Somogyi Néplap, 1974. december (30. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-22 / 299. szám

Felelősségteljes számadás

1 Harminc eve történt

Nyílt, őszinte volt a légkör a beszámoló taggyűléseken

Az ideiglenes nemzetgyűlés és az ideiglenes kormány megalakulása

A megye valamennyi párt- szervezetében nagy felelősség- j gél elemezték a párt politikájának helyi megvalósulását. Munkatársunk fölkereste Tanai Imrét, a megyei pártbizottság párt- és tömegszervezetek osztályának vezetőjét, hogy összegezze a beszámoló taggyűlések megyei tapasztalatait.

— Négy munkájáról adtak számot a pártvezetöségek. Ho- gynn tükrözték a taggyűlések a pártélet fejlődését?

— Elmondhatjuk, hogy a négy év alatt javult az alapszervezetek munkájának a színvonala; sokkal rendszeresebb a szervezeti élet, jobb a határozathozatal, a végrehajtás, egyszóval megélénkült a pártélet. Ezt a beszámolók is tükrözték, hiszen a négyéves munkát értékelték,. a X. kongresszus, a Központi Bizottság határozatai alapján. Szinte valamennyiben helyet kapott az ifjúság-, a nőpolitika, a tömegszervezetek pártirányítása. Kiemelném, hogy az alapszervezetek munkáját a Politikai Bizottság 1972. december 20-i állásfoglalásának szellemében tették mérlegre. Természetesen a saját, a járási-városi határozatok végrehajtásáról is szóltak. Felhasználták az előző évi beszámoló taggyűlések ösz- szegezéseit is, de inkább az idei munkáról beszéltek többet, A pártszervezetek többségében az állt a középpontban, hogyan hajtották végre a határozatokat, hogyan valósították meg a párt politikáját helyileg. Nem foglalkoztak mindennel, az alapszervezet jellegének — üzemi, szövetkezeti, intézményi, pedagógus — megfelelően irányították rá a fő figyelmet a munka- és üzem- szervezésre, a munkaversenyre, a közoktatásra, a közművelődésre stb. Nagyon helyesen a saját eredményeikről, problémáikról, gondjairól szól- • tak. A taggyűlések többsége f irgyilagos, kritikus-önkritikus

nyílt és őszinte volt, s ez annak köszönhető, hogy az irányító pártszervek, az alapszervezetek nagy felelősséggel készítették elő őket tartalmi és szervezeti szempontból. Még soha nem volt ilyen kollektív, tudatos a szervezőmunka. A taggyűlések jó légköre — ahogy számos felszólaló is elmondta — a párt helyes politikájának, kiegyensúlyozott, szélsőségektől mentes irányító tevékenységének köszönhető.

Szinte minden beszámoló elemezte a pártélet valameny- nyi kérdését a szervezeti élettől a pártépítésig, az oktatástól a véleményezési jog gyakorlásig. Az alapszervezetek értékelték a tömegszervezetek pártirányitását és kiemelten foglalkoztak a KISZ-szel.

— A taggyűlések tapasztalatai arra is felhívták a figyelmet, hogy milyen területeken szükséges javítani a munkán*:

— Természetesen. Vannak alapszervezetek, amelyek

ugyan szintén fejlődtek, de még mindig nem dolgoznak a kívánt szinten, a mai követelményekhez . képest gyengék. A kis létszámú — különösen a társkozségi alapszervezetek — egy része elöregedőben van, kádergondckkal küszködik, a tagság politikai képzettsége is alacsony színvonalú. Egyes hivatali-intézményi pártszervezetek a X. kongresszus határozata ellenére nehezen találják meg helyüket, szerepüket a politikai irányítás rendszerében. A kisebb gyáregységek, telepek pártszervezetei, a ktsz-alapszervezetek egy része ugyanezért nem tud megfelelő en dolgozni. A tapasztalataink szerint a szóban forgó helyeken a párícsoportok, a tagok véleménye _ sem érvényesüli eLéggé a beszámolóban.

A pártszervezetek egy része nem foglalkozott megfelelő színvonalon az ideológia, a kultúra kérdéseivel. Elsősorban a statisztika oldaláról közelítették meg, semmint azt elemezték volna, hogy hová jutottak el a nevelés révén, milyen téves nézetek élnek, amelyekkel szembe kellett szállni. Ezzel kevés beszámoló foglalkozott, a s a vitában is kevés szó esett róla.

— A kommunislák közül sokan eltek azzal a lehetőséggel,

hogy elmondják a véleményü- ket. Hasznos útmutatást adtak-e

ezzel a vezetőségnek?

— A tagság egyharmada vett részt a vitában. A felszólalók között jóval magasabb a fizikai dolgozók aránya, a marcali járásban például az ötven százalékot is megközelítette. A párttagság a négy év alatt politikailag továbbfejlődött, nőtt a párttagok felelősségtudata, fegyelmezettsége a partmun- káüan, igenyeseöbek es kriti- kusabbak lettek önmaguk, a partvezetóség és az irányító pártszervek munkája iránt is. A felszólalások a párttagság mély felelősségérzetet, politikai érettségét bizony ítottgk, kifejezték egyetértésüket a párt politikájával. Persze az aktivitás nem volt egyforma. Előfordult, hogy a beszámoló nagyon jó volt, és mégis pasz- szív maradt a tagsag, mindössze egy-ket kommunista szólalt fel. Érdemes az okokat kutatni, hiszen a szervezeti szabályzat is többre kötelezi a tagoltat. A kommunisták nagyon tárgyilagosan, őszintén mondtak véleményt, kiegészítették a beszámolót, sokat foglalkoztak a pártélet kérdéseivel. Felhívták a figyelmet arra, hogy mindenki önként lé- \ pelt be a pártba, elvárják te- j hát a példamutatást. Ezenkí- I vül igényeltek például, hogy a , vezetőség szorgalmazza a hatá- J rozatok még következetesebb | végrehajtását.

— Jól határozták-e meg a pártszervezetek a feladataikat? I

I elavattált az új debreceni tanszergyárat

Az ideiglenes nemzetgyűlés megalakulásának 30. évfordulóján, szombaton ünnepélyes keretek között adták át rendeltetésének a Tanért Vállalat új debreceni gyárát.

Az avatóünepségen megje| lent Kállai Gyula, a Politi- ! kai Bizottság tagja, Karakas László munkaügyi- és dr. Po- \ linszky Károly oktatási mi- | niszter. Sarlós István, a Haza- I íias Népfront Országos Taná- 1 vsának főtitkára.

I — Elsősorban a meglevő gyengeségek megszüntetését í jelölték meg, azért, hogy az aiapszervezeti munka még magasabb Színvonalú legyen. A párton kívüliek szintén nagy érdeklődéssel kísérik a megyében is a XI kongresszusra | való felkészülést. Elmondhat- j juk: pezsgő a pártélet, s ennek j révén tovább erősödött a párt tömegkapcsolata is — fejezte ! be Tanai Imre a nyilatkoza- 1 tjit. L. G.

A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front 1944. december 2-án történt megalakulása és programnyilatkozatának közzététele után felgyorsultak az események. A felszabadított területek ideiglenes központjának tekintett Debrecenbe egymás után érkeztek a különböző pártállású politikusok; ott volt a szovjet főparancsnokság' és ott indultak meg — a Szovjetunió támogatásával — az új, demokratikus állam törvényhozó és végrehajtó hatalmi szerveinek megalakítását előkészítő tárgyalások. Ezek eredményeként december 12-én megalakult az Ideiglenes Nemzetgyűlés Előkészítő Bizottsága, amely december 21-re össze is hívta a nemzetgyűlést. A rendkívüli körülmények között rendelkezésre álló nyolc nap különleges és hősi erőfeszítéseket követelt. Mégis sikerült a jelölések megszervezése! A választási megbízottakat a felszabadult országrészekbe szállító teherautók így időben érhettek vissza a választott képviselőkkel Debrecenbe, az ideiglenes nemzetgyűlés megnyitására.

Ennek megvalósítása jelentős részben a népi hatalom helyi szerveiként a legtöbb helyen spontán létrejött és a I képviselőküldetést elvégző nemzeti bizottságoknak az j érdeme.

K

állai Gyula így . vall egy helyütt az akkori fejlődésről: »A népi

1 demokrácia politikai szervezetének kialakulása alulról indult meg, A szovjet hadse- j rég elsöpörte a régi horthysta j államapparátust. Budapesten ; még nem voltak központi államhatalmi szervek, amikor a I nemzeti , bizottságokban, a I gyárakban, az üzemi bizott- | Ságokban, a falvakban, a ter- i melési és földigénylő bizott- j Ságokban a nép maga vette kezébe sorsát. Ez is mutatja, hogy az országban széles körű népi demokratikus forradalom kezdődött el, amelyből később kinőtt a mai államszervezet. Ez a fejlődés valóban a lehető legdemokratikusabb volt. Maga a nép harc közben hozta létre a saját hatalmi szerveit. Ennél demokratikusabb szervezeti formát nem is lehet elképzelni.«

Az ideiglenes nemzetgyűlés 230 képviselője (később Budapest és az egész ország fel- szabadulása után ez a szám 498-ra bővült) 1944. december

21-én a nagymúltú debreceni református kollégium oratóriumában gyűlt össze az első ülésszak megnyitására. A nemzetgyűlés összetétele az akkori erőviszonyokat tükrözte. Néhány, a németekkel végül is szakító horthysta mellett a népi erőknek, a dolgozó tömegeknek jelentős többsége alakult ki. (71 kommunista, 55 kisgazda. 38 szociáldemokrata, 16 parasztpárti, 12 polgári demokrata képviselő mellett a szabad szakszervezeteknek és a pártonkívüliek- nek 19—19 küldötte foglalt helyet a padsorokban.)

Az ideiglenes nemzetgyűlés kétnapos ülése megvitatta és elfogadta a »Független, demokratikus Magyarországot, nemzeti egységet« című, a nemzethez intézett szózatot és megalkotta az ideiglenes nemzeti kormányt Dálnoki Miklós Béla vezérezredes elnökletével. A kormány első tevékenysége közé tartozott a fegyverszüneti delegáfció kijelölése; néhány nap múlva a Németországnak szóló hadüzenet és a magyar néphez intézett kiáltvány, amelyben harcra hív föl a német fasiszta csapatok és nyilas kiszolgálóik ellen.

Nem lehet eléggé értékelni ezeknek a debreceni téli napoknak a történelmi jelentőségét, az új, demokratikus magyar állam megszületését. Ami ott és akkor történt, az

az ország felszabadulásában való. aktív részvételünket is jelentette. Természetesen — az ismert történelmi okok miatt — a katonai erőfeszítések majdnem kizárólag a szovjet hadsereg vállaira nehezedtek. A politikai felszabadítás, a béke megnyerése és megszervezése, az újjáépítés munkája azonban a magyarok feladata maradt, és nem is lehetett másé. Az ideiglenes nemzetgyűlés és kormány meglakulása, az a tény, hogy gyakorlatban kezdődött el a kommunista párt. az egyesült demokratikus erők programjának keresztülvitele, üzenet volt a még megszállt országrészek, a megfélemlítettek, megtévesztettek, bujdosók, deportáltak és deportálandók népéhez. Mutatván azt. hogy -Lesz magyar újjászületés!«

J

oggal írta a hálás és értékelő utókor az ódon kollégiumi falakra helyezett márványtáblán j "Itt a hazánk dicső történelmi emlékeitől megszentelt falak között alakult meg 1944. december 21-én az Ideiglenes Nemzetgyűlés, mint a felszabadító Szovjetunió segítségével visszanyert nemzeti önállóság és szabadságunk megtestesítője, munkájával új korszakot nyitott történelmünkben: népünk újjászületésének és felvirágoztatásának dicsősséges korszakát.«

D. M.

Dohánysimítók

A betakarítás a vége felé jár. Csupán egy-két i helyen áll még ^ábon a kukorica. A

gazdaságok zömében már a téli munkákon szorgoskodnak az emberek.

Görgetegen, a tsz-iroda melletti régi pajtaépületben most asszonyok dolgoz- ! nak: dohányt

i simítanák. A

I termelőszö- j vetkezet tizen- ; négy éve ter- [ meszt dohányt, í az idén hatvan I holdról szedték ! le a leveleket

— lesz munka

Huszonnyolc éves fiatalasz- szony volt Borok Gyuláné, amikor pártmegbízatást kapott : államosítása a főleg sikár- keféket gyártó kaposvári üzemet. így jött létre — 1949. december 28-án — a Kefegyár Állami Telepe. Akkor huszon- ketten kezdték a munkát. , löntő részben gyökérkeféket nyártottak, kisüzemi körülmények között. 1950 októberétől vannak jelenlegi helyükön, és hamarosan megkapták új feladatukat: a kefeipart neck kellett alapanyagokkal ellátniuk. Ez a profil most is terhet követel magának a műanyag . . .

Az alakulást követő ötödik évben már 180 dolgozója volt a vállalatnak, termelési értékük elérte a hétmillió forintot. Mérföldkövet jelentett a vállalat életében az export beindulása, majd 1967-ben a műanyaggyártás megkezdése. Vlint Kelemen Ferenc, a vál- mlat igazgatója elmondta: •'74-ben már csaknem 100 millió forint a termelési értékük, s ebből mintegy 41 millió forinttal részesedik a műanyag. Evről-évre nő az export mennyisége is: az idén 30 millió forint értékű árut szállítottak a nyugati országokba. Ezek között legkelendőbb a partvisanyag. Nyolcvan tonnát szállítottak, 800 ezer partvis gyártásához elelendő alapanyagot. Borotva-, letve háztartási ecsetből a eljes belföldi szükségletet a Kaposvári gyár elégíti ki.

A műanyagüzem 1971-től dolgozik folyamatosan. Állandóan fejlesztik a technológiát, javítanak a lermelekeny25 éves a Kefe- és Műanyagipari Vállalat

Húszon ketten kezdték, ötszázan vannak

| ségen. Legkeresettebb termé- | százados évfordulót. Többen | demrend bronz fokozatát kap- keik a textiliparnak szállított közülük — jó munkájuk elis- ta meg. Nyolcán a Könnyűipar : műanyag szálak, a rögzítő- méréséül — magas szintű ki- I kiváló dolgozója, tizenketten pántok. _ | tüntetést vettek át. Márki Fe- pedig a Vállalat kiváló dolA vállalat 500 dolgozója rencné, aki az alapítás éve gozója kitüntetést kapták 1 tegnap ünnepelte a negyed-i óta itt dolgozik, a Munka Er- j meg.

Korszerű a berendezés a m űanyagüzemben.

télre bőven.

Ahogy a termelőszövetkezet elnöke mondta: negyven napot vesz igénybe a dohány simítása, osztályozása. Az itt dolgozó asszonyok munkája a dohánytermesztés. A palántázástól kezdve a bálázásig ők munkálkodnak vele. Január végére fejezik be a simítást, és február elején már készíthetik a melegágyakat a palánták alá.

Kocsis Sándornénak, nyolc éve téli munkája a dohánysimítás. •

— Az első években még nem voltam itt, később jöttem. Ezt a munkát is itt tanultam meg a tsz-ben. Reggel hat-hét órakor kezdjük és este nyol- J cig dolgozunk.

— Nem egyhangú ez?

— Nem. Marad idő beszélgetésre is. Miről? A tsz munkájáról, a régebbi dolgokról, hogy mi volt előző este otthon, no meg a Stirlitzről — megvitatjuk a filmet.

Molnár Lajosnétól kérdezem:

keresnek egy

ezt a munkát, vele. Egy-egy 160—180 forint

— Mennyit nap?

— Szeretjük Jól keresünk nap megvan a

is.

A közelben állók tiltakoznak Mondják: tizenkét óra alatt megvan, de nem mindenki dolgozik tizenkét órát. Van aki tovább tud maradni, mert »egyes asszony«. Akinek kisgyereke van otthon és nem a szüleivel él együtt, annak j korábban el kell mennie haza. J

Molnár Lajosné szerint a/, idén jól fizetett a dohány; |

— Miért?

— Sok az első osztályú levél és szép a dohány színe. Meg abból is tudom, hogy már egyszer váltottunk.

— Váltottak?

— Igen, a nagyatádi beváltóhelyen adtunk át dohányt. Ezt jelenti a váltás — már mi is csak így mondjuk: váltottunk.

— Mi lesz a görgeteg! dohányból?

— Mint hallották, Nagyatádon adjuk át. Ott döntik el a további sorsát. Látja ezt a nagy, barna levelet? — mondja Nyögéri Antal, párttitkár. —Ebből lesz a szivar borítója. Szélesek az érközök. Szépen bele lehet csomagolni a do- hánytörmeléket, nem törik hamar össze a borító. A többi levélből különböző cigaretták lesznek. Mi úgy mondjuk, a rossz levelekből lesz a Munkás, a Kossuth, a jókból pedig a Szimfónia és a Fecske.

— Vannak itt egészen rossz levelek is.

— Szerencsére egyre kevesebb. Ezek a peronoszpórával fertőzöttek. Az utóbbi két évben már alig-alig van ilyen fertőzöttség a vegyszerezés miatt. Gyakran permetezzük a fiatal leveleket, főleg eső után.

A barna levélcsomagok egyre sokasodnak az asztalokon. Az itt dolgozók munkájának eredménye a »jól fizető« dohány.

N. J.

Somogyi Néplap