Somogyi Néplap, 1974. december (30. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-11 / 289. szám

Jilß ~©aí Lengyel tanulmányút Ezer új iskola az az ember óváros Bármerre jár V arsoban, akár szűk utcáiban, aicár a Mar- szalkowska forgatagában, új­ra meg újra találkozik a len­gyel történelem szomorú mc- mentóival: a német megszál­lás éveiben legyilkolt var­sóiak emléktábláival. Voltak kerületek, ahol kő kövön nem maradt. A hajda­ni városképet — nemzeti tör­ténelmének megbecsült em­lékeit — hihetetlen áldozatok árán állította helyre a népi Lengyelország. Ma a Stare Miasto középkori utcácskáit, a Krakowskie Przedmiescie és vidéken szakiskolának ál­cázva illegálisan működött néhány középiskola és egye- cem, a tilalom ellenére érett­ségi bizonyítványt, tanári, mérnöki, orvosi oklevelet ad­tak ki — a jövő Lengyelor­szága számára. A hétosztályos általános is­koláról csak 1961-ben térhet­tek át a nyolcosztályosra. Ad­dig az alapokat kellett lerak­niuk: felszámolták a tömeges analfabétizmust, iskolákat építettek, nagy áldozatokat hoztak a lengyel marxista pedagógia; a szocialista köz- oktatásügy megteremtésére. barokk és klasszicizáló palo­tasorát egy új Varsó zárja kö- TÍTnc^tálvr»«: Uknla rül: a poraiból megéledt, ott- 1 'ZOSZtai/GS ISKOia honosra, tágasra épített nagy­város. Az első varsói benyomások végigkísértek egyhetes len­gyel tanulmányutamon. A ba­ráti ország közoktatásügyé­nek gondjaira, reformtervei­re, tanítóinak életére, mun­kájára — s elsősorban: to­vábbképzésére — kíváncsi magyar pedagógus, amikor a jelen gondjairól, a holnap terveiről kérdezett, hallott, egy percre sem feledhette, honnan, milyen mélyről in­dult el Lengyelország az ok­tatásügy terén is. Illegális középiskolák 1939 szeptembere után az európai mércével mérhető közoktatás gyakorlatilag megszűnt. A közép- és felső­fokú iskolákat a németek egyszerűen bezárták: a len­gyelek millióival együtt elűz­ték, elhurcolták, megölték a tanítók, tanárok ezreit is. Csak az elemi iskolák és az alapfokú szakiskolák működ­hettek, hogy »beszélő szer­számot« adjanak a német ipari és hadi^épezet számára. A megszállás éveiben és a felszabadító harcok során el­pusztultak az iskola épületek. Megrendítő és felemelő ne­veléstörténeti adat: Vai’sóban landó megújulását tervezni és vezetni tudó szakembereket vonjanak be az irányításba, illetve ésszerű munkamegosz­tást alakítsanak ki az állam- igazgatási és speciális, peda­gógiai-tudományos feladato­kat ellátó szervek és intéz­mények között. Ennek jegyében szervezték újjá a pedagógiai kutatások — külön az alapkutatások, a tantervi kutatások és az if­júságkutatás — intézményeit, és a pedagógus továbbképzés intézményhálózatát is. A lengyel szisztéma A pedagógus továbbképzés »lengyel szisztémája« — aho­gyan vendéglátóim szívesen emlegették — nagyon hatá­rozott, magas követelménye két támasztó felkészítés 1978 ra. Együtt járt a pedagógus- képzés reformjával, az egysé­ges, négyéves tanárképzés bevezetésével, s tulajdonkép­pen ennek az új, magasabb képzettséget igazoló főiskolai oklevélnek esti vagy levelező úton történő megszerzésére kötelezi a korábban pedagó­giai líceumot, ill. a 2—3 éves pedagógiai tanfolyamokat végzett tanítókat és tanárokat. A 35—40 évesnél fiatalab­bak a főiskolára előkészítő tanfolyamokon kapnak alapo­zást tanulmányaikhoz. Az idősebbek továbbtanulása ön­kéntes, részükre azonban kö­telező egyéves szakmai-mód­szertani tanfolyamokat szer­veznek, hogy az új feladatok­ra felkészítsék őket. Külön programok szerint folyik pedagógiai vezetők — igaz­gatók, igazgatóhelyettesek, szakfelügyelők és a tovább­képző intézmények munka­társainak — rendkívül ala pos és szigorú képzése és to­vábbképzése. Wroclawban ismerhettem Az elmúlt években a köz­oktatási reform új szakaszá­ba érkezett Lengyelország. A Lengyel Egyesült Munkáspárt irányításával 1971—72-ben megtörtént az oktatásügy nagyszabású kritikai felülvizs­gálata. Az alapozó munkála­tok eredményeképpen 1973 tavaszán egy négyvariációs tervet fogadtak el a tovább­fejlesztésre,1 s 1973 őszén megszületett az állami döntés tízosztályos középiskola tar­fokú oktatás bevezetésére. A tervek szerint erre 1978-tól négy-öt év alatt kerül sor. A döntést sokrétű tudomá­nyos vizsgálat előzte meg. A tízosztályos középiskola tar­talmára, tanterveire vonatko­zó kísérletek és szakmai vi­ták még ma is folynak, de az alapvető oktatásszervezési, szervezeti kérdések lezárul­tak, s a döntések .alapján már eddig is jelentős változ­tatásokra került sor. Ezek közül az első helyen a tanügyigazgatásnak — a lengyel államigazgatási' re­formmal összehangolt — át­szervezését emelem ki. mely­nek az volt a céllá, hogy elő­segítse a közoktatáspolitikai elvek egységes érvényesülését, I meg az »1000 év — 1000 is­meggyorsítsa az átalakulást. | kola a szabad Lengyelország Arra törekedtek, hogy jól j nak« mozgalom nagyszerű felkészült, az oktatásügy ál­Segítik a kistermelőket (Tudósítónktól.) Mindössze másfél éves múltra tekint vissza a mar­cali áfész vegyi, háztartási és mezőgazdasági szakboltja. A bolt vezetője, Csutak Endre vényvédő szerek legtöbbször rendelkezésre álltak. A gyomirtó szerekből viszont már többször hiányzott egyik­másik. A kézi szerszámok sok fajtáját vásárolták itt az tájékoztatott arról, hogyan se gítik a kisgazdaságokat, háztáji termelést. _ j egész járás területéről. | A háztáji termeléshez szük- i séges áruk, szerszámok több- Az évi 4,4 millió, forintos ! ségét az AGROKER-től és a forgalomból 1.5 millió fori»t- j VASMÜKER-tői szerzik be. nyi értéket vesznek meg a j Hiánycikkek, sajnos, eseten- kisgazdaságok. Mindenfajta í ként mindkét nagykereske­Szépirodalmi Figyelő A kiadó hangos folyóirata Nemzedckek találkozása A Szépiro- Cici Imi Könyv-1 kiadó hangos folyóirata, a Szépirodalmi Figyelő az élő­szó erejével teremt kapcso­latot az alkotó, a kiadó és a közönség kö­zött. így tör­tént hétfőn a megyei könyv­tárban is. Do­mokos Mátyás, a kiadó főszer­kesztője a mű­sorvezető Ész­tében sokar- cúan mutat­kozott be. s pergő irodal­mi esten is­mertette a Szépirodalmi Könyvkiadó gondozásában megjelenő új könyveket, a szerzőket. A könyvkiadás gondjairól be­szélt, az egyes kötetek elké­szülésének egy­re meghosz- szabbodó ide­jéről. A hangos folyóirat író- költő vendégeinek bemuta­tásakor azt is érezhettük, hogy a kiadónak milyen kedvesek az est szereplői: Fodor And­rás, Hernádi Gyula, Kormos István, Takáts Gyula. És Arany János, Szabó Lőrinc, Vas István, Palotai Boris is, aki most megjelenő könyvek lapjain »léptek« a közönség elé. A kiadó főszerkesztője — gondolhatná az olvasó — sa­ját könyveinek csinált propa­gandát. A könyv gazdája — valóban — a kiadó is. S hogy ez a gazdaszerep mit jelent, ezt is elénk tárta Domokos Mátyás, az irodalomtörténész. A hangos folyóirat decem­beri számának gondolati egy­ségét így fogatmazhajtuk meg: nemzedékek találkozása. Ta­káts Gyula ringatta Fodor András költő »bölcsőjét«; Fo­dor húsz éve, a Csillag szer­kesztőjeként meglátta Herná­di Gyula bontakozó tehetsé­gét. Fodor és Kormos István a Válasz hasábjain találko- zptt először, majd a folyóirat Ferenczy Krisztina és Kormos István. ballada tolmácsolását is « sorba állíthatjuk. Elsőként Fodor Andrást késztette vallomásra Domokos Mátyás. A vallomás, közép­pontjában egy vers állott, mely megannyi szép emlékez­tető vers után — a szülőföld­ről szólt Amit még nem mond­tam el... — címmel. Kormos István bemutatása pályakez­déssel, a népi szürrealizmus fogalmának értelmezésével si­keredett. Hernádi új kötete, a l.ogikai kapuk könyvsiker. Az író elemzőén tárta elénk a pá­lyáját, alkotói szándékát, mód­szerét, hangsúlyozva, hogy a legszélsőségesebb formai . és tartalmi elemeket tartja a hétköznapok kifejezési lehe­tőségeinek. Takáts Gyula az életstílus — egyéni költészet egységét elemezte pályája tük­rében. Csernus' Mariann, Ilos- vay Katalin, Ferenczy Kriszti­na, Mensáros László és Szer- sén Gyula illusztrálta a Szép- irodalmi Könyvkiadó hangos folyóiratát. Horányi Barna eredményeit is, amelynek so­rán a tervezettnél csaknem 400-zal több új iskola épült fel az elmúlt évtizedben, egy nagyon tudatos, jövőbe mu tató fejlesztési program alap ján. A szétszórt településű, ap rófalvas Lengyelországban a hátrányos helyzetet , kénysze­rűen újratermelő kisiskolák felszámolására radikális kör zetesítési programot dolgoztak ki. Az akció — jelentős köz­ponti támogatás mellett — széles körű társadalmi össze­fogásra épít, amelynek ered ményei önmagukért beszélnek.) , , ,, Nemcsak az új iskolaépületek, szerkesztosegeben. Nemzede- hanem a gyarapodó fölszere- találkozása volt abban az lés, az olcsó ellátás, az ügye- | értelemben is a hétfő esti iro­műtrágyából kiszolgálják" a delmi vállalat áruinál előfor- ??n megszervezett közlekedés dalmi műsor ahogy Domokos háztáji termelőket (néha hiá- j dúltak. A bolt dolgozói azon | bizonyitiak hogy az oktatás- Matva* József Attiláról - V*. ‘ . . . . . . , . , u^v fejlesztése az egyik fo nyoztak csak a kisebb csórna-! vannak, hogy^ a kisgazdasa- | gondjuk és büS5,kén idézett A szőlő, 1 gok tulajdonosai mindent j eredményük is lengyel bará­gólású műtrágyák). az alma és a burgonya per- J megvásárolhassanak a szak- ] tainknak. metezéséhez szükséges no- i boltban. Dr. Kelemen Elemér Mátyás József Attiláról — Vá gó Márta hamarosan megjele­nő dokumenturokötete kap­csán — vallott, vagy ahogy Takáts Gyula szólt Berzsenyi­ről. Ilosvay Katalin Arany­A nnyi bizonyos: »benne laknak a csillagtollú, éneklő galambok«. Egy pillanatig azt hittem időt. helyet tévesztettem, amikor megláttam, meghallottam. Van az úgy, hogy emberek külsőre, vagy természetre ha­sonlítanak egymáshoz. A nyáron írtam látrányi Gál Lajosnéról. Verselgető parasztasszony ő. Az a nyírni Tóth Belőné is, akinél a na­pokban jártunk. De evvel még nincs vége az egyezés­nek! Mindketten falujuk ese­ményét veszik versbe. A vér­adásra írt verseikben sok a rokonság. S halljunk csodát: mindketten megtanultak cim- balmozni! Nem furcsa? A nyitni verselő asszony férj és a feleség vezetékneve. I Az egyik lánya Székesfehér- Magas, kikövezett partoldal j váron lakik, a másik... tetején szép ház. Ebben él Tóth Béláné. Egyedül. — Az uram szegény, 43-ban halt meg. Könnyű sebesülése volt. Nemigen törődtek vele. Ö meg nem mert szólni. El­mérgesedett a seb, akkor már nem lehetett rajta segíteni. A túl csöndes ember így jár ... Mindig levonja a tanulsá­got a történtekből, tapasztal­takból. Hol magamagának, hol másoknak is. Milyen asz- szony ő? Hosszú, szürkülő ha­Nem tudtak egymásról, so- ját kis kontyba csavarva vi­ha nem látták egymást. Nyim gyönyörű dombvi­dék! I-tt él Tóth Béláné. De kereshetjük így ’is: lakik Tóth Margit néni?« — A pap a templomban megkérdezte, amikor esküd­tünk az urammal: »Nem ro­konok maguk?« Mivelhogy a vezetéknevünk megegyezett. Bennem már megint a fur­csa »valahol ezt már átél- tem«-érzés. No, persze! Itt, ebben a faluban voltam tanú­ja hasonló helyzetnek. Gaspa- ricséknál. Ott is egyezett a seli, az arca szép, ötvennyolc éves arc. Józan gondolkodá­sú, eredeti szellemű asszony. Merre j — Részesaratók voltak a szüleim, jómagam is velük jártam tizennégy éves korom­tól. Megtetszettem a kereske­dő fiának, ahogy énekeltem, amikor színdarabot tanultunk, öt évig udvarolt. Nagyon szép ember volt, jobbmódú is, mint én, hát irigyeltek sokan. De rövid ideig tartott a mi bol­dogságunk. Három gyereke van. A fia vasúti tiszt, mérnöknek tanul. — Messzire szakadt! Ez indította meg benne a kedvet a vershez. Valahogyan ki kellett öntenie magából a bánatot! — 1967-ben Kanadába ment férjhez az én kislányom ... »Kanada, Kanada! / Mért vagy olyan messze! Szerető gyermekem / Miért nincs kö­zelembe?« Aztán — magát mulattatandó — rákapott a versírásra. Egyre inkább rá- nyílo'tt a szeme a világra. Már észrevette a témát min­denben. Az élet apró esemé­nyeiben, az ünnepekben. »Kor­mányunknak bölcs határoza­ta / Hogy a megtört, fáradt ember vonuljon nyugdíjba« — írta. Véradás után meg ezt: »Nem cserélnék én most / A világon senkivel, / Mert éle­tet mentettem / Kevés kis vé­remmel.« Megverseii a pász­tort, akinek a kutyája »sza­badnapra« ment, a huszonöt éve tanító pedagógust, a tsz elnökét, az öregeket, a tévéi műsort, mindent. Hívják is, ahol szükség van a jókedvre. Egy-egy versét néha a harmadik faluban is hallani nők napján vagy anyák ünnepén. így él tovább a naiv művészet. De ismeri ő a régiek dalait is! Kodály - tanítványok jártak nála, mag­nóra énekeltették. Dedikált fénykép a bizonysága. Kritikus szemmel nézi a világot, üzenete van min­denkihez, meg a fiatalokhoz is: »Kedves gimnazista fiúk és leártyok! / Ha az irodák­ban helyet nem találtok, Jöjjetek be bátran a szövet­kezetbe, l Itt is nagy szükség van az értelmiségre!« Meg­szívlelendő. A térképet gyakran előve­szi. Kimondja az idegen ne­veket: Hamilton, Toronto, Montreal. Huszonkettedikén repülőre ül, három hónapra vendégségbe megy a hamilto- ni lányához. — A kanadai unokámat is nagyon szeretném látni már! Megszületnek majd az úti­élmények — versek is bizo­nyára. Les lsei László Szcrsén Gyula és Mensáros László Takáts Gyula versei­ből olvasott föl. fiz ajándékozás: örömszerzés A DECEMBER bpven ad ’ kielégítenek. Sőt a kiválasz­lehetőséget ajándékozásra.. Nemrég mondott búcsút Tél­apó, máris közeleg a kará­csony. Az örömszerzés módja nem­zetenként és koronként elté­rést mutat ugyan, de ma is tott tárgyat ízlésesen becso­magolják, esetleg fenyőgallyal díszített papírba. így már oda is tehetik a karácsonyfa alá. Ne felejtsük el azonban, hogy a kicsi gyermekek aján- I dókát mi tette olyan nagy ér­elevenen él mint hagyomány ! téicűvé._Az, hogy ők készítet- és reméljük, hogy formájában és .tartalmában egyre gazda­gabb lesz. Mi, szülők, már tudjuk, milyen kellemes ér­zés ajándékot adni. Legyen gondunk arra, hogy gyerme­keinkkel is megkóstoltassuk az örömszerzés élményét. Mint minden jó szokás kiala­kításához, ehhez is tapaszta­lásra és gyakorlásra szükség. Ugye, kedves anyukák, so­hasem felejtjük el azt a pil­lanatot, amikor óvodás gyer­mekünk anyák napján átad­ta a papíí-ból készült szívecs- két, vagy a sodrott papírból készült gyöngysort. Mi egész délután nyakunkon viseltük ezt a »csodás divatékszert«, amely számunkra a legdrá­gább volt. Nagyon szép erkölcsi tulaj­donságok alakulnak az előké­születek időszakában. Önzet­lenség, figyelmesség, szép k. Erőfeszítést, munkát, szorgalmat igényelt tjjlük az a kis tárgy, amelyet adtak. Nyissuk . ki például a ron­gyoszsákot! Most is akad ott sok-sok olyan darab, melyből a nagyobbacska gyerekek ajándékot készíthetnek. Egy kis fantázia kell hozzá, és képzeletünk előtt máris meg­van ! jelenik Böbe baba, Manóka vagy Mazsola édes kis po- fácskája. Ha most kezdjük csak a munkát, még mindig elkészülhet egy pár kesztyű vagy meleg házipapues nagy­mamának, horgolt vagy kö­tött díszpárna a hozzátarto­zóknak. cselekedetre való tulajdonság, j folyóiratból. Igyekeznek megismerni nak a hozzátartozónak ismerősnek az érdeklődési kö rét, vágyait, ízlését, akit sze retnénk meglepni. Esetleg hó napokig rakosgatják forint jaikat, tervezgetnek. A mi korunkban anyagi korlátot nem érdemes említe­ni. Általában kapnak annyi pénzt a gyerekek, hogy abból tehetnek félre ajándékra is. Az üzletek, népművészeti bol­tok bőséges áruválasztékot biztosítanak, minden igényt A FIÚK IS megmutathat­ják figyelmességüket, ügyessé­güket. Lehet faragni virá- gocskát, szőlőtőkéből gyertya- tartót. Lombfűrésszel figurá­kat vághatnak ki. Akinek nincs önálló elgondolása, me­ríthet ötletet az »Ezermester« Kedves anyukák, apukák! vagy [ Ha segítünk a tervezésben, a kezdeti nehézségek leküzdésé­ben, biztosan készséggel szor­goskodik gyermekünk az ün­nep küszöbéig. Ha majd ka­rácsonykor kigyúlnak a gyer­tyák a fenyőfán, a család minden tagja megsokszorozott örömmel áll alatta. Szecsőtlj Árpádné E25PSÜ3EI

Next

/
Thumbnails
Contents