Somogyi Néplap, 1974. december (30. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-08 / 287. szám
Felüljáró épül, kitelepül a vasút A siófoki közlekedés jövője Először a megyében Somogyi Néplap fórum Lapunkban többször is foglalkoztunk már a siófoki közlekedéssel, mindannyiszor sürgetve a megoldást A városban ugyanis évről évre mind nehezebbé vált a közlekedés a nyári hónapokban. Csúcsforgalmi időben például egy-másfél óra is kellett ahhoz, hogy beékelődve a hosszú gép- koc^isárokba végigautózzon valaki a városon. A közlekedési viszonyok ' romlása már- már Siófok üdülőhelyi jellegét s az üdülés feltételeit károsította. Időközben történt néhány változás. Négy nyomsávúra építették a Sió hídját, kiszéle- sítették-áthelyeztók a 65-ös szekszárd—tamási út torkolatát, de mindez kevésnek bizonyult. A napokiban azonban a város közlekedésének kérdésében nagy jelentőségű megállapodás született Siófokon. A városi tanácson dr. Ábrahám Kálmán államtitkár vezetésével összeültek a KPM, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, a megyei taha.cs és a városi tanács képviselői, hogy döntést hozzanak Siófok közlekedésének fejlesztéséről és a legfontosabb beruházásokról. A tanácskozást számottevő munka előzte meg. Például a VÁTI és az UVATERV több — időközben néhányszor módosított — tervet is készített. Ezenkívül a megyében és á minisztériumban is folytak az előkészítő tárgyalások, s így Siófokra már tisztázódtak a legfontosabb elképzelések, és kialakult a lehetséges megoldás gerince. A városi közlekedésnek két igen fontos kérdést kell megoldani: a nyaranta meginduló autófolyam befogadását, illetve a város megközelítésének megkönnyítését. Siófok 16 kilométer hosszúságban elnyúló település, befogadóképessége tehát elméletben igen nagy. Az utak részbeni kiépítetlen- sége azonban (párhuzamosak és nem hálózatszerűek), valamint a vonzási központok miatt ez a túlzsúfoltság csak a város 40 százalékára vonatkozik. A meglevő adottságod ismeretében tehát a város befogadóképességét, illetve a Siófokra irányuló autóforgalom jobb eloszlását kell növelni. S ebben a kérdésben született meg Siófokon az egyik fontos döntés: a város központján haladó egyetlen gyűj- tőutat háromra bővítik. Korszerűsítik, meghosszabbítják és szélesítik a Tanácsház ut- I cát, valamint a parthoz közeli Batthyány-utcát. Ezzel a forgalom megoszlik, részben ezekre az utakra terelődik, s ezáltal csökken a centrum gyűj- tőútjának túlzsúfoltsága. Még mindig a város hossz- tengelyén végighúzódó Fő utca forgalmánál időzve: a nyári közlekedési dugók keletkezésének egyik oka az autóbusz- közlekedés helyzetének elégtelensége, illetve egy autóbuszpályaudvar hiánya volt. A zsúfolt, általában húszpercenként induló járatok sora, a távolsági autóbuszok ki- és be- fordulása — pontosan a leg- forgalrpas„’b részen. — sokszor reménytelenül elakasztotta a forgalmat, illetve erősen hátráltatta a buszok menetrendjének betartását. A siófoki tanácskozáson új megvilágításba került az autóbuszközlekedés problémája. Kimondták: nincs szükség a nagy forgalmú városközpontban pályaudvarra. Siófók őszi—téli—tavaszi távolsági autóbuszforgalma egyébként sem indokolja fezt. Ehelyett sokkal ésszerűbb megoldásra kerül sor: a járatok végállomását fogják -kiépíteni, még pedig a kevésbé forgalmas helyeken. A buszokat a város központjától távol fogják tárolni, s indítani, nem pedig a belvárosiban, ahol minden négyzetcentiméternyi terület drága és az amúgy is nagy zsúfoltságot növelnék csak. A forgalmat keresztező ki- és béfordulásokat pedig a Fő utca két oldalán kiépítendő autóbuszfordulóval lehet megoldani. (A jobb oldalon megfelelő erre a célra a jelenlegi pályaudvar, a bal oldali forduló kiépítésére pedig ván bőven hely a templommal szemben.) Ha megoldódnak a városban a hosszanti irányú közlekedés gondjai, még mindig nem mondható el ugyanez a Balaton-part felé tartó, Keresztirányú forgalomról. Itt ugyanis több a közúti-vasúti keresztezés, és a vasúti tolatások miatt gyakran több tucat autó is vesztegel, tülköl ösz- szetorlódva egy-egy sorompó előtt Az eddigi tárgyalásokon mindig a vasút kitelepítése voít az a »-csont«, ami megakadt a tárgyaló felek torkán. Mo6t változott a helyzet: a vasút két ütemben, 1985-ig kitelepíti a város központjából a teherpályaudvart, a kereskedelmi felvételi épületeket és a pályafenntartást. A személy- pályaudvar marad, de a hosz- szú sorompózárak — úgy látszik — végérvényesen meg fognak szűnni. Hasonlóan fontos volt a város közlekedésében a közúti megközelítés rendezése. Hogy a három párhuzamosan futó .Mernyei jegyzet A művelődés húsa? Már maga a művelődési ház megnevezés is azt jelenti, hogy központja legyen a kultúrának, otthona a művelődni vágyó, a műveltséget szomjazó, sokrétű és sokirányú érdeklődésű lakosságnak. Mindezek ellenére Mernyén a művelődési ház fölött mintha megállt volna az idő. Szinte hihetetlennek tűnik leírása is; nagyterme jelenleg inkább emlékeztet egy jfcise- ejtezett bútor- vagy székrak- árra, egy elhagyott csatatéréi semmint előadóteremre, edig az impozáns, nagy 'pületben az ideális lehetősé- .eknek szinte a maximumát ■ análná. A sok ócska szék egy részinek nincs háttámlája, másik felének összetörött az ülésdeszkája. Az »előadó- asztal-« uraktól ittfelejtett pipereasztal lehetett, ásító fiókhelyekkel, rogyadozó lábakkal. Az ablakok kitörve. A beáramló csípős szél a bálok után ittíelejtett piros papírdarabokat libegted a falakon. Szőnyegnek, függönynek nyoma nincs. A parkett talán a háború előtt találkozott pasztával. A villanyégők szabadon, búrák nélkül csüngnek a teremben. A leírtak után nem lehet azon csodálkozni, hogy ezt a helyiséget a mernyei dolgozók nem tartják — de nem is tarthatják — a művelődés házának, a kultúra várának. Ezek után szinte természetes, hogy ebben a művelődési házban nem úgy folyik a falu lakosságának közművelődése, ahogyan az egy ilyen nagy múltú, gazdag hagyományokkal rendelkező községiben méltán várható lenne. Mernye Kaposvárhoz — a megyeszékhelyhez — csak 18 km-re van. így szinte hihetetlennek tűnik, hogy ezeket az állapotokat az illetékesek nem látták, avagy mindezekről nem tudtak. S*. J gyűjtőutat összekössék, legalább négy felüljáróra volna szükség, a népgazdaság beruházási helyzetének ismeretében azonban ez az igény jelenleg aligha reális. Egy felüljáró azonban megépül: az M 7-esről indul, és a sportpálya meg a Csárda étterem mellett ível át a vasúti pálya fölött. Ezen a felüljárón egyenesen az autópályáról közelíthető meg a szállodasor és az Aranypart, tehát nem kell Za- márdinál visszafordulva végigautózni a városon annak, aki' a szállodasorra vagy valamelyik sóstói kempingbe, üdülőbe igyekszik. Nem jut-e a város ezzel csöbörből vödörbe? Félő ugyanis, hogy az M 7-esről érkező sok-sok autó most már a vasút és a Balaton-part kö-' zötti szűk sávon teszi lehetetlenné a zavartalan sétát és a gyalogosforgalmat. Nem helyeződik-e át a városközpontból a partra a túlzottan nagy aűtóforgalom? Nagy érdeklődést váltott ki az olvasók körében a két héttel ezelőtt meghirdetett Somogyi Néplap fórum. Százötvennél több kérdés érkezett be * előre levélben és telefonon a megye minden részéből, s ez jelezte, hogy a magyar sajtó napja alkalmából rendezett első belpolitikai fórum lehetőségét a járásokban és a megyeszékhelyen élők is megragadták. Sokan személyesen kívántak ott lenni a megyei könyvtár1 előadótermében tegnap délután négy órakor kezdődő fórumon. A teremben a magyar kommunista sajtóval foglalkozó könyvek, a Somogyi Néplap számai, a megyében megjelenő üzemi lapok fogadták a vendégelhet, valamint a fontos belpolitikai eseményekből összeállított fotóbemutató. A fórum válaszadói. Ezekre a kérdésekre még nem, munkálták ki véglegesen a választ. Az viszont bizonyos, hogy a Siófokon belüli forgalom felgyorsul és lényegesen egyszerűbbé válik. Az autók egy része pedig megfelelő parkolási lehetőséget kap az Aranyparton vagy a több mint hétezer nyaraló kertjében, udvarán — mint a szép számú tulajdonos magánautója. Azon is ésszerű volna gondolkodni, hogy az M 7-esről beengedjenek-e minden autóst a városba és nem számít-e jobb megoldásnak — más, külföldi példákhoz hasonlóan — ha kint, a város határában létesítenek parkolót, ahonnét az autósokat autóbusszal szállítják majd a városba. Ezek azonban a körvonalazott változásoknak csak apróbb részletei. A lényeg az, hogy megteremtődtek Siófok súlyos, nyári közlekedési gondjai megoldásának legfontosabb feltételed. Cs. T. Az első belpolitikai fórum t Az elsg belpolitikai fórum j felelet hátra volt. Bíró Gyula, vezetője, Síita Ferenc könyv« az ei5re beküldött kérdések ; a megyei pártbizottság tikára j tárigazgató-helyettes méltatta ! a magyar sajtó napját, a lap ! szerepét a megyében és a fó- j rumot, majd Radetzky Fran- I ciska tanítóképzős tolmácsolta Veress Miklós Ember és írógép című költeményét. A fórum vezetője ezután bemutatta G jelenlévőknek a fórum válaszadóit: Biró Gyulát, a megyei párbizottság titkárát, Böhm Józsefet, e megyei tanács elnökét, Kleno- vics Imrét, az SZMT vezető titkárát. Deák Ferencet, a Kaposvári ■ Városi Pártbizottság első titkárát, dr. Ormosy Viktort, a városi tanács általános elnökhelyettesét, Jávori Bélát, a Somogyi Néplap főszerkesztőjét, valamint a l^p vezető munkatársait. j megválaszolásával kezdődött meg-, közben azonban állandóan csengett a könyvtárba átkapcsolt szerkesztőségi telefon, újabb és újabb kérdéseket kaptak a vezetők, s a közönség is bátran föltette a legkényesebb kérdéseket is. Csaknem három' órán keresztül folyt a kérdés-felelet, természetesen mindenre nem lehetett a helyszínen választ adni. Hét órakor úgy fejeződött be a lap első belpolitikai fóruma, hogy még nagyon sok azzal zárta be a sajtónapon rendezett fórumot, hogy nagyon hasznos kezdeményezés, a formán azonban lehet változtatni a jövőben, például a nagyüzemekben, a járási székhelyeken is lehetne rendezni ilyet. A lap első belpolitikai fórumára levélben, telefonon érkezett, a helyszínen föltett kérdésekre a lapban folyamatosan válaszolunk a jövő hét második felétől. L. G. Évi 730 millió forint Az AGilUliLR kirendeltségének ' munkájáról Közkívánatra: Ahogy tetszik Sütő András Kaposvárra látogat Ilyenkor, évad közben — ahogy mondani szokás —»teljes az üzem« a színházban: este előadások Somogybán, Zalában, napközben pedig próbák. Gondok is, de meglepetések is a közönségnek. Kezdjük a sikerekkel... Igen jónak tartjuk azoknak a kis rózsaszín szavazólapocskáknak az előadás előtti osztogatását, amelyeken megjelölhetik a nézők: mit látnának még egyszer szívesen az előző évad darabjaiból a Csiky Gergely Színházban. William Shakespeare győzött, illetve a múlt évad nagy kaposvári sikere, az Ahogy tetszik — több száz néző voksolt, “és ez a darab került az első helyre. (A második »helyezett« a Tűzijáték lett.) Az Ahogy tetszik tehát újra színre kerül majd. Szenzációs sikerrel indult az évad: Sütő András darabjával, az Egy lócsiszár virágvasárnapjával. Nemcsak a lelkesen érdeklődő pestieknek tetszett, legalább úgy a kaposváriaknak is. Két bérletszüneti előadásra adták el a jegyeket — még a kakasülőre is. Sajnos azonban — mint ezt a színház már közölte — a jelzett időpontban betegség miatt élmaradtak az előadások, illetve később kerülnek . megtartásra. Szabó Kálmán, aki a Sütő-darab egyik főszereplője, A három testőr próbái közben megsérült. (D’Artagnannak lenni, úgy látszik, a színpadon sem veszélytelen . ..) December 19-én kerül színre az Egy lócsiszár virágvasórnapja című darab, s a színházi estének kedves vendége is lesz: az erdélyi magyar író, Sütő András. A látogatás napjának részletes programja még nem ismeretes, lehetséges azonban, hogy nem csak a színházban találkozhat majd a nézőkkel, olvasókkal. A darab egyébként az Igaz Szó — irodalmi folyóirat — idei évfolyamában jelent meg, a könyvtárakban megtalálhatják az érdeklődők. A két bérletszüneti előadás jegyeit pedig december 28—29 előadásokra ér-- vényesítik; az ünnepek között — úgy véljük — sokan szívesen megnézik még egyszer. A darab iránt érdeklődik a szekszárdi Babits művelődési központ is, hét előadást igényelnek. Két új bemutató próbái folynak a színházban. Dumas A három testőr című regényét Várady Szabolcs alkalmazta színpadra, ő írta a verseket is, a zeneszerző Székely Iván. D’Artagnannal kettős szerep- osztásban találkozhatunk: a premieren ifjú Mucsi Sándor játssza majd, a későbbiekben pedig Szabó Kálmánnal osztozik a népszerű hős szerelmi kalandjain és parádés vívásain. A színház legfiatalabb nézői is várják már a premiert, John Arden—Margarette Dracy A királyi kegy avagy a színésszé lett katona című darabját mutatják be. A főszerepben Márton Andrást látjuk vendégként. A prózát Vekerdy Tamás. a verseket pedig Weöres Sándor fordította. A Csiky Gergely Színház művészeivel ismeretterjesztő sorozat keretében is találkozhatnak a nézők: iskolákban, művelődési házakban mutatják be a Séta a zene birodalmában című összeállítást, amelyet Rózsa Tibor szerkesztett. Két rendező — közönség találkozót tartottak a közelmúltban. Zsámbéki Gábor, a színház igazgatója, a Sütő-darab j rendezője a mezőgazdasági fő- j iskola tanáraival és diákjaival j találkozott, Ascher Tamás, a műsoron levő Vekerdy-dráma rendezője pedig az 503. számú szakmunkásképző intézet diákjaival. Az Információk mozaikjának összképe a megyeszékhely egyre pezsgőbb, sokoldalúbb színházi életét ígéri. T. T. , / MEGYÉNK mezőgazdasági üzemeiben számos létesítmény — állattenyésztési epület, szárító, út — vall a Mezőgazda- sági Beruházási Vállalat So-' mogy megyei Kirendeltségének munkájáról. Dolgozói beruházások tervezését és kivitelezésének lebonyolítását végzik évről évre — több száz millió forintos nagyságrendben. A kirendeltség szerepe, tevékenysége jól ismert és fontos tényező külön-külön a mezőgazdasági nagyüzemekben, mégis érdemes szólni arról: mit végez egy év alatt megyei méretekben az AGROBER kirendeltsége. És milyen az összteljesítménye például ebben az esztendőben? — Erre kapott választ nemrég a megyei tanács mezőgazdasági fejlesztési albizottsága is. A csaknem 120 dolgozót foglalkoztató Kirendeltség idei feladata 330 millió forint értékű munka lebonyolítása — ez 534 létesítménynél valósul meg —, továbbá 400 millió forint kivitelezési értékű tervnek az elkészítése. A kirendeltség beruházásainak 92—95 százalékát az idén megvalósítják. De minthogy ezeket a munkákat többnyire a gazdaságok saját brigádjai végzik — vagyis házilagos kivitelezésűek —, fokozottan érvényesülnie kell az AGROBER ellenőrző szerepének. Az idén nyolc mezőgazda- sági üzemnél — 91 millió forint értékben — összesen 160 tonna óránkénti kapacitással rendelkező szárító építését1 kezdték el. A kivitelezők meglehetősen későn láttak hozzá ezeknek a megvalósításához, így is két gazdaságban teljes üzemmel, hat gazdaságban pedig próbaüzemeléssel működnek már fezek a szárítók. Szárító építéséhez négy üzemben — Kutason, Szentgáloskéren, Nagyberkiben és Siófokon — folynak az előkészületek, tájoló építésére hét gazdaságtól érkezett megbízás. Ami a tárolót illeti: az idén összesen 13 000 tonna kapacitású való; sült meg az AGROBER lebo- nyolifasabarL Célcsoportos utak építésénél a kirendeltség az idén a tsz- eknél 16,3 az állami gazdaságoknál pedig 13,1 kilométernyi szakasz létesítésénél működött közre. 21 termelőszövetkezetnél ez együttvéve több mint 33 000 négyzetméternyi üzemi utat jelent (csupán a balaton- őszödinél van probléma, a többi december 15-ig elkészül). Fölkészültek a jövő évi — mintegy 41 millió forint értékű — munkára is; az előzetes szerződéseket megkötötték a kivitelezőkkel. Meliorációs beruházás a megye 56 termelőszövetkezetében 60 millió forint értékben készül az idén az AGROBER segítségével. Itt az a .tapasztalat, hogy a gazdaságok általában késve biztosítják a kivitelezéshez szükséges anyagi fedezetet — sajnos, a szárítók építésénél is vannak ilyen mulasztások —, s ígV a befejezés a minőségi munkára nézve bizony veszélyes, k^ső őszi hónapokra marad. A szarvasmarha-állomány elhelyezésére az idén 7787 férőhely építését kezdték meg — 150 millió forint értékben —, s ezeknél év végére 93 százalékos műszaki készültség várható. A teljes befejezést akadályozza, hogy késtek egyes tartástechnológiai berendezések, s ezek beszerelése egyes gazdaságokban csak a jövő év elején várható. Ekkor kerülhet sor négy tsz-ben a próbaüzemelésre. A JÖVÖ ÉVRE nézve hat közös gazdaságban készült el az előzetes program: Tabon, Kapolyon, Vízváron, Somogy- babodon, Kaposfőn és Homok- szentgyörgyön. Ez a program a hízómárháknál 1852, a húshasznú teheneknél 1980, a növendékmarháknál 730 férőhelyet jelent. További öt tsz-szel még folynak a tárgyalások, itt januárban kezdődhet az adaptálás. 11. F. Somogyi Néplap
