Somogyi Néplap, 1974. december (30. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-11 / 289. szám

Közös piaci csúcsértekezlet Párizsban Némi siker—brüsszeli zátonnyal ' A fogas kérdések csak tegnap kerültek szőnyegre Dobsa 'Oános, az MTI tudó­sítója jelenti: A francia külügyminiszté­rium épületében tegnap dél­előtt 9 óra 20 perckor folyta­tódott a közös piaci csúcsérte­kezlet. A kormányfők és kül­ügyminiszterek előbb a hét­főn még meg nem tárgyalt gazdasági és pénzügyi kérdé­sekről tanácskoztak, majd a kormányfők az Elvsée-palotá- ban külön ülés keretében vi­tatták meg az energiaproblé­mákat. A közös piaci csúcsértekez­let részt vevőinek sikerült megállapodást kötniök a re­gionális fejlesztési alap létre­hozásáról -r- jelentettek tájé­kozott körökre hivatkozva a nyugati hírügynökségek. A hároméves időszakra létesített . . .... alap 1,38 milliárd dollár össze- Kormányfők és külügyminiszterek részvételével Párizsban gű, s abból a Közös Piac tag- folytatja munkáját a közös piaci országok csúcsértekezlete, államainak iparilag elmara- Képünkön (balról jobbra): Leo Tindemans belga kormány- dott vidékeit. elsősorban fő és Renaat van Oslande külügyminiszter, Harold Wilson olasz és ír területeket támo- angol miniszterelnök és Janes Callaghan külügyminiszter, gatnak 1975 január elsejétől. Joop den Uyl holland miniszterelnök és Max van der Az UPI amerikai hírügy- Stoel külügyminiszter, valamint Gaston Thorn luxemburgi nökség értesülése szerint a ki- kormányelnök, lencek abban is megállapod­tak, hogy felszólítják az Egye­sült Államokat: »foganatosít­son intézkedéseket gazdasági válsága megoldására, nehogy az egész nyugati világot ma­gával rántsa egy mély recesz- szióba«. A francia lapok hangsú­BRÜSsSZEL Miközben Párizsban a közös piaci csúcstalálkozón a kilen- cek együttműködésének meg­javításáról tárgyaltak az EGK tagállamainak kormányfői, Brüsszelben már az első gya­korlati tárgyaláson zátonyra lyozzák, hogy a hétfői tanács- ! futott az együttműködés hajó- kozáson előrehaladást értek | ja. a kilenc állam földműve- el a közös piaci intézmények iésügyi miniszterei nem tud* kérdésében és a gazdaságpoli­tika egyeztetése, elsősorban az infláció elleni küzdelem terén. (Teleíotó: AP—MTI—KS) A miniszterek ülésén mind az NSZK. mind pedig Fran­ciaország kifogásolta a bizott­ság tervét és az árak másfaj­ta módosítását javasolta. Ezt viszont néhány más közös piaci ország tartja elfogadha­tatlannak. A mezőgazdasági termelők nyugat-európai érdekvédelmi szervezetei eleve keveselik a bizottság által előirányzott emeléseket. Mivel az új árak­nak még a jövő évi mezőgaz­dések voltak; a fogas problé­mák — köztük az energiakér­dés tak megállapodni: a jövő évre tervezett felvásárlási árakról. Az EGK bizottságának ere- - - -- , , I deti javaslata szerint a főbb Ám ezek a kevesbe nehez k. r- meazda«ági termékek árát : dasági idény előtt életbe kell úgy kell módosítani, hogy a ! lépniük és így a miniszterek* I termelők bevételei átlagosan.) nek a jöy- év elején határoz_ csak kedden került sző- : 10 százalékkal emelkedjenek vé-de^es árszint­. , . .... , , . | (A javaslat országonként es | muK KeiJ a vebie0es arszint nyegre. A lapok főleg azt ta- j termékenként változóan szab- j ről, a vita januárban folytató­lálgatják, hogy Helmut j ta meg az áremelést, s ennek | Schmidt bonni kancellár — I kedvező hatása elsősorban _____________________ v isszatérve I azokra a tagállamokra terjed- | ne ki. ahol a mezőgazdasági termelés fontos szerepet tölt be, így például Franciaország­ra.) Ciprus Továbbra is Kletidesz vezeti a tárgyalásokat Makariosz ciprusi elnök teg­nap sajtóértekezleten jelen­tette be, hogy a közösségek közötti tárgyalásokat a sziget görög lakossága nevében vál­tozatlanul Glavkosz Kleridesz fogja folytatni. Ezzel az elnök visszautasította Rauf Denk- tasnak, a török közösség ve­zetőiének azt a követelését, hogy Makariosz képviselje a görög lakosságot. Végezetül Makariosz kije­lentette: véleménye szerint a Szovjetunió és az Egyesült Államok igen konstruktív szeredet játszhat a ciprusi probléma megoldásának elő­segítésében. Rauf Denktas — még hét­főn este — a török részek közigazgatási vezetőivel foly­tatott tanácskozása után . kije­lentette: a »török közösség változatlanul ragaszkodik a föderáció elvén alapuló meg­oldáshoz«. .. Döntetlen” Dél-Korea ügyében Az ENSZ-közgyűlés politikai bizottsága hétfőn este 48:48 arányban foglalt állást azzal a javaslattal kapcsolatban,* amely azt indítványozta, hogy vonják ki Dél-Koreából az ENSZ zászlaja alatt ott állo­másozó csapatokat. 38 állam tartózkodott a szavazástól. A világszervezet szabályzata ér­telmében a döntetlen ered­mény a javaslat elutasítását jelenti. A bizottság ezt követően 61—42 arányban, 32 tartózko­dással jóváhagyta az Egyesült Államok, Nagy Britannia és 21 más ország javaslatát, amely előirányozza a dél-ko­reai ‘ENSZ-parancsnokság ké­sőbbi feloszlatását, azzal a fel­tétellel, hogy megfelelő intéz­kedések történnek a koreai fegyverszünet fenntartására. Athén—korona nélkül Washingtonból — milyen közvetítő javaslat­tal állhatott elő a keddi tár­gyalásokon. Az LlSSZ-közgyűlés vitája 21 határozati javaslat a leszereléssel kapcsolatban Az ENSZ közgyűlés 29. ülésszaka befejezte a leszere­léssel kapcsolatos kérdés­komplexum megvitatását. A viták és a szavazások során kitűnt, hogy a tagországok ab­szolút többsége rendkívül fon­tosnak tartja a fegyverkezési hajsza mielőbbi beszüntetését és a leszerelést. A leszereléssel kapcsolat­ban 21 határozati javaslatot fogadtak el. A dokumentumok a világ népeinek azt az óhaját tükrözik, hogy mielőbb kerül­jenek olvasztóba a legkorsze­rűbb fegyverek, vessenek vé­get a fegyverzet fölhalmozásá­nak és továbbfejlesztésének, teremtsék meg az államok közti bizalom légkörét. A köz­gyűlési ülésszak munkája vi­lágosan igazolta, hogy a lesze­relés kérdéseinek megoldása elképzelhetetlen a béke és biztonság erősítése, a nemzet­közi enyhülés fokozása nélkül. Mint már beszámoltunk ró­la: széles körű helyesléssel ta­lálkozott a Szovjetunió által beterjesztett nemzetközi kör­nyezetvédelmi tervezet. Ha­sonlóképpen erőteljes támoga­tást kapott a leszerelési világ- konferencia összehívásáról szóló szovjet javaslat is. A részt vevők szavazás nélkül, egyhangúlag hozták meg az erről szóló határozatot. Az elő­készítő munkával - megbízott különleges bizottság feladatá­vá tették, hogy készítsen elem­ző beszámolót a konferencia alapvető céljairól és az aján­lások tartalmáról. A különle­ges bizottságnak szoros kap­csolatot kell fenntartania az atomhatalmakkal, hogy folya­matos tájékoztatást nyerjen a konferencia összehívásával kapcsolatos álláspontjukban bekövetkező minden változás­ról. Az ülésszak által elfogadott más határozatok felszólítják a tagországokat, hogy tegyenek erőfeszítéseket a vegyi fegyve­rek valamennyi fajtájának be­tiltását, gyártásuk és felhal­mozásuk megszüntetését célzó, valamint megsemmisítésüket előirányzó megállapodás meg­kötésére. A közgyűlés üdvözöl­te egy közel-keleti atommen­tes övezet létrehozásának gon­dolatát, megei-ősitette azt a felhívást, amely az afrikai kontinens atommentes terület­té nyilvánítását szorgalmazza. Jakov Malik, a Szovjetunió képviselője a leszereléssel kapcsolatos közgyűlési munka eredményeit elemezve mély elégedettségét fejezte ki a ha­tározatokkal kapcsolatban. Rámutatott: mindenki számá­ra nyilvánvaló, hogy a fegy­verkezési hajsza zavarja az államok közti jó kapcsolatok kialakulását, a politikai légkör egészségesebbé válását: az emberi alkotó géniusz haszon­talan elfecsérléséhez,. az, anya­gi eszközökkel való pazarlás­hoz vezet. i Rakétatámadás Bejrut ellen Rakétatámadás érte tegnap ( A hírügynökségek jelentése a Palesztinái Felszabadítási szerint a rakétákai e célpcm- Szervezet bejrúti kirendeltsé- | tok közelében parkoló gépko- gének több épületét. Egy szó- ! csikból lőtték ki. vivő szerint a délelőtti órák- A Wafa hivatalos paleszti- ban rakéta csapódott be a í nai hírügynökség azt jelentet- PFSZ-nek a libanoni főváros | te: a merényleteket az izraeli egyik külső kerületében lévő j titkosszolgálat emberei követ- j székhazába. Ezzel egyidejűleg ték el. rakétatalálat érte a szervezet kutatóintézetét és egyik iro­dáját is. A három merénylet jelentős anyagi károkat oko­zott, a PFSZ székhazában egy ! vezet libanoni személy megsérült. í ellen. Izrael a napokban már több­ször is fenyegetőzött azzal, hogy támadásokat intéz a Pa- | lesztinai Felszabadítási Szer­kirendeltségei Görögországban a monar­chia elvesztette a játszmát. Konstantin — a száműzetés­ben élő király — már érez­hette helyzete reménytelen­ségét, mert néhány nappal korábban, egy »demokrati­kus rohamában« úgy nyilat­kozott: hajlandó »akár/egy- szerű polgárként is« vissza­térni Görögországba. Hogy erre sor kerül-e, az a jövő titka, de politikai je­lentősége egyébként Sincs. A monarchia és a köztársaság között döntő népszavazás a vártnál jóval nagyobb túl­súlyt eredményezett a köz­társaság javára. A Görögor­szágban hagyományos ará­nyú — körülbelül 25 száza­lékos — tartózkodás mellett a voksok jóval több mint kétharmada jutott a köztár­saságra. Nem sokan ejtenek köny- nyet érte Görögországban. Idegen, német származású uralkodó család volt, ame­lyet erőszakkal kényszerítet­tek a hajdani nagyhatalmak Hellász népére. Ráadásul: a második világháború, majd a görög polgárháború utáni időszakban a monarchia tel­jes súlyával fedezte az egy­mást követő, gyakorlatilag félfasisztának tekinthető „tekintélyűről mi kormányok 5 elnyomó politikáját. Sőt: Konstantin anyjának, a mér­hetetlenül becsvágyó Fride­rika anyakirálynőnek veze­tésével működő királyi ka- marilla voltaképpen »meg­ágyazott« az ezredesek fa­siszta diktatúrájának. 1965-ben, amikor a polgári demokrácia játékszabályait betartó Papandreu-kormány ellen a hadsereg Garufaliasz akkori hadügyminiszter irá­nyításával puccsra készülő­dött — az udvar a törvé­nyes kormány helyett egy­értelműen a hadsereget vá­lasztotta. 1965. július 15-én az úgynevezett »hideg kirá­lyi puccs« lemondatta Pa­pandreu miniszterelnököt. Ettől kezdve a királyi ka- marilla által kijelölt minisz­terelnökök vezetésével tán­torgott Görögország az 1967 áprilisában bekövetkezett katonai puccs felé. Ez volt a kezdete az ezredesek hétéves fasiszta rendszerének, amely végül az idén nyáron, a cip­rusi beavatkozási kísérlet Beiktatták az új japán kormányfőt Hirohito császár jelenlétében (balról az első) a lelépő kormányfő. Tanaka Kakuei (közé­pütt. szemben a kamerával) átadja az áttestálási okmányt az új miniszterelnöknek, Mi­ki Takeónak — a császári palotában megtartott beiktatási ünnepségen. \ r (Teleíotó: AP—MTI—KS) katasztrófája nyomán össze. Persze, az ezredesek rend­szere amikor már megszi­lárdult, a maga törvényei szerint fejlődött. A katonai diktatúra számára a mo­narchia és az udvari kama- rilla szükségtelen sallanggá vált; így konfliktus keletke­zett az ezredesek és Kons­tantin között. 1967 decembe­rében a király — egyes mo­narchists katonai egységekre támaszkodva — ügyetlen és elvetélt puccsot kísérelt meg, de ez 24 óra alatt összeom­lott, és Konstantin kényte­len volt repülőgépen Rómá­ba menekülni. November 17-én, a kato­nai rendszer bukását köve­tő első és túlságosan is gyorsan tartott választáson, a monarchia fölött az ellen­zéki pártok programja egyértelmű ítéletet mondott. Nemcsak az Egye­sült Baloldal, hanem a Pa­pandreu fia által vezetett Fánhellén Szocialista Tömö­rülés és a Mavrosz által irá­nyított — polgári közép­pártnak tekinthető — Cent­rum Unió is nyíltan fölvette programjába a monarchia visszatérésének elutasítását. Miután ezek a pártok meg­szerezték a választásokon együttesen a szavazatok csaknem 46 százalékát, Konstantin veresége már előrevetette, árnyékét. Köztu­dott volt az is, hogy Kara- manlisz — a választásokon győztes konzervatív minisz­terelnök — sem híve a ki­rály visszatérésének. (Persze, nem annyira elvi okokból, sokkalta inkább azért, mert még korábbi miniszterelnök­sége idején éles személyi konfliktusba keveredett a királyi családdal és különö­sen annak kulisszák mögötti vezéralakjával, Frideriká­val.) Karamanlisz, aki a válasz­tásokon a szavazatok több mint 54 százalékát kapta, mindamellett nem nyilatko­zott — sem a monarchia el­len, sem mellette! Ennele'J több oka is van. A válasz­tások előtt nyilvánvalóait-'-'* azért nem, mert senki sem ismerte a monarchista szava­zók tényleges arányát, és Karamanlisz nem akarta el­idegeníteni ezeket a konzer­vatív szavazórétegeket. A választásokat követően pe­dig azért hallgatott, mert a monarchia vagy köztársaság között döntő népszavazás eredményétől függött az ál­tala létrehozandó rezsim for­mája. Ebben az értelemben, a görög politika lényeges kér­dései szempontjából, a köz­társaság melletti döntés je­lentősége csak a jövőben bontakozik majd ki. A mo­narchia elvetése ugyanis megteremti a szükséges ke­reteket ahhoz, hogy a re­publikánus és baloldali el­lenzék megerősödjék Görög­országban. A közvetlen jövő azonban Karamanliszé. Most már módja van dönteni ar­ról, hogy melyiket választja a köztársasági rendszer két lehetséges hatalmi formája közül. Az egyik változat a Gaulle-ista típusú »elnöki köztársaság«, a másik egy ryenae köztársasági elnök és mellette egy »miniszterelnö­ki köztársaság«. Görögország elhajította a koronát, a tényleges hatalom most Karamanlisz kezében van. A kérdés csak az, hogy köztársasági elnöknek vagy miniszterelnöknek nevezik-e majd. A Kaposvári Csiky Gergely Színházban 1974. december 16-án este fél 6 és 8 órakor az IlEés együttes bemutatja új műsorát 'Tűsorvezető Dévényi Tibor vagy Keresztes Tibor. Jegyek válthatók a Csiky Goigely Színház kaposvári jegyirodájában. Telefon: 11-103.

Next

/
Thumbnails
Contents