Somogyi Néplap, 1975. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-15 / 12. szám
Üdültetés egyenlősdi nélkül A szabadságot minden évben úgy várják a családok, mint az ünnepeket. Ilyenkor nem a kötelesség parancsol, több hétig ki-ki kedve, lehetősége szerint él. A kikapcsolódás legjobb formájának sokan a teljes környezetváltozást tartják: benépesülnek az üdülők, a családi nyaralók, tavasztól őszig csúcsforgalmat bonyolítanak le az utazási irodák. Ám nincs minderiki abban a kedvező helyzetben, hogy összhang legyen igényei és lehetőségei között. Az emberek többségének nincs telke, hétvégi háza, nem futja rendszeres külföldi utazásokra. Még a vállalati és a SZOT- üdülőkbe sem kaphat mindenki beutalót, mert kevesebb a hely, mint ahányan igényt tartanak rá. A szükségesnél kevesebbel legföljebb okosan lehet gazdálkodni, de a keresletet nem lehet kielégíteni. Gyakran azok sem jutnak beutalóhoz, akik legjobban megérdemelnék a' társadalom támogatását: a nagy családok, a gyermeküket egyedül nevelők. Üj üdülők sokasága épült az elmúlt évtizedekben, a hely mégis kevés maradt. Jogos a kérdés: miért? Elég összehasonlítani a nemrég megnyitott, első osztályú szállodának is beillő üdülőket a régi, többnyire családi házakból átalakított épületekkel, hogy magunk is válaszolhassunk. Egyszerűen — igényesebbek lettünk. A városiak leszoktak a falusi rokonokról, beutalót kérnek, mint a vidékiek közül is egyre többen, akik szintén üdülőben szeretnék eltölteni a szabadságukat. Kényelemben, teljes ellátással, s nem is akárhol. Vízpartra, korszerű üdülőbe mindenki szívesebben megy, mint kevésbé kényelmes körülmények közé. A SZOT éppen ezért az elmúlt években kénytelen volt több régi üdülőt korszerűtlennek nyilvánítani. Ezek nem feleltek meg a legelemibb követelményeknek sem, nem volt folyóvíz, csatornázás, főzési lehetőség. Az új létesítmények helyeinek egy része így csupán a bezárt nyaralókét pótolta. A magasabb színvonal természetesen több pénzbe is került. Egyetlen hely létesítése a múlt évben megközelítette a 300 ezer forintot. Könnyű felfedezni, mekkora az aránytalanság a kéthetes beutalók 252 forintja és az építési költségek között. Még az önköltséges beutalók valamivel magasabb összege is csepp a tengerben, ha összehasonlítjuk az üdülők építésére, fenntartására »közpénzből« fordított összeget egy- egy beutaló árával. T ulajdonképpen az is kiderül a számokból, hogy ilyen körülmények között szinte lehetetlen az üdülési rendszer további fejlesztése. Ha viszont maradnak a régi állapotok, sokan Új magyar film Bekötött szemmel Robog a kórházvonat sebesültekkel, haldoklókkal a legénység vagonjaiban, a tisztek kupéiban. Légitámadás állítja meg a szerelvényt. Egy fiatal tábori pap imára kulcsolja kezét, a szentéletű Ka- szap István példázata nyomán fohászkodik az éghez, s a szerelvényt nem éri találat. (Egy másik pap szerint azért, mert a szovjet repülők amúgy is kikerülik a vöröskeresztes vonatot ,..) Kivégzéshez vezetnek egy katonaszökevényt, aki különös, együgyű nyugalommal fogadja rossz sorsát, úgymond, ő nem akart katonaszökevény lenni, öt arról sem kérdezték meg, hogy akar-e katona lenni, tehát nem bűnös. Bekötött szemmel — szintén Kaszap István példázata nyomán — fohászkodik, már felsorakozik a kivégző szakasz, amikor hirtelen bomba csap a laktanyaudvarba, leomlik a fal, s a halálra ítéltnek hűlt helye. (De az is lehet, hogy darabok- j ra tépte a robbanás.) Csodák és kétségek. Észérvek és vakhit. Bizalom és eltévelyedés. A különös események ellentmondó tanulságai a fiatal tisztelendő lelkében csapnak össze, és oly súlyos a konfliktus, hogy a szép egyházi karrier előtt álló pap valószínűleg beleőrül az egyén által megoldhatatlannak tetsző ellentmondásokba. De erre már nincs biztos válasz, mert a j morális kétkedést, az etikai \ megingást pszichopatikus krí- j zis követi — a végkifejletre már nem ad választ a film. i A »befejezés« előtt véget ér. ' És mégsem befejezetlen i film Kovács Andrásé, mert I választ ad arra, miként juttatja el a háború az értelmes embert, aki ráadásul küldetésénél fogva a lelkek pásztora is, aki nem elégszik meg a hit prédikálásával, hanem tenni akar a vérontás ellen — a kétkedésig. Keretét tekintve háborús történet, tartalmát nézve lelki konfliktusok sora, amelyben nem a pszichoanalízis látványos formái a lényegesek, hanem az egyénben betegessé burjánzó, társadalmi ellentmondások összegeződése. Szó szerinti hitviták, racionálisan épített dialógusok követik egymást, szigorú logika vezérfonalára fűzve. Kozák András fiatal lelkésze, a film főszerepe, a színész maradandó teljesítményei közé tartozik minden bizonnyal. Ennek ellenére mégis szenvtelennek látszik ez a film. Kilúgozottan hat, olyannyira törekszik a sokat emlegetett »nemesen egyszerű tömörség- j re«, hogy már-már összecsapó í tételek absztrakciójának érez- j zük. Nem rázza föl eléggé a ! nézőt, nincs elég belső dina- ! mizmusa ahhoz, hogy a film lelki robbanásainak detonációja betöltse a nézőteret. Követjük logikáját szükséges azonosulások nélkül. A valóságos háttér gyakran kulisszává szürkül. Vagyis: azt hiszem a prózai lényegre törő, tömören is kifejező realizmusának párhuzamos stílusjegyei a filmben erőtlen kifejezésmódhoz vezettek. Így csupán néhány alakításnak és gondolatnak kijáró tisztelettel állunk fel a film vetítése után. Ez kevés a sikerhez. T. T. ezután is hiába várnak évről évre a beutalókra. A SZOT ezért döntött a közelmúltban az üdülési költségek megváltoztatása mellett. Az új térítési rendszer alaptétele helyes és igazságos: aki többet kap, fizessen többet, tehát mindenki, aki másoknál kellemesebb körülmények között akarja tölteni szabadságát. Az üdülőket ennek az elvnek megfelelően, akár a szállodákat, »osztályba« sorolták. Első, másod- és harmadosztályú minősítést kaptak, az árak á két első kategóriában emelkedtek, a harmadikban változatlanok maradtak. A besorolás azonban kizárólag az üdülők állapotát, helyét, fölszereltségét vette figyelembe, a különböző összegek az épületek által nyújtott adottságokat fejezik ki. Az étkezésért ezután sem kell se többet, se kevesebbet fizetni, mint régen. Bármelyik osztályba sorolták az üdülőt, egyforma pénzből főznek továbbra is, a szakszervezet mindenütt a megszokott hozzájárulást fizeti. Naívság lenne azt hinni, hogy a január elsejétől érvényes, magasabb térítések egy csapásra új üdülők építését, a mostaniak korszerűsítését teszik lehetővé. Még a fölemelt költségek is csupán töredékét adják a szükséges fedezetnek. (Az első kategória díja a kéthetes turnusra 504 forintra, a másodiké 336 forintra emelkedett. Az országban az üdülők 30 százaléka tartozik az első, 31 százaléka a második, a fennmaradó 39 százalék pedig a változatlan árú harmadik kategóriába.) Az üdültetés fejlesztésének, fenntartásának gondja jórészt továbbra is az államháztartásra hárul. Mégis az a helyes út, hogy az üdülésben is megszűnjön az egyenlősdi. A realitás elvének az üdülésben is érvényre kell jutnia — a jövő érdekében. A szolgáltatások színvonalát kifejező térítés az adott helyzéttel számol. A realitáshoz az is hozzátartozik, hogy a rendelet szigorúan kimondta: adott kereseti határon alul a fölemelt költségeket a szakszervezet fizeti. Sőt: kötelessége, hogy megtérítse a különbséget . megváltozott költségekben is a szociálpolitikai elvek érvényesülnek. A kis keresetűek, a nagy családot eltartók, a gyermeküket egyedül nevelők továbbra sem fizetnek többet egy-egy beutalóért, mint eddig. A régi és az új ár közötti különbség azokra hárul, akik eddig az üdülésben velük egyenlő módon élvezték a kedvezményeket, holott náluk jóval kedvezőbbek a körülményeiké V. E. H Megmondom, mint szinlignx... A garaboncás felhőn érkezett Nem törődünk a tyúknyi nagyságú, mezőt lepő kányahaddal. A hamis téllel sem, arrtely talán az igazinál is rosz- szabb, hisz több a betege. A nyálkás, nedves levegővel, az ablakra szürkült párával sem. Idebent — Somogyszentpál varjaskéri részének utolsó előtti házában — jó meleg van. — De nem ám csak a tűzhely melegít! A beszélgetés, a kedv. Az adja az igazi meleget. Félig cserép, félig nád a ház teteje. A gazd§ viszont nem »félig ez, félig az« ember. Hosszú Lázár bátyó világéletében pásztorember volt, s a jószághoz a tsz-ben is ragaszkodott. A sok-sok évtizedből tizenkét esztendőig kinnháló ember is volt. Most, hogy — így mondja — két hetes lett, azaz a 77. évébe lépett, megülöbb ember immár. Éldegélnek kettecskén, hites feleségével, akivel először — haj, de régen! — az első háború idején találkozott. Léptetett a lován Balatonke- resztúr főutcáján, a gyerekek megdobálták kővel. Köztük későbbi felesége, az akkor még tizenegy éves kislány, Tóth Brigitta. Megdobták kővel, ő kenyérrel »dobott vissza«. Magyarán kenyérkeresője lett annak a kislánynak jó néhány keserves esztendővel később. Az ilyen történeteket csak kedvében meséli el az ember. S a kedv virága a nóta. »A Nyíri-pusztán ökörgulyás voltam én, / De szép fóMegülő ember lett az egykori kinnháló. minden őse pásztorember volt. Bujtár lett ő is, alig bújt ki a földből. Annak hét mérő gabona járt egy évre. A pásztornak egy felöntő gabona, rozs, kukorica. Hogy mennyi volt az a felöntő? Búzából 112, rozsból 10 kilogramm. Dukált egy kenyér is minden őrzött állat után, no meg egy forint búcsúi pénz. Hát hiszen egészséges élet is volt ez, csakhogy közbeszólt az első háború. A 40-es tüzéreknél szolgált Bukovinában, Horvátországban, Olaszországban. Tizenkét ló húzta az ágyút; lőtték a srapnellt, amíg volt. A rohamisták, a gyalogosok és a 6-os bosnyákok nyomában haladtak. Először előre, aztán már mindig csak vissza. Azt mondja Hosz- szú Lázár bácsi, fehér bajuszát kétágúra pödörve: »Megmondom, mint szintigaz: Horvátországban jó dolgom volt, mert tót származású vagyok, aztán beszéltem egy kicsit a -nyelvet. Elszegődtem, míg pihenőben vol- | tunk, egy kö- j zeli faluban ! egy özvegyhez ! munkára ...« 1 A Piavénái, i az olasz fron- ! ton életben [ maradt. Har-' minchatezred magával mór- j zsolta napjait j a hadifogoly- I táborban. ' A végére tizenkétezren maradtak életben. Itthon úgy folytatta, ahogy korábban abbahagyta. Pásztorember kezében jobban áil a maga faragta bot, mint a fegyver. Elég is volt már a sok »alázatosan jelentemből«, bokacsattogta- tásból. Őrizte, gyógyította a teheneket. Mert akkoriban a pásztor volt az állatorvos. Most is őrizgeti az egykori gyógyító eszközöket. Az érvágót meg a többi szerzsámot. A füvek tudója. A kamillád bátran lehet adni állatbetegségre is. A pirított gyökér emberi reumát gyógyít. »Fájt a derekam, mondom az asszonynak; kenje meg erősen. Majd megevett a gyökér. Merthogy nem zsírral elegyítve reszeltük meg ... « Biztonságot nem mindig érzett. A Nyíri-pusztán gyakran feltűntek a kóborlók. Tudakolták, mikor jártak arra a csendőrök. »Most már jönniük kell« — ez volt a válasz. A leselkedő csőszt megkergették ... Más idők voltak. Brigitta néni jól emlékszik rájuk. »Mesélte az ipám — isten nyugosztalja —, hogy kinn őrizett. Gyütt egy nagy felhő, abb.an volt a garaboncás. Odament az ipámhoz egy nagy könyvvel. Ehhez ne nyúljon! Lefeküdt aludni. De az ipám elvette azt a könyvet, és elkezdett olvasni belőle. Egyszer csak azt érezte, hogy emelkedik. Szerencsére a garaboncás fölébredt és leimádkozia. Azt mondta búcsúzóul: — Vigyázz, gyün egy nagy felhő, ha meg tudok vele győzködni, akkor nem lesz vihar. Igaz lehetett ...«' Éaggatom, »szagot kapva«. Mesél: »Ügy mondták, ha a gyerek két sor foggal születik, akkor lesz garaboncás. Ha a bábaasszony nem mondja ki, akkor hétéves korában elhagyja a szüleit. Megy a sárkánnyal odafönt, a magam szemével láttam. El is vágta a jég Keresztárban a határt!« Kukor\cakenyeret. kását, gánicát »termő« idők voltak, hol vannak már! A faragott bot, a pásztortarisznya is hátrakerült a volt istállóba az ütött-kopott katonakabát mellé. Elfoglalta a helyüket a gáztűzhely, a hűtőszekrény, a mosógép, a centrifuga, a vil- lanydaéáló. A régmúltat csak az emlékezet, a puszta-, meg a dűlőnevek — Cerja, Merku- ta; Sulimány — őrzik Somogy- szentpál varjaskéri részében is. Aki nem hiszi, járjon utána! I.eskó László Brigitta néni garaboncást látott. kát legeltettem én. ] Ergye btij- tár tereld meg az elejét, /Ne legeljék le a rózsa levelét!« Mondanom sem kell, hogy a fóka a falkának felel meg, ugye? Hosszú Lázár bácsinak ahányra csak visszavélekszik. Pedagógusok a napköziről t Az Egry-imízeum be re n cl ezésén iá radoz n ak Badacsonyban, ahol másfél éve nyitották meg az Egry József Múzeumot, á művész tisztelőiből kör alakult. A lelkes csoport — amelynek létszáma eléri a 250-et — azon fáradozik, hogy összegyűjtse azokat a dokumentumokat, tárgyi emlékeket, amelyek a Balaton nagy festőjének munkásságához fűződnek. A gyűjtőmunka eredményeként egyre több régi bútordarab és használati tárgy került eredeti helyére az Egry-házban. A múzeum mellett rendezték be a művész alkotóműhelyét, Egry József festőállványával és munkaasztalával. A -közelmúltban a baráti kör tagjai megvásárolták azt az eddig magánkézben levő, díszes faragású karosszéket, amely Egry egyik kedvenc bútordarabja volt. A maradandó irodalmi él- ( mény, a jó könyv titka: átélés, azonosulás. Ha ilyen könyv kerül a kezünkbe, megfeledkezünk a külvilágról, együtt élünk szereplőivel. A cselekmény sodrának váratlan fordulataiban felszisszenünk, nehéz megőrizni a kellő lélekjelenlétét, vigyázva hőse- j inkre, hiszen minden olvasó' egyúttal a könyv újraírója, felfedezője, ott áll a szerző jobbja mellett, és vezeti a tollát. A remekműveket ily módon sokan írják, száz és ezer . ember érzéseit, vágyait, gondolatait veti papírra az író, ettől nyeri a mű csillogását, ! balladás tömörségét. Aki kézbe veszi Eric Knight Lassie hazatér című könyvét, és elolvassa a gyönyörű, fekete-fe- hér-arany színű skót juhászkutya történetét, az részese lesz ennek a csodálatos metamorfózisnak. Átváltozik, vagy inkább megtisztul, mert Lassie a hűség szimbóluma. A Lassie hazatér mégsem állatregény, mert míg Lassie Skócia hegyeiben vándorol, minden apró mozzanatában a legtisztább emberi érzéseket állítja elénk mércéül Eric Knight. Négyszáz mérföldes vándorlása során Lassie útja falvak, tavak mellett, folyókon, városokon át vezet. Hajszolják, űzik. kergetik, megkövezik, baljós fenyegetéssel emelkedik célpontot keresve egy fegyver, Lassie mégis hazatér. Amerre jár, nyomában csodás történetek születnek. A népmesék hősét nem lehet elpusztítani, még az embernél hatalmasabb természeti erőknek sem. A Lassie hazatér egy sorba állítható a másik nagy álmodó, Saint de Exupery Kis hercegével. A gyönyörű kisregény íróját élete derekán szomorú sors várta, repülőgépe Holland-Guayana őserdeiben zu- hat le. Legnagyobb sikerű könyvét Thurzó Gábor fordította magyar nyelvre, a regényt Balogh Péter rajzaival a Móra Ferenc Könyvkiadó ember nem járta tájakon, [ adta ki. Sz. Sz. Kétéves tanfolyamot szervezett a Somogy megyei Továbbképzési Kabinet a napközi otthonban nevelő pedagógusok számára. A továbbképzés befejezésekor záródolgozatban összegezték tapasztalataikat a hallgatók; ezek legjobbjait kiadványban jelentették meg. Nyolc írás kapott helyet a kötetben, mely magában foglalja a napközi otthonos nevelőmunka majdnem minden területét. Utalnak azokra az új módszerekre, amelyekkel ezt a munkát érdekesebbé, a foglalkozásokat a gyerekek számára hasznos- I sá, tartalmassá lehet tenni. A kiadvány jó támpont a kezdő nevelők számára. Mindjárt az első dolgozat jól hasznosítható tervet mutat be a i napközi otthonos munka ter- ! vezéséről. Bálint László megyei szakfelügyelő kitért írásában az iskolai munkát segítő feladatokra, ugyanakkor nagy gondot fordít az időbe-- osztás és a munka megtervezésének taglalására is. Nagyon érdekes témát választott Bán Sarolta barcsi pedagógus. A napközi otthon egyik nagy lehetőségére hívja föl a figyelmet: hogyan nevelhet olvasóvá 6—10 éves korban? Fölsorolja a nevelő eszközeit, lehetőségeit, tanácsot ad, miként keltheti föl a gyerek olvasási igényét, majd vázolja a korcsoportok szerint ajánlott gyermekirodaimat, kitérve az egyes olvasmányokban rejlő nevelési lehetőségekre. Jó, ha a gyerek megtanulja a könyvtár használatát, ismer és rendszeresen olvas folyóiratokat — természetesen a korának megfelelően. A dolgozat szerzője arról is ír, miként lehet összekapcsolni az olvasás és a televízió által szerzett ismereteket. A babócsai Bernáth László- né a munkafoglalkozásról ír, azt fejtegeti, hogy a gyakorlati munka — hasznossága mellett — mennyire jó eszköz a gyerek különböző jó tulajdonságainak fejlesztésére is. Csúz Imréné az érzelmi nevelésről készített összegezést. Francsi Mihály azzal foglalkozik, miként segítheti a napközi a fizikai dolgozók gyermekeinek előbbre jutását. Kálmán Lászlóné a szabad idő jó kihasználásáról tájékoztat, bemutatva a napközit, amely valóban otthonjellegű, j érdekes programot adva a gyerekeknek. Dr. Molnár La- josné a közösség kialakításának módszereivel, a csurgói Papp Imréné az esztétikai neveléssel foglalkozik. 2323E230 y 4
