Somogyi Néplap, 1974. december (30. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-01 / 281. szám
ipart is ide számítva, 1960 óta húszezer ember talált munkát az új gyárakban és a meglévők fejlesztése során. Az ezer lakosra jutó ipari foglalkoztatottak száma 196-ról 289-re emelkedett. Az ipari munkahelyek rohamos bővülése igen jelentős társadalmi átrétegeződés- sel is járt: a város negyvenezer kereső dolgozójából ma harmincezer dolgozik az iparban. Kaposvár tehát nemcsak Dél-Dynántúl, hanem hazánknak is egyik jelentős ipari centrumává vált A város ritmusa A város utcáinak egynegyede az utóbbi tíz évben épült. Mi lesz az ezredfordulón? A Táros azonban egyszerűen nem bírna ennyi embert befogadni. Az iparosítással egyidőben megkezdődött a lakásépítés és a közművek fejlesztése. Harminc év alatt évente átlag 350 lakás épült, s így a három évtized alatt a lakásállomány is megkétszereződött, s 1973-ban Kaposváron már 19 ezer lakást tartottak nyilván. A tömeges lakásépítésnek a legszembetűnőbb példája a Kalinyin városrész es környéke. Itt jelenleg — beszámítva á Léva köz és a KISZ-lakótelep épületeit is — 2350 korszerű, összkomfortos vagy komfortos (gázzal fűtött) lakás van. S a Kalinyinnak minden hibája ellenére van egy behozhatatlan előnye is az ország más városaiban épült hasonló lakótelepekkel szem- .. ben. A kaposvári városzrész ugyanis nem kint épült, távol a városmagtól, hanem szervesen kapcsolódik a történelmi városközponthoz. A Kalinyin városrész központja és a Kossuth tér közötti távolság nem nagyobb a szokásos középvárosok centrumaira jellemző távolságnál. S a városrész fejlődésének jövőbeli elképzelései is az eredeti tervekhez igazodnak: a lakótelep a körcikkhez hasonlóan terjed, egyúttal jelentve a város egyes elavult részeinek lebontását, másrészt pedig korszerű új otthonok fölépítését is. De nemcsak a több szintes lakóépületek jellemzik a kaposvári építkezéseket. A város körül — különösen a donneri városrészben — tel lesen új negyedek épültek föl: a város utcáinak mintegy harmada az elmúlt 10—15 évben épült ki. Ezek a negyedek földszintes, tá^as. világos házakból állnak, lakóik főleg munkások, akik szülői segítséggel, saját erőből, »viszont- szívességért" fogadott erővel építkeztek. Erre a városrészre azonban kevésbé jutott út, te- • lefon, iskola, óvoda, orvosi rendelő. Kaposvár azonban nemcsak a megye ipari és közlekedési, hanem a művelődési központja is. Iskolaváros. Tanintézményeiben évről évre mintegy 14 ezer diák tanul. 1965 óta 3 új általános iskola épült, ösz- szesen 44 tanteremmel, s a legkorszerűbb berendezésekkel, . , . _. .... .. g ét is, amikor eljött az ideje ős megnősült Itt születtek a gyerekek, a két kislány. A nagyobbik már a betűkkel ismerkedik az iskolában, a kisebbik pedig a világgal. Most tanulja a beszédet: ismerkedik a színekkel, évszakokkal. virágokkal, állatokkal. Nagyon fon fos hát Lakiéknak, hogy mit lát. hall a vi lágra nyíló szemű, legkisebb gyermekük. Lakiék október 10-én új lakásba költöztek — a Honvéd utcában épülő merész, égnek általános orvosi szolgálat: 1965-ben még csak 14 körzet volt, ma már 19 van. Január 1-én újabb gyermekorvosi'körzet létesül, s ez azt jelenti, hogy lényegében a város minden része bekapcsolódik ebbe a fontos egészségügyi szolgáltatásba. A hatvanas évek végén megszervezték a központi ügyeletet az Ezredév utcában, s a Rendelőintézetnél is új szárny épül. De — az összefüggő szakrendelések megteremtése miatt — újabb szárnybővítést is terveznek Könnyebb a jót megszokni Lakiék a háborúban. Nagybajom kiürítésének idején jöttek Kaposvárra. És itt maradtak. Előbb ideiglenes szállásokon tengették életüket, később kis lakrészbe költöztek a Berzsenyi utca egyik házának tűzfalakkal éktelenített udvarán. Sok aprócska lakás zsúfolódott üt össze, a meredet tűzfalakhoz ragasztva. Kicsik voltak ezek a lakások, sötétek; falaikat fölverte a víz az elégtelen szigetelés miatt. Az ablak alatt parányi kertecs- kében kókadt virágok küzdöttek a porral, amit az udvarban ki-be járó. dübörgő szekerek, stráfkocsik, autók kavartak. Laki László itt nőtt föl, innen járt az iparitanuló iskolába szakmát tanulni, majd a gyárba, a MEZÖGÉP-hez. Ide hozta fiatal felesétörő épületek egyikében, az első emeleten. Másfél szoba, negyvenkilenc négyzetméteres összkomfort. — Huszonftyolc évet töltöttem a Berzsenyi utcában, ismertem ott már mindent, a házakat. a köveket, az embereket. Beszélgettünk néha a feleségemmel: vajon milyen-tesz majd az új lakásban? Hogy fogjuk megszokni? Minden új lesz, minden más! Huszonnyolc éve, ha kinéztem az ablakon, állandóan ugyanazt láttam: a szemben levő ház homlokát. Mih- dig ugyanazt, mindig ugyanazokat. Unalmas is volt. nem tagadom, de mégis a nyugalmat is jelentette nekem. Ismertem őket. tudtam, ki miféle. S ezért volt bennem egv kis íbiszféle is, amikor az új lakásba beköltöztünk. Vajon milyen emberekkel futok össze, majd nap nap után a lépcsőházban? Nem lesznek-e idegenek a lalak. a szemben épülő újabb házak? Erről beszélgettünk a feleségemmel... De egyszerűbb volt, mintsem hittük volna. Már az első nap teljesen otthon éreztük magunkat. Különösen a gyerekek . . . Hiába, köny- nyebb a jót megszokni, mint a rosszat. A költözködésnél mellettünk állt a vállalat. — Eljött három barátom a brigádból, s négyen éppenhogy sokan nem voltunk. A vállalat pedig kocsit adott, hogv ez se kerül- iön pénz.be. A lakás, a lakásunk az első emeleten van, hát nem kellett megszakadni. Nagy pillanat az, amikor az ember életé- * ben először csukja be az ajtót maga mögött a saját lakásában A negyvenkilenc négyzet- méteres összkomfortban csak az számít, hogy egymáshoz hogyan tudnak alkalmazkodni. A két szobában, a konyhában fürdőszobában a saját életünk folvik. az. ami a legszemélyesebb, ami a legémberibb. itt a mis ember véleménye, akarata, tekintete már illetélcte- lennek számít. Laki László és családja egy szoba-konyhás lakásban élt korábban, a férfi édesanyjával. — Nekem nagvon sokat jelent az anyám. Becsülöm kedélyét, munkaszeretetét, türelmes szavát. De nem igaz az a mondás, hogy sok jó. ember^kfe hflyen is eltér. Hiá’pa akartunk mindannyian jót. hiába tudtuk, senki se akar rosszat.' saját ‘jelenlétünkké! zavartuk egymást. Ügy jó, ha .mindenkinek van elképzelése a munkáról, a gyereknevelésről, az ebédről, a bevásárlásról, a moziról, az emberekről — a mindennapokról. S úav az igazi, ha ezek a vélemények nem szükségképpen azonosak. Az emberek pedig megvannak győződve arról, az a jó. az igazi, ahogyan ők tudják. Én is ilyen vagyok, mindenki ilyen. De mi van akkor, ha jót akar az anyám, a feleségem, mea én is. de mindannyian a marunk módján? Egyszer csak azt vesszük észre, hogy rossz lett a szánk ize Jót akartunk, s más lett belőle. Ez a zsúfoltság átka; kis helyen még jobban összejön a baj. Az embernek kell egy zúg. egv csendes lakás is. ahová elhúzódhat. ahol úgy alakulnak — és csak úgy alakulnak — a dolgok, ahogy maga akarja. Nem igaz? Aligha tudnék Laki Lászlónak ellentmondani. változás! A vasútállomás, mint egy öblös szájú, feneketlen zsák: kora reggeltől késő. éjszakáig ontja az embereket. Jönnek tereferélő asz- szonyok, viháncoló diáklányok, siető szerelők, gondterhelt művezetők, gyűrt arcú korhelyek, álmos apróságok, kosaras kofák és táskás irodisták. Legkorábban a műszakba igyekvők érkeznek; szótlanul, szürke arccal lépnek föl a buszra, közömbösére szorulnak egymáshoz, hog\ a gyárig egyszínű tömeggé rázódjanak össze. Hosszú, hernyóforma buszok követik egymást; konvojként indulnak az. ipartelep felé. Később hangosabb lesz. megvidámodik a városba áramlók tömege: a legmogorvább hivatalnoknak is mosoly villan a szemüvege mögött, amikor az iskolába induló csitriha- dat meglátja. Csupa mozgás, csupa erő. csupa élet a város a reggeli órákban. Nem fáradt még el a sz.em, a kar, a láb, az energiák feltöltve — munkára készek. Kézzel-lábbal utat törve rohan a későn kelő a busz után, majd azt lekésve lihegve trappol a munkahelye felé. A szemfüles megorrontja, hogy nyolc óra tájt kevesen vannak a fodrászműhelyben, beül hát- frizuraigazításra, s élvezi a ráérő borbélyhad tüstén- kedését. A fontoskodó szigorú arccal áll a kirakatok előtt; hiánycikket keres. A forgalmas utcasarkokon, a Kapos előtt és az Omnia kávészalonban már szerveződnek a szokásos kis társaságok: ráérő fiatalok, nyugdíjasok. A Rákóczi esélyeit vitatják, s legújabb beat- együttes feloszlásának »-füleseit-« taglalják, s azt, hogy milyen a kávé, a sör íze, s‘ hogy mennyit fizet a totó. / Nyolc óra után a forgalmat irányitó rendőr is leszáll a »pulpitusról« a Kossuth téren. Az élő, lüktető, hatalmas szervezet — a város — életritmusa ilyenkor lelassul, hogy néhány óra múlva, amikor vége az első műszaknak, este tízig fokozatosan duzzadjon, apadjon, áramoljon a f orgalom, gépek és emberek fülsiketítő zajának, por és füst, kékes zavargásának kíséretében. 19 ezer lakás A dinamikus iparosítás hatást gyakorolt a város fejlődésére. A felszabadulás óta megkétszereződött a város lakossága, s ma már 67 ezer ember él Kaposváron. Még nagyobb ütemben fejlődött a foglaliíoztatottság. 1949- ben még csak 15,5 ezer ember dolgozott a különböző intézményekben, üzemekben s magánkisiparosként, kiskereskedőként. Ez a szám mára több mint kétszeresére nőtt. 1974-es ada tok szerint 34 ezer ember áll alkalmazásba- a város lakói közül, s ehhez naponta újab' 8,5—9 ezer ember érkezik vasúton, autóbuszon. A városban tehát összesen mintegy 43— 44 ezer ember kap munkát. A Lak! család. ____ 15 00—1600 gyereknek adva helyet. De bővült a Bartók és Gárdonyi iskola is. Talán még örvendetesebb, hogy az ötvenes évektől a tantermek számának gyarapodásával az egy pedagógusra jutó tanulók száma a felére csökkent: mód van tehát arra. hogy az órákon többet foglalkozhassanak a gyerekekkel a tanítók, tanárok. Fejlődött a középiskolai hálózat is: kiépült a szakközépiskolák hálózata. A város két felsőoktatási intézményében — a tanítóképző intézetben és a mezőgazdasági főiskolán — is kedvező változásoknak lehettünk tanúi. A tanítóképzőben — az induláshoz képest — megduplázódott a hallgatók száma, s az intézetben országszerte nagy figyelmet keltő anyanyelvi kísérleti oktatás folyik. A mezőgazdasági főiskolán pedig nagyszabású genetikai kísérletek kezdődtek: ennek egyik világhírű és a gyakorlatban is jól bevált eredménye a KA—HYB hibridsertés megszületése és elterjedése. Szintén a főiskola kutatóinak érdeme a szarvasmarhatartásban felmérhetetlen jelentőségű urebetin-program kidolgozása. Ugrásszerű fejlődés következett be az óvodai ellátásban. Néhány évvel korábban még nagv gondot kozott, hcjgy a dolgozni járó anyák csali nehézségek árán tudták gyermekeiket elhelyezni ebben a fontos gyermek- intézményben. A jelenlegi tervidőszakban éppen ezért 580 óvodai hely létesítést tervezték, s ezzel szemben már 720 valósult meg. Jelenleg tehát minden igényjogosult jelentkezőnek tud óvodai helyet adni a város. Szépen fejlődött az egészségügyi hálózat is. Via hat helyen van üzemorvosi szolgálat — 965-ben csak két gyárban volt — s ezen kívül kilenc üzemben részfoglalkozású orvosok gyógyítanak. Összesen mintegy 14—15 ezer dolgozót látnak «1. De ugyanígy fejlődött az Lakások a magasban. Hétköznaponként 70—75 ezer ember dolgozik, vásárol, utazik Kaposváron, jelezve azt a szoros kapcsolatot, ami kialakult a város és a több mint nyolcvan településre kiterjedő vonzáskörzete között. A sok bejáró láttán azt kell mondanunk: Kaposvár ipára, kereskedelmi hálózata, közlekedése nemcsak a kaposváriaké. Erre a vá.ros fejlesztésének további meghatározásánál is figyelemmel kell lenni. Az iparban eztltán nagyobb szerepet kap az intenzív fejlesztés, s a munkaigényes. korszerű génipar tovább növeli részarányát. A tanács a fejlesztési előirányzatok 87 százalékát a lakásépítésre és a kommunális beruházások egvéb területein használja föl. Olvan területek fejlődnek jobban, amelvekkel felsőfokú szerepkörének jobb betöltésére válik alkalmassá a város. Üiabb — több tagozatú — gépipari szakközépiskola énül. s a közműhálózat és a városközpont egyes részeinek rekonstrukciója is szerepel a tervekben. A szürke, lellegtelen. állandó foglalkoztatási gondokkal küzdő mezővárosból, történetének legutóbbi három évtizede alatt modern, szocialista ins.ri város lett. Kanosvár fejlődése» ezután sem áll meg: az ezredfordulón 84 ez.er ember él maid Somogy megye székhelyén. Irta: Csupor Tibor Fényképezte: Gyertyás László terményeit dolgozták fel, ezután elektroncsöveket, nagy feszültségű kapcsolókat, biztosítókat, mikrohullámú berendezéseket készítenek. Számos termék ezek közül eljűt a világ sok országába is. Újat jelent a munka állandó ritmusa, a szellős, világos termekben a korszerű munkakörülmények s az üzemekben dolgozók képességének kifejlődése saját munkájuk értékelésére, szervezésére, továbbfejlesztésére. Űj munkahelyi normák, új életeszmények, új magatartás. A környék évszázadokig az évszakok változásaihoz, igazodó élete most a mai, korszerűbb életritmushoz igazodik és szerveződik meg. Az iparosítást fontos társadalompolitikai megfontolások sürgették. Kaposvár évszázados gondját, a megfelelő foglalkoztatottság hiányát kellett egyszer és mindenkorra megoldani. S ami 1965 óta történt, annak üteme szinte lélekzetelállító. Így például az építőLakótornyok.
