Somogyi Néplap, 1974. december (30. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-22 / 299. szám
Somogyi Néplap m FÓRUM A Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár kaposvári telepének dolgozói kérdezik: Az utóbbi időben egyre többet lehet hallani arról, hogy üzemünk elszakad a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyártól. Ezzel kapcsolatban senki nem tud a dolgozóknak érdemleges választ adni. Állítólag 1975. január 1-töl már néni hozá- juk tartozunk. Mi igaz ebből? BÖHM JÓZSEF: a kérdésre nem tudok pontos választ adni, mert a MEZŐGÉP kaposvári telepével kapcsolatban elég sok elképzelés volt. Nagyon szeretnénk, ha sem január elsején, sem később nem kerülne sor erre. Nem akarjuk, hogy az élelmiszer- ipari ágazatból, a mezőgazda- sági gépgyártástól ez az üzem eltávolodjék, és átadjuk egy másik cégnek. Ennek azonban az az előfeltétele, hogy garanciát kapjunk a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium illetékes vezetőitől és a gyár vezérigazgatójától arra vonatkozóan, hogy ez az üzem továbbfejlődik. A vita ezen van köztük. Ha a mező- gazdasági gépgyártásban ez a telep nem tud továbbfejlődni, akkor kerülhet sor arra, hogy egy másik cégnek adják át. Ennek azonban — megítélésem szerint — ngm 1975. január elseje az időpontja. Kijelenthetem, hogy az átadás a dolgozókat nem érinti hátrányosan, hiszen a szakmunkásokra és a segédmunkásokra — azt hiszem, jelentős átképzés nélkül — továbbra is szükség lesz. Mindenekelőtt a város és az ott dolgozók érdekeit képviseljük akkor, amikor szorgalmazzuk, hogy a telep a jelenlegi keretein belül fejlődjék tovább. Bencze József, Kaposvár, Petőfi utca 62.1 Kaposváron és vonzáskörzetében megél-e egy modern színház, van-e közönsége? Anyagiakban is fenn tud-c maradni, vagy nagyobb támogatásra van szüksége? BÍRÓ GYULA: Arra a kérdésre, hogy megél-e egy modem színház Kaposváron, határozott igennel válaszolok. A színház eddigi működése is ezt igazolja. Színházunk tehetséges színészeket vonz Kaposvárra, és lelassult a kívánatosnál nagyobb mozgás is. Az előadásokon tehetséges színészek sorát láthatjuk, akiket már megszeretett a közönség. Az országos lapokban megjelenő kritika is elismeréssel emlékezik meg a kaposvári színház jó produkcióiról. A közönség mind jobban felismeri a színház törekvéseit, és azonosul vele. Ebben az a legjobb, amit a színház vezetői és a színészek is éreznek, hogy modern törekvéseivel mindenekelőtt az ifjúságot hódította meg a színház. A jó daraboknak valóban nagy a közönsége. Bízom abban, hogy a színház idei műsorprogramjának megvalósulása öregbíteni fogja az együttes hírnevét. Már korábban is próbáltunk írókkal kapcsolatba kerülni. Illyés Gyula is járt itt egyik darabjának színpadra állítása ügyében, de ő inkább a nagyobb, színházaknál kötelezte el magát. Sütő András kaposvári látogatása hozzájárul ahhoz, hogy a Lócsiszár után újabb darabját is bemutassák. Egyébként színházunk nemcsak Somogyé, Kaposváré, hanem egy kicsit Zaláé is, . amennyiben a megye két városában és néhány nagyobb helységében rendszeresen föl-j lépnek a színház művészei. Az állami támogatás növelése nem követi pontosan az árnövekedést. Ez azt jelenti, hogy a támogatás növekedése nincs olyan mértékű, mint például a színházi kellékek árának az emelkedése. Ebből adódott, hogy átmeneti gondokkal küzdött a színház. Négy év tapasztalata alapján azonban elmondhatom: a színház Somogy és Zala megye támogatásával boldogul, és meg tudja oldani feladatait. Varga István, Kaposvár. Arany János u. 4.: Mikorra várható a Honvéd utca rendbe hozása? DR. ORMOSY VIKTOR: A Honvéd utcában a tervek szerint 1975-ben befejeződik a lakásépítés. Még ebben az évben helyreállítjuk az utat és a járdát. A tervek készen vannak. Jelenleg az építkezések miatt nem célszerű elkezdeni az út rendbehozását. A Magyar Nemzeti Bank dolgozói kérdezik: l A barcsi és a szigetvári vonalon szinte elviselhetetlen a közlekedés. Mikorra várható javulás? BÖHM JÓZSEF: A kapos- vár—szigetvári, valamint a kaposmérő—középrigóci vasút gazdaságtalanul üzemelő, kis forgalmú vonal. A Magyar Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány 10/1968. (X. 31.) számú határozatával jóváhagyott Közlekedéspolitikai Koncepció értelmében a kis forgalmú, gazdaságtalanul üzemelő vonalakat fokozatosan meg kell szüntetni és forgalmukat a közútra kell terelni. A forgalomátterelésre természetesen csak a feltételek megteremtését követően kerülhet sor. A vizsgálat mindkét vonalon folyamatban van. További sorsukról a felmérést követően, 1975-ben születik döntés. Amennyiben a vonal fenntartása lesz indokolt, úgy korszerűsítéséről és az utazás kulturáltságát biztosító szerelvények beállításáról gondoskodnak az illetékesek. A forgalomátterelés esetén viszont a VOLÁN Vállalat korszerű autóbuszok beállításával biztosítja a személyforgalom lebonyolítását. Derty Klára, Kaposvár, Május 1. utca 12.: Ügy tudom, a Somogyi Néplap szocialista hírközlési szerv. Miért nem tájékoztatják olvasóikat a VBKM- ügyről? JÁVORI BÉLA: Olvasónk jól tudja. Meggyőződésünk szerint valamennyi írásunk tükrözi szocialista, kommunista elkötelezettségünket. Ebből és az újság lényegéből fakad, hogy igyekszünk minden eseményről részletesen tájékoztatni olvasóinkat. Kár, hogy a kérdező nem lapozta át az 1974. május 12-i Somogyi Néplapot. Ezen a napon ugyanis az újság 10. oldalán »Bűncselekmény-sorozat a VBKM kaposvári gyárában« címmel — nyomozati anyag alapján — kéthasábos cikkben számoltunk be a gyárban történt eseményekről. Bírósági ítélet még nincs, a tárgyalás után a bűncselekmény-sorozatra visszatérünk. A Magyar Nemzeti Bank dolgozóinak kérdése: Miért nincs elegendő húskészítmény (szárazáru) a megyében, és mikor lesz? BÖHM JÓZSEF: A megye húskészítményekkel való ellátása mennyiség és választék tekintetében jobb, ftiint korábban volt. Ugyanakkor gondot okoz, hogy a falvak ellátása több okból rosszabb. Magyarországon a / hús- és* húskészítmény keretgazdálkodás körébe vont, árkiegészítés alá tartozó termék. E két körülmény eleve kizárja a szükségletek szerinti kielégítést. Somogy megye húskészítmény-ellátására a Belkereskedelmi Minisztérium hetenként keretet állapít meg. A megyei operatív bizottság e keretet felbontja kereskedelmi szektorokra, és meghatározza a hús- és húskészítmények arányát. Az áruszállítást a Kaposvári Húskombinát bonyolítja le. Az élelmiszeripar hús- készítményből (szárazáru) 1974-ben az előző évihez viszonyítva 22 százalékkal többet szállított a megye kereskedelmének. Az ellátás színvonalát, az értékesíthető mennyiséget meghatározza ab ipari kapacitás is, amely fokozatosan és tervszerűen bővül. A Kaposvári Húskombinát a húskészítmények pótlására például üzembe helyezte a turista-felvágottat gyártó üzemrészt. Havi átlagkapacitása e termékekből 400—420 mázsa. A vállalatnak jelenleg nincs lehetősége e kapacitás további bővítésére. A Szegedi Szalámigyár rekonstrukciójának befejezése után a kapacitás tovább növekszik, de nem az igényeknek megfelelő mértékben. A Kaposvári Húskombinát 1975 első felében a húskészítmények választékának és mennyiségének bővítésére külön vörösárugyártó üzemet helyez üzembe. Stirlitz — civilben Beszélgetés Vjacseszlav Tyihonovval — A tavasz tizenhét pillanatában először találkoztunk önnel, mint felderítővel... — Régóta kerestem már a filmben a szovjet felderítő szerepét, s már régóta vártam arra, hogy színészként, a magam eszközeivel megformáljak egy ilyen embert, komolyan, a krimi műfaj sablonos megoldásaitól mentesen. Három évvel ezelőtt meghívtak A tavasz tizenhét pillanatának forgatására. Amikor elolvastam a forgatókönyvet, arra gondoltam: ez az, amit kerestem; a mű jelentőségét, a karakter mélységét, a lélektani összetettséget illetően. — Szokta nézni a televíziót? — Elfoglaltságomtól függően. Amikor tudom nézem. Nézem a híreket, a sportműsorokat. sőt még a gyerekadásokat is. mert hároméves kislányomat már érdekli a televízió, s természetesen a játékfilmeket is. — Másként hat-e önre q. film a moziban, mint a képernyőn ? — Természetesen. Egy szélesvásznú film művészi vonatkozásban bizonyos mértékig veszít, hatásából, ha az ember televízióban látja. Nem a képernyő méretei, inkább a kollektív és egyéni befogadás hatékonysága miatt. A moziban sokan vannak, s ha az ember valamit nem értett meg, vagy egy pillanatra nem figyelt oda. a nézőtér reakciója hozzásegíti ennek a kis »fehér foltnak« a kitöltéséhez. Otthon viszont többet is »kihagy« az ember. Ez függ a hangulatától és attól is. hogy mennyire foglalt, elvonja-e figyelmét egy telefon vagy a különböző házi teendők ... A műalkotást nem lehet »elejétől végig« egyforma intenzitással nézni. De ha nem volna televízió, sok mindent egyáltalán nem látnánk, beleértve a filmeket is. — Hány szerepet játszott filmen? — Talán húszat. Nem is olyan sok ez, ha arra gondolok, hogy már huszonöt éve vagyok a pályán. Nem szeretek egyszerre több film forgatásában részt venni. Többnyire főszerepeket kapok, ez pedig maximális erőkifejtést: nagy figyelmet igényel s nem tűri az energiám szétforgácsolását. A Háború és béke forgatása például négy évig tartott; ez idő alatt legalább négy más szerepet játszhattam volna. De akkor számomra ez az egy mindennél fontosab volt. — Szeretne-e színházban játszani? Stirlitz megszemélyesítője: Vjacseszlav Tyihonov. — Filmszínész vagyok. Azért is végeztem el a filmművészeti főiskolát, hogy filmszínész lehessek. Szeretem a hivatásomat. De — filmszínész kollégáimhoz hasonlóan — gyakran irigylem színházi pályatársaimat. Az ő munkájuknak a miénkkel szemben az az egyik legfőbb előnye, hogy eleven kapcsolatban vannak a nézővel. aki az alkotás folyamatának tanújává válik. Azt kérdezte az imént, szeretnék-e színházban játszani. Kétségkívül! De mondtam már, hogy nem szeretek egyszerre több dologgal foglalkozni. — Milyen hatással vannak önre azok a hősök, akiket a filmvásznon alakít? Hagynak-e ezek a figurák Önben valamilyen maradándó nyomot? — Bizonyára igen. Pontos választ alighanem azok az emberek adhatnának, akik évek óta ismernek engem, s így érzékelni tudják a különbséget egy-egy szerep alakítása előtt és után. Azt hiszem azonban, hogy ez kölcsönös folyamat; valamit én is hozzáadok magamból az •általam-1 alakított figurákhoz. valamit pedig én is kapok, magamba ötvözök belőlük. — Most min dolgozik? — Forgatókönyvet olvasok. Sok ajánlatot kapok, ezekből kell kiválasztanom a nekem megfelelő szerepet. Sajnos, nem találtam még ilyet. Lehet, hogy ez jó is így. Az alatt a három év alatt, míg A tavasz tizenhét pillanata sorozaton dolgoztam, annyira összenőttem Stirlitz—Iszajev alakjával, gondolataim és érzéseim any- nyira az ő jellemének és tevékenységének hatása alatt állnak, hogy el kell telnie még bizonyos időnek, míg eltávolodhatom tőle. — Hogyan viseli saját népszerűségét? — Hogy érti ezt? (Moso- ■ lyog.) — Hogy jóformán mindenki ismeri.. . — A foglalkozásunkkal ! együtt jár. Ha a filmszínész . akár egyetlen filmszerepet ját- 1 szott, máris megismerik az "utcán. Dicsőség? Népszerűség? A lényegét tekintve sem ez, sem az; egyszerűen csak fogj laikozási ártalom. Az, hogy a ! filmszínészeket arcról is isme- ! tök, még nem jelenti azt, hogy ók különbek lennének a más foglalkozású embereknél, akik ; ugyanolyan jól végzik a maguk dolgát. Mi több: úgy gon- I dolom, hogy ha a filmszínész kezdi magát többre becsülni a ! többi embernél, akkor művész- I ként is. emberként is egyaránt I sokat veszít. Álla Gcgyinszkaja AP.N Ésszerű megoldások kellenek! ■ ■ üres orvosi körzetek Nagy Somogy-térkép függ dr. Csáki László, megyei főorvos hivatali szobájában. Rajta jelek, vonalak, amelyek pontosan behatárolják a megye körzeti, szakorvosi, üzemorvosi területeit. A térkép évről évre változik — bizonyítva, hogy a megye ellátása javul. És mégis: Somogybán 16,4 orvosi állás jut tízezer lakosra. A megyék átlaga 17, és az országos — amelyet a főváros magas aránya emel — 21,6. E számok mutatják: ha csak kis százalékkal is, de alatta vagyunk a megyék átlagának. És nem vigasztal bennünket az a tény sem, hogy például Borsodban az orvosi állások 30 százaléka üres... Nézzük a körzeti orvosi állásokat! December elején hét volt üres. Az okok különbözőek. Van olyan körzet, amely átmenetileg maradt orvos nélkül, de minden feltétel megvan ahhoz, hogy a körzeti orvos elfoglalja a rendelőt. Ilyen például a buzsáki és az oszto- páni. A betegek ellátása is meg van oldva, mert a szomszéd körzet orvosa rendel. Talán a legkisebb gondot a nagyatádi ellátás okozza, ott ugyanis a hiányzó egy körzeti orvos területét a három másik ellátja. De vannak üres rendelők és lakások — a ladi és a vízvári —, ahova bizony nem megy orvos évek óta. Kevés a körzeti orvos. Va- l jón miért? Dr. Csáki László szerint a fiatalok az egyetem elvégzése után nem szívesen mennek vidékre. Félnek a falutól, nem szívesen nélkülözik a város kényelmét, kulturális lehetőségeit. És félnek az egyedülléttől — elsősorban a szakmai magukrahagyatottság- tól. A differenciált tudás megszerzése, a szakorvossá válás sem olyan egyszerű. Mi a megoldás? Az új tanácstörvény értelmében az orvosi állások gazdái a tanácsok, gondoskodniuk kell rendelőről. lakásról. Ezek alapfeltételek. Ám ha megvannak, még mindig fennáll a lehetőség, hogy mégsem kapnak orvost. Helyettesítéssel csökkenteni lehet a gondokon, azonban két ember munkáját teljes intenzitással ellátni képtelenség (arról nem is beszélve, hogy egyszerre csak az egyik körzetben tartózkodik az orvos, íjai van akkor, ha éppen a másikban kell sürgős segítség?) Emellett dolgoznak a kórházakban úgynevezett EFI (egészségügyi telad akik es intézkedések rövidítés.') orvosok, akik kirendelhetők helyettesnek. A végleges megoldás azonban — úgy tűnik — az lesz, amit éppen dr. Csáki László javasolt a minisztériumnak, és hamarosan be is vezetnek. A szakvizsga megszerzésének feltétele, hogy a fiatal orvos hat hónap gyakorlati munkát végezzen körzetben és rendelőintézetben. Három hónapig abban a körzetben kell dolgoznia, ahol éppen szükség lesz a munkájára. Így — bár nem szerencsés dolog az állandó csere — nem marad orvos nélkül egyetlen körzet sem. Nem teljesen megoldott a rendelőintézeti, sőt a kórházi »orvosellátottság« sem. Tizenhárom kórházi és négy rendelőintézeti állás vár betöltésre, ebből ötöt sikerül helyettesít- téssel ellátni. Hiányzik még két gyermekorvos, nyolc közegészségügyi és járványügyi orvos — köztük főorvos is. Az üres KÖJÁL-státusokból hármat sikerül helyettesítéssel ellátni. A közeljövőben kiterjesztik az üzemorvosi hálózatot, pontosabban változtatnak azon a rendszeren, amelynek értelmében most »hivatalosan« minden üzemnek van orvosa. Ez azonban nem így fest a valóságban. Valamelyik nagyobb üzemnek van önálló orvosa, egy (vagy két) kisebb üzemet vagy gyárat pedig mellette másodállásban ellát. Ez a két, esetleg három óra azonban (bármilyen lelkiismeretes is az orvos) receptíráson kívül nem alkalmas, másra. Kaposváron hat főfoglalkozású orvos látja el ezt a feladatot. Számukat növelni nehéz, mert egy-egy üzembe csak akkor kerülhetnek, ha a munkahely megfelelő nagyságú, és elegendő munkást foglalkoztat. Régóta húzódik például egy terv megvalósítása. Eszerint a két somogyi építőipari vállalat — a tanácsi és az állam — közösen alkalmazhatna üzemorvost. Egyetlen akadálya van: nem tudnak lakást biztosítani... ! Az előbbiek alapján világossá válik, hogy valami megoldást találni kell, hiszen nem arra van szükség, hogy »papíron« mindenütt legyen üzemorvos, hanem a gyakorlatban is. Tabon úgy oldják meg a gondot, hogy a körzeti orvosok területét, illetve rendelési óraszámát csökkentik. Két területet három orvos lát el, így lehetőség nyílik a tabi üzemekben az üzemorvosi feladat ellátására is. Ha beválik, a megyében másutt is alkalmazzák majd. Mert az egyik legnagyobb feladat, hogy a munkások egészségvédelmének kiterjesztését mutató jelölések sűrűbben gazdagítsák Somogy térképét. Simon Márta L lista p0Sic*f.c*i da Pénteken feladott és a kő- J vetkező hét csütörtökjén rcn- j dezendő eseményre szólító j meghívót kellett volna kézhez kapnom a minap. A Kórusok Országos Tanácsának megyei bizottsága fontos témában hívta össze tagjait — ! értesültem róla egy nem mindennapi hajsza után. Heisz Károly, a KÖT A titkára elmondta. hogy a pénteken feladott meghívók iránti ••közömbösség« e hét elején tűnt föl neki. A címzettek közül — akikkel véletlenül személyesen is találkozott — keddig senki sem kapta meg a küldeményt. Ezután sorra kérdezte a bizottság tagjait. Senki sem akadt, akinek a levélszekrényébe eljutott volna a meghívó!... Súlyos kétséggel a postához fordult: mi lehet a sorsuk a megyei bíróság előtti postaládába dobott leveleknek? Udvariasan készséggel segítettek a feladónak a nyomaveszett levelek elő- kerítésében. Az út természetesen a kritikus postaládához vezetett: Egy kattanás... és a meghívók úgy hullottak ki postaládából, mint ősszel a fákat borzoló szél nyomán a sárguló levelek. És nemcsak a meghívók, hanem az egyéb küldemények is. Történetünk a levelek meg- kerültével azonban még nem ért véget. A posta ajánlata a következő: a KÓTA-titkár javítsa ki a dátumot a meghívókon, s adja föl úgy a leveleket még egyszer, mintha semmi sem történt volna . .. A posta udvariasságához nem férhet kétség. Egy dolog azonban bosszant. Hogy ilyen eset előfordulhat. H. B Somogyi Néplap
