Somogyi Néplap, 1974. december (30. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-11 / 289. szám
Jilß ~©aí Lengyel tanulmányút Ezer új iskola az az ember óváros Bármerre jár V arsoban, akár szűk utcáiban, aicár a Mar- szalkowska forgatagában, újra meg újra találkozik a lengyel történelem szomorú mc- mentóival: a német megszállás éveiben legyilkolt varsóiak emléktábláival. Voltak kerületek, ahol kő kövön nem maradt. A hajdani városképet — nemzeti történelmének megbecsült emlékeit — hihetetlen áldozatok árán állította helyre a népi Lengyelország. Ma a Stare Miasto középkori utcácskáit, a Krakowskie Przedmiescie és vidéken szakiskolának álcázva illegálisan működött néhány középiskola és egye- cem, a tilalom ellenére érettségi bizonyítványt, tanári, mérnöki, orvosi oklevelet adtak ki — a jövő Lengyelországa számára. A hétosztályos általános iskoláról csak 1961-ben térhettek át a nyolcosztályosra. Addig az alapokat kellett lerakniuk: felszámolták a tömeges analfabétizmust, iskolákat építettek, nagy áldozatokat hoztak a lengyel marxista pedagógia; a szocialista köz- oktatásügy megteremtésére. barokk és klasszicizáló palotasorát egy új Varsó zárja kö- TÍTnc^tálvr»«: Uknla rül: a poraiból megéledt, ott- 1 'ZOSZtai/GS ISKOia honosra, tágasra épített nagyváros. Az első varsói benyomások végigkísértek egyhetes lengyel tanulmányutamon. A baráti ország közoktatásügyének gondjaira, reformterveire, tanítóinak életére, munkájára — s elsősorban: továbbképzésére — kíváncsi magyar pedagógus, amikor a jelen gondjairól, a holnap terveiről kérdezett, hallott, egy percre sem feledhette, honnan, milyen mélyről indult el Lengyelország az oktatásügy terén is. Illegális középiskolák 1939 szeptembere után az európai mércével mérhető közoktatás gyakorlatilag megszűnt. A közép- és felsőfokú iskolákat a németek egyszerűen bezárták: a lengyelek millióival együtt elűzték, elhurcolták, megölték a tanítók, tanárok ezreit is. Csak az elemi iskolák és az alapfokú szakiskolák működhettek, hogy »beszélő szerszámot« adjanak a német ipari és hadi^épezet számára. A megszállás éveiben és a felszabadító harcok során elpusztultak az iskola épületek. Megrendítő és felemelő neveléstörténeti adat: Vai’sóban landó megújulását tervezni és vezetni tudó szakembereket vonjanak be az irányításba, illetve ésszerű munkamegosztást alakítsanak ki az állam- igazgatási és speciális, pedagógiai-tudományos feladatokat ellátó szervek és intézmények között. Ennek jegyében szervezték újjá a pedagógiai kutatások — külön az alapkutatások, a tantervi kutatások és az ifjúságkutatás — intézményeit, és a pedagógus továbbképzés intézményhálózatát is. A lengyel szisztéma A pedagógus továbbképzés »lengyel szisztémája« — ahogyan vendéglátóim szívesen emlegették — nagyon határozott, magas követelménye két támasztó felkészítés 1978 ra. Együtt járt a pedagógus- képzés reformjával, az egységes, négyéves tanárképzés bevezetésével, s tulajdonképpen ennek az új, magasabb képzettséget igazoló főiskolai oklevélnek esti vagy levelező úton történő megszerzésére kötelezi a korábban pedagógiai líceumot, ill. a 2—3 éves pedagógiai tanfolyamokat végzett tanítókat és tanárokat. A 35—40 évesnél fiatalabbak a főiskolára előkészítő tanfolyamokon kapnak alapozást tanulmányaikhoz. Az idősebbek továbbtanulása önkéntes, részükre azonban kötelező egyéves szakmai-módszertani tanfolyamokat szerveznek, hogy az új feladatokra felkészítsék őket. Külön programok szerint folyik pedagógiai vezetők — igazgatók, igazgatóhelyettesek, szakfelügyelők és a továbbképző intézmények munkatársainak — rendkívül ala pos és szigorú képzése és továbbképzése. Wroclawban ismerhettem Az elmúlt években a közoktatási reform új szakaszába érkezett Lengyelország. A Lengyel Egyesült Munkáspárt irányításával 1971—72-ben megtörtént az oktatásügy nagyszabású kritikai felülvizsgálata. Az alapozó munkálatok eredményeképpen 1973 tavaszán egy négyvariációs tervet fogadtak el a továbbfejlesztésre,1 s 1973 őszén megszületett az állami döntés tízosztályos középiskola tarfokú oktatás bevezetésére. A tervek szerint erre 1978-tól négy-öt év alatt kerül sor. A döntést sokrétű tudományos vizsgálat előzte meg. A tízosztályos középiskola tartalmára, tanterveire vonatkozó kísérletek és szakmai viták még ma is folynak, de az alapvető oktatásszervezési, szervezeti kérdések lezárultak, s a döntések .alapján már eddig is jelentős változtatásokra került sor. Ezek közül az első helyen a tanügyigazgatásnak — a lengyel államigazgatási' reformmal összehangolt — átszervezését emelem ki. melynek az volt a céllá, hogy elősegítse a közoktatáspolitikai elvek egységes érvényesülését, I meg az »1000 év — 1000 ismeggyorsítsa az átalakulást. | kola a szabad Lengyelország Arra törekedtek, hogy jól j nak« mozgalom nagyszerű felkészült, az oktatásügy álSegítik a kistermelőket (Tudósítónktól.) Mindössze másfél éves múltra tekint vissza a marcali áfész vegyi, háztartási és mezőgazdasági szakboltja. A bolt vezetője, Csutak Endre vényvédő szerek legtöbbször rendelkezésre álltak. A gyomirtó szerekből viszont már többször hiányzott egyikmásik. A kézi szerszámok sok fajtáját vásárolták itt az tájékoztatott arról, hogyan se gítik a kisgazdaságokat, háztáji termelést. _ j egész járás területéről. | A háztáji termeléshez szük- i séges áruk, szerszámok több- Az évi 4,4 millió, forintos ! ségét az AGROKER-től és a forgalomból 1.5 millió fori»t- j VASMÜKER-tői szerzik be. nyi értéket vesznek meg a j Hiánycikkek, sajnos, eseten- kisgazdaságok. Mindenfajta í ként mindkét nagykereskeSzépirodalmi Figyelő A kiadó hangos folyóirata Nemzedckek találkozása A Szépiro- Cici Imi Könyv-1 kiadó hangos folyóirata, a Szépirodalmi Figyelő az élőszó erejével teremt kapcsolatot az alkotó, a kiadó és a közönség között. így történt hétfőn a megyei könyvtárban is. Domokos Mátyás, a kiadó főszerkesztője a műsorvezető Észtében sokar- cúan mutatkozott be. s pergő irodalmi esten ismertette a Szépirodalmi Könyvkiadó gondozásában megjelenő új könyveket, a szerzőket. A könyvkiadás gondjairól beszélt, az egyes kötetek elkészülésének egyre meghosz- szabbodó idejéről. A hangos folyóirat író- költő vendégeinek bemutatásakor azt is érezhettük, hogy a kiadónak milyen kedvesek az est szereplői: Fodor András, Hernádi Gyula, Kormos István, Takáts Gyula. És Arany János, Szabó Lőrinc, Vas István, Palotai Boris is, aki most megjelenő könyvek lapjain »léptek« a közönség elé. A kiadó főszerkesztője — gondolhatná az olvasó — saját könyveinek csinált propagandát. A könyv gazdája — valóban — a kiadó is. S hogy ez a gazdaszerep mit jelent, ezt is elénk tárta Domokos Mátyás, az irodalomtörténész. A hangos folyóirat decemberi számának gondolati egységét így fogatmazhajtuk meg: nemzedékek találkozása. Takáts Gyula ringatta Fodor András költő »bölcsőjét«; Fodor húsz éve, a Csillag szerkesztőjeként meglátta Hernádi Gyula bontakozó tehetségét. Fodor és Kormos István a Válasz hasábjain találko- zptt először, majd a folyóirat Ferenczy Krisztina és Kormos István. ballada tolmácsolását is « sorba állíthatjuk. Elsőként Fodor Andrást késztette vallomásra Domokos Mátyás. A vallomás, középpontjában egy vers állott, mely megannyi szép emlékeztető vers után — a szülőföldről szólt Amit még nem mondtam el... — címmel. Kormos István bemutatása pályakezdéssel, a népi szürrealizmus fogalmának értelmezésével sikeredett. Hernádi új kötete, a l.ogikai kapuk könyvsiker. Az író elemzőén tárta elénk a pályáját, alkotói szándékát, módszerét, hangsúlyozva, hogy a legszélsőségesebb formai . és tartalmi elemeket tartja a hétköznapok kifejezési lehetőségeinek. Takáts Gyula az életstílus — egyéni költészet egységét elemezte pályája tükrében. Csernus' Mariann, Ilos- vay Katalin, Ferenczy Krisztina, Mensáros László és Szer- sén Gyula illusztrálta a Szép- irodalmi Könyvkiadó hangos folyóiratát. Horányi Barna eredményeit is, amelynek során a tervezettnél csaknem 400-zal több új iskola épült fel az elmúlt évtizedben, egy nagyon tudatos, jövőbe mu tató fejlesztési program alap ján. A szétszórt településű, ap rófalvas Lengyelországban a hátrányos helyzetet , kényszerűen újratermelő kisiskolák felszámolására radikális kör zetesítési programot dolgoztak ki. Az akció — jelentős központi támogatás mellett — széles körű társadalmi összefogásra épít, amelynek ered ményei önmagukért beszélnek.) , , ,, Nemcsak az új iskolaépületek, szerkesztosegeben. Nemzede- hanem a gyarapodó fölszere- találkozása volt abban az lés, az olcsó ellátás, az ügye- | értelemben is a hétfő esti iroműtrágyából kiszolgálják" a delmi vállalat áruinál előfor- ??n megszervezett közlekedés dalmi műsor ahogy Domokos háztáji termelőket (néha hiá- j dúltak. A bolt dolgozói azon | bizonyitiak hogy az oktatás- Matva* József Attiláról - V*. ‘ . . . . . . , . , u^v fejlesztése az egyik fo nyoztak csak a kisebb csórna-! vannak, hogy^ a kisgazdasa- | gondjuk és büS5,kén idézett A szőlő, 1 gok tulajdonosai mindent j eredményük is lengyel barágólású műtrágyák). az alma és a burgonya per- J megvásárolhassanak a szak- ] tainknak. metezéséhez szükséges no- i boltban. Dr. Kelemen Elemér Mátyás József Attiláról — Vá gó Márta hamarosan megjelenő dokumenturokötete kapcsán — vallott, vagy ahogy Takáts Gyula szólt Berzsenyiről. Ilosvay Katalin AranyA nnyi bizonyos: »benne laknak a csillagtollú, éneklő galambok«. Egy pillanatig azt hittem időt. helyet tévesztettem, amikor megláttam, meghallottam. Van az úgy, hogy emberek külsőre, vagy természetre hasonlítanak egymáshoz. A nyáron írtam látrányi Gál Lajosnéról. Verselgető parasztasszony ő. Az a nyírni Tóth Belőné is, akinél a napokban jártunk. De evvel még nincs vége az egyezésnek! Mindketten falujuk eseményét veszik versbe. A véradásra írt verseikben sok a rokonság. S halljunk csodát: mindketten megtanultak cim- balmozni! Nem furcsa? A nyitni verselő asszony férj és a feleség vezetékneve. I Az egyik lánya Székesfehér- Magas, kikövezett partoldal j váron lakik, a másik... tetején szép ház. Ebben él Tóth Béláné. Egyedül. — Az uram szegény, 43-ban halt meg. Könnyű sebesülése volt. Nemigen törődtek vele. Ö meg nem mert szólni. Elmérgesedett a seb, akkor már nem lehetett rajta segíteni. A túl csöndes ember így jár ... Mindig levonja a tanulságot a történtekből, tapasztaltakból. Hol magamagának, hol másoknak is. Milyen asz- szony ő? Hosszú, szürkülő haNem tudtak egymásról, so- ját kis kontyba csavarva viha nem látták egymást. Nyim gyönyörű dombvidék! I-tt él Tóth Béláné. De kereshetjük így ’is: lakik Tóth Margit néni?« — A pap a templomban megkérdezte, amikor esküdtünk az urammal: »Nem rokonok maguk?« Mivelhogy a vezetéknevünk megegyezett. Bennem már megint a furcsa »valahol ezt már átél- tem«-érzés. No, persze! Itt, ebben a faluban voltam tanúja hasonló helyzetnek. Gaspa- ricséknál. Ott is egyezett a seli, az arca szép, ötvennyolc éves arc. Józan gondolkodású, eredeti szellemű asszony. Merre j — Részesaratók voltak a szüleim, jómagam is velük jártam tizennégy éves koromtól. Megtetszettem a kereskedő fiának, ahogy énekeltem, amikor színdarabot tanultunk, öt évig udvarolt. Nagyon szép ember volt, jobbmódú is, mint én, hát irigyeltek sokan. De rövid ideig tartott a mi boldogságunk. Három gyereke van. A fia vasúti tiszt, mérnöknek tanul. — Messzire szakadt! Ez indította meg benne a kedvet a vershez. Valahogyan ki kellett öntenie magából a bánatot! — 1967-ben Kanadába ment férjhez az én kislányom ... »Kanada, Kanada! / Mért vagy olyan messze! Szerető gyermekem / Miért nincs közelembe?« Aztán — magát mulattatandó — rákapott a versírásra. Egyre inkább rá- nyílo'tt a szeme a világra. Már észrevette a témát mindenben. Az élet apró eseményeiben, az ünnepekben. »Kormányunknak bölcs határozata / Hogy a megtört, fáradt ember vonuljon nyugdíjba« — írta. Véradás után meg ezt: »Nem cserélnék én most / A világon senkivel, / Mert életet mentettem / Kevés kis véremmel.« Megverseii a pásztort, akinek a kutyája »szabadnapra« ment, a huszonöt éve tanító pedagógust, a tsz elnökét, az öregeket, a tévéi műsort, mindent. Hívják is, ahol szükség van a jókedvre. Egy-egy versét néha a harmadik faluban is hallani nők napján vagy anyák ünnepén. így él tovább a naiv művészet. De ismeri ő a régiek dalait is! Kodály - tanítványok jártak nála, magnóra énekeltették. Dedikált fénykép a bizonysága. Kritikus szemmel nézi a világot, üzenete van mindenkihez, meg a fiatalokhoz is: »Kedves gimnazista fiúk és leártyok! / Ha az irodákban helyet nem találtok, Jöjjetek be bátran a szövetkezetbe, l Itt is nagy szükség van az értelmiségre!« Megszívlelendő. A térképet gyakran előveszi. Kimondja az idegen neveket: Hamilton, Toronto, Montreal. Huszonkettedikén repülőre ül, három hónapra vendégségbe megy a hamilto- ni lányához. — A kanadai unokámat is nagyon szeretném látni már! Megszületnek majd az útiélmények — versek is bizonyára. Les lsei László Szcrsén Gyula és Mensáros László Takáts Gyula verseiből olvasott föl. fiz ajándékozás: örömszerzés A DECEMBER bpven ad ’ kielégítenek. Sőt a kiválaszlehetőséget ajándékozásra.. Nemrég mondott búcsút Télapó, máris közeleg a karácsony. Az örömszerzés módja nemzetenként és koronként eltérést mutat ugyan, de ma is tott tárgyat ízlésesen becsomagolják, esetleg fenyőgallyal díszített papírba. így már oda is tehetik a karácsonyfa alá. Ne felejtsük el azonban, hogy a kicsi gyermekek aján- I dókát mi tette olyan nagy érelevenen él mint hagyomány ! téicűvé._Az, hogy ők készítet- és reméljük, hogy formájában és .tartalmában egyre gazdagabb lesz. Mi, szülők, már tudjuk, milyen kellemes érzés ajándékot adni. Legyen gondunk arra, hogy gyermekeinkkel is megkóstoltassuk az örömszerzés élményét. Mint minden jó szokás kialakításához, ehhez is tapasztalásra és gyakorlásra szükség. Ugye, kedves anyukák, sohasem felejtjük el azt a pillanatot, amikor óvodás gyermekünk anyák napján átadta a papíí-ból készült szívecs- két, vagy a sodrott papírból készült gyöngysort. Mi egész délután nyakunkon viseltük ezt a »csodás divatékszert«, amely számunkra a legdrágább volt. Nagyon szép erkölcsi tulajdonságok alakulnak az előkészületek időszakában. Önzetlenség, figyelmesség, szép k. Erőfeszítést, munkát, szorgalmat igényelt tjjlük az a kis tárgy, amelyet adtak. Nyissuk . ki például a rongyoszsákot! Most is akad ott sok-sok olyan darab, melyből a nagyobbacska gyerekek ajándékot készíthetnek. Egy kis fantázia kell hozzá, és képzeletünk előtt máris megvan ! jelenik Böbe baba, Manóka vagy Mazsola édes kis po- fácskája. Ha most kezdjük csak a munkát, még mindig elkészülhet egy pár kesztyű vagy meleg házipapues nagymamának, horgolt vagy kötött díszpárna a hozzátartozóknak. cselekedetre való tulajdonság, j folyóiratból. Igyekeznek megismerni nak a hozzátartozónak ismerősnek az érdeklődési kö rét, vágyait, ízlését, akit sze retnénk meglepni. Esetleg hó napokig rakosgatják forint jaikat, tervezgetnek. A mi korunkban anyagi korlátot nem érdemes említeni. Általában kapnak annyi pénzt a gyerekek, hogy abból tehetnek félre ajándékra is. Az üzletek, népművészeti boltok bőséges áruválasztékot biztosítanak, minden igényt A FIÚK IS megmutathatják figyelmességüket, ügyességüket. Lehet faragni virá- gocskát, szőlőtőkéből gyertya- tartót. Lombfűrésszel figurákat vághatnak ki. Akinek nincs önálló elgondolása, meríthet ötletet az »Ezermester« Kedves anyukák, apukák! vagy [ Ha segítünk a tervezésben, a kezdeti nehézségek leküzdésében, biztosan készséggel szorgoskodik gyermekünk az ünnep küszöbéig. Ha majd karácsonykor kigyúlnak a gyertyák a fenyőfán, a család minden tagja megsokszorozott örömmel áll alatta. Szecsőtlj Árpádné E25PSÜ3EI
