Somogyi Néplap, 1974. december (30. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-22 / 299. szám

__ a VILÁG proletárjai; EGYESÜLJ ETEK I Ära; I forint Somogyi Néplap MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA# XXX, évfolyam 299. szám 1974. december 22., vasárnap ínnepség Debrecenben az ideiglenes nemzetgyűlés megalakulásának 30. évlondulóján Harminc évvel ezelőtt, 1944, sei egybeköt -tt k ..sznrüzäsi [december 21-én alakúit meg | ünnepséget rendeztek. Ezután a j Debrecenben az ideiglenes j megyei tanács nagytermében nemzetgyűlés, amelynek a j felszabadult országrész csak­nem kétmillió lakója képvise-, a megyei tanács és a Hazafias Népfront megvei bizottsága együttes ünnepi illést tartott. Az ülésen felszólal* Kállai létében 230 tagja volt. Gyula, a Politikai Biz-ttság Az Alföldi palota előtti | tagja, a Népfront Országos [szovjet emlékműnél díszelgés- i Tanácsának elnöke. fiz 1975. évi népgazdasági ten j gyümölcsből a tavalyihoz ha- ' sonló mennyiség termett, a bortermés jóval kevesebb az előző évinél. Az őszi betaka- | ritási munkákat hathatósan segítette a termés megmenté­sere kibontakozott társadalmi összefogás. Az állattenyésztés termelési értéke 3—9 százalékkal halad- ! ja meg a múlt évit. Különösen | a sertéstenyésztés és a sertés- hústermelés nőtt erőteljesen. A A Minisztertanács Tájékoz­tatási Hivatala közli: A Minisztertanács megtár­gyalta és jóváhagyta a népgaz­daság fejlesztésének 1975. évi tervét, amelyet az 1974-ben el­ért gazdasági fejlődésre ala­pozva a kialakult bel- és kül-‘ gazdasági feltételek, valamint a IV. ötéves terv fő gazdaság- politikai céljainak figyelenibe- vételével dolgoztak ki. A népgazdaság 1974-ben di­namikusan fejlődött, a gazda­sági növekedés üteme az el­múlt évinél és a tervezettnél is gyorsabb volt. Javult a ter­melés szerkezete, emelkedett a munka termelékenysége. A nemzeti jövedelem mintegy 6 százalékos növekedése teljes egészében a termelékenység javulásából adódott. Meggyor­sult a nemzeti jövedelem bel­földi felhasználásának növeke­dése. Túlteljesültek a terv életszínvonal-politikai céljai, a tervnek megfelelő mértékben nőtt a beruházási tevékenység. Tovább bővültek külkereske­delmi kapcsolataink. A népgazdaságot 1974-ben a tőkés világgazdaság zavarai és a meggyorsult infláció miatt kedvezőtlen külső hatások ér­ték. Az importált termékek árszínvonala jóval gyorsabban nőtt, mint az exportált termé­keké. és az ebből adódó csere­arány-romlás jelentős népgaz­dasági veszteségeket okozott. Az ipari termelés 1974-ben a tervezett 6 százalékkal szem­ben várhatóan 8 százalékkal lesz több az 1973. évinél. Leg­gyorsabban a gépipar, a vegy­ipar és a kohászat termelése nőtt. A munka termeteken y- aege körülbelül 7 százalékkal emelkedett. Jelentős a szerepe az eredményekben a szocialis­ta br: vadmozgalomnak és a párt XI. kongresszusa, vala­mint a hazánk felszabadulásá­nak harmincadik évfordulója tiszteletére kibontakozott mun­ka versenynek, amely a terme­lés növekedését, a munkaszer­vezés javulását, a termelé­kenység emelkedését egyaránt segítette. Az eredmények mellett ta­pasztalhatók voltak kedvezőt­len jelenségek is: a többlet- termelés egy része nem felelt meg a szükségleteknek; indo­kolatlanul nagy volt a készlet- növekedés: az anyagimport, főleg a tőkés anyagimport az exportnál gyorsabban nőtt; növekedtek az állami támoga­tások iránti igények. Mindez azt is jelzi, hogy a termelés szerkezetének változtatása nem haladt a kívánatos ütem­ben. Az építőipari termelés nö- . . , . , .. vekedese az eves tervben elő- [ irányzott 4 százalék helyett mintegy 5 százalék volt. Ezen belül az építőipari vállalatok és szövetkezetek termelése több mint 6 százalékkal nőtt. Az építőipari munka termelé­kenysége a korábbinál gyor­sabban, körülbelül 5 százalék­kal emelkedett. A beruházási építkezések összességükben el­érték a tervben előirányzottat, a nagyberuházások kivitelezé­sében azonban jelentős az el­maradás. A mezőgazdaság eredményei kedvezőek. A termelés színvo­nala mintegy 3—4 százalékkal meghaladja az 1973. évi szín­kés országokkal folytatott kül­kereskedelmünk egyenlege passzív. Az 1975. évi terv céljai A népgazdaság 1974-ben a tőkés ipaci tényezők okozta nehézségek ellenére összessé­gében eredményesen fejlődött. Az elért eredmények megfele- ___ ________ __ lő álapot nyújtanak ahhoz, s zarvasmarha tenyésztésben az j a munka hatékonyságá­nak további céltudatos növe­lésével gazdaságunk fejlődését 1975-ben is biztosítani tudjuk. Számítani kell azonban arra, hogy a tőkés világgazdaság válságjelenségei nem szűnnek meg és ezek gazdaságunkra to­vábbra is kedvezőtlenül hat­nak. A fő feladat 1975-ben a nép­gazdaság egyensúlyi helyzeté­nek javítása. Ezért a nemzeti jövedelem dinamikus növeke­dését fenntartva, a fogyasztás, és a felhalmozás az 1974. évi­nél csak lassabban növelhető. Meg kell gyorsítani a terme­lés szerkezetének átalakítását, fokozni kell a minden piacon gazdaságosan értékesíthető termékek termelését, csök­kentve, illetve megszüntetve a gazdaságtalan termelést. A gazdálkodás minden területén növelni kell a munka haté­konyságát és általánossá kell tenni az energiával, anyaggal és pénzeszközökkel való ész­szerű takarékoskodást. Főbb előirányzatok 1975-ben a nemzeti jövede­lem volumene .5—5.5 százalék­kal. a nemzeti jövedelem bel­földi felhasználása 3—3.5 szá­zalékkal emelkedik. Ezen be­lül a lakosság anyagi fogyasz­tása kb. 4 százalékkal, a szo­cialista szektor beruházása 5— 6 százalékkal növekedhet. Mér­sékelni kell a készletek növe­kedésének ü lemét. Véget ért az európai kommunista és munkáspártok konferenciáját előkészítő találkozó Löt. A gabonatermelés kielégíti a lakosság kenyérgabona szük­ségletét, fedezi a megnöveke­dett állatállomány takarmány­ellátását és exportot is lehe­tővé tesz. Tovább nőtt az ipa­ri növények és a burgonya ve­tésterülete. A kedvezőtlen őszi időjárás azonban jelentős ter­méskiesést, illetve minőség­romlást okozott. Emiatt cukor­termelésünk nem éri el a várt : intet. Zöldségfélékből és 1973- ban megindult fejlődés ' folytatódott. A közlekedés területén a ter­melés és az áruforgalom dina­mikus emelkedése megnövel­te az áruszállítás iránti igé­nyeket. Ezeket — főleg az őszi csúcsidőszakban — a közleke­dési vállalatok nagy nehézsé­gekkel, különleges intézkedé­sekkel tudták csak kielégíteni. A vasúti közlekedésben a kor­szerű Diesel es villamos von­tatás részaránya 88 százalékra növekedett. Befejeződött a Szob—Budapest—Lökösháza vasútvonal teljes villamosítá­sa. Tovább bővült és korszerű­södött a vasut-i es közúti vál­lalatok járműállománya is. A lakosság reáljövedelme és fogyasztása 1974-ben dinami­kusan. az előző évinél és a ter­vezettnél is gyorsabban emel­kedett. Ebben nagy szerepe volt a központi bér- és szociál­politikai intézkedéseknek. A fogyasztói árszínvonal növeke­dése éves átlagban nem halad­ta meg a .tervezett 2 szazaié­itól. Így a lakosság egy tőre jutó reáljövedelme 5.5 száza­lékkal. az egy keresőre jutó reálbér 4.5 százalékkal emel­kedett. A lakosság fogyasztása 6 százalékkal több mint 1973- ban. A kiskereskedelmi forgalom folyó áron 10 százalékkal na­gyobb. mint az előző évben. Az áruellátás alapjaban ki­egyensúlyozott volt. Az ipar alapanyag-ellátásának nehéz­ségei azonban a fogyasztói piaoon is éreztették hatásukat (vegyicikkekből, építési szerel­vényárukból. stb. időnként hiány volt). Elsősorban a ked­vezőtlen időjárás miatt egyes időszakokban nem volt kielé­gítő a zöldség- és gyümölcs- ellátás sem. Az év során — a célul kitű­zött 85—86 ezer lakással szem­ben — 88—89 ezer lakás épí­tése fejeződik be. Ezen belül állami erőből összesen mint­egy 35—36 ezer lakás épül. A beruházási tevékenység az év folyamán fokozatosan nö­vekedett, az éves ráfordítás a tervezett 118—119 milliárd ío- A beruhá- ) zások volumene 6—7 százalék­kal felülmúlja ugyan az előző évit, de ezen belül az egyedi nagyberuházásokra fordított összeg a tervezett alatt marad és csak kis mértékben haladja meg az 1973. évi színvonalat. A küLkereskedelmi forgalom 1974- ben is dinamikusan, a tervezettnél gyorsabban növe­kedett. A külkereskedelem a KGST országokkal folytatott áruforgalomban mind a kivi­tel, mind a behozatal tervét túlteljesítette. A tervezettet megközelítő külkereskedelmi egyenleg várható. A nem szo­cialista országokkal folytatott külkereskedelem — nagyobb­részt a jelentős áremelkedések következteben — lényegesen felülmúlja a tervezettet. A tő­kés piacokon nagy mértékű volt az árak, elsősorban az im­portunk jelentékeny részét ki­tevő kőolaj, olaj- és vegyi ter­mékek és nyersanyagok árá­nak emelkedese. Ugyanakkor exporttermékeink ái’színvona- la jóval szerényebb mértékben nőtt. Az árak alakulása és a behozatalnak a kivitelt meg­haladó növekedése miatt a tó­Az európai kommunista és munkáspártok konferenciáját előkészítő budapesti találkozó felszólalói közül Manuel Azo- carate, a Spanyol Kommunista Párt képviselője felszólalásá­ban hangsúlyozottan szólt ar­ról. hogy az európai békéért és haladásért vívott közös harc feladatai nemcsak a kommu­nistáké. Elő kell segítenünk — mondotta — a különféle erők­kel való együttműködést. Carlos Aboim Ingles, a Por­tugál Kommunista Párt képvi­selője. elismeréssel szólt a var­sói és a budapesti találkozó demokratikus munkamódsze­réről, és alkotó szelleméről. Martin Knutsen, a Norvég Kommunista Párt képviselője j felszólalásában hangsúlyozta: i a különböző társadalmi rend- j szerű államok közötti békés : egymás mellett élés továbbra í is létfontosságú szükségszerű. ’ Stefan Andrei. a Román i Kommunista Párt képviselője ] felszólaláséban kifejtette, hogy j a kommunista és munkáspár- | munista Pártjának képviselője elmondotta, hogy partja idő­szerűnek és szükségesnek tart­ja az európai kommunista és munkáspártok értekezletének összehívását Az előkészítő találkozó szombatj ülésén kegyelettel megemlékeztek Palme Dutt• ról. Nagy-Britannia Kommu­tok konferenciájának az euró- I nista Pártjának egyik alapító pai helyzet tudományos, mat*- | tágjáról, aki pénteken, 79 éves xista—leninista elemzése alap- ! korában halt meg Londonban. ján tükröznie kell szünkön zajló folyamatok va­lódi tartalmát, és mozgósíta­nia kell a legszélesebb tömege­ket az enyhülés irányzatának megszilárdítására. Hugh Moore, Írország Kom­földré- | A szombati ülésen került sor Bruno Küster, a Nyugat-ber­lini Szocialista Egységpárt és Pullai Árpád, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottsága titkárának felszóla­lására. PULLAI ÁRPÁD fi szövetségesek körének bővítése nemcsak lehetséges, de szükséges is Ipar 1975-ben a terv az ipari ter­melés 6 százalékos növelését , irányozza elő. Ez a fejlődés ! megfelel az IV. ötéves tervben [ [ előirányzott éves átlagos nö- í vekedési ütemnek. A termelés emelkedését a termelékenység növelésével kell elérni. Az ipari ágazati szerkezeté- í él­tjeik, átalakítása fő vonásaiban 1975-ben is a IV. ötéves terv­nek megfelelően folytatódik. Az átlagosnál gyorsabban fej­lődik a villamos-energiaipar (7—8 százalék). a vegyipar (9 Bevezetőben pártunk küldött­sége nevében ar­ról szólt, hogy a találkozón ered­ményes munka folyt. A küldött­ségéit felszólalá­sai az Európa sorsáért érzett mély felelősség­ről és a közös cselekvési- kész­ségről tanúskod­nak. Pullai Ár­pád ezután így folytatta: — Küldöttsé­günk egy kérdés­sel, a szövetsége­sekhez való vi­szonnyal, a tö­megbázis szélesí­tésének lehető­ségével kíván foglalkozni. Nagjy súllyal vetődik milyen erőkre számíthat­nak pártjaink az európai bé­kéért. biztonságért, együttmű­ködésért és a társadalmi hala­dásért vívott harcukban. (Folytatás a 2. oldalon.) A szövetségesek körének bő­vítésé — pártunk megítélése szerint — nemcsak lehetséges, dásért küadenek, a békét vé­delmezik és erősítik, találkoz­nak a dolgozó tömegek, a szé­les társadalmi erők törekvései­vel. Ez a politika megteremti a reális lehetőségét annak, hogy ne csak megtartsuk eddigi szö­vetségeseinket, hanem további társadalmi erők bevonásával szilárdítsuk pozíciónkat, nö­veljük befolyásunkat Pártjainknak fel kell ké­szülniük arra. hogy az új kö­rülményeknek megfelelően si­kerrel alkalmazhassák szövet­ségi politikájukat. Tudjuk, hogy ez nagy elvi következe­tességet, türelmet és szívós meggyőző munkát, valamint rugalmasságot igényel. A szocialista országok sike­rei, békepolitikájuk, a nemzet­közi, különösképpen az euró­pai enyhülés újabb társadalmi rétegeket közelít céljainkhoz és kapcsol be tömegméretű harcunkba. Ezek az erők tár­sadalmi helyzetüknél fogva rendkívül differenciáltak, elté­rőek az érdekeik — vannak közöttük progresszívek és ke­vésbé progresszívek — es mas .... világnézetet vallók. Ugyanak­de szükséges is Lehetséges kor érdek.eltek a földrészünket azért, mert politikánknak run- ...... csenek önös osztálykorlatai. I kertesekben, mm­pártjaink a munkásosztály j uenekelott a beke és biztonság szolgálatán keresztül egyete- "" mes emberi érdekeket fejez­nek ki. Mivel pártjaink politi­kájukkal Európa valamennyi országában a társadalmi hala­tartossa tételében, ezért meg­van a lehetősége, hogy velük is közös nevezőre jussunk. (Folytatás a 2. oldalon). Megkezdődött a téli szünet Minióztériumi vélemény az elíö lélév oktatáéi munkájáról Másfél millió diák számára I január 6.. hétfő lesz. Nem szólalt meg szombaton utol- ! néptelenednek el azonban az jára az iskolacsengő az idei j »Alma materek«: az általános tanév első félévében: az alta- iskolában a téli szünetben is lános és középiskolákban [ működnek a napközik, hogy szombaton tartották az utolsó tanítási napot, s hétfőtől kez­dődik a téli vakáció. Az egye­temisták és a főiskolások ugyanakkor a legnagyobb »hajrához« érkeztek, számuk­ra a vizsgaidőszak követke­zett el. Az ország mintegy ötezer általános iskolájában es 530 középiskolájában a félévi »zá­rás« szombaton, december j 21-én volt mintegy 1 millió i 34 ezer kis- és nagydiák szá­mára. A téli szünet egyébként januar első vasárnapjáig tart. I vagyis u «M» tMiUsai nap: I egyetlen gyermek sem marad­jon felügyelet nélkül. A tanulás csak módjával jut szerephez, a fő hangsúly a játékon, a szórakozáson, a sportoláson lesz. A középisko­lákban a KISZ-sz.ervezetek gondoskodnak szünidei prog­ramról. A téli szünetben jut néhány nap pihenés a peda­gógusoknak is. A diákok a szünet után kapják meg fél­évi értesítőjüket. A tanév korábbi munka­rendjében sem lesznek lényé­gé* változások: a korábbi esz tendókbta kaaontóaa laiyik érettségi szabályzata egyéb­ként januárban jut el az is­kolákhoz. A tavaszi szünet április 5— 13. közöt lesz. Szünetel a ta­nítás március 15-én, március majd a munka. Az iskolai év | 21-én, április 4-én, húsvét eredményes lezárásához az j hétfőn és május 1-en. általános iskolákban változat-! lanul 198 tanítási nap telje-j .sílése szükséges. A gimná­ziumokban a kötelező tanítási napok száma az első-harma­dik ’osztályban 192, a negye­dikben pedig 174. A tanévet mindkét iskolatípusban június 12—17 között, az igazgatók által kijelölt napon fejezik be, a tanévzáró ünnepségek­kel. A középiskolák negyedik osztályában az utolsó tanítási nap, május 10. lesz. Az írás­beli érettségi, képesítő vizs­gák időpontját az érvényben lévő szabályzatok alapján kü­lön rendelkezésben, később jelölik ki. A gimnáziumok és a szakközépiskolák módosított | ki teljesedéséhez. Az Oktatási Minisztérium szakemberei szerint az idei első íélesztendö mérlege maris kedvezőnek ítélhető, az alta­lános iskolákban például igen egészséges munkalégkör válik országosan mind teljesebbé, melynek nyomán javul az is­kolai élet demokratizmusa. Örvendetesen fejlődött az út­törőcsapatok munkája, és kü­lönös öröm az is, hogy a zöm­mel munkáslakta, ipari ne­gyedekben az üzemek felis­merték a nevelési lehetősége­ket: a munkahelyi KISZ- szervezetek minden korábbinál hatásosabb segítséget nyújtot­tak iskolai mozgalmi munka

Next

/
Thumbnails
Contents