Somogyi Néplap, 1974. december (30. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-10 / 288. szám

Szarvasmarha-tenyésztés ipari módszerekkel A második világháború előtt Magyarországon az egy főre jutó évi húsfogyasztás 3(f kilo­gramm volt. Napjainkban vi­szont már a 70 kilogrammot is eléri. Legkevésbé a marha- hústermelés és -fogyasz­tás emelkedett az elmúlt években. Ennek az a magya­rázata, hogy csupán a hús- program harmadik szakaszá­ban fogtunk hozzá a szarvas- marha-teny észt ás intenzív ki­bontakoztatásához. Az is két­ségtelen, hogy a három prog­ram — baromfi, sertés szarvas­marha — közül ez a legnehe­zebb. s az állatfaj adottságai­ból következően ■ a leghosszá- dalmasabb. A korszerű tar­tás- és takarmányozás techno­lógia mellett új, rendkívül költséges beruházásokat igé­nyel, de a tenyészanyag- és állategészségügyi problémák egész sorát is felveti. A hagyományos szarvas- ! marhatartás hármas hasznosí­tással számolt: az állat tejet j adott, igavonásra használták, s végül hústermelésre értéke­sítették. Ez ma már elavult. ! Ugyanis másképpen kell faj­tát kiválasztani, tartástechno­lógiát kidolgozni, ha maximá­lis tejhozamra törekszünk, és más fajtákra, más módszerek­re van szükség borjúnevelés, hizlalás, tehát hústermelés céljára. Az állat igavonásra való hasznosítása újabban már elhanyagolható szempont. A húsíogyasztási szokások,' a világon szinte mindenütt mások. Nyugat-Európában a legkeresettebb, a legmagasabb áron értékesíthető a jó minő­ségű marhahús. Ez év tava­száig komoly exportot bonyo­lítottunk le a nyugati orszá­gokba marhahúsból, amit egy időre mpst »befagyasztottak« ugyan a Közös Piachoz tarto­zó országok vonatkozásában, de ez az átvételi tilalom nyil­ván csak időleges. így semmi­képpen sem befolyásolhatja a hazai húsprogram »felfuttatá­sának« ívét, arról nem is be­szélve. hogy más országokban is jó piacot találhatunk az exportra szánt marhahúsunk számára. Korszerű irányzatok A szarvasmarhatartásnak több korszerű irányzata ala­kúit ki. A kötetlen tartású te­henészetekben a munkaerő- igény minimálisra csökkent­hető. Az istállóban a pihenő- boxot, a fejőtermet és a ta­karmányasztalt —. amely elé naponta két alkalommal tere­lik az állatokat — egyetlen épületben helyezik el. A kötött és kötetlen tartású istállók korszerű változatai­nál tömbösített tehenészete­ket hoznak létre azokoií a helyeken, ahol korábban pa- vi'lonos rendszert alkalmaz­tak. Ennek az az előnye, hogy Szerelik a könnyűszerkezetes betonelemekből készülő tehén- istállót. , sokkal kevesebb helyen elfér a tehénállomány, és mintegy feléhyi kiszolgáló személyzet is elláthatja az állatokat. Az új tehenészeti telepeknél alkalmazott paneles építési mód olcsóbb és gyorsabb a réginél. Előre gyártott, réte­ges. úgynevezett szendvics- szerkezetekkel már a hely­színre való szállításánál is so­kat megtakarítanak. Régebben egy száz férőhelyes istálló j építésénél felhasznált anyag j súlya 1100—1200 tonna körül volt, ez most a felénél is ke- I vesebbre, 380—100 tonnára j csökkent. Könnyen ki|zámít- ható, ho^y mit jelent ez anyagban, és ami még talán fontosabb, szállításban (rossz mezei utakon!) több száz is­tálló felépítésénél. Egyes tehenészeti telepeken szalma helyett fűrészporral almoznak. Tehenenként na­ponta 1,5—2 kg fűrészport használnak fel. A fűrészpor­ral keveredő ürülék lemosá­sa vízsugárral jóval könnyeb­ben megy, mint a szalmával »átszőtt« trágya eltávolítása. A hígfolyós trágya szórókocsi­val akár egyenesen a szántó­földre szállítható. r* Ma már szin-te mindenütt önitatókból vehetnek maguk­hoz vizet az állatok. A tömb­épületekben egy-egy tehéncso­port részére 4—5 önitató csé­sze van fölszerelve. A korsze­rű tehenészeti telepek elma­radhatatlan .tartozéka a kút- vizet szállító hidrofor vagy a víztároló hidroglobus. A takarmány tárolása, szál­lítása és kiadagolása ideális esetben nagymértékben gépe­sített, illetve félautomatizált. Űgyszinén a fejés és a tejke­zelés művelete is. Egy-egy tehenészeti telep berendezése, felszerelése sok-sok ország (NDK. Csehszlovákia, Szov­jetunió. Svédország stb.) leg­jobb gépeiből tevődik össze, amihez a hazai ipar is »be­társítja« a maga produktu­mait. Ma már nemcsak a nagy­üzemekben találjuk meg a gépeket, a zárt tartási rend szert, hanem sok háztáji gaz­daságban is van fejőgép, né­hány motoros, eszköz stb. Ez minden bizonnyal előfeltétele annak, hogy a szarvasmarha állománynak mintegy felét nevelő háztáji gazdaságokban a jövőben ne a csökkentési hanem inkább a fejlesztési gondolatokkal , foglalkozza­nak. Kétségtelenül ösztönzően hatottak az 1972. január 1-től bevezetett magasabb felvásár lási árak is. Minden párttag tanúit __ Mennyivel nőtt egy párt-1 Grátzki Zsuzsa Somogy­s zervezet tagságának a tudá- sárdról jar be a ruhagyárba. sa? A 3. számú központi párt- szervezetet ajánlom. Négy év alatt nagyon sokan tanultak a kommunisták közül. A Kaposvári Ruhagyár pártbizottsága valóban elége­dett lehet ezzel az alapszer- 'vezettel. Az egyműszakosok, az irodában, j a laboratórium­ban, a próbagyártóban, a készáruraktár egy részében dolgozó kommunisták tartoz­nak ide. A negyvennyolc tag közül huszonkettő nő. Horváth Jánosné személy­zeti vezető, a pártvezetőség tagja-, hatalmas kimutatást tett ..elém. — Nézze, hatan egyetemet, főiskolát, ketten felsőfokú technikumot, huszonegyen középiskolát végeztek. Négy párttag most is részt vesz ál­lami oktatásban. Esti egyetem szakosítót egy, esti egyetemet kettő, egyéves pártiskolát egy, marxista—leninista esti középiskolát kilenc, öthónapos KISZ-iskolát egy párttag vég­zett. Most jár az esti egye­temre négy, az esti marxista középiskolába egy, pártiskolá­ra szintén egy párttagunk. A statisztika pontosan meg­mutatja a tagság végzettségét, engem azonban az is érde­Diszponens a beosztása, s most végezte el a marxista esti középiskolát. — Rám nagyon jó hatással volt ez az iskola. Azelőtt nem nagyon szoktam felszólalni, az egy év alatt azonban meg­bátorodtam. Horváthné is megerősíti, hogy milyen aktív a pártcso- port-értekezletekerí, van véle­ménye, elmondja. A pártmun- káját a KISZ-ben végzi, s éppen ’ most ajánlotta egy munkatársát a pártba. — Most szeretnék esti egyetemen tovább tanulni. Szóltam a titkárunknak is, ha a keret engedi, hadd men­jek el. A most is tanulók közül egy nagyon törekvő fiatalasz- szonnyal ismerkedtem meg, aki Budapestről került Ka­posvárra, itt ment férjhez. Zakariás Tamásné a Vörös Október Férfiruhagyárban dolgozott, ott lett párttag, a fővárosban végezte el a felső­fokú technikumot. A Kapos­vári Ruhagyár küldte el két­hetes vezetőképző tanfolyam­ra, most pedig üzemmérnöki kiegészítőre jár egy kollégá­jával. A gyár fejlesztési osz­tályán technológia-, gyártás­iéit, hogy az 1970. évi párt- | gyárfejlesztéssel foglalko- vezetőség-választás óta há- j z^- Nagy szüksége van mind- nyan gyarapították az általa- : eitóez a jövendő üzemmernö- nos, a szakmai és a politikai i ki végzettségre, műveltségüket. így is kedvező — A két gyermek mellett Honosítás és keresztezés t A hazai húsprogram elké szítése során a szakemberek alapos elemzéssel kidolgozták a megfelelő arányokat a tisz­tán tejtermelés célját szolgá­ló, valamint a hústermelésre alkalmas fajtákból. A tejter­melésre legalkalmasabb kül­földi fajták meghonosítása és a hústermeléshez kiváló ma­gyar pirostarka fajta (eseten­ként keresztezés "riTenétti) ja­vítása ma már több helyen folyik. Néhol a magyar tarka állományt hölsteíri-friz fajtára cserélik le. Másutt a magyar holland vörös-tarka-laoály tarka fajtájú tehénállományt fajtával keresztezik. Mind a gazdaságok, mind | az egyéni gazdálkodók ma í már eldönthetik, hogy a tej- j termelés vagy a hústermelés ! irányában akarják-e fejleszte­ni állatállományukat. A tej- ! termelés a nagyvárosok köz­vetlen környezetében a leg- I kedvezőbb, ugyanakkor kiíi- I zetődő, és hosszú távon bíz- | tos bevételt biztosító tevékeny- | séggé válik — mind a nagy- J üzemek, mind az egyéniek szá- I mára — a marhahizlalási te- 1 vékenvség is. a kép. Horváthné gyorsan ki mutatta, hogy ebben a négy évben mekkorát nőtt a párt­tagok tudása, hiszen 1970-ben a párttagok közül háromnak volt egyetemi-főiskolai, kettő­nek felsőfokú technikumi, ti­zenegynek középiskolai, ötnek marxista—leninista esti zépiskolai végzettsége. nem könnyű a tanulás. Ha megszerzem az oklevelet, ak­kor sem szeretnék megállni. Korszerű szervezési tanfolya­mon szeretnék részt venni, szakcikkeket tanulmányozni, előadásokat hallgatni, konfe­— Ügy érzem, a mai világ­ban szükséges, hogy az em­ber világnézete is megfelelő legyen. Ha a kollégákkal vi­tába bocsátkozik, akikor tud­jon megfelelő választ adni, még kínos témák esetében is, mégpedig reálisan, ésszerűen és pártszerűen ... Kiss Tibor pénzügyi cso­portvezető a pártszervezet tit­kára. Ö is példát mutatott a tanulásban, tavalyelőtt fejezte be a pénzügyi és számviteli főiskolát. Tisztségébe az ál­lamvizsga és a szakdolgozat- írás időszakában választot­ták, s ma is hálás a pártve­zetőségnek, hogy olyan sokat segített akkor neki. A tanu­lást persze ezzel még nem fe­jezte be, most az esti egye­temre készül. — A pártmunkában is érez­zük, hogy akik tanultak, azok előbbre léptek, hasznosítják az ismereteiket. Csak egy pél­dát az esti egyetem hasznáról: voltak, akik azelőtt nem mer­tek kiállni negyven, ember elé beszélni. Ott megszerezték ezt a készséget is! Farkas Imre, a ruhagyár pártbizottságának titkára el­mondta, hogy a 3-as pártszer­vezet következetesen teljesí­tette négyéves oktatási ter­vét, s tagjainak kisugárzó erejük vari. Ez nagyon fontos a gyár további fejlődése szempontjából is. — A nagyobb műveltség megmutatkozik a napi mun­kában. rövidebb idő kell egy- egy döntéshez, mint koráb­ban. Növekedett a gazdasági és a politikai felelősség, a közéleti aktivitás, emelkedett a' pártélet színvonala. A párt­tagok — kivéve, akit fölmen­renciákon ott lenni. Egyéb- I ,, , kö- j ként merészen bele merek i tettek ~ mind tanultak vagy j vágni az úi dolgokba, ez éltet, ! tanulnak. — Én voltam az első, aki ; ez visz e16re- i A 3‘as pártszervezet jól élt egyéves pártiskolát végeztem, I Férfikollégái szintén tiszte- j a lehetőségekkel, igényesen az 1971—72-es tanévben — j lik Zakariásnét mindezért, te- j ösztönözte a tagokat a na­mondja Horváth Jánosné. — j kintélve van a környezetében. | gyobb tudás megszerzésére. Nagyon sokat adott nekem a j Az állandó tanulás a hatá- j Példája nemcsak a gyárban mindennapi pártmunkám el- | rozotíságának, a vitaképessé- i követésre méltó, végzéséhez... 1 gének az alapja. 1 Lajos Géza Horváthné 1950 óta párttag, ,_________________________________________________________ az iskola elvégzése után meg- ! választották az üzemi párt-vb 1 tagjának is. — A városi pártbizottság pót-munkabizottságában te­vékenykedem, azután KISZ- propagandisfa voltam. A párt- iskolán tanultakat mindenhol gyümölcsöztetem. Marek István főtechnológu' A vor sick felelőssége költségükért Alig néhány hónapja lakóm Vörsön. Túlzás lenne tehá.t azt az esti egyetemet végezte el ] mondanom, hogy már megis- a beszámolási időszakban, ! mertem a települést, az em- — Lényeges segítséget je- bereket, az itteni szokásokat, lent a társadalmi munkám- I Azt azonban máris megálla- ban a nagvobb politikai tu- | píthátom, hogy ennek az alig dás ... Politikai gazdaság- ; nyolcszáz lelket számláló kis- tant azelőtt is tanultam, filo- községnek különös bája, han- zófiát azonban nem. Amit ta- ; gulata van. Nem a Kis-Bála- nultam, azt fel tudom hasz- | ton közelségére gondolok el­nálni. S nem is egy helyen, hiszen szakszervezeti bizottsági tag, szemináriumot is vezetett, a ruhaipari szakközépiskolában is tanít. Gerencsér Miklós Ácsteszértől a halhatatlanságig Táncsics Mihály életregénye Érdeklődéssel fogadták őket, különösen a tanítók. Némelyek élelmiszert is hoz­tak. De ahogy múltak a na­pok, úgy csappant az érdeklő­dés. Jelenlétüket megszokták, nerry nagyon törődtek velük. Táncsics viszont annál job­ban szomjúhozta a cselekvést. Gondozta a tanya környékét, tótotta a gazt, ápolta a maga ültette növényeket, porciózta a gazda megbízásából az ap- "őjószágnak való eleséget. Dolgoztak ott cselédek is, ezek panaszkodtak a gazdára, hogy bizony fösvény hozzá- iuk, szűkén méri a kosztot. Kínos volt ez Táncsicsnak, hiszen Bába Mihály jóvoltá­ból élt a tanyán, másrészt egy hosszú életen át mindig a szegényemberek ügyét pár­tolta. Most is ennél maradt. m SomogylNéplop Bármekkora hálával tartozott jótevőjének, elveiből senki emberfia kedvéért nem enge­dett. Alig pár hónap múltán eléggé elhidegült a viszony gazda és vendéglakója között. Siettette útjaik elválását, hogy Táncsics a. parasztbirto­kosnak sehogy nem tetsző működést akart kifejteni Ceg­léden. Tyúkok terelgetése, ga­zok irtása mellett igen nagy becsvággyal munkálkodott a Vasárnapi Egyesület megala­pításán. Minden részletre ki­terjedő tervezetet készített a paraszti öntevékeny művelő­dés érdekében. Bába Molnár Sámuel pedig attól tartott, hogy az öreg Táncsics meghökkentően fia­talos becsvággyal fenekestül felforgatja Cegléd csendes­langyos állóvizét. Mert más volt Kossuthról szónokolni, sót meglátogatni fit népe« küldöttséggel Turinban, és megint más, valódi társadal­mi cselekvéssel segíteni a vál­tozást a paraszti tömegek, a kisemberek érdekében — velük, hadd legyenek nagyko­rúak. Ez nem kellett az úri paraszt B. Molnár Sámuelnek. Neki a saját hatalma kellett, s a befolyás, hogy ő mond­hassa meg, mi üdvös és mi káros Cegléd városára nézve. Táncsics túlontúl ismerte az ilyen népboldogítást. Mene­kült előle. Harag nélkül, de határozottan szakított Bába Molnárral. November 1-én, mindenszentek napján indult lakást keresni, és másnap már be is költöztek a város­ba. Ősz ellenére kegyetlen fagy, nagy hó keserítette őket, és kishíján megdermedtek a fűtetlen lakásban. Táncsics lábán kiújultak a korábbi fa­gyások, szenvedett a sebektől élete végéig. Tekintve, hogy a beígért ellátásból alig lett valami, feloldotta ígéretük alól a ceglédieket. ínséges helyzetükben saját könyveit árulta a piacon, de bizony nem akadt vevőkre. Ha nincs az írói segélyegylet havi húsz forintaj, akár éhen is halhat­tak volna. Anyagi nyomoruk­kal csak-csak megbarátkoa­sősorban, amely sok magyár és külföldi természetkedvelő kirándulót vonz ide évente. A több mint hétszáz éves te­lepülésnek a benne lakó em­berek egyszerű közvetlensége, a lakóhelyük iránt érzett ál­dozatkészsége adja meg igazi tak volna, mert eleget gyako-f va£®fs^t‘ rolták annyi éven át a nél-f külözést. Annál többet szén-? . védték az árvaságtól. Amikor? *es is- A művelődési 1877 nyarán elhagyták Ezt a hangulatot árasztotta a nemrég megtartott falugyű- otthon nagyterme zsúfolásig megtelj;, rost, mindössze két embert? Fián Lajos tanácselnök szá- tartottak érdemesnek arra,? molt be a munkáról és a kö- hogy elbúcsúzzanak tőle. Sen-? vetkező év feladatairól. Az ki nem akadt, aki szívesség-? előzmények ismeretében nem bői elvitte volna szegényes? volt nehéz megállapítani, hogy motyójukat a vasútállomásra. J szerencsés helyzetben vannak a tanács vezetői, amikor vá­A Duna bal partján levő Révkomáromba, Jókai szülő­városába költöztek lányukhoz, vejükhöz. Egyik szegénységbő! a másikba érkeztek, ■ hiszen a fiatalok nehezen éldegéltek Csorba Géza iiffvvéd gyakor­noki jövedelméből. De leg­alább részük lehetett szere- tetben, családi egyetértésben. Mihelyt rendbetették magu­kat. s kioihenték a költözköc dés fáradalmait, ellenállhatat­lan vágya támadt Táncsics? Mihálynak, hogy viszont lás-J sa még egyszer. utoljára.! Ácsteszért, a szülőfalut. # 1877. október 26-án vágott? neki gyalogosan az ötven ki­lométernyi útnak. Szép volt az ősz, és az agguló vándor errjelkedett érzésekkel haladt^ át a szülőföldet környező tá-^ jón. Szombaton indult, vasár-# nap délután érkezett teszérre. (Folytatjuk.) lasztóik elé kell állniuk. Hi­szen olyan nagy beruházást, átalakítást tudhatnak maguk mögött, mint az egymillió- háromszázezer forintos költ­séggel megépült vegyesbolt és italbolt, vagy a több mint há- i romszázezer forintért felújí­tott iskolaépület. , — Mindez — azonkívül, ség képét is, hiszen mindkét létesítmény a központban van. Ennek , ellenére a tanácsel­nök arról sem feledkezett meg, hogy köszönetét mond­jon azért a — pénzben alig kifejezhető — társadalmi munkáért, melyet az itteni emberek végeztek. Mert Vör­sön nemcsak hagyománya, hanem jelene is van a közös­ségért végzett tevékenység­nek. A társadalmi szervek hí­vó szavára tömegesen jelent­keztek az iskola tetejének re­noválásához ugyanúgy, mint a bolt körüli földmunkák, vagy az utolsó simítások (a takarítás) elvégzéséhez. A felszólalások i? ezt a szel­lemet tükrözték. Idősek és fiatalok, férfiak és asstónyok olyan szeretettel, annyi fele­lősségérzettel beszéltek falu­juk sorsáról, jövőjéről, hogy csak az elismerés legmaga­sabb fokán lehet erről szól­ni. Égyéni sérelmek alig ke­rültek szóba, ehelyett az egész községet érintő kérdések, mint például az egyre növekvő idegenforgalmat akadályozó keskeny bekötő út, vagy az egyelőre sok nehézséget, bosz- szúságot okozó vasárnapi köz­lekedés. (Vasárnap nincs busz­járat, s a fürdőszezon lejártá­val a vonatok sem állnak meg Vörsön.) Azt hiszem, olyan jogos fölvetések ezek, melye­hogy a lakosság életkörülmé- ! líen az illetékeseknek érde­nyeinek javítását szolgálja — [ mes elgondolkozniuk. nagy mértékben emeli a köz- l T. D. Ács- ? f A Somogy megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat fölvesz FRAK B/l (Vörös Csillag) rakodógépre gépkezelői « Jelentkezés: a munkaügyi osztályon. (Kaposvár, Petőfi tér 3.) (369201)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents