Somogyi Néplap, 1974. december (30. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-22 / 299. szám
Äz 1975. évi népgazdasági terv (Votvtaias az 1. oldalról). —IP százalék). az építőanyag- ipar (kb. 7 százalék). A KGST-országokkal folytatott gazdasági együttmüiködés az érvényes államközi megállapodásokkal összhangban fejlődik. Fontos követelmény, hogy a nem szocialista országokba irányuló kivitel gyorsabban növekedjék, mint ebben az évben. A termelés növelésének tényleges lehetőségei a feldolgozó iparban nagy mértékben attól függnek, hogy a belföldi kereslet kielégítése és a szocialista országok irányában fennálló kötelezettségek teljesítése mellett a vállalatok milyen mértékben képesek a gazdaságos kivitel növelésére. Az a cél. hogy elsősorban azoknak a termékeknek a termelése növekedjék gyors ütemben, am -' ,Tek minden piacon jól értékesíthetők és ezáltal elősegítik a külkereskedelmi mérleg kiegyensúlyozottságát. A nemzetközi árviszonyok változása miatt, a helyesebb árarányok kialakítása, érdekében 1975. január 1-ével sor kerül az ipar termelői árak részleges módosítására. Emellett az operatív irányítás megfelelő módszereinek alkalmazasa, valamint további pénzügyi és termékforgalmazási intékedé- sek, a termékforgalom központi szabályozásának kiterjesztése is elősegítik a rendelkezésre álló energia- és nyersanyag- források népgazdasági céloknak megfelelő racionális fel- használását. A népgazdasági érdek hathatósabb érvényesítése miatt megváltoznak a szabályozás egyes, a vállalati gazdálkodást befolyásoló elemei is. Építőipar Az építőiparban a termeles tegatabii 6 százalékos emelkedését a termelékenység fokozásával és megfelelő anvagel- latással keli biztosítani. Különösen fontos feladat, az állami nagyberuházások tervszerű megvalósítása. Ennek feltétele. hogy a/, építőipari vállalatok törekedjenek a belső tartalékok fokozott • feltárására, javítsák a munka sze r vetett- s igét. Mezőgazdaság A terv a mezőgazdasági termelés 3—1 százalékos emelkedését irányozza elő. A fejlődést a mezőgazdasági nagyüzemek további erősödése, az ipar szerű termelési eljárások hatékonyabb alkalmazása es bővülése. a háztáji és kisegítő gazdasagok termelési lehetőségeinek kihasználása, a javuló anyagi-műszaki eKátas alapozza meg. A terv szerint a növénytermelés 5—8 százalékkal nö. A gabonát a kedvezőtlen időjárás ellenére a megfelelő nagyságú területen elvetették, megalapozottnak tekinthető tehát a gabonatermés előirányzott növekedése. Szükséges a'z ipari növények vetésterületének és termésmennyiségének, különösen a cukorrépa vetesterületé- nek növelése, amit központi intézkedések is elősegítenek. A lakosság jobb ellátása érdekében növekszik a zöldség- és gyümölcs-félék termelése is. A fejlesztés fő eszköze a legfontosabb növények termelésének komplex gépesítése, valamint a termőképesebb és éghajlati viszonyainkhoz jobban alkalmazkodó növényfajták arányának a növelése. Az állattenyésztés termelési értéke 1—2 százalékkal emelkedik. Ezen belül a vágóállat termelés több mint 7 százalékkal nö. Ezt a célt a meglevő allatférőhelvek bővítésével és korszerűsítésével, az iparszerü telepek technológiájának javításával és jobb kihasználásával kell elérni. Az egy hektár mezőgazda- sági területre jutó műtrágya mennyisége — hatóanyagban számolva — 194 kg-rol 218 kg- ra növekszik. A fehérjetakarmány-fel használás 10 százalékkal emelkedik. A műtrágyák, •.ivóm '"vVlcszerek es a fehei Somogyi A/épfapl jetakarmányok magas világ- j piaci ára miatt igen fontos hatékonyabb felhasználásuk. Közlekedés és hírközlés A közlekedés áruszállítási teljesítménye — a népgazdaság és a külkereskedelmi kapcsolatok fejlődésével öisszhang- ban — 1975-ben is dinamikusan, 6—7 százalékkal növekszik. Ennek érdekében jelentősen bővülni fog a járműállomány. A vasútnál az újabb villamos és Diesel-mozdonyok beszerzése lehetővé teszi, hogy a korszerű vontatás részaránya elérje a 90 százalékot. Befejeződik az M 7-es út második pályája Székesfehérvár—Balaton aliga közötti szakaszának építése. A személygépkocsi állomány kb. 80 ezer darabbal gyarapszik. A távbeszélő fő- és alközpontok kapacitása mintegy 36 ezerrel bővült. fi lakosság életszínvonala, éleiköruimenyei A terv 1975-ben is a lakosság életszínvonalának növekedését, életkörülményeinek javulását irányozza elő. A lakosság jövedelme döntő részben a gazdasági tevékenység eredménye és az érvényes gazdasági szabályozás alapján növekszik. Ezen felül az év kö- zepén sor kerül az 1971 előtt megállapított alacsony nyugdíjak átlagosan mintegy 10 százalékos emelésere. Folytatódik a munkaidőcsökkentés az oktatás, a közművelődés, az egészségügy és a közlekedés területén. A lakosság pénzbevételei 8— 9 százalékkal emelkednek. A fogyasztói árszínvonal növekedése nem haladhatja meg a 3.6 százalékot. Az egy főre jutó reálbér 2.5 százalékkal nö. A kiskereskedelmi áruforgalom folyó árakon számítva közel 9 százalékkal lesz magasabb, mint 1974-ben. 1975-ben összesen mintegy 90 000 lakás épül. Állami erőből az 1974. évinél 2—3000-re! több, 37—38 000 készül el. Magánerőből — hasonlóan az ideihez — 53—54 000 lakas építésével lehet számolni. Ezen belül növekedni fog a többszintes társas hazak ban levő lakások aránya. A kulturális ellátás keretében különösen a gyermekjóléti és diákszociális intézmények hálózata bővül. Az óvodai hálózat — elsősorban a fővárosban és a vidéki városokban — mintegy 17 000 a bölcsődei hálózat — az 1974. évi'2400-za! szemben — 3700 új hellyel bővül. A bölcsődék nagy része az új lakótelepeken épül. Az altalános iskolai oktatás feltételeinek javítására körülbelül 700 új osztálytermet és 2000 diákotthoni helyet létesítenek. Jelentősen javul a napköziott- honi ellátás is. A középiskolai oktatás fejlesztésére 120 osztályterem. 60 műhelyterem és 5000 diákotthoni hely, a szakmunkásképzés számára pedig 190 osztályterem, több mint 900 tanműhelyi es 3000 tanulóotthoni hely létesül. A középiskolákba megközelítőleg 55 000. a szakmunkásképző iskolákba 61 000 első éves tanulót, a -felsőfokú oktatási intézmények nappali tagozatára közel 16 000 első éves hallgatót vesznek fel. Az egészségügyi ellátás fejlesztése érdekében a gyógyintézeti ágyak száma kb. 2000-rel nő. Fejlődik a járóbetegellátás is. Közel 100 új altalános és gyermekorvosi körzetet szerveznek. A szakorvosi rendelés: idő kb. napi 600 munkaórával növekszik. Beruházások A beruházások az anyagi és pénzügyi forrásokkal összhangban, a nemzeti jövedelemmel közel azonos ütemben növekednek. A terv a szocialista szektor beruházásaira 1975-ben. 129 milliárd forintot irányoz elő, Az eszközöket elsősorban a folyamatban levő beruházások gyors <»* tervszerű megvalosítasara kell kon centrálni, különösen nagy fi gyeimet fordítva a termelő célú nagyberuházásokra. Ezért fontos feladat a beruházások műszaki-gazdasági előkészítésének javítása, a szervezettebb együttműködés a beruházók, a tervezők, a kivitelezők és a gépszállilók között. A termelő ágazatokban leggyorsabban azok a beruházások növekednek, amelyek az energiaellátás fejlesztését,, valamint az élelmiszeripari-mezőgazdasági termékek feldől-, gozasának fejlesxteset szolgáljak. A IV. öteves terv céljainak megfelelően a beruházások átlagos növekedésénél gyorsabb lesz a nem termelő ágazatok beruházásainak növekedése. Ezen belül is központi feladat a lakásépítés, a személyi szolgáltatások és az egészségügyi-szociális ellátás fejlesztése. A terv 9 folyamatban levő nagyberuházás gyorsított ütemű kivitelezését irányozza elő. 1975-ben három új nagy- beruházás (Mecseki Ércbányászati Vállalat V. sz, üzeme. 750 kV-os távvezeték efe a debre- cen—mátészalkai finomkötöttárugyár) kezdődik meg. További három beruházás megkezdésére az előkészítéstől függően kerülhet sor. A célcsoportos és az egyéb állami, valamint a vállalati beruházásokra fordítható eszközökkel is elsősorban a folyamatban levők kivitelezését kell meggyorsítani. A Minisztertanács előírja, hogy állami támogatást és hitelt új vállalati beruházásokhoz csak különösen indokolt esetben, a terv céljaival összhangban, mindenekelőtt a gyorsan kivitelezhető, a gazdaságos exportot növelő, vagy az import megtakarítással járó fejlesztésekhez lehet nyújtani. Külkereskedelmi forgalom Nemzetközi gazdasági kapcsolataink a népgazdaság szükségleteivel összhangban, elsősorban a szocialista országokkal megváló ;uló együttműködés további szélesítésével fejlődnek. A szocialista országokkal az államközi egyezmények ben rögzített előirányzatok szerint kell a külkereskedelmi tevékenységet folytatni. Ez lehetőséget ad arra. hogy a behozatal a kivitelnél gyorsabban növekedjék. Bővülnek az együttműködés különböző formái, a termelési kooperációk, a közös fejlesztések, szélesedik a szocialista integráció. Számolunk azzal, hogy gazdasági kapcsolataink a tőkés és a fejlődő országokkal is erősödni fognak. Biztosítani kell, hogy a tőkés országokkal folytatott kereskedelemben a kivitel és a behozatal összhangban legyen a külkereskedelmi egyensúly fokozatos javításának követelményeivel. Ez a termékek exportképességének jelentős növelését és aktív külkereskedelmi munkát követel. * * * A népgazdaság 1975. évi tervének előirányzatai reálisak. Megvalósításuk azonban a gazdálkodás hatékonyságának lényeges javítását követeli. Arra van szükség, hogy a vállalatok. szövetkezetek, tanácsok és intézmények, ezek vezetői és minden dolgozója segítse elő a tervben foglalt közös célok végrehajtását. I Unit a megbízólevelét az ftDk első washingtoni nagy kő) eie Rolf Sieber, az NDK első washingtoni nagykövete átnyújtotta megbízólevelét a Fehér Házban Ford elnöknek, aki a hivatalos aktus után beszélgetést folytatott a Német Demokratikus Köztársaság diplomatájával. Képünkön: Sieber (balról) és Ford elnök. (MTI—KS.) Miki és kabinetje A japán parlamentben be- j fejeződött Miki Takeo minisz- | térelnök programbeszédének j interpellácios vitaja. Sportkife- I iezéssel elve, az új minisz- j i terelnék viszonylag simán vet- [ j le az első akadályt. Azok azon- , ban, kik behatóan ismerik a konzervatív politika mechanizmusát, újabb akadályokra számítanak Miki Takeo útján, amikor olyan kérdések rendezésére kerül sor, amelyek közvetlenül érintik a japán nagytőke erdekeil. Uajan: Izraelnek ki kell vonulnia a (jolau-maoaslalokról Négyoldalú értekezletet tart január 30-án az Arab Liga j kairóli székhazában Egyiptom, | Szíria és Jordánia külügvmi- 1 nisztére, valamint a paleszti- : nai i'elszabaditási szervezet képviselője — közölte szombaton az Akhbar el Jóm cí- ! mű egyiptomi hetilap. A ta- ' láikozó legfontosabb napi- [ rendi pontja: Jordánia és a I PFSZ kapcsolatainak megvizsgálása. Jasszer Arafat, a Palesztinái FeLszabaditasi Szervezet vb-elnöke' pénteken, a palesztin ügy arab támogatóinak egyik összejövetelen kijelentette. az Egyesült Államoknak a közel-keleti béke megvalö- sitasara irányuló erőleszilesei részben Izrael javat szolgálják, s a washingtoni állításokkal ellentétben -nem az igazságos béke megteremtésének tényezői«. Az araboknak — mutatott rá Arafat — meg kell hiúsítaniuk az imperialista manővereket, amelyeknek célja az. hogy segítséget nyújtsanak Izraelnek az arab országok leigázásához. Mose Dajan, volt izraeli hadügyminiszter péntek esti tv-nvilatkozatabgn úgy vélekedett, Izraelnek ki kellene vonnia csapatait a Golan-ma- gaslatokról, ha el akarja kerülni az újabb közel-keleti háborút es békét akar kötni Egyiptommal. Véget ért az európai kommunista és munkáspártok koherenciáját (Folytatás az 1. oldalról.) j Puilai Árpád hangsúlyozta:! Az elmúlt évtizedekben a | béke fogalma elválaszthatatlanul összefonódott a kommu- 1 nista és munkáspártok harcá- , val. Ez hozzájárult pártjaink tekintélyének, tömegbázisának növekedéséhez. A béke védel- j mére mozgósított tömegek jelentős része egyben a társadalmi haladás híve is lett. További sikeres harcunk forrása, hogy partjaink a békéért és a társadalmi haladásért folyó küzdelemhez milyen mértékű támogatást tudnak biztosítani a különböző társadalmi erők részéről. Politikánk hitele és vonzereje feljogosít bennünket találkozó arra a következtetésre, ho® céljaink megvalósításához i jövőben is megkapjuk a tőmé gektől a szükséges támogatási Puilai Árpád felszólalásánál befejező részében az európa kommunista és munkáspárté! konferenciájának további elő készítő munkálataival foglal kozott. Kifejezte pártunk készségé hogy az MSZMP — mint ed dig — internacionalista kötc lezettségeből adódóan a jövő ben is kész részt venni a európai kommunista és muri káspártok konferencia jána további előkészítésében, és ak tívan elősegíteni az 1975-be i esedékes konferencia sikerét. Fogadás a leslvérpártok képviselői tiszteletén A Magyar Szocialista Mun-; tok küldöttei tiszteletére. i káspártnak a budapesti talál- fogadáson Biszku Béla. a közön részt vevő küldöttsége j MSZMP Politikai Bizottsága szombaton a Gellért szállóban { nak tagja, a Központi Bizotl fogadást adott a tanácskozáson ság titkára mondott poharkc képviselt európai testvérpár- j szöntőt. KÖZLEMÉNY az európai kommunista és munkáspártok előkészítő találkozó/áról Az európai kommunista és j munkáspártok 1974 októberi varsói konzultatív találkozóján. létrejött megegyezésnek megfelelően december 19— 21-én előkészítő találkozóra került sor Budapesten, amelyen az alábbi pártok küldött- , ségei vettek részt: Ausztria Kommunista Pártja. Belga Kommunista Párt, Bolgár Kommunista Párt. j Ciprusi Dolgozó Nép Haladó j Fártja, Csehszlovákia Kom- j munista Pártja. Dán Kommunista Párt. Finn Kommunista Párt, Francia Kommunista i Part, Görög Kommunista Párt. Írország Kommunista j Párjta, Jugoszláv Kommunisták Szövetsége. Lengyel Egyesült Munkáspárt, Luxemburgi Kommunista Part, Magyar Szocialista Munkáspárt, Nagy- f Britannia Kommunista Pártja, Német Kommunista Párt. Német Szocialista Egységpárt! i Norvég Kommunista Párt. í Nyugat-berlini» Szocialista [ Egységpárt, Olasz Kommu- ! nista Párt, Portugál Kommu- j nista Párt. Román Kommunista Párt, San marino-i j Kommunista Párt. Spanyol j Kommunista Párt, Svájci Munkáspárt. Svéd Baloldali Pártkommunisták, Szovjetunió Kommunista Pártja és a Török Kommunista Párt. Az Izlandi Népi Szövetség táviratban üdvözölte a tanács- I kozást. Az európai kommunista és | : munkáspártok konfereneiájá- 1 nak előkészítésével kapcsolat- , j ban folytatott eddigi eredmé- j nyes munkát elismerve, a ta- J láikozó részvevői • széleskörű eszmecserét folytattak a további előkészületek politikai^ és gyakorlati kérdéseiről. Az európai kommunista és munkáspártok konferenciájának napirendje — harc az európai békéért, biztonságért, együttműködésért és társa- j dalmi haladásért. A találko- | zó résztvevői a vitában kifej- tették pártjaik álláspontját e kérdésekről. A budapesti találkozón í megállapodás született az európai kommusta és munkáspártok konferenciája szer- | kesztő bizottságának létreho zásáról, amelynek munkája ban valamennyi testvérpár részt vehet. A bizottság mag szervezi munkáját, figvelemb véve a varsói és a budapesl találkozó véleménycseréjét e eredményeit. A testvérpárto felkérésére a Német Szociális ta Egységpárt vállalta a b; zpttság összehívásával é munkájával kapcsolatos fel adatok ellátását. A találkozó résztvevői állás foglaltak a konferencia téma jával kapcsolatos problémák kai foglalkozó szemináriumo megrendezése mellett. A testvérpártok sikraszáll nak az európai államok bi2 tonsági és együttműködési ét tekezlete zárószakaszának les magasabb szinten történő mi előbbi összehívása mellet’ Kifejezésre juttatták meggye ződésüket. hogy az európs államok biztonsági és együtt működési értekezletének ered menyes befejezése és határc zatainak megvalósítása nem csak az európai földrész vala mennyi országának és népéne érdekeit szolgálja, de hozzá járul a tartós béke és bizton sás megteremtéséhez az égés világon. Európa kommunistáina résztvevő pártok ismételte: megerősítették azon törekvő süket hogy e célok érdekébe tovább munkálkodjanak földrész valamennyi demok ratikus és haladó erőinek ősz szefogásáért. A találkozón résztvevő pár tok ismételten megerősítetté szolidaritásukat azokkal kommunistákkal és más de mckratákkal. akik Spanyol országban harcolnak Európ utolsó fasiszta rendszeréne felszámolásáért, valamint Cip rus és Észak-trország népei vei, s mindazokkal, akik a vi lág bármely részén az impe rialista elnyomás ellen, ; demokráciáért, a nemzeti füg getlenségért, a békéért és ; szocializmusért küzdenek. Az előkészítő találkozi munkáját az egyenjogúság, i kölcsönös megértés és a pro letárszolidaritás szelleme jel lemezte. (MTI) Felvilágosító kampány Etiópiában Az Etiópia falusi lakosságát | kívánnak vidékre küldeni felvilágosító kampány nyitá- j hogy elmagyarázzák a falusi nyaként szombaton mintegy j lakosságnak a ‘ hadsereg eél- 20 000 diák vonult fel katona- | iáit, egészségügyi fel világosi- zenei e Addisz Abeba lover.- | tást végezzenek és megtanít- senypályáján. | sak a parasztokat a fejlettebb A felvilágosító mozgalom mezőgazdasági termelési mód- kereteben 60 000 egyetemistát' szerekre.
