Somogyi Néplap, 1974. december (30. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-11 / 289. szám
Babaruhák ,JDi vat bemutató” gyermekeknek OTTHON ÉS Ulf I CSALAD A család kincse a gyermek Kedvező jelek a népesség alakulásában Somogy az ország legritkábban lakott megyéje. Terület szerint ugyan az ötödik, de népességét tekintve a tizenegyedik helyen áll. 363 ezer lakosa van. Népsűrűsége a legalacsoA Hungarocoop Külkereskedelmi Vállalat, az OKISZ Labor, valamint a gyermekruhával és népksdparmüvészettel foglalkozó szövetkezetek divat bemutatót meg kiállítást rendeztek a Gellért-szállóban. Bemutatták többek között a legújabb gyermekruha-niodel leket. (MTI-fotó — Balassa Ferenc felv. — KS) A központi fűtéses lakások növényei A szobanövények számára télen a legfontosabb a fény és a megfelelő hőmérséklet. A hangsúly mindig a fényen van. Amennyiben heteken át nem süt ki a nap, a szobanövény fennmaradása szempontjából káros a magas hőmérséklet. A gyakori öntözés következtében ugyanis növekszik, fejlődik, de a fényhiány miatt hosszú, sápadt (úgy mondják: etioláll) hajtásokat, leveleket fejleszt. Ezek esetleg később lehullanak és nem lesz. szép a növényünk. A központi fűtéses lakásoknál még arra sincs 'lehetőség, hogy ablakhoz közel helyezzük el növényeinket, hiszen a fűtőtestek rendszerint az ablak alatt vannak. A fenti tényezők mellett a száraz levegő is nehezíti a növények helyzetét. Mi hát a megoldás? j v Gerencsér Miklós Olyan növényeket tartsunk a lakásban, amelyek ezt — a növény számára mostoha környezetet is elviselik. Nézzünk ezek közül néhányat! Hosszú, zöld leveleivel éveken át díszíti a lakást a kukoricalevél (Aspidistra elatior). Akkor szép ez a növény, ha nagy cserépben 25—30 levele van. A gondozásánál egyetlen egy a sarkalatos kérdés: úgy ültessük, hogy a húsosán megvastagodott gyökerei (rizómái) a talaj felszínén helyezkedjenek el. A pletykafélék (Tradescan- tia) is jól bírják a lakások száraz levegőjét. Sajnos, rövid életű növények. A cserép felöli végükön megszáradnak a levelek, s így elveszti díszértékét, Ilyenkor a hajtáscsúcsokról lehet továbbszaporítani. F. B. Miér! fél óra a reggeli? Gyakran panaszolják a kisiskolások pedagógusai: — Értelmes gyerek, mégsem képes tudásáról megfelelően beszámolni; érdekli a tárgy, de nehezére esik a koncentrálás, nem tudja követni a pajtásait... 8—10 éves gyerekek gyomorfájásról panaszkodnak... Ha megkísérelnénk, hogy valamelyik »eset« nyomába szegődjünk, hamar kiderülne: az otthoni feszült, hajszolt reggeli légkör az előidéző ok. Mert hogyan is zajlik az a bizonyos »reggeli indítás«? Legtöbbször a szülők és a gyerekek az utolsó percben kelnek föl. Azután következik a versenyfutás, a percek adagolása a fürdőszobáért. A reggelit gyakran állva fogyasztják. A kisgyerek kortyol valami keveset a kávéjából, miközben biztatják: — Még nem vagy kész, és már kabátban várok rád. Te is, én is el fogunk késni... Mikor tanulsz meg már tempózni? Egész életedre ilyen álomszuszék akarsz maradni ? ... A hirtelenében harapott kenyér jóformán rágás nélkül kerül a gyomrába. Csoda-e, hogy később a gyomrát fájlalja? De kérdezzük meg a gyermekpszichológust, ő miben látja bűnösnek a reggeli indítást? Kénéz Márta, á 'Gyermek-módszertani Intézetben működik, pszichológus és édesanya. — Talán azzal kezdeném, hogy minden gyereknek, akár bölcsődé? korú, akár iskolás korú, rendkívül nagy szüksége van a szerető törődésig és ami evvel együtt jár: a nyugodt légkörre. A hangsúly, nerp az ennivaló mennyiségén vagy különlegességén van, hanem a terített asztalon. Mindegyik kisgyereknek legyen saját helye,, tányérja, papírszalvétája! Az anyu vagy apu — ki ho- 'gyan ér rá, milyen a munkakezdése — üljön le közéjük. És itt az a bizonyos fél óra, mert körülbelül ennyi időbe telik a családi reggelizés. Valószínű, hogy nem népszerű, de merjük kimondani: a szülő keljen föl egy fél órával előbb, mert gyerekének egész napja, sikere vagy sikertelensége függ a reggeli indítástól! Ne csupán vasár- és ünnepnapokon legyen az asztal megterítve. Munkanapokon is lopjunk be pár perces szeretetteljes foglalkozást a kis emberek életébe! Milyen más lesz akkor az iskolai szereplés, a felelés ... Az a gyérek, aki háta mögött/ érzi a szülői házat, nagyobb biztonsággal mozog, könnyebben viseli el az esetleges kisebb kudarcokat. Egyszerűbb lesz az »odafigyelés« a tanító nénire, hisz odahaza majd elmeséli. A félórái reggeli — családi körben elfogyasztva — tagadhatatlanul némi áldozattal jár. De sokszorosan megéri, mert tapasztalni fogjuk: gyerekeink kiegyensúlyozottabbak, magabiztosabbak lesznek. Sohase felejtsük el, ha felnőtt fejjel a gyerekéveinkre visszapillantunk, nem az egyszerű vagy drágább játékok jutnak az eszünkbe. Az otthon melege vagy ridegsége az, ami végigkísér bennünket egész életünkre szólóan. G. M. E. Ácsteszértől a halhatatlanságig Táncsics Mihály életregénye Senkit sem talált, aki a Táncsics nevet viselte volna. Fél évszázadosnál hosszabb távolléte idején teljesen kicserélődtek az arcok a faluban. Szinte csodával határos módon még mindig élt egykori tanítója, Kugler József. Tudtak, hallottak az ácsteszé- riek a falu híres szülöttéről. Szeretettel, tisztelettel, atyafi- ságosan bántak vele, csaknem két hétig vendégül látták. Megnyugvással, boldog megbékéléssel indul vissza Komáromba. Mindent látott, amire kíváncsi volt. Főképp a szülőház küszöbét óhajtotta még egyszer átlépni és végigballagni a Kopaszhegy melletti dűlőn, ahol fogadalmat , tett, hogy soha többé nem megy robotba. Két esztendeig vergődtek Komáromban. Nélkülözései miatt le kellett mondania szerény öröméről, a dohányzásról, meg a kávéról. Kertészkedéssel igyekezett némi keresethez jutni, s változat- ' lanul próbálta terjeszteni saját könyveit, a Duna mindkét partját bejárva. Duna- szerdahelytől Érsekújvárig, Szőnytől Bánhidáig. Mint Somogyi Néplap korábban, most is igen csekély eredménnyel fárasztotta fájós lábát. Sehogy nem boldogultak, megállapodtak hát a fiatalokkal, hogy Pestre költöznek. Nagyobb város, nagyobb lehetőség. Próbaképpen az öregek cseréltek először lakhelyet. A lehető, legszerényebb — szoba-konyhás, benyílós — lakást béreitek a Ferencvárosban, az akkor még perifériának számító Üllői út 23-as számú házban. Nyolcvanévesen kezdte újra az életet, immár ki tudja hányadszor, Táncsics Mihály. Egyszersmind folytatta töretlenül. Miként a Duna menti falvakban, úgy most a városban árulta lepedőbatyuba kötött könyveit. Járta az Üllői út hosszát és kiabálta: »Könyvet vegyenek!« Az ered-' meny siralmas. Mindössze az jelentett számára némi örömet, hogy újsághirdetésre megrendelnek tőle tíz darab könyvet a székesfehérváriak, tízet a gönciek, tizenkettőt pedig a nagybecskerekiek. Változatlanul az írói segélyegylet havi húsz forintja a biztos pénzforrás.- Amikor aztán értesülnek nyomoráról a szervezett munkások, rendezvényeket tartanak a tiszteletére és a befolyó összegecs- kékkel segélyezik a két öreget. Az egyik ilyen munkásrendezvényen például negyvenkét forint 68 krajcár gyűlt össze, de a rendőrség elvett belőle tizenhat forintot engedélyilleték címén. Az orosházi olvasókör előbb harminc, majd tizenöt forintot küld. A kaposvári asztalos ifik három forintot. És még ebben a szánandó helyzetében is akadnak gazfickók, akik nyerészkedésre használják nevét. A Budai Sörcsarnokban valami vigalmi bizottság mulatságot hirdet azzal az ürüggyel, hogy a rászoruló írót akarja segíteni. Ügyesek, lévén, szép summát zsebelnek be. Táncsicsnak pedig nagylelkűen elküldenek öt forintot. Valamelyest élénkebb, nyugodtabb lett az élete, mikor a fiatalok is Pestre költöztek Komáromból. Csorba Géza, a vő, jeles szerepet vitt a korabeli munkásmozgalomban, vezető személyisége volt a szocialista szervezkedésnek. Rengeteg cikket írt a Népszavába, amelyet egy ideig irányított. Az ő révén került szoros kapcsolatba Táncsics a főváros iparú munkásságával, szorgalmasan eljárt gyűléseikre, előadásokat tartott, állandó szerzője. lett a Népszavának. Természetesen, igen csekély tiszteletdíjért, vagy éppen semmiért, mert abban az időben a szervezett munkásság még jelentéktelen anyagi eszközökkel rendelkezett. Örültek, hogy egyáltalán megjelenhetett a Népszava. A bizakodás hónapjai voltak ezek Táncsics számára. Látta az új erőt, amely majdan kézbe fogja venni győzelmes harca árán a társadalom, az ország ügyét. Hittel hirdette a dolgozó tömegek történelmi elhivatottságát. És nyabb: országosan 110,9 lakos jut egy négyzetkilométerre, Somogybán pedig csak 59,7 fő. Somogy gazdasági jellege miatt -f- a mezőgazdaság túlsúlya és elmaradottsága, az ipar hiánya és korszerűtlensége — a felszabadulás előtt is a legritkábban lakott megyék közé tartozott. A népesedési és foglalkoztatottsági feszültségek megszüntetéséhez a fel- szabadulás után jkezdtünk hozzá; ez a folyamat a 60-as évek közepétől gyorsult meg. Somogy népessége 1960-tól 1966-ig 11 000 fővel csökkent. Ezt a természetes szaporodás csak kis mértékben tudta ellensúlyozni. A megye demográfiai viszonyainak alakulására több tényező hatott. Elsősorban az, hogy a tsz-ek megalakulása utáni években egyre több munkaerő vált szabaddá. A munkaképes korba lépő fiatalok számára sem a mezőgazdaságban, sem a megye más népgazdasági ágaiban nem volt megfelelő elhelyezkedési lehetőség. De a megye akkori iskolahálózata még a viszonylag lassan változó gazdasági szerkezethez sem tudott megfelelően igazodni. A gimnáziumi oktatás került előtérbe, a szakmunkás- és a szakközépiskolai képzés neun fejlődött. Ezért a fiatalok — főként a fiúk — közül sokan csak más megyék szakmunkásképző iskoláiban tudtak továbbtanulni. Többségük természetesen nem is tért vissza a megyébe. Az előzőekkel szorosan ösz- szefügg az, hogy megyénkben 1930 óta fokozatosan kedvezőtlen irányban változott a népesség korösszetétele: ezen belül a szülőképes korú nők aránya 32,8 százalékról 23,6 százalékra csökkent. 1919-ben, amikor a megye népessége a jelenlegivel azonos volt, 9900- zal több szülőképes korú nő élt itt, mint jelenleg. Megyénkben az ezer lakosra jutó születések aránya az elmúlt 10—12 évben mindig alacsonyabb volt, mint az országos átlag. Az elhalálozások száma több évben is meghaladta a születésekét, vagyis a természetes szaporodás néhány évben (1962, 1965, 1968) negatív előjelű volt. Egyébként is csak minimális természetes 'szaporodást lehet tapasztalni. (12 év alatt még a 3000 főt sem érte el.) Ez alatt az idő alatt Szabolcsban 56 216-zal, Borsodban 47 572- vel többen születtek, mint amennyien meghaltak. Somrrgy népesedési helyzetére — főként á falusi pa- # rasztság körében — sok évti- zeden át erősen hatott az hitte, hogy szegényen bár, de boldogságban élheti le hátralevő napjait. Eszter lánya gyermeket várt. Végre-vala- hára, ha nyolcvankét évesen is, de nagyapa lesz. Megszületett az unoka, kis Ida, de milyen áron!# Édesanyja belehalt a szülés-f be 1881 nyarán. Ezt a gyászt# már nem lehetett kiheverni. Ötödik gyermekét temette el a két boldogtalan öreg. Csór-# ba Géza, a vő, maga is bele-# rokkanva lelkileg a tragédiá-# ba, gyengéd szeretettel óvta# az öregeket, amíg az élet# rendje szerint újra nem nő-# sült. Az upokát pedig a hét-# venéves Teréz istápolta, mi-# közben szegényes háztartásuk# igy az alkalmi ruhákat ellátása mellett másokra fő-# mint vasárnap írtuk zött. mosott, takarított, némif gS sportos stílus jellemzi. A ellenszolgáltatásért. f j-ajják egyszerű szabásvonaCsorba Gézát vidékre szó-J Inak, az alkalmi jelleget in- lítóttá új állása és házasságai kább a kelmék minősége ha- Méasem szakadt meg csalá-J tározza meg. Alkalmi ruhák dias kapcsolata az öregekkel.x készülhetnek: bársony-, geor- akik szinte lányuknak tekin-i gette-, selyem-, fémmel áttették vejük második felesé-i szőtt jersey-, dombor mintá- gét. Anyagilag rendbe jöttek.^ br<)liát_ vagy organzaegyre több segítséget ^ kaptak^ anyagokból. A bársonybólké- a szervezett munkásságtól, dei sz0jj. kabátkához, egyéni ízlés Táncsics Mihály immár veg-$ szerint választj}atjuk ki a kepp búcsúzni készült. Hosz-, számunkra legmegfelelőbb ru- szán beWeskedes után, csen-^ riesln vált mes az élettől.i ’ . , , . 1884. június 28-án. Ott kapott) A barsonykabatkat ebben örök nyughelyét* ahol az ár-* az idényben a tervezők min- verezéssel földönfutóvá tették’# stílusú ruhához a Józsefvárosban, a Kerepesi i-ajánlják. Bársonyból készül- úti temetőben. Rokonlelkű# 10szoknya is, amihez jól »egyke«. Ezt bizonyos mértékben ellensúlyozta ugyan a mezőgazdasági cselédeknél tapasztalható népes gyermekszaporulat, mégis — az országos tendenciákkal ellentétben — nálunk a 10Ö családra jutó gyermekszám a mezőgazdaságban dolgozók körében volt a legalacsonyabb. A mezőgazdaságban a tulajdonviszonyokban végbement változások a népesedési helyzetre is hatottak: ma már arra a rétegre sem jellemző a sok gyerek, amelynek családai a felszabadulás előtt cselédsorban éltek. A megyéből történő elvándorlás fokozatos megszüntetésére jelentős hatással voltak a 60-as évek közepétől megindult’ tervszerű, arányos iparfejlesztés és a többi nép- gazdasági ágban végbement kedvező irányú változások. Az utóbbi tíz évben az ipari és építőipari münkaEelyek száma több mint 20 ezerrel bővült. A mezőgazdaságban felszabaduló, továbbá a tartalék munkaerők számára, valamint az új, munkaképes korba lépő fiataloknak — néhány területet kivéve (barcsi, marcali körzet) — megfelelő számú új munkahelyet lehetett biztosítani. A felsorolt kedvező és kedvezőtlen hatásokon kívül számtalan tényező hatott még népesedési helyzetünk alakulására. Így az életszínvonal emelkedése, más oldalról a gyermekintézmények nem kielégítő fejlesztése. Nem fordítottunk kellő figyelmet a gyermekes — főként a fizikai munkás — családok szociális gondjainak (üdültetés, gyermekellátási költségek, lakásszám és -méret stb.) megoldására. Hiányos volt a felkészítés a családi életre is. Az anyaság nem kapott kellő rangot, erkölcsi és anyagi ösztönzést, az ezzel kapcsolatos tudatformálás, környezeti szemléletváltoztatás elmaradt a kívánt színvonaltól. Pártunk Politikai Bizottságának 1973 februári határozata és a Minisztertanács 1973 októberi határozata jelentős intézkedéseket tartalmaznak népesedési helyzetünk javítására. Végrehajtásuk eddigi eredményei biztatóak: jelentősen csökkent a terhességimeg- szakítások száma, a korábbi évekhez viszonyítva több az élveszületés. Mindezek alapján várható, hogy a következő években megyénk demográfiai mutatói elérik az egészséges szintet. Balogh László, a megyei tanács munkaügyi osztályvezetője (Folytatjuk.) Ünnepi alkalmakra Egyszerű szabásvonal és „farmerstílus“ A 74—75-ös év divatját — is — nőies illik a romantikus stílusú organza- vagy selyemblúz. A »farmer stílusú« estélyi öltözék formájában is igen nagy sikerre számíthat. J Az ingrujiafazon is válto- Szülőfaluiától kapta az e'sr'y zauanul nagy divat estére is. szobrot. 1886-ban avatták félj Az alkalmi ruhák az idén ott, ahonnan elindult a hal-» csak bokáig érnek, tehát f nem seprik a földet. A szok# nyák erősen bővülnek. Az # egyszínű anyagból készült barátia, az ugvancsak mélv- ről felvergődött nagy tudós. Hermann Ottó búcsúztatta a forradalmár írót — s miként a Népszava nevezte — a munkásság halottját. hatatlanságba. (fi/ege) öltözékeket flitter, gyöngy vagy népi hímzés díszíti. * Az öltözködés harmóniáját emeli a jól megválasztott kiegészítő. A kis méretű alkalmi táska lehetőleg legyen összhangban az alkalmi cipő vagy i'uha színével! A cipó- divatban ismét a finomságra \ való törekvés érezhető; az emelt talp teljesen eltűnt. Az idei nemzetközi frizuradivat szerint a női hajak természetes színárnyálatúak, rövidek, még a vállig sem érnek. A kis fej a divat! A hatalmas kontyoknak és a tupírozott frizuráknak ez idő szerint »befellegzett«. Hogy a férfiakról se feledkezzünk . meg, ezért számukra a bársonyból készült alkalmi öltönyt javasoljuk, ami az illető kortól függően lehet klasszikus vagy farmer stílusú. A legünnepélyesebb megjelenést a szijioking biztosítja. A férfiingek egyszínűek, a nyakkendők szélesek, nagy csomóra kötve. És még. valami: a hosszú haj már a múlté. K. T. /
