Somogyi Néplap, 1974. december (30. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-13 / 291. szám

Huszár István Kubában Huszár Istvánnak, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­sének vezetésével Kubában tartózkodó magyar kormány­küldöttség a szerdai napot a történelmi nevezetességű San­tiago de Cubában töltötte. A vendégek kíséretében volt Be- larmino Castilla, a kubai for­radalmi kormány elnökhelyet­tese, Pedro Quelmas távközlé­si miniszter, valamint dr. Me­rüli Vilmos, hazánk havannai nagyköveié is. A delegáció tagjai megte­kintették a híres Moncada- laktanyát, Valamint a Sierra Maestra-i hegyek forradalmi nevezetességeit, és találkoztak Oriente tartomány különböző társadalmi szervezeteinek képviselőivel. Kormányküldöttségünk el­látogatott a Magyar Népköz- társaság nevű középiskolába, majd a magyar üvegkombiná- tot kereste föl. Tegnap este a havannai magyar kolónia tag­jaival találkozott Huszár Ist­ván. Q nemzetközi biztonság megszilárdítása Indonézia elválaszthatatlan a leszerelést szolgáló intézkedésektől a nemzetközi életben Magyar felszólalás az ENSZ-közgyűlés politikai bizottságában Nézetünk szerint az ENSZ- I Képviselőink ezért tevéke- közgyűlés XXIX. ülésszaka nyen vettek részt a biztonsági Berlin javaslatai Látszólag »bel,német« ügy­nek látszik az NDK és az NSZK közöLi szwing-hitel- egyezmény, valamint az NDK kormányának néhány javaslata a bonni kabinet, il­letve a nyugat-berlini szená­tus számára. Jelentőségében azonb. n mindez túlnő a két német állam határain. Fon­tos hozzájárulás ez az euró­pai béke, a földrész országai­nak együttműködése immár jó ideje tapasztalt egészsé­ges folyamatához. Hosszú út vezetett idáig. Tegyük hozzá: rögös, kitérők­kel tarkított út. amelynek kezdetén legföljebb jámbor óhajként hatott mindaz, amit kedden este Berlinben, az NDK fővárosában nyilvános­sá gra hoztak. Ha az olvasó figyelemmel / kísérte, milyen javaslatokat tett az NDK minisztertaná­csa. könnyűszerrel megálla­píthatja: egytől egyig a min­dennapi élet könnyítését cél­zó elképzelésekre, a két né­met állam polgárainak köny- nyebb,' gyorsabb utazására, Nyugat-Berlin energiagond­jainak enyhítésére vonatkoz­nak javaslatai. A béke stra­tégiájának fontos része ez a lépés. Híven tükrözi azt az igazságot, hogy az NDK kor­mányát kezdettől fogva a jó szándék, a megértés vezérel­te. amikor képviselői az NSZK-hoz fűződő kapcsola­tok javítása céljából a tár­gyalóasztalhoz ültek. Mint a Neues Deutschland kommen­tárja is megállapította: mind­ez a különböző társadalmi berendezkedésű államok bé­kés együttélésériek elve alap­ján történik. Sajnálatos, hogy a két né­met állam kapcsolatában már eddig is nem következett be a mostani javaslathoz hason­ló számottevő előrelépés. bebizonyította, hogy a világ- szervezet jelentős szerepet játszhat a béke és a nemzet­közi biztonság megszilárdítá­sában, ha tevékenységét min­denkor az alapokmány nemes elvei vezérlik — állapította meg az 1. sz. politikai bizott­ságának "A nemzetközi biz­tonság megszilárdításáról szó­ló nyilatkozat végrehajtása« című napirendi pontról fo­lyó vitájában elhangzott be­szédében Hollai Imre nagykö­vet. Hazánk New York-i ENSZ- képviijeletének vezetője átfo­góan elemezte azokat a világ- politikai eseményeket, folya­matokat, amelyek hozzájárul­nak a nemzetközi biztonság erősítéséhez — hangsúlyozva, hogy ebben döntő szerepet játszottak a Biztonsági Tanács két állandó tagjának, a Szov­jetuniónak és az Egyesült Ál­lamoknak a feszültség csök­konferencia második szaka­szának munkájában és nagy jelentőséget tulajdonítunk an­nak. hogy a politikai eny­hülés katonai enyhüléssel egészüljön ki Európában. ENSZ-nagykövetünk a to­vábbiakban beszámolt arról, hogyan fejleszti a Magyar Népköztársaság kétoldalú kapcsolatait az ENSZ más tagállamaival és tájékozta­tást adott arról, hogy orszá­gunk vezető államférfiainak az elmúlt időszakban tett külföldi látogatásai milyen eredményesen szolgálták ezt a célt. Hollai Imre nagykövet ez­után arról szólt, hogy a nem­zetközi biztonság erősítésé­ben elért jeLentős eredmé­nyek. ellenére a világban több régi megoldatlan konfliktus maradt még fenn, sőt, újak kentése érdekében tett lépé- ; is keletkeztek. Az ezek ren- seivel, 'vezető államférfiainak | dezésére tett erőfeszítéseket rendszeres találkozói, így leg­utóbb a vlagyivosztoki ta­— így a közel-keleti rende­nácskozás. Hollai Imre ismertette a Magyar Népköztársaság kül­politikai tevékenységét, mely­nek egyik fő elve az, hogy elősegítse az enyhülési folya­mat elmélyülését és hozzájá­ruljon a biztonság megszi­lárdításához. 1 zést a genfi konferencia ke­retében — a magyar kormány teljes mértékben támogatja. Az elmúlt hetekben az 1. sz. bizottságban lezajlott le­szerelési vita is azt bizonyí­totta, hogy a nemzetközi biz­tonság megszilárdítása elvá­laszthatatlan a leszerelést szolgáló konkrét intézkedé­sektől. az általános és teljes leszerelés fokozatos megvaló­sításától. Ezért a Magyar Népköztársaság kormánya úgy véli, hot^v az ENSZ je­lentősen hozzájárulhatna a nemzetközi biztonság megszi­lárdításához, ha mielőbb rea­lizálná a közgyűlés XXVII. ülésszakán hozott határozatát a leszerelési világkonferen­cia összehívásáról — hangsú­lyozta a magyar ENSZ-nagy- követ, majd befejezésül meg­állapította: — A Magyar Népköztársaság a jövőben is minden tőle telhető eszköz­zel törekedni fog a nemzet­közi biztonság megszilárdí­tásának elősegítésére és mesz- szemenően támogatja az ENSZ erőfeszítéseit a világ valamennyi népének érdekeit szolgáló célok elérésére. — Mint európai szocialista állam — mondotta —, külö­nösképpen érdekeltek va­gyunk az európai kontinens békéjének Málta köztársaság lesz HADERÖCSÖKKENTÉSI TÄRGYALÄSOK Véget ért a negyedik forduló A máltai képviselőház egy­hangúlag úgy döntött, hogy a szigetország a jövőben elnöki köztársaság lesz. Az államfőt öt évi időtartamra választják. ! Málta a brit nemzetközösség tagjaként eddig az angol ki- 5 rálynőt ismerte el államfő­ként. Dom Mintoff miniszter- elnök parlamenti beszédében Tadeusz Strulak nagykövet, a bécsi haderőcsökkentési tárgyalásokon részt vevő len­gyel küldöttség vezetője csü­törtökön sajtótájékoztatót tar­tott az osztrák fővárosban. Tegnap ugyanis befejeződött alakulásában. [ a tanácskozássorozat negyedik fordulója. Ezen az ülésen — amely sorrendben az 54. ple­náris tanácskozás volt — az Egyesült Államok és a Szov­jetunió küldöttségének veze­tője szólalt fel. Az eddigi tár­gyalásokról a Varsói Szerző­dés tagállamai részéről Len­gyelország, a NATO-országok nevében pedig Hollandia kül­döttségének vezetője tájékoz­tatta a sajtó képviselőit. olyan megoldásokat választa­nak, amelyek egyik fél biz­tonságában sem okoznak kárt.« Január végéig téli szünetet tartanak a haderőcsökkentési tárgyalások részvevői. Vala­mennyi küldöttség hazautazik és jelentést tesz kormányá­nak. Időközben a munka nem szünetel teljesen, mert a nem hivatalos konzultációk tovább tartanak. Strulak nagykövet kijelen­tette: »A szocialista országok úgy vélik, hogy lehetséges a fegyveres erők és fegyverze­tek kölcsönös csökkentése ! hangsúlyozta, hogy a'köztár-1 konstruktív megoldásokkal, saság államformára való visz- szatérés nem jár együtt Mal­ta és Nagy-Britannia viszo­nyának megromlásával. és erre energikusan töreked­ni kell. Ez viszont csak ak­kor lehetséges, ha a felek az egyeztetett és elfogadott el- I vekhez tartják magukat, s dán este jelezte, hogy a fo­kozódó belső elégedetlenség és külső nyomás ellenére sem hajlandó áthelyezni gaz­daságpolitikájának súlypont- Mindez annak a korszaknak az inflációellenes harcról a vitathatatlan következmé­nye, hogy Bonnból másként ítélték meg Berlint. Az NDK kormánya — számtalan ja­vaslat bizonyítja — készen állt a különféle vitás kérdé­sek együttes áttekintésére, de ez elől bizonyos bonni körök egykor mereven elzárkóztak. Őszinte örömmel és meg­elégedéssel fogadta az euró­pai közvélemény a berlini javaslatokat. Abban a re­ményben, hogy az európai biztonság és együttműködés mostani folyamatában megér­tésre találnak Bonnban, és megvalósulásukkal nemcsak a két német állam kapcsola­tainak javításához járulnak hozzá hanem segítik a föld­rész kedvező politikai légkö­rének tartóssá tételét. Schütz nyugat-berlini főpolgármes­ter is kedvezően értékelte az NDK javaslatait, amelyek szervesen érintik Nyugat- Berlint. Remélhető, hogy ha­sonlóan pozitív válasz érke­zik Bonnból is. Jeléül annak, hogy Helmut Schmidt csak­ugyan folytatni kívánja azt a politikát, amelyet Brandt kancellár megkezdett. KÜZDELEM AZ INFLÁCIÓ ELLEN Az elnök nem ígért gyors változást az üzleti tevékenység élénkí­tésére. Giscard holnap találkozik Forddal Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök csütörtö­kön hajnalban Párizsból el­utazott a Kairib-tengeren fek­vő Francia—Antillákra, ahol szombattól hétfőig Ford ame­rikai elnökkel folytat majd megbeszéléseket. Xavier Gou- you-Beauchamps, a francia elnök szóvivője közölte: a két Edam Malik éleira za A'lam Malik indonéziai kül­ügyminiszter 1917-bcn született az észak-szumátrai Pematang Siantarban. Már fiatalon be­kapcsolódott a politikai életbe: 1930—35-ben az Indonéz Párt ak­tivistája volt Észak-Szumálran. Újságíróként is működött, 1937- ben egyik alapítója volt az »Antara« hírügynökségnek. ítészt vett az indonéz függet­lenség kikiáltásának előkészüle­teiben, majd 1945 és 1947 kö­zött tagja volt az ideiglenes jellegű első indonéz képviseleti szerv vezetőségének. 1956-ban parlamenti képviselővé válasz­tották, 1959-ben kinevezték a legfelsőbb tanácsadó testület tagjává. 1959-től Indonézia j . moszkvai és varsói nagykövete- ként tevékenykedett. 1963-ban kereskedelmi miniszternek. | majd 1965-ben az »irányított j gazadság« kérdéseivel foglalkozó * államminisztexnek nevezték ki. i 1966 óta Kiiliicr^rrnniszter, 1971 | —72-ben az ÉNSZ-közgyülés el­nöke volt. Az MTI diplomáciai tudó­sítója írja: Adam Malik indonéziai külügyminiszter hivatalos látogatása Magyarországon 1965 óta az első miniszteri szintű érintkezés a két or­szág között. Az indonéziai j külügyminiszter most euró- I pai úton jár, amelynek so- I rán Magyarországon kívül ellátogat a Szovjetunióba és az NDK-ba is. Ezek a láto­gatások tükrözik egyrészt azokat a változásokat, ame­lyek Indonéziának a szocia­lista országok irányában ta­núsított magatartásában az utóbbi időben megfigyelhető, másrészt az indonéziai kül­politikában általában végbe­menő . átértékelési folyama­tot, az új nemzetközi hely­zethez igazodó útkeresést. Indonéziában a korábbi években követett antikom- munista belpolitika rossz ha­tása és a tőkés Nyugattól való gazdasági és ebből ere­dő politikai függőség Ito- moly nehézségeket okozott a továbbra is kinyilatkoztatott semlegességi és el nem köte­lezettségi külpolitika megva­lósításában. A világpolitiká­ban végbemenő változások azonban erősítették azt a fölismerést az indonéziai po­litikai körökben, hogy ha­zájuk nem játszhat komo­lyabb szerepet a nemzetközi életben, ha folytatja egyol­dalú nyugati orientációjú politikáját. Az elmúlt évek­ben világosan kirajzolódtak olyan tendenciák, hogy ves­senek véget az ország »önel­szigeteltségének«, üzleti és egyéb kapcsolatokat alakít­sanak ki a szocialista világ országaival. A világban végbemenő pozitív változások, valamint az indonéz közvélemény nö­vekvő elégedetlensége az ország egyoldalú orientáció­ja — a Nyugattal való gaz­dasági és politikai függősége miatt — gyorsította indoné­ziai kormányköröknek azt a fölismerését, hogy a Szov­jetuniótól és a szocialista országoktól való elszigetelő­dés gátolja az aktívabb kül­politika megvalósítását és Indonézia cselekvési lehető­ségeit a nemzetközi poron­don. Ezt a folyamatot erő­sítik a tőkés világ gazdasági és pénzügyi nehézségei, hi­telnyújtási lehetőségeinek korlátozódása távlatban is. ország érdekeiből és kül­politikai szükségletekből ki­indulva az indonéz kormány i lépéseket tett a szocialista i országokhoz fűződő kapcso- I latok javítására. Első lépésként — 1970— 1972-ben — az indonéziai kormány egyezményeket írt alá a szocialista országokkal korábbi adósságainak kérdé­sében, és vizsgálta a keres­kedelmi kapcsolatok szélesí­tésének lehetőségeit. 1972- ben minisztériumközi. úgy­nevezett technikai bizottsá­got hoztak létre a szocialis­ta országokkal való kétol­dalú kapcsolatok fejlesztése céljából. Indonéz vezetők — így Suharto elnök és Adam Malik külügyminiszter — nyilvánosan is kifejezték a szándékot és készséget a kapcsolatok fejlesztésére. 1973-ig azonban kevés konk­rét lépés történt. Az utóbbi két évben In­donézia és a szocialista or­szágok kapcsolataiban meg­figyelhető bizonyos élénkü­lés. Ez parlamenti delegá­ciók cseréjében és külügy­miniszteri látogatásokban nyilvánult meg. 1973-ban in­donéziai parlamenti küldött­ség látogatott a Szovjetunió­ba. Lengyelországba és Ro­mániába: a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának delegá­ciója az idén novemberben eleget tett az indonéziai parlament meghívásának. E látogatás során mindkét fél pozitívan értékelte a kapcso­latok fejlesztésének távla­tait. Fontos momentum volt, hogy N. Podgornij, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke, sze­mélyes üzenetet küldött Su­harto elnöknek. A kapcsr »rt- fejlesztés lehetőségeinek föl­mérésében fontos szerepet játszottak Adam Malik ed­digi látogatásai Varsóban, Ulánbátorban, és ilyen je­lentősége van a szocialista országokban teendő mostani útjának is. A magyar—indonéziai kap­csolatok alakulását illetően a visszaesés és az eddigi stagnálás nem a magyar fél hibája, ezért az együttműkö­dés felújítása és aktivizálása sem tőlünk függ. Mi a békés egymás mellett élés elvei­vel összhangban, és a köl­csönös előnyök alapján, ké­szek vagyunk újból gyümöl­csöző kapcsolatok kiépítésé­re. Ez mindkét ország ér­dekeit és a nemzetközi bé­ke és együttműködés ügyét is szolgálná. Álláspontunk szerint a nemzetközi feszült­ség csökkentésében, az eny­hülés folyamatának erősíté­sében és kiterjesztésében, a világ országai közötti egyen­jogú kapcsolatok szilárdítá­sában hasznosan együttmű­ködhet a magyar és az in­donéziai kormány. Ford amerikai elnök szer- J Az ország száz legnagyobb vállalatának vezetői, az úgy­nevezett üzleti tanács előtt mondott beszédében hangsú­lyozta, hogy erősen nyugtala­nítja az ország mindhárom gazdasági baja — az infláció, a visszaesés és az energia­probléma —, és gazdasági szakértőit már meg is bízta, hogy néhány új és alternatív intézkedés kidolgozásával egészítsék ki az októberben kongresszus elé terjesztett gazdasági csomagtervet. Akik viszont arra számíta- j nak, hogy 180 fokosa fordulat­ra kerül sor, az inflációelle­nes küzdelemtől a recesszió elleni harc felé, azok csalód­ni fognak — hangoztatta az elnök. Az elnök nem ígért gyors változást és elutasította az olyan erélyesebb intézkedé­seket, mint a kötelező ár- és bérellenőrzés, a benzinadago­lás, mert ezek — szerinte — csak tüneti kezelést jelentené­Kislexikon Indonéziáról elnök hivatalos formaságoktól nek közben pedig hátráltat mentes, kötetlen stílusú talál­kozóján várhatóan a/, energia- gazdálkodás kérdéseit, gazda­sági és pénzügyi problémákat, a nyugat-európai—amerikai kapcsolatok állását és bilate- riális kérdéseket vitatnak meg. Gerald Ford amerikai üz­letemberek előtt tartott beszé dében a francia—amerikai csúcstalálkozóra utalva remé­nyét fejezte ki, hogy sikerül együttműködést kialakítani a kőolajfogyasztó országok kö­zött. nák az amerikai gazdaság igazi gyógyulását. Ford elnök csütörtökön a visszaesés által legsúlyosab­ban érintett gépkocsiipar és a szakszervezetek vezetőivel tanácskozott a Fehér Házban. Indonézia Délkelet- Ázsiában 13 667 sziget­ből álló, együt­tesen 1,9 mil­lió négyzetki­lométer terü­letű, 125 millió lakosú ország. Jáva szigetén — amely az ország terüle­tének mind­össze 7 száza­léka — Indo­nézia lakos­ságának 65 százaléka él. A népesség 150 népcsoportra oszlik. A lakosság 10 százalékát foglal­koztatja az ipar és az építő­ipar. A szigetvilágot keresz­tülszeli az Egyenlítő, ezért az éghajlat trópusi. A korábbi holland gyarmat — Indov.é- \ zia — 1945. augusztus 17-én j nyerte cl a függetlenséget. ' 1949—50 között Hollandiával személyi unióban megalakult a 16 szövetségi államból ál“ Indoné.z Egyesült Államok, \ amely 1950. augusztus 15-én I r’^ftii.érszKz / -----f -----,—CSENDES­1 “ —----------:---‘------w&llnlm,ihrra. B orneo {----^ ----­■ “7 km-gogötV-^ó^o *$Jrabaja-----»-----flór, I ndonéz Köztársaság néven [ pontjából fontos az ón- (a világtermelés 10 százalékát adja), a kőolaj (ebben a vi­lágon a 10. helyen áll; 1973- ban 66 millió tonnát termel­tek) és a földgáztermelés. Ipara főleg kis- és közép­üzemekből áll, az ipari mun­kások 43 százalékát az élel­miszeripar, 25 százalékát a textilipar foglalkoztatja. A kivitelének 48 százalékát a nyersolaj és a nyersgumi adta. Számottevő exportcik­kük még az ón és a kávé. egységes állammá alakult át Indonézia agrárország, a mezőgazdasága a nemzeti ter­mék felét adja és a lakosság közel 70 százalékát foglal­koztatja. Fő termeled: a rizs (bár ebből behozatalra is szorul), a nyersgumi (amely­nek termelésében és export­jában a második helyen áll a világon), a tea, a dohány, a kinin, a bors és a cukornád. A külkereskedelem szem­A Csiky Gergely Színház GYERMEKSZlNHAZA bemutatja John Ardcn— Margaretta D'Arcy: Királyi kegy, avagy a s/ín V-/t' lett katona c. zenés gyermekdarabot. Bemutató előadás: 1974. december 17-én 14 órakor Műsoron: decemberben és januárban.

Next

/
Thumbnails
Contents