ismerete, ha­nem pénze is van. Valószínű­leg ezért sikerülhetett Louis Blériotnak az, ami sokaknak ' az álma volt. Igaz, közben el­úszott a vagyona. De ne vág­junk a dolgok elé! A francia Louis Blériot Í900-ig elégedett gyáros volt, aki a gyorsan fejlődő gép­kocsigyártásban volt érdekel­ve, ugyanis autólámpákat ké­szített. Ebből tekintélyes va­gyont szerzett. Teljesen vélet­lenül vetődött el egy repülési kiállításra, ahol megpillantott egy kezdetleges masinát. »Meglátni és megszeretni« — a szó legteljesebb értelmében egyetlen pillanat műve volt. Blériot ellenállhatatlan vá­gyat érzett arra, hogy repüljön. Éjszakákon át hánykolódott; nem evett, lefogyott, s egyet­len gondolat foglalkoztatta csak: a repülés. És elkészült a 11. Nagy lekesedéssel és rop­pant drágán megépítette első gépét — egy csapkodó szár­nyú konstrukciót —, amely csapkodott ugyan, de nem re­pült. Ez 1903-ban történt. Ezt követően már tanulmányozta a konkurrenciát, és 1906-ig kétfedelű gépeket szerkesz­tett. Ezek sem hozták meg azoban a kívánt eredményt. Egy "időszakban társult a Voisin testvérekkel, majd 1907-ben fölépítette első egy­fedelű (monoplán) gépét, amely mint a Wright testvére­ké »kacsaelrendezésű« volt, az­az a vízszintes vezéreik a pi­lóta előtt volt. Ez volt a hatodik gépe, amellyel kudarcot vallott. A hetedik — ez nagyjából ma­gán viselte a későbbi sikeres konstrukció elemeit — már repült ugyan, de az első fel­szálláskor össze is tört. Blériot ennek ellenére meg­átalkodott makacssággal épí­tette újabb és újabb gépeit. Hamarosan kénytelen volt be­vallani magának, hogy tönk­rement. Naplójának sorai éke­sen szólnak arról, mennyire hitt abban, hogy — a soroza­tos kudarcok ellenére — jó úton halad és ki kell tartania a végsőkig. Idézzük: »...mint ama szerencse játékosnak, új­ból kockáztatnom kellett vala­mit; biztos voltam a dolgom­ban, mert számításom helyes volt, tovább kellett folytat­nom. .., repülni akartam! ... Végül megszerkesztettem utolsó gépemet, amely a 11. számot kapta. Ez volt az utol­só. Olyan elszántsággal épí­tettem, mint egy hajótörött, aki tutajának deszkáit erő­síti össze. Ez a 11. számú gép volt a MINDEN a számomra. Én a MINDENT követeltem tőle, s megnyertem vele a játszmát!« Milyen is volt Blériot mo­noplánja? Egyszárnyú rácsos doboz, szabályszerű kormány- szerkezettel. Mai szemmel: egy Trabanthoz hasonló tel­jesítményű, háromhengeres Anzani-motor forgatta a lég­csavart (a motor 24 lóerős, léghűtéses konstrukció volt). Francia partról angol pázsitra Az angol Daily Mail napi­lap ezer font díjat tűzött ki an­nak a repülőnek, aki először merészkedik a nyílt tenger fölé, és sikeresen átrepüli a Franciaország és Anglia kö­zötti La Manche-csatornát, ezt a mintegy 40 kilométeres tá­volságot. A díjért Blériot-on kívül a többi között Hubert Latham is és Lambert gróf is ^indult. Elsőként Latham startolt, 1909. július 19-én, de gépével motorhiba miatt kénytelen volt a nyílt vízte leszállni, és végül egy torpedónaszád vet­te fedélzetére. Ezután napokig heves szél uralkodott a csatornán. Blé­riot mindenképpen meg akar­ta előzni vetélytáreát, Lam- bertet a repülésben, ezért mi­helyt alábbhagyott a szél, 1909. július 25-én délután beszállt a gépébe. Az idő napsütéses volt, a szél már elviselhető mérték­ben fújt csak. Blériot-nak a legközvetlenebbül vett, sze­mélyes érdeke volt, hogy el­nyerje a tekintélyes díjat, hi­szen már minden pénze elfo- í gyott. Egy esetleges kudarc I megpecsételhette sorsát. Néni | tétovázott. Egész életét a repü- i lésre tette föl: minden egyel- i ien lapon volt. Délután 4 órakor a kéretlen I tanácsadók ' pesszimistán nyi­latkoztak, Blériot mégis jelt adott a mechanikusnak. Fel- j bőgött a nyitott kipufogójú i Anzani, s a gép gurulni kez- ] dett, majd Anglia irányában i fölemelkedett. A tömegből egyetlen pisz- szenés sem hallatszott. 1 Blériot gépe játékszernek látszott az ég kék kárpitján, és mind kisebb ponttá zsugo­rodott össze. Előkerültek a távcsövek... Harmincegy perccel később Blériot simán landolt Dower- nél, egy mező üdezöld angol pázsitján. Megnyerte a maga csatáját. A katonák pedig most már azonnal megértették: a fepülőgép újjáformálhatja a háborúkat. Kö Tamás (Folytatjuk.) gó szemű, lépteit energikusan szaporázó matrónával és fe­hér hajú öregúrral találkoz­tam. Pedig a szigetország ég­hajlata az ízületi és reumás betegségek melegágya... Mi a titkuk? Honnét az idősebb generáció, a nyugdí­jasok kiegyensúlyozottsága? — tettem föl a kérdést az il­letékeseknek a Camden Coun­cil of Social Service irodájá­ban. — Évek óta keressük a se­gítségnyújtás módját, mikép­pen lehetne megelőzni, illet­ve elkerülni a stresszhatást, az ebből származó depresz- sziót. Angliát. »behálózza« e társadalmi szervezet, a nagy­városoktól egészen a legki­sebb településig. Tagjai 90 százaléka önkéntes, csupán 10 százaléka fizetett alkalma­zott. Az idősekkel való törő­dés nem egyedüli feladatuk, ide tartozik a család- és gyer­mekvédelem, de még a jó ivóvízre való felügyelet is. — Nyugdíjasoknak azelőtt is tartottunk kertészeti és varrótanfolyamot, de csupán 1963 óta indítunk rendszeres előadássorozatokat a nyugdí­jazás előtt állóknak. Elő­adóink pszichológusok, orvo­sok, jogászok. Kötetlen be­szélgetések keretében megvi­tatják az idősebbeket legjob­ban izgató kérdéseket — az anyagi és jogi problémákat, egészségügyi aggályokat —, és ami nem kevésbé izgalmas számukra: a túl sok szabad idő tartalmas eltöltését. — Kiderül, hogy a »hosszú vakáció« csupán akkor jelent minimális depressziót, ha er­re lelkileg nem készülnek föl idejében. Miután a nyugdíjas megszabadul az állandóan Demoklész kardjaként feje fölött lebegő idő rabságától, elmerülhet bélyegei rendezé­sében, egykori utazások ké­peinek előhívásában vagy egyéb, régen áhított — de idő híján meg nem valósított — kedvtelésében. Nem kevés azoknak a nyugdíjasoknak a száma sem, akik aktívan részt vállalnak szociális munkánkban. Miköz­ben gazdagodva emberségük visszasugárzó melegétől, éle­tük tartalmasabb lesz, érdek­lődési körük kitágul. Főleg a teljesen egyedülállók szorul­nak rá, hogy legalább he­tente egy alkalommal meglá­togassák őket. A »Gondok a nyugdíjazás előtt« sorozatba ezért beiktattak főzőtanfolya­mot és ez igen népszerű lett — mind az agglegények, mind a háziasszonyok körében. Megtudtam, hogy a nyug­díjasokkal való törődés széles keretek között történik. A »Citiziens Advice Bureau« — a mi tanácsi szociális osztá­lyunknak felel meg — ha­lálesetnél egy nyomtatványt küld, »Segítséget és barátsá­got ajánlunk fel« olvasható a kartonlapon. »Szívesen fölke­ressük személyesen — nyug­díj, biztosítási vagy egyéb problémáiban«... VÉGEZETÜL talán még annyit: a munka abbahagyá­sa, az életritmus megváltozá­sa mindenképpen előidéz bi­zonyos stresszhatást. Hogy ez milyen mértékű, abban szere­pet játszik az erre való föl­készülés és az a sok társadal­mi munka, amit épp a nyug­díjasok végeznek, és amely — idejüktől és egészségi állapo­tuktól függően — hozzájárul, hogy fontos személynek érez­zék magukat. Hisz rájuk még nagyon sok embernek szük­sége van. G. M. E. Kaktuszok — télen Tavaszig nincs is különösebb tennivalónk A kaktuszok a legrégebben i | termesztett növények közé tartoznak. Sok barátjuk van ! hazánkban is (az elmúlt években már megalakult a kaktuszgyűjtők országos szö­vetsége is). Vannak, akik I több százas, sőt ezres gyűjte- j ménnyel rendelkeznek. A kaktuszbarátok a leg­jobb növényismerők közé tar­toznak. Mivel olyan sok faj ! tartozik egy-egy nemzetség­hez, fajtaismeretük, össze- . gyűjtésük és rendszerezésük sok időt, kitartást igényel. A szabad idő eltöltésének ez is — a gondozásukhoz szükséges ismeretek megszerzésével j együtt — egyik hasznos és szórakoztató formája lehet. Néhány cserép vagy csere- pecske kaktusz azonban csak­nem minden háznál találha­tó. Hogyan gondozzuk ezeket a kis növényeinket? A kaktuszok földkeveréké­nek alapanyagait a lombföl- j dek képezik. Ezenkívül szer­ves trágyát, kőzetzúzalékot, kavicsot, homokot, agyagot te­szünk a földkeverékbe. A iól ■ összeállított keverékben nö- I vényeinket átültetés nélkül több éven át nevelhetjük — | ha ügyelünk arra, liogy az öntözővízzel a talaj savanyú­sági foka ne csökkenjen je- Ilentősen. A kaktuszok jó része rend­szeresen virágzik. A követ­kező évi virágzást már az előző év őszén kell előkészí­teni. A téli pihenési időszak­ra az öntözővíz fokozatos megvonásával készítjük föl növényeinket. Amennyiben télen is folyamatos növeke­désben tartjuk növényeinket, elmarad a várt virágzás. Ha az öntözési idény vége felé káliumot és foszfort (virág- tápsót) is juttatunk növé­nyeinknek, a következő évi virágzás gazdagabb lesz. Az öntözés beszüntetése után néhány héttel, hűvös, 5—8 G-fokos hőmérsékleten teleltetjük. Ezután tavaszig nincs is különösebb tenniva­lónk. A növények fejlődésé­ben nem okoz gondot — sőt előnyükre is lehet —, ha a hőmérséklet az előbbi értékek alá csökken. Az is érdekes jelenség, hogy a szárazon tar­tott növények hidegtűrőbbek lesznek, mivel szöveteik nem olyan nedvdúsak. Tavasszal az élet megindu­lását jelzi a tenyésztőcsúcs behúzódása és kizöldülése. Ezután jelennek meg a bim­bók. Ahogy a fény növekszik, megkezdhetjük az öntözést. Vigyázzunk, mert a túl korai öntözés a bimbók visszahúzó­dásához, a kései pedig bimbó­hulláshoz vezet. A kaktuszok helyes gondo­zásában ma már a hazai szakkönyvek egész sora segít. Ha még csak néhány növé­nyünk van, akkor is érdemes ilyen könyvet beszerezni.

Next

/
Thumbnails
Contents