Somogyi Néplap, 1975. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-15 / 12. szám

A lakásépítésről tárgyalt a megyei tanács vb 14 ezernél több új családi otthon A negyedik ötéves tervben a lakásépítés várható teljesí­téséről és a következő terv­időszak lakásépítési területé-' nek előkészítéséről tárgyalt tegnapi ülésén a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága. A testület azt állapította meg, hogy a megyében meg­közelítőleg annyi lakás ké­szül el, amennyivel a terv számolt. A 14100 új családi otthonból azonban a terve­zettnél több lesz a magán­lakás. A családi házakból 19 százalékkal több épült meg, mint amennyivel eredetileg számoltak. A tanácsi bérlaká­soknak viszont csak 61, a ta­nácsi értékesítésű lakásoknak' pedig 98 százaléka készült el. A végrehajtó bizottság azt állapította meg, hogy a cél- csoportos lakásépítési terv teljesítése érdekében elisme­résre méltó munkát végzett a csurgói, a tabi, a siófoki és a barcsi tanács. Legnagyobb a lemaradás Kaposváron és Fo­nyódon, de elmaradtak a tervtől Nagyatádon is. 1972-ben azt tapasztalták, hogy a lakásépítés üteme nem felel meg a tervezettnek. Egy évvel később — a megye kez­deményezésére — a Somoey megyei Állami Építőipari Vál­lalatnál minisztériumi vizsgá­lat kutatta az okát. Egyeljek mellett a területelőkészítés, a munkaszervezés hiányosságait állapították meg. A vb elé került jelentés az építési költség növekedéséről is szólt. Az ár- és költségnö­vekedés mellett szerepet ját­szott ebben az is, hogy a be­ruházók és a kivitelezők alig tettek intézkedéseket a költ­ségek csökkentésére. A lakáséoítés idei célkitű­zéseinek teljesítése nagy fel­adatokat ró a kivitelezőkre és a beruházókra egyaránt: több mint 700 állami és szö­vetkezeti lakást kell a megyé­ben elkészíteni. Ez a szám magasabb, mint a tervidőszak eddig eltelt bármelyik évé­ben volt. Ugyanakkor föl kell készülni a következő tervidő­szakra is. Embersics Sándor, a Somogy megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Válla­lat igazgatója felszólalásában elmondta: a negyedik ötéves terv lakásépítéssel kapcsola­tos gondjait elemezni kell a hibák elkerülése érdekében. A megrendelés, az előkészí­tettség hiánya nehezítette a vállalat poligonüzemének ki-' használását, a beruházási ieé- nyek jelentkezésének cikli­kussága pedig a folyamatos munkát. Gyulavári Tamás, a Somogy megyei Állami Épí­tőipari Vá’lalat igazgatója hozzászólásában azt mondta el, hogy a múlt évben te'je- sítették a lemaradás pótlásá­ra tett vállalásúkat. A laká­sok építésének átfutási idejét csaknem a felére csökkentet­ték. Minőségi változás is be­SOKAT TESZNEK a fiata­lokért Görgetegen, Kuntele­pen és Rinyaszentkirályon. összehangolják a munkát az iskolai munka megkönnyítésé­re. Mióta a görgetegi és a kúntelepi KlSZ-alapszerve- zet egyesült, nagyot léptek előre. Javult a tartalmi mun­ka. S ez kamatozik a közös rendezvényekben, a közös munkákban. Többen vállalták azt a feladatot is, hogy segí­tik a körzeti iskolát. így jó kapcsolat alakult ki az ifjúkommunisták és az út­törők között. S mivel a KISZ- titkár — Buzási Márta — könyvtáros is, ez a kapcsolat többszörös kötésű. Ennek és a nevelői munkának köszön­következett: az újonnan át­adott lakások jobbak, szeb­bek, kényelmesebbek. Ezeket az eredményeket nem lehet tagadni — hangoz­tatta Záhonyi János, a megyei pártbizottság gazdasákpoliti- kai osztályának munkatársa. A lakásberuházásoknál ta­pasztalható feszültséget még öszehangoltabb munkával csökkenteni kell. A lakásépí­tés komplex folyamat, s va­lamennyi részvevőjének a cél. a mielőbbi befejezés érdeké­ben kell dolgoznia. Kaposváron nem gond nél­küli az ötödik ötéves terv lakásépítésének előkészítése. A Béke—Füredi tömbbelső lesz a következő tervidőszak­ban az építkezés fő területe. A Somoey megyei Állami Építőipari Vállalat az előké­születekre eddig 12 millió fo­rintot költött. A munkára azonban még nincs szerződés. hető, hogy az olvasók 41,6 szá­zaléka iskolás. Százhetven­nyolc, könyvet szerető gyere­ket jelent ez. A három köz­ségben egyébként az összla­kosság 28,8 százaléka könyv­tári tag. Az együttműködés eredmé­nyességének kovácsolója Né­meth Anna pedagógusnő is, aki a KISZ-szervezetben egyi­ke a legaktívabb tagoknak. Vizeli Mária csapatvezető pe­dagógussal közösen döntenek a programokról. A közös községi tanács is sokat tesz a körzeti iskoláért. Ennek eredményeként tavaly szeptembertől kiegészítő osz­tály működik . Kuntelepen, s néhány nap múlva megkezdik-------------------*r:. a., .'I ,i.,. ■ -■ ■ A vita összefoglalójában Böhm József megyei tanács­elnök hangsúlyozta: a megyei tanács végrehajtó' bizottsága — a pártbizottsággal egyetér­tésben — megteremtette an­nak a feltételét, hogy 1975- ben és az ötödik ötéves terv­ben zavartalan legyen a la­kásépítés. A megvalósulásért, a felelősség azoké, akiknek a beruházási tevékenység a dol­guk. Kaposváron a beruhá­zók és a kivitelezők jobb együttműködésével lehet gyorsítani a munkát. Siófokon még nem dőlt el, hogy mi­lyen technológiát használjak a lakások építéséhez. A vá­rosi tanácsot döntésének elő­készítésében a megyei tanács illetékes osztálya is segíti majd. Az 1974. évi lakásépí­tési terv teljesítése mögött az irányító szervek határozott, következetes munkáját és a megváltozott beruházói maga­tartást lehet találni — hang­súlyozta a megyei tanácsel­nök. — A végrehajtó bizott­ság továbbra is azt várja, hogy a beruházásban részt vevők jól működjenek együtt, s ezután is rendszeresen el­lenőrzi : miként teljesítik feladatukat. K. I. a napközi otthon bővítését. Körülbelül 221000 forintba fog kerülni a beruházás, öt­venezret pedig konyhafölsze­relésre kaptak. Rinyaszentki- rályon is lesz 96 ezer forintos bővítési munka. Tavaly egyéb­ként a körzeti iskolában ta­nulószobát szerveztek, mert nagy volt az igény rá. A terv­be vett huszonnégy gyerek he­lyett harmincnéggyel foglal­koznak. Matucza Tibor iskola- igazgató beszélt ott,jártunkkor az óvodai csoportok számának bővítéséről is. Elmondta, hogy huszonötezer forintot tervez­tek diákjóléti beruházásokra. Kétszáznyolc tanulójukból öt­venkettő cigány származású. Ezek közül a napközi otthont igénybe vevők ingyenes ellá­tásban részesülnek. Sokan kaptak'ftözifftik segítséget a ; tanszerek vásárlásához és a ruházkodáshoz is. AZ OSZTÁLYOKBA tele­víziót és szemléltető eszközö­ket állítottak be a tanult anyag könnyebb elsajátítá­sáért. Télen a testnevelési órákat a kultúrteremben tart­ják. Itt már hat évvel koráb­ban megvalósították azt, ami később országszerte kezdett elterjedni. Jelentős eredmé­nyeket ért el az iskolai kézi­labdasport. Ennek hatására — társadalmi segítséggel — bi­tumenes pályát építenek a ta­vasszal. A munka megkezdé­sekor erre a célra száznegy­venezer forint is rendelkezé­sükre álL Á gondoskodás példái Összefogtak az ifjúságért A fiatalasszony, Németh hászlóné, azért keresett meg bennünket, hogy megköszönje a vállalat segítségét a többiek nevében is. Tulajdonképpen nem történt semmi különös: a MEZŐGÉP kaposvári gyár­egységében 13 dolgozónak — nagycsaládosoknak és olyan szülőknek, akik egyedül ne­velik a gyermeküket — 1000 —1000 forint jutalmat adtak az ünnepek előtt. Ezt bizo­nyára más vállalatnál is meg­tették, ha nem is ilyen ösz- szeggel. Németh hászlóné szavai azonban mégis amellett ta­núskodnak, hogy valami kü­lönös történt: — 1973 októberétől dolgo­zom itt a gyárban. Két gyer­mekemet nevelem egyedül: a kisfiámat és a kislányomat. Most már törvényesen is el­választottak a férjemtől. Al­bérletben lakunk egy vizes, dohos lakásban. A kisfiam másfél éves, beteg. Sok gon­dom volt a munkaidő-beosz­tással, a vállalat megoldotta. Tudom, neki is sok gondot okozott ez. A két műszakit nem tudtam volna vállalni. Most nyolctól negyed ötig dolgozom a forgácsolóműhely­ben. Segített a vállalat a böl­csődei és óvodai elhelyezés­ben is. Szóval, csak köszön­hetek ... Ne értsen félre, de én a munkámmal még nem tudtam bizonyítani, hiszen nem régóta vagyok itt. A kollégák is sokat segítenek, megértőek. A szakszervezet­től is megkaptam minden elképzelhető támogatást. Ta­valy Fonyódon a vállalati üdülőben nyaraltunk a kislá­nyommal. — Mennyi idős a kislánya? — Hatéves, most megy is­kolába. Nem hiszem, hogy sok gond lesz miatta. Andrea imádja a közösséget, nem tud meglenni társak nélkül... Kurucz László tmk-csoport- vezetö: — A segítséget a vállalat­nak én is csak köszönhetem. Három gyermekünk van, mind a három tanul. A íe­leségem rokkantsági nyugdíj­ban van. Nem mindegy, hogy milyen körülmények között neveljük a gyerekeket, öt éve dolgozom a gyárban, azóta sok segítséget kaptam. Csalá­di házat építettem: segített a gyár, segítettek a kollégák. Most végeztem el az általános iskola hetedik-nyolcadik osz­tályát. Ebben is támogattak. Az ünnepek előtti jutalom | csak egy része annak a tá­mogatásnak, melyet a MEZŐ­GÉP nyújt dolgozóinak. Bo­ros József igazgatót azért ke­restük meg, hogy a többi szo­ciális juttatásról érdeklőd­— Szeptemberben a tan­szervásárláshoz segítséget ad­tunk. Ha a, több gyerekes szülők tovább tanulnak, ak­kor újból csak számíthatnak ránk. Kétszázezer forinttal já­rultunk hozzá a textilművek óvodaépítéséhez, ezért öt he­lyet kaptunk. Karácsony előtt adtuk át dolgozóinknak az öt­lakást a Kinizsi lakótömbben. 380 ezer forint segélyt fizet- 1 tünk ki lakásvásárlásokhoz és építésekhez. Az idén újabb munkáslakásokat igényeltünk a tanácstól. A vállalatnak is érdeke, Hogy ragaszkodjon a dolgozóihoz. jünk. N. J. Talajforgatás szuperinfenzív gyümölcsfa-telepítéshez A dánszcnlmiklósi Micsurin Termelőszövetkezet gyümölcsösét 150 hektár líj felépítéssel növeli. Tavasszal 300 ezer almafa-csemetét ültetnek az előkészített talajba. Fórum után L eírtam ezt a két szót, de alighanem rossz címet válasz­tottam. Csakugyan utána vagyunk? Igaz, tegnap be­fejeztük a Somogyi Néplap első nyilvános belpolitikai fórumát; kissé alábbhagyott bennünk a feszültség, az izga­lom. Éppen egy nagyot szusszantam, amikor behozták a reg­geli postát, s a borítékokról egyre-másra olvashattam a „bű­nös« szót: FÖRUM! Lesz még folytatás? Megvallom, mind­annyiunknak jólesett a bizalom, az érdeklődés és a közéleti felelősség, amely olvasóinkat jellemezte. Az embereket érdek­lik közös gondjaink, örömeink; részesei és nem tétlen szem­lélői a hétköznapok küzdelmének. Véleményük kikívánkozik, akaratuk előrevivő, s ehhez egyre több fórumot, több lehető­séget kell teremteni. Ez volt a szándékunk. A megye és a város vezetői huszonegy napig huszonegy lapszámban válaszoltak arra a százötvennyolc kérdésre, amely írásban érkezett, s azokra is, melyeket a megyei könyvtár előadótermében tettek föl. Kielégítette őket a vá­lasz? Megnyugtatta, tettekre sarkallta őket? Eligazította a fejlődés bonyolult »útvesztőiben-? Azt hiszem: igen. Várták, értékelték a válaszokat, a visszhang eljutott hozzánk. S a kérdésekből nemcsak érdeklődést, hanem szigorú véleményt is kiolvashattunk: követelményeket és azt az igazságot, hogy minden poszton és munkahelyen figyelő szempárok, a tár­sadalom ellenőrzése kíséri tevékenységünket. Égy kérdésre azonban még nem adtam választ. Hadd pó­toljam most a »mulasztásomat-. Bencze József, Kaposvár, Petőfi utca 62. szám alatti lakos hosszan kérdezett, így: »Az olvasók minden szerdán várják a Somogyi Néplap harmadik oldalán megjelenő jegyzetet, melyben a főszerkesztő mondja el a véleményét központi és helyi belpolitikai kérdésekről. Sok téma azóta megérett a megoldásra. Mi a tapasztalata, hogyan viselkednek az érintettek? A rovatot »minősítik« az olvasók. Egy időben azt mondták: Vigyázz, mert figyelnek! Később így: Figyeljünk oda, rólunk van szó! Elvétve azt is hallottam: Ez a somogyi Kék fény! Érdemes-e csinálni? És lesz-e témája, jövője a sorozatnak?« A megyei könyvtárban elhangzott kérdésre azzal kezdtem a választ, hogy — ha megérem — nyugdíjas kóromban bizo­nyára megírom majd e sorozat megjelenésének körülményeit. Máris kötetre való epizód halmozódott föl a fogadtatásról, az összeütközések sorozatáról. Most nem sokat foglalkozom ez­zel, könyörtelenül közelednek a szerdák, mindig a következő köti le a figyelmemet. A sorozat gondolata egyébként a X. kong­resszuson született, megvalósulása azonban egy kicsit vára­tott magára. Mi a célja? Az, ami az újságé, a fórumé vagy a Tisztelt Szerkesztőség rovaté; az, ami a politika lényegéből fakad: a demokratizmus. Igaz, szeretem ezt a rovatot, de az mégsem az enyém, hanem az újság szerves része. Hiszem, hogy az együtt gondolkodás több hívet gyűjt a politikának, mint amennyi ellenséget szerez nekem egy-egy cikk. Nem '■'■találtam ki- semmi újat, csupán az elvek megvalósulásáról van szó. Arról, hogy ha őszinteségről beszélünk, akkor le­gyünk őszinték; ha nincsenek »kényes« kérdések, akkor ne is legyenek; ha demokratizmust akarunk, akkor tegyük lehető­vé, hogy ki-ki elmondja a véleményét. Csupán a közvetítő szerepet vállaltam, ez a hivatásom. Arról beszélek, amiről a párt szól, és azt továbbítom a pártnak, amiről az emberek be­szélnek. Voltaképpen tehát párbeszéd színtere ez a hasáb, s nem titkoljuk: kölcsönösen hatni akarunk egymásra; alakí­tani a közvéleményt, edzeni az akaratot. Ebből következik: a témákat nem kell kitalálni — azok életünk részei. Még azt se mondhatom, hogy mindig mi »fe­dezzük föl« őket. Az újság rajta tartja -kezét- a társadalom ütőerén: érzékel, örül és felháborodik. De nemegyszer a veze­tők hívják föl a figyelmet egy-egy visszásságra, mert rendet akarnak teremteni. (S ehhez a legfőbb segítőtárs a közvéle­mény.) Igaztalan lennék, ha azt mondanám, hogy a kezdet kezdetén is így volt. A módszer néha megütközést váltott ki. Nemegyszer hangzott el a vád: »Kibeszélem- a belső ügye­ket. Csakhogy nincsenek »belső- ügyek. A hibák és tévedések is a közvéleményre tartoznak, ez nem gyengeségünket, ha­nem erőnket, a bizalmat fejezi ki. H zgyan viselkednek az érintettek? Egyéniségük és vér­mérsékletük szerint. Akit bírálnak, nem szokott kö­szönő levelet küldeni, mint ahogy az sem tiltakozik, akit ok nélkül dicsér az újság. Van, aki felsőbb szervéhez fordul, mert úgy véli: presztízsveszteség érte; van. aki a bí­rósággal fenyegetőzik. De egyre többen néznek önmagukba. Ez a cél. És az, hogy minél jobban bevonjuk olvasóinkat a megye politikai, gazdasági életébe: közéleti aktivitásra ser­kentsünk mindenkit, s a ;• ossz, a társadalom érdekével szem­ben álló jelenségek elvetésére. »Vigyázz, mert figyelnek-? Aki így fogja föl, oka lehet rá; nem árt, ha vigyáz. »Figyeljünk oda, rólunk van szó-? Ez rokonszenves. Ügy érzem: akik ezt vallják, megértettek »Somogyi Kék fény-? Nem tudok arról, hogy valakit is rács mögé zártak volna e sorozat nyomán. A társadalom általános gondjai, örömei érdekelnek, az emberek gondolkodása és ma­gatartása. Hogy érdemes-e írni ezt a sorozatot? Meggyőző­désem szerint igen. A munkás, a falusi párttitkár, az üzem­mérnök és a járási vezető, az intézmény dolgozója, s a testü­letek, amelyek vezetni hivatottak ezt a társadalmat — nem hiszem, hogy ok nélkül javasolják a témát, vagy adnak őszin­te felvilágosítást, ha jeligazodni készülök az ügyben. Van ér­telme, mert rólunk van szó. S hogy van-e jövője a sorozat­nak? A párbeszédnek mindenképpen. A téma kifogyhatat­lan S most hadd térjek vissza a fórumra. Egy epizód arra is utal: van-e értelme a sorozatnak? Talán emlékeznek, volt egy ember, aki a Léva utca kilencből a lakások elosztásának rendszeréről érdeklődött, és megkérdezte: egyik vállalatunk dolgozója hogyan kaphatott háromszobás lakást Kaposváron, miközben villája, kocsija és egyetlen gyermeke van. A kér­dező nem volt tájékozott. A lakótelepen ugyanis nem épült háromszobás lakás, az illetőnek nincs villája és így tovább. A kérdező tisztességes választ kapott az újságban. És másnap megjelent a szerkesztőségben Bodor Lajos, a Léva utca 9. lakója. »Kérem szépen, én nem tudtam, hogy van fórum, és nem írtam az újságnaft. én a saját családi házamban lakom, engem nem is érdekel, hogyan osztják el a lakásokat-. Majd­nem sírt. Megmutattam a -levelét-. Nem ő írta. Kézírása a bizonyíték. Mit tehetek érte? Ajánljarp. hogy tegyen följelen­tést ismeretlen tettes ellen? Mire megy vele? Egyetlen lehe­tőségem, hogy most elmondtam: Nem Bodor Lajos volt a kérdező. Százhetven ember között akadt egy jellemtelen, aki visszaélt a bizalommal, aki »elégedett lehet-, mert »átverte- a lapot, és meghúzódhat a sötétben. Nem jósolok jövőt neki. Megvallom, megrázott ez az egyetlen eset. jóllehet r.em új a számomra a névtelen levelek áradata, az intrika, aq áskálódás. Van értelme a sorozatnak? D e ne ez az egyedi példa maradjon meg bennünk a fó­rum után. Közérdekű kérdéseket tettek föl az olvasók — bizalommal, felelősséggel. Ez határozta meg a vá­laszokat is. Kiderült: nincsenek külön utak; az olvasókat, a somogyi embereket ugyanazok a kérdések foglalkoztatják, mint a megye vezetőit. A párbeszéd, a nyílt szó szövetsége­seket teremtett a gondok megoldásához — ez volt a fórum legfőbb értelme. S ha jönnek a levelek? Megígérhétem: a fó­rum után is választ kap az olvasó minden közérdekű és köz­érdeklődésre számot tartó kérdésére. Jávori Béla

Next

/
Thumbnails
Contents