Somogyi Néplap, 1974. december (30. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-12 / 290. szám

Fock Jenő miniszterelnök Kaposváron

(Folytatás az 1. oldalról.)

mos gonddal, nehézséggel

küzd a megye, s arról is, hogy a vezető testületek ezek megoldásán fáradoznak. Úgy, ahogy 6 mondta: »verekednek« a fejlődésért és — okosan.

Mint a bevezetőben említettük, a megyei és városi vezetők kommunista közösségéből egy kisebb közösségbe, a Kaposvári Húskombinátba vezetett a Minisztertanács elnökének útja. Az alapszervezeti taggyűlésre Varga Péter és Deák Ferenc kísérte el vendégünket, akit a bejáratnál Ostoros István igazgató, Bognár József, az üzemi pártbizottság titkára és Friss Ferenc, az I. sz. alapszervezet párttitkára fogadtak.

Ünnepélyes aktussal kezdődött az I. sz. alapszervezet számadása. A párttitkár most adta át három ifjú kommunistának: Boros Béla, Markó József és Zana Károly szakmunkásoknak a párttagsági könyvet. — A mi vállalatunknál nevelődtek, itt tanultak, itt jutottak közel a kommunista eszmékhez, a KISZ ajánlotta őket. Azt kívánom — mondta Friss Ferenc —, hogy a munkájukban, a magánéletükben is legyenek olyan becsületesek, mint eddig. Tanulmányozzák a párt szervezeti szabályzatát, s aszerint éljenek. Mi úgy érezzük: büszkék leszünk még rájuk ...

A látogató jelképesen máris betekinthetett a kommunista közösség belső életébe. Hát még akkor, amikor meghallgatta a vezetőség négyévi munkáról szóló beszámolóját. Nehéz összefoglalni e számadás lényegét, leginkább talán ez a mondat — és tartalmi összetevői — fejezik ki a mondanivalót: »Az elmúlt négy évben alapszervezetünk minden tagját a kongresszusi gondolat hatotta át.« A húskombinát kommunistái helytálltak a politikai életben, a íesíített gazdásági tervek va- lórjjí váltásában is, és példát miűattak. A vezetőség számot adott a szervezeti életről, a személyekre szóló pártmegbi- zatások teljesítéséről; a vezetőség káder- és véleményezési munkájáról, a pártfegyelemről, az oktatásról, a KISZ és a tömegszervezetek pártirá- nyitásáról, s a termelésben elért sikerekről is. Nem hallgathatta el a szocialista brigádok tevékenységét, egész Somogybán ismert kezdeményezőkészségét és áldozatvállalását, és önkritikusan számolt be azokról a nehézségekről is, amelyek felszámolásáért még van mit tenni a kommunistáknak.

Rendkívül élénk beszámoló taggyűlésen vehetett részt a Minisztertanács elnöke. Lehetetlen felsorolni a tizennégy hozzászólót, s azt is, amit elmondtak a húskombinát életéről, a kommunisták tevékenységéről. Mégsem lehet hallgatni arról a szellemről, ami jellemezte a légkört: a befelé forduló tekintetekről, s a felelősségérzetről, amely áthatotta a munkásokat. Nyilatkozott a segédmunkás, S. Juhász Sándor, mert bántotta, hogy egyszer kevesen jelentek meg a pártoktatáson; válaszolt rá a főállatorvos, dr. Béres József, aki finoman bírálva kérte: a pártbizottság és a vállalat vezetői is győződjenek meg arról, hogyan jutnak előre a hallgatók a politikai ismeretekben, ne bízzák az ítéletet az ő szubjektív véleményére. Beszélt a KISZ-titkár, Bosznai Mária, aki a fiatalok tevékenységén kívül elsősorban a pártalap- szervezet irányítását értékelte, és elismeréssel szólt róla. Vida Kálmán a minőségi követelményekről és a takarékosságról szólt, s arról, hogy a mezőgazdaságból jött új dolgozók milyen gyorsan megkedvelték ezt az ipart. »Bemutatkozott« az óvodaépítési kezdeményezéséről híres Petőfi brigád vezetője, Zsobrák József is. Szinte erőt meghaladó vállalás az övék. 1969- ben még 203 vagon vegyes hentesáru volt az évi teljesítményük. Mindenki csodálkozott azon, hogy 1974-ben 600 vagont ajánlottak föl. Azután jött a kongresszusi munkaverseny; húsz vagonnal megemelték; jött a nehéz ősz a mezőgazdaságban: öt vagonnal több árut adtak, s most azt mondja: év végére meglesz a 630 vagon. És szidta a kiöregedett gépeket, állást foglalt a rekonstrukció mielőbbi megkezdése mellett. Vagy Markovics Géza, aki ugyan a hűtőkapacitás növelését sürgette — jogosan, de mégis az volt a fő mondanivalója, hogy »az utolsó négy évi munkánk alapján országosan sincs széMarká József vette át másodikként a párttagsági könyvet.

gyenkezni valónk. A húskombinát rengeteg országnak szállít, kommunistái, munkásai megtették a magukét«. S e mondatokból a munkás öntudat, az üzemhez tartozás és ragaszkodás fejeződik ki. Oly sok volt egyébként a kritikai megállapítás, hogy Szerdahelyi Károly, a termelési főosztály vezetője érezte kötelességének elmondani: Szerény volt a beszámoló, nálunk az a »munkastílus«, hogy csak a hibákkal foglalkozunk. Volt itt nagyon sok eredmény js. S ezért nagyra értékelte az alapszervezet termelést segítő, agitációs tevékenységét, amely különösen a két műszakra való átállás nehézségeinek leküzdésében mutatkozott meg. De nyilatkozott az üzemi pártbizottság titkára. Bognár József is: »Az alapszervezet kommunistái keményen helytálltak a munkában, a politikai élet, az agitáció frontján.«

Fock Jenő — miután átadta az alapszervezet tagjainak a Központi Bizottság üdvözletét — mintegy Szerdahelyi Károly megjegyzésére utalva azt mondta:

— Engem nem ■ tévesztett meg, hogy a taggyűlésen többet beszéltek a hibákról. Eddig Budapesten és itt a megyében is csak jót hallottam a húskombinátról. örömmel jöttem Kaposvárra, s azért választottam az önök üzemét, mert szeretek olyan emberek közé menni, akiknek nagyon nehéz feladatuk van. Ismerem a munkások erőfeszítéseit, beFock Jenő és kísérete a taggyűlésen.

Pályaválasztási kiállítás Nagyatádon

(Tudósítónktól.)

Pályaválasztási kiállítás nyílt szerdán délelőtt Nagyatádon a Gábor Andor Művelődési Központ kiállítótermében. Az igen gazdag és ízléses kiállítás rendezője a helyi 524-es Ipari Szakmunkásképző Intézet.

Zab Lajosné, a városi tanács művelődési osztályának munkatársa megnyitójában elmondta: a pályaválasztás előtt álló fiatalok döntéseinek főn- tőé eleme, hogy elegendő ismeretük legyen a különféle szakmákról; ehhez kíván segítséget adni ez a kiállítás is.

Egyik nagy érdeklődésre számottartó része a kiállításnak az a dokumentációs anyag, amelyet az intézet növendékei gyűjtöttek össze régi atádi mesteremberektől. Látható itt egy 1896-ban kiállított munkakönyv, segéd- és mesterlevél, bizonyítvány és értesítő, valamint iparigazolvány.

A kiállítás nagyobbik része természetesen a mai szakmákat mutatja be. Több vitrinben és asztalon állították ki a Danuvia 4. számú Nagyatádi Gyárában dolgozó ipari tanulók és szakmunkások által készített termékeket: köraszea- lokat, fúrótokmányokat és esztergacsúcsokat. Ezenkívül nagy érdeklődést keltettek , a géplakatos, köszörűs, gáz- és gépi forgácsoló, gépszerelő, vízvezeték-szerelő, autószerelő és női szabó szakmák mintadarabjai is. Több tablón pedig az iskola életébe adnak bepillantást a kiállítás rendezői.

Ez a kiállítás sokkal gazdagabb az eddigieknél. December 15-ig, vasárnap ‘ estig tekinthető meg, s ezalatt szakmai filmek vetítésére is sor kerül.

csali ezt az egész ország. -Mégsem tudom azzal biztatni önöket, hogy a következő időszakban nem lesz szükség ilyen megfeszített munkára. Talán még rá is kell dobni egy lapáttal, miközben a minőségről, a higiéniáról sem szabad megfeledkezni.

Az asztalokon mindenki előtt ott volt a Központi Bizottság kongresszusi Irányelveinek nyomtatott példánya. Erre utalt a Minisztertanács elnöke, amikor azt mondta:

— Az irányelvekről még beszélgetni, vitatkozni kell. Egyet azonban már ma is mindenki ért, és ez a legfőbb jó, megnyugtató az irányelvekben: azon a fő politikai, gazdaságpolitikai úton haladunk, amelyen 1957-ben elindultunk. Az önök felelősség- teljes felszólalásából, a beszámolóból, de országos tapasztalatokból ítélve is azt mondhatom: kommunistáink becsülettel, emelt fővel állhatnak a párt XI. kongresszusa elé, mert teljesítették legfőbb törekvéseinket, végrehajtották a X. kongresszus határozatait.

Van-e év végi tsajrá?

— Van-e év végi hajrá? —

kérdést három üzem vezetőinek tettük föl. Elsőnek a Kaposvári Ruhagyár helyettes főmérnöke, Pápai János válaszolt. , • "

— Van év végi hajrá, méghozzá az exporttervünk teljesítéséért. Előre kellett hoznunk a teljesítést a szállítások lassúsága miatt, hiszen a szállítóeszközöket a mezőgazdaságban kellett összpontosítani. A legnehezebb a múlt hét volt. de a jelenlegi sem könnyebb. Ügy látszik, hogy a szombat lesz az utolsó »erős« napunk, és akkor már a keleti és a nyugati exporíkötelezettsé- günknek is teljes egészében eleget tudunk tenni.

— A belföldi igényeket ki tudják elégíteni?

— Igen. Itt a megszokott, réndes ütemben folyik a munka.

Az Egyesült Izzó Kaposvári Elektroncsőgyárában az alaptervet már a III. negyedévben teljesítették. Most a kongresz- szusi vállalás teljesítéséért folytatnak év végi hajrát.

— Az alapnyereség-tervünk 25 milliós volt — mondta Nagy Lajos, a gyár igazgatója. — Módosítottuk a célkitűzésünket, és most a 40 milliós nyereség eléréséért dolgozunk. A kongresszusi munkaversenyben vállalt minőségi, anyag- és energiatakarékossági céljainkat már elértük, de a mennyiségi vállalásunktól valószínűleg elmaradunk.

— Miért?

— Elsősorban a velünk együttműködő társgyárak alkatrészszállítási, anyag-, energia és munkaerőgondjai miatt. Ennek ellenére a vállalat árbevételi túlteljesítésünket a készárukészletek egyébként is kívánatos csökkentésével teljesíteni tudjuk. Az idén nemcsak a termelési—gazdasági mutatóink teljesítésében, hanem dolgozóink átlagbérének

kiugróan jó számolhatunk

emelésében is eredményekről be.

— Számokban ez mit jelent? ,

— A gyár munkásainak átlagkeresete várhatóan 8,7 százalékkal fog emelkedni, a legfontosabb rádiócsőszerelői munkakörben viszont meghaladja a tíz százalékot is. Betanított szerelőink kategóriabére a korábbi 8—9 forintos órabérről 11 forintra emelkedett. Az év második felétől a két és három műszakban dolgozóknak a berendezések jobb kihasználása érdekében 15—30 százalék műszakpótlékot fizetünk. Ha ehhez hozzávesszük, hogy tervünk jelentős túlteljesítése eredményeként szép év végi nyereségrészesedésre számíthatnak dolgozóink, a hajrá ellenére nyugodtan elmondhatjuk: 1974-ben eredményes évet zárunk.

A Somogy megyei Finom- mechanikai és Gépjavító Vállalat főmérnöke, Nagy Imre arról számolt be: náluk nincs év végi hajrá.

— Valami kevés elmaradásunk akad — fűzte hozzá. — Ennek ellenére úgy látszik, hogy a részarányos tervünket sikerül teljesítenünk.

— Mit jelent ez?

— Erről nem szívesen beszélek. Az eredeti tervünk 47 millió forint, de közbeszólt a krónikus létszámhiány, és ez csak 45 milliós teljesítést enged. Ennek ellenére már nagy feladatokat megoldottunk, például befejeztük az Elektromechanikai Vállalat részére a rádióadó-antennák és a jegykezelő készülékek gyártását. Ezekből 40 ezer darabot szállítottunk Budapestre, ahonnét Csehszlovákiába küldik egy részét, a másikat pedig a fővárosi autóbuszokra, villamosokra szerelik.

Gombos Jolán

Főállattenyésztők munkaértekezlete Tótújfaluban

A megyei tanács intézkedési terve kimondja: a jövőben rendszeresen értékelni kell az üzemek állattenyésztéssel kapcsolatos munkáját, meg kell határozni a következő időszak feladatait, elősegíteni azok megoldását. Erv nek végrehajtása érdekében találkoztak kedden Tótújfaluban a nagyatádi és a barcsi járás termelőszövetkezeteinek főállattenyésztői a Somogy megyei Állattenyésztési Felügyelőség, valamint a dél-somogyi tsz-szövetség munkatársaival.

A munkaértekezlet, amelyre a helyi művelődési házban került sor, az üzemek állattenyésztési helyzetének értékelésével kezdődött. Puskás Imre, az állattenyésztési felügyelőség tenyésztési osztályvezetője először a somogyi szarvasmarha-állomány . létszámának alakulásáról szólt. 1980-ra a teryezett szint csak akkor (biztosítható, ha az üzemekben a tehénselejtezés nem lépi túl a 20—25 százalékot, az üszőselejtezés pedig a minimálisra csökken. Lényeges továbbá, hogy a borjúelhullás ne haladja meg a nyolc százalékot. Mérséklés- ”e vár a háztáji állomány létszámának a csökkentése is.

Mivel a más megyékből való állatok behozatala csökkent, az állatállomány-növelést a gazadságoknak üzemen belül kell megoldaniuk. A szopós borjak felvásárlása a háztájiból, ezek úgynevezett intervenciós nevelése j<5 módszernek bizonyult; ki kellene terjeszteni ezt a megye egész területére. Ebben az esetben azonban az állategészségügyi szempontokat fokozottabban szem előtt kell tartani.

1971 óta évente 100 literrel csökkent az egy tehénre jutó

tejtermelés. Változást a takarmányozás javítása, valamint a tenyésztési irányoknak az üzemen belüli szétválása hozhat. A keresztezésektől — amelyek ugyancsak a javasolt módszerek közé tartoznak — csak később várható eredmény.

Szóba került a tej-, valamint a hústermelésre történő szakosodás, valamint az új beruházások helyzete. A marhahizlalást — mint végtermék-előállítás — tehető a leggyorsabban. iparszerűvé. A cél itt a hizlalás központosítása. Az érvényben levő rendeletek értelmében 500 férő- j helyesnél kisebb hízómarha- | telep nem építhető, így ezen a területen különösen javasolt a társulások létrehozása.

A sertéstenyésztésről szólva Puskás Imre elmondotta, hogy megyénkben már csaknem mindenütt általánossá vált a KA—HYB tartása. Amiben gyors előrelépésre van szükség, az a szaporaság. Tavaly például egy kocától átlag 13,4 malacot választottak le, hízósertést pedig kocánként 11,3 darabot értékesítettek.

A juhtenyésztésben is indokolt az előrelépés. Itt a kettős hasznosítás megvalósítása a cél. Ennek érdekében az NDK-ból és NSZK-ból való húsmerinókkal folytatott keresztezések vezettek eredményre. A nyírósúly 4—4,5 kiló között alakul, a gyapjú í állattenyésztési kissé durvább lett ugyan, de tisztább, a húsformák és a szaporaság viszont egyértelműen javult.

Dianovszky Sándor, az állattenyésztési felügyelőség igazgatója, az állattenyésztés időszerű kérdéseiről szólt. Beszélt a megye fehérjetakarmány-ellátottságának helyzetéről is. A tejtermelés ríöve- lésének előfeltétele a takarmánybázis megváltozása, a szója, a borsó, a pillangósok termőterületének növelése, az urebetin előállítás növelése. A speciális fehérjetakarmányok közül a húsliszt, vérliszt, savó, tejpor jöhet szóba. Sajnos. ez utóbbinak az előállítása országszerte — éppen a tejtermelés csökkenésének következtében — szünetel.

Megyénkben magas a kihasználatlan tehénférőhelyek száma. A jelenlegi közgazda- sági ösztönzők eredményeképpen azonban remélhetőleg hamarosan megváltozik ez a helyzet.

A részvevők saját tapasztalataikat, problémáikat mondták el, és számos állategészségügyi kérdésről is szó esett. Végül megtekintették a tótúj falui termelőszövetkezet 1200 férőhelyes, vegyes hasznosítású szarvasmarhatelepét.

A jövőben rendszeresen tartanak majd munkaértekezleteket a gazdaságok főállattenyésztői számára. Egy-egy aktuális témát vitatnak meg, ezzel is segítik az állattenyésztés feladatainak megoldását. A tótűjfaluihoz hasonló rendezvényre került, illetve kerül sor ezekben a napokban a karádi és a lengyeltóti termelőszövetkezetben, az felügyelőség, továbbá a közép-somogyi és az észak-somogyi tsz-szövetség rendezésében.

D. T.

Somogy/ Néplapi 3