Somogyi Néplap, 1974. december (30. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-08 / 287. szám
Az rí utózás meteorológiája Harmat, eső, hó és ónos eső Veszélyes lehet a harmat is, : mely a talajfelszínnel közvet- j lenül érintkező levegőrétegből . .. válik ki, tehát a talaj közeié-1 au ben keletkezik. Száraz időszak után az utak — ha porosak, -7*• a hirtelen harmatképződéstől nyálkássá válhatnak. A harmat hajnalban és este keletkezik,’ és gyorsan el is tűnhet. Ha a lehűlés 0 C° alatt történik, a nedvesség azonnal szilárd halmazállapotban válik ki, és dér keletkezik. A dér tehát nem megfagyott harmat, hiszen az esőfelhőből sziláid halmazállapotban /válik ki. Stinten rendkívül síkosságot okozhat, ezért nagyon veszélyes. Még nyáron is előfordulhat, ha az éjszakai órákban nagyon erős a lehűlés. A hulló csapadékok közül az eső is okozhat nehézségeket a közlekedésben, mert csökkenteni kell miatta a sebességet. Olyan sűrű záporeső is lehetséges, amely annyira lerontja a látási viszonyokat, hogv megbénul a közlekedés. Nálunk ez riktán fordul elő, és akkor is csak rövid ideig tart. Ezért is érdemes inkább megállni addig. Havazás és hófúvás Télen leggyakrabban a havazás teszi síkossá az utat. A frissen hullott hó gyorsan kristályosodik. 18—20 cm vastag hórétegnél kezdődik meg a jegesedás, ezért a vékonyabb hóréteget könnyebb eltakarítani az utakról. Különösen az a veszélyes, ha a jeges útszakaszra hull a friss hó. Ilyenkor fokozott óvatosság- szükséges ! A hóréteg felszíne a ránehezedő súlytól — pl. gépkocsi, az e&ber súlyától — megolvad. A nyomás hatására az olvadás jóval 0 C° alatt történik, de mihelyt megszűnik a nyomás, a víz újra megfagy, és jégréteg keletkezik. Havas időben ezért keletkeznek kis -iéghegyek" az autóbuszmegállóban, és teszik még veszélyesebbé a közlekedést. Ha a havazás széllel jár együtt, mejelenik közlekedésünknek egy másik ellensége, a hófúvás. Az útviszonyoktól és a domborzattól függően "gyes útszakaszok különösen ki vannak téve a hófúvásnak. Hófúvás idején semmilyen ok se induljunk el gépkocsival, előzőleg érdeklődjünk a várható időjárás felől. Az alattomos óit os eső Közlekedési szempontból a legveszélyesebb időjárási jelenség az ónos eső. A természet különös jelensége az ún. túlhűtás, amikor a víz — bizonyos esetekben — 0 C" alatt nem fagy meg, hőmérséklete mínusz 1—2 C" is lehet. De valamilyen hirtelen mechanikai hatásra a pillanat tört része alatt megfagy. Önos eső esetén a lehulló esőcsepp fagypont alatti hőmérsékletű, de csak akkor alakul át jégréteggé, amikor az áthűlt talajra jut. Ilyenkor a talajhoz ütő- dés után renkívül veszélyes jégbevonat keletkezik. A jégbevonat legtöbbször tükörsima, és olyan vékony, hogy az úttest még jól átlátszik rajta. Olyan, mintha üveg mögül néznénk az utat. Ha a nap ilyenkor kisüt, az yt erősen vakít és kápráztat, ami újabb veszélyforrás. Ha a túlhűlt esőcseppek közé hókristályok is keverednek, és már nem olyan sima a felület, a, helyzet valamelyest kedvezőbb. Az ónos eső legtöbbször rossz látási viszonyokkal, köddel is jár, úgyhogy teljesen megbénul a közlekedés. A legveszélyesebb a mínusz' 4 és plusz 4 fok közötti hőmársékf !et, leggyakrabban 0 ás mínusz 1 C közölt jelenik meg. Ilyenkor nem szabad gépkocsival elindulni. Az ónos esőt a meteorológiai szolgálat ma má- idóben jelzi. A gyönyörű látványt nyújtó zúzmara szintén veszélyes lehet: ha meredek útszakaszra rakódik le, vagy ha a fákról, villanyvezetékről hirtelen, nagyobb tömegben az úttestre hull. A zúzmara egyénként mindig a közelgő enyhülés előL jele, mert hideg idő után, a hirtelen betört enyhébb levegőből képződik. M. L. Amikor egy élet a kezedben van... Hatodszor szólalt meg az elnöki csengő, mely a VI. vöröskeresztes üzemegész• j ségügyi ankét kezdetét jelezte. Az Egyesült Izzó Kaposvári Gyára volt ezúttal a rendezvény házigazdája. Az üzemorvosi szolgálat évről-évre jóbban megtalálja a helyét, de hagyományokról még aligha .beszélhetünk. Ugyanakkor az iparosítással párhuzamosan j új- és új jelenségekre kell felelet adniuk az üzemorvosok- j nak. Dr. Sándor József, az Egye- j sült Izzó budapesti központjá- j nak a főorvosa az üzemorvosi szerepét elemezte előadása- ; ki a neurózis. a fizikai munkások körében is nagyon gyakori. A kezelés — s ezt a felada- I tot egyelőre aligha láthatják ! el az üzemorvosok — egysze- : rű és mégis komplikált. | Gyógyszerrel nem érni el ha- | tást. Egyedül — a Magyaror- I szágon még kialakulatlan — | pszichoterápia segíthet. Ennek I a gyógymódnak a lényege az alkalmazkodási mechanizmus »rendbetétele«. Az üzemorvos viszont közreműködhet a megelőzésben, de feladata van ebben a csatádnak és 'az iskolának is, hogy érett korra ne alakuljon ban. Az általánosságok mellett rámutatott azokra a fogyatékosságokra is, amelyek még v jellemzik a / szolgálat munkáját. A mozgásszervi betegségben szenvedők még kiesnek az üzemorvosok figyelméDr. Buda Bálint, a Kaposvári Cukorgyár üzemorvosa részben ehhez a témához kapcsolódóan beszélt arról, hogy az idegeire panaszkodó embernél . hányféle szervi betegséget lehet fölfedezni, kezdve a bői, idegrendszeri panaszokkal j Yitaminhiánytól a cukorbetegsfem foglalkoznak eleget. A VI. vöröskeresztes üzem- ggészségügyi ankét egyik legérdekesebb előadását dr. Os- váth Károly, a pécsi Honvédkórház osztályvezető főorvosa tartotta a neurózisról. Az újdonság erejével hatott az a megállapítása, melyet a baranyai üzemekben, illetve bányákban végzett szűrésekből lehetett levonni: ellentétben sokak felfogásával, nem az »elitségig. A szervi betegség kezelésével elmúlhatnak ilyen esetben a neurózispanaszok is. Az üzemorvos új feladatai között az első helyen áll a népe- I sedéspolitikai határozatok j megvalósítása. Dr. Gyánó Bé- j la, a rendelőintézet főorvo- | megállapíthassák, hány dolgozó végez olyan munkát, amelyik ártalommal is jár. Nyolcezer dolgozót jeleztek a vállalatok, üzemek, a valóság azonban ennek a tízszerese. 1973 szeptemberétől» a KÖJÁL szűrővizsgálatokat végez ezeknek a dolgozóknak a körében. Azóta 10160 vizsgálatot végez-" tek el, s ezek tanulságosak. Például: az eddigi orvosi vizsgálatok nem vették figyelembe, hogy a nők sokkal hajlamosabbak a különböző szerves oldószerekkel való mérgezésekre. Szó volt a tanácskozáson a zajártalomról, a munkahelyi testnevelés tapasztalatairól, a dohányzásról és az üzemi vöröskeresztes szervezetek munkájáról. Somogybán kialakulóban van az üzemorvosi hálózat. Tíz orvos főállásban, tizenegy mellékfoglalkozásként látja el a dolgozókat. Gond, hogy nincs, aki összefogja az üzemorvosokat. Van ugyan a megyében üzemi főorvosi állás, azonban eddig csak másodállásként tötötték be ... összefoglaló helyett, azt hiszem, érdemes arra a kis kisa az üzemek szerepét méltat- ; adványrg fölhívnom a figyelA kaoosvári cukor i y ta a terhes és kisgyermekes anyák segítésében. Újra és újra napirendre kerülnek a munkahelyi ártal- betegsége a neurózis; I mák a vöröskeresztes üzem______________________egészségügyi ankétokon. És nem ■ ] ok nélkül — bizonyította ezt | dr. Serényi Ervin, a KÖJÁL j igazgatóhelyettese. : Tavaly a KÖJÁL fölmérést ! végzett Somogybán, hogy met, melyet dr. Cser Frigyes, a VBKM üzemorvosa állított össze az elsősegélynyújtásról. Amikor egy élet a kezedben van ... — a kis rajzos útmutató címe. Talán ennek az új propagandaanyagnak a létrejötte is jelzi, hogy hasznos rendezvénye a vöröskeresztnek az üzemorvosi ankét. Horányi Barna — A legtöbb gondunk a vasúti kocsik hiányából és a szokatlanul sáros cukorrépából adódik! — mondta dr. Tisza- vári Ottó, a Kaposvári Cukorgyár főmérnöke. Nem ritka, hogy egy szállítmánynál az összsúly 30—40 százaléka sár. Ez elsősorban az úsztatásnál okoz gondot. A lemosott föld vastag, kemény rétegben rakódik az úsztató aljára. A gyár szakemberei kénytelenek voltak a Dél-dunántúli Regionális Vízmű segítségét kérni. Nekik ugyanis van olyan gépkocsijuk, amelyik 400 atmoszférás nyomással »lövi ki« a vizet, ezzel hetente két alkalommal meg tudják tisztítani az úsztatóvá- lyukat. Csakhogy ez egyáltalán nem olcsó, egy órára 1100 forintot fizetnek. Eddig összesen 150 ezer forintot fordítottak erre a célra a Kaposvári Cukorgyárban. A Somogy megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat fölvesz FRAK B/l (Vörös Csillag) rakodógépre gépkezelőt Jelentkezés: a munkaügyi osztályon. (Kaposvár, Petőfi tér 3.) (369201) Azok a berendezések, amelyek közvetlenül érintkeznek a sáros lével, ebben az évben fokozott igénybevételnek vannak kitéve. Ezért gyorsabban is kopnak, van olyan berendezés, amelyik már kétszer lyukadt ki. Az őszi időjárás következményeként a gyárban nem mindennap tudják elérni a vijrt teljesítményt. December 3-án reggeltől másnap reggelig 245 vagon répát dolgoztak fel, a következő huszonnégy órában már csak 197 vagonnal. Csaknem húszszázalékos visszaesést okozott a vagonhiány, a répára tapadt rengeteg föld. Bár pz utóbbi nyolc napban emelkedett a répa cukor- tartalma, még mindig alacsonyabb a múlt évi átlagnál. Akkor, december 5-én 14,5 százalék volt, ebben az évben, ugyancsak december 5-én fél százalékkal alacsonyabb. Az idei átlag eddig 13,8 százalék, a múlt évben 15,3.volt. Nem sikerült ebben az évben biztosítani a szükséges létszámot. Volt olyan műszak, amikor 30—40 százalékkal kevesebben dolgoztak. mint ahány embernek munkába kellett volna állnia. Természetesen nemcsak gondokról tudtak a Kaposvári Cukorgyárban beszámolni. Jól dolgoznak az új berendezései A létisztító üzembe állítása nak eredményeként a kapós váriak gyártották az országban a legfehérebb cukrot | A szeletszárító berendezés naponta 9—10 vagonos kapacitással dolgozik, s ebben az évben nem okozott gondot a répaszelet elhelyezése sem. Eddig öszesen 600 vagont szárítottak. ebből 250 vagonnal küldtek exportra, 150 vagonnal a termelőknek adtak el. A takarmánykeverő naponta 4 vagonnal termel. Megemlített a gyár főmérnöke egy országos gondot is: minden cukorgyárnak nehézséget okoz a mészkő hiánya. A kaposváriak most Bükkösdön kísérleteznek: onnan szeretnének 250 vagonnal beszerezni. Emellett felhasználnak oltott meszet is. , £ A kampány befejezését eredetileg december közepére tervezték, ám a közbejött nehézségek meghosszabbítják az idei Szezont. Ha semmilyen váratlan esemény — például egy erős fagy — nem’jön közbe. akkor a Kaposvári Cukorgyárban január 18-án fejezik be a kampányt. Adóig feldolgoznak — a terv0 szerint — mintegy 28 ezer vagon cukorrépát. Jelenleg a 19 ezer felé közelítenek. M. A. Hetenként 360 ezer csirke A Bolyi Állami Gazdaság bari baromfiüzemében 20 millió forintos beruházással új baromfikeltetőt építettek, így az eddig heti 120 ezer keltetés megháromszorozódott. A bári üzemből ötven belföldi és harminc külföldi partnerhez szállítanak rendszeresen naposcsibét. Képünkön: Japán szexáió a naposcsibéket nemenként válogatja szét. Gerencsér Miklós A DÉL-DUNÁNTÜLI VÍZÜGYI ÉS KÖZMŰÉPÍTŐ VÁLLALAT termelési osztályára műszaki-fejlesztés» előadói munkakörbe vízépítőipari, illetve mélyépítőipari oklevéllel rendelkező mérnököt, programozói munkakörbe: vízépítői, illetve mélyépítői okleveles mérnököt, vagy vízgazdálkodási és csatornázási oklevéllel rendelkező üzemmérnököt, legalább 5 évi szakmai gyakorlattal; továbbá a kaposvári főépítésvezetőségre főépítésvezető-helyettesi beosztásba vízgazdálkodási és csatornázási okleveles üzemmérnököt, 3—3 évi gyakorlattal. Jelentkezni a vállalat személyzeti és oktatási osztályán személyesen vagy írásban önéletrajz csatolásával lehet. (8626) Ácsteszértől a halhatatlanságig | Táncsics Mihály életregénye Ezután következett Szarvas Gábor bírálata, amely Toldy 1 Ferenc véleményét mint tudós illetékes volt Ipolyi Arnold besztercebányai püspök is. Ö nem cáfolta Táncsicsot, csupán ennyit mondott »Nem tűnik ki, mintha mások is ugyan így vélekednének.« Már nem is tűnhet ki. Annyi más írással együtt ez a Táncsics mű szintén elveszett. Mellette, vagy - ellene kiállni oktalanság lenne. Nem ? tudjuk, mi veszett el. Nincs \ kizárva, hogy igen értékes munka, s az sem lehetetlen, lygy tévedés volt az egész. Mindenesetre sók eredeti megfigyelés, értékes részlet lehetett benne. Gazdagabbak lengnénk, ha megmaradt volna. f. Táncsics viszont naprol•napra szegényebb lett, míg le nem süllyedt ismét a teljes nyomor szintjére./ Anyagi romlását siettette, hogy megalapozatlanul hozzákezdett összes művei kiadásához. Megint rászedte a saját jóhiszeműsége. Készpénznek vette a soha be nem váltott ígéreteket. Egyedül Almássy Pál, az '1848—49-es ország- gyűlés elnöke állta a szavát, óe még így sem futotta a nyolcszázforintos nyomdai adósságra. Hiába van szép háza a Tömő utcában, a 75. évében járó öregember morog. Lakói nem fizeti mert tudják, hogy a galamb- szívű háztulajdonos inkább éhenhal, minthogy követelőzzék. S valóban, a betevő falatra sincs pénze. Minden reménye odaveszett. nyomnék, Nőttön nőtt a teher a Tömő utcai házon. Már nemcsak az elmadart részletek szaporodtak, de az elmaradt kamatok is. Márpedig a bank irgalmatlan. Tudta ezt Táncsics, gyorsan szabadulni a ivart hát az anyagi végveszedelemtől. az árveréstől. Felbe- csültette ingatlanát, eszerint 93 ezer forintot ért háza, telke együttvéve. Jött a tőkés monarchia első ' komoly gazdasági megrázkódtatása, az úgynevezett bécsi krach: zuhantak az árak, eltűnt a pénz. Újra kellett értékeltetni a vevőre váró házat. A becsüs ezúttal 47 ezer forintot állapított meg. Aki viszont komolyan érdeklődött, a becsült összeg felét sem volt hajlandó megfizetni. Ugyanakkor az Első Hazai Takarékpénztár egyre türelmetlenebbül sürgeti az árverést. Táncsics inkább a szégyentől retteg, mint a katasztrofális anyagi veszteségtől. Fáradhatatlanul szaladgál, hogy mentőövre leljen. Szeretné, ha bár olcsón is, de megvenné telkét, házát a főváros. Nem vefte meg. Egy arcizmuk sem rándult a vá- Wisatyáknak, úgy nézték végig, miként rakják az utcára az öreg házaspárt. 1876 tavaszán került sor az árverésre. Tizennyolcezer forintért akadt vevő. A vételár az utolsó fillérig a takarékpénztáré lett, sőt maradt az adósságból. Tehetetlenül néztek a jövőjük elé. Leányuk, Eszter közben férjhezment Csorba Géza jóravaló ügyvédgyakornokhoz, így szerencsére rá nem volt gondjuk. Viszont a fiatalok, szegényen kezdő házaspár lévén, nem tudtak az öregeken segíteni. Hova, merre? — emésztette a gond a nincstelen hetvenhétéves Táncsicsot. Egyetlen támasza az írói segédegylettől kapott havi húsz forint maradt. Ebből kellett megélnie Terézzel. Amikor Bába Molnár Sámuel gazdag ceglédi birtokos parasztnak tudomására jutott, hogy városukba akar megtelepedni az 1848—49-es idők egyik híres férfija, tanyát ajánlott fel a két öregnek, minden ellenszolgáltatás nélkül. S azt is megígérte, elintézi, hogy Cegléd város községe gondoskodjék a Táncsics házaspár eltartásáról. Fogadkozását néhány nap múlva tett kqvette: három kocsit küldött a költözködéshez és a két öreg 1876 május 1-én leköltözött Bába Molnár Sámuel üresen álló, a várostól két kilométerre levő tanyájára. (Folytatjuk.)
