Somogyi Néplap, 1974. december (30. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-22 / 299. szám

Felelősségteljes számadás 1 Harminc eve történt Nyílt, őszinte volt a légkör a beszámoló taggyűléseken Az ideiglenes nemzetgyűlés és az ideiglenes kormány megalakulása A megye valamennyi párt- szervezetében nagy felelősség- j gél elemezték a párt politiká­jának helyi megvalósulását. Munkatársunk fölkereste Ta­nai Imrét, a megyei pártbizott­ság párt- és tömegszervezetek osztályának vezetőjét, hogy összegezze a beszámoló tag­gyűlések megyei tapasztalatait. — Négy munkájáról adtak számot a pártvezetöségek. Ho- gynn tükrözték a taggyűlések a pártélet fejlődését? — Elmondhatjuk, hogy a négy év alatt javult az alap­szervezetek munkájának a színvonala; sokkal rendszere­sebb a szervezeti élet, jobb a határozathozatal, a végrehaj­tás, egyszóval megélénkült a pártélet. Ezt a beszámolók is tükrözték, hiszen a négyéves munkát értékelték,. a X. kong­resszus, a Központi Bizottság határozatai alapján. Szinte va­lamennyiben helyet kapott az ifjúság-, a nőpolitika, a tömeg­szervezetek pártirányítása. Ki­emelném, hogy az alapszerve­zetek munkáját a Politikai Bi­zottság 1972. december 20-i ál­lásfoglalásának szellemében tették mérlegre. Természetesen a saját, a járási-városi hatá­rozatok végrehajtásáról is szóltak. Felhasználták az előző évi beszámoló taggyűlések ösz- szegezéseit is, de inkább az idei munkáról beszéltek töb­bet, A pártszervezetek többsé­gében az állt a középpontban, hogyan hajtották végre a ha­tározatokat, hogyan valósítot­ták meg a párt politikáját he­lyileg. Nem foglalkoztak min­dennel, az alapszervezet jelle­gének — üzemi, szövetkezeti, intézményi, pedagógus — meg­felelően irányították rá a fő figyelmet a munka- és üzem- szervezésre, a munkaverseny­re, a közoktatásra, a közmű­velődésre stb. Nagyon helye­sen a saját eredményeikről, problémáikról, gondjairól szól- • tak. A taggyűlések többsége f irgyilagos, kritikus-önkritikus nyílt és őszinte volt, s ez an­nak köszönhető, hogy az irá­nyító pártszervek, az alapszer­vezetek nagy felelősséggel ké­szítették elő őket tartalmi és szervezeti szempontból. Még soha nem volt ilyen kollektív, tudatos a szervezőmunka. A taggyűlések jó légköre — ahogy számos felszólaló is el­mondta — a párt helyes po­litikájának, kiegyensúlyozott, szélsőségektől mentes irányító tevékenységének köszönhető. Szinte minden beszámoló elemezte a pártélet valameny- nyi kérdését a szervezeti élet­től a pártépítésig, az oktatás­tól a véleményezési jog gya­korlásig. Az alapszervezetek értékelték a tömegszervezetek pártirányitását és kiemelten foglalkoztak a KISZ-szel. — A taggyűlések tapasztalatai arra is felhívták a figyelmet, hogy milyen területeken szük­séges javítani a munkán*: — Természetesen. Vannak alapszervezetek, amelyek ugyan szintén fejlődtek, de még mindig nem dolgoznak a kívánt szinten, a mai köve­telményekhez . képest gyengék. A kis létszámú — különösen a társkozségi alapszervezetek — egy része elöregedőben van, kádergondckkal küszködik, a tagság politikai képzettsége is alacsony színvonalú. Egyes hi­vatali-intézményi pártszerve­zetek a X. kongresszus hatá­rozata ellenére nehezen talál­ják meg helyüket, szerepüket a politikai irányítás rendszeré­ben. A kisebb gyáregységek, telepek pártszervezetei, a ktsz-alapszervezetek egy része ugyanezért nem tud megfelelő en dolgozni. A tapasztalataink szerint a szóban forgó helye­ken a párícsoportok, a tagok véleménye _ sem érvényesüli eLéggé a beszámolóban. A pártszervezetek egy része nem foglalkozott megfelelő színvonalon az ideológia, a kultúra kérdéseivel. Elsősor­ban a statisztika oldaláról kö­zelítették meg, semmint azt elemezték volna, hogy hová ju­tottak el a nevelés révén, mi­lyen téves nézetek élnek, ame­lyekkel szembe kellett szállni. Ezzel kevés beszámoló foglal­kozott, a s a vitában is kevés szó esett róla. — A kommunislák közül so­kan eltek azzal a lehetőséggel, hogy elmondják a véleményü- ket. Hasznos útmutatást adtak-e ezzel a vezetőségnek? — A tagság egyharmada vett részt a vitában. A felszólalók között jóval magasabb a fizi­kai dolgozók aránya, a mar­cali járásban például az ötven százalékot is megközelítette. A párttagság a négy év alatt po­litikailag továbbfejlődött, nőtt a párttagok felelősségtudata, fegyelmezettsége a partmun- káüan, igenyeseöbek es kriti- kusabbak lettek önmaguk, a partvezetóség és az irányító pártszervek munkája iránt is. A felszólalások a párttagság mély felelősségérzetet, politi­kai érettségét bizony ítottgk, kifejezték egyetértésüket a párt politikájával. Persze az aktivitás nem volt egyforma. Előfordult, hogy a beszámoló nagyon jó volt, és mégis pasz- szív maradt a tagsag, mind­össze egy-ket kommunista szólalt fel. Érdemes az okokat kutatni, hiszen a szervezeti szabályzat is többre kötelezi a tagoltat. A kommunisták na­gyon tárgyilagosan, őszintén mondtak véleményt, kiegészí­tették a beszámolót, sokat fog­lalkoztak a pártélet kérdései­vel. Felhívták a figyelmet ar­ra, hogy mindenki önként lé- \ pelt be a pártba, elvárják te- j hát a példamutatást. Ezenkí- I vül igényeltek például, hogy a , vezetőség szorgalmazza a hatá- J rozatok még következetesebb | végrehajtását. — Jól határozták-e meg a pártszervezetek a feladataikat? I I elavattált az új debreceni tanszergyárat Az ideiglenes nemzetgyűlés megalakulásának 30. évfor­dulóján, szombaton ünnepé­lyes keretek között adták át rendeltetésének a Tanért Vál­lalat új debreceni gyárát. Az avatóünepségen megje­| lent Kállai Gyula, a Politi- ! kai Bizottság tagja, Karakas László munkaügyi- és dr. Po- \ linszky Károly oktatási mi- | niszter. Sarlós István, a Haza- I íias Népfront Országos Taná- 1 vsának főtitkára. I — Elsősorban a meglevő gyengeségek megszüntetését í jelölték meg, azért, hogy az aiapszervezeti munka még ma­gasabb Színvonalú legyen. A párton kívüliek szintén nagy érdeklődéssel kísérik a me­gyében is a XI kongresszusra | való felkészülést. Elmondhat- j juk: pezsgő a pártélet, s ennek j révén tovább erősödött a párt tömegkapcsolata is — fejezte ! be Tanai Imre a nyilatkoza- 1 tjit. L. G. A Magyar Nemzeti Füg­getlenségi Front 1944. december 2-án történt megalakulása és programnyi­latkozatának közzététele után felgyorsultak az események. A felszabadított területek ideig­lenes központjának tekintett Debrecenbe egymás után ér­keztek a különböző pártállású politikusok; ott volt a szovjet főparancsnokság' és ott indul­tak meg — a Szovjetunió tá­mogatásával — az új, demok­ratikus állam törvényhozó és végrehajtó hatalmi szerveinek megalakítását előkészítő tár­gyalások. Ezek eredményeként december 12-én megalakult az Ideiglenes Nemzetgyűlés Előkészítő Bizottsága, amely december 21-re össze is hívta a nemzetgyűlést. A rendkívüli körülmények között rendelke­zésre álló nyolc nap különle­ges és hősi erőfeszítéseket kö­vetelt. Mégis sikerült a jelö­lések megszervezése! A vá­lasztási megbízottakat a fel­szabadult országrészekbe szál­lító teherautók így időben érhettek vissza a választott képviselőkkel Debrecenbe, az ideiglenes nemzetgyűlés meg­nyitására. Ennek megvalósítása jelen­tős részben a népi hatalom helyi szerveiként a legtöbb helyen spontán létrejött és a I képviselőküldetést elvégző nemzeti bizottságoknak az j érdeme. K állai Gyula így . vall egy helyütt az akkori fejlődésről: »A népi 1 demokrácia politikai szerve­zetének kialakulása alulról indult meg, A szovjet hadse- j rég elsöpörte a régi horthysta j államapparátust. Budapesten ; még nem voltak központi ál­lamhatalmi szervek, amikor a I nemzeti , bizottságokban, a I gyárakban, az üzemi bizott- | Ságokban, a falvakban, a ter- i melési és földigénylő bizott- j Ságokban a nép maga vette kezébe sorsát. Ez is mutatja, hogy az országban széles körű népi demokratikus forradalom kezdődött el, amelyből később kinőtt a mai államszervezet. Ez a fejlődés valóban a lehe­tő legdemokratikusabb volt. Maga a nép harc közben hoz­ta létre a saját hatalmi szer­veit. Ennél demokratikusabb szervezeti formát nem is lehet elképzelni.« Az ideiglenes nemzetgyűlés 230 képviselője (később Bu­dapest és az egész ország fel- szabadulása után ez a szám 498-ra bővült) 1944. december 21-én a nagymúltú debreceni református kollégium orató­riumában gyűlt össze az első ülésszak megnyitására. A nemzetgyűlés összetétele az akkori erőviszonyokat tükröz­te. Néhány, a németekkel vé­gül is szakító horthysta mel­lett a népi erőknek, a dolgozó tömegeknek jelentős többsége alakult ki. (71 kommunista, 55 kisgazda. 38 szociáldemok­rata, 16 parasztpárti, 12 pol­gári demokrata képviselő mellett a szabad szakszerve­zeteknek és a pártonkívüliek- nek 19—19 küldötte foglalt helyet a padsorokban.) Az ideiglenes nemzetgyűlés kétnapos ülése megvitatta és elfogadta a »Független, de­mokratikus Magyarországot, nemzeti egységet« című, a nemzethez intézett szózatot és megalkotta az ideiglenes nem­zeti kormányt Dálnoki Miklós Béla vezérezredes elnökleté­vel. A kormány első tevé­kenysége közé tartozott a fegyverszüneti delegáfció ki­jelölése; néhány nap múlva a Németországnak szóló had­üzenet és a magyar néphez intézett kiáltvány, amelyben harcra hív föl a német fa­siszta csapatok és nyilas ki­szolgálóik ellen. Nem lehet eléggé értékelni ezeknek a debreceni téli na­poknak a történelmi jelentő­ségét, az új, demokratikus magyar állam megszületését. Ami ott és akkor történt, az az ország felszabadulásában való. aktív részvételünket is jelentette. Természetesen — az ismert történelmi okok miatt — a katonai erőfeszí­tések majdnem kizárólag a szovjet hadsereg vállaira ne­hezedtek. A politikai felsza­badítás, a béke megnyerése és megszervezése, az újjáépítés munkája azonban a magyarok feladata maradt, és nem is lehetett másé. Az ideiglenes nemzetgyűlés és kormány meglakulása, az a tény, hogy gyakorlatban kezdődött el a kommunista párt. az egyesült demokratikus erők program­jának keresztülvitele, üzenet volt a még megszállt ország­részek, a megfélemlítettek, megtévesztettek, bujdosók, de­portáltak és deportálandók népéhez. Mutatván azt. hogy -Lesz magyar újjászületés!« J oggal írta a hálás és értékelő utókor az ódon kollégiumi falak­ra helyezett márványtáblán j "Itt a hazánk dicső történel­mi emlékeitől megszentelt falak között alakult meg 1944. december 21-én az Ideiglenes Nemzetgyűlés, mint a felsza­badító Szovjetunió segítségé­vel visszanyert nemzeti önál­lóság és szabadságunk meg­testesítője, munkájával új korszakot nyitott történel­münkben: népünk újjászüle­tésének és felvirágoztatásának dicsősséges korszakát.« D. M. Dohánysimítók A betakarí­tás a vége fe­lé jár. Csupán egy-két i helyen áll még ^ábon a kukorica. A gazdaságok zömében már a téli munkákon szorgoskod­nak az embe­rek. Görgetegen, a tsz-iroda mel­letti régi pajta­épületben most asszo­nyok dolgoz- ! nak: dohányt i simítanák. A I termelőszö- j vetkezet tizen- ; négy éve ter- [ meszt dohányt, í az idén hatvan I holdról szedték ! le a leveleket — lesz munka Huszonnyolc éves fiatalasz- szony volt Borok Gyuláné, amikor pártmegbízatást ka­pott : államosítása a főleg sikár- keféket gyártó kaposvári üze­met. így jött létre — 1949. de­cember 28-án — a Kefegyár Állami Telepe. Akkor huszon- ketten kezdték a munkát. , löntő részben gyökérkeféket nyártottak, kisüzemi körülmé­nyek között. 1950 októberétől vannak jelenlegi helyükön, és hamarosan megkapták új feladatukat: a kefeipart ne­ck kellett alapanyagokkal el­látniuk. Ez a profil most is terhet követel magának a mű­anyag . . . Az alakulást követő ötödik évben már 180 dolgozója volt a vállalatnak, termelési érté­kük elérte a hétmillió forin­tot. Mérföldkövet jelentett a vállalat életében az export be­indulása, majd 1967-ben a műanyaggyártás megkezdése. Vlint Kelemen Ferenc, a vál- mlat igazgatója elmondta: •'74-ben már csaknem 100 millió forint a termelési érté­kük, s ebből mintegy 41 mil­lió forinttal részesedik a mű­anyag. Evről-évre nő az ex­port mennyisége is: az idén 30 millió forint értékű árut szállítottak a nyugati orszá­gokba. Ezek között legkelen­dőbb a partvisanyag. Nyolc­van tonnát szállítottak, 800 ezer partvis gyártásához ele­lendő alapanyagot. Borotva-, letve háztartási ecsetből a eljes belföldi szükségletet a Kaposvári gyár elégíti ki. A műanyagüzem 1971-től dolgozik folyamatosan. Állan­dóan fejlesztik a technológi­át, javítanak a lermelekeny­25 éves a Kefe- és Műanyagipari Vállalat Húszon ketten kezdték, ötszázan vannak | ségen. Legkeresettebb termé- | százados évfordulót. Többen | demrend bronz fokozatát kap- keik a textiliparnak szállított közülük — jó munkájuk elis- ta meg. Nyolcán a Könnyűipar : műanyag szálak, a rögzítő- méréséül — magas szintű ki- I kiváló dolgozója, tizenketten pántok. _ | tüntetést vettek át. Márki Fe- pedig a Vállalat kiváló dol­A vállalat 500 dolgozója rencné, aki az alapítás éve gozója kitüntetést kapták 1 tegnap ünnepelte a negyed-i óta itt dolgozik, a Munka Er- j meg. Korszerű a berendezés a m űanyagüzemben. télre bőven. Ahogy a ter­melőszövetkezet elnöke mond­ta: negyven napot vesz igény­be a dohány simítása, osztá­lyozása. Az itt dolgozó asszo­nyok munkája a dohányter­mesztés. A palántázástól kezd­ve a bálázásig ők munkálkod­nak vele. Január végére feje­zik be a simítást, és február elején már készíthetik a me­legágyakat a palánták alá. Kocsis Sándornénak, nyolc éve téli munkája a dohánysi­mítás. • — Az első években még nem voltam itt, később jöttem. Ezt a munkát is itt tanultam meg a tsz-ben. Reggel hat-hét órakor kezdjük és este nyol- J cig dolgozunk. — Nem egyhangú ez? — Nem. Marad idő beszél­getésre is. Miről? A tsz mun­kájáról, a régebbi dolgokról, hogy mi volt előző este otthon, no meg a Stirlitzről — megvi­tatjuk a filmet. Molnár Lajosnétól kérde­zem: keresnek egy ezt a munkát, vele. Egy-egy 160—180 forint — Mennyit nap? — Szeretjük Jól keresünk nap megvan a is. A közelben állók tiltakoz­nak Mondják: tizenkét óra alatt megvan, de nem min­denki dolgozik tizenkét órát. Van aki tovább tud maradni, mert »egyes asszony«. Akinek kisgyereke van otthon és nem a szüleivel él együtt, annak j korábban el kell mennie haza. J Molnár Lajosné szerint a/, idén jól fizetett a dohány; | — Miért? — Sok az első osztályú levél és szép a dohány színe. Meg abból is tudom, hogy már egyszer váltottunk. — Váltottak? — Igen, a nagyatádi bevál­tóhelyen adtunk át dohányt. Ezt jelenti a váltás — már mi is csak így mondjuk: váltot­tunk. — Mi lesz a görgeteg! do­hányból? — Mint hallották, Nagy­atádon adjuk át. Ott döntik el a további sorsát. Látja ezt a nagy, barna levelet? — mond­ja Nyögéri Antal, párttitkár. —Ebből lesz a szivar borítója. Szélesek az érközök. Szépen bele lehet csomagolni a do- hánytörmeléket, nem törik ha­mar össze a borító. A többi le­vélből különböző cigaretták lesznek. Mi úgy mondjuk, a rossz levelekből lesz a Mun­kás, a Kossuth, a jókból pedig a Szimfónia és a Fecske. — Vannak itt egészen rossz levelek is. — Szerencsére egyre keve­sebb. Ezek a peronoszpórával fertőzöttek. Az utóbbi két év­ben már alig-alig van ilyen fertőzöttség a vegyszerezés mi­att. Gyakran permetezzük a fiatal leveleket, főleg eső után. A barna levélcsomagok egy­re sokasodnak az asztalokon. Az itt dolgozók munkájának eredménye a »jól fizető« do­hány. N. J. Somogyi Néplap

Next

/
Thumbnails
Contents