Somogyi Néplap, 1974. december (30. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-13 / 291. szám

Eredményes négy év után Tisztújító küldöttközgyűlés a MESZÖV-nél Az 1974. december 11-i kül­döttközgyűlés több szempont­ból is fontos állomást jelent a MÉSZÖV történetében. Négy évvel ezelőtt alakult újjá a megyei szövetség, en­nek az időszaknak a tevé­kenységét elemezték, értékel­ték mindenre kiterjedő ala­possággal. Az önkritikus, fe­lelősségteljes mérlegelés után kristályosodott ki a következ­tetés: Somogy fogyasztási szövetkezeti mozgalma törté­netének legeredményesebb négy esztendejét hagyta maga mögött. Nőt a szövetkezetek társadalmi, gazdasági szerepe Az elnökség jelentését dr. Kiss József, a MÉSZÖV el­nöke ismertette a küldött­közgyűléssel. Kiegészítése volt ez azoknak az írásos doku­mentumoknak, amelyek rendkívüli alapossággal mér­legelték a fogyasztási, a ta­karék- és a lakásszövetkeze­tek, valamint a választott testületek gazdasági, társa­dalmi és mozgalmi tevékeny­ségét. A négyéves munkát érté­kelve az első, amiről szólni kell, az, hogy az 1970-es új­jáalakult küldöttgyűlés he­lyesen határozta meg a fel­adatokat, harmonikusan kap­csolódtak ezek a X. kong­resszus határozataihoz, ame­lyek kiemelték a szövetke­zetek társadalmi és gazdasá­gi szerepének növekvő jelen­tőségét. A párthatározatok, a szövetkezeti törvény alapján megalkotott korszerű alap­szabály lehetőséget teremtett arra, hogy erőteljesebben bon­takozzon ki a szövetkezeti demokrácia, a tagok önkor­mányzata, javuljon a testületi irányítás. A párt általános gazdaság- és szövetkezetpoli­tikája jól érvényesült Somogy szövetkezeteinek mozgalmi tevékenységében. Űj szövet­kezeti formák jöttek létre, például Kaposváron, Siófo­kon, munkás fogyasztási szö­vetkezeti tagozat, két kertba­rát tagozat, a húskombinát­nál önálló munkás fogyasz­tási szövetkezet. Milyen főbb tényezők bizo­nyítják a fogyasztási szövet­kezetek fejlődését? Az elmúlt négy év alatt 66 egységgel, ezen belül 9 áruházzal bő­vült a kereskedelmi hálózat, másfélszeresére emelkedett a felvásárlás. Megkétszerező­dött a takarékszövetkezetek betétállománya, jelentősen bő­vült tevékenységi körük, s ezzel erősödött társadalmi jelentőségük is. Harmincki­lenc új lakásszövetkezet ala­kult a négy év során me­gyénkben. Létrejött a lakás- szövetkezetek közös társulása, melynek legfőbb feladata új szövetkezetek, az alapvető karbantartási munkák szer­vezése, a gondnoksági teen­dők ellátása. A megyei szövetség mind­három szövetkezeti ágazat munkájához messzemenő se­gítséget nyújtott. Különös gondot fordított arra, hogy megfelelően bontakozzék ki a szövetkezetek önállósága. Ar­ra törekedett a MÉSZÖV, hogy irányelvekkel, ajánlá­sokkal, módszertani útmuta­tókkal és nem egyszer hely­színi segítséggel 'támogassa a szövetkezetek eredményes te­vékenységét. A beszámoló értékelte a mezőgazdasági, az ipari szö­vetkezetekkel, valamint a társszervekkel kialakított kapcsolatokat, mérlegelte a megyei szövetség szolgáltató, érdekképviseleti tevékenysé­gét, és ezt a körültekintő mérlegelést tette még telje­sebbé a plenáris ülésen, va­lamint a fogyasztási, a taka­rék- és a lakásszövetkezeti szekcióüléseken elhangzott számos felszólalás. Részletek a vitából Patai János, a SZÖVOSZ elnökhelyettese: — Nem volt könnyű az elmúlt négy év, az irányításban, a vezetésben bizonyos átalakulás történt. Az új körülmények között jól megtalálta helyét a so­mogyi MÉSZÖV, jól segítette a szövetkezeteket szervező, kezdeményező munkával. Ja­vaslom, hogy a XI. kongresz- szus nemrég megjelent irány­elveivel összefüggésben, a küldöttközgyűlés állásfogla­lásában részletesen határozza meg a kistermeléssel kapcso­latos feladatait, jelölje meg, hogy a takarékosság, a gaz­dasági hatékonyság fokozásá­ra milyen intézkedéseket szükséges tenni. Dr. Exner Zoltán, a megyei pártbizottság munkatársa: — Az elmúlt négy évben jól szolgálta a MÉSZÖV a párt egységes szövetkezetpolitiká­ját, erősödtek a szövetkeze­tek szocialista vonásai, mind­jobban megfelelnek társadal­mi hivatásuknak. A fogyasz­tási szövetkezetek legered­ményesebb négy éve zárult, előtérbe került a közgazdasá­gi elemző munka. Üzletpoli­tikai céljaiknál, a hálózat- fejlesztésnél,. az áruellátásnál messzemenően figyelembe vették a lakosság érdekeit. Pápa Jánoá, a megyei ta­nács osztályvezetője: — So­mogy az ország egyik legdi­namikusabb hálózatfejlesztő megyéje, s ez jórészt a szö­vetkezeteknek is köszönhető. Tettrekészség, rugalmasság jellemzi a szövetkezeteket, s ez is közrejátszik abban, hogy a tanácsi szervekkel jó együttműködés, kölcsönös ér­dekeken alapuló kapcsolat alakult ki. Gyenesei István, a KISZ megyebizottságának munka­társa: — A négy év az ifjú­ságpolitikában is lényeges változást hozott. Megnégy­szereződött a szövetkezetek­ben a munkahelyi KlSZ-szer- vezetek száma. Feltétlenül szükség van erre a folyamat­ra ezután is, éppúgy, mint arra, hogy megkülönböztetett figyelmet fordítsunk a fiata­lok nevelésére, segítsük őket ahhoz, hogy nagyobb arány­ban vegyenek részt a szövet­kezetek vezetésében. Elek Sándor, a balatonszár- szói áfész elnöke: — A köz­művelődési határozat fontos része a szakképzés. Bár je­lentős változást hozott az el­múlt időszak, még mindig sok hiányosság van. Leg­alább annyit kellene fordíta­nunk szakképzésre és tovább­képzésre, mint hálózatfejlesz­tésre. Pavelka Béla, a karádi áfész elnöke: — Felül kellene vizsgálni a kereskedelmi dol­gozók helyzetét, bérrendsze­rét. A kis településekre ho­vatovább nem lehet eladót találni. Harag János, a siófoki áfész elnöke: — Differenciált hálózatfejlesztésre törekedjen a MÉSZÖV, érje el, hogy a kis településeken is megfelelő bolt álljon a lakosság ren­delkezésére. Pelle József, a takarékszö­vetkezeti választmány elnö­ke: — Bővítsék tovább a szolgáltatások körét a taka­rékszövetkezetek. Igen lénye­ges a belső ellenőrzés fej­lesztése. a szakmai tovább­képzés fokozása. Dr. Szabó András, a lakás­szövetkezeti választmány el­nöke: — Adjon a MÉSZÖV hatékonyabb segítséget ahhoz, hogy a lakásszövetkezeteknél is szervezett testületi vezetés bontakozhasson ki. Fontos, hogy a szövetség évente ke­resse meg a vállalatokat szö­vetkezeti lakásépítések szer­vezése céljából. MAI KOMMENTÁRUNK Gyárak és képzőművészek Hatékonyabban minden szinten A teljesség igénye nélkül idéztük a vitát, mint ahogy a négyéves munka értékelé­sének is csak főbb vonásait ismertettük. Az állásfoglalás, melyet a küldöttközgyűlés jó­váhagyott, és mely a további feladatokat jelöli meg, ma­gában foglalja mindazokat az észrevételeket, javaslatokat, melyek a vita során elhang­zottak. Úgy jellemezhetjük ezt az állásfoglalást, hogy a következő időszakban mind a megyei szövetségtől, mind a Burgonyavizsgálat négy megyének A közelmúltban megírtuk, hogy a Somogy megyei Vető­mag-felügyelőség az idei őszön 1530 vagon vetőburgonyát fémzárolt, jóval többet, mint amennyire korábban számítot­tak. Váradi Gyulától, a fel­ügyelőség vezetőjétől ezen a héten megtudtuk, hogy a fémzárolt tételek 66 százalé­kát felújításra szállították az ország más megyéibe, így Szabolcs-Szatmárba, a burgo­nya »hazájába« is jutott a so­mogyi termésből. A gülbaba és a kisvárdai rózsa mindin­kább kiszorul a köztermesz­tésből is, ezek helyét a hol­land fajták foglalják el, és egyre nagyobb területet kö­vetel magának a Somogy gyöngye. Ebben az időszakban faj­taváltás folyik országszerte, s ehhez jól jön az említett 1530 vagon fémzárolt vetőgumó, melynek 70 százaléka terme­lőszövetkezetek, 28 százaléka állami gazdaságok, 2 százalé­ka pedig nemesítő telepek — Rinyatamási, Mariettapuszta — terméséből tevődött össze. A Lábodi Állami Gazdaság például 347, a barcsi tsz 140, a somogyudvarhelyi 130, a kálmáncsai 124 vagon fémzá­rolt vetőgumót értékesített. 212 vagon fémzárolt burgo­nyát tartottak vissza saját célra a gazdaságok a tavaszi ültetéshez, ennek zömét — 77 százalékát — holland fajták teszik ki, a többi somogyi fajta. A felügyelőség vezetője el­mondta, hogy a megyében mind több fogyasztási szö­vetkezet rendel fémzárolt ve­tőgumót. Azelőtt egy-két áfész vásárolt csak ilyen bur­gonyát, most viszont 12 szö­vetkezet ösz- szesen 37 va­gonnal kért felújításra. Legtöbbet a kadarkúti, a tabi és a nagy­berki áfész rendelt. Más megyék szövet­kezeteinek igénylésére 42 vagonnal szál­lítottak el. Megszívle­lendő a vető­mag-felügye­lőség javasla­ta: ahova As- tilla vetőgu­mó is érkezett, ott ügyeljenek arra, hogy ezt a fajtát feltét­lenül elöhaj- tatva ültessék ki a jövő év Hajtásvizsgálat a kaposvári vetőmag­tavaszán, így felügyelőségen, még a fitoftó­raveszély előtt beérhet és ki­szedhetik. Az idei őszön 42 vagon kü­lönböző fajtájú im portburgo­nya érkezett vetőmagként Somogyba, közvetlenül Hol­landiából, s ezeket a tétele­két a termelőszövetkezetek kapták meg. Üj fajtaként ta­lálkozhatunk itt a Colmv burgonyával. Ez a rózsaszínű héjú, fehér húsú gumó vár­hatóan nagy népszerűségre tesz szert majd a háziasszo­nyoknál. A holland import- szállítmányok a jövő év ta­hozzá tartozó három szövet­kezeti ágazattól eredménye­sebb munkát kíván társadal­mi fejlődésünk érdekében. Nemcsak értékelő, utat mulatój hanem egyben tiszt­újító közgyűlés Is volt ez. A korábban meglevő bizottságok mellett megalakították a szövetkezetmozgalmi és köz- művelődési bizottságot, és újjáválasztották a MÉSZÖV elnökségét. A MÉSZÖV el­nöke ismét dr. Kiss József lett, helyettesei Nemes Kál­mán, dr. Horváth Béla és Ju­hász István. A küldöttközgyűlésen dr. Kiss József zárszavában tisztségviselő társai nevében is köszönetét mondott a bi­zalomért. V. M. Ezekben a napokban vehet­ték kezükbe a nagyobb so­mogyi üzemek Vezetői a me­gyei tanács művelődésügyi osztályának levelét, melyben kezdeményező ajánlatot tet­tek az üzemek és a képző­művészek szocialista szerző­déskötésére. A szándékot nagyra értékeljük, hozzátéve, hogy noha új vonás ez a munkisművelődésben és a képzőművészek támogatásá­ban, a gyakorlat néhány he­lyen, más megyében máris bevált. Ezt azért hangsúlyoz­zuk, mert ezzel is ösztönözni szeretnénk az üzemeket és a művészeket a szerződés meg­kötésére. A tapasztalatok or­szágosan jók. nem lehet két­ség afelől, hogy ez az elkép­zelés segítheti-e a képzőmű­vészet fejlődését, illetve a dolgozók műveltségének az emelését. A szerződés ugyanis ezen a két pilléren kell áll­jon. Noha a szerződéskötés ösztöndíj alapítását is céloz­za, nemcsak anyagi kérdés­ként kell kezelni az ügyet. Hazánk felszabadulása har­mincadik évfordulójának tiszteletére a somogyi művé­szek alkotásaiból nagyszabá­sú kiállítást rendeznek 1975 októberében. A szemle jelen­tőségét az adhatja, ha olyan műveket állítanak ki képző­művészeink, . amelyek híven tükrözik a három évtized alatti fejlődést. A harminc év eredményei között szíve­sen gondolunk arra is, hogy a képzőművészet milyen nagy utat tett meg a felszabadu­lástól napjainkig. A kong­resszusi irányelvek ezt úgy fogalmazzak meg: Az elmúlt időszakban az egyes művé­szeti ágakban értékes müvek születtek. Tehát a jubileumi kiállítás elé várakozással tekintő em­berek színvonalas munkákat várnak megyénk alkotóitól. Nem lehet öncélúan fitogtat­ni a képzőművészetben elért eredményeket, ezeket a szo­cialista tartalmú művek szol­gálatába kell állítani. Ezért is szerepel az ösztön­díj felajánlását kérő tanácsi levélben: a művészek szíve­sen fölkeresnék az üzemeket, hogy élményt gyűjtsenek. Ta­lálkozókat szervezhetnek a szocialista brigádok a somo­gyi képzőművészekkel, ki­sebb kamarakiállítások ren­dezése során tovább épülhet a kapcsolat az üzemek és az alkotók között. A közművelő­désről hozott párthatározat végrehajtásába illő feladat ez is. A Magyar Szocialista Mun- . káspárt Központi Bizottsá­gának irányelvei kimondják: Tjovább kell fejleszteni az al­kotó műhelyek és a művészek kapcsolatait a munkásokkal, a kultúrát szerető, értő dol­gozókkal. A somogyi jubileumi kép­zőművészeti kiállítás csak­nem egy év múlva nyílik meg. Ekkor alkalmunk lesz lemérni, milyen eredmé­nyekkel gazdagította me­gyénk képzőművészeti életét, s dolgozók műveltségét, alko­tóink szocialista szellemisé­gű tevékenységét a kétoldalú szocialista szerződés. De addig is szívesen beszámolunk en­nek a kapcsolatnak az idő­közi eredményeiről. íi. n. Ülést tartott a Siófoki Városi Pártbizottság A Siófoki Városi Pártbizott­ság tegnap délelőtti ülésén Juhász István első titkárt ér­demei elismerése mellett föl­mentette tisztségéből. A párt­bizottság Tóth Jánost, a Ka­posvári Városi Tanács elnök- helyettesét választotta meg el­ső titkárnak. A pártbizottság ülésén részt vett Szigeti István, a megyei pártbizottság titkára. Nagyobb segítség az úttörőknek vaszán érkeznek meg az ál­lami gazdaságokba. Szerdától folyik a vetőbur­gonya hajtásvizsgálata Ka­posváron, a Somogy megyei Vetőmag-felügyelőségen. So- mogyon kívül a Baranya, a Zala és a Győr-Sopron me­gyéből küldött mintákat vizs­gálják a felügyelőség dolgo­zói. Az eredmény a tavaszi kiültetéseknél jelentkezik: az üzemek mind a négy megyé­ben tudják, hogy milyen haj­tásképességgel rendelkezik a" ültetésre szánt vetőgumó, s ennek megfelelően végezheti! tavasszal a munkát. H. F. Határozatok születtek az út­törőmozgalom munkájának javításáról, az országos úttö­rőparlamentben a piros nyak- kendősök maguk is szólta'k gondjaikról, többek között nagyobb támogatást kérve a társadalomtól. A Miniszterta­nács még a parlament előtt, november 30-án határozatot hozott az úttörők állami tá­mogatásáról. Mit jelent ez a támogatás Somogynak, kér­deztük Németh. Jánostól, a megyei úttörővezetői tanács elnökétől. — Leglényegesebb, hogy a párt ifjúságpolitikai határo­zatát és az ifjúsági törvényt az úttörő és kisdobos korosz­tályra is kiterjeszti. — A vállalatok, intézmé­nyek intézkedési terveinek tartalmazniuk kell a határo­zat szerint a gyermekek se­gítségével, támogatásával kap­csolatos tennivalókat. Mit hoz ez a megye úttörőinek? — Az iskolák és az üzemek között eddig is volt kapcso­lat. Jó példa erre a villamos- sági gyár és a kaposvári Zrí­nyi iskola. A gyár oktatógé­pet, könyvtári polcokat készí­tett nekik. A támogatás eddig a legtöbb helyen csak anyagi segítségből állt, most előtér­be kerül a gyermeknevelésben •aló részvétel. Somogyi sajá­tosság, hogy az ipar nélküli területeken nem alakult ki ilyen kapcsolat A falvak út­törőit ezentúl a termelőszö­vetkezetek segítik. — Az iskolák költségvetésé­ből a mozgalmi munkához is kell majd pénzt biztosítani. A határozat megjelenése előtt mi volt a helyzet? — Az úttörő-költségvetés szintén létezett több helyütt, a balatonföldvári iskolában különösen nagy figyelmet for­dítottak erre. Somogybán 136 úttörőcsapat működik. Mint­egy 45-nek van csapatotthona. Ha a költségvetés lehetőséget ad erre, ez a szám talán meg is kétszereződik. — Fontos pontja a minisz­tertanácsi határozatnak, hogy valamennyi közművelődési in­tézményben lehetőséget kell teremteni a gyerekek hasznos időtöltésére, meg kell szervez­ni az iskolák szombat—vasár­napi nyitva tartását. — A közművelődési intéz­mények követhetik a nagy­atádi művelődési ház példá­ját. ök mindent megadnak a gyerekeknek, ami erejükből telik. A somogyi úttörők azt várják, hogy az ilyen intéz­mények vezetői ne csak nyitva tartsák az épületet«, hanem szervezzenek rendez­vényeket, szakköröket, klubo­kat is. Ugyanez vonatkozik az iskolákra. Különösen fontos, hogy az összevont iskolák bejáró tanulói a lakóhelyükön megfelelő elfoglaltságot ta­láljanak, mert ők nem tudnak mindig a másik községben . maradni. — A Minisztertanács ki­mondta, hogy az ifivzzctőket előnyben kell részesíteni a pedagógusképző főiskolákon, egyetemeken a felvételinél. — A pártbizottság megálla­pítása szerint megyénkben kevés a munkás ifivezető. A Minisztertanács határozata ezt a munkát is megbecsül­tebbé teszi. Ha a munkásfia­tal tovább akar tanulni, az üzemek is könnyebben java­solják majd ezt. — A határozatban szerepel, hogy az ötödik ötéves tervben úttörőházakat kell építeni, és minden járásnak nyári tábort kell létesítenie. Mi a helyzet Somogybán ? — Terveink között szerepel a kaposvári új ifjúsági és út­törőközpont mielőbbi felépí­tése. Marcaliban és Barcson 1978—79-re tervezzük az út­törőházat. A tábort Fonvódli- geten gkarják létrehozni, az eddigi korszerűsítésével. Itt minden járás helyet kapna. Sajnos, a partvédőmű építése nagyon sokba kerül, nagy szükség lenne a társadalom segítségére. L. P. Somogyi Néplap

Next

/
Thumbnails
Contents