Somogyi Néplap, 1974. december (30. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-08 / 287. szám

Felüljáró épül, kitelepül a vasút A siófoki közlekedés jövője Először a megyében Somogyi Néplap fórum Lapunkban többször is foglalkoztunk már a siófoki közlekedéssel, mindannyiszor sürgetve a megoldást A vá­rosban ugyanis évről évre mind nehezebbé vált a közle­kedés a nyári hónapokban. Csúcsforgalmi időben például egy-másfél óra is kellett ahhoz, hogy beékelődve a hosszú gép- koc^isárokba végigautózzon valaki a városon. A közlekedé­si viszonyok ' romlása már- már Siófok üdülőhelyi jelle­gét s az üdülés feltételeit ká­rosította. Időközben történt néhány változás. Négy nyomsávúra építették a Sió hídját, kiszéle- sítették-áthelyeztók a 65-ös szekszárd—tamási út torkola­tát, de mindez kevésnek bizo­nyult. A napokiban azonban a vá­ros közlekedésének kérdésében nagy jelentőségű megállapodás született Siófokon. A városi tanácson dr. Ábrahám Kál­mán államtitkár vezetésével összeültek a KPM, az Építés­ügyi és Városfejlesztési Mi­nisztérium, a megyei taha.cs és a városi tanács képviselői, hogy döntést hozzanak Siófok közlekedésének fejlesztéséről és a legfontosabb beruházá­sokról. A tanácskozást számottevő munka előzte meg. Például a VÁTI és az UVATERV több — időközben néhányszor mó­dosított — tervet is készített. Ezenkívül a megyében és á minisztériumban is folytak az előkészítő tárgyalások, s így Siófokra már tisztázódtak a legfontosabb elképzelések, és kialakult a lehetséges megol­dás gerince. A városi közlekedésnek két igen fontos kérdést kell meg­oldani: a nyaranta meginduló autófolyam befogadását, illet­ve a város megközelítésének megkönnyítését. Siófok 16 ki­lométer hosszúságban elnyúló település, befogadóképessége tehát elméletben igen nagy. Az utak részbeni kiépítetlen- sége azonban (párhuzamosak és nem hálózatszerűek), vala­mint a vonzási központok miatt ez a túlzsúfoltság csak a város 40 százalékára vonatko­zik. A meglevő adottságod is­meretében tehát a város be­fogadóképességét, illetve a Siófokra irányuló autóforga­lom jobb eloszlását kell növel­ni. S ebben a kérdésben szü­letett meg Siófokon az egyik fontos döntés: a város köz­pontján haladó egyetlen gyűj- tőutat háromra bővítik. Kor­szerűsítik, meghosszabbítják és szélesítik a Tanácsház ut- I cát, valamint a parthoz közeli Batthyány-utcát. Ezzel a for­galom megoszlik, részben ezek­re az utakra terelődik, s ez­által csökken a centrum gyűj- tőútjának túlzsúfoltsága. Még mindig a város hossz- tengelyén végighúzódó Fő ut­ca forgalmánál időzve: a nyári közlekedési dugók keletkezé­sének egyik oka az autóbusz- közlekedés helyzetének elég­telensége, illetve egy autóbusz­pályaudvar hiánya volt. A zsúfolt, általában húszpercen­ként induló járatok sora, a tá­volsági autóbuszok ki- és be- fordulása — pontosan a leg- forgalrpas„’b részen. — sok­szor reménytelenül elakasz­totta a forgalmat, illetve erő­sen hátráltatta a buszok me­netrendjének betartását. A siófoki tanácskozáson új megvilágításba került az autó­buszközlekedés problémája. Kimondták: nincs szükség a nagy forgalmú városközpont­ban pályaudvarra. Siófók őszi—téli—tavaszi távolsági autóbuszforgalma egyébként sem indokolja fezt. Ehelyett sokkal ésszerűbb megoldásra kerül sor: a járatok végállo­mását fogják -kiépíteni, még pedig a kevésbé forgalmas he­lyeken. A buszokat a város központjától távol fogják tá­rolni, s indítani, nem pedig a belvárosiban, ahol minden négyzetcentiméternyi terület drága és az amúgy is nagy zsúfoltságot növelnék csak. A forgalmat keresztező ki- és béfordulásokat pedig a Fő utca két oldalán kiépítendő autóbuszfordulóval lehet meg­oldani. (A jobb oldalon meg­felelő erre a célra a jelenlegi pályaudvar, a bal oldali for­duló kiépítésére pedig ván bőven hely a templommal szemben.) Ha megoldódnak a vá­rosban a hosszanti irányú közlekedés gondjai, még min­dig nem mondható el ugyanez a Balaton-part felé tartó, Ke­resztirányú forgalomról. Itt ugyanis több a közúti-vasúti keresztezés, és a vasúti tolatá­sok miatt gyakran több tucat autó is vesztegel, tülköl ösz- szetorlódva egy-egy sorompó előtt Az eddigi tárgyalásokon mindig a vasút kitelepítése voít az a »-csont«, ami meg­akadt a tárgyaló felek torkán. Mo6t változott a helyzet: a vasút két ütemben, 1985-ig ki­telepíti a város központjából a teherpályaudvart, a keres­kedelmi felvételi épületeket és a pályafenntartást. A személy- pályaudvar marad, de a hosz- szú sorompózárak — úgy lát­szik — végérvényesen meg fognak szűnni. Hasonlóan fontos volt a vá­ros közlekedésében a közúti megközelítés rendezése. Hogy a három párhuzamosan futó .Mernyei jegyzet A művelődés húsa? Már maga a művelődési ház megnevezés is azt jelenti, hogy központja legyen a kul­túrának, otthona a művelődni vágyó, a műveltséget szom­jazó, sokrétű és sokirányú ér­deklődésű lakosságnak. Mindezek ellenére Mernyén a művelődési ház fölött mint­ha megállt volna az idő. Szinte hihetetlennek tűnik leírása is; nagyterme jelenleg inkább emlékeztet egy jfcise- ejtezett bútor- vagy székrak- árra, egy elhagyott csatatér­éi semmint előadóteremre, edig az impozáns, nagy 'pületben az ideális lehetősé- .eknek szinte a maximumát ■ análná. A sok ócska szék egy részinek nincs háttámlá­ja, másik felének összetörött az ülésdeszkája. Az »előadó- asztal-« uraktól ittfelejtett pi­pereasztal lehetett, ásító fiók­helyekkel, rogyadozó lábak­kal. Az ablakok kitörve. A beáramló csípős szél a bálok után ittíelejtett piros papír­darabokat libegted a falakon. Szőnyegnek, függönynek nyo­ma nincs. A parkett talán a háború előtt találkozott pasz­tával. A villanyégők szaba­don, búrák nélkül csüngnek a teremben. A leírtak után nem lehet azon csodálkozni, hogy ezt a helyiséget a mernyei dolgozók nem tartják — de nem is tarthatják — a műve­lődés házának, a kultúra vá­rának. Ezek után szinte természe­tes, hogy ebben a művelődési házban nem úgy folyik a fa­lu lakosságának közművelő­dése, ahogyan az egy ilyen nagy múltú, gazdag hagyo­mányokkal rendelkező köz­ségiben méltán várható lenne. Mernye Kaposvárhoz — a megyeszékhelyhez — csak 18 km-re van. így szinte hihe­tetlennek tűnik, hogy ezeket az állapotokat az illetékesek nem látták, avagy mindezek­ről nem tudtak. S*. J gyűjtőutat összekössék, leg­alább négy felüljáróra volna szükség, a népgazdaság beru­házási helyzetének ismereté­ben azonban ez az igény je­lenleg aligha reális. Egy felül­járó azonban megépül: az M 7-esről indul, és a sportpá­lya meg a Csárda étterem mel­lett ível át a vasúti pálya fö­lött. Ezen a felüljárón egyene­sen az autópályáról közelíthe­tő meg a szállodasor és az Aranypart, tehát nem kell Za- márdinál visszafordulva végig­autózni a városon annak, aki' a szállodasorra vagy valame­lyik sóstói kempingbe, üdülőbe igyekszik. Nem jut-e a város ezzel csöbörből vödörbe? Félő ugyanis, hogy az M 7-esről ér­kező sok-sok autó most már a vasút és a Balaton-part kö-' zötti szűk sávon teszi lehetet­lenné a zavartalan sétát és a gyalogosforgalmat. Nem he­lyeződik-e át a városközpont­ból a partra a túlzottan nagy aűtóforgalom? Nagy érdeklődést váltott ki az olvasók körében a két hét­tel ezelőtt meghirdetett Somo­gyi Néplap fórum. Százötven­nél több kérdés érkezett be * előre levélben és telefonon a megye minden részéből, s ez jelezte, hogy a magyar sajtó napja alkalmából rendezett első belpolitikai fórum lehető­ségét a járásokban és a me­gyeszékhelyen élők is megra­gadták. Sokan személyesen kíván­tak ott lenni a megyei könyv­tár1 előadótermében tegnap délután négy órakor kezdődő fórumon. A teremben a ma­gyar kommunista sajtóval foglalkozó könyvek, a Somogyi Néplap számai, a megyében megjelenő üzemi lapok fogad­ták a vendégelhet, valamint a fontos belpolitikai esemé­nyekből összeállított fotóbe­mutató. A fórum válaszadói. Ezekre a kérdésekre még nem, munkálták ki véglegesen a választ. Az viszont bizonyos, hogy a Siófokon belüli forga­lom felgyorsul és lényegesen egyszerűbbé válik. Az autók egy része pedig megfelelő par­kolási lehetőséget kap az Aranyparton vagy a több mint hétezer nyaraló kertjében, ud­varán — mint a szép számú tulajdonos magánautója. Azon is ésszerű volna gondolkodni, hogy az M 7-esről beengedje­nek-e minden autóst a város­ba és nem számít-e jobb meg­oldásnak — más, külföldi pél­dákhoz hasonlóan — ha kint, a város határában létesítenek parkolót, ahonnét az autósokat autóbusszal szállítják majd a városba. Ezek azonban a körvonala­zott változásoknak csak ap­róbb részletei. A lényeg az, hogy megteremtődtek Siófok súlyos, nyári közlekedési gondjai megoldásának legfon­tosabb feltételed. Cs. T. Az első belpolitikai fórum t Az elsg belpolitikai fórum j felelet hátra volt. Bíró Gyula, vezetője, Síita Ferenc könyv« az ei5re beküldött kérdések ; a megyei pártbizottság tikára j tárigazgató-helyettes méltatta ! a magyar sajtó napját, a lap ! szerepét a megyében és a fó- j rumot, majd Radetzky Fran- I ciska tanítóképzős tolmácsolta Veress Miklós Ember és író­gép című költeményét. A fórum vezetője ezután bemutatta G jelenlévőknek a fórum válaszadóit: Biró Gyu­lát, a megyei párbizottság titkárát, Böhm Józsefet, e megyei tanács elnökét, Kleno- vics Imrét, az SZMT vezető titkárát. Deák Ferencet, a Ka­posvári ■ Városi Pártbizottság első titkárát, dr. Ormosy Vik­tort, a városi tanács általános elnökhelyettesét, Jávori Bélát, a Somogyi Néplap főszerkesz­tőjét, valamint a l^p vezető munkatársait. j megválaszolásával kezdődött meg-, közben azonban állan­dóan csengett a könyvtárba átkapcsolt szerkesztőségi tele­fon, újabb és újabb kérdése­ket kaptak a vezetők, s a kö­zönség is bátran föltette a legkényesebb kérdéseket is. Csaknem három' órán ke­resztül folyt a kérdés-felelet, természetesen mindenre nem lehetett a helyszínen választ adni. Hét órakor úgy fejező­dött be a lap első belpolitikai fóruma, hogy még nagyon sok azzal zárta be a sajtónapon rendezett fórumot, hogy na­gyon hasznos kezdeményezés, a formán azonban lehet vál­toztatni a jövőben, például a nagyüzemekben, a járási szék­helyeken is lehetne rendezni ilyet. A lap első belpolitikai fóru­mára levélben, telefonon ér­kezett, a helyszínen föltett kérdésekre a lapban folyama­tosan válaszolunk a jövő hét második felétől. L. G. Évi 730 millió forint Az AGilUliLR kirendeltségének ' munkájáról Közkívánatra: Ahogy tetszik Sütő András Kaposvárra látogat Ilyenkor, évad közben — ahogy mondani szokás —»tel­jes az üzem« a színházban: es­te előadások Somogybán, Za­lában, napközben pedig pró­bák. Gondok is, de meglepeté­sek is a közönségnek. Kezdjük a sikerekkel... Igen jónak tartjuk azoknak a kis rózsa­szín szavazólapocskáknak az előadás előtti osztogatását, amelyeken megjelölhetik a né­zők: mit látnának még egy­szer szívesen az előző évad da­rabjaiból a Csiky Gergely Színházban. William Shakes­peare győzött, illetve a múlt évad nagy kaposvári sikere, az Ahogy tetszik — több száz néző voksolt, “és ez a darab ke­rült az első helyre. (A máso­dik »helyezett« a Tűzijáték lett.) Az Ahogy tetszik tehát újra színre kerül majd. Szenzációs sikerrel indult az évad: Sütő András darabjával, az Egy lócsiszár virágvasárnap­jával. Nemcsak a lelkesen ér­deklődő pestieknek tetszett, legalább úgy a kaposváriaknak is. Két bérletszüneti előadásra adták el a jegyeket — még a kakasülőre is. Sajnos azonban — mint ezt a színház már kö­zölte — a jelzett időpontban betegség miatt élmaradtak az előadások, illetve később ke­rülnek . megtartásra. Szabó Kálmán, aki a Sütő-darab egyik főszereplője, A há­rom testőr próbái közben megsérült. (D’Artagnannak lenni, úgy látszik, a színpadon sem veszélytelen . ..) Decem­ber 19-én kerül színre az Egy lócsiszár virágvasórnapja cí­mű darab, s a színházi estének kedves vendége is lesz: az er­délyi magyar író, Sütő András. A látogatás napjának részletes programja még nem ismeretes, lehetséges azonban, hogy nem csak a színházban találkozhat majd a nézőkkel, olvasókkal. A darab egyébként az Igaz Szó — irodalmi folyóirat — idei évfolyamában jelent meg, a könyvtárakban megtalálhatják az érdeklődők. A két bérletszü­neti előadás jegyeit pedig de­cember 28—29 előadásokra ér-- vényesítik; az ünnepek között — úgy véljük — sokan szíve­sen megnézik még egyszer. A darab iránt érdeklődik a szek­szárdi Babits művelődési köz­pont is, hét előadást igényel­nek. Két új bemutató próbái foly­nak a színházban. Dumas A három testőr című regényét Várady Szabolcs alkalmazta színpadra, ő írta a verseket is, a zeneszerző Székely Iván. D’Artagnannal kettős szerep- osztásban találkozhatunk: a premieren ifjú Mucsi Sándor játssza majd, a későbbiekben pedig Szabó Kálmánnal oszto­zik a népszerű hős szerelmi ka­landjain és parádés vívásain. A színház legfiatalabb nézői is várják már a premiert, John Arden—Margarette Dracy A királyi kegy avagy a színésszé lett katona című darabját mu­tatják be. A főszerepben Már­ton Andrást látjuk vendég­ként. A prózát Vekerdy Tamás. a verseket pedig Weöres Sán­dor fordította. A Csiky Gergely Színház művészeivel ismeretterjesztő sorozat keretében is találkoz­hatnak a nézők: iskolákban, művelődési házakban mutatják be a Séta a zene birodalmában című összeállítást, amelyet Ró­zsa Tibor szerkesztett. Két rendező — közönség ta­lálkozót tartottak a közelmúlt­ban. Zsámbéki Gábor, a szín­ház igazgatója, a Sütő-darab j rendezője a mezőgazdasági fő- j iskola tanáraival és diákjaival j találkozott, Ascher Tamás, a műsoron levő Vekerdy-dráma rendezője pedig az 503. számú szakmunkásképző intézet di­ákjaival. Az Információk mozaikjának összképe a megyeszékhely egy­re pezsgőbb, sokoldalúbb szín­házi életét ígéri. T. T. , / MEGYÉNK mezőgazdasági üzemeiben számos létesítmény — állattenyésztési epület, szá­rító, út — vall a Mezőgazda- sági Beruházási Vállalat So-' mogy megyei Kirendeltségének munkájáról. Dolgozói beruhá­zások tervezését és kivitelezé­sének lebonyolítását végzik évről évre — több száz millió forintos nagyságrendben. A ki­rendeltség szerepe, tevékenysé­ge jól ismert és fontos tényező külön-külön a mezőgazdasági nagyüzemekben, mégis érde­mes szólni arról: mit végez egy év alatt megyei méretek­ben az AGROBER kirendelt­sége. És milyen az összteljesít­ménye például ebben az esz­tendőben? — Erre kapott vá­laszt nemrég a megyei tanács mezőgazdasági fejlesztési al­bizottsága is. A csaknem 120 dolgozót fog­lalkoztató Kirendeltség idei fel­adata 330 millió forint értékű munka lebonyolítása — ez 534 létesítménynél valósul meg —, továbbá 400 millió forint kivi­telezési értékű tervnek az el­készítése. A kirendeltség beru­házásainak 92—95 százalékát az idén megvalósítják. De minthogy ezeket a munkákat többnyire a gazdaságok saját brigádjai végzik — vagyis há­zilagos kivitelezésűek —, foko­zottan érvényesülnie kell az AGROBER ellenőrző szerepé­nek. Az idén nyolc mezőgazda- sági üzemnél — 91 millió fo­rint értékben — összesen 160 tonna óránkénti kapacitással rendelkező szárító építését1 kezdték el. A kivitelezők meg­lehetősen későn láttak hozzá ezeknek a megvalósításához, így is két gazdaságban teljes üzemmel, hat gazdaságban pe­dig próbaüzemeléssel működ­nek már fezek a szárítók. Szá­rító építéséhez négy üzemben — Kutason, Szentgáloskéren, Nagyberkiben és Siófokon — folynak az előkészületek, tá­joló építésére hét gazdaságtól érkezett megbízás. Ami a tá­rolót illeti: az idén összesen 13 000 tonna kapacitású való; sült meg az AGROBER lebo- nyolifasabarL Célcsoportos utak építésénél a kirendeltség az idén a tsz- eknél 16,3 az állami gazdasá­goknál pedig 13,1 kilométernyi szakasz létesítésénél működött közre. 21 termelőszövetkezet­nél ez együttvéve több mint 33 000 négyzetméternyi üzemi utat jelent (csupán a balaton- őszödinél van probléma, a töb­bi december 15-ig elkészül). Fölkészültek a jövő évi — mintegy 41 millió forint értékű — munkára is; az előzetes szerződéseket megkötötték a kivitelezőkkel. Meliorációs beruházás a me­gye 56 termelőszövetkezetében 60 millió forint értékben ké­szül az idén az AGROBER se­gítségével. Itt az a .tapasztalat, hogy a gazdaságok általában késve biztosítják a kivitelezés­hez szükséges anyagi fedezetet — sajnos, a szárítók építésénél is vannak ilyen mulasztások —, s ígV a befejezés a minő­ségi munkára nézve bizony veszélyes, k^ső őszi hónapokra marad. A szarvasmarha-állomány elhelyezésére az idén 7787 fé­rőhely építését kezdték meg — 150 millió forint értékben —, s ezeknél év végére 93 száza­lékos műszaki készültség vár­ható. A teljes befejezést aka­dályozza, hogy késtek egyes tartástechnológiai berendezé­sek, s ezek beszerelése egyes gazdaságokban csak a jövő év elején várható. Ekkor kerülhet sor négy tsz-ben a próbaüze­melésre. A JÖVÖ ÉVRE nézve hat közös gazdaságban készült el az előzetes program: Tabon, Kapolyon, Vízváron, Somogy- babodon, Kaposfőn és Homok- szentgyörgyön. Ez a program a hízómárháknál 1852, a hús­hasznú teheneknél 1980, a nö­vendékmarháknál 730 férőhe­lyet jelent. További öt tsz-szel még folynak a tárgyalások, itt januárban kezdődhet az adap­tálás. 11. F. Somogyi Néplap

Next

/
Thumbnails
Contents